Írta: Norman Gulley TANÍTÓI MELLÉKLET 2018. április, május, június
Copyright Hetednapi Adventista Egyház, 2018 Copyright Norman Gulley, 2018 Felelős kiadó: Ócsai Tamás Fordította: Hegyes-Horváth Csilla Lektorálta: Gyetvainé Gerlai Krisztina Felelős szerkesztő: Zarkáné Teremy Krisztina Kiadja a Hetednapi Adventista Egyház 2119 Pécel, Ráday u. 12. Ügyintézés: Dr. Tokics Imréné E-mail: tmaria@adventista.hu Telefon: 06-30-530-7279 (munkaidőben) Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Nyomdai munkálatok: Szőllősy Műhely, Debrecen Felelős vezető: Szőllősy Botond
T Tartalom 1. tanulmány: Kozmikus küzdelem... 4 2. tanulmány: Dániel és a végidő... 11 3. tanulmány: Jézus és A jelenések könyve... 18 4. tanulmány: Az üdvösség és az utolsó idők... 24 5. tanulmány: Krisztus a mennyei szentélyben... 31 6. tanulmány: A törvény megváltoztatása... 37 7. tanulmány: Máté 24. és 25. fejezete.... 43 8. tanulmány: Imádjátok a Teremtőt!... 50 9. tanulmány: Végidei megtévesztések... 56 10. tanulmány: Amerika és Babilon... 62 11. tanulmány: Isten pecsétje vagy a fenevad bélyege?... 69 12. tanulmány: Babilon és Armageddon... 76 13. tanulmány: Az Úr Jézus Krisztus visszatérése... 83 Ajánlott internetes oldalak: Generál Konferencia: www.adventist.org Transzeurópai Divízió: www.ted-adventist.org Newbold College: www.newbold.ac.uk Magyar Unió: www.adventista.hu Dunamelléki Egyházterület: http://det.adventista.hu Gyere ahogy vagy: www.gyereahogyvagy.hu Tiszavidéki Egyházterület: http://tet.adventista.hu Advent Kiadó: www.adventkiado.hu Adventista Teológiai Főiskola: www.atf.adventista.hu Ifjúsági Osztály: www.ifiinfo.hu Reménység Evangélizációs Központ (REK): www.remenytv.hu Bibliatanulmányok: www.bibliatanulmanyok.hu White Könyvtár: www.white-konyvtar.hu 3
1. tanulmány március 31-április 6. Kozmikus küzdelem A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Ezékiel 28:14-15; Jelenések 12:17 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Tudatosítsuk magunkban, mekkora területre terjed ki az Isten és Sátán közötti nagy küzdelem, és milyen tragédia sújtja emiatt az emberiséget! Érezni: Bízzunk Isten hűségében, hogy megsegít a gonosz elleni napi harcunkban! Cselekedni: Bízzuk rá életünket szeretetből Istenre és engedelmeskedjünk parancsolatainak! TANULMÁNY VÁZLATA: I. A nagy küzdelem kozmikus kiterjedése A Hogyan hat a gonoszság a világra és az univerzumra? B Hol és miért kezdődött a bűn? C Mi Isten módszere arra, hogy megmentse az emberiséget a bűn tragédiájából? II. Isten szeretete az életemben A Milyen ígéretet adott Jézus a tanítványainak, hogy reményük tartson ki mindvégig? B Milyen bizonyosságot adott Jézus a tanítványainak, hogy ne nyugtalankodjon a szívük? C Vajon azt sejtetik ezek az ígéretek, hogy Isten tanítványait elkerülik majd a problémák? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? 4
III. Az ember válasza A Hogyan kellene az embereknek válaszolniuk Isten szeretetére? B Miért az az egyetlen logikus válasz Isten kegyelmére, ha figyelünk a törvényre? C Az örökkévalóságot illető reményünk és a végtelen Istennel való kapcsolatunk hogyan viszonyul a hűségünkhöz és Isten iránti engedelmességünkhöz? Összefoglalás: Mindenképpen csak egy másik világból jöhet az, ami megoldhatja világunk egyetemes problémáját. Életmódunknak ezt a másik világot kell tükröznie. TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: Az utolsó napokban várakozni Jézus Krisztus eljövetelére nem csupán tantétel vagy vigasz, illetve reménység a bajok között. Mindez igaz és fontos is, mégis legelsősorban arra vágyik a szívünk, hogy Jézust lássuk színről színre. Eljövetelének reménysége a lelki életünk lényege. A reménység azonban egy látszólagos ellentmondást is magában rejt. Minél inkább vele élünk, annál szorosabb lesz a kapcsolatunk. Mégis, minél közelebb kerülünk hozzá, annál inkább fogunk vágyni a fizikai, személyes közelségre vele, az Ő országában. Tanítók részére: Az e heti tanulmányunk a nagy küzdelem témáját mutatja be, ami az egész univerzumra hat. A menny és a föld között lévő összeköttetésnek el kell hoznia az életünkbe Krisztus mennyei országának a reménységét. Ez a hit sokkal többet jelent, mint jobb élet elérésére törekedni, vagy szép házat elképzelni Isten tökéletes országában. Ezek az áldások is valósak, Krisztus eljövendő országának a reménysége azonban elsősorban Jézus Krisztus személyében összpontosul, aki szeret bennünket, mi is szeretjük Őt és akivel együtt fogunk élni az örökkévalóságon át. Jézus elmondja, miért készít helyet: azért, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek (Jn 14:3). Keresztényi életünknek tehát erre az országra és Jézusra kell előremutatnia. Nyitó tevékenység és beszélgetés: Prágai Maharal, egy XV. századi rabbi a hívőt egy felfelé fordított fához hasonlította, aminek a gyökere 5
a mennyben van, de a földön virágzik és termi meg a gyümölcsöket. A kereszténynek tehát a mennyben kell gyökereznie és a földön teremnie gyümölcsöket, hozni virágokat, amelyek a mennyről tanúskodnak. A keresztény szavai, tettei és életmódja ébresszenek a körülötte élőkben vágyat a mennyország iránt! Mi, keresztények és hetednapi adventisták felelősek vagyunk azért, hogy az advent reménységét felébresszük az emberek szívében. Megbeszélendő kérdések: Hogyan viszonyul a menny a földhöz? Miként tükrözze a menny szépségét és légkörét a keresztény életmódja? Milyen lelki igazságokat tanulhatunk, ha a csillagokat szemléljük és a világegyetem végtelen kiterjedésén elmélkedünk (Zsolt 8:3-4)? Miért volt szükséges, hogy az univerzum hatalmas Istene elhagyja a mennyet és a földön lakjon (Jn 3:31-36)? 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Az e heti tanulmányunk a nagy küzdelem drámájával szembesít, ami a mennyben kezdődött Lucifer lázadásával, majd ősszüleink bukásával áttevődött a Föld bolygóra. A megoldás Isten megtestesülésével kezdődik, aki azért jött közénk, hogy felkészítsen bennünket Isten országára, ami a földi történelem végén érkezik el. Bátorítsuk a csoport tagjait, hogy gondolják át ezeknek az eseményeknek a hatalmas jelentőségét! BIBLIAKOMMENTÁR I. A gonosz eredete (Tekintsük át Ez 28:2, 11-17, Ézs 14:12-14 és 2Thessz 2:7 verseit az osztályban!) A Biblia kevés helyen és igen tömören tudósít a gonoszság eredetéről. Ezékiel csak annyit mond el, hogy a bűn hirtelen ütötte fel a fejét, de nem ad semmilyen magyarázatot: Feddhetetlen voltál útjaidon attól a naptól fogva, amelyen teremtettél, míg gonoszság nem lett található benned (Ez 28:15). Istennek tehát semmi köze nem volt a romlottság létrejöttéhez. Az angyalban semmi nem volt, ami előre jelezte volna bukását. Éppen ellenkezőleg, Isten tökéletesnek alkotta meg Lucifert (Ez 28:15), tele bölcsességgel (Ez 28:12, ÚRK). Isten az Édenbe, Isten kertjébe helyezte őt (Ez 28:13), ami azt jelenti, hogy odaállította Isten szent hegyére, tehát bejárhatott a mennyei templomba (Ez 28:14). 6
