Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. FEJEZET TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR
2 A Kecskeméti Főiskola Szenátusa, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. (3) bekezdés eb) pont szerinti jogkörében eljárva, az Nftv. 11. (1) bekezdés a) pontban foglalt kötelezettségnek eleget téve, az Nftv-ben, valamint a 248/2012. (VIII. 31.) és 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendeletekben foglalt felhatalmazás alapján, a Kecskeméti Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szervezeti és Működési Szabályzatának harmadik részét képező Hallgatói Követelményrendszer harmadik fejezeteként, a hallgatók tanulmányi rendjéről, valamint az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének és ellenőrzésének rendjéről szóló tanulmányi és vizsgaszabályzatot az alábbiak szerint határozza meg. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. FEJEZET TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 1 Értelmező rendelkezések 1. (1) A kreditrendszerrel összefüggő fogalmak: a) Kredit: egy kredit annak a sikeresen lezárt tanulmányi munkának a mérőszáma, amelyet egy átlagos képességű hallgató, összesen 30 órás tanulmányi munkával ér el. (2) A tantervvel és a tanrenddel összefüggő fogalmak: a) Tantárgy: előre meghatározott tanulmányi és vizsgakövetelménnyel rendelkező tantervi tanulmányi egység, a hozzárendelt kredittel, b) Kurzus: egy adott tantárgy és/vagy tantárgyelem adott félévre vonatkozó órarendi megjelenítése. c) Regisztrációs hét: a beiratkozásra/bejelentkezésre meghatározott egyhetes időtartam, a szorgalmi időszak kezdetekor. (3) Tanulmányi teljesítmény étékelésével összefüggő fogalmak: a) Javítóvizsga: sikertelen vizsga utáni első javítási kísérlet. b) Ismétlő javítóvizsgák: az első két sikertelen vizsga (vizsga, javítóvizsga) utáni vizsgák. 2. (1) Gyakorlatorientált (duális jellegű) képzés: az alapképzés olyan formája, melyben a hallgatók szorgalmi időszakon belüli gyakorlati képzésére, a Főiskolával szerződéses kapcsolatban álló vállalati partnernél kerül sor, a mintatantervhez képest hosszabb időtartamban. (2) Gyakorlatorientált képzés esetén a tanulmányi és vizsgakövetelményekre vonatkozó előírásokat, az e szabályzatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni és teljesíteni. A képzési időszakok és azok belső ütemezésének rendje (1) A tanév két képzési időszakból (félév) áll. 3. 1 A szabályzatot, 2012. november 29-ei ülésén fogadta el a Szenátus.
3 (2) A félévek általános időbeosztásában a szorgalmi időszak időtartama 12 15 hét, míg a vizsgaidőszak minimálisan 5 hét. (3) A téli, tavaszai és nyári szünetek együttes hossza legalább 6 hét. (4) A szorgalmi időszakban a hallgatók véleményét kikérve, illetve kezdeményezésükre legfeljebb 6 nap tanítási szünet engedélyezhető. 4. (1) Az adott szak aktuális félévének általános időbeosztását a dékán, a rektorral egyeztetve határozza meg. (2) A félév időbeosztását legkésőbb a regisztrációs hetet megelőző héten kell közölni a hallgatóval. (3) A tanítási szünetek időpontját a dékán, a rektorral egyeztetve határozza meg és a helyben szokásos módon közli a hallgatókkal. 5. (1) A tanórák időtartama 45 perc. (2) A tanórák után legalább 10 perc szünetet kell tartani. (3) Az egymást követő tanórák egybefüggő megtartására (összevonás) az oktatás folyamatossága érdekében, az érintett hallgatói közösség egyetértésével kerülhet sor. (4) A szakmai (pedagógiai, termelési, üzemi) gyakorlatok napi időtartama legfeljebb 8 óra lehet. A tantárgyfelvétel 6. (1) A hallgató, az általa összeállított egyéni tanulmányi rend (továbbiakban: egyéni tanrend) szerint haladva teljesíti tanulmányi kötelezettségeit, a jogszabályokban, illetve a jelen szabályzatban foglalt előírások figyelembe vételével. (2) A Főiskola, az egyéni tanrend összeállítását ajánlott tanterv (mintatanterv) közzétételével segíti, amely azonban nem köti a hallgatót. (3) A gyakorlatorientált képzésben részt vevő hallgató, a Főiskola és a vállalati partner által közösen meghatározott mintatanterv szerint, illetve figyelembe vételével köteles kialakítani az egyéni tanrendjét. 7. (1) A Főiskola, a tantárgyi követelmények nyilvánosságra hozatalával segíti a hallgatót a tantárgyválasztásban, valamint a követelmények teljesítésére való felkészülésben. (2) A tantárgyi követelményeket a félév kezdetekor, az intraneten kell közzétenni. A közzétételért az adott tantárgyat oktató szervezeti egység vezetője a felelős. (3) A tantárgy jellegétől függően, a követelmények között kell meghatározni a tananyagot, a tananyagot tartalmazó jegyzetet és más tansegédletet, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, a szakmai (pedagógiai, termelési, üzemi) gyakorlat helyét és időtartamát, valamint a számonkérés módját. 8. (1) Az egyéni tanrend a kötelező, a kötelezően választott és a szabadon választott tantárgyakból áll. (2) Egy félévben, képzésenként, legfeljebb 40 kredit vehető fel. (3) A szabadon választott tantárgy, a Főiskola által ekként meghirdetett tantárgyi körből vehető fel, az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit 5 %-áig.
