MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI SZABVÁNY LAKÓ ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEK KÉMÉNYEI Fogalommeghatározások és általános elõírások Chimney of Residential and Communal Buildings. Definitions and General Regulations MSZ-04-82/1-85 az MSZ-04-82/1-79 helyett G 02 ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelö léseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott ér telemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve [19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11.] Új kémény esetében e szabvány elõírásaitól eltérni csak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elõzetes engedélyével szabad (hatóságilag kötelezõ létesítési elõírások), * meglévõ kémény esetében (a tüzelõberendezés megváltoztatása, a kémény karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása esetében) e szabvány elõírásaitól indokolt esetben elõzetes írásbeli megállapodással el szabad térni, ha az eltérés más elõírásba nem ütközik, az élet, az egészség és a vagyon védelmét nem veszélyezteti, a népgazdaság és a kezelõk, illetve a lakosok érdekeit nem sérti. A szabvány tárgya a lakó- és közösségi épületek egyedi, valamint központi tüzelõberendezéseinek gravitációs füstgáz-elvezetésére épülõ kémények fogalommeghatározásai és általános elõírásai. * Az eltérési engedélyek kérelmét az ÉVM Fejlesztési Fõosztályához címezve az Építésügyi Szabványosítási Központhoz kell benyújtani (Budapest XI., Diószegi út 37. Postafiók: 69. Budapest 1502). A jóváhagyás ideje: 1985. November A hatálybalépés idõpontja: 1986. június 1. (10 oldal)
MSZ 04.82/1 85 2 TARTALOM 1. Fogalommeghatározások 1.1. Kategóriaképzõ és általános fogalmak 1.2. Fontosabb szerkezeti fogalmak 1.3. Fontosabb hõ- és áramlástechnikai fogalmak 2. Általános elõírások 2.1. Létesítési kötelezettség, korlátozás, tilalom 2.2. Anyag, szerkezeti kialakítás, szerkezeti kapcsolat 2.3. Telepítés (elhelyezés), magasság, kitorkollás 2.4. Keresztmetszet, kürtõvezetés, mûködõképesség 2.5. Tisztíthatóság, ellenõrizhetõség, élettartam A szövegben említett szabványok
3 MSZ 04.82/1 85 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Az e fejezetben szereplõ meghatározások a fogalmaknak a kéményszabványok szempontjából lényeges jellemzõire szorítkoznak, e szabványok egységes értelmezését célozzák. 1.1. Kategóriaképzõ és általános fogalmak 1.1.1. Kémény: épület(rész)hez tartozó, illetve építmény(rész)nek minõsülõ és afölött kitorkolló függõleges irányú szerkezet tüzelõberendezés(ek) füstgázának szabadba vezetésére. 1.1.2. Falazott kémény: téglából, könnyûbeton elembõl vagy más - kéményépítésre alkalmas - szilikátbázisú elembõl, jellemzõen habarcskötéssel épített kémény. 1.1.3. Szerelt kémény: csõelemekbõl (hõszigeteléssel vagy esetleg anélkül), jellemzõen szerelõipari technológiával épített kémény. 1.1.4. Egyedi kémény: egymással belsõ összeköttetésben levõ helyiségek legfeljebb 60 kw összteljesítményû tüzelõberendezéseinek kéménye. 1.1.5. Gyûjtõkémény: több épületszint egymás feletti helyiségeiben levõ tüzelõberendezések kéménye. Egycsatornás a gyûjtõkémény, ha a tüzelõberendezésekbõl távozó füstgáz közvetlenül a gyûjtõkürtõbe áramlik. Mellékcsatornás a gyûjtõkémény, ha a tüzelõberendezésekbõl távozó füstgáz elõször a szintmagasságú mellékcsatornába, majd onnan a gyûjtõcsatornába (gyûjtõkürtõbe) áramlik. 1.1.6. Központi kémény: épület 60 kw-nál nagyobb teljesítményû (például központi fûtési, központi melegvíztermelõ, nagykonyhai) tüzelõberendezéseinek kéménye. 1.1.7. Vegyes használatú kémény: különféle halmazállapotú tüzelõanyaggal üzemeltetett tüzelõberendezések kéménye. 1.1.8. Egyféle használatú kémény: azonos fajtájú tüzelõanyaggal üzemeltetett tüzelõberendezések kéménye. 1.1.9. Tüzelõberendezés: szilárd, folyékony vagy gáznemû tüzelõanyaggal üzemeltetett (a továbbiakban szilárdtüzelésû, olajtüzelésû, gáztüzelésû) fûtõ-, fõzõ-, sütõ-, használati melegvizet vagy fûtõvizet elõállító berendezés (készülék). 1.1.10. Füstgáz: a tüzelõberendezésben a tüzelõanyag elégetése során keletkezõ - döntõen gáznemû - elegy. A gáznemû tüzelõanyag elégetésekor keletkezõ füstgáz még szokásos megnevezése: égéstermék. 1.1.11. Bekötés: a füstgáz bevezetése a kéménybe. 1.1.12. Kitorkollás: a füstgáz távozási helye a kéménybõl.