A bűn eredetének abszurd folyamata tetten érhető a bibliai igékben. A gonoszság Lucifer elméjében született meg, a szíve fölfuvalkodott (Ez 28:17; vö. Ez 28:2). Istennek képzelte magát (Ez 28:2). Ézsaiás próféta ugyanezt a gondolatmenetet térképezi fel Luciferben (Ézs 14:13). Itt arról is olvasunk, hogy Lucifer a szent hegyen akart ülni, hasonlóan a Magasságoshoz (Ézs 14:13-14). Ami a mennyben történt, az a gonoszság eredetének mintája lett itt a földön, az emberek között is. Az első emberpárt, Ádámot és Évát Isten tökéletesnek teremtette, mint ahogy Lucifert is. A saját képmására alkotta meg őket és az Édent adta nekik lakóhelyül. A kígyó vagyis Sátán szavai, amelyekkel Évát akarta bűnre csábítani, az önámításra emlékeztetnek és az önteltség csábítására, amelyek Sátán saját bukásához is vezettek: Olyanok lesztek, mint Isten (1Móz 3:5). Az ember tehát besétált a csapdába és abba a tévhitbe ringatta magát, hogy el fogja érni a bölcsesség isteni magaslatát (1Móz 3:6). A bűn megjelenése Isten tervei ellenére történt úgy a mennyben, mint a földön; olyan anomália ez, aminek nincs magyarázata és nem is lehet megérteni. Ahogy Pál fogalmaz: a gonoszság tulajdonképpen a törvénytiprás titkos bűne (2Thessz 2:7). Elmélkedjünk: Milyen értelemben mondhatjuk, hogy a bűn eredete tulajdonképpen rejtély, egyfajta titok? Milyen példákat tudnánk felhozni a történelemből, ami azt szemlélteti, hogy mennyire abszurd dolog a bűn? Közelebb hozva saját életünkhöz, saját viselkedésünkben mi bukkan fel, ami a bűn teljességgel irracionális jellegét mutatja? Mondjunk egy példát arra, amikor a bűn irracionális igazságtalanságának lettünk az áldozatai! II. A bűn gyümölcse (Tekintsük át Jel 12:1-17 és 1Móz 3:15 verseit az osztályban!) Amint a bűn megjelent, hamarosan háború tört ki a mennyben, majd a földön is. A jelenések könyve röviden ír a mennyei háborúról, amelyet Sátán angyalai és Isten angyalai vívtak egymással (Jel 12:7). A szöveg nem részletezi a mennyei háború jellegét és lefolyását. Egyszerűen annyit tudunk meg, hogy Sátán serege elvesztette a csatát, és a menny ből a földre vettetett le (Jel 12:13; vö. 4. v.). A háború, ismertebb nevén a nagy küzdelem helyszíne áttevődött a földre, ahol a következő összecsapás Sátán (a sárkány) és Isten népe (az asszony) között zajlott, aki életet adott a Messiásnak (Jel 12:13). Azután Sátán újra megtámadta az 7
asszonyt, aki a pusztába menekült, ott szenvedte el az üldöztetést ideig, időkig és az időnek feléig (Jel 12:6, 14; vö. Dán 7:25). Sátán ezután Isten népének maradéka ellen fordult és őket támadja (Jel 12:17). Elmélkedjünk: Vajon miért olyan szűkszavú a Biblia beszámolója arról, hogy miként kezdődött a bűn a mennyben? A Jelenések 12. fejezetének profetikus látomásában miért éppen az egyháztörténelem áll a középpontban? III. A bűn megoldása (Olvassuk el 1Móz 3:15 és Fil 2:6-8 szakaszát az osztályban!) A menny Istene is bekapcsolódott a nagy küzdelembe, ami már a földön folytatódik. A bűn annak a teremtménynek az elhajlása miatt jelent meg, aki el akarta foglalni Isten helyét. Az Isten által választott megoldás ennek éppen az ellenkezője. A mindenható és örökkévaló Isten emberré lett, egy ács fiaként született meg és olyan halált halt, amit egy bűnöző érdemelne, azért, hogy megváltsa az emberiséget. A Biblia első próféciája adja hírül Isten szándékát, hogy megmentse az emberiséget. Ebben Isten harcról beszél a kígyónak (1Móz 3:15). Pál apostol így ragadja meg az egész terv lényegét: aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez. És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig (Fil 2:6-8). Elmélkedjünk: A megváltás folyamatában miért elegendő a kereszt eseménye a megmentésünkhöz? Mi a kapcsolat a keresztről szóló örömhír ami Isten szeretetét és kegyelmét mutatja és Isten eljövendő országának reménysége között? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: Beszéljük meg, milyen egymást kiegészítő kapcsolat van a kereszt és Isten országa között! Honnan tudjuk, hogy megváltást nyertünk? Jól fontoljuk meg a választ! Miért lehetetlen Jézus keresztje nélkül bejutni Isten országába? Miért elegendő a kereszt az üdvösséghez? 8
Elgondolkodtató kérdések: 1) Beszéljük meg a következő gyakorlati kérdést: az út végének ismerete mennyiben segít az irányt megtalálni, illetve azt meg is tartani az utazás közben? 2) Mi az összefüggés az Isten parancsolatai iránti engedelmesség, illetve a bennünket kegyelemből megváltó Jézus hite között (Jel 14:12)? 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: Mondjuk el a következő történetet! Egy férfi egy nagyon szép, eladó trombitát talált a helyi piacon. Az eladó a trombita csodatévő erejével dicsekedett.»ennek a trombitának csodás ereje van, ki tud oltani mindenféle tüzet. Csak fújjon bele a trombitába, és máris lesz megoldás a tűzre.«a férfi kíváncsi lett, megvette hát a trombitát és hazasietett. Rögtön el is döntötte, hogy kipróbálja. Felgyújtotta a házát, aztán kezdte fújni a trombitát. Sajnos azonban, legnagyobb rémületére a tűz tovább égett, a trombita nem tett csodát. Kétségbeesve rohant vissza a piacra, galléron ragadta az árust, akitől megvette a hangszert. Ordítva közölte, hogy a trombita nem működik... Az árus ekkor elmagyarázta, hogy a trombita dolga nem az, hogy kioltsa a tüzet, hanem az, hogy figyelmeztessen másokat a tűzre, és az emberek jöjjenek segíteni megfékezni azt (Forrás: Jacques B. Doukhan: Proverbs. Nampa, Idaho, 2014, Pacific Press, 25. o.). Tevékenység: Írjunk egy jelenetet ennek a kis példázatnak az alapján! A csoport néhány tagja játssza is el! Az előadást követően kérdezzük meg a csoport tagjait, milyen összefüggésben van mindez Krisztus eljövetelével és a világ végével. Vajon viselkedtek már úgy, mint az ostoba trombitás? 9