4 (4) A szabadon választott tantárgyak (tantárgyelemek) kreditjei, a Főiskola más képzéseiben is felhasználhatók, de csak az adott képzésnél meghatározott ennek hiányában a Kari Kreditátviteli Bizottság által meghatározott kreditértékkel. (5) A hallgató, a szabadon választható tantárgyak helyett önkéntes közérdekű tevékenységben való részvételt is választhat, mely a Főiskola kijelölt szervezeti egységénél, vagy a Főiskola e célra szerződött partnerénél teljesíthető azzal, hogy egy óra igazoltan elvégzett önkéntes tevékenység, egy tanórán való részvételnek felel meg. 9. (1) A hallgató, az Egységes Tanulmányi nyilvántartási Rendszerben (ETR) állítja össze az egyéni tanrendjét oly módon, hogy előbb, a rendelkezésére bocsátott tanrendi tájékoztató és mintatanterv figyelembe vételével előzetes tanrendet készít, majd a regisztrációs héten véglegesíti azt. (2) A tanrendi tájékoztató tartalmazza az adott félévben felvehető tantárgyakat, a tantárgy indításához szükséges minimális létszámot és a felvehető maximális létszámot. A tájékoztatót, a szorgalmi időszak kezdete előtt legalább két héttel kell nyilvánosságra hozni az ETR-ben. (3) A tantárgyhirdetés és -felvétel során az érintett oktatási szervezeti egységek és az Oktatási Iroda szorosan együttműködnek egymással. (4) Végleges tanrendnek az ETR-ben rögzített és az Oktatási Iroda által lezárt egyéni tanrend minősül. 10. (1) Az óvodai, illetve iskolai gyakorlati képzési kurzusok közül egy félévben legfeljebb egy pótolható. (2) Valamely sikeresen teljesített tantárgy a TF Karon meghirdetett művészeti és sportolási lehetőségeket kínáló tárgyakon kívül ismételten nem vehető fel. (3) Az a hallgató, aki a megelőző félévben már felvette a tantárgyat, de abból sikertelenül vizsgázott, az adott tantárgyat felveheti csak vizsgázás céljából. 11. (1) Az Nftv. 42. (2) bekezdés szerinti részismereti képzést a Főiskola honlapján kell meghirdetni. (2) A részismereti képzésre való jelentkezés határideje a regisztrációs hetet megelőző hét utolsó munkanapja. (3) A kérelmet írásban, a megelőző tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatával együtt az Oktatási Irodához kell benyújtani. (4) A kérelem elvi teljesíthetőségéről a megelőző tanulmányok és a képzés tananyagtartalmának összevetése alapján a Kari Kreditátviteli Bizottság dönt. (5) A jelentkezés elfogadásáról, vagy elutasításáról, a bizottság véleménye, valamint a kurzusra jelentkezettek létszámától függően, az Oktatási Iroda értesíti a jelentkezőt. Kreditelőírások 12. (1) Az alapképzésben, a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditek száma: a) 6 féléves képzés esetén 180 kredit, b) 7 féléves képzés esetén 210 kredit, c) 8 féléves képzés esetén 240 kredit. (2) A képzési és kimeneti követelmények szerinti képzési idő alatt térítésmentesen teljesíthető maximális kreditszám:
5 a) 6 féléves képzés esetén 198 kredit, b) 7 féléves képzés esetén 231 kredit, c) 8 féléves képzés esetén 264 kredit. (3) A kertészmérnök mesterképzésben, a végzettség megszerzéséhez 120 kredit szükséges. A képzési idő alatt térítésmentesen maximum 132 kredit teljesíthető. (4) A felsőoktatási szakképzésben, a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditszámot mely a képzési idő függvényében legalább 120, legfeljebb 150 kredit a képzési program tartalmazza. A képzési idő alatt térítésmentesen, maximum a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditszám 110 %-a teljesíthető. (5) A szakirányú továbbképzésben, a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditszámot mely a képzési idő függvényében legalább 60, legfeljebb 120 kredit a képzési program tartalmazza. A képzési idő alatt térítésmentesen, maximum a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditszám 110 %-a teljesíthető. 13. (1) A hallgató, a végzettség megszerzéséhez szükséges kreditek legalább harmadát a Főiskola képzésében köteles teljesíteni. 14. (1) A korábbi tanulmányok kreditértékként való elismeréséről (tantárgyelismerés) ide nem értve azonban a 21. (1) (2) bekezdésben meghatározott eseteket, a hallgató írásbeli kérelmére, a Kari Kreditátviteli Bizottság dönt. (2) A kérelemhez a Főiskolán teljesített korábbi tanulmányok kivételével mellékelni kell az elismertetni kívánt korábbi tanulmány részletes tantárgyi és vizsgakövetelményét, valamint az ennek teljesítést igazoló okirat hiteles másolatát. (3) A jelen -ban foglaltak alkalmazandók a részismereti képzés, valamint a felsőfokú/felsőoktatási szakképzés keretében elsajátított ismeretek kreditértékként történő elismerésére irányuló kérelmek esetén is. 15. (1) A hallgató munkatapasztalatának kreditértékként való elismeréséről, a hallgató írásbeli kérelmére, és számonkérésének eredményétől függően, a Kari Kreditátviteli Bizottság dönt. (2) A kérelemhez mellékelni kell a munkatapasztalatot valószínűsítő munkaköri leírást és munkáltatói nyilatkozatot. (3) A munkatapasztalattal való rendelkezésről, a bizottság által előírt témakörökből szóbeli, írásbeli, illetve gyakorlati számonkérésen kell meggyőződni, a vizsgáztatásra vonatkozó általános előírások alkalmazásával. 