PARACELSUS, ÉS A T O K A JI B O R Néprajzzá váló filológiai tévedés

Hasonló dokumentumok
TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ: BODÓ SÁNDOR, BERECZ MÁTYÁS, PAP JÓZSEF, S. LACKOVITS EMŐKE

Á ű ó ó

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ó Ó ó ö ó

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

É Á Á Ö Á

É É Ö

ü ú ú ü ú ú ú ú

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Ü

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

Ö Ö ú

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö


Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

Átírás:

M onok Is t v á n PARACELSUS, ÉS A T O K A JI B O R Néprajzzá váló filológiai tévedés 2016. szeptember 16-án szobrot állítottak Tokajban a német filozófusnak, Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim (1493 k. - 1541), rövidebb, és is mertebb nevén, Paracelsusnak.1A szobrot azzal érdemelte ki, hogy tekintélyével, személyes befolyásával népszerűsítette a tokaji bort, terjesztve jó hírét. Számos honlapon megtalálha tó az állítás, miszerint Paracelsus, a bázeli egyetem gyógyászati professzora 1524-ben járt Magyarországon, ahol felkereste Tokajt, hogy a helyszínen tanulmányozza a nevezetes bor vesszejét, amely az alkimisták hite szerint aranyszemcséket termelt a varázserejű tokaji lóid ból: A vegetáliák a mineráliákkal társulván, folyékony arannyá válnak. 2Természetesen nem zárható ki, hogy Paracelsus járt Tokajban, azt valószínűsíteni lehet, hogy szerette a bort, tény, hogy a Magyar Királyságban és Erdélyben két alkalommal is utazgatott. Kíváncsi lettem azonban, hogy melyik művében népszerűsítette a kiváló nedűt, és arra is, hogy pontosan mit írt a tokaji szóló vesszejéről. Sajnos Paracelsus műveiben nem találtam semmilyen szö vegrészt, amely megerősítette volna a fenti állításokat.3 Az arany venyige legendája már Paracelsus előtti időkből való, és gazdag utóélete van, erről most nem szeretnék szólni. Annyit meg kell azonban említeni, hogy Balassa Iván, a Hegyalja egyik legkiválóbb ismerője, annak ellenére, hogy részletesen foglalkozik az arany venyige legendájával, nem említi Paracelsust.4 Az egyik legújabb Tokaj monográfia szerzője azonban mégis állítja, hogy Paracelsus miután 1524-ben Tokajban, Tarcalon, Tállyán, végül Eperjesen járt Utazásáról később (1530) megje lent Paragranum című művéből értesülhetünk. ' Zelenák István ezek után idéz egy szöveghelyet, amelynek jegyzetéül megadja a következőt: A második idézet: Die hermetische Nord. Stem, 1771. Frankfurt Természettudományi Társulat Kiadványa (így!). A Paragranum kiadástörténete nem ismer 1530-as kiadást, egyébként is nagyon kevés példány ban megjelent műről van szó.'1kétszer magyarra fordították, a Tokajra vonatkozó szöveghely elle nőrzése tehát nem igényel német, vagy latin nyelvtudást Sőt, miután egy Paragranum szójegyzék is 1 2 3 4 5 6 7 A tanulmány megjelenését az EFO P-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen című projekt támogatta. 1989-ben Tokajban, a Paracelsusról elnevezett patika falán elhelyezték a nonkomformista humanista emléktábláját. http://www.bormuzeum.eu/kiallitasok/tokajer-legenden/17 (Megtekintve: 2016. szeptember 19.); a Tokajról szóló ismeretterjesztő irodalom is sokat idézi az esetet. Példaként: Pa p 1999. 764. Ö például a történet forrásaként T ó t h 1907-et jelöli meg, de sem ebben, sem ennek első kiadásában ( T ó t h 1899) nem ír Paracelsusról. Vagyis hasonlóan jártam, mint a Paracelsus-recepció ismert szakértője, Bobory Dóra, aki ugyancsak kereste a szóban forgó szöveghelyet: B o b o r y 2009.54. Hivatkozik P ú d e r 1942.37-re (Púder is S z a t h m á r y 1928-ból veszi az arany venyige említést); B o b o r y 2009. 167. I have not so far found these reference to Tokaj in Paracelsus. B a l a s s a 1 9 9 1.4 2 8-4 3 2.: Az aranyszőlő mondája" című fejezetben bibliográfiailag összefoglalja a tudnivalókat. Vö. E r d é s z 1956. (Paracelsust egyik szerző sem említi) Z e l e n á k 2012.21. - az ehhez tartozó jegyzetek a 164. oldalon találhatóak. Az első kiadása a német retrospektív nemzeti bibliográfia szerint, VD 16 P 513: Das Buch Paragranum, darinn die vier Columnae, als da ist Phűosophia, Astronomia, Alchimia und Virtus (... ) von Aderlassens, Schrepjfens und Purgirens (... ) allesnewpublicirtdurch (... ) AdamumvonBodenstein,Franckfurt,ChristianEgenolffErben, 1565. Pa r a c e l s u s 1989.; P a r a c e l s u s 1994. 77