A HAWAII ESKÜVŐ 1. RÉSZ Írta: Benjie Leach A szombat délután pontosan úgy kezdődött, ahogy terveztük. A Campion Középiskola káplánjaként 30 diákkal (egy egész zenekarral) Ellen G. White Jézushoz vezető út c. könyvét osztogattuk egy kisvárosban, a Sziklás-hegység lábánál, USA Colorado államában. A könyvmunka után visszamentünk a helyi adventista gyülekezetbe, ahol a diákok délelőtt szolgáltak. Átöltöztünk, hogy túrázni menjünk a közeli Sziklás-hegység Nemzeti Parkba. Ám amikor buszunk megállt egy helyen a hegycsúcs közelében, ahol gyönyörű volt a panoráma, én inkább vissza akartam fordulni. Egy csoportot láttunk hosszú, fehér ruhákban. Hirtelen azt gondoltam, valami keleti vallás képviselői lehetnek, és nem volt kedvem vitába bonyolódni velük. A csoportom azonban kérte, hadd kapjanak öt percet, hogy bizonyságot tegyenek nekik. Vonakodva bár, de beleegyeztem. Néhány perc múlva visszajött az egyik diák, azt újságolta, hogy a fehér ruhások nem keleti vallás hívei, hanem egy hawaii esküvő násznépe. Kiderült, hogy a vőlegény eredetileg hawaii származású. Volt azonban egy nagy gondjuk: a lelkész már 45 perce késett. A menyasszony sírva panaszolta, hogy a lelkész balesetet szenvedett az úton, így nem tud ott lenni az esküvőn. Nagyon szimpatikus lett számomra a fiatal pár, és felajánlottam nekik, hogy én összeadhatom őket, hiszen lelkész vagyok. Miután megmutattam az igazolványomat és ők is a kezembe adták a házassági anyakönyvi kivonatukat, felkészültünk a szertartásra. Közben a zenészeink már hangoltak, majd eljátszották a nászindulót. Benjie Leach önkéntes egészségügyi munkás és káplán a texasi Fort Worthben Folytatjuk 10
2. tanulmány április 7-13. Dániel és a végidő A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Dániel 1:20 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Ismerjük fel, mekkora felelősség bizonyságot tenni Istenről a világ előtt! Érezni: Igyekezzünk több szeretetet és tiszteletet tanúsítani és másokat is erre késztessünk! Cselekedni: Kompromisszumok nélkül maradjunk hűségesek Istenhez és önmagunkhoz! TANULMÁNY VÁZLATA: I. Lesztek nékem tanúim a föld végső határáig A Miért volt Dániel bizonyságtevő? B Milyen területeken volt Dániel bizonyságtevő? C Hogyan válaszolt az eunuchok vezetője Dániel bizonyságtevésére? II. Istent szeretni azt jelenti, hogy az embereket is szeretjük A Miért mondta Jézus, hogy van, akinek meg kell gyűlölnie a szüleit (Lk 14:26)? B Hogyan lehet szeretni a szüleinket vagy a barátainkat, ha nem hisznek Istenben? C Miért hatékonyabb annak a bizonyságtétele az igazságról, aki szeret és akit viszont szeretnek, mint azé, aki csak az igazsággal törődik? III. Emberek vagyunk, ugyanakkor szentek A Hogyan tartsam meg az egyensúlyt aközött, hogy hűséges legyek B Isten parancsolataihoz, ugyanakkor ápoljam a kapcsolatot azokkal a barátaimmal és családtagjaimmal, akik nem az általam értékelt dolgokat tartják fontosnak? Miért nem lehet igazán szeretni az embereket anélkül, hogy mi magunk szentek lennénk? 11
Összefoglalás: Jézus emberként sem tett engedményeket a hűség kérdésében. Nagy kihívás a keresztények és különösen a hetednapi adventisták számára, hogy kövessük a példáját. TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: Isten szeretné, ha népe hirdetné a világnak az igazságot az országáról. Dániel próféta könyvében láthatjuk, hogy az igazság általában megmutatkozik abban, aki/ami közvetíti azt. Egy adott könyv irodalmi formája gyakran kifejezi annak legmélyebb és leggazdagabb üzenetét. Dániel maga is példa erre az elvre. Teljes összhangban volt az általa képviselt lelki üzenettel az, ahogyan a környezetében élőkkel a kapcsolatot ápolta, ahogyan evett és ivott, ahogyan bemutatkozott és viselkedett. Tanítók részére: Az e heti tanulmányunkból megtanulhatjuk, hogyan tegyünk bizonyságot a világban, amely messze eltávolodott Istentől, sőt, még ellenséges is vele. Dánielhez hasonlóan mi is fogságban élünk és egy olyan ország tanúi vagyunk, amely nem látható és nem is népszerű. Tanulni fogunk Dániel és három barátja példájából, akik mind hűségesen kiálltak Isten mellett, ugyanakkor szolgálták a királyt is. Megismerjük kihívásaikat, amelyekkel a világi környezetben találkoztak, valamint a bizonyságtevő módszereiket is. Tanulni fogunk lelki életükről és arról, hogy milyen konkrét módszerekkel vittek reményt mindennapjaikba. Nyitó beszélgetés: Dániel próféta könyve különösen fontos a hetednapi adventisták számára, hiszen tartalmaz olyan igazságokat, amelyek megkülönböztetnek bennünket másoktól, beleértve más keresztényeket is, bizonyos értelemben egyedivé tesznek. Sajnos ez a könyv bevonzotta a vallás peremére sodródott szélsőségeseket is. Dániel próféta könyve a Biblia egyik leguniverzálisabb irata. Az egyetlen reményt mutatja fel, amire az embereknek szüksége van, különösen napjainkban. Megbeszélendő kérdések: 1) Miért hagyják gyakran figyelmen kívül Dániel próféta könyvét? 2) Mi az a reményteljes üzenet, amit ez a könyv képvisel? 12
2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Hetednapi adventistaként gyakran gondoljuk, hogy jól ismerjük Dániel próféta könyvét. A régi, elcsépelt mondások elkerülése végett javasoljuk, hogy mindenki úgy közelítsen most ehhez az irathoz, mintha először olvasná. Tűzzük ki célul, hogy friss szemmel olvassuk a könyvet, és új meglátásokat, új utakat keresünk a próféciák megértéséhez! A könyv, amiről azt olvassuk, hogy a vég idejéig bepecsételve marad (Dán 12:9), világosan megígéri az ilyesféle felfedezést és gazdag rálátást. BIBLIAKOMMENTÁR I. Akit az ellensége is szeretett (Tekintsük át Dán 1:9 verseit az osztályban!) Amikor Dániel elhatározta, hogy hűséges marad Istenhez, csoda történt: Isten pedig kegyelemre és irgalomra méltóvá tette Dánielt a főudvarmester előtt (Dán 1:9). Érdekes, hogy azonnal szeretetet és tiszteletet ébresztett az ellenség szívében Dániel iránt, aki eldöntötte, hogy nem lesz megalkuvó. Ez az igevers kétféle tanulságot tartalmaz. Először: Isten nem tett csodát mielőtt Dániel és a három héber ifjú kockára tette az életét. Vagyis a hűség próbája előtt Dániel nem talált tökéletes ételeket az asztalán. Igen, van, amikor Isten megkönnyíti az utunkat és az igazság ösvényein vezet (Zsolt 23:3), ugyanakkor sokszor az életünk olyan helyzeteket hoz, amelyek ellenkeznek az elveinkkel. Másodszor: Istenhez hűségesnek maradni nem jelenti azt, hogy csúnyán bánhatunk a világi emberekkel. Dániel elhatározta, hogy ragaszkodik az elveihez és visszautasítja a király meghívását, miközben tiszteletteljes és kedves maradt a főudvarmesterhez, alázattal, szelíden közelített felé (Dán 1:8, 12). Az igevers érdekes módon nem utal arra, hogy Dániel szerette és tisztelte urát, de biztosan így volt. Nem elég szeretnünk ellenségeinket; arra is inspirálnunk kell őket, hogy szeretet ébredjen az ő szívükben is, ez bizonyítja a szeretetünk őszinteségét. Elmélkedjünk: A szomszédaink irántunk való jóindulata miként biztosítja a legtermékenyebb talajt a bizonyságtevésünk számára? 13
