Szöttesek. 3. Bog o s s z ö v é s ű fut 6. - Készítette Oláh Mihályné, népi iparművész (Pocsei). Az egyszerű szésttesek mellett

Hasonló dokumentumok
IMIAGY AI~ INIIÉIP' II IIIP>AI~IMI ÚVIÉSIIET

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü


Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö ú

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

LEÍRÓKARTONOK. 1. Leltári szám

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

Javaslat. a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

Átírás:

A MAGYAR NÉPI IPARMÜVÉSZET REMEKEl 1953-1983

A népi ipar művészet - napjaink népművészete - a sokszázados hagyomány szerves folvtatása, Valamikor a nép a maga szegénységében is iparkodott megszépíteni környezetét, használati darabjait, KépzeléSerejéréSl és tehetségéről tanúskodnak a múzeumokban és táj házakban látható tárgyak. A népművész csaknem mindig névtelen maradt. Nem is tartotta magát a mai értelemben vett alkotónak, hanem csupán a közösségi ízlés kifejezőjének. Társadalmunkban megszűnt a falvak elszigeteltsége. A népművész népi iparművésszé, tudatos alkotóvá vált, akinek már nevét is ismerjük. Művészetével nemcsak szűk közösségét, hanem egész népét szolgálja, amely igényt tart korszerű alkalmazásban, magas művészi szinten készült alkotásaira. A népi hagyomány széleskörűen kihat esztétikai kultúránkra. Éppúgy érvényesül az öltözködésben, mint az otthon használati és dísztárgyaiban. A népi iparművészet iránti érdeklődés itthon és külföldön arr61 tanúskodik, hogy ennek a művészetnek megvan a maga sajátos hangulata, varázsa. Képeink a Népi Iparművészeti Tanács gyűjteményében lévő válogatott alkotásokat mutatnak be. Megfigyelhetjük, milyen ötletesen alakulnak át a régi paraszti és pásztorélet tárgyai mai életünk mindennapi tárgyaivá. Szöttesek 1. Lak ó c sai tak a r 6. - Készítette Borbás Mihályné, a Népművészet Mestere (Laköcsa). Baranya megye a színes szőtte sek hazája. Ezek egyik szép változata a lak6csai szöttes. A takaró szövésmintáját a széles sávokban elhelyezett, dúsan mintázott, ritmikus közökben megjelenő, erősen kidomborodó ornamentika jellemzi- 2. Két old a las sár köz i fut ó. - Készítette Széles Józsefné, népi iparművész (Decs). A Tolna megyei sárközi szésttesek jellegzetessége a "csibeszemes" minta. A futón nemcsak a sorok páratlan harmonikus rendben való váltakozása és a művészi érzékkel készített rojtkötés gyönyörködtet, hanem az a mesteri kivitelezés is, amelynek eredményeként a szésttes egyik oldala piros, a másik fekete. 3. Bog o s s z ö v é s ű fut 6. - Készítette Oláh Mihályné, népi iparművész (Pocsei). Az egyszerű szésttesek mellett 3

