.,"""--"'"-"',.,..!"",.----------------------,-_._. _ """, _Ul't : :..",,,.,,,--._.-- ""'"_ """' KÉPES NYOM KALAUZ az Aggteleki-karszt emlőseinek nyomkövetéséhez n...........,..,......... -t... -...--.. ------------------------ Kedves Természetbúvár Barátunk! ------- Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték. Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny, de értékes és izgalmas vidékén! A határozó használata Vadon élő állatot megpillantani különleges esemény, hiszen a természetben ügyetlenül mozgó modern ember legtöbbször elriasztja őket. Sokszor eszünkbe sem jut az, hogy nyomaikat keressük, pedig életükről és szokásaikról nagyon sokat megtudhatunk a különböző életjelek alapján. Határozónkban külön csoportokba rendeztük a rágásnyomokat, lábnyomokat és az ürülékeket. Ha találsz egy lábnyomot vagy ürüléket, akkor legegyszerúbb először az ábrák alapján kiválasztani azt, ami a legjobban hasonlít a megtalált dologra, majd a határozó start feiiratátói elindulva a kérdéseket megválaszolva ellenőrizheted. hogy valóban azt találtad-e, amire gondoltál. _Ha többet szeretnél megtudni a nyomokról, nézz bele Dr. Náhlik András Nyomkalauz című füzetébe, vagy forgasd Preben Bang. Preben Dahlström Állatnyomok és -jelek című könyvét. Segítség a határozáshoz Mérd meg a nyom, illetve az ürülék hosszát, szélességét! Próbálj több nyomot is keresni. lehetőleg olyat, amelyik nem túl régi, nem elmosódott. Az itt látható illusztrációknak megfelelő, szabályos lábnyomokat csak ritkán láthatsz. Mély, laza, sáros talajon általában szétálnak az állat ujjai. míg a kemény földön a nyom egy része esetleg elmaradhat. Gondolj arra is. hogy nyár elején született állatok nyoma még kisebb méretú, mint az idősebbeké. Kiadványunkban jellemző ürülékformákat mutatunk be, de azok színe. állaga az elfogyasztott táplálék, így az évszak függvényében is változik. Egyfajhoz esetenként többféle ábrát is találhatsz! A növényevő állatok ürüléke általában bogyó alakú. A ragadozók ürüléke jellemzően hurka formájú, melynek egyik vége lekerekített, vagy enyhén csúcsos, míg a másik vége kihegyesedő. RÁGÁS NYOMOK. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------' Egér, pocok Egér, pocok Az egér a mogyoró Az egér és a pocok héját a rágott lyuk Egér a tobozpikkelyeket mellett kívülről, egyenletesen felső metszőfogaival rövidre rágja. körbe megsérti. A pocok a belső felületet sérti így meg. Mókus A mókus a mogyorót a csúcsán megrágja. majd metszőfogai segítségéve széthasítja a maghéjat. Pocok Mókus Mókus A mókus a tobozpikkelyeket inkább tépi. és csak a magot rágja. ezért a tobozon szálas maradványok láthatóak...-
1 r " 1 "1' 1 111111' ll' i ' 1 ' 11 ', '1 l' 1'''1'1 ll! 1 o 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20!-----------------------------------------------------.-------------------------------------------------------------------------------------------------------,, : T= territóriumának határát jelöli vele az ál/at, ezért feltonó helyre rakja: kóre, útra, kidólt fára, földkupacra, Az OrOlékekévszaktól, egészségiál/apottól fogg6enváltozó alakúak és ál/agúak lehetnek, a rajzok csak a formák jel/egét mutetjé«. ÜRÜLÉKEK ;11'--'------'-------------------'--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,--,!; -f,----------------,,-------------------\ r----------------', r----------------\,,-----------------------------------, i Bogyó l 1 Közel ikb, 15-20 mm 1 Kb, 6-9 mm 1 Néhány bogyón kis ferde 1 1 jellegű? l gömb alakú? : i átmérőjű? :! átmérőjíi? :! csúcs (akár 2) van? i ;... O _.._J _ -f ;f kisebb Őzsuta,g,g E: '!lj -t:: '" """'" C: 'd ","o E: 'o!lj :gli l'! '<l- '" ; ev) :l!l1f c: :;'.l) -t::!j c:,go @2 OJ, e Mezei nyúl Mókus Muflon felületén durva növénymaradványok látszanak maradványok látszanak felületén durva növény- 8-12 mm átmér6jú,,--.---..----------. r-------------------,..-----------------------------. (-----------------------, 1 Egyik vége 1 Másik vége l-g 1 A csúcs gyakran! Egy bogyó i l-jl.r l.df t Lf.''''