II. A csöndes tanú (Tekintsük át Dán 3:26-28 és 2:11, 21 verseit az osztályban!) Az életünk a legékesebb bizonyságtétel a hitünkről. A három héber ifjú egyetlen bizonyságtétele az volt, hogy túlélték a tüzes kemencét. Figyeljük meg azonban, hogy itt sem ők álltak a figyelem középpontjában. Meg sem kellett szólalniuk. Ezt olvassuk: kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből (Dán 3:26). A figyelem Istenre irányul, hiszen Nabukodonozor ezt a fő tanulságot őrizte meg emlékezetében e drámai csodával kapcsolatban: Áldott ezeknek Istene..., aki kiszabadította az ő szolgáit (Dán 3:28). A bizonyságtevőkre való utalás csak másodlagos volt: akik őbenne bíztak (Dán 3:28). Itt is Isten személyén van a hangsúly. Ez az eset jól szemlélteti a bizonyságtételnek azt a módját, amit Dániel próféta könyve képvisel. Nem rólunk szól a történet, hanem Istenről. A három ifjú egyáltalán nem önmagával dicsekedett ( Nézzétek, mit tett Isten velem! ). Egyedül Isten kapta a dicsőséget (1Kor 1:31). Elmélkedjünk: Idézzünk fel egy esetet, amikor haragudtunk, mert valaki más kapott jutalmat az általunk elvégzett munkáért, vagy pedig valaki más elismerést kapott a munkájáért, de mi nem, holott az volt a nehezebb, fontosabb rész! Milyen érzéseket keltett bennünk ez? Gondolkodjunk el ezen Préd 9:13 hátterén: Még azt is láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsak győznek a futásban, és nem az erőseké a diadal, nem a bölcseké a kenyér, nem az okosaké a gazdagság, és nem a tudósoké a jóindulat. Mert minden a maga ideje és sorsa szerint történik. III. A tét: az imádat (Tekintsük át Dán 3:7 és 8:11 verseit az osztályban!) Dániel fogságban élt, messze Jeruzsálemtől. Pogány udvarban szolgált, ezért az imádat kérdése központi szerepet kapott a könyvben. A kérdés már egyértelmű az első hitpróbában is, ami az evés-ivás területén érte a fiatalt. Fontos, hogy a táplálkozásáról beszélve Dániel a teremtéstörténet szövegéből utalt egy gondolatra (Dán 1:12; vö. 1Móz 1:29). A hűség második próbája akkor következett be, amikor az izraelitáknak megparancsolták, hogy boruljanak le az arany állókép előtt, amit a király emeltetett. Nabukodonozor aranyszobra az álmában látott kép mása volt, amit a király egy isteni ígérettel is összefüggésbe hozott: támaszt az egek Istene egy birodalmat, amely nem pusztul el soha (Dán 2:44). Nabukodonozor 14
gondolatában így foglalta el Babilon királysága Isten országának a helyét. Ez az ideológia Bábel tornya építőinek a balgatag gondolkodására emlékeztet, akik Isten helyét akarták elfoglalni (1Móz 11:4). Dániel próféta könyvének későbbi részében a kis szarv és észak királya mentalitása hasonló (Dán 8:11; 11:31). Üdítő színfoltként jelennek meg Dániel, a három ifjú és Nabukodonozor imái, mint a hamis imádat ellenpontjai. Dániel próféta könyve egy áldással zárul (Dán 12:12), olyan szófordulattal, ami a Biblia sok imádságára jellemző (Zsolt 1:1; 119:1; Jel 1:3). Elmélkedjünk: Dániel próféta könyve 3. fejezetének alapján írjunk egy listát a hamis imádat és Isten igaz imádatának a jellemzőiről! Milyen szerepe van például a zenének a hamis imádatban? Mi a szerepe az imának Isten Igéje tanulmányozásában (Dán 9:2-3)? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: Nyugtalanító, hogy korunkban keveredik a nagy tudás és a szkepticizmus a naiv hiedelmekkel meg a furcsa feltételezésekkel. A vallási fanatizmus térhódítása erőszakhoz vezetett, illúziókat, reményeket és alaptalan meggyőződést idézett elő. Amikor az ember elutasítja a menny igaz Istenét, magában keres megoldást tragikus állapotára. Elgondolkodtató kérdések: Alkalmazzuk a Dániel próféta könyvéből eddig megtanult elveket korunk helyzetére, és beszéljük meg az alábbi kérdéseket! 1) Miért időszerű korunkban is Dániel próféta könyve? Miért fontosak ma is az evés és az ivás kérdései? 2) Milyen profetikus jelentősége van annak, hogy a kis szarv imádatot követel magának? Hogyan hirdethetjük ezt a nehéz, leleplező üzenetet Dániel próféta könyvéből anélkül, hogy elidegenítenénk az embereket? 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: A sok különbség ellenére vannak közös jellemzői is Dániel korának és a miénknek. Akkor az emberek alapvetően vallásosak voltak, de pogányok. Ma nem pogányok az emberek, ám nem is vallásosak. Hogyan kezelhetjük ezt a helyzetet? Miért vannak sokan, akik szkeptikusak az egyházakkal és a keresztény hittel szem15
ben? Mi mindent tanulhatunk Dánieltől, ami segít kezelni ezeket a folyamatokat? Tevékenységek: 1) Ha lehetséges, alakítsunk hét csoportot az osztályban, és osszuk ki Dániel hét imáját! (Kisebb létszám esetén több imát adjunk egy-egy csoportnak!) Kérjük meg a csoportok tagjait, hogy fogalmazzák meg, mi ragadta meg őket leginkább az adott imádságban. Azután hívjuk össze a csoportokat, hogy mondják el, mire jutottak! Hasonlítsuk össze a reakciókat! 2) Miért nehéz elérni a hatalmon lévő, gazdag vagy magasan képzett embereket? (Összpontosítsunk inkább a kommunikációs módszerekre, ahelyett, hogy őket okolnánk a mi eredménytelenségünkért!) Miért tudta Dániel elérni az uralkodó, képzett réteget? Mit tanulhatunk a módszereiből? 16