MSZ 04.82/1 85 4 1.1.13. Kéménykorrózió: a kéményszerkezet károsodása, amelyet a füstgázban levõ vízgõz és más agresszív anyagok okoznak. 1.1.14. Zárt égésterû tüzelõberendezés(ek) kéménye: a tüzelõberendezést magába foglaló helyiség légterétõl függetlenített kéményrendszer, melynek két legismertebb fajtája az alsó légbevezetésû (Se-duct) és a felsõ légbevezetésû (U-duct) kémény. 1.2. Fontosabb szerkezeti fogalmak 1.2.1. Kéménykürtõ: a kémény belsõ része (járata), amelyben a füstgáz áramlik. 1.2.2. Kürtõelhúzás: a kéménykürtõnek a függõlegestõl eltérõ (ferde) vezetése, illetve az a kürtõszakasz, amelynek a hossztengelye - épületszerkezeti okokból - a kéménykürtõ egyébként függõleges tengelyével szöget zár be. 1.2.3. Kéménytest: a kéménykürtõt magába foglaló tartószerkezet a kémény teljes magassága mentén. 1.2.4. Kéménypillér: pillér alakú, illetve kiképzésû kéménytest. 1.2.5. Kéményfej: a kéménytest tetõ feletti szakasza. 1.2.6. Fedkõ: a kéményfej tetején a kéményszerkezet védelmére épített elem (például betonból). 1.2.7. Kéménytoldó: a kitorkollásnak szélhatás szempontjából kedvezõbb magasságba helyezése céljából a fedkõre a kémény létesítése után, szükség esetén utólagosan elhelyezett és rögzített szerkezet. 1.2.8. Kitorkollásmódosító szerkezetek: a csapadék kéménybe jutását megakadályozó, illetve a szél zavaró hatását csökkentõ, a füstgázok kiáramlását biztosító szerkezeti elemek. 1.2.9. Kéménybélés: a kéménykürtõbe a korrózió elleni védelem vagy a tömörség fokozása céljából beépített (elhelyezett, készített) felületszerkezet (béléscsõ, bevonat). 1.2.10. Füstcsatorna: épülethez tartozó vízszintes irányú - általában 60 cm-nél hosszabb és általában emelkedéssel épített vagy hõszigetelten szerelt és rendeltetésszerûen általában nem bontható - szerkezet füstgáz kéménybe vezetésére. 1.2.11. Bekötõnyílás: a kémény falában vagy a füstcsatornán a füstgáz bevezetésére kialakított, meghatározott méretû nyílás. 1.2.12. Falihüvely: a bekötõnyílásba a füstcsõ befogadására beépített csõ. 1.2.13. Füstcsõ: a tüzelõberendezés(eke)t a kéménnyel vagy a füstcsatornával összekötõ (általában nem hõszigetelt és rendeltetésszerûen általában szétbontható) csõ. 1.2.14. Deflektor (égéstermék -áramlásbiztosító, huzatkiegyenlítõ, huzatmegszakító): egyes gáztüzelésû berendezések (készülékek) tartozéka, amely megakadályozza, hogy az égés folyamatát a kémény túlzott felhajtóereje, az égéstermék torlódása vagy az égéstermék visszaáramlása befolyásolja. A kémény felé áramló füstgázt a helyiség levegõjével hígítja. 1.2.15. Koromzsák: a kéménykürtõnek a legalsó bekötés alatti szakasza.