-,.:"!.,...---L8.:.''.h'''.'''''j _t_ homoru,_t, r-------egy-b'ögyó--------l r-------egy-bögyó--------j! -------fzú-) -. ",. kisebb Gímszarvas tehén Őzsuta Gímszarvas bika u-:---fos!- f... : ii _-t:: E:!lJ Őzbak C5. -"'" s r-----, ----------p--------,-------------,-----------------------------.------ '---,------.. - ------,- t Vaddisznó i :rjl rf,"' 1 :;,!" ir.:" rl":, -.:.; -=, r.,.-';;' t::' ',' ';' ci Eli.:'" 'r:."4 }':., ''r.!:." i;; J'. ",'-_,',_:_ _ «B: l, :_'_\_; :_'''_''' '_. -_' _._'_,'.;... _. '_-_'_, -_.._,: ',,.._. '0_' 'o:_j_. -'_,_: (v-kosa-líii-iömiiii'lo i--kií.--a-cm-vastag:-é-s--- (Kb-,--5-6-cm-vastag-és-iapítoit'j ', 1,),.-----.------------------------- 1 összeáll? :! lapított részekből áll? ) i bogyókra széteső? 1 vastagabb --------------------------------------.---/ Muflon Gímszarvas tehén
rj-,! Lágy,magasvíztar-! talmú, formátlan? : Betegállat lehet, de szeptemberben,szarvasb6gésidején valószínüleg Gímszarvas bika tj _', m Muflon rm----, i Hurka 1=0 rkb. 3-S mm i Kb.l,5-2.?! Kb.5mameroju, M 't_ 1 jellegű? ) hosszú?. cm hosszu?i i hosszu,vekony? enye li"o\h.. '----- _h"bb c:_lrm_mml"'''bb Görény ",LegalábbaZegYik,! Kb.Smmátméröjű,, kupak, :_:_!..!)i jf'l'-""..j!/;:jrtan L------t? szabályos ki 'tk bb hengerek CS ise nagyonritkaésnéh!!kii:-8-i2-mm--iméöjii,l r kapar;a, cslp6s szagu! feketén csllogo? maradványok T Róka,------------------------15- találhatókbenne T, l (;.'''-''oiil,1;';;:1 ""ri!':" r 35 - '1!! Kb 2 cm!!.,cm ne.... régebbi ürülékkel7.. ietzeseko: k' kb! vastagabb?!! átmérőjű?! '.---mm--moom-m-t- ----------, nem ra Ja yu a.,---------------- ---o' vastagabb '.-------- o j i.'_"' ' mmmm. Nyest, Nyuszt f [Hosszalegalábbhatszorosa ürülékük! a vastagságának? 6sszel 00 a kutyáé!! \--15---------------------------- ' ma!:::;1 lehetetlen megkülönböztetni,._t_. színeslehet.,., (-Kb; i-ö-i!-,n;-'la..a... Vadmacska Vidra : atmeroju? h" k "t'l., r-sza-báiytaia-szét-e-sichai:--'!.. frisse. ;;. 'mmmmoomm ' a :;::t:n a:g:t; i maradványokattartalmaz?! katranyszeru:. T <il" ft böztetni, néha elkaparja,--------------00--00--00--00--------------, olajos szagu 0= a válasz igen m= a válasz nem A ragadozók ürüléke gyakran tartalmaz szór-, csont- és tol/maradványokat.
m= a válasz nem _._.-...-._._---_... --..- ---.._.-..-.-..-.-.------.-..-.-------------.--._-------------._-----------------------------------------------.--.--.--.-------- Az iuszfrációknak megfelel6, szabályos nyomokat csak ritkán láthatsz. N Y O M OK..---.-_.-_..- --_...----------_._, *= téli álmot alszik, (gy havon l' Mély, laza, sáros talajon általában szétálnak az állat ujjai, míg a kemény nem találod meg nyomait.!:n..r:::;_:é:::,::!!h:!. :. ' rf Ükööm y ma iá th átó (m A két iiáiajéi kbm r----a yöm öiiiebb---- G' b"k..! i és oldalra nyúlik? :! egyforma hosszú? 5,5 cm-nél?! L unazarvas a '... \..... --.... j : :J:::::;nál, dlj \"""""""""""1*'- kerekded csak mélyebb sárban és hóban látszik. lyenkor a patanyom szétnyíló, hegyesebb.. fúkör6m vagy fatlyúköröm Vaddisznó Muflon Őz Gímszarvas tehén Menyét ;CS Nyest Sün. hosszú, vékony karomnyomok láthatóak 1",,' 'r::; j Borz Nyuszt Hermelin közel egyforma a két középs6 ujj A középső ujj a leghosszabb? --------------------_.. Görény
l':mmmmt'm, t, _ 1-'"tJ r,mindkét lábnyo.on A ké! középső ujj előreutat általában látszik a karomnyom is r-------iiiáts"ó"üjjá-ji-iiy-óiiia--------l r---a"iá-piiáiiiá--hátó-é-------: Ll""b",".Jft & f"" ) i R6ka! A hátsó ujjak nyoma Nagyobb Lll!,!,,-'-j a háts6 ujjak is el6re mutatnak Kutya Farkas a nyom 9 cm-nél hosszabb Vadmacska az egész nyom 3,5-4 cm hosszú Házimacska Hiúz t homorú 'f r---a"i:!;i:?má----rm.. kt.. n. í--':::á-n)'r--!:::::á3b-'rl-:!:!:i:.-::-:;-- :,':,i!':':::::' %:' l---- ----f- -,- egyenes t vagy domború Nyulak...a:<..:..,,,.. -;;t'-... Mókus Orge * nyomait fátlan terűlelen laláljuk meg Patkány Egér, Pocok Az egerek, és a k6sza pocok farka havon, laza porban nyomot hagyhat.