megjelent, a műben előforduló kifejezések, személy-, és helynevek könnyűszerrel ellenőrizhetőek." Zelenák István idézési módjából világosan látszik, hogy nem ismeri a tudományos közlés alapvető szabályait, és az is, hogy nem tud németül. Az idézett szövegrészt, a - hibás - hivat kozással együtt Szathmáry László könyvéből vette, amelyre - előbb, oldalszám megjelölése nélkül - hivatkozik is.9 Szathmáry, máig alapvető összefoglaló művében, Külföldi alkémisták Magyarországon' címmel írt egy fejezetet, ebben, az idézett hibákkal hivatkozik az 1771 -ben megjelent könyvre. Nem tudom eldönteni, hogy Magyary-Kossa miként érthette félre Der Hermetische Nord-Stern című antológia szerzőségét, vagy Szathmáry könyve hívta fel erre a kiadványra a figyelmét, és már eleve úgy vette kézbe, mint amelyik Paracelsus műve lenne.10 Mert a félreértés forrása valóban ez a könyv volt: Der Hermetische Nord-Stern, oder getreuer Unterricht und Anweisung, wie zu der Herme tischen Meisterschaft zu gelangen, nebst gutherziger Warnung und Ermahnung, wie sich vorhero jedermann wohl zu prüfen habe, ehe er sich unterstehe, dieser so grossen und geheimen Wissenschaft zu unterwerfen (...) heraus gegeben von J. J. F. Sac. Caes. Reg. M. C. A. Liebha ber des grossen Geheimnuß und wahren Weißheit, nebst einem Anhang, handlend von der ewigen Weißheit oder Magia, und sechs Tractätlein Philippi Aureoli Theophrasti Bombast ab Hochenheim. I. Psalterium Chymicum seu Manuale Paracelsi (...) Frankfürt-Leipzig[Wien], Krausischer Buchladen, 1 1 (Nyomdász: Johann Paul Krauß), [4] fol., 296 oldal; 8. A kötet összesen nyolc müvet tartalmaz, amelyből - amint a címlapról kiderül, hat kisebb, Paracelsusnak tulajdonított traktátus olvasható a függelékben. A művet nem Paracelsus, ha nem egy Anonymus, vagyis magát megnevezni nem akaró személy írta. Az ugyancsak isme retlen sajtó alá rendező (J.J.F.) az előszóban (Vorrede des Herausgebers) úgy fogalmaz, hogy dieser Autor, akinek a könyvét most kiadja, felkeltette az érdeklődését, és zu besserer Verständmß des Autoris közli még Paracelsus írásait is, vagyis azért, hogy jobban megérthessük az alapvető hermetikus igazságokat, az ismeretlent és Paracelsust ajánlja együtt olvasni. A 61-8 1. oldalon az anonym írásának az 5. fejezete olvasható: Von der Matéria Prima, oder eigentlich Secunda, mit welcher der Künstler das Werk anjanget". A 63. oldalon valóban ott találjuk a hegyaljai történetet az arany venyigéről. Ismét hangsúlyozzuk azonban, ezt nem Paracelsus írta. Egy filológiai figyelmetlenség tehát elindította a hamis ismeretetek a maga útján. A neki hívő szakírók, lelkes helytörténészek, a legjobb szándékkal, és természetes köszönettel for dultak Paracelsus felé. Számomra meglepő persze, hogy senkinek nem tűnt fel, Paracelsusnak nincsen ilyen munkája, és ha lett volna is, miért egy nagyon késői, 1 71 -es kiadásra kell hivat koznia a kutatónak. A hálás utókor megbecsülése mindazonáltal nem érdemtelennek jutott, hiszen ki vitatná Paracelsus gondolkodástörténeti nagyságát. A róla elnevezett intézmény, az emléktábla, a szobor, olyanok figyelmét is felkelti a távoli tudós iránt,aki soha nem találkozott volna nevével. Az emléktábla és a szobor ráadásul arra is inti a mai embert, hogy meg kell be csülni mindazokat, akik hazánk hírét (akár jó, akár rossz hírét) keltik. Fontos, hogy ne csak mi lássuk eredményeinket, értékeinket belülről, a külső szem ítélete mindenkor mérlegelendő. 8 B i a n c h i 1988. 9 Szathmáry László: Magyar alkémisták. Budapest, 1928. 10 M a g y a r y -K o s s a 1929. (reprint: 1994) 2 2 6-2 2 9.; S z a t h m á r y 19 2 8.3 1 2-3 3 5. (Paracelsusról: 3 1 4-3 1 9., az arany venyigéről: 316.); S z a t h m á r y 1986. 3 6 4-3 8 7. ebben Paracelsusról: 366-371., a hegyaljai látogatásról: 3 6 8-3 6 9. P ú d e r 1942. csak Szathmáryt ismerte. A hibás hivatkozás forrása mindenképpen M a g y a r y -K o s s a 1929., hiszen az általa hivatkozott irodalomban Paracelsusnak ez a szöveghelye nem fordul elő. Vo. S c h w a r t z 1890. 78