kedveltek a sokféleképp mintázott, cifrázott szöttesek is. Ilyen változatosságot mutat az alföldi futó, fodros szövésű, bogasan szött, erősen kidomborodó mintasoraival. Széleit mesterien kötött rojtsor zárja. 4. Pa sza b ifa I v é d ő. - Készítette Czomba Pál, a Népművészet Mestere (Paszao l A nyírség. szötresekre a muvészi mértéktartás Jellemző. A tal védőn a nóvénymotlvumok ból álló csíkok szép aránya nemes, kiegyensúlyozott hatást kelt. 5. Heves isz á da füg g ö n y. - Készítette Magyar Istvánné, népi iparművész (Heves). A helyi hagyományok korszerű alkalmazásának kimagasló példája ez a munka. A tömör, az áttetsző és az azsúrral finoman áttört felületek ritmikus játéka új színt, hangulatos környezetet ad az otthonnak. Hímzések 6. Hód mez ö v á sár hel y i ter í t ő. - Készítette Sárosi Mihályné, a Népművészet Mestere (HódmezővásárhelyI. A gránátalmás terftőre jellemző a helyi hagyomány szerinti finom árnyalás. A barna szárnos változata adja meg az alaphangot, amelyet alig bont meg egy-egy halkszavú bordó vagy kék részlet. 7. Bar anyai ter í t ő, - Tervezte Békés Lajosné, népi iparművész, kivitelezte Hámori Győzőné (Pécs), A baranyai népviselet hímzésmintáira emlékeztet a körbefutó, tömör, szigorúan geometrikus díszítménykoszorú. Belsejéből színes virágocskák villannak elő. Ezek éppúgy feloldják a koszorú geometrikus merevségét, mint a kétoldalt lazán hozzájuk kapcsolódó, kis virágdíszek. A darab szépségét fokozza a szálhúzásos, fehér pamuttal mintásan subrikált, széles rece. 8. R á bak ö zif a I v é d ő. - Készítette Beszprémi Józsefné, népi iparművész (Sárvár). A falvédő fő motívuma a lepedőszélek hagyományos mintáiból felelevenített, díszes kehelyből kiemelkedő gránátalmás, szegfús virágtő. A kehely 4

ket oldalánál különlegesen megformált madarak helyezkednek el. A sokféle öltéselemmel készült hímzést alul vertcsipke-szegély zárja le. 9. Ker esz tsz eme s, vag dal á sos pal ó c fut ó. - Készítette Bárdos Sándorné, a Népművészet Mestere (Recskl. A darab példázza, hogya kizárólag szálszámoláson alapuló, egyszerű hímzés megoldások nem maradnak el szépségben a szabad rajzú hímzések mögött. 10. A I föl dis z Ű r hím zé s est e r í t ö, - Készítette Csíkos Sándorné, a Népművészet Mestere (Karcaq). Az alföldi cifraszűrök hagyományos, dúsan hímzett ornamentikája jelenik meg a posztóterítőn. A rozmaringlevelek könynyed hajlékonysággal egymáshoz símulva ölelik körül a bokorvirágok és folvódiszek motívumait. A zsúfoltságot fel oldja a minták sajátos szín- és formaritmusa. Fazekasság 11. Fe ket efa zék. - Készítette ifj. Fazekas Lajos, a Népművészet Mestere (NádudvarI. A hagyományos alföldi "füstös", feketére égetett, legelterjedtebb népi főzőedény formáját mutatja. Helyenként kaviccsal fényesre csiszolt felületét egy-egy mélyebben bevésett, vízszintesen körülfutó vonal tagolja. A fazék formájával összhangot alkot az egyszerű geometrikus díszítés. 12. Máz a s kor s ó. - Készítette Busi Lajos, népi íparművész (Mezöturl. A nagyméretű korsó különösen szép formája és mintázata az alföldi fazekasmesterség legrégibb hagyományait eleveníti fel. A nemes formát "fröcskölés" díszíti: az alapszínre annak sötétebb árnyalatai kerültek. 13. Két cse r é p f i g ura. - Készítette Kiss Andrea, nepi iparművész. (Budapesti. A két korongolt népi figura megformálása kedves közvetlenségű. Országszerte igen népszerűek voltak a hasonló humoros ábrázolások. 5