Borz (Me/es me/es) Házi görény (Muste//a putorius) M: Közepes termetú, 9-15 kg, 70-80 cm. SZ: Szürkés, a fej jellegzetesen fekete-fehér csíkos. Hasa és a lába fekete színű. É: Erdei környezetben mindenfelé előfordul. T: Mindent megeszik, de leginkább kisrágcsálókat fogyaszt. V: Több kijáratú kotorékban.borzvárban" bújik meg. Magányosan él. M: Kistermetű, 0,6-1 kg, 30-45 cm. SZ: Szürkésbarna, orra körül fehér. É: A zárt erdőterületek kivételével bárhol előfordulhat. T: Kisemlősök, hüllők, kétéltűek, baromfik, tojások. V: Fa- és kőrakásokban, esetleg föld alatti kotorékban bújik meg. ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Közönséges vidra (Lutre /utra) Fokozottan védett Vaddisznó (Sus scrofa) M: Közepes termetű, 5-14 kg, 70-80 cm. SZ: Barna, torka és melle világosabb. É: Vizes élőhelyekhez kötődik. Tavak, folyók mentén fordul elő. T: Halak, kagylók, rágcsálók, vízimadarak. V: Partba ásott járatokban húzza meg magát. Magányosan él, G: Ritka. M: Nagytermetű, 70-250 kg, 110-160 cm. SZ: Sötétszürke, fekete. Malacai csíkosak. É: Szinte bárhol előfordul. T: Minden ehetőt megeszik, a dögöt is. V: Kondában él. Az idős kanok magányosak. ------------------------------------------------------------------------------------.--.------.----- Gímszarvas (Cervus e/aphus) Őz (Capreo/us capreo/us) Nagytermetú, 70-350 kg, 170-250 cm. Vörösesbarna. A borjú pettyezett. Erdőségekhez kötődik. Növényevő, kérődző. Csapatokban járnak. Gyakori. A bika (hím) agancsot visel. M: A legkisebb hazai szarvasféle, 15-30 kg, 90-150 cm. SZ: Barnás vörös. A gida pettyes. É: Erdőségekben ritkább, de szinte bárhol előfordul. T: Növényevő, kérődző. V: Télen csapatosan mozog. Nappal is aktív. E: A bak (hím) agancsot visel. -----------------------------------------------------------------------.---------------------------- Muflon : Mezei nyúl (Ovis aries) : (Lepus europeus) M: Közepes termetű, 25-55 kg, 120-140 cm. SZ: Vörösesbarna. É: Sziklás kopárokon és az a körüli hegyvidéki erdőkben él. T: Növényevő, kérődző. V: Nyájakban mozog. Nappal is aktív. G: Helyenként gyakori. E: Betelepített vadfaj. A kos (hím) íves szarvat visel. M: Közepes termetű, 2,5-6 kg, 48-67 cm. SZ: Szürkésbarna. É: Szántóföldeken gyakori, de hegyvidéki erdőkben is előfordul. T: Növényevő. V: Magányosan él, de tavasszal láthatsz több példányt kergetőzni.
