EM ESFEM ER C ESED ES M O DELLEK Ö SSZEH A SO LÍTÁ SA TOKAJ- H EG Y SÉG PÉ L D Á K O A Tokaji-hegység az észak-keleti kárpáti neogén szubdukciós öv előterében az Eperjes-Szalánci-Tokaji hegység szigetív vulkanizmusának déh egységét képviseli. Az ÉÉK-DDy-i irányú Hernád-vonal és az Éy-DK-i irányú Szamos-Rongyva-vonal által tektonikailag ék alakban lehatárolt területen a miocénban fokozatosan süllyedő árok szerkezet alakult ki. Az árok asszimetrikus, ahol a keleti részen az ópaleozoós és prekambriumi metamorfizált kőzetek részben a felszínen vannak, míg a mezozoós karbonátos képződmények felszín közelben települnek. yugat felé a köztes É-D-i és ÉK-Dy-i törések mellett az alaphegységi képződmények 5-5 m mélységben találhatók meg.. ábra Telkibánya környéke Landsat TM-5 űrfotó paleovulkáni interpretációja Jelmagyarázat - gravitációs maximum - szarmata agyag, agyagmárga - riolittufa 4- riolit lávadóm 5- andezit kaldera, kitörési központ 6- kálimetaszomatizált szubvulkáni andezit 7- törés A fő szerkezeti vonalak mély törései a bádeni és a szarmata egykori szigetív vulkáni működési központjainak a helyét meghatározták. A vulkáni szerkezetek részben körgyűrű alakú formát mutató kalderák, monovulkáni kúpok, dómok (dagadó kúpok), részben vonalasán megjelenő hasadék vulkánok. Mindezekből származó kitörési termékek az egykori szárazulaton, vagy sekély tengeri környezetben felhalmozódott riolitos-dácitos összetételű ignimbrites ártufák, hullott tufák, tufitok, valamint különböző fáciesű riolit, andezit és dácit lávaárak. Ezek alatt a kitörési központok mélyebb részén szinte minden esetben megtalálhatók a porfiros szövetű szubvulkáni testek, kis intruziók, melyek a hidrotermális ércesedés forrásai. A jelenkori működő vulkánok tapasztalatai alapján a nemzetközi irodalom közleményei (Rytuba, 994.; Hedenquist, 995 ; Elston, 996.) a földtani, vulkanológiai, geofizikai, geokémiai, izotóp és gáz - folyadékzárvány vizsgálatok segítségével a paleovulkánok rekonstrukciójára fontos következtetéseket vontak le. Ezek a rekonstrukciók nemcsak a vulkáni kitörés típusára, hanem az utóvulkáni működés és az azokkal közvetlenül kapcsolatban lévő ércesedés jellegére utalnak. Magyarországon a telkibányai területre is készült ilyen rekonstrukció (Zelenka, 994.; Molnár et al., 995. ). A hazai (Pálfy, 97.; Hoffer, 9.) és a külföldi irodalomból (Lindgren, 9 ) régóta ismert, hogy a vulkáni központok az utóvulkáni működés és az ércesedés forrásai. Lindgren, W. 9-ban azt írja, hogy: éhány magyar szerző arra utalt, hogy az (epitermális) telérek főleg a z erupciós vulkáni központok, vagy nekkek környékére korlátozódnak. Hasonló következtetésre jutottak a z Egyesült Állam okban is." (Elston, 996.) Az egykori neogén vulkáni kitörési központok a néhányszáz méteres mértékű erózió miatt az űr- és légifotó segítségével körvonalaikban jól felismerhetők (. ábra). Ezek többnyire ovális, gyűrű, vagy kör alakú szerkezetek formájában jelentkeznek (Horváth et al., 99.; Zelenka, 997 ). Az egyes szerkezetek részletes ásványkőzettani, tektonikai térképezése (Gyarmati, 977.) alapján az eredeti vulkán kitörési típusokra a mélyfúrások elemzésével (Széky-Fux, 966.) és a geofizikai mérésekkel (gravitációs, mágneses, radioaktív) a kitörési központok belső felépítésére lehet következtetni. (Molnár et al., 994.) A Tokaji-hegységben végzett részletes érckutatási, geokémiai, térképezési (Csongrádi et al., 996. ) és bányaföldtani (Széky-Fux, 97.; Horváth etal. 994.) felvételek lehetővé tették, hogy a nemzetközi irodalomban ismertetett ércesedési modellek (Cox, 99.; Rytuba, 994.; Hedenquest, 995 ) segítségével a hazai ércindikációkat és lelőhelyeket összehasonlítsuk és azok érckutatási perspektíváit meghatározzuk. Mindezek megítéléséhez nagyban hozzájárultak a térségben lemélyített mélyfúrások (Telkibánya-, Mád-), melyek a vulkáni képződmények települését és azok hidrotermális elváltozásait és az ércesedés típusait, zonalitását függőlegesen is feltárták (Gyar- FÖLDTA KUTATÁS 997. XXXV. Évfolyam 4. szám 5
