FARKAS FERENC Néhány jászsági település ragadványneveinek összevetése Jászágó, Jászals6szentgyörgy, Jászfényszaru és Jászjákóhalma ragadványneveinek összevetését, összehasonlító vizsgálatát tekintem feladatomnak. Mindeneke16tt azt fogom megvizsgálni, hogya ragadványnevek adá sa, s z üle t é s e milyen nye 1 vie szk ö zök e t mozgósít, sajátos célja, a névviselők hivatalos névadásnél pon t o - s abb, egyzyxwvutsrqponmlkjihgfedcba é n í tet t ebb megjelölés érdekében. Meg kell jegyeznem továbbá, hogy ebben az esetben csak a szoros értelemben vett ragadványnevek, ragadványnévi elemek vizsgálatáról van szó, mivel az egyéb elemek már meglévő tényezők beépítését jelentik a névhasználatba. A nevezett települések a Jászság különböző tájegységein helyezkednek el, és egyik sem szomszédos a másikkal. Jászfényszaru és Ágó a nyugati, Jákóhalma és Szentgyörgy középen, ill. a déli részen fekszik. A terület lakóinak a száma a gyűjtés időszakában a következő volt: Jászágó: 1100 Szentgyörgy: 4080 Fényszaru: 5467 Jákóhalma: 3140FEDCBA la cigányság névanyagának az összegyűjtésére nem vállalkoztunk, mivel ez a feladat sajátos módszerek alkalmazását igényelné.1 1J9
A négy telepulés lakossága eltérő arányban kapott és visel ragadványnevet: Ágó: 10,36 % Szentgyörgy: 7,01 % Fényszaru: 9,05 % Átlag: 10,23 % Jákóhalma: 14,50 % Az összlakosság több mint la százaléka visel tehát ragad-zy, ványnevet. Ugy tűnik, hogy az egyes telepulések ragadványnév- -adó kedve nemigen tér el egymástól, hiszen magyjából ugyanannyi lakosnak van sajátos célú neve a négy telepulésen. Az első három falu lakossága általában a mezőgazdaságban dolgozott és dolgozik, és csak a mindenutt szokásos egyéb rétegek jelenléte, tevékenysége figyelhető meg körében /iparosság, értelmiség, alkalmazott stb./. Jászjákóhalma viszont jóval nagyobb számú volt és ma is az a zip a ros s á g, mint az első három, illetve a többi jzyxwvutsrqponmlkjihgfe á s z falu esetében. Ez akkor is számottevő tényező, ha a vásárjáró iparosság is beletartozott a faluközösségbe, és fontos szerepet játszott annak alakításában és fejlesztésében. Mind a négy telepulés jellemző, hogya gyűjtés idejére már meglazult a fal u köz ö s ség, és a korábbi összetartozás, egymásrautaltság megszűnt vagy legalább megszűnóben van, illetve más színterekre, tevékenységi formákra helyeződött át /mezőgazdasági termelőszövetkezet, női munka, szövetkezetek stb./. Spe c i f i k u s ugyanakkor Jászfényszaru lakosságának egyik fontos tevékenysége, a k o n y h a ker t ész e t /fóliázás/, amely a f ő v á - ros pia c i vonzáskörébe kapcsolja a lakosság nem jelentéktelen hányadát. Jelle m z ő továbbá és a közösség lazulását eredményezi, hogy minden teleplilésről s z á mos a n járnak el d o 1 g o z ni. A Jászberényi Hűtógépgyár igen sok környékbelit foglalkoztat, de egyéb jászberényi és környékbeli Uzemek és hivatalok is sok embernek adnak munkahelyet. A középiskolás fiatalság szintén bejáró vagy kollégista, és elsősorban nem a falusi közösséghez tartozik. l40
Fokozott mértékben vonatkozik mindez Jászágóra, amely nem rendelkezik önálló tanáccsal sem, mivel Jászárokszálláshoz csatolták és az általános iskolások "eljárnak" tanulni. A teleplilések még élő n é van y a gát főiskolai hallgatók gyűjtötték össze a veszprémi tanácskozáson ismertetett tör z szyxwvutsrqponmlkjihgfedcba 1 a p és a dat 1 a p segítségével. A gyűjtők -- egy kivételével -- azon a teleplilésen éltek, ahol a névanyag gyűjtésére vállalkoztak. Ennek következtében a kapcsolatteremtés és -fenntartás nem okozott klilönösebb gondot. Egyetlen teleplilés "adta ki" nehezen, sőt igen nehezen a n é v a nvag ozyxwvutsrqponmlkjihgfedcba t, mondván, hogy "nem való" az ilyesmi. Ebben az esetben az újabban szervezett közösség, a jól működő honismereti kör segített. I Agy ű