ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Telefon: (06-1) 443-5573 / 33-104 Telefax: (06-1) 443-5733 / 33-133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 29000/105-236- /2013. P. Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea.: Kissné Vadas Enikő r. alezr. H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a panaszos által előterjesztett panaszügyében folytatott eljárás során figyelemmel az Rtv. 93/A. (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Panasztestület) 138/2014. (VI. 12.) számú állásfoglalásának megállapításaira a rendőri intézkedés elleni panaszt e l u t a s í t o m. A határozat ellen az Rtv. 93/A. (9) bekezdése alapján figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. (1) bekezdés e) pontjára és (2) bekezdésére, valamint a 109. (1) bekezdés a) pontjára fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata közvetlenül kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve (1255 Budapest, Pf. 117.) a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 330. (2) bekezdése, Ket. 109. (1) bekezdése). A határozatot kapják: 1) panaszos 2) Független Rendészeti Panasztestület 3) Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 4) Irattár I N D O K O L Á S
2 I. A Panaszos 2013. február 21-én a Panasztestülethez postai úton terjesztette elő panaszát. A Panaszos beadványa szerint a sérelmezett rendőri intézkedést 2013. február 17-én kb. 22 órakor foganatosították vele szemben. A Szombathelyi Rendőrkapitányság járőre a fenti időben megállította, amint P jelzésű ideiglenes rendszámmal ellátott gépjárművével közlekedett. Miután a rendőr ellenőrizte, és a központtal egyeztette az indítási naplót és a panaszos személyes okmányait, közölte a panaszossal, hogy nem közlekedhet tovább a gépjárművel, illetőleg elveszi a P jelzésű rendszámot. A rendőr az elvétel érdekében megkérte a panaszost, hogy szerelje le a rendszámot. A panaszos erre közölte, hogy ezt nem teszi meg, mivel véleménye szerint azt jogosan és a törvény által előírt feltételek szerint használja. A panaszos közölte továbbá azt is, hogy amennyiben a rendőr mégis elveszi a rendszámot (amelyet a panaszos cége vásárolt meg közel 300.000.- forintért), úgy a panaszos minden lehetséges helyen fel fogja jelenteni. A rendőr erre arrogánsan azt felelte, hogy Akkor előállítom.. A rendőr miután a panaszossal leszereltette a rendszámtáblát a panaszos által vezetett gépjárművet egy nyolcsávos út buszmegállójában hagyatta (a panaszos ezzel összefüggésben fényképes bizonyítékokra hivatkozott), őt pedig a Szombathelyi Rendőrkapitányságra állította elő. A panaszos előadta azt is, hogy annak ellenére, hogy rajta kívül senki nem volt elhelyezve a fogdában, ügyének elbírálása a mellékelt dokumentumok alapján is igazolhatóan öt órán keresztül tartott, amiből az érdemi munka a panaszos megítélése szerint mindössze húsz percet vett igénybe. A panaszost egyedi azonosító jel meghamisításával gyanúsították meg, véleménye szerint azonban alaptalanul szenvedte el a rendőri túlkapást. E körben a panaszos a vonatkozó jogszabályra hivatkozott, amely az ő olvasatában nem támasztja alá a rendőri intézkedés jogosságát. A panaszos szerint az intézkedés az eljáró rendőr hozzá nem értése, esetleges rosszindulatú magatartása indokolhatta, ugyanis köztudott, hogy az intézkedést foganatosító rendőr ezen a területen ámokfutást rendez. A panaszos rendkívül sérelmesnek tartja a jogalap nélkül foganatosított előállítását, fogva tartását, a P rendszám lefoglalását, illetőleg a menetlevéllel kapcsolatos hiányosságot. A panaszos beadványa mellékleteként elküldte az előállításának időtartamára vonatkozó igazolást, a letéti tárgyakról szóló jegyzőkönyvet, továbbá a lefoglalásról szóló jegyzőkönyvet is. A Panaszos a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban panasza szerint az alábbiakat sérelmezte: 1. A rendőri intézkedés indokoltságát és az előállítást. 2. Az előállítás időtartalmát. 3. A gépjármű rendszámának lefoglalását. 4. A gépjárművének helyszínen történő elhelyezését. 5. A gyanúsítását. 6. A részrehajló intézkedést. A Panasztestület hivatkozott állásfoglalása szerint, a panaszos intézkedés alá vonása, valamint előállítása jogszerűen történt, azonban előállításának időtartama sértette az arányosság követelményét, így sérült a panaszos személyes szabadsághoz fűződő joga.