-Уч' Rilit extrúció З Dácit láva l*.* l Áthalmozott riolittufa P T ] Andezit láva J és szubvulkán EZ Andezit tufa E Horzsaköves riolittufa M, Kvarc telér Erős hidrotermális elváltozás (kovás, kaolinos-alunitos) Fúrás. ábra A Mádi, Királyhegy-Dióshegyi terület földtani térképe mati, 96., Széky-Fux, 966.)- A Tokaji-hegység alacsony szulfidizációs fokú epitermális ércesedéseinek genetikai modellje már ismertetésre került (Molnár, 997.). A Tokaji-hegységben eddig nemesfém ércesedési terület került felismerésre (Telkibánya, Rudabányácska, Újhuta-Komlóska, Regéc, Óhuta, Sárospatak, Szerencs- Monok, Mád, Fűzérradvány). Ezek közül különböző mértékig erodált vulkánihidrotermális központ földtani-szerkezeti, vulkanológiai és ércesedési adatait modell formájában hasonlítjuk össze a mellékelt táblázaton (l.sz.táblázat). A telkibányai és a mádi terület esetében jól felismerhető az egykori vulkáni kaldera szerkezet, ezen belül az egyes kisebb parazita vulkáni kúpok a kaldera sáncán, a szubvulkáni testek és a fiatalabb savanyú riolitos dómok a kaldera belsejében helyezkednek el (. és. ábra). Az ércesedést hordozó hidrotermális telérek a szubvulkáni testek felső részén intenzív kovásodással, kovás-kaolinos-alunitos kőzetelváltozással jelentkeznek. A mélység felé a teléres kifejlődések agyagásványos, majd karbonátos összetételűek. A szubvulkáni testekben és a mellékkőzetekben az adulár-szericites kálimetaszomatózis mellett Stockwerkes (hintett-érhálós), ércesedés található. A mellékkőzetek a mélység felé propilites-epidotos átalakulást mutatnak. A felső szinti teléres, illetve az alatta lévő Stockwerkes ércesedés elsősorban nemesfém tartalmú, míg a mélység felé polimetallikus (Pb, Zn, Cu) ércesedésben folytatódik. A fűzérradványi terület vulkanológiailag és é le s e d é sében valószínűleg egy savanyú kitörési központhoz kapcsolódik, de attól távolabb helyezkedik el. Ez a gejzír tevékenységhez kapcsolódó alacsony szulfidizációs fokú, alacsony hőmérsékletű nemesfém-higany ércesedési típust képviseli. ( - ábra) 6 FÖLDTA KUTATÁS 997. XXXV. Évfolyam 4. szám
A «- 5 5*- В - ábra A Koromhegy - Koromtető fedetlen földtani térképe és földtani szelvénye Jelmagyarázat - horzsköves riolttufa - kovásodott tufit - illites összlet 4- kovásodott homokkő 5- kovásodott agyagkő 6- limnokvarcit 7- kovás gejzirit - riolit 9- törések - ércesedett breccsa zónák FELHASZÁLT RODALOM Cox, D. P., Singer, D.A. (99): Mineral Deposit Models. U.S. Geol Survey Bulletin. 79p. Csongrádi, J., Tungli, Gy., Zelenka, T. (996): Az utóvulkáni működés és az ércesedés kapcsolata a füzérradványi Koromhegy- Koromtetőn. Földi. Közi. 6/, 67-75 Elston, W.E. (996): Siliceous Volcanic Centers as Guides to Mineral Exploration: Review and Summary. Economic Geology Vol. 9, 994. pp. 66-66. Gyarmati, P. (977): A Tokaji-hegység intermedies vulkanizmusa, MÁF Évk., Budapest, 5. Gyarmati, P. (96): A Mád. sz. földtani alapfúrás. Kézirat. MGSz Adattár 9/5 Hedenquest, J. W. (995): Origin of and exploration for epithermal gold deposits. Lecture note, Department of Mineralogy, Eötvös Loránd University, Budapest,. p. Hoffer, A (9): éhány szó a Tokaji-hegység eruptivumainak településéhez. Földtani Közlöny, 9. Will. pp. 7- Horváth, J., Zelenka, T. (94): Új eredmények a telkibányai érces terület kutatásában, Top. Miner. Hung. Vol. pp. 7-. Horváth, J, Fegyvári, T, Zelenka T. (99): Paleovulkanic structures in the orth-tokaj mountains interpreted on the basis of satellite imagery andarialphotography. Acta Geol., Hung., /-, -9 Lindgren, W. (9): Mineral deposit, 4th edition: ew York, McGraw-Hill, Molnár, F., Zelenka, T. (995): Fluid inclusion characteristics and paleothermal structure o f the adularia-sericite type epithermal deposit at Telkibánya. Tokaj Mts. ortheast Hungary. Geologica Carpathia 6. 