FELHASZNÁLT IRODALOM B a l a s s a Iván Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-néprajzi tanulmány. Tokaj-Hegyaljai ÁG., Tokaj. B i a n c h i, Massimo Luigi 1988 Lessico dél Paragranum di Theophrast von Hohenheim detto Paracelsus. I. Indici. Edizioni dellateneo, (Lessico intellettuale Europeo, XLV1I) Roma. B o b o r y Dóra 2009 The Sword and the Crucible: Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Cambridge Scholars Pub. 1991 E r d é s z Sándor Az aranytermő szőlők meséje. (A Hermán Ottó Múzeum közleményei 4.) Miskolc, 4 9-5 0. M a g y a r y -K o s s a Gyula 1929 (1 9 9 4 ) Paracelsus magyarországi emlékei. In: M a g y a r y -K o s s a Gyula: Magyar orvosi emlékek II. kötet. Eggenberger (A Magyar Orvosi Könyv kiadó Társulat könyvtára, C XX II. kötet) [ - reprint: HOGYF-Editio, Budapest] Budapest, 2 2 6-2 2 9. Pa p Miklós 1999 A bor gyógyító erejéről. In: A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve 38. Miskolc, 7 6 3-7 6 6. 1956 Pa r a c e l s u s 1989 1994 Paragranum. Az igazi gyógyítás oszlopai, (ford., utószó): A d a m ik Lajos. Helikon Stúdió, Budapest. Paragranum. A z igazi gyógyítás oszlopai. A d a m ik Lajos fordítását átdolgozta K a t o n a Zsolt Vazul. Asztrálfény Kiadó, Budaörs. P u d e r Sándor Paracelsus. Paracelsus magyar vonatkozásaival. VajdaJános Társaság, Budapest. S c h w a r t z Ignác 1890 Paracelsus über die ungarischen Aerzte. Ungarische Revue, 10. Jahrgang, Heft 1.1 9-2 1. SZATHMÁRY László 1928 Magyar alkémisták. Budapest. 1986 Magyar alkémisták. Fónagy Iván előtanulmányával, Móra László utószavával és a szerző kisebb alkémiatörténeti írásaival. Sajtó alá rendezte: GaZDA István. (Tudománytár) Könyvértékesítő Vállalat, Budapest. 1942 T ó t h Béla 1899 Curiosa Hungarica - Magyar ritkaságok. ( Az arany venyige ) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1 3 1-1 4 3.) 79

1907 Curiosa Hungarica - Magyar ritkaságok. ( Az arany venyige ) Athenaeum Kiadó, Budapest, 182-195. Z e l e n á k István 2012 A tokaji aszú titkai. Agroinform Kiadó, Budapest. István M o n o k PARACELSUS AND THE TOKAJ WINE A Philological Error Finding its Way into Ethnography All wine-lovers seem to know that the famous physician, Paracelsus visited the Tokaj region in the early 16,h century and wrote the story of the golden grape. The author of this study set out to research all the works by Paracelsus, trying to find the text that is referenced so often, but found that in his study Gyula Magyary-Kossa misunderstood the authorship of the anthology Der Hermetische Nord-Stern (Leipzig, 1778), attributing one of its texts to Paracelsus. From then on the Hungarian professional literature used his study as a reference, so now Paracelsus has a statue in Tokaj and a pharmacy is named after him in spite of the fact that he probably never visited Tokaj and definitely never wrote about the famous wine region. 80

