M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 Ií-1143

TENGERI KIFEJLŐDÉSÉ KÁRPÁTI RÉTEGEK ELŐFORDULÁSA ALCSŰTDOBOZON K o k a y J ó zse f M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 Ií-1143 ETO 564 563 12 552 782 11(439 118) tengeri uledéksor, Foraminifera, Mollusca, kár Tárgyszavak páti, Alcsútdoboz A Várpalotai-medence és a Budapest kornyéken ismert kárpáti emeletbe tartozó tengeri eredetű képződmények egy újabb térkitöltő láncszeme az Alcsútdoboz 3 sz fúrás által feltárt uledeksor, az ismert bryozoas balanusos kifejlődésű gazdag Peetmidae együttessel A kárpáti képződmények jelenléte újabb bizonyíték a Mediterraneum fele húzódó fő tengerág létezésére 1980-ban mélyült a karsztvízmegfigyelő hálózathoz tartozó Alcsútdoboz 3 sz magfúrás Gyúró község ÉN y-i előterében, a Szent László-vize völgyében. A feltárt rétegsor felső része a vizsgálatok alapján miocén korúnak bizonyult 3,30 13,60 m szarmata (tinnyei alemelet) mészkő és kavics, 13.60 43,40 m szarmata szárazföldi tarka agyag és aleunt, kavicspadokkal, 43,40 49,60 m felső-bádem(?) tufacsomós bentomt, édesvízi mészíszap és mészkő, valamint kavics, 49.60 77,20 m kárpáti tengeri homok, laza homokkő, aleunt és kavics, 77,20 118,60 m kárpáti tengeri kavicsos mészkő és homokkő, konglomerátum, 118,60 oligocén képződmények ( Mányi Formáció ) A 69 m vastag kárpáti osszlet makrofaunájának feldolgozását Báldi T átengedte, melyet ezúton köszönök meg A harántolt kárpáti uledéksor egészében az ismert bryozoás balanusos meszes durva törmelékes típusú (Fóti Formáció, H almai J 1981, H ámor G 1985) Az osszlet felső 27,60 m-es szakasza lazább, kevésbé meszes kötésű, sőt 65,20 72,00 m-ig erősen fmomhomokos és agyagmárgás kötésű aleunt A felső laza rész (49,60 60,0 m-ig) kövületekben a leggazdagabb, de a héjak általában zúzottak, ami erős vízmozgásra utal Bryozoa (leggyakoribb a Gellepora globulari.s B ronn ), Brachiopoda Megathyrix decollata Chemn, Cistella sp Bivalvia Pecten fuchsi ótynacus H ilb, Clamys costai F ont, Ch multistnata P oli, Ch sp, Anomia ephippium, L, Ostrea sp