j t e m ény e k viszonylag egységesek. Ugy tűnik, hogya vállalkozók lelkiismeretes munkát igyekeztek végezni. Előfordul viszont, hogy némely szempont érvényesítése nem sikerlilt igazán /gúnynév, bóknév, névalak stb./. A névanyag han g z á s bel i a r c u 1 a t á nak néhány vonása is tanulságos lehet kialakulása és fenntartása szempontjából. A nevek szó tag s zárn a a nevek használhatóságáról, közölhetőségéról, közvetíthetóségéről mondhat sokat. Ha átlagot számítunk, a következő kép bontakozik ki előttlink: egy szó tag ból 1,9 % két " 72,2 % h áro m" 19,2 % nég y" 4,5 % ö t " 0,7 % hat " 0,2 % hét " 0,1 % A fentiekből kitetszik, hogy a négy teleplilés névanyaga többségében két szótagú, azaz lényegében r ö vid, rit mik us, k ö n nye n meg jeg yez het ő han gal a k jelenik meg rag a d v á nyn é v - kén t. A két, illetve h áro m szótagból álló nevek a négy teleplilés névanyagának igen magas százalékát teszik ki. A fennmaradó 8,6 % csupán kis hányada a teljes névanyagnak. 141
Természetesen nem teljesen esik névanyagában a két, álló nevek aránya: illetve a ÁZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA g ó Szentgyörgy Fényesszaru 75,3 16,3 80,- 15,- 74,6 19,- egybe a négy település h áro m szótagból Jákóhalma 61,1 26,5 A jákóhalmi névanyagban fordul elő legnagyobb százalékban a h áro m szótagból álló névalakulat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy itt legmagasabb a nég y szótagból álló nevek aránya is /9,5/. Ezek a tényezők együttesen arra is utalhatnak, hogy ennek a településnek a névanyaga a leginkább 1 e író, á b r á - zol ó jelle g ű, azaz a nevek nagy része egyszerűen közli, hogy viselője mil y e n Félkezű Féllábú Háromszemű Kisszemű Szitafejű Erre utal a két szótagú nevek egy része is: I Uri Szörnyű Kócos Jeges stb. Az említett nevek többsége távol van attól, hogy jeln é v legyen, hiszen egyszerűen közszói jelentésük alapján lesznek a beépülő szavak a névanyag részévé. A két szótagú nevek aránya legmagasabb a Jászalsószentgyörgyi anyagban /80,-FEDCBA 0/0/. Az ebben a faluban járatos nevek nagy része metaforikus, metonimikus: Fűzfa Ördög Homály Bivaly Basa Ba jusz Hurka stb. 142
ö t A h áro m kizárja, hog~ a jelenjenek meg. Jászágó ragadvá~név-adása is jellegzetes. A legmagasabb szótagszámú nevek nég ~ szó tag o t tartalmaznak, és ezek 5,4 százalékot tesznek ki. A nevek minteg~ két és fél százaléka pedig e g ~ e tie n szó tag ból áll. Ezen a településen tehát még feszesebben érvén~esül az a szabál~szerűség, hog~ a nevek többsége két vag~ h áro m szó tag ból áll, hiszen itt a nevek 91,6 százaléka felel meg ennek a szabál~szerűségnek. Az ózd s z 6 tag ú nevek 15 százaléka már eleve magasabb szótagszámú szavak nag~obb arán~ban izyxwvutsrqponmlkjihgfedcba J a r á s ragadván~nevei is hason16 jellegzetességeket tukröznek. A minteg~ eze r ragadván~névb51 két s z 6 tag o t tartalmaz 71,8 százalék; h á - rom szó tag b 6 1 áll a nevek 13 százaléka. /DOBOSSY LÁSZLÓ: Az 6zdi járás 40 településének ragadványnevei. I/Tag~ar Személynévi Adattárak 44. BP? 1982./. A névan~ag eg~éb vonatkoz6 m~tat6i sem térnek el alapvetóen a jászsági g~űjtésektől: E g ~ szó tag b 6 1 4,5 % nég ~" 2,2 % ZYXWVUTS " 0,3 % hat " 0,1 % Világos tehát, hog~ a jászsági ragadván~nevek belesimulnak az általánosan jellemző névan~ag tömegébe, azaz tulajdonképpen csak minimális mértékű eltérés mutatkozik, ha más területek névan~agával vetjük össze a jász településeken készült gyűjteményeket. A beszéd- és a köz 1 é s fol ~ a m a t ban természetesen másképpen fest az á t 1 a gos s z 6 tag s z á m. SZENDE TAlIftÁSszerint "A szavak átlagos h o s sza s z 6 - tag o k ban az élóbeszédre vonatkoz6an 1,856, a megoszlás az alábbi: 14J