3 A panaszos gépjárművének biztonságba helyezésével kapcsolatban a Panasztestület nem állapította meg a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmét, megállapította azonban, hogy az intézkedés részrehajlás mentességének követelménye nem sérült, így nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga sem. A Panasztestület megítélése szerint az alapjogsértés elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz megküldését az országos rendőrfőkapitánynak. Az Rtv. 92. (1) bekezdése alapján a Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően súlyos alapjogsérelem esetén a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálja el. A tényállás minden részletre kiterjedő tisztázása érdekében további adatok beszerzése, illetőleg a beszerzett adatok értékelése vált szükségessé, ezért a Ket. 33. (7) bekezdése alapján az eljárás ügyintézési határidejének 21 nappal 2014. szeptember 27-ig történő meghosszabbítása felől a 29000-105/236-8/2013. számú végzésben döntöttem. II. A Ket. 50. (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének keretében a hatóság az alábbi bizonyítási eszközöket szerezte be: - a panaszos által 2013. február 21-én postai úton előterjesztett panaszbeadvány, - a panaszos előállításának időtartamára vonatkozó, Szombathelyi Rendőrkapitányság által kiállított igazolás, - a Szombathelyi Rendőrkapitányság által kiállított letéti tárgyakról szóló jegyzőkönyv, - a Szombathelyi Rendőrkapitányság által kiállított lefoglalásról szóló jegyzőkönyv, - a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője által készített, az iratok megküldéséhez mellékelt tájékoztatás, - a Szombathelyi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya által elfogás végrehajtásáról 2013. február 18-án kiállított jelentés, - előállított személy jogairól, kötelezettségeiről, valamint az előállító helyiség rendjéről szóló írásbeli tájékoztatás átvételéről és a szóbeli tájékoztatás megértéséről szóló, panaszos által aláírt nyilatkozat, - r. tzls. által 2013. március 13-án készített nyilatkozat, - r. zls. által 2013. március 17-én készített nyilatkozat, - a rendőrség által a panaszos gépjárművéről készített 9 db fényképfelvétel. III. A rendőri intézkedés elleni panasz kivizsgálásakor először azt vizsgáltam meg, hogy mely panaszosi sérelemre nem terjed ki a hatásköröm. Az Rtv. 92. (1) bekezdés szerint Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. kivételével -, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint a) panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy b) kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá - panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően ba) az országos rendőrfőkapitány, bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy bc) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója
4 bírálja el. A panaszbeadványban foglaltakat értékelve megállapítható, hogy azon panaszosi sérelmek vizsgálata, amely szerint az intézkedő rendőrök egyedi azonosító jel meghamisításával meggyanúsították, illetve a hatósági jelzést, a menetlevelet, a forgalomban tartási engedélyt és a hatósági jelzés kiadásáról és használatáról szóló határozatot lefoglalták amely megítélése szerint alaptalan rendőri túlkapás volt ezen eljárásnak nem feladata, mivel a szabálysértési eljárással, valamint a büntetőeljárással kapcsolatban felmerülő panaszok nem tartoznak jelen eljárás hatáskörébe. A fentiekre tekintettel, a panaszos meggyanúsításával, illetve a lefoglalással kapcsolatos kifogás tekintetében hatásköröm hiányát állapítottam meg. IV. A rendőri intézkedés elleni panaszok vizsgálata során az alábbiak kerültek megállapításra. 1.) A rendőri intézkedés indokoltsága és az előállítása. Az Rtv. 13. (1) bekezdés alapján A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. Az Rtv. 29. (1) bekezdés szerint A rendőr a feladata ellátása során a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. Az Rtv. 44. (1) bek. b) és d) pontja értelmében A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - ellenőrizheti; d) a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű hatósági jelzését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a helyszínen elveheti; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban. Btk.) (Egyedi azonosító jel meghamisítása) 277/A. (1) és (2) bekezdése értelmében, Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