16. (1) A hallgató, a kreditértékként való elismerésre irányuló kérelmét, legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetének utolsó napjáig terjesztheti elő. (2) A kérelmet írásban, a Kari Kreditátviteli Bizottsághoz címezve, az előírt mellékletekkel együtt, az Oktatási Irodán kell benyújtani. (3) A kérelem hiányos benyújtása esetén legfeljebb nyolc napos hiánypótlási határidő biztosítható a hallgatónak. (4) Az elkésetten, vagy hiányosan benyújtott kérelem nem bírálható el.
6 (5) Az előzetes kreditátviteli eljárás lefolytatása iránti kérelemre, a jelen -ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a hallgató, a szorgalmi időszak alatt bármikor benyújthatja a kérelemét. 17. (1) A hallgató, a kreditek megállapításához szükséges adatainak változását, keletkezését, a változás, illetve keletkezés alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni. (2) A bejelentést írásban, illetve az ETR-ben lehetővé tett eseteken elektronikusan kell benyújtani az Oktatási Irodának. (3) A kérelem, illetve bejelentés alapjául szolgáló körülményt, hitelt érdemlően igazolni kell, melynek pótlására legfeljebb tizenöt napos határidő biztosítható a hallgatónak. A foglalkozásokon való részvétel 18. (1) Az előadás, illetve a levelező tagozatos hallgatók konzultációja a tantárgyra vonatkozó hivatalos tájékoztatás helye, a képzési folyamat szerves része, melyre tekintettel a Főiskola elvárja a hallgatóktól az azokon való részvételt. (2) A gyakorlati és a laborfoglalkozásokon való részvétel kötelező. (3) A kötelező foglalkozásokon minden tantárgyra vonatkozóan külön-külön, a mulasztott tanórák száma nem haladhatja meg az adott félévben ténylegesen megtartott tanórák számának egyharmadát. Amennyiben a mulasztott tanórák száma a nevezett arányt meghaladja, a tantárgy teljesítése nem ismerhető el. (4) Az óvodai, illetve iskolai gyakorlati képzésről legfeljebb két alkalommal való indokolt távolmaradás esetén, a pótlás feltételeit az illetékes gyakorlatvezető határozza meg. A pótlásra csak az adott félévben kerülhet sor. Felmentés az óralátogatási kötelezettség alól 19. (1) Az óralátogatási kötelezettség alól az a hallgató menthető fel, aki legalább 60 kredittel már rendelkezik, tanulmányi eredménye kiemelkedő és a) valamely szakterületen kiemelkedő, bizonyított elméleti/gyakorlati teljesítménnyel rendelkezik, vagy b) országos, illetve nemzetközi szinten elismert tudományos diákköri munkát végez, vagy c) a hallgatói önkormányzat főiskolai, illetve kari elnökségi tagja, vagy d) párhuzamos képzés keretében más felsőoktatási intézményben vagy karon, illetve adott kar más szakján is tanulmányokat kíván folytatni, és ezt a befogadó intézmény vagy a kar engedélyezte, vagy e) az előírt kreditből csak 15 kredit hiányzik, f) a korábbi alapképzés előtti mintatanterv szerint halad. (2) Egy félévben legfeljebb 15 kredit értékű tantárgy óralátogatása alól menthető fel a hallgató. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kreditértéken felül felmentés adható az óralátogatási kötelezettség alól, ha a hallgató a) versenyszerűen sportol, és a sportág nemzeti vagy nemzetközi versenyein rendszeresen részt vesz, vagy b) részképzés keretében külföldön végzi a tanulmányait, vagy
7 c) gyermekének gondozása céljából otthonában tartózkodik, és erre tekintettel gyermekgondozási ellátásban részesül, vagy d) fogyatékosságára tekintettel ez indokolt, vagy e) vagy fekvőbeteg, illetve rendszeres egészségügyi kezelésre szorul. (4) Az (1) (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül mentesül az óralátogatási kötelezettség alól az országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselő. (5) Az óvodai, iskolai és az összefüggő szakmai gyakorlatokon való részvétel alól nem engedélyezhető felmentés. (6) A felmentés kedvezménye azt jelenti, hogy a hallgatónak az engedélyezett tantárgyból csak a tartalmi követelményeket kell egyéni időrend szerint teljesítenie (beszámolók, üzemi gyakorlatok, mérések, félévközi feladatok, vizsgák), mely feltételeket a tantárgy általános követelményeitől való eltérés esetén, a tantárgy oktatója határoz meg egyedileg. 