5 MSZ 04.82/1 85 1.2.16. Koromzsákajtó: a kémény alján, a kémény falába tisztítás és ellenõrzés céljából beépített, kettõs záródású szerkezet. 1.2.17. Kéménytisztító ajtó: a kémény padlástéri vagy tetõ feletti szakaszán, a kémény falába tisztítás céljából beépített, kettõs záródású szerkezet. 1.2.18. Füstcsatorna-tisztító nyílás: a füstcsatornán tisztítás és ellenõrzés céljából kialakított, kétrétegû szerkezettel lezárható nyílás. 1.2.19. Füstgázminta-vevõ csonk: a levegõtisztaságvédelmi ellenõrzõ hatóságok által használt mintavevõ eszköz csatlakoztatására alkalmas méretû és kiképzésû szerelvény. 1.2.20. Emissziómérõ hely: a füstgázminta-vevõ csonkot és szükség esetén az ennek megközelíthetõségét biztosító mérõállást magába foglaló kiegészítõ szerkezet, amely lehetõvé teszi az emisszióellenõrzés elvégzését. 1.3. Fontosabb hõ- és áramlástechnikai fogalmak Az MSZ 7041 -ben található (a gázfogyasztó készülékek mûködésével kapcsolatos, de a szilárd és folyékony tüzelõanyaggal üzemeltetett berendezések mûködésével kapcsolatban is értelmezhetõ) hõ- és áramlástechnikai fogalmakon kívül e szabvány értelmezése szempontjából fontosak még a következõk. 1.3.1. Harmatpont: az a hõmérséklet, amelyen a füstgázban levõ gõz telítetté válik. 1.3.2. Lecsapódás (kondenzáció); folyadék kiválása az égéstermékbõl. 1.3.3. Teljes áramkör: az épületen belüli meghatározott és az épületen kívüli képzeletbeli áramkörszakaszok összessége. 1.3.4. Hatásos nyomás: a gravitációs nyomáskülönbség és a szél hatására kialakuló statikus nyomáskülönbség összege. 1.3.5. Gravitációs nyomáskülönbség: a füstgáz és a külsõ levegõ nyomásának a különbsége. 1.3.6. Szél hatására kialakuló statikus nyomáskülönbség: a meteorológiai észlelési szinten (20 m) mért szélsebesség dinamikus nyomásának és az aerodinamikai tényezõnek a szorzata. 1.3.7. Aerodinamikai tényezõ: az épület határolószerkezetein és annak környezetében mérhetõ statikus nyomáskülönbség és a meteorológiai észlelési szinten mért szélsebesség dinamikus nyomásának a hányadosa. 1.3.8. Nyomásveszteség: a teljes áramkör vagy ezen belül valamely áramkörszakasz áramlási ellenállása. 1.3.9. Hatásos kéménymagasság: a tüzelõberendezés legfelsõ rendeltetésszerû levegõbeáramlási helye (általában a rostély vagy az égõ síkja, illetve a huzatmegszakító alsó éle) és a kémény kitorkollása közötti függõleges távolság. Kémény tervezésekor és létesítésekor a hatásos kéménymagasságba a kitorkollásmódosító szerkezetek magassága nem számítható be.