5 (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX 22.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet) 8. (1) bekezdés alapján A rendőr az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelentést tesz, vagy ha a nyomozó hatóság tagja, úgy hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítása érdekében. Az Rtv. 31. (1) bekezdése szerint Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. Az Rtv. 33. (1) bek. a) pontja értelmében A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek; A panaszos beadványában foglaltak szerint az általa sérelmezett intézkedést 2013. február 17-én kb. 22 órakor foganatosította a Szombathelyi Rendőrkapitányság járőre, mivel P jelzésű ideiglenes rendszámmal ellátott gépjárművével közlekedett. A rendőri jelentésben foglaltak szerint 2013. február 17-én 21.54 órakor a panaszost igazoltatták, vele szemben ruházat-átvizsgálást hajtottak végre, valamint szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyként elfogták. Az intézkedés okát a rendőri jelentés az alábbiak szerint rögzítette. A panaszos a kérdéses időben P rendszámú, Audi típusú személygépkocsival közlekedett Szombathelyen a Szent Márton úton, a Zanati út felől a Thököly Imre utca irányába, amikor az intézkedő rendőr megállította és igazoltatta. A rendőr az igazoltatás során megállapította, hogy a gépjármű eredeti forgalmi rendszámát a Veszprémi Járási Hivatal Okmányirodája közigazgatási bírság fizetési kötelezettség elmulasztása miatt 2011. május 9-ei hatállyal ideiglenesen kivonta a forgalomból. Ezen forgalomból történő kivonás óta a hivatal még további nyolc alkalommal tiltotta ki a járművet. Az intézkedő rendőr megállapította továbbá azt is, hogy a személygépkocsi regisztrációs matricáját az első szélvédő jobb alsó sarkából eltávolították, valamint alvázszámát hibásan tüntették fel a P rendszámtáblához tartozó gépjármű-indítási naplóban. A rendőr megállapította ezen felül azt is, hogy az autó eredeti forgalmi rendszámát és forgalmi engedélyét 2012. november 26-án az okmányirodában leadták, vagy azt ott elvették, és az indítási napló alapján látható, hogy a P rendszámot már a leadás napján felhelyezték a gépjárműre. Ettől a naptól számítva feltehetően összesen 84 alkalommal közlekedtek az autóval úgy, hogy a P rendszámot helyezték fel rá, azonban 83 alkalommal az alvázszámot is pontatlanul jegyezték be az indítási naplóba. (Az említett 84 alkalomból 70 alkalommal a panaszos vezette a személygépkocsit.) Az intézkedés alkalmával a rendőr a P rendszámot, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a helyszínen elvette. Összefoglalva megállapítható, hogy a panaszossal szemben fennállt a bűncselekmény elkövetésének rendőri intézkedéshez minimálisan szükséges gyanúja, így a nyomozás lefolytatásához szükséges, azonnali eljárási cselekmények foganatosítása érdekében a rendőrök jogszerűen állították elő a panaszost. A panaszos előállítása megfelelő jogalappal történt, ezért a panasz alaptalan. 2) Az előállítás időtartalma.
6 Az Rtv. 15. (1) bekezdése alapján A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az Rtv. 33. (3) bekezdése alapján A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. A panaszos beadványában előadta, hogy előállítása annak ellenére, hogy rajta kívül senki nem volt elhelyezve a fogdában, illetőleg ügyének elbírálása a mellékelt dokumentumok alapján is igazolhatóan öt órán keresztül tartott, amiből az érdemi munka a panaszos megítélése szerint mindössze húsz percet vett igénybe. A panaszos előállításának időtartamáról kiállított igazolás alapján a panaszos előállítása 2013. február 17-én 21.54 órától 2013. február 18-án 02.55 óráig tartott. Az Rtv. alapján a panaszos előállításának időtartama a rendőri intézkedéssel kezdődik, így az előállítás idejébe a helyszínen történt intézkedés is beleszámít. A fogdakönyv alapján a panaszos beszállítása 22.24 órakor történt meg. A Szombathelyi Rendőrkapitányság vezetőjének 18010-756/2013.