meg 1 szótagú szó: 46,58 % 2 " " 28,73 % 3ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ff ff 15,32 % 4 ff ff 7,50 % 5 " " 2,53 % /A beszédfolyamat alaptényezői. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 160/. Kézenfekvő, hogya beszédbeli névelő, igekötő, kötőszó, névmás, de néhány egyéb szófajú szó is egyetlen szótagból áll, és ennek következtében a nevekkel szemben rövidebb az átlagos szótagszámuk. A ragadványnevek között szinte elhanyagolható az ilyen elemek száma /1,9 0/0/, és a két szó tag ú szavak tömegét mozgósítja a névalkotás, a n é v ter e m t é s mint másodiagos modelláló rendszer a pon tos abb egyed í t é s érdekében. Mindebben feltételezhetően a funkció sajátossága ölt testet. A névnek ugyanis jó hallhatónak, könnyen értelmezhetőnek kell lennie, tehát a hangalak, amely névként jelenik meg a nyelvhasználatban, minimális testességet, kiterjedtséget igényel. Mind a négy település anyaga megfelel ezeknek az általános szabályszerűségeknek, de eltérések természetesen mutatkoznak, mint ahogyan a korábbiakban is szóba került: A két és a h áro m szótagból álló nevek összesen a következő megoszlást mutatják: Jászágó: Jászalsószentgyörgy: Jászfényszaru: Jászjákóhalma: 91,6 % 95,- % 83,6 % Á T L A G : 91,6 % 87,6ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA % A vizsgált települések ragadványneveinek mindenképpen alapvető tulajdonsága a nevek szótagszám aser-í.nt í osz 1 á - s a. Minden ragadványnév főnévi funkciójú ugyan, de alkotóelemeit tekintve igen gyakran más szó faj úsz ó lesz n é v v, e 144
A négy település névanyagának jelentékeny része köznevek b ő 1, tul a j don nevek b ő 1, m e 1-1 é k nevek b ő 1 alakult ki, tevődik össze, de font o s szerepet kapnak abi z any tal a n jelentésű és szófajú szavak is. Az utóbbiak olyan nyelvi elemek, amelyeknek a közszói jelentésük elhomályosult, azaz bizonytalan, avagyegyszerűen csak névként jelentek meg a nyelvhasználatban, és másféle funkciójuk esetleg nem is volt. Ennek következtében csak névtani helyzetben van pontos jelentésuk. Ágó Szentgyörgy Fényszaru Jákóhalma köznév: 31,3 % 27,5 % 20,- % 28,7 % tulajdonnév: 5,4ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 21,3 9,2 9,5 melléknév: 19,1 15,3 24,6 25,- bizonytalan: 23,2 27,5 30,7 20,7 Az első h áro m kat e gór i a 55,8 % 64,4 % egy U t t 53,8 % 63,7 % A négy település á t 1 a g ban: 59,3 % Az eltérések még az átlaghoz viszonyítva is jelentősek, és terjelentős mészetesen az egyeszyxwvutsrqponmlkjihgfedcba összetevők között is különbségek m u ta t k o z n a k, KUlönösen szembeszökő a tulajdonnévi eredetű ragadványnevek aránya: 21,3 %, 9,2 %, 9,5 %, 5,4 %. A jászágói névanyagnak szinte negyede annyi vezétéknévi elemet tartalmaz, mint a jászalsószentgyörgyi. Ame 1 1 é k nevek legnagyobb arányban Jákóhalma névanyagában fordulnak elő. A 25 százalékkal szemben a jászalsószentgyörgyi 15,3 százalék áll, hiszen ott a vezetéknévi ele-, mek alkotnak számos ragadványnevet. Ugy tűnik, hogy ilyen esetben a melléknevek helyett a tulajdonnevek módosult változatai veszik át a más o dia gos meg nevez é s szerepét. Az ilyen megoszlás mindenképpen eltérő jelleget kölcsönöz a névanyagnak, mivel a vezetéknevek, keresztnevek variálása is elkulönít ugyan, de egészen más módon, mint amelléknevek. 145
Il~en szempontból a nég~ település két csoportra osztható /Fén~szaru, Jákóhalma, illetve Ágó, Szentg~örg~/. Külön fig~elmet érdemelnek azok a névalkotó tén~ezők, amel~eknek köz szói jelentésuk nincs vag~ már egészen elhomál~osult, és ezzel párhuzamosan szófaji mibelétuk megállapítása is nehézségekbe Utközhet: Jadalom, Nyipak, Sader, Tipari, ~ stb. /MIZSER LAJOS: Cserépfalu ragadványnevei MNyj. XVIII, 130/. Ebből a szempontból a jászfényszarusi anyag sajátos, hiszen abban az ilyen névalkotó eszközök aránya az átlagosnál jóval magasabb /30,7 0/0/. Feltételezhető, hogya gyűjtött aryag ebben a faluban ősibb, és ennek következtében több eleme vált jel n é v v é /J.