20. (1) Az óralátogatási kötelezettség alóli felmentés ügyében a Kari Tanulmányi Bizottság jár el. (2) A felmentés iránti kérelmet írásban, indokolással ellátva, a kérelem megalapozottságát alátámasztó dokumentumok másolatával, tantárgyanként külön-külön kell benyújtani a bizottsághoz, a) a szorgalmi időszak kezdetétől számított 15 napon belül, illetve b) a 19. (2) bekezdés b) e) pont szerinti körülmény esetén, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül. (3) A bizottság, a határozatát megküldi a hallgatónak és az Oktatási Irodának. (4) Az országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselő, megbízólevelének (mandátumának) közvetlenül az Oktatási Irodán történő bemutatásával és másolatának átadásával mentesül az óralátogatási kötelezettség alól. (5) Az Oktatási Iroda rögzíti a felmentés tényét az ETR-ben. (6) A hallgató, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles felkeresni az oktatót, a 19. (6) bekezdés szerinti időrend és feltételek konkrét meghatározása céljából. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 21. (1) A más felsőoktatási intézményből átvett, illetve másoddiplomás képzésben részt vevő, továbbá a felsőoktatási tanulmányait bármely okból megszakító hallgató kérheti, hogy az általa már lezárt tantárgyak esetében felmentést kapjon a tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése alól. (2) Felmentést kaphat a hallgató egyes tantárgyak tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól abban az esetben is, ha vendéghallgatóként, illetve külföldi részképzés keretében folytatott tanulmányai és vizsgája alapján ezt részére engedélyezték. (3) A felmentésről és a beszámítható kreditértékről a Kari Kreditátviteli Bizottság dönt azzal, hogy az összevetett tudás legalább 75 %-os egyezősége esetén a kreditelismerés nem tagadható meg. (4) A felmentés iránti kérelmet írásban, indokolással ellátva, a kérelem megalapozottságát alátámasztó dokumentumok másolatával kell benyújtani az Oktatási Irodánál, de a bizottsághoz címezve, a szorgalmi időszak kezdetétől számított 15 napon belül. (5) A bizottság, a határozatát megküldi a hallgatónak és az Oktatási Irodának. (6) Az Oktatási Iroda rögzíti a felmentés tényét az ETR-ben és értesíti a tantárgy oktatóját. A hallgató teljesítményének minősítése 22.
8 (1) Ötfokozatú értékelés alkalmazásakor a hallgató teljesítménye: a) 86 100 % teljesítmény esetén jeles (5), b) 76 85 % teljesítmény esetén jó (4), c) 61 75 teljesítmény esetén közepes (3), d) 50 60 % teljesítmény esetén elégséges (2), e) 50 % alatti teljesítmény esetén elégtelen (1) minősítésű. (2) Háromfokozatú értékelés alkalmazásakor a hallgató teljesítménye a) 71-100 % teljesítmény esetén jól megfelelt (5), b) 30-70 % teljesítmény esetén megfelelt (3), c) 30 % alatti teljesítmény esetén nem felelt meg (1) minősítésű. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének módja 23. (1) Az ismeretek ellenőrzésének a képzési célhoz igazodó, egymásra épített ellenőrzési formáit a tanterv, azok tartalmi követelményeit pedig a tantárgyi programleírások határozzák meg. (2) A tantárgyak számonkérési formái a következők: a) folyamatos értékelés, b) vizsga (kollokvium), c) beszámoló, d) szigorlat. (3) Folyamatos értékelést (gyakorlatértékelést, gyakorlati jegyet) a tanterv írhat elő, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A folyamatosan értékelt tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. A sikertelen gyakorlati jegy a vizsgaidőszakban nem pótolható. A folyamatos értékelés ötfokozatú minősítéssel történik. (4) A vizsga (kollokvium) valamely tantárgy általában egy félévet átfogó anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. A hallgató félévi munkája a vizsgajegybe beszámítható. (5) A beszámoló a tantervben meghatározott ismeretanyag ellenőrzési formája, háromfokozatú értékeléssel. (6) Szigorlati számonkérési forma csak azoknál a hallgatóknál lehetséges, akiknek a tanulmányok megkezdésekor ezt a tanterv előírta. 24. (1) A gyakorlatorientált képzés, valamint az alapképzés összefüggő szakmai gyakorlatának lebonyolítását dékáni utasítás szabályozza. (2) A szakmai gyakorlat, szakdolgozat/diplomamunka elfogadását, és a testnevelés tantárgy teljesítését, leckekönyvi aláírással igazolja az oktató. (3) A tantárgyleírásban előírt írásbeli számonkéréseket (zárthelyi dolgozat, feladat, tervezési feladat stb.) a hallgató, kérelemre, a számonkérés kiértékelése után megtekintheti, és a helyes megoldásokról tájékoztatást kaphat. 25.