Crustacea BaJanus sp div Echmoidea Fibulana pusilla M ull Vermeo Ditrupa cornea L Ebben a laza osszletben H orváth M (B á l d i T et ad 1980) jelentésében négy minta vizsgálata alapján,ammónia beccarn Elphidium Foramimfera közösséget mutatott ki, maximálisan 50 rn-es vízmélységgel, normál sótartalmú környezetben a litorális sekély szublitoiális régióban keletkezve Korát egyértelműen kárpátinak állapítja meg a jellemző Elphidiumok (E flexuosurn subtypicum P a p p, E jichtelmnum, praeforme PAPr) alapján A makrófaunában a Chlamys costai alak jelenléte és a brvozoás balanusos kifejlődés az alsó-miocénre utal (A Bryozoák a miocénben az eggenbuigitól a szarmata emeletig, míg a Balanus fajok az eggenburgitól az aisó-bádenng fordulnak elő ) A z osszlet m e szeseb b k ö té sű és á lta lá b a n k e m é n y e b b, 77 20 118,60 m -ig te rje d ő szak a sza felni (78,10 m -ig ) k ö ze le b b rő l m e g n e m h a tá r o z h a tó k a lc ito - s o d o tt M o llu sc a h é ja k a t (Pitar cír erycmoides L amk, Paphia sp ) t a ita lm a z, m íg az a la tta le v ő h om ok o s m é szk ő h asonló le n y o m a to k a t E z t a m eszeseb b és k o to tte b b o sszle te t a, b r v o z o á s b a lan u sos c h la m y - so s fa u n a e g y u tte s je lle m zi A k ő z e tta n i je lle g a sz e m c se n a g y sá g és ce m e n - tá lts á g, v a la m in t a ía u n a ta r ta lo m m e n n y isé g e szin te d e c im é te ié n k é n t v á lto z ó Á lta lá b a n a fa u n a ta rta lo m n ö v e k e d é se a sz e m c se n a g y sá g csö k k en ésév el és a c e m e n tá ltsá g n ö v e k e d é sé v e l já r e g y ü tt A B r y o z o á k k o z o tt a g o m b o s és b e - kérgezéses jellegű Cellepoia globularis B roun e g y h a n g ú a n u ralk o d ik, m íg a i á k o k k o z o tt a le g g y a k o rib b Balamis concavus L p é ld á n y a i tö b b n y ir e a C h la - m y s o k h é já ra te le p e d te k A k ö v e tk e z ő P e ctm id a e ta x o n o k a t h a tá r o z ta m m e g Pecten sp, Clamys tournah d e Se r r, Ch albma von T e p p n e r, Oh catalaunica A lm e t B ot? e t \ a r, Oh maaotis S o w, Ch cfi scabnuscula M ath Ch ctr camaretensi.s E ont Ch scabretta L amk, Ch scahella hungarua M ezn E g y é b M o llu sc á k Bolma cfi taurmensis Sacco, Anomia ephippium L, Trachycai dilim mulhco&tatum miorobinidatum Sacco E c h m o id e a Hypsoheteroi/ypcus sp A lg á é LyihophyHum? sp A C h la m y so k tö b b n y ire éjiek, olykor k é tte k n ő s s k E z a té n y, v a la m in t a z, h o g y a P e c te n -fé lé k az o jjtim á lisa n 20 40 m k ö z ö tti te n g e rm é ly se g e t k e d v e lik, n e m v a la m ifé le, z á to n v -fáciesre u ta ln a k, h a n e m e g y p a itk o z e li, se k é ly szu b - lito rális lé g ió ra I t t a v íz o x ig é n d ú s és jó l á ra m ló, de erős h u llá m v e r é s tő l m e n tes v o lt A miocén tengeri fa u n ák g erin cét a g y o is a n fe jlő d ő P e c tim d a e k k ép e zik a k ő i besorolás m e g á lla p ítá sá n á l A fe lso rolt ta x o n o k k o z o tt a le g g y a k o rib b ala k a Chlamys catalaunica (Alm e t B of ) 1897, és fo r m á t á l to z a ta i (I V I tá b la ) E z az ala k a b á n ta p u szta i kai p á ti k é p z ő d m é n y e k m o n o g ra fik u s (K ó k a y 1967) fe ld o lg o z á sa ó ta onn an is e lő k e rü lt tö b b p é ld á n y b a n [M e g je g y z é s a b á n ta p u szta i o ttn a n g i k é p z ő d m é n y e k b ő l is m e r te te tt (K ó k a y 1971) v á lto z a t e lté rő fo r m a 1] U g y a n c s a k ta lá lta m a ta x o n b ó l tö b b p é ld á n y t a n é h á n y k m tá v o ls á g b a n le m é ly íte tt G y ú r ó 1 sz fú rás k a rp á ti k é p z ő d m é n y e ib e n is Ú g y lá ts z ik te h á t, h o g v a s p a n y o l,b u rd igalien se s u p e iim -b ó l le n t (A lm er a J B oetll A 1897 Rogéb J 1939) m e gleh ető sen g a z d a g a la k k o ib e n v á lto z é k o n y fa j a K o z é p s ó -P a ia te th y s k árp áti em eletére je lle m z ő, fő le g az a lc sú td o b o z i fú rásban A s p a n y o l szerzők á lta l e lk ü lö n íte tt (e xp a n sa orb icu laris, m a jo r, p ra eop ercu la -