MSZ 04.82/1 85 6 2. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK 2.1. Létesítési kötelezettség, korlátozás, tilalom 2.1.1. A kémények létesítésének kötelezettségére vonatkozó elõírásokat jogszabály * tartalmazza. 2.1.2. Tartalékkéményt az állandó használatú kéményekkel azonos kivitelben kell létesíteni. 2.1.3. Az "A" vagy "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve azok határolófalában kéményt, füstcsatornát építeni nem szabad. 2.1.4. Kéménytest és füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, éléskamrával, kamraszekrénnyel. 2.1.5. Kémény és füstcsatorna nem vezethet át a lehetséges üzemeltetésének idõszakában hûtött téren vagy szerkezeten. 2.1.6. Füstcsatorna nem vezethet át más lakás vagy más intézmény helyiségén. 2.1.7. A koromzsák és a koromzsákajtó (illetve a kondenzátumgyûjtõ és -ürítõ szerkezet) más lakásban vagy más intézményben nem lehet, mint amelynek a kéményéhez tartozik. 2.1.8. Épületek építésével és átalakításával a szomszédos épületek kéményeinek mûködése nem gátolható vagy gondoskodni kell a szomszédos épületek füstgáz-elvezetésének vagy fûtési rendszerének megfelelõ átalakításáról. 2.2. Anyag, szerkezeti kialakítás, szerkezeti kapcsolat 2.2.1. A kémény az MSZ 14799-nek megfelelõ, füstöt át nem eresztõ, az elõfordulható füstgáznak, lecsapódásnak, lerakódásnak és az ezekkel összefüggõ hõ- és vegyhatásoknak ellenálló legyen. 2.2.2. Kéményépítés és füstgáz-elvezetés céljára az e szabványsorozatban felsorolt, valamint a külön eljárásban - esetleg csak meghatározott feltételekkel, illetve korlátozásokkal - hivatalosan alkalmasnak elfogadott anyagok és szerkezetek alkalmazhatók. 2.2.3. A kéménytest és a szerkezeti elemek, valamint a kéménybélés anyagának megválasztásakor figyelembe kell venni a tüzelõanyag fajtáját, a füstgázhõmérséklet alakulását a kéménymagasság mentén, a tartósság követelményeit, a teherbírás és állékonyság követelményeit. 2.2.4. A szükséges áramlástani viszonyok érdekében és a káros lecsapódás elkerülésére a kémény megfelelõ hõszigetelésû legyen, illetve a kéményt lehetõleg épületen belül kell elhelyezni. * A szabvány jóváhagyásakor az Országos Építésügyi Szabályzat.
7 MSZ 04.82/1 85 2.2.5. Ha a kéményben a káros méretû lecsapódás nem kerülhetõ el, akkor a kéményt a lecsapódás korróziós hatásának ellenálló kivitelben kell építeni és a kondenzátum gyûjtésérõl, eltávolíthatóságáról gondoskodni kell. 2.2.6. A kéménynek megengedett legkisebb falvastagságát szerkezetileg gyengíteni nem szabad. 2.2.7. A kémény rendeltetésszerû hõmozgása az épület teherhordó és teherátadó szerkezeteitõl, illetve azok eltérõ mozgásaitól független legyen, kivéve a falazott téglafalakban kialakítható legfeljebb 400 cm 2 névleges kürtõ-keresztmetszetû egyedi kéményeket. 2.2.8. A füstgáz nem érintkezhet az épület beton-, illetve vasbeton tartószerkezetével. 2.2.9. Kéményt, (annak minden részét és tartozékát) úgy kell építeni, illetve a létesítmény más szerkezetéhez csatlakoztatni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. 2.2.10. Kéménytestbe fa vagy más éghetõ anyagú szerkezet nem nyúlhat be. Fa vagy más éghetõ anyagú szerkezet kéménytõl csak olyan távolságban lehet, kéményhez csak úgy csatlakozhat, hogy a (felületi) felmelegedése 60 C -nál nagyobb ne lehessen. Tetõszerkezet fagerendája a kéménytesttõl legalább 12 cm távol legyen. Ettõl eltérõ megoldásra a tûzvédelmi hatóság engedélyt adhat. 2.3. Telepítés (elhelyezés), magasság, kitorkollás 2.3.1. A kéményt úgy kell telepíteni és kialakítani, a kitorkollás magasságát úgy kell megválasztani, hogy a kémény a környezetét szikrával, pernyével, füsttel, lecsapódással, lerakódással ne veszélyeztesse és a megengedettnél erõsebben ne szennyezze. 2.3.2. A kémény tetõ feletti szakaszának kialakításakor figyelembe kell venni a szél esetén - a kéménykitorkollás környezetében kialakuló, - a szomszédos épületek által okozott, és - az épület körüli domborzati viszonyokból eredõ áramlási zavarokat. 2.3.3. A kémény kitorkollása legalább olyan magasan legyen, hogy a kéményfej fölé függõleges tengellyel és a kitorkollásra illeszkedõ lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60 félnyílású kúpot az épület (vagy a szomszédos épület) semmilyen széltorló felépítménye ne közelítse meg 0,7 m-nél jobban (függõlegesen mért távolsága attól legalább 0,8 m legyen). Szélzugot képezõ tetõgerincek, tetõfelépítmények közelében a kitorkollás azoknál magasabban legyen. 2.3.4. Nagy felületû enyhe hajlású és lapostetõk esetében a kitorkollás a tetõsík felett legalább 1,20 m magasan legyen. 2.3.5. Minden kémény létesítésénél legalább az elõzõk szerint megválasztott, illetve a méretezéssel meghatározott (ellenõrzött), de legalább az e szabványsorozatban elõírt minimális hatásos kéménymagasságot biztosítani kell.
