VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3.
A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők Nyelvspecifikus fonetikai szabályok A beszédhang minősége Hangkörnyezet A beszédhang helye a hangsorban Hangsúly Hangerő Beszéddallam és a fókusz pozíciója a mondatban Beszéd- és artikulációs tempó Képzési jegyek Veláris > palatális Legalsó > alsó > középső > felső nyelvállásfokúak Illabiálisok > labiálisok Szótagszám Ugyanazon környezet, több szótag rövidebb magánhangzó Magdics 1966, Kassai 1982, Kovács 2002, Gósy 2004, Yang 2004, Mády 2008
A gyermekek beszédprodukciója Kevésbé rutinos artikulációs működések (kisebb mértékű automatizáltság) lassabb artikuláció hosszabb beszédhangok De itt sem számít minden megvalósulás átlagosnak : nyújtás A gyermeknyelvben és az időseknél különösen gyakori Eddig kevés szegmentális szintű vizsgálat nem ismerjük az akusztikai paramétereit A nyújtások különválasztása alapvető fontosságú a hangidőtartamok vizsgálatakor Gósy 1984, Gocsál 2000, Menyhárt 2003, Bóna 2007, Laczkó 2009, Gósy Beke 2010
A nyújtás jelensége a szakirodalomban Magyar Külföldi Kategorizáció: megakadásjelenség Beszédtervezésre időt biztosító vokalizálás Akusztikai meghatározás, percepciós detektálás Inkább a névelőket, viszonyszókat érinti Inkább hangszintű (V-k érintettsége)? Inkább szótagszintű (hangszinten: C-k érintettsége) Szóbeli pozíció: 30 20 5 (svéd, am. angol) Frázishatár-jelölő, diskurzustagoló Eklund 1999, 2001, Bell et al. 2000, Gósy 2002, 2003, Giannini 2003, Price et al. 1993, Yang 2004, Bóna 2007, White Mády 2008
Kérdések, hipotézisek Milyen időtartam-növekedéssel, milyen pozíciókban, milyen lehetséges funkciókban realizálódik a gyermekeknél a nyújtás? 1. A nyújtott vokálisokra az átlagosnál hosszabb időtartamok jellemzőek, de nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként; 2. az észlelést az időtartamon kívül további paraméterek is befolyásolják; 3. a nyújtás pragmatikai funkciókkal is bír.
Kísérleti személyek, anyag, módszer 6-7 éves óvodások spontán beszéde (4 fiú, 4 lány; 15 ) Szakaszszintű és hangszintű annotálás Percepciós teszt: 13 doktorandusz hallgató, egyetemi oktató (7 nő, 6 ffi) A legalább 7 jelölést kapott hangot tekintettük később nyújtásnak (> 5) Elemzések: Időtartammérés Artikulációs tempó (AT) kiszámítása Szón belüli és szakaszbeli pozíció Érintett szócsoportok Lehetséges funkciók (Praat 5.3, SPSS 13.0)
Eredmények
A nyújtások időtartama és összefüggése 10 9 8 7 6 5 3 2 1 Normál időtartam (97%) Nyújtás (3%) 92 db Min Max Átlag (SD) 140 721 355 (120) 3092 db az AT-val A jelölések száma AT-val negatívan a hangidőtartammal pozitívan korrelál* gyorsabb artikuláció kevesebb nyújtás (kevésbé jellemző kevésbé minősítik annak) DE a 300 ms fölötti (nem nyújt. átl.: 88 ms) közel 100 hang 32%-át nem jelölték! A nyújtás mértéke és a beszédszakasz AT-ja nem korrelál* A magánhangzók megoszlása percpeciós a lassabban beszélők nem produkálnak alapon hosszabb nyújtásokat Átlagos időtartam-növekedés (%): és a jelölések száma pozitívan korrelál* minél nagyobb a nyújtás, annál valószínűbb az észlelés *Pearson-féle korrelációelemzés
Magánhangzónként statisztikailag igazolható időtartam-eltérés* F1 L1 De az elkülönítés akusztikailag nem egyértelmű A nyújtás megjelenése A nyújtások száma (db) 30 25 20 15 10 5 erősen beszélőfüggő: 0 *Mann-Whitney U-próba F1 F2 F3 F4 L1 L2 L3 L4
A magánhangzók érintettsége 10 9 8 7 6 5 3 2 1 A nyújtások megoszlása a magánhangzókon Inkább a fonológiailag rövidek A gyakoribbak ö í ü ő o é u á e i a V-gyakoriság a korpuszban: a > e > o > i > > ó > > ő > ú > ű 25% 3% 0,2% 10 9 8 7 6 5 3 2 1 A fonológiailag hosszúak A ritkábbak Nem nyújtott Nyújtott a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
10 9 8 7 6 5 3 2 1 A magánhangzók érintettsége A nyújtások megoszlása a magánhangzókon Inkább a fonológiailag rövidek A gyakoribbak ö í ü V-gyakoriság a korpuszban: a > e > o > i > > ó > > ő > ú > ű 25% 3% 0,2% ő svéd o (felnőtt nyelvi): é csak fonológiailag hosszúakat érinti u á e i a 10 9 8 7 6 5 3 2 1 A fonológiailag hosszúak A ritkábbak Nem nyújtott Nyújtott a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
10 9 8 7 6 5 3 2 1 A magánhangzók érintettsége A nyújtások megoszlása a magánhangzókon Inkább a fonológiailag rövidek A gyakoribbak ö í ü V-gyakoriság a korpuszban: a > e > o > i > > ó > > ő > ú > ű 25% 3% 0,2% ő svéd o (felnőtt nyelvi): é csak fonológiailag hosszúakat érinti u á A pozíció is számít! e i 10 9 8 7 6 5 3 2 1 A fonológiailag hosszúak A ritkábbak Nem nyújtott Nyújtott (pl. gyakori szóvégi nyúlás E/1 és T1 toldalékok magánhangzói; a igenévképzők; gyakori szakasz-, ill. szóeleji nyúlás 3 lehetséges névelő) a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint
A nyelvi időtartam A hangzónyújtás mértéke átlagosan Rövid: 385% Hosszú: 264% felnőttek (svédre Eklund 2001: 125%) A rövid V-k nyújtásának mértéke minden beszélő esetében nagyobb, mint a hosszúaké A hosszú-rövid oppozíció elkülönülése: Nem nyújtás Nyújtás Szignifikáns* Nem szignifikáns* Nagyobb szórás *Mann-Whitney U-próba
A nyújtott hangok időtartambeli eltérése a nyelvműködés szerint Nem nyújtott V-k: Nyújtott V-k: A nyelv vízszintes mozgása szerint: szignifikáns* Nyelvállásfok szerint: szignifikáns* Kivétel Nem szignifikáns* Nem szignifikáns* *Mann-Whitney U-próba
A nyújtásnak a beszédszakaszban és a szóban elfoglalt pozíciója 15 15 70 20 2 78 10 9 8 7 6 Beszélőfüggő! Szakaszzáró 10 9 8 7 Szókezdő (2) Szóbelseji (2%) Szózáró (78%) Beszélőfüggő! 5 Szakaszbelső 6 5 3 Szakaszkezdő 2 3 1 2 A nyújtás pozíciója a beszédszakaszban 1 A szóban elfoglalt pozíció Frázishatár-jelölő ill. a beszédlépés végét jelölő funkció? Svéd, amerikai angol (felnőtt): 30 20 50 Tok-piszin (felnőtt): 15 0 85 Magyar (felnőtt): névelőn a leggyakoribb Eklund 2001, Gósy 2002, Horváth 2004
Az érintett szócsoportok és a jellemző dallammenet 10 10 9 8 74% 8 7 6 5 Alapszófajú szó Kötőszó Egyéb viszonyszó Névelő 6 Szökő Ereszkedő Emelkedő Lebegő 3 2 1 26% 2 A szócsoportok érintettsége F1 F2 F4 L1 L2 L3 L4 Ige, főnév, igenév nyitott Magyar, felnőtt: névelő Angol, svéd, tok-piszin: prepozíció, névelő zárt Döntően lebegő dallammenet Egyénre jellemző mintázat?
Lehetséges funkciók Szakaszszintű pozíció: 15 15 70; szószintű pozíció: 20 2 78 A legérintettebbek az alapszófajú szavak Lebegő dallammenet Jellemző megjelenés felsorolásban Szóvégen F1: És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a harmadikat Pepe. [Mhm.] És a többi Krisztiii, Viviii, Pepeee, Ádám. Kötőszón F1: Vannak benne dobásoook [1213] meeeg [848] fogásoook, [1579] eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra Kérdésekre válaszolnak! Előbb (rövid) válasz, majd kiegészítés F1: Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi, krumpliiit, [1597] meeeg krumpliiit [1559] és csak ennyit. L2: Van Vivien. [584] Viviennel szoktam játszani [1046] ééés [1502] és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani és a ilyen babásat meg ilyen Egyénre jellemző megvalósulások
Lehetséges funkciók Szakaszszintű pozíció: 15 15 70; szószintű pozíció: 20 2 78 A legérintettebbek az alapszófajú szavak Lebegő Gondolkodásra, dallammenet beszédtervezésre Jellemző időt megjelenés adó hezitáció felsorolásban Szóvégen F1: És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a harmadikat Határjelölő, Pepe. [Mhm.] ill. a És szóátadás a többi Krisztiii, Viviii, Pepeee, Ádám. Kötőszón szándékát is jelölheti F1: Vannak (diskurzusjelölő?) benne dobásoook [1213] meeeg [848] fogásoook, [1579] eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra Kérdésekre válaszolnak! Előbb Egyéni (rövid) válasz, beszédsajátosság majd kiegészítés F1: Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi, krumpliiit, [1597] meeeg krumpliiit [1559] és csak ennyit. L2: Korosztályra Van Vivien. [584] Viviennel jellemző szoktam játszani [1046] ééés [1502] és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani beszédsajátosság? és a ilyen babásat meg ilyen Egyénre jellemző megvalósulások
Következtetések A nyújtott vokálisokra (a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonlóan) az átlagosnál hosszabb időtartamok jellemzőek (140 721%-os időtartam-növekedés) (vö. Bóna 2007) A hosszabb hangokat jellemzően en inkább nyújtásnak ítélték, De nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként, Az észlelést további, erősen egyénfüggő tényezők is befolyásolják (a nyújtás mértéke, AT, dallammenet?, pozíció?) Formai jellemzői és pozíciója alapján feltehető, hogy tágabb funkciós kör jellemzi
A további kutatás irányai A kutatás kiterjesztése az adatközlők számának növelése A hezitálás és a nyújtás kapcsolatának vizsgálata Összehasonlító elemzés: a felnőttnyelvben és a gyermeknyelvben megjelenő nyújtások A szakaszvégi nyújtás (pragmatikai) szerepének részletes vizsgálata percepciós teszteléssel is kiegészítve Mivel a hallásalapú elkülönítés akusztikailag nem egyértelmű szükséges a definíció(k) kidolgozása és a jelenség egyértelműsítése
Köszönöm a figyelmet! andrea_deme@hotmail.com