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA som É sz KATALIN: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó. Bp~ 1979/. Legkevesebb ilyen alkotóelemből álló névvel Jákóhalma névanyagában találkozunk /20,7 0/0/. Ezek a szavak aszókészletnek egészen egyedi összetevői, mivel értelmezésük, funkcionálásuk csak a teremtő és a használó közegben ragadható meg. A névanyagban -- nyelvünk természetéből fakadóan -- tőmorfémák, illetve képzett szavak kapnak szerepet a fontosnak vélt tulajdonság, esemény stb. megjelölésére. /Az összetett szavakat is tőmorfémákra bontottam./ Más szóval: önálló, ill. szabad morfémák alkotják a névanyagot számos nem önálló, hanem kötött morfémával összekapcsolódva. A képzők nagy száma mellett megjelennek a ragok és a jelek is mint fontos névalkotóktényzők. Á t 1 a gos a n mintegy 70 százalékban az önálló morfémák kapnak helyet, a maradék 30 százalékot pedig azok az elemek teszik ki, amelyekben a köt ö t t morfémák /képzők, ragok, jelek/ is szerepet játszanak. E tekintetben is eltérések figyelhetők meg a különböző települések névanyagában. A toldalékolatlan morfémák aránya a következő: Jászágó: 64,4 % Szentgyörgy: 71,9 % Fényszaru: 63,3ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA % Jákóhalma: 66,6 % 146
Megjegyzendő azonban, hogya legnagyobb eltérés is mindössze 5,3 százalékot tesz ki, azaz meglehetősen egy ség e s a négy település ragadványnév-anyaga ebből a szempontból. A kép z ő k közül az -~ és variánsai fordulnak elő legtöbbször, legnagyobb arányban: Jászágó: 9,3ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA % Szentgyörgy: 10,7 % Jászfényszaru:14,8 % Jászjákóhalma:14,5 % A valamivel való ellátottságot, a valahová, valamihez való tartozást, foglalkozást kifejező -~ képzős morfémák tehát két településünk névanyagában fordulnak elő igen jelentős arányban. Ez is fontos tényező a ragadványnevek adásában jelentkező törekvések, szándékok kifejezése tekintetében. Az -1 képzés szavak aránya is hasonló vonásokra utalhat: Jászágó: 10,5 % Szentgyörgy: 7,3 % Fényszaru: 9,4 % Jákóhalma: 7,8 % Szembeszökő ugyanakkor, hogya két érintkező jelentésű képzővel kialakított ragadványnevek aránya közelít egymáshoz a két- -két településpár viszonyában, minthogy ahol kevesebb -s képzős I - névalakulat van, ott több az -1 képzős, és viszont. Ugy tűnik tehát, hogy e két kötött morféma nagyjából azonos arányban játszik szerepet a névanyag kialakításában: Jászágó: 19,7 % Szentgyörgy: 19,- % Fényszaru: 24,2 % Jákóhalma: 22,2 % Valamelyes törvényszerűség érezhető tehát a két-két és egymástól elég távol fekvő település ragadványneveiben, ugyanis másféle ízek, színek jelennek meg az egyik településcsoportban, mint a másikban. A 1 e írá s, ame g jel e n í t é s más eszközöket igényel, mint az asszociáció vagy a metaforák, metonimiák megalkotása révén történő újbóli megnevezés. 141
Az eg~éb kép zzyxwvutsrqponmlkjihgfedcba ő k is számottevő arán~ban vesznek részt a névan~ag kialakításában /-Q, -Q; -~, -g; -ka, -ke; -esi stb./. Leltárba kell venni a jelezet~-és a ragozott sz6alakokat, noha mindhssze 3,5 százalékot tesznek ki. Ezek között névsz6k és igék eg~aránt szerepelnek. Tanulságos továbbá az eg~ névre eső átlagos s z 6 - s z á m, amely a négy telepulés névan~agának átlagában 1,139. A legnag~obb kulonbsée ebből a szempontb61 0,186. /Jászfén~szaru és Jászják6halma az ut6bbi javára./ A nevek megalkotására felhasznált nyelvi eszkhzhk aránya, felhasználási m6dja nem kardinális kérdése a névtannak, de va16színűnek látszik, hog~ ez a szempont is felvillant néhán~ fontos Hsszetevőt, és segít abban, hog~ a névan~ag értelmezése és az abban megn~ilvánu16 másodlagos modellá16 jelleg természete feltárhat6bb, teljesebb leg~en. 148