MSZ 04.82/1 85 8 2.3.6. A kémény magasságának megállapítása során figyelembe kell venni a kémény tetõn kívüli túlzott magasságának az épület külsõ megjelenését esetleg rontó hatását. Ilyen esetekben - ha a kitorkollási viszonyok és az elõírások egyébként az alacsonyabb kéményt lehetõvé teszik - törekedni kell a teljes áramkörben az áramlási ellenállások csökkentésére, hogy kisebb hatásos kéménymagasság is elegendõ legyen. 2.4. Keresztmetszet, kürtõvezetés, mûködõképesség 2.4.1. A kéményt a tüzelõberendezés(ek) tüzelõanyagának, hõteljesítményének, üzemeltetési módjának figyelembevételével kell létesíteni, illetve ellenõrizni. 2.4.2. A kémény mûködõképességérõl gondoskodni kell. 2.4.3. A kéménykürtõ lehetõleg kör vagy négyzet keresztmetszetû legyen. Ha a kürtõkeresztmetszet téglalap alakú, akkor annak nagyobbik mérete a kisebbik méretnek legfeljebb másfélszerese legyen. 2.4.4. A füstgáz áramlási útjában kerülni kell a nagy áramlási ellenállást okozó szakaszokat, illetve változásokat. 2.4.5. A kéménykürtõ függõleges legyen: Az egyedi kémények esetében épületszerkezeti vagy kéményszerkesztési okokból megengedhetõ elhúzásokra az MSZ-04-82/2 ad elõírásokat. 2.4.6. Ha a füstgáz a falazott kémény - legalább két egymással szembenfekvõ - oldalnyílásán át távozik, akkor az oldalnyílások egyenkénti keresztmetszete a kéménykürtõ keresztmetszetének legalább a másfélszerese legyen. 2.5. Tisztíthatóság, ellenõrizhetõség, élettartam 2.5.1. A kémény rendeltetésszerûen és biztonságosan tisztítható legyen. A tisztítás módját - ha az nem szokványos - tervdokumentációban kell rögzíteni. A tisztíthatóságról e tevékenységet végzõ szakvállalat nyilatkozata kérhetõ. 2.5.2. Minden kéménytestbe koromzsákajtót és - ha a kürtõ a kitorkollónyíláson keresztül nem tisztítható - kéménytisztító ajtót kell elhelyezni. Szerelt gázkémény esetében a kéményajtók elhagyhatók, ha a kéményen bontható alsó lezárás (például megfelelõ kondenzgyûjtõ) van és a kémény ezen vagy a bekötõnyíláson keresztül (vagy más megoldott módon) rendszeresen és megbízhatóan ellenõrizhetõ, illetve szükség esetén tisztítható. Központi kémény koromzsákajtaja elhagyható, ha a koromzsák egyéb módon (például a bekötõnyíláson keresztül) rendeltetésszerûen és biztonságosan tisztítható. 2.5.3. A koromzsákajtó és a kéménytisztító ajtó csak nem éghetõ anyagból készülhet és kettõs záródású legyen. 2.5.4. A koromzsákajtó a 2.1-ben foglaltak figyelembevételével, a legalsó bekötés alatt, a kémény alján, könnyen hozzáférhetõ helyen lehetõleg hidegpadlós helyiségbõl kezelhetõen kell létesíteni.