9 (1) A folyamatos számonkérés érdemjegyének leckekönyvi bejegyzésére a tantárgy oktatója, a gyakorlatvezető vagy az oktatási egység vezetője jogosult. (2) A folyamatos számonkérés érdemjegyét (gyakorlati jegy) legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell az ETR-ben rögzíteni. (3) Amennyiben a hallgató, a szorgalmi időszak utolsó napjáig nem íratta be a leckekönyvbe a folyamatos számonkérés érdemjegyét, a beíratás pótlása a vizsgaidőszak utolsó napjáig, a tantárgy oktatója által kijelölt két időpontban lehetséges. A levelező képzésben a gyakorlati jegyek beíratása ettől eltérhet, de a beíratást a vizsgaidőszak utolsó napjáig el kell végezni. (4) A szakdolgozat/diplomamunka elfogadásakor az aláírás leckekönyvi bejegyzésére a szak oktatásfelelőse vagy a szakirány-felelős jogosult. 26. (1) A GAMF Karon, az írásbeli számonkérések további formája a nagyzárthelyi dolgozat és a nagyfeladat. (2) Nagyzárthelyi dolgozat, az adott tantárgy féléves tananyagának nagyobb egységeiből, a szorgalmi időszakban legfeljebb 2 alkalommal íratható, a tantárgy órarendi órájában. A nagyzárthelyi dolgozat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Az elégtelen minősítésű nagyzárthelyi dolgozat pótlására egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani, melynek időpontja szintén a tantárgy órarend szerinti órája. (3) A nagyfeladat a szorgalmi időszakban kiadott és teljesítendő, részben vagy teljesen tanórán kívül elkészítendő, meghatározott formában benyújtandó, legalább 10 óra önálló munkát igénylő feladat. Egy szorgalmi időszakban, tantárgyanként legfeljebb 2 nagyfeladat teljesítését lehet előírni. A nagyfeladatot, a féléves ütemezésben előírt határidőre, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó előtti hetére kell benyújtani. A nagyfeladat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Az elégtelen minősítésű nagyfeladat pótlására egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani. (4) A Kar tantárgyi programkiírásaiban más, rövidebb időtartamú írásbeli számonkérés is tervezhető, melyek a folyamatos értékelés részét képezik. A vizsgák megszervezése és a vizsgákra történő jelentkezés 27. (1) A Főiskola, a szorgalmi időszak megkezdésekor, a tanulmányi tájékoztatójában hozza nyilvánosságra, az adott tantárgy ismeretellenőrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidőszak rendjét, annak kezdő- és zárónapját. (2) A vizsgaidőpontokat az oktatók akként kötelesek meghirdetni, hogy a hallgatók a vizsgákat arányosan elosztva tehessék le, és a sikertelen vizsgákat a vizsgaidőszakban megismételhessék. (3) A vizsgát, a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva, tantárgyanként hetente legalább 1 vizsganapra kell meghirdetni úgy, hogy a vizsgahelyek a vizsgázók létszámának legalább másfélszeresét fedjék le. 28. (1) A Főiskola, a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel, az ETR-ben közzéteszi a vizsganapokat, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés lehetőségét. (2) A hallgató az ETR-en keresztül jelentkezik a vizsgára. (3) A vizsgára való jelentkezés, a vizsgát megelőző munkanapon 10 óráig módosítható, ugyancsak az ETR-ben.
10 (4) Vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott tantárgyból, a vizsgára bocsátás feltételeit a szorgalmi időszakban teljesítette. A vizsgák lebonyolításának rendje 29. (1) A hallgató, az általa megjelölt vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. Távolmaradása esetén a hallgató tudása nem értékelhető. (2) A hallgató, a vizsgán való megjelenésekor, köteles a leckekönyvét bemutatni a vizsgáztatónak. A leckekönyv hiányát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató nem jelent volna meg a vizsgán. (3) A vizsgáztató, a leckekönyv bejegyzései alapján megállapítja a hallgató vizsgára való jogosultságát, majd visszaadja a leckekönyvet a hallgatónak, és közli a jegybeírás időpontját. 30. (1) A szóbeli vizsgák ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat/diplomamunka védését is nyilvánosak. A nyilvánosság a hallgató személyére, illetve a vizsga témakörével összefüggő titoktartási kötelezettségre tekintettel korlátozható, vagy kizárható. (2) Szóbeli vizsgán, a vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. (3) A vizsgák zavartalanságáért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. (4) A vizsgáztató, a hallgató kérésére, köteles megmutatni a kiértékelt írásbeli dolgozatot. Jegymegajánlás 31. (1) A gyakorlati, illetve labortanórákkal is rendelkező, vizsgával értékelt tantárgyakból az oktató, az oktatási időszakban nyújtott teljesítmény alapján vizsgajegyet ajánlhat meg a hallgatónak. (2) A jegymegajánlás lehetőségét a félév elején kiadott tantárgykiírásban jelezni kell. (3) A hallgatónak csak jeles, jó, vagy közepes érdemjegy, illetve jól megfelelt vagy megfelelt minősítés ajánlható meg. (4) A megajánlott vizsgajegyet a hallgató nem köteles elfogadni. Elővizsga 32. (1) Amennyiben a tantárgykiírás lehetővé teszi, úgy a hallgató elővizsgát tehet a szorgalmi időszakban. (2) Az elővizsgára bocsátás feltételeit a tantárgyi követelményekben kell megadni. (3) Az elővizsga érdemjegye akként minősül, mintha azt a hallgató, a vizsgaidőszakban szerezte volna meg. A sikertelen vizsgák megismétlése (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga) 33. (1) Javítóvizsga ugyanabból a tantárgyból legfeljebb egy alkalommal tehető.