A HAWAII ESKÜVŐ 2. RÉSZ Írta: Benjie Leach A menyasszony édesapja sugárzó arccal vezette előre a lányát, a vőlegény pedig gitáron játszotta a hagyományos hawaii esküvői dalt. Az Úr segítségével elmondtam egy rövid prédikációt, majd férjnek és feleségnek nyilvánítottam a párt. A rövid szertartás után a vőlegény édesanyja félrevont, és amit mondott, attól még most is libabőrös leszek. Nem hiszem, hogy ez az egész véletlen. Sőt, szerintem ennek így kellett történnie. Nézze csak meg az ingét! Végignéztem magamon. Edzőcipő, farmer és egy halványkék ing volt rajtam, az ing zsebén egy hímzés: Hawaii, fölötte pedig egy szivárvány. Néhány évvel korábban vásároltam, amikor a feleségemmel ott nyaraltunk. Amikor a virágfüzért a nyakamba akasztották, olyan volt, mintha előre eltervezték volna a részvételemet az esküvőn. Ajándékot is adtunk az újdonsült párnak persze, hogy egy Jézushoz vezető út c. könyvet! Elmondták, hogy még sosem hallottak a hetednapi adventistákról. Ha a történet itt véget ért volna, akkor is örömteli tapasztalatként tartanám számon, de nem így lett. Két évvel később, amikor már Texasban éltem, az egyik szombaton kora reggel hívott egy könyvevangélista testvér Coloradóból. Kérdezte, emlékszem-e a fiatal párra, akiket összeadtam a Sziklás-hegység Nemzeti Parkjában. Elmesélte, hogy elolvasták a Jézushoz vezető út c. könyvet, majd felkeresték az adventista imaházat, és még több könyvet kértek, utána bibliaórákat vettek. Örömmel újságolta, hogy aznap lesz a keresztségük a Greely Adventista Gyülekezetben. További két év telt el. Visszahívtak a Campion Középiskolába az imahétre. Amikor felálltam a szombati prédikációhoz, láttam, hogy a már említett könyvevangélista besétál az ajtón a fiatal párral és a kisgyermekükkel. Az istentisztelet után beszélgettünk és elmondták, hogy a keresztségük után a barátaikat is meghívták az evangelizációs alkalmakra. Közülük hárman már megkeresztelkedtek. A vőlegény édesanyja szintén megkeresztelkedett, és Hawaii-on az adventista kórházban dolgozik. Én nem akartam megállni és vitába keveredni a fehér ruhás emberekkel, az Úr azonban fel tudott használni a bizonyságtevésre néhány főiskolai hallgatót és egy hawaii inget viselő férfit. 17
3. tanulmány április 14-20. Jézus és A jelenések könyve A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Jelenések 1:1 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Értsük meg A jelenések könyve célját és felépítését, valamint Jézus központi szerepét a megváltás történetében! Érezni: Építsünk egyre szorosabb kapcsolatot Jézus Krisztussal, aki kijelenti önmagát az Igében, a történelemben és a hívő személyes életében. Cselekedni: Figyeljünk Isten Igéjére, engedelmeskedjünk utasításainak! Legyen Isten a kezdője és bevégzője minden feladatunknak! TANULMÁNY VÁZLATA: I. A jelenések könyvének központi gondolata A Miért mondta János ezt a Biblia utolsó könyvéről: Jézus Krisztus kijelentése? B Milyen összefüggés van A jelenések könyve és Dániel próféta könyve között? C Mit tanulhatunk A jelenések könyvének a felépítéséből? II. Jézus bennünk A Hogyan és miért segít Jézus közelebb kerülni Istenhez? B Miért kell a vallásunknak hatnia a mindennapi életünkre? C Jézus Krisztus kijelentése hogyan segít szeretni Istent? III. Hallgatni annyi, mint engedelmeskedni A Mi a jele annak, hogy megértettük Jézus Krisztus kijelentését? B Hogyan kezdjük és fejezzük be a napjainkat? C Milyen fontossági sorrendet állítottunk fel a feladatainkat illetően? Összefoglalás: A jelenések könyve nemcsak érdekfeszítő, mivel Isten titkaival foglalkozik, de konkrét és időszerű is, mert érinti az életünket és a világ sorsát. 18
TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: A jelenések könyvének a kulcsa nem kizárólag abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e megfejteni a jelképeit, szerzünk-e ebben gyakorlatot. Meghatározó, hogy miként válaszolunk Istennek a megtérésre és szolgálatra való hívására. Tanítók részére: A jelenések könyve kezdettől fogva meghatározza, hogy milyen módon közelítsünk a könyvhöz. Int, hogy olvassuk, hallgassuk és tartsuk meg az abban írtakat. Az első és legfontosabb lépés az olvasás. Az igazság nem bennünk van, az Isten által ihletett szövegben kell megtalálni. A próféciát meg kell hallani. A héberben a hallani igének kettős jelentése van: elsősorban azt jelenti, hogy valaki megért valamit (1Kir 3:9; Neh 8:3; Jel 2:7), ez az intelligenciára, illetve az intellektuális erőfeszítés szükségességére utal. A meghallani ugyanakkor azt is jelenti, hogy engedelmeskedünk, vagyis hajlandóak vagyunk a megértést gyakorlattá is alakítani, pozitívan válaszolni Istennek. A harmadik ige, a megtartani arra emlékeztet, hogy a lelki életünk állandó és ismétlődő folyamat: elménkben és szívünkben ápolni kell, frissen tartani azt, amit olvastunk és hallottunk. Ezért ismétli az író a könyv végén is ezt az elvet (Jel 22:7). Nyitó tevékenység és beszélgetés: Figyeljük meg, hogy az első ige ( olvassa ) egyes számban szerepel, a másik kettő viszont többes számban; így jelzi a nyelvtani alak a gondolatot, hogy egy olvasó van és több hallgató. A több hallgató, amire kétségtelenül utal a többes szám, azt sugallja, hogy A jelenések könyve a közös istentisztelethez tartozik. Tehát ne csak egyedül olvassuk! Beszéljük meg a csoport tagjaival, milyen elveket és igazságokat rejt az istentiszteleti, közösségi környezet, amire itt utal a szöveg! Megbeszélendő kérdések: 1) Miért fontos A jelenések könyvét hasonló gondolkodású, az igazságot kereső emberekkel együtt olvasni? 2) Milyen gyakorlatra és érzésekre teszünk szert a csoportos tanulmányozás során? 19
2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Három alapvető követelménye van a megértésnek: 1) a könyv számos ponton kapcsolódik az Ótestamentumhoz, főként Dániel próféta könyvéhez; 2) meg kell érteni a felépítését; és 3) Jézus Krisztus személyére kell összpontosítani. BIBLIAKOMMENTÁR I. Az Újszövetség leginkább héber jellegzetességű könyve (Tekintsük át Jel 1:4 és 2Móz 3:14 versét az osztályban!) A jelenések könyve az Újszövetségnek az a része, amely a legközelebb áll az Ószövetséghez. Nagyjából 2000 utalást találhatunk benne az Ószövetségre, amelyből 400 félreérthetetlen utalás, 90 pedig idézet Mózes öt könyvéből és a próféták írásaiból. Ez a könyv annyira a héber írásokban gyökerezik, hogy egy tudós kijelentette: alig... érthetik meg azok, akik nem tudnak héberül (Ernest Renan: Antichrist: Including the Period from the Arrival of Paul in Rome to the End of the Jewish Revolution. Boston, 1897, Joseph Henry Allen, szerkesztő és fordító, 17. o.). János a hét gyülekezetnek szóló üzenetét az Ószövetség Istenétől eredő üdvözléssel kezdi. A shalom a vagyok kifejezésből származik, ami nem más, mint Jahve neve, így mutatkozott be Mózesnek az égő csipkebokornál (2Móz 3:14). Dániel próféta könyve azonban minden más könyvnél hangsúlyosabban van jelen a Jelenésekben. A könyv első szava, a kijelentés Dánielnek is kulcsszava, a próféta látomásaira utal (Dán 2:19, 28-30, 47; 10:1). A jelenések könyve azzal kezdődik, amivel Dániel próféta könyve végződik, egy áldással, mintha a Jelenések Dániel folytatása lenne. Dániel próféta könyve olyan áldással végződik, amiben hangsúlyos azok boldogsága, akik várják a napok végét (Dán 12:12-13), a Jelenések elején pedig az áldásban ugyanez a horizont jelenik meg: mert az idő közel van (Jel 1:3). János Dánielhez hasonlóan utal önmagára látomása bevezetésekor: Én, János (Jel 1:9). Ez Dániel kifejezését juttatja eszünkbe: Én, Dániel, amit látomásaival összefüggésben használ (Dán 7:15; 8:15, 27; 9:2; 10:2, 7; 12:5). A jelenések könyve első verseiben tett megfigyeléseink arra késztetnek, hogy az Ószövetséggel és Dániel próféta könyvével szoros összefüggésben tanulmányozzuk ezt a könyvet. 20