ns, magmtaurita) alfajokat R oger J (1939) összevonta, mint a faj formaváltozatait A fú rá sb ó l elő k erü lt C h la m y so k k ö zü l a Chlamys scabrella hunganca M ezn (Cskpregh v x é Meznerics I 1960) ta x o n az osszlet alsó részében (108,20 109,60 m -ig ) g y a k o ri v o lt A z a la k tip ik u s p é ld á n y a i a k á rp á ti ü le d é k - sorok alsó részére jellem zők (H alm ai J 1972) A Chlamys albma von T eppn e r (I I tá b la 6 ábra) a b á n ta p u szta i o ttn a n g i, d e főleg a k árp áti h asonló k ifejlődésekben elterjed t Ősföldrajzi vonatkozások Kárpáti tengeri képződmények legközelebb az 1972-ben mélyült Gyúró 1 sz fúrásból kerültek elő, némileg hasonló kifejlődéssel, de szegényesebb faunával A bántapusztai káipáti uledéksor gazdag faunájú (K ókay 1967) és az utóbbi 20 évben jelentősen bővült A Várpalotai-medence egyéb kárpáti kifejlődéseivel együtt fontos összekötő kapocs a Mediterraneum és a Kozépső- Paratethys alsó-miocénjének megismeréséhez, ezért nagy a jelentősége B u d a p e sttő l K -r e (F ó t k o rn y é k e ) régóta ism e rte k (Halmai J 1974, 1981) a k á rp á ti k é p z ő d m é n y e k (F ó ti F o rm á ció ) Á lta lá b a n ő sm a ra d v á n y o k b a n sz e g é n y e b b, m in t a tá r g y a lt a lc sú td o b o zi, v a g y k ü lön ösen a b á n ta p u szta i u le- d ék sorok Az alcsútdobozi kárpáti előfordulás a klasszikus,balaton-vonal D-i oldala mentén DJSTy É K -i csapással húzódó fő tengerágból benyúló öbölben képződött, akarcsak a várpalotai A fúrás pszammitos pszefites íétegsorának anyaga paleozóos kristályos alaphegység uialkodóan zöldes klontpala alig koptatott kvarcit törmeléke területéről származik, mely a Balaton-vonal mentén fordul elő Hasonló a helyzet Várpalotán is, csak ott a balatonfői területiől származó szürke szencitpala kvarcit törmeléke uralkodik a kárpáti üledékekben Az alcsútdobozi fúrásban a kárpáti uledéksor az oligocénre transzgredált, Várpalotán részben diszkordánsan következik az ottnangira (K ó k a y 1967, 1985), részben a medence D-i és DNy-i övezetében közvetlenül az alaphegységre települ Fót kornyékén pedig véleményem szerint konkordánsan következik a kárpáti, tipikusan bryozoáfe balanusos uledéktomeg az ottnangi,,pecten fótensis Chlamys submalvmae tartalmú rétegekre A fúrásban harántolt 69 m osszvastagságú kárpáti osszlet eredeti vastagsága ismeretlen A H ámor G (1985,29 táblázat) által közölt Fóti Formáció vastagságoknál a tárgyalt fúrásé nagyobb, de a bántapusztamál kisebb (K ó k ay 1967) IR O D A LOM - REFERENCES A l m e r a J B o it l l A 1896 M onográfia de las species dél genero,pecten dél Burdigalense supenor de las piovm cias de Barcelona y Tarragona Mom R eál Acad Cienc y A lt 1 15 Barcelona B á r d i T H o r v á t h M N a g y m a r o s i A V a r g a P 1980 Jelentés A Vali vízi, választó területen mélyült fúrások piepannon képződm ényéinek biosztiatigréfiavizsgálatáiól E L T E Eoldt Tszk, kézirat

C s e p r e g h y -M e z n e r ic s I (1960) l ectim dcs du noogene de la H on gn e et lour nnpoitance síi atigi aphique Mom Soe Gool N S.19 1 56 H a l m a i J 1974 ^A F ót es Csornád közötti terület harmadidőszaki kepzódm cnyoi Foldt Int É v ije i 1972-ről 65 86 H a l m a i J 1981 A F óti Form áció makróimmá ja F oldt Int É v i j e i 1979-1Ő1 97 113 H á m o r G 1985 A Nógrad cseihati kutatási terület földtani viszonyai Gool H an g. ser Geol 22 K o k a y J 1967 Stratigiaphie dcs Obeihelvets ( K a ip a lie n ) von Varpalota (Ungarn) Faleont Ital 63 75 111 K o k a y J 1971 Das M iozan von Várpalota Foldt K özi 101 217 224 K o k a y J 1985 Tektonikai geomeehamkai vizsgalatok a Bántapusztai-medence területen (Varpalota) Foldt Int É vi Jel 1982-IÓ1 43 50 R o g e r J 1939 Le gém e Chlamys dans les foim ations néogénes de l Europe Mem. Soe Geol F iance N S 17 M A R I N E K A R P A T I A N B E D S A T A L C S Ú T D O B O Z, H U N G A R Y by J K ó k a y Hungarian Geological Institute Budapest, Nepstadion út 14 H-1143 UDC 5b4 563 12 552 782 11(439 118) Keywords marine sediments, foramimfers, mollusks, Karpatian, Alcsútdoboz. (Tiansdanubia, Hungary) In 1980 a cored borehole was drilled for scientific purposes at Alcsútdoboz SE of Budapest After intersecting a thm Upper Bademan and Sarmatian sequence, the drill cut, m the interval of 49 60 118 60 m, a marine sequence assignable to the Karpatian stage Overlying Oligocene beds, the sequence is characterized by the well-known Bryozoa Balanus biofacies with a rich Pectimdae fauna both vertically and laterally stretching from Várpalota (K ó k a y 1967, 1971) to as far as Budapest and even farther to the E (H a l m a i 1974, H ám or 1985) The upper interval of the sequence (49 60 77 20 m) is constituted by unconsolidated sandstone and sandy siltstone from which M H orváth (T B á l d i et al 1980) identified an, Ammonia beccani Elphidium foramimferal community typical of the Karpatian stage Elphidium, flexuosum subtypictirn P app and Elphidium, fichtehanum praeforme P app are characteristic In this upper sequence, Chlamys costal P ont i s a M ollusca indicative o f the Low er Miocene The lower interval of the sequence, from 77 20 to 118 60 m, has a more calcareous cement and is usually harder being characterized by a Bryozoa Balanus Chlamys faunal assemblage Lithology, giam size, cementation and fossil content vary from decimeter to decimeter An increase m fossil content is generally coupled with a decrease m gram size and cementation. The bryozoans are dominated by the monotonous presence of Celkpora globulans B ro n n, a spherical form of incrustation character, while among the