11 (2) Amennyiben a javítóvizsga sem volt sikeres, és mind a vizsgán, mind a javítóvizsgán ugyanaz a személy vizsgáztatott, úgy a hallgató kérésére az oktatási egység vezetője gondoskodik arról, hogy az ismétlő javítóvizsga másik oktató, vagy vizsgabizottság előtt legyen letehető. (3) Ugyanazon tantárgyból, egy vizsgaidőszakban legfeljebb három vizsga tehető. (4) Ugyanazon tantárgyból, a képzés teljes időtartama alatt legfeljebb 6 vizsga tehető. Sikeres vizsga javítása 34. (1) A hallgató, a sikeres vizsga érdemjegyét, félévenként és tantárgyanként egy alkalommal kísérelheti meg javítani. (2) A javítási szándékot az ETR-ben és az érintett tantárgy oktatójánál is jelezni kell, a vizsganap előtti munkanapon 10 óráig. (3) A végleges tantárgyi teljesítménynek, a sikeres vizsga javításakor megszerzett érdemjegy minősül. A vizsgajegy leckekönyvi bejegyzése 35. (1) A vizsgajegy leckekönyvi bejegyzésére a vizsgáztató, a tantárgy leckekönyvben feltüntetett előadója, a tantárgyfelelős, vagy a tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője jogosult. (2) A vizsga eredményét az ETR-ben is rögzíteni kell, legkésőbb a következő munkanapon 16 óráig. (3) Az érdemjegyek leckekönyvi bejegyeztetése a hallgató feladata. (4) Ha a hallgató, a vizsgáztató által megadott időpontban nem íratta be a vizsgajegyét, úgy azt a vizsgaidőszak utolsó napjáig a tantárgy oktatója által megjelölt két időpontban díjmentesen pótolhatja. (5) A hallgató, a leckekönyvének az ETR-rel való egyezőségét a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles ellenőrizni, és azt a vizsgaidőszak befejezésével az Oktatási Irodán leadni. A tanulmányi eredmény számítása 36. (1) A vizsgaidőszak végén a leckekönyvet le kell zárni, mely a kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesének, ennek hiányában dékánjának aláírásával történik. (2) A külföldi részképzésben, illetve hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során teljesített tantárgyak minősítését az átlageredménybe be kell számítani. (3) A hallgató kreditindexét oktatási időszakonként, félévenként kell megállapítani. (4) A megszerzett érdemjegyek közül a végleges minősítést kell a kreditindexbe beszámítani. 37. (1) Adott félévben, a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindexet, illetve a korrigált kreditindexet kell használni. (2) Azon tantárgyakat, amelyeket a hallgató nem zárt le eredményesen, az indexszámításnál nem kell figyelembe venni. (3) A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget kell elosztani az egy félév alatt átlagos előrehaladás esetén teljesítendő kredittel (30 kredit).
12 (4) A korrigált kreditindex a kreditindexnek és a félév során teljesített, valamint az egyéni tanrendben felvett kreditek arányának szorzata. KI= K J TK KKI= 30 FK KI ahol: KI a kreditindex, K a kredit, J a jegy, KKI a korrigált kreditindex, TK a teljesített kredit, FK a felvett kredit. 38. (1) A hallgató egy félévnél hosszabb teljesítményének nyomon követésére a súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani: STÁ= K J K ahol: STÁ a súlyozott tanulmányi átlag. A végbizonyítvány (abszolutórium) 39. (1) A Főiskola, annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium), melyet a leckekönyvben a dékán ír alá. (2) A végbizonyítvány kiállításához szükséges krediteket az alapképzésben legfeljebb 20, a mesterképzésben legfeljebb 10 félév alatt kell megszerezni. (3) Az államilag támogatott képzés, illetve állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés esetén, a végbizonyítvány kiállításához szükséges krediteket az adott tanulmányok képzési idejének két félévvel növelt időtartama alatt kell megszerezni. Az Nftv. 47. (3) bekezdés alkalmazásában, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejének legfeljebb négy félévvel történő megnöveléséről, a Kari Tanulmányi Bizottság dönt. (4) A végbizonyítvány megszerzése után, a szakdolgozat/diplomamunka készítés és konzultáció, a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott díjfizetési kötelezettséggel jár. A szakdolgozat/diplomamunka 40. (1) A főiskolai alapképzésben, mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot/diplomamunkát kell készítenie. (2) A dékán, tájékoztatóban határozza meg: a) a témák meghirdetésének és választásának időpontját és módját, b) a szakdolgozat/diplomamunka beadásának időpontját, c) a szakdolgozat/diplomamunka formai követelményeit,
13 d) a szakdolgozat/diplomamunka beadásának, elbírálásának, megvédésének, értékelésének, továbbá kijavításának, illetve pótlásának módját. 41. (1) A hallgató az oktatási szervezeti egységek által ajánlott, vagy saját maga által választott és a záróvizsgát szervező oktatási szervezeti egység vezetője által jóváhagyott témát dolgozhatja fel szakdolgozatában/diplomamunkájában. (2) A kiadott szakdolgozati/diplomamunka téma módosítását az oktatási egység vezetője engedélyezheti. (3) A tudományos diákköri dolgozat átdolgozással elfogadható szakdolgozatnak/diplomamunkának, amennyiben a konzulens erre javaslatot tesz az oktatási egység vezetőjének. 42. (1) A beadott szakdolgozatot/diplomamunkát külső és belső bírálatra kell bocsátani. A bíráltatást és az ezzel járó feladatokat a záróvizsgát szervező oktatási szervezeti egység végzi. (2) Szakdolgozat/diplomamunka külső bírálatára, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert kell felkérni. Az írásban bekért bírálat egy másolati példányát (a minősítés kivételével) a záróvizsga előtt egy héttel átveheti a hallgató. (3) A belső bírálatot az érintett oktatási szervezeti egység végzi. (4) Amennyiben mind a külső, mind a belső bírálat elégtelen minősítésű, úgy a szakdolgozat/diplomamunka nem fogadható el. A záróvizsga 43. (1) A záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, b) a szakdolgozat/diplomamunka benyújtása és elfogadása, c) a záróvizsgára történő jelentkezés, d) a Főiskola felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése. (2) A záróvizsga vizsgarészei: a) a szakdolgozat/diplomamunka megvédése, b) a képzési és kimeneti követelményben előírt szóbeli vizsga, c) meghatározott szakokon meghatározott gyakorlat(ok) elvégzése. (3) A szakdolgozat/diplomamunka védése és a szóbeli vizsga időben elkülönülhet egymástól, az erre vonatkozó rendelkezéseket az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló jogszabály, illetve a tanterv határozza meg. 44. (1) Amennyiben a hallgató, a hallgatói jogviszony megszűnéséig nem tesz záróvizsgát, úgy azt, a hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év elteltéig külön feltétel nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az akkor érvényes képzési követelmények szerint leteheti. (2) A hallgató az ETR-ben jelentkezik a záróvizsgára. (3) Egy záróvizsga-időszakban csak egy alkalommal lehet záróvizsgázni. (4) A sikertelen záróvizsga javítását legfeljebb három alkalommal lehet megkísérelni. 45.
14 (1) A záróvizsga-bizottság elnökét, a kari tanács döntése alapján a dékán bízza meg. (2) A záróvizsga-bizottság összeállításáról az elnök személye kivételével a dékán dönt, a jogszabályban meghatározott személyi feltételek figyelembe vételével. (3) A záróvizsga helyszínéről, lebonyolításának tárgyi, technikai és személyi feltételeiről a dékán gondoskodik. (4) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a záróvizsga-bizottság elnöke ír alá. (5) A dékán felhatalmazást kap arra, hogy jelen szabályzatnak a záróvizsgán történő végrehajtását dékáni utasítással szabályozza. A záróvizsga eredménye 46. (1) A záróvizsga eredményének kiszámítása, a (2) (4) bekezdésben meghatározott módon, karonként eltérően, a szak sajátosságainak figyelembevételével történik. (2) A GAMF Karon a hallgató ötfokozatú minősítést kap mind a szakdolgozatra/diplomamunkára, mind pedig a szóbeli feleletekre. Az így kapott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga adja a záróvizsga eredményét. (3) A TF Karon a hallgató ötfokozatú minősítést kap a szakdolgozatra/diplomamunkára, a zárótanításra és a szóbeli feleletre egyaránt. Az így kapott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga adja a záróvizsga eredményét. (4) A KF Karon a hallgató ötfokozatú minősítést kap a szakdolgozatra/diplomamunkára és a szóbeli feleletre. Az így kapott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga adja a záróvizsga eredményét. (5) A záróvizsga-bizottság zárt tanácskozás keretében, szavazással állapítja meg a záróvizsga értékelését. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (7) Amennyiben a záróvizsga bármely részjegye elégtelen, úgy a záróvizsga sikertelen. Az oklevél 47. (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képesítési követelményekben előírt általános nyelvvizsga, vagy az Nftv. 107. (2) bekezdés alapján a Főiskola által szervezett intézményi nyelvi vizsga letétele. (2) Az oklevelet a rektor, vagy az érintett kar dékánja írja alá. (3) Az oklevél minősítése a teljes tanulmányi időre számított súlyozott tanulmányi átlag és a záróvizsga eredmény számtani átlaga alapján a következő: OM= STÁ+ZVE 2 ahol: OM az oklevél minősítése, STÁ a teljes tanulmányi időre számított súlyozott tanulmányi átlag a szakdolgozat/diplomamunka érdemjegye nélkül, ZVE a záróvizsga eredménye; mely számítás eredményétől függően az oklevél minősítése a) kiváló, ha 4,80 < OM Ł 5,00 b) jeles, ha 4,50 < OM Ł 4,79 c) jó, ha 3,50 < OM Ł 4,49 d) közepes, ha 2,50 < OM Ł 3,49 e) elégséges, ha 2,00 < OM Ł 2,49
15 (4) Az oklevél átlagának számítása a tanulmányaikat 2006. szeptember 1. előtt megkezdett, főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók esetében, a tanulmányok megkezdésekor érvényes tantervhez rendelt Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint történik, mely számítás általánosan az alábbi: a) A GAMF Karon: a záróvizsgán elért eredmények, a szakdolgozat/diplomamunka és a szigorlat osztályzatainak egyszerű számtani átlaga, b) KF Karon: a záróvizsga átlageredményének és a teljes tanulmányi időre számított súlyozott tanulmányi átlag számtani középarányosa, c) TF Karon: a záróvizsga eredménye és a szigorlatok osztályzatainak számtani átlaga. A fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó rendelkezések 48. (1) A fogyatékossággal élő hallgató jogosult a fogyatékosságához igazodó felkészítésre és vizsgáztatásra, valamint a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtásra. Ennek keretében, a jelen szabályzatban meghatározott eljárási rendelkezések betartásával a) indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, b) szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, c) számonkérése alkalmával biztosítani kell számára a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz így különösen írógép, számítógép alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem eredményezheti az alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentést. (3) Az (1) bekezdés szerinti mentesítésről és annak módjáról, az igazolt fogyatékosság, a hallgató egyéni kérelme, valamint a 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 18. -ban felsorolt lehetőségek alapján a) az (1) bekezdés a) b) pont esetén a Kari Tanulmányi Bizottság, b) az (1) bekezdés c) pont esetén a tantárgy oktatója, illetve a vizsgáztató dönt. 49. (1) A fogyatékossággal élő hallgató, fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát a 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 19. -ban meghatározott szakvéleménnyel igazolja. (2) A szakvéleményt eredeti példányban, az Oktatási Irodán kell bemutatni. (3) A közoktatásról, illetve a köznevelésről szóló törvényekben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottsági vélemény bemutatása, a középfokú oktatási intézmény által hitelesített másolatban is elfogadható. (4) Az Oktatási Iroda a szakvéleményről másolatot készít és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok szerint megőrzi. (5) A szakvéleményt a) a fogyatékosság miatti mentesítésről döntő testületek, illetve személyek, b) a hallgató szociális helyzetéről, illetve juttatásairól döntő testületek, illetve személyek, valamint c) az intézményi koordinátor ismerheti meg.
16 (6) A hallgató, az állapotának változását tanúsító szakvéleményt, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, a jelen -ban foglaltak szerint köteles bemutatni az Oktatási Irodán. 50. (1) A fogyatékossággal élő hallgatókat intézményi koordinátor segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. (2) Az intézményi koordinátor személyéről tájékoztatni kell az érintett hallgatókat, valamint a Hallgatói Önkormányzatot. (3) Az Oktatási Iroda, a jelentkezési és felvételei adatok, illetve a tanulmányok ideje alatt becsatolt szakvélemények alapján haladéktalanul értesíti az intézményi koordinátort a fogyatékossággal élő hallgató személyéről. (4) Az intézményi koordinátor, az Oktatási Iroda értesítését követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a fogyatékossággal élő hallgatóval. Vegyes rendelkezések 51. (1) Az önköltséges/költségtérítéses képzési formáról magyar állami (rész)ösztöndíjas/államilag támogatott képzésre történő átsorolás tanulmányi feltétele, hogy a hallgató legalább 50 kredittel és legalább 2,51 a megelőző tanulmányi időre számított súlyozott tanulmányi átlaggal rendelkezzen. Záró és átmeneti rendelkezések 52. (1) A szabályzat, az elfogadását követő napon lép hatályba. 2 (2) A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Főiskola 2012. október 5-vel hatályon kívül helyezett Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függelékében 9. sorszám alatt nevezett melléklet. 53. (1) A 8. (5) bekezdés szerinti önkéntes közérdekű tevékenység első alkalommal a 2013/2014 tanévben választható. 2 A szabályzat hatályba lépésének napja 2012. november 30.