Elmélkedjünk: Milyen veszélyekkel jár, ha anélkül olvassuk és tanulmányozzuk az Újtestamentumot, hogy figyelembe vennénk az ószövetségi összefüggéseit? Milyen mulasztása volt a kereszténységnek ezen a területen? Az őskeresztényeknek vajon miért tartozott a kedvenc iratai közé Dániel próféta könyve? Milyen köszönési módot honosítottak meg a korai keresztények Dániel próféta könyvét olvasva? II. A könyv felépítése segíti a megértést (Tekintsük át Jel 11:19 14:5 szakaszát az osztályban!) Dániel próféta könyvéhez hasonlóan A jelenések könyve is két részre osztható, és Isten végidei ítéletét, valamint az Ember Fiának eljövetelét helyezi a középpontba (Jelenések 14; Dániel 7). A jelenések könyvének első része a föld történelmére fókuszál János napjaitól Krisztus eljöveteléig, míg a második része a mennyben történő dolgokra összpontosít Krisztus eljövetelétől kezdve a mennyei Jeruzsálem alászállásáig. A jelenések könyvének a felépítése kapcsolódik a szentélyszolgálat helyszíneihez és fontosabb időszakaihoz (alkalmaihoz) is. A helyszín világossá válik az apokaliptikus látomás előrehaladásában: Krisztus áldozatától kezdve, ami megidézi az oltárt (Jel 1:5), a gyertyatartókon át a szentély első helyiségére utal, a szent helyre (Jel 1:10-18), majd a szövetség ládájára, amely a szentély második helyiségét idézi, a szentek szentjét (Jel 11:19). A szentély időszakos alkalmaira a hét zsidó ünnep utalásai mutatnak, ezek jelzik a látomás előrehaladását a páskától kezdve (Jel 1:12-20) a sátoros ünnepig (Jel 21:1-8). A jelenések könyvének ez a sokrétű felépítése hozzájárul ahhoz, hogy gazdag és tartalmas üzenetet kapjunk ebből az írásból. Megbeszélendő kérdések: Milyen tanulságokra következtethetünk a szentély és A jelenések könyvének bizonyos részei közötti összefüggéseket látva? Isten ítéletének képe miért éppen A jelenések könyve és Dániel próféta könyve közepén helyezkedik el? (Vö. 3Mózes 16. fejezete Mózes öt könyve közepén található!) III. Krisztus a középpontban (Tekintsük át Jel 1:5, 18 és 3:21 verseit az osztályban!) Jézus mindenhol jelen van A jelenések könyvében. Megjelenik az elején, meghatározza a könyv mondanivalójának lényegét: Jézus Krisztus kije21
lentése (Jel 1:1). Leírja az eredetét: Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött (Jel 1:5). A záró áldásban is megjelenik a könyv végén (Jel 22:20), ahol Ő a tanúbizonyság, aki az eljöveteléről beszél és kegyelmét ígéri (Jel 22:20-21). A könyv egyéb részeiben is megjelennek Jézus Krisztus szolgálatának különböző aspektusai: a páskabárány, aki a megváltást biztosítja, feltámadása a halálból, aki a gyertyatartók között, vagyis az egyházban jár (szolgál) és végső győzelme, amint visszatér dicsőséges királyként a fehér lovon (Jel 19:11-16). Elmélkedjünk: Miért Jézus Krisztus A jelenések könyvének a központi szereplője? Melyik a könyv legfontosabb szimbóluma, amely szintén Jézus Krisztust jelképezi? 3. LÉPÉS: GYAKOROLJ! Tanítók részére: A jelenések könyvének a leírásai elég véresek és bos szúállóként mutatják be Istent. Hogyan tudjuk összebékíteni ezeket a jóságos és szerető Isten gondolatával? Luther elvetette A jelenések könyvét. A kegyetlenség érzete mennyiben járulhatott ehhez hozzá? Milyen lényeges etikai tanulságokat vonhatunk le A jelenések könyvéből? Miért olyan fontos tudni, hogy Isten fogja megítélni az emberiséget? Gyakorlati kérdés: Miért és hogyan hat az életünkre A jelenések könyve? 4. lépés: Alkalmazd! Tanítók részére: A jelenések könyve olvasása nyomán gyakran alakult ki fanatizmus a hívőkben, de talán azért, mert a Biblia többi részétől elszakítva tanulmányozták ezt az iratot. Miért nem bölcs dolog önmagában olvasni ezt a könyvet? A Biblia mely könyveit érdemes a Jelenésekkel együtt olvasni? Tevékenység: 1) Kérjük meg az osztály tagjait, hogy gyűjtsék ki A jelenések könyve különböző szimbólumait! 2) Beszéljük meg, mit jelenthetnek ezek a jelképek, és azt is, hogy milyen összefüggés figyelhető meg az Ószövetség szimbólumaival! 22
EGY KIS FIATAL LÁNY Írta: Vanessa Rocha A hetednapi adventista vezetők engem is kijelöltek, hogy tartsak evangelizációs sorozatot egy ruandai egyetemen, annak a missziós kampánynak a során, aminek a végén hihetetlenül sokan keresztelkedtek meg, egészen pontosan 110 000 fő. A lelkész odajött hozzám, mivel a sorozat végén 173 fiatal megkeresztelkedett az egyetemi hallgatók közül. Mivel már barátok vagyunk, el merem mesélni, hogy amikor azt mondták, egy amerikai prédikátor jön ide előadásokat tartani, nagyon megörültem. Egy jó kiállású, magas, izmos, fehér férfit vártam. Ám amikor bemutattak téged, az alacsony lányt, hogy te leszel az előadónk, hát... igencsak csalódott voltam. Nem vártam sokat tőled. Drága testvérnő, nagyon sajnálom, hogy kishitű voltam. Olyan munkát végeztél, amire egyikünk sem volt még képes ebben az iskolában! Az igaz, hogy én magam nem sok mindent tudok felajánlani. Ám ha készséges szívünk van, Isten nagy dolgokat képes véghezvinni. Ruandában a Teljes tagbevonás hihetetlenül eredményessé tette a missziót. Láttam, hogy a gyülekezeti tagok mindegyike igyekezett a saját szomszédságában bizonyságot tenni. Már félretették azt a tévképzetet, hogy az evangelizáció csakis a lelkész dolga. Nem kaptak különösebb képzést, csak használták Istentől kapott talentumaikat, hogy elérjék azokat, akiknek a megmentéséért jött Krisztus. Tudják, hogy Jézus hamar visszajön és nekünk, hetednapi adventistáknak magasztos elhívásunk van. Találkoztam sok ruandaival, fiatalokkal és idősekkel egyaránt, akik ezt mondták: Vanessa, régóta vagyunk az egyházban, de ilyet még nem láttunk. Most világos előttünk, hogy nem szabad senkire sem várni! A munka egy személlyel kezdődik velem. Fiatalok is odajöttek hozzám, akik elmondták, hogy ők nem prédikátorok, csak énekesek, zenészek stb., de megvan a baráti körük, ahol életük jó befolyás lehet. Az evangelizáció során tanultak után ők is bibliaórákat fognak adni. Ezeknek a gyülekezeti tagoknak az őszintesége úgy megváltoztatta Ruandát, mint ahogy Jézus és tizenkét tanítványa megváltoztatták az akkori világot három és fél év alatt. Nekünk is sikerül, ha a Teljes tagbevonást folytatjuk a saját gyülekezetünkben! Mennyivel hamarabb megláthatnánk Jézust! 23