crabs the specimens of Balanus concavus are most abundant, being settled, as a rule, on Chlamys shells Most abundant of all the Chlamys species is Chlamys catalaumca A lm en a et B ofill 1 9 8 7 (R oger 1 9 3 9 ), form of great variability including the varieties described by the author (Plates I VI) Since the publication of the monographic synthesis of the Karpatian formations of Bántapuszta near Várpalota (1 9 6 7 ) the afore-mentioned form has been discovered at the locality as well The form reported from the Ottnangian o f Bántapuszta ( K ó k a y 1 9 7 3 ) deviates by its finer ornamentation from the form varieties found m the Karpatian Consequently this form described from the Burdigaliense superior of Spam seems to be characteristic, with its wide variability range, primarily of the Karpatian deposits of the Central Paratethys The form varieties of the Spanish species (expanse, orbicularis, major, praeoperculans, magnitaunta) have been integrated to the species by J. R oger (1 9 3 9 ) Worthy of mention from the borehole of Alcsútdoboz are, m addition, Chlamys scabrella hunganca Mezn (I Csepreg h y-meznerics 1960) and Chlamys albma von T eppn e r (R oger 1939) which have further confirmed the Karpatian assignation of the enclosing formations The sequence discovered by drilling has yielded new data concerning the occurrence of Karpatian deposits in Hungary m particular, and m the Central Paratethys in general, providing an additional link between the Mediterranean Upper Burdigalian formations and their Paratethyan counterparts

I tábla Plate I 1 1 2X 2 1,2 X 3 1,5X Chlamys catalaunica (Alm et Bor )

T enc/ovi kifeilodesv küvpot') leteqcl Alcsutdobozon

1 Chlamys albina (T e ppn e r) II. tábla Plate II 2 3 Chlamys catalaunica (Alm. et B oe ) (forma expansa Alm et B of.) 1 2 I X, 3. 1,3 X

Tengeri, ki feji üdém kárpáti rétegei Alesútdobozon

III tabla Plate II 1 Chlamys catalaumca (Alm et B of) (forma major Alm et B of ) 2 Chlamys tournah (de Sere ), Chlamys macrotis (Sow ) 3 Chlamys catalaumca (Alm et B oe ) (forma orbicularis Alm et B of > 1 1.2X 2 I X 3 1,4X

J8

IV tábla Plate IV 1 Chlamys catalaumca (Alm et B of ) (forma major A lm et Bor ) 2 Chlamys catalaumca (Alm et Bor ) (forma praeopercularis A lm et B of ) 3 Chlamys catalaumca (Alm et B of ) (forma magmtaurita Alm et B of ) h 3 1,2 X - 2 1,3 X '

18*

tf * r V tábla Plate V 1 2 Ohlamys catálaumcci (Alm et B of ) (forma expansa Aim et B of ) 3 Chlamys catalaumca (A lm et B of ) forma major Alm et B of ) 1 1,6 X ' p- 2 1,3 X 3 l, l x

VI tábla Plate VI 1. Chlamyó catalaunica (Alm et Bor) (forma major A lm et Bor ) 2. Chlamys catalaunica (Alm et B or ) (forma orbicularis A lm et B or ) í.: 1,2X 2: : 1,5 X