ált. számú jelentésében foglaltak szerint az előállítás idejébe be kell számítani a panaszos ruházatának átvizsgálását, a nála lévő tárgyak letétbe helyezését, letéti jegyzőkönyv kitöltését, szóbeli tájékoztatást a jogairól és kötelezettségeiről, jogorvoslati lehetőségeiről, hozzátartozó, védő kiértesítéséről, panasz előterjesztésének lehetőségeiről, valamint az erről szóló nyilatkozat kitöltését és aláírását, illetve a nyilvántartások vezetését. Ezt követően a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről szóló jelentést és büntető feljelentést készítették el a rendőrök, valamint a szolgálati elöljáró megvizsgálta annak jogszerűségét. Az előkészített iratok áttanulmányozása után a Szombathelyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Készenléti Alosztály beosztottai a halaszthatatlan nyomozási cselekmények végrehajtásához szükséges és a kriminalisztikai ajánlások által előírt, ide vonatkozó feladatokat hajtották végre. A gyanúsítotti kihallgatását 2013. február 18-án 01.32 órakor foganatosították, a jegyzőkönyvet a lefoglalásról 2013. február 18-án 01.50 órakor készítették el. A fentiek alapján azt állapítottam meg, hogy a panaszos előállításának ideje alatt eljárási cselekmények foganatosítása megtörtént, annak időtartama az eljárási cselekményeket figyelembe véve nem volt elhúzódó, ezért a panasz e tekintetben is alaptalan. 3) A gépjármű rendszámának elvétele és lefoglalása. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 70. (1) bekezdés alapján Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a) a fő tevékenysége szerint járműgyártó gazdálkodó szervezetnek az általa gyártott, de forgalomba még nem helyezett járművei tesztelése, b) a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek a még forgalomba nem helyezett, vagy forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont jármű kereskedelmi célból történő szállítása, továbbá kereskedelmi célú kipróbálása,
7 c) a gépjármű-fenntartó szervezetnek a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont jármű javításához kapcsolódó diagnosztikai tevékenység (a javítást megelőző vagy azt követő kipróbálás), és d) a közlekedési kutatóintézetnek járművizsgálatok végzése céljából. A Kormányrendelet 96. (1) bekezdés d) pontja szerint Az ellenőrző hatósági személy az eljárása során a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha d) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították. A Kormányrendelet 96. (9) bekezdés alapján Az ellenőrző hatósági személy a helyszínen elveszi az M, az SP és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 69. (1) bekezdésében, 69/A. -ban, illetve a 70. -ban meghatározott feltételektől eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 151. (1) és (2) bekezdés a) pontja szerint A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolognak a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság általi őrzésbe vétele vagy megőrzésének más módon történő biztosítása. (2) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendeli annak a dolognak - ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők -, illetőleg számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalását, amely a) bizonyítási eszköz. A Be. 177. értelmében Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (126., 149., 150., 151., 158/A. ) halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (119., 121., 122. ) elvégzését rendelheti el (halaszthatatlan nyomozási cselekmény). Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni. A panaszos a beadványában sérelmezte, hogy a rendőr az intézkedés során a rendszámtáblát, az indítási naplót és a menetlevelet elvette, majd bűncselekmény gyanúja miatt lefoglalta. A r. tzls. nyilatkozatában foglaltak szerint a rendőr a panaszost az Rtv. 44. (1) bekezdésének b) pontja alapján vonta intézkedés alá. Az alvázszám ellenőrzése során állapította meg, hogy a személygépkocsit Magyarországon helyezték forgalomba, azonban nem rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel, mivel a járművet a forgalomból hivatalból kivonták (kitiltották). A kitiltás miatt a gépjárműre a fenti vonatokozó jogszabályok alapján a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát jogszerűen nem lehetett felszerelni. A r. tzls ugyanezen jogszabály alapján a rendszámtáblákat, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és a gépjármű indítási naplót elvette, azok bizonyítási eszközzé váltak. A rendőr erről a panaszost tájékoztatta, majd megkérte, hogy a rendszámtáblákat vegye le a gépkocsiról, azonban a panaszos ezt megtagadta, ezért azokat a rendőr a helyszínen leszerelte. Ezt követően a rendőr a fenti bizonyítási eszközöket már a Be. szabályai alapján a 18010/1223/2013.ált. számú Jegyzőkönyv lefoglalásról nevű nyomtatványon foglalta le. A