4. tanulmány április 21-27. Az üdvösség és az utolsó idők A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Dániel 12:13 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Fedezzük fel újra Isten szeretetét az emberek iránt, valamint csodálatos tervét, amely által megment a haláltól és a bűntől! Érezni: Értékeljük Isten jóságát, hiszen szeret, pedig nem érdemeljük meg! Cselekedni: Bízzunk Istenben és szeressük, valamint felebarátainkat is, még ha nem is kapunk tőlük azonnali viszonzást! TANULMÁNY VÁZLATA: I. Isten megváltása rajtam kívül álló tény A Miért szeret Isten minket? B Lehetséges megérteni Isten szeretetét? Fejtsük ki válaszunkat! Mi az Isten szeretete? II. Isten szeretete valóságos A Miért lehetek biztos Isten szeretetében? B Mivel bizonyította Isten a szeretetét? C Milyen történelmi bizonyítéka van Isten irántunk való szeretetének? III. Isten szeretete ragályos A Miként jelzi a felebarátunk iránti szeretetünk azt, hogy elfogadtuk Isten megváltását? B Milyen szempontból vagyunk felelősek a körülöttünk élők üdvösségéért? C Istenbe vetett hitünk miként segít abban, hogy szeretni tudjuk ellenségeinket? Összefoglalás: Isten szeretetének valósága az érdemtelen emberekért hozott megváltási tervében nyilvánult meg. 24
TANULÁSI ÚTMUTATÓ 1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ! A lelki növekedés alapja: Az emberiség megváltásának egyetlen oka van: Isten szeretete, ami nem csak érzelem, szép szavakkal. Az isteni szeretet bibliai kinyilatkoztatását az teszi egyedivé és mégis egyetemessé, hogy Isten nem érzelmi és misztikus tapasztalattal, vagy szépen csengő, komoly betekintést nyújtó, bölcs szavak által nyilatkoztatta ki önmagát. A történelem valóságában fedte fel magát. A megváltást megkoronázó esemény azért csak az emberi történelem végén valósulhat meg, mert Isten megváltása mindenkire kiterjedő és valóságos. Tanítók részére: Az e heti tanulmány célja, hogy az osztály minden tagja számára bemutassuk Isten szeretetének és megváltási tervének valóságát. A megváltás nem teljesedhet be az összetört világban, mert a bűnös emberi test akadálya ennek, csak a történelem végén következhet be. Biztosak lehetünk a megváltásban, mert minden ember üdvössége Istentől függ, ám ez csak Krisztus eljövetelekor, a napok végén válhat valósággá. Tapasztalhatunk csodákat és áldásokat, de ezek csupán szikrák, amelyek jelzik, hogy van tűz, nem jelentik magát a tüzet. Nyitó tevékenység és beszélgetés: Hogyan segít megérteni és elképzelni Isten megváltásának beteljesedését az idők végén az, amit naponta tapasztalunk Isten szeretetéből? Milyen bizonyítéka van Isten eljövendő királyságának már most? Megbeszélendő kérdések: 1) Miért olyan fontos a végidőben, hogy reménységünk legyen Isten országában? 2) Miért egyedül Krisztus válthat meg az idők végén? 2. LÉPÉS: FEDEZD FEL! Tanítók részére: Elvilágiasodott társadalmunkban nehéz Isten országáról beszélni. Ez a szóhasználat utópisztikusnak tűnik. Az embereket a földi dolgok kötik le, a jelen érdekli őket; nagyrészt materialista szemléletűek, csakis arra figyelnek, amit most láthatnak és élvez25
hetnek. Nem érdekli őket egy láthatatlan ország, ami a mennyben van, amit csak valamikor a távoli jövőben láthatunk meg. A kihívás az, hogy felrázzuk az embereket, ráébresszük őket a megváltás szükségességére. Ebben a leckében egy háromlépéses módszert mutatunk be ennek érdekében. Az első és legfontosabb dolog, hogy felfedezzék Isten szeretetét. Csak ezt követően kezdenek el vágyódni országa után, ahol vele élhetnek, és majd csak később lesznek készen arra, hogy higgyenek benne. BIBLIAKOMMENTÁR I. Isten a szeretet (Tekintsük át 1Jn 4:8-10 szakaszát az osztályban!) Isten megváltása a szeretettel kezdődik. Hiába beszélünk Isten országáról és Isten megváltásáról azoknak, akik nem hisznek benne, nem tapasztalták a vele való szeretetkapcsolatot. Létfontosságú, hogy megismerjék és tapasztalják Isten szeretetét. Ez pedig Igéje által történhet meg. A Biblia úgy mutatja be Istent, mint aki maga a szeretetet. Az Ószövetségben az első tette a teremtés. A szeretete tehát nem válasz arra, amit mi esetleg tehettünk volna. Már létezésünk előtt szeretett bennünket. Szeretete megelőzte a miénket ami tulajdonképpen nem más, mint válasz az övére. Isten nem a tetteink következtében, hanem önmaga miatt vált meg bennünket. Ezt a hitet fejezi ki Dániel imája is:...ne késlekedj önmagadért (Dán 9:19). Isten nem azért vált meg bennünket, mert szeretjük Őt vagy mert engedelmeskedünk neki. A megváltás nem a saját érdemeinken alapul, hanem szeretetéből, jószántából adja Isten. Ezért van az, hogy Isten szeretetének kihirdetése megelőzi a törvény ajándékát, sőt, a törvény is a szeretetéből ered és táplálkozik: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú (2Móz 34:6). Isten megváltó, szabadító tette a törvényben is megelőzi a parancsolatokat: Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából (2Móz 20:2). Ugyanezt az isteni szeretetet láthatjuk az Újszövetségben: Az Isten pedig a mihozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt (Róm 5:8). Krisztus már akkor meghalt értünk és szeretett bennünket, amikor még nem voltunk szeretetre 26