9 MSZ 04.82/1 85 2.5.5. A koromzsákajtó alsó éle és a legalsó bekötés alsó éle közötti távolság legalább 50 cm legyen. 2.5.6. A füstcsatorna rendeltetésszerû és biztonságos tisztításának lehetõségérõl - általában szükségszerûen egyedi megoldással - külön gondoskodni kell. 2.5.7. A kéménytisztító ajtót könnyen hozzáférhetõ helyen, a kémény fedköve alatt legfeljebb 5 m -rel kell elhelyezni. 2.5.8. Kéménytisztító ajtót padlástérben létesítsen csak akkor szabad, ha ennek alkalmazását a tûz elleni védelem elõírásai lehetõvé teszik és a kémény tisztítóajtó feletti részének állaga rendeltetésszerûen ellenõrizhetõ. 2.5.9. A padlástéri tisztítóajtó 60 cm-es körzetében a padozatot nem éghetõ anyagból kell készíteni. 2.5.10. A kéménytisztító ajtó alsó széle a padlás padozatának, illetve a kéményseprõ járdának a szintje felett legalább 0,8, lapos tetejû épületek esetében a fedés síkja felett legalább 0,4, de legfeljebb 1,2 m magasan legyen. 2.5.11. A kéménykürtõ bekötési szintjét (szintjeit) a kéménytesten a tisztítás helyénél (a padlástérben vagy a tetõn kívül) idõálló jelöléssel fel kell tüntetni. 2.5.12. Kéményseprõ járdát kell létesíteni minden magastetõn, ha kéményenként tetõkibúvó ajtót nem lehet létesíteni vagy a kémények tisztítása alulról (a padlástérbõl) nem engedélyezhetõ, valamint a tetõ hajlásszögétõl függetlenül, ha az elõzõkön kívül a tetõhéjazat nem lépésálló vagy veszélyt jelent. 2.5.13. Az egymástól 5 m-nél nagyobb távolságra levõ kémények között kéményseprõjárda csak más megoldás hiányában, kivételes esetekben létesíthetõ. 2.5.14. A kéményseprõ járdát nem éghetõ anyagból vagy tartósított (például karbolineumban áztatott), legalább 42 mm vastag jegenye-, illetve keményfapallókból kell készíteni és teherhordó tetõ- (vagy más épület-) szerkezethez erõsített támaszokra kell rögzíteni. 2.5.15. Magastetõ esetében a járdát a tetõ lejtése (eresze) felöli oldalon 1,0 m magas, kellõen merev korláttal kell ellátni. 2.5.16. Nem járható lapostetõkön - ha a kémény tisztítása ezt megköveteli - szintén biztosítani kell a kémények megközelítéséhez és tisztításához szükséges járható szerkezetet. 2.5.17. Ha a kéménykürtõ és az esetleges füstcsatorna ellenõrzésére a kémény kitorkolló nyílása, bekötõnyílása, tisztítónyílása, koromzsákajtaja nem volna elégséges, az ellenõrzéshez szükséges nyílásokról vagy egyéb szerkezetekrõl gondoskodni kell. Az MSZ-04-82/4 szerint egyes központi kémények esetében füstgázmintavevõ csonk és emissziómérõ hely létesítése is szükséges a levegõtisztaságvédelmi ellenõrzések céljára. 2.5.18. A kémény tervezett élettartama egyezzen meg az épület tervezett élettartamával (teljes felújítási ciklusával). Kivételt képezhetnek a kéménynek azok a jól hozzáférhetõ részei, amelyek az épület funkciójának zavarása nélkül javíthatók, felújíthatók.
MSZ 04.82/1 85 10 A SZÖVEGBEN EMLÍTETT SZABVÁNYOK MSZ 7041 MSZ 14799 MSZ-04-82/2 MSZ-04-82/3 MSZ-04-82/4 Gázfogyasztó készülékek mûködésével kapcsolatos fogalmak és meghatározások Kéményszerkezetek tûzállósági vizsgálata és minõsítése Lakó- és közösségi épületek kéményei. Egyedi kémények Lakó- és közösségi épületek kéményei. Egycsatornás gyûjtõkémények egyesített falú könnyûbeton elemekbõl Lakó- és közösségi épületek kéményei. Központi kémények Szabványkiadvány (Szabvány, Mûszaki Irányelvek) alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg helyesbítése, módosítása, kiegészítése, hatálytalanítása (visszavonása). Az állami szabványkiadványok érvényességében beálló minden változás megjelenik a Szabványügyi Közlönyben. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó - az építésügyi ágazati szabványkiadványokra vonatkozó - módosító indítványokat, megfelelõ indokolással az Építésügyi Szabványosítási Központhoz kell beküldeni (1502 Budapest, Pf. 69. Budapest XI. Diószegi út 37.). Az építésügyi ágazati szabványkiadványok az Építésügy Tájékoztatási Központ boltjában (1400 Budapest, Pf. 83. Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 15/a), valamint a Szabványboltban (1431 Budapest, Pf. 162. Budapest VIII, Üllõi út 24.) vásárolhatók meg.