ANNALES MUSEI AGRIENSIS AGRIA L. Eger, 2017

TARTALOM Kö szö n t ő k : B o d ó Sá n d o r, B e r e c z M á t y á s, Pa p J ó z s e f, S. L a c k o v it s E m ő k e B itsk ey Ist v á n: Születésnapi köszöntés a régi magyar költészetben 9 19 P etercsá k T ivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon 25 Kem ecsi Lajo s: R omsics Ig n á c: Hungarikum, közösség, identitás 43 Közép- és/vagy Kelet-Európa? Egy definíciós vita, és ami mögötte van 51 Bodnár M ó n ik a : M o n o k Istv á n: T óvári J u d it: V iga G y u l a : Bartók B é l a : Filkeháza népessége az anyakönyvi kutatások tükrében (1783-1825) Paracelsus és a tokaji bor. Néprajzzá váló filológiai tévedés Vidéki város és polgári művelődés a dualizmus idején Adatok és szempontok Tokaj-hegyalja kézműiparának földrajzi és társadalmi szerkezetéhez Az oroszdulta Zemplén 61 77 81 91 101 V erők At t ila: ciszternák, csűr, magtár és feredőház... Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása johannes Honterus Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában K iss L á sz ló: A z első m agyar nyelvű folyóiratok néprajzi vonatkozásai N a g yn é Batári Z su z sa n n a : Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükréb en. És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess. L ukács L á szló : Pünkösdi zöldág-hordás 115 129 137 151 B odó Sá n d o r : V eres G á b o r: Bu jd o sn é Pap G y ö r g y i: Z ábrátzky ÉVA: CSÁSZI I r ÉN: H.S zilasi Á g o ta: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez 183 Az egri fertálymesterség relikviáinak gyarapodása 193 Ládák a palóc lakodalmi szokásokban 201 Bakszeker, járom, talyiga. Szán- és szekérformák a Dobó István VármúzeumJátekgyűjteményében 211 Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem 221

P. S z a l a y E m ő k e : Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei 249 Sz. K ir á l y J ú l i a : Gárdonyi utolsó levelei K o v á cs M Mauzóleum tervek Gárdonyi Géza sírjára. Csak holttest van. Holt lélek nincsen" (Gárdonyi Géza) 281 e l in d a : 263 K ö v e s -K á r a i P e t r a : Elrejtett hősök. A történelem képei az egri érsekségen 293 C sá sz i I r é n : Mesés színpadképek - A Schreiber-féle papírszínház 307 M akai J á n o s: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradvá nyainak sorsáról 321 K o z á r i J ó z s e f - Vízi S á n d o r : A diktátor halála 333 G e b e i Sá n d o r : II. Rákóczi Ferenc erőfeszítései XII. Károly svéd király támo gatásának elnyeréséért. Ráday Pál követjárásai (1 7 0 4-1 7 0 9 ) 343 K is C s a b a : Eger szerepe a Rákóczi-szabadságharc külpolitikájában Patak i K a t a l in : A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. Józsefidején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa 369 V e r ő k A t t il a : Egri emlékek egy német történeti gyűjteményből 397 B. G á l E d i t : Orczy István jószágigazgató egri javai 413 L ö ffler E rzsébet: A kis magyar Róma - Eszterházy Károly püspök szellemi és építészeti hagyatéka 425 Se lly ei D iá n a : Eger katolikus temetői a 18. században H adobás E szter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése 451 Pa p J ó z s e f : Szolgabírók és főszolgabírók a dualizmus kori Heves vármegyében 463 B e r e c z A n it a : Az egri képviselőtestület társadalmi összetétele a dualizmus 475 korában Ba r n a B é l a : Az Egri Újság (1 8 9 4-1 9 1 9 ) sajtótörténeti elemzése 491 S z ECSKÓ KÁROLY: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István 509 H.SziLASI ÁGOTA: Egri zsinagógák 527 Sm u c z e r H a n n a : Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében 547 ZÁBRÁTZKY ÉVA: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán 573 K iss P é t e r : Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig 583 S z ECSKÓ KÁROLY: 100 éve született Sugár István 355 435 591 7