méltók. Szeretett minket önmagunk ellenére. A szeretet a Szentlélek jellemzője is, akit Vigasztalónak nevez az Ige (Jn 14:16), vagyis Ő az, aki mellettünk áll, átölel és vigasztal, amikor gyászolunk, szomorkodunk és szenvedünk. A görög parakletosz szót a Septuagintában (a héber Biblia görög nyelvű fordítása a ford. megj.) a héber nakham szó fordítására használták, ami azt jelenti: vigasztalni (Jer 16:7; Hós 13:14; Ézs 57:18). Elmélkedjünk: Mit tanulhatunk a megváltás folyamatáról abból, hogy Isten szeretett bennünket először? Miért adta Isten az embereknek a szombatot, még ha nem is dolgoztak vele együtt a teremtés hete során? A szombat miért lehet a hit általi megigazulás jele? II. Jézus a bizonyosságunk (Tekintsük át Zsid 7:22 és Róm 10:13 versét az osztályban!) Azért hihetünk az üdvösségünkben, mert Istentől függ. Bizonyos értelemben elmondhatjuk, hogy jövőbeni üdvösségünk összefügg a megváltás tapasztalatával jelenlegi életünkben. Isten országának ez a kettős alkalmazása abban is fellelhető, ahogy Jézus a farizeusokat szólította meg, illetve, ahogy a tanítványaihoz beszélt. A farizeusoknak a megváltás személyes dimenzióját hangsúlyozta: ímé az Isten országa tibennetek van (Lk 17:21). Ám amikor tanítványaihoz szólt, jövőbeni és egyetemes eseményként beszélt az üdvösségről és Isten országának eljöveteléről: Mert amint a felvillanó villámlás az ég egyik szélétől a másikig fénylik, úgy jön el az Emberfia is a maga napján (Lk 17:24). A tanítványoknak Jézus már a szívében élt, ezért nekik arra volt szükségük, hogy előre tekintsenek a Megváltó eljövetelére. Másrészről a farizeusok, akik még nem tapasztalták Isten országát a szívükben, egyszerűen úgy érezték, hogy nincs szükségük Isten jövőbeni országára. Tehát minél közelebb van hozzánk Jézus az életünkben most, annál bizonyosabbak leszünk az eljövetelében, annál jobban vágyunk rá. Elmélkedjünk: Miért lehetetlen jó kereszténynek lenni, Jézust szeretni anélkül, hogy várnánk második eljövetelét? Miért és hogyan hasson most az életünkre az eljövendő ország reménysége? III. Öröktől fogva mindörökké te vagy Isten (Tekintsük át Zsolt 90:2 és Jel 14:6-7 verseit az osztályban!) János egy angyalt lát az ég közepén repülni, aki hirdeti az örökkévaló 27
evangéliumot (Jel 14:6). Az örökkévaló evangéliumot hirdetni azt jelenti, hogy Istenről beszélünk: ez annak megerősítése, hogy az evangélium a legnemesebb lelki cél, aminek elérésére törekedhetünk. Pál apostol ugyanígy érvel, amikor inti követőit, hogy törekedjenek a hervadhatatlan koszorú elnyerésére (1Kor 9:25), mint egyetlen jutalomra, amiért érdemes küzdeni (1Kor 9:26). Az örökkévaló evangélium, amiről János a Jelenésekben beszél, Isten két cselekedetére mutat rá, amelyek mintegy keretbe foglalják az emberiség történelmét: az elején a teremtésre és az ítéletre a végén (Jel 14:7). A láthatóan a káosz felé tartó emberi történelem így értelmet és irányt kap: a célt az örökkévaló Isten határozza meg, minden felé irányul. Elmélkedjünk: Miért mondhatjuk, hogy az élet abszurd voltára az egyetlen válasz az örök élet reménysége? Beszélgessünk a csoportban a halállal kapcsolatos tapasztalatainkról! Milyen gondolatokat ébreszt bennünk a halál ténye? Miért nem lehet ez a normális vég? 3. lépés: Gyakorolj! Tanítók részére: A hetednapi adventista hívők kettős kísértéssel szembesülnek, ha az identitásukról van szó. Lehet, hogy túl nagy hangsúlyt fektetünk a nevünkben szereplő hetedik napra, aminek következtében túlzottan figyelünk az ideiglenes dolgokra, amelyek ebben az életben, itt és most történnek velünk; vagy pedig túlhangsúlyozzuk létünk adventista szempontját, ami miatt elszakadunk ettől a világtól és fanatikussá vagy álmodozóvá válunk. Emeljük ki, hogy milyen fontos megtartani az egyensúlyt identitásunk két tényezője között! Elgondolkodtató kérdések: 1) Mondjuk el, miben különböznek Isten ígéretei az országáról a politikusok ígéreteitől! 2) Beszélgessünk az osztály tagjaiban felmerülő kételyekről Isten országának valóságával, illetve fontosságával kapcsolatban! Hogyan hirdethetjük Isten országának valóságát a világban élve? Hogyan hat a reménységünk a mindennapi életünkre? 3) Beszéljünk Isten kétféle országának a kapcsolatáról! Milyen az az ország, amely már itt van (az üdvbizonyosság jó híre) és az, amire még várunk (a második advent örömhíre)? 28
4. LÉPÉS: ALKALMAZD! Tanítók részére: Látogassunk meg egy idős embert vagy egyedülálló szülőt, akinek egyedül kell minden terhet hordania! Van-e szüksége segítségre a főzésben, a bevásárlásban, a kerti munkában, a gyermekfelügyeletben stb.? Ajánljuk fel segítségünket hetente egyszerkétszer, ezzel mutassuk be Isten szeretetét! Tevékenység: 1) Írjunk bátorító üzenetet valakinek, aki nehéz időszakon megy keresztül! Írjuk le a kedvenc bibliaszövegünket, és pár szóban azt is ecseteljük, milyen reménységet merítettünk belőle! 2) Készítsünk szeretetcsomagot valakinek, aki másik országban él! Tudassuk vele, hogy gondolunk rá! 3) Hívjunk meg szombati ebédre valakit, aki egyébként nem ünnepel szombatot! Mutassuk be neki a szombat Istenét azzal, hogy szeretetben és örömben töltjük az időt családunkkal és barátainkkal! 29
BEMUTATNI ISTENT Írta: Andrew McChesney, Adventista Misszió David Kim adventista üzletember egy kollégájával váltott pár szót egy temetésen. Arról érdeklődött tőle a férfi, mit szeret csinálni hétvégén. Gyülekezetbe megyek és a családdal töltöm az időt. Mivel a kolléga csak a család említésére reagált, David arra következtetett, hogy nem akar a hitről beszélgetni. Így hát inkább a családról beszélgettek. Később David rákérdezett. A családról beszélgettünk, de a hitről úgy éreztem, nem szeretnél szót ejteni. Miért? Ateista vagyok válaszolta a férfi. Miután többen is köréjük gyűltek, Davidnek volt lehetősége arra, hogy elvesse a magot a kollégája és a többiek szívében is. Reméli, hogy valakinek majd tarthat bibliaórát ennek révén. David elmondja, hogy nagyon könnyű Istenre terelni a szót a hétköznapi beszélgetések közben. Hogy telt a hétvégéd? Ó, remekül! Szombaton a gyülekezetben voltam, vasárnap pedig bevásároltunk a családdal. Hogyan találkoztál a feleségeddel? Egy chicagói gyülekezetben találkoztunk. Még mindig csellózol? Nem olyan sokat, mint régebben, de a fiamat tanítom, és kísérek egy keresztény énekest is, aki érdekes zenei anyagot állított össze Dániel és Jelenések könyvéhez. Mit csinálsz szabadidődben? Többnyire a szabadidőmet a családommal és a hitemmel kapcsolatos dolgokkal töltöm. Hogyan találod meg az egyensúlyt az ambícióid és a vágyaid között a munka-magánélet területén? Ez bizony igazi kihívás, de számomra az egyik leghasznosabb dolog nem tudom, te hogy vagy vele az imaéletem. Mit tanácsolsz, hogyan lehetünk sikeresek a munkában? Az egyik leghasznosabb szokás, amit én kialakítottam, hogy minden reggel imádkozom és olvasom a Bibliát. Ez segít minden napot úgy kezdeni, hogy arra összpontosítok, ami lényeges. David a horgászokhoz hasonlítja magát. A horgászok kitartóan dobják be a különböző csalikat. Én is folyton kivetem a csalit, és várom, hogy az éhes halak ráharapjanak. A kollégái egyre többet és többet akartak tudni Istenről a beszélgetések során, és David most hetente 2-4 bibliaórát tart. Két munkatársa már megkeresztelkedett. 30