8 panasz lefoglalásra vonatkozó részét hatáskör hiányában nem vizsgáltam, melynek indokait a III. fejezetben (ld. 3-4. oldal) fejtettem ki. Összefoglalva megállapítható, hogy a panaszos gépjárművét a hatóság a forgalomból több esetben is kivonta (kitiltotta). A Kormányrendelet hivatkozott 70. (1) bekezdése rögzíti azt a négy esetet, amelynek fennállása esetén lehetőség van a P betűjelű rendszám használatára, azonban a panaszos az intézkedés során ezen feltételek közül egyiknek sem felelt meg, ezért a panasz alaptalan. 4) A gépjárműve helyszínen történő elhelyezése. Az Rtv. 2. (1) bekezdés alapján A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. Az Rtv. 15. (1) bekezdés szerint A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az Rtv. 44. (1) bekezdés e) pontja értelmében A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja. A panaszos a gépjárművének biztonságos helyezésével összefüggésben sérelmezte, hogy a rendőr utasítására egy nyolcsávos út buszmegállójában kellett hagynia. Az intézkedést foganatosító rendőrök nyilatkozata alapján, az intézkedés helyszínén összesen hét forgalmi sáv van. A panaszos gépkocsija a jobbra kanyarodók számára fenntartott forgalmi sávban állt, ahol egy autóbusz megálló is volt. A rendőr közölte a panaszossal, hogy gépjárműve elszállításáról gondoskodnia kell, amire azt felelte, hogy azt az előállítása után fogja megoldani, most nem akarja elszállíttatni. A személygépkocsit le lehetett zárni, várakozási helye a közlekedés biztonságát nem veszélyeztette. A rendőrség által mellékelt fényképfelvételeken látható, hogy a gépjármű egy buszmegálló közelében került leállításra. A panasz e tekintetben is alaptalan. 5) A meggyanúsítás. Ezen sérelmet hatáskör hiányában nem vizsgáltam, mely indokaimat a III. fejezetben fejtettem ki. (3-4. oldal.) 6) A részrehajló intézkedést. Az Rtv. 13. (2) bekezdése alapján A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. A panaszos beadványában megjegyezte, hogy az intézkedést az eljáró rendőr hozzá nem értése, esetleges rosszindulatú magatartása indokolhatta, ugyanis köztudott, hogy a rendőr ezen a területen ámokfutást rendez.
9 A IV. fejezet 1) pontjában már megállapításra került, hogy a panaszos intézkedés alá vonására megfelelő jogalappal került sor, amely intézkedés arányos volt. Az eljárási iratokból részrehajló intézkedésre utaló körülmény nem volt megállapítható. A panasz alaptalan. A Panasztestület a jelen ügy kapcsán kialakított állásfoglalásában megállapította, hogy a panaszos előállításának időtartama aránytalanul hosszú volt, mely miatt sérült az arányosság követelménye és a panaszos személyes szabadsághoz fűződő joga. A panasz e tekintetben alaptalan. Az indokaimat a IV. fejezet 2) pontjában fejtettem ki. (ld. 6. oldal) A Panasztestület a jelen ügy kapcsán kialakított állásfoglalásában nem tudta megállapítani, hogy a gépjármű elhelyezésével kapcsolatosan sérült-e a panaszos tulajdonjoghoz való joga. A panasz e tekintetben alaptalan. Az indokaimat a IV. fejezet 4) pontjában fejtettem ki. (ld. 8. oldal) Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Hatásköröm és illetékességem az Rtv. 92. (1) bekezdése, illetve a 93/A. (6) és (7) bekezdésein alapul. V. Döntésem az alábbi jogszabályokon alapul: - Pp. 330. (2) bekezdése; - Ket. 100. (1) bekezdés c) pontja és (2) bek., a 109. (1) bekezdés a) pontja, 33. (7) bek., 50. ; - Rtv. 93/A. (2) bek., 92. (1), 13. (1) bek., 29. (1) bek. a) és b) pontja, 44. (1) bek. b),d) e) pontja, 31. (1) bek., 33. (1) bek. a) pontja és a (3) bek., 15. (1) bek., 16. (1) bek., 2. (1) bek., - Szolgálati Szabályzat 8. (1) bek., - Kormányrendelet 70. (1) bek. a)-d) pontja, 96. (1) bek. d) pontja, (9) bek., - Be. 151. (1) bek. és (2) bek. a) pontja, - Btk. 277/A. Budapest, 2014. szeptember 24. Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány