Szőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján

Hasonló dokumentumok
Vezetői összefoglaló április 13.

Vezetői összefoglaló április 17.

hétfő, április 14. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló február 28.

szerda, február 11. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló március 27.

hétfő, május 26. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

szerda, június 3. Vezetői összefoglaló

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

kedd, május 12. Vezetői összefoglaló

csütörtök, május 14. Vezetői összefoglaló

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Vezetői összefoglaló november 17.

Vezetői összefoglaló február 17.

hétfő, február 3. Vezetői összefoglaló

péntek, november 22. Vezetői összefoglaló

szerda, június 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, április 24. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló december 4.

kedd, április 28. Vezetői összefoglaló

szerda, május 27. Vezetői összefoglaló

kedd, március 25. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló február 9.

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

kedd, május 26. Vezetői összefoglaló

péntek, augusztus 22. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló augusztus 1.

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló augusztus 28.

szerda, március 5. Vezetői összefoglaló

szerda, november 26. Vezetői összefoglaló

csütörtök, április 30. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló április 16.

kedd, március 3. Vezetői összefoglaló

szerda, április 15. Vezetői összefoglaló

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

csütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló

csütörtök, április 2. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló július 4.

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Vezetői összefoglaló február 24.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

kedd, október 13. Vezetői összefoglaló

szerda, július 15. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló június 22.

szerda, október 15. Vezetői összefoglaló

kedd, december 1. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló március 2.

Vezetői összefoglaló június 23.

Vezetői összefoglaló március 19.

Vezetői összefoglaló október 17.

péntek, február 21. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló május 18.

péntek, február 6. Vezetői összefoglaló

hétfő, október 19. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló október 27.

péntek, március 27. Vezetői összefoglaló

csütörtök, május 28. Vezetői összefoglaló

szerda, június 18. Vezetői összefoglaló

szerda, december 2. Vezetői összefoglaló

csütörtök, június 25. Vezetői összefoglaló

péntek, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, január 21. Vezetői összefoglaló

Budapest 2015 Alap FÉLÉVES JELENTÉS 2013

szerda, április 1. Vezetői összefoglaló

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

Vezetői összefoglaló október 25.

A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár részére

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

kedd, január 19. Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló március 24.

Vezetői összefoglaló április 27.

Baksay Gergely Kuti Zsolt 2017-ben sincs szükség piaci devizakötvény kibocsátására

kedd, február 2. Vezetői összefoglaló

kedd, szeptember 8. Vezetői összefoglaló

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Vezetői összefoglaló október 3.

Vezetői összefoglaló március 21.

Vezetői összefoglaló október 24.

Vezetői összefoglaló szeptember 18.

VERSENYKÉPESSÉGI FŐOSZTÁLY

Vezetői összefoglaló augusztus 4.

Vezetői összefoglaló május 9.

péntek, szeptember 19. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 12.

szerda, augusztus 19.

Havi elemzés az infláció alakulásáról augusztus

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

szerda, október 28. Vezetői összefoglaló

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BEFEKTETÉSI POLITIKA

Vezetői összefoglaló június 15.

Vezetői összefoglaló december 14.

Vezetői összefoglaló április 20.

Vezetői összefoglaló április 4.

Vezetői összefoglaló szeptember 22.

Vezetői összefoglaló november 30.

Vezetői összefoglaló december 8.

szerda, szeptember 30. Vezetői összefoglaló

Átírás:

Szőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján Míg 2012 elején a rekord magas szinten tartózkodó magyar CDS-felár volt az egyik legmagasabb a feltörekvő univerzumban, mára hitelkockázati felárunk számottevő mértékben, kevesebb mint harmadára csökkent. A külső sérülékenységünk csökkenésével összhangban, az elmúlt másfél év külföldi sokkjaira CDS-felárunk számos feltörekvő országgal szemben visszafogottabban reagált. 2014 eleje óta a hazai CDS-felár mérséklődés kiemelkedő volt a feltörekvő országok között A hitelbiztosítási csereügyletek ismertebb angol nevükön CDS-ek (CDS = Credit default swap) egy meghatározott rendszeres díj ellenében nyújtanak biztosítást valamilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír csődje ellen. Azt a típusát, ahol a kifizetéseket egy szuverén kibocsátó nemfizetési eseményekor teljesítik, szuverén CDS-nek hívják. Így tehát a szuverén CDS-felárak egy adott ország hitelkockázatáról nyújtanak jó képet. Az elmúlt évek során a hazai CDS-felár a feltörekvő országok között kiemelkedő csökkenést mutatott. 2010 elejéhez mérten közel 75 bázispontot csökkent, míg az elmúlt másfél évben nagyságrendileg 90 bázispontot. Utóbbi, 2014 elejéhez mért csökkenés, mind nominális, mind százalékos mértékben a legnagyobb mérséklődés a befektetési elemzők által leggyakrabban elemzett 15 feltörekvő-piaci ország CDS-felárai között. A hazai felár javulását a lengyel felárhoz mért különbözet csökkenő trendje is mutatja, amely az európai szuverén adósságválság során kitágult értékek óta több mint 300 bázisponttal szűkült. A mérséklődésben elsődleges szerepet játszhatott hazánk külső sérülékenységének csökkenése, amelyet a hitelminősítő intézetek is kiemeltek legfrissebb értékeléseik során. Erre mutat, hogy a jegybank által használt dekompozíciós módszertan alapján is elsősorban az országspecifikus faktor járult hozzá a csökkenéshez, míg a nemzetközi faktorok összesítve enyhén növelő hatással voltak felárunkra (1. ábra). Ez azért is kiemelendő, mert korábbi tanulmányok alapján a magyar szuverén CDS alakulása hosszú távon nagyságrendileg 60-70 százalékban volt köthető a nemzetközi komponenshez (Kocsis Nagy, 2011).

1. ábra Hazai CDS-felár alakulása és összetevői Forrás: MNB Az idei görög válság elszigeteltségét, a hazai CDS-felár mozgása is tükrözte, hiszen a válság januári kiindulása óta eltelt időszakban a hazai CDS szintje közel 15 bázispontot csökkent, amely a feltörekvő régióban az orosz felárcsökkenés után a második legnagyobb mérséklődés. (A nagymértékű orosz csökkenést azonban a 2014 végi orosz-ukrán válság miatti magas kiinduló szint magyarázza.) A legfrissebb, a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt kialakult pénzpiaci turbulenciában a magyar felár a feltörekvő CDS-felárak között átlagos mértékben a közép-kelet európai feláraknál enyhén nagyobb mértékben növekedett. A hazai felár idei mozgásáról ugyanakkor elmondható, hogy szűk sávban és a feltörekvő univerzum átlagos szintje körül alakult (2. ábra). Míg tehát korábban a 2008-as pénzügyi válság és a 2011-2012-es eurozóna adósságválság során a magyar CDS-felár erősen megemelkedett; addig az elmúlt időszak gazdaságilag kritikus időszakaiban kevésbé reagált a sokkokra. 2/6

2. ábra Feltörekvő országok CDS-felárainak elmúlt időszaki teljesítménye, illetve idei mozgásának terjedelme Forrás: Reuters Datastream A feltörekvő országokhoz mért javulás nem csak a CDS felárakban, hanem az egyes országok devizakötvényeinek a fejlett országokhoz mért felárait vizsgálva is megfigyelhető. Az EMBI Global kötvényindex a feltörekvő országok dollár kötvényeinek az amerikai államkötvényekhez mért felárát mutatja, ahol az egyes országok indexben meghatározott súlya az adott ország dollárban denominált kötvényeinek piaci kapitalizációja alapján számolódik. Míg a magyar alindex 2011 vége és 2012 eleje között jelentősen elszakadt a feltörekvő országoktól, addig mára a feltörekvő országok középmezőnyének megfelelő szintű hitelkockázatot mutat (3. ábra). 3/6

3. ábra Feltörekvő-piaci országok EMBI Global alindexének alakulása Forrás: Reuters Datastream A feltörekvő-piaci országokon belül a régiós CDS-felárak egyre inkább ellenállóvá váltak A vizsgált feltörekvő-piaci országok CDS-felárai közül a latin-amerikai, illetve ázsiai országoknál a felárak emelkedtek; míg a közép-kelet európai régióban jellemzően jelentős felárcsökkenés ment végbe a 2010 eleje óta megfigyelt időszakon. E feltörekvő-piaci CDS-felárak nagyságrendileg a 100-200 bázispontos tartományban tartózkodtak 2010 elején, amelyből az eurozóna szuverén adósságválság hatására eltérő mértékben emelkedtek meg. A legerősebben a közép-kelet európai régiót érintette a gazdasági kapcsolatok miatt, míg az ázsiai térség kevésbé, a latin-amerikai pedig a legkevésbé volt érintett ekkor, bár a felárak minden régióban emelkedtek (4. ábra). A 2014 második felében felerősödő orosz-ukrán konfliktus jelentős emelkedést okozott az orosz CDS-felárban; és a geopolitikai kapcsolatok miatt a közép-kelet európai régió felárai is hirtelen megugrottak, amely azonban csak átmenetinek bizonyult. A latin-amerikai országoknál ezzel egy időben növekedtek a felárak, amelyben a 2014 második negyedéves gyenge gazdasági teljesítmény, valamint a csökkenő olajárak is szerepet játszhattak. Az időben következő, 2015 eleji görög válság viszont már nem okozott romlást a régiós felárakban (ahogy az eurozóna perifériánál sem), ami a görög probléma elszigeteltségéről tanúskodik. A legfrissebb időszakot tekintve, a kínai növekedés lassulásával kapcsolatos befektetői félelmek miatt emelkedtek meg a feltörekvő piacokon a CDS-felárak. Ez ugyanakkor legnagyobb mértékben Kína kereskedelmi partnereinek CDS-felárait érintette, valamint a latin-amerikai országokat a 4/6

tovább csökkenő nyersanyagárak miatt. A közép-kelet európai régió ezzel szemben sokkal ellenállóbb volt, és csak kismértékben növekedtek meg a hitelkockázatot mérő felárak. 4. ábra Feltörekvő piaci CDS-felárak alakulása Forrás: Reuters Datastream Összességében tehát az elmúlt öt és fél évben a feltörekvő országok közül a közép-kelet európai régióban csökkentek leglátványosabban a CDS-felárak, míg a többi régióban inkább emelkedtek. 5/6

A feltörekvő univerzumban kiemelkedő volt Magyarország felárcsökkenése, amely az elmúlt bő másfél évben a fent vizsgált feltörekvő országok között a legnagyobb volt. Szerkesztett formában megjelent a Napi.hu oldalon 2015. október 20-án. 6/6