14. Pál i n k á s hor d ó két f i g urá val. - Készítette Sz. Nagy István, népi iparművész (Karcag). - ízes népi humor elevenedik meg a hordón ülő két alakon. Tartásuk, vidám arckifejezésük a hordó tartalmára utal. 15. Bor o s kés z let. - Készítette Kósa Klára, népi iparrnűvész (Mezőtúr}. Díszítménye a magyar népi fazekasságra annyira jellemző lendületes vonalvezetéssei,.jrökazasv-sal készült. A körülfutó növényi elemeket is sötétbarna írókavonal szegélyezi. Ugyanígy készültek a jellegzetes feliratok. Faragások 16. Tul i pán os fal i kép. - Készítette Schmidt Sándor, népi iparművész (Vásárosnamény). A hagyomány korszerű továbbfejlesztésének kimagasló példája. Formaképzése és kompozíci6s rendje vésett technikájával összhangban mértanias leegyszerűsítést, ugyanakkor gazdag változatosságot mutat. 17. Sza run y aki ánc. - Készítette Chemez Árpád, nepi iparművész. (Biatorbágy). A dunántúli pásztorfarag6k szaruból és csontból készített óraláncai nyomán készült. Ezekre emlékeztetnek a kis karikákkal összekapcsolt, csipkézett, áttört lapocskák éppúgy, mint a művészien komponált, változatos díszítésű lóg6 medália. I 18. F i g urá lis fal i kép. - Készítette Nagy Ferenc, a Népművészet Mestere [Tab), A csaknem körplasztikus, virágok közé ékelt, tömötten megformált mozgalmas dombormű lakodalmas menetet ábrázol. Az erőteljesen megformált alakok egyéni vonásaikkal tűnnek ki. 19. Do h á n y tar t 6 dob o z. - Készítette Serényi Lászl6, a Népművészet Mestere (Pécs). A pásztorvilágban általánosan elterjedt dohány tartók formáját fejleszti tovább. Domború faragású, finom hajlatú, gazdag növénydíszítménye a dunántúli ornamentika felépítését és motívumkincsét őrzi. 20. Ó lom ber a k á sos s a k k - kés z let. - Készítette Guszinger Antal, népi iparművész. (Dombővér]. A sajátosan 6

stilizált figurákat és az azokat tartalmazó doboz peremét egyszerű, geometrikus mintázatú ólomberakás övezi. Kismesterségek 21. Fes tet tsz é k. - Készítette Holló László, népi iparművész (Jászdózsal. A mai környezetbe is hangulatosan illeszkedhet a faragott, festett, "hegedű" hátú, szívformával áttört, becsapolt lábú szék. Támláján a kehelyből két oldalra kiemelkedő virágok fölé páros madár került. 22. Étk e z ö kés z let c so n t ból, sza r u ból é s fáb ö l. - Készítette Nagy Imre, népi iparművész (Debrecen). Az ovális fatál rusztikus faragású. Azon helyezkedik el a fanyelű csontkés, a csont-szalvétaqvürüvel. A gömbfejű faállványon, mint ágason függ a fából, csontból és szaruból összeillesztett három fűszertartó. Akismesterség változatos hagyományos formavilága és technikái találkoznak itt a mai környezetesztétikai felfogással. 23. Kék fes t ö anyag o k. - Készítették Nagy József (Tolna) és Kovács Miklós [Tlszakécskal, népi iparművészek. A vetamikor kékfestő műhelyekben készült anyagok jelentős szerepet játszottak a népviseletben. Fadúcokról nyomták elő a változatos mintákat, és ez most is így történik. A kékfestő anyagok ma is népszerűek az öltözködésben és a lakásberendezésben. Különösen kedvelik az aprómintás, szélesebb szegélydísszel gazdagított anyagokat. 24. S z i ron y o z ott női bőr tás k a é s p é n z t á r- ca. - Készítették Honfi Péter és Honfiné, Mihalovics Ildikó, népi iparművészek (Budapest). A pásztorművészet a bőrtarisznyák, erszények készítésében is remekeit. Ezek nyomán készült a mai igényeket is messzemenően kielégítő női táska és pénztárca, amelyek különösen szép formájukkai, Iyuggatott, csipkézett, bőrfonatos mego.ldásaikkal és főképp a mindkét darabon finoman alkalmazott színes szirony- (bőr) varrással tűnnek ki. 1

Szövegét írta: A felvételeket Grafika: Szerkesztette: készítette: Lengyel Györgyi Szabó Mihály Katona László B. Zsédenyi Judit @Magyar Diafilmgyártó Vállalat Budapest, 1984.