Vörös mókus (Scirius vulgarisj ------------------------------------------------------, SZÉCHENY TERV A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggtelekikarszt viszonyaira. M: Kistermetű, 200-500 g, 20-30 cm. SZ: Vörös. É: Fákhoz kötött életmódú. T: Növényevő, rágcsáló, de kirabolja az énekesmadarak fészkét is. V: Faodvakban, elhagyott fészekben húzza meg magát. Keleti sün (Erinaceus roumanicusj M: Kistermetú, 0,5-1,8 kg, 30-35 cm. SZ: Barnásszürke. É: Mindenütt előfordul, pl. kertekben farakások alatt is. T: Rovarevő, de megeszi a békát, kígyót, madárfiókát is. V: Éjszaka aktív. A talajon, szuszogva keresi táplálékát. Téli álmot alszik. L A kiadványa KEOP 3.30-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült. Szerző: Papp Károly, llusztrációk: Gubányi Eszter, Papp Kár, Kiadványszerkesztés: Kiss Maja Sorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth Erika Nyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park gazgatóság Minden jog fenntartva. 2011 Nemzeti FejlesZtOsi ügynökség - _ujsachenyilery.gcw.1w ""ueue - MAGYARORSZAG MEGUJUL A projekt az EU'ÓpaUnló tlmogatásával. az Európai Regionális Fejtesztesi Alap társfinanszirozi:sávat vatösut meg. _ Vándorpatkány (Rattus norvegicusj M: Kistermetű, 250-500 g, 20-28 cm. SZ: Barnásszürke. É: Mindenütt megél, pl. városok csatornáiban, de halastavak mentén is. T: Rágcsáló, de mindent megeszik. V: Földalatti járatrendszerekben, szervezett családokban él. Betegségeket terjeszthet. Közönséges ürge (Spermophilus citeilus) M: Kistermetű, 200-350 g, 20-22 cm. SZ: Barnásszürke, sárgás. É: Rövidfüvű réteken, legelőkön él. T: Növényevő, rágcsáló. V: Földalatti üregekben rejtőzködik, Téli álmot alszik. G: Ritka.
M: mére SZ: szín É: élóhely T: táplálék V: viselkedes G: gyakoriság E: egyéb Szürke farkas (Canis lupus) Fokozottan védett Közönséges hiúz (Lynx /ynx) Fokozottan védett M: Nagytermetű, 40-70 kg, 100-140 c: SZ; Szürke. É: Háborítatlan erdőségek. T: Kisemlősök, télen nagyvadak, házi juh, dög. V: Falkában él, magányosan is kóborol. G: Nagyon ritka, visszatelepülő. M: Közepes termetü, 18-30 kg, 80-100 cm. SZ: Nyáron vöröses, télen szürke, pettyezett. É: Háborítatlan, sziklákkal tarkított nagy erdőségek. T: Kisemlősök, öz, kisebb, vagy legyengült muflon. V: Rejtőzködő, magányosan él és vadászik. G: Nagyon ritka, visszatelepülő. ----------------------------------------------,----------------------------------------------_. Vörös róka Vadmacska (Vu/pes vu/pes) (Fetis sivestris) M: Közepes termetü, 5-8 kg, 60-90 cm. SZ: Vörös, torka, melle fehér. É: Mindenütt előfordul. T: Főként kisernlősök, madarak, dög, ősszel szölö és egyéb gyümölcs is. V: Kotorékot ás. Magányosan vadászik. M: Közepes termetű, 4-8 kg, 50-80 cm. SZ: Szürkésbarna cirmos. É: Hegyvidéki és ártéri erdők. T: Kisemlősök, madarak. V: Rejtőzködő. Faodvakban, elhagyott kotorékban. tanyázik. Magányosan él. G: Ritka. Eurázsiai menyét (Mustelia nivalis) M: A föld legkisebb ragadozója, 40-200 g, 18-23 cm. SZ: Barnás-vörös, a hasa fehér. É: Füves tisztásokon, pusztákon mindenütt előfordul. T: Kisrágcsálók. V: Gyakran kö- vagy farakásokban bújik meg. Télen hó alatti járatokban rnozog, Sokszor fülel kétlábra állva. M: Kistermetű, a menyétnél nagyobb, 150-400 g, 25-30 cm. Z: Nyáron barnás-vörös, télen fehér. Farka vége mindig fekete. E: Folyó és patak árterein, tavak mentén fordul elő. T: Kisrágcsálók. V: Arterek aljnövényzetében, iszapzátonyokon magányosan mozog. G: Ritkább a menyétnél. --------------------------------------------------------------------------------------------- Nyest (Martes foina) Nyuszt (Martes martes) M: Kistermetű, 1,2-2 kg, 40-50 cm. SZ: Barnásvörös, a torokfolt fehér és lefut a lábra is. É: Mindenütt előfordul. T: Kisrágcsálók, madarak. Összelgyümölcsöket fogyaszt. V: tjjel aktív. Házak padlásán is gyakran mozog. Magányosan él. M: Kistermetű, 1,5-1,8 kg, 45-50 cm. SZ: Sötét vörösesbarna, torokfoltja sárga. Hosszabb szörü anyestnél. É: Erdőkhöz kötött életmódú. T: Kisrágcsálók, madarak. Ősszelgyümölcsöket fogyaszt. V: tjjel aktív, gyakran és szívesen mászik fára. Faodúban, elhagyott madárfészekben is lakhat. Magányosan él. G: Ritkább anyestnél.