5-5 Molnár, F. (997): Epitermás aranyércesedések kialakulásának modellezése ásványtani-genetikai vizsgálatok alapján. Példák a Tokaji hegységből Földtani Kutatás XXXV/ pp. - Pálfy, M. (97): Adatok a Tokaji-hegység harmadkori erupcióinak kor viszonyához. (Előzetes Közlemény) Földtani Közlöny LV. 97. pp. 67-7. Pálfy, M. (99): Magyarország arany, ezüst bányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai. M. Kir. Földtani ntézet gyakorlati füzetei, p. -95- Rytuba,J.J. (994): Evolution of volcanic and Tectonic Features in Caldera Settings and Their mportance in the Localization of Ore Deposits. Econ. Geol Vol 9. pp. 67-696 Széky-Fux, V. (966): Telkibánya. perspektivikus alapfúrás összefoglaló földtani jelentése. Kézirat. KLTE Széky-Fux, v: (97): Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai, Akadémiai Kiadó, Budapest Zelenka, T. (994): A telkibányai ércesedés vulkanotektonikus jellemzői. Top. Miner. Hung. Vol.. pp -6. Zelenka, T. (997): Paleovulkáni szerkezetek felismerése és azonosítása űrfotók alapján magyarországi példákon. V. "Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium anyagai. Magyar Asztronautikai Társaság pp. 76-. FÖLDTA KUTATÁS 997. XXXV. Évfolyam 4. szám 7
С J* «. 5 ) MD ) ч ) JC :är. * в й ( (П V) : J!á У) ч т з (П L ч «(Д mb СВ _ L. ' мв г» п!. - : Ж С (В : LL г ' ТЗ _ч 5 Я г г г. ) г ) г " а m Г г- ^ 5 Ж С а ь; ' е ч ( ч.5 аэ 5 -Г!=; :Э w Г ЛС а Я Г.. ас ч, Г á * : чг ( га г. г Ё г S ) ч S CL-C Ч s i -С ч z ч г г ч á t ч. -С ч z ч _ D) ') ЛС = * й g» «) Л г Л: Г Z ч- м 5 S ' CO SO _ SO *5 g f? а. а К *? '- /. и ' s J '=- ГГХ? 5». Í S? ' Ш iá а ч Я i в! S l-- л Л ч * га z S га -Г г S 9 9 _ X ч та iá ч : га г'ш Z - чичи ч щ ч Z» йг «- S га г 4 И ' ТЗ «а ч JX ч F S г и Ч Г m ul га га - ха г ха ч _ га Ь 4 M Ű Z 'Ш á 'S Ж Ч 5 Si S J Ч И М С * Л СМ г '«е.* ч-j С Я ( г - г чг Х Г Я W ч'' м. ТЗ Г г й V м 4» *4 ы г,й У г м м ч г Ж ^ г и- 4Г.та ц»!н = ч +- з * т г' ч- г 5 ч "5. - ^. Та СИ г -*- Щ 'Г ш *tj 4 ^. С ' ^.та * Г CL ч м-_ " Ж ч г ас -С ч 4 ч- чт аа г та - Cl г Ш QQ м" ч *4-«т _ 'а. Ш - ' o f " г ч'' 'М" г м г - ч^ л CM V w O г Г W Г'Г ч Г Г S- (Г -Ь- Ö ч ^ w г С «та г з 'И г ц? г \ч. Г 4 Я) _ Я ч = 4- м та _ á Г. ъи а: СИ. Ш С- O Ö ) 'S га Ь to V 6 + ' Г ч «4D SO г а _ ЧШ (/ 4 ч -W ) - S «^ ( Г- г. ч 4В м С у.ь м" хэ Г L_ д г хэ ( 4 д г Г Q 'Ш г ~ г L _ '-ro 4 Z чщ ш ЪИ = -г г Г г. ч- та Z ТЗ Г 9 - г Г_ Г И чи ^ Г г HÜU - г С- - чс та, = Г з 9 т L 'Ш ^ CL id Q 4 Z :Щ 9 k í i г С _. г = г -. - г Q- iá а 'Г г iá м г г' Ь г г iá á FÖLDTA KUTATÁS 997. XXXV. Évfolyam 4. szám
e m e s fé m (A u -A g) ércesedési m o d e lle k ö s s zeh a s o n lítá s a Tokaji-h egységi példákon Telkib ánya () M ád () F ű zérra d v á n y () / V * ё XS W 'Ш O) X X Т" cn.«w 'ü E E.= (B C.Ь ^ l - CD D. хз Т " * Х~ СП з~ '«аз ZS Т ' ) н -S ' {_ * - ~. ä ".Ь n. лй И E E. -Sй! И Г w _ - г :е. С ------ Т -SC TJ so С т ' ш - 'Ш м $ mb m Т "if й и Ь из j i h c o ль ' ь- г а г ' «Л J*: L_ г. m г Г ^ а 'í а- C т СМ " -А ) м ^ з г а м м + з ч «.Г Z *9 ) - га Г" Г"- ű r. Zelenka Tibor (M agyar Geológiai Szolgálat) FÖLDTA KUTATÁS 997. XXXV. Évfolyam 4. szám 9