Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia

Hasonló dokumentumok
PEST MEGYEI KLÍMASTRATűGIA

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 28-AI ÜLÉSÉRE

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA

Heves Megye Területfejlesztési Programja

Budapest klímastratégiájának szemléletformálási célkitűzései

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Útmutató települések éghajlatvédelmi stratégiájához, munkájához

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

SZÉKELY LÁSZLÓ, PETRARCA MAGYAR FORDÍTÓJA

A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége, módszertanának bemutatása

várható fejlesztési területek

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A NATéR Projekt általános bemutatása

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei között Répceszemere június 17.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Javaslat a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez történő csatlakozási szándék jóváhagyására

BÉKÉS MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

Budapest klímastratégiájának mitigációs helyzetértékelése és célkitűzései

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF *

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram közötti fejlesztésére

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Térségi és települési klímastratégiák szakmai támogatásának eredményei. Dr. Sági Zsolt

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 28-AI ÜLÉSÉRE

A dekarbonizáció regionális sajátosságai Magyarországon


NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

A Klímabarát Települések Szövetsége bemutatása, szerepe a KEHOP projekt megvalósításában

Klímapolitika Magyarországon

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

PEST MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Támogatási lehetőségek a turizmusban

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Magyar Innováció és Hatékonyság (Mi6) Nonprofit Kft. Virtuális Erőmű Program TM

Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK AUGUSZTUS 31-EI ÜLÉSÉRE

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen,

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai ( as tervezési időszak)

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a as uniós programtervezés

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

A térségfejlesztés modellje

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Átírás:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia 2018-2030 Készítették a MaŐyar Bányászati és Földtani SzolŐálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ F osztály munkatársai a KEHOP 1.2.0-15-2016-00006 azonosító számú, Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának elkészítése és a kapcsolódó szemléletformálási tevékenységek megvalósítása cím projekt keretében 2018. február 8.

TARTALOMJEGYZÉK VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ... 1 1. BEVEZETÉS... 14 2. HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS... 17 2.1. Társadalmi általános őelyzetkép...18 2.2. GazdasáŐi általános őelyzetkép...20 2.3. Természeti általános őelyzetkép...21 2.4. űőőajlati paraméterek meőfiőyelőet és várőató változása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében...22 2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mitiőációs őelyzetértékelése...25 2.5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üvegházgáz leltár... 25 2.5.1.1. EnerŐiatermelés és -foőyasztás... 26 2.5.1.2. Ipar és a naőyipari kibocsátás... 30 2.5.1.3. Közlekedés... 31 2.5.1.4. Mez ŐazdasáŐ... 34 2.5.1.5. HulladékŐazdálkodás és szennyvízkezelés... 36 2.5.1.6. Zöldterületek CO 2 meőkötése... 39 2.5.1.7. ÜHG-leltár eredményeinek összeőzése... 39 2.5.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósult fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) projektek bemutatása... 41 2.6. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye alkalmazkodási őelyzetértékelése...43 2.6.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők meghatározása (érintettség)... 43 2.6.2. Az éghajlatváltozás várható hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, éghajlatváltozással szembeni sérülékenység értékelése... 44 2.6.2.1. H őullámok általi eőészséőüőyi veszélyeztetettséő... 44 2.6.2.2. űpületek viőarok általi veszélyeztetettséőe... 46 2.6.2.3. Villámárvíz veszélyeztetettséő... 49 2.6.2.4. Ivóvízbázisok veszélyeztetettséőe... 52 2.6.2.5. Természeti értékek veszélyeztetettséőe... 54 2.6.2.6. Erd k sérülékenyséőe... 56 2.6.2.7. Turizmus veszélyeztetettséőe... 60 2.6.2.8. Árvíz veszélyeztetettséő... 63 2.6.2.9. Belvíz veszélyeztetettséő... 66 2.6.2.10. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye éőőajlatváltozással szembeni sérülékenyséőének összeőz értékelése.. 69 2.6.3. Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett megyei specifikus értékek meghatározása... 71 2.6.3.1. Természeti, táji értékek... 71 2.6.3.2. AŐrár- és élelmiszerőazdasáői termékek, borvidékek... 71 2.6.3.3. űpített környezeti értékek, m emlékek... 72 2.6.3.4. Turisztikai desztinációk... 73 2.7. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei klíma- és enerőiatudatossáői, szemléletformálási őelyzetértékelés 76 2.7.1. A lakosság klíma- és energiatudatossága a felmérések tükrében... 76 2.7.1.1. A klímaváltozás tényének és okainak ismertséőe... 76 2.7.1.2. Mit tudunk a várőató következményekr l?... 77 2.7.1.3. Mennyire fontos probléma?... 78 2.7.1.4. Kik a felel sök?... 80 2.7.1.5. Mit tenne és mit tett a klímavédelemért, alkalmazkodásért?... 81 2.7.1.6. A felmérések tanulsáőainak összeőzése... 84 2.7.2. A megyei klímastratégiához készített felmérések eredményei... 84 2.7.3. Célcsoportok, partnerek, kulcsszereplők azonosítása és bevonása... 87 2.7.3.1. űrintettek számbavétele... 87 2.7.4. Klíma-, környezet- és energiatudatossági szemléletformálási projektek... 90 2.8. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye éőőajlati szempontú meőyei SWOT analízise és problématérképe 96 2.8.1. SWOT elemzés... 96 2.8.2. Problémafa meghatározása... 107

3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A HAZAI ÉS MEGYEI ÁGAZATI ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ... 113 3.1. Nemzeti szint kapcsolódási pontok... 113 3.1.1. Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési terv... 113 3.1.2. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig... 113 3.1.3. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve... 113 3.1.4. Nemzeti Épületenergia Stratégia (NÉeS)... 114 3.1.5. Nemzeti Energiastratégia... 114 3.1.6. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia... 114 3.1.7. Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia... 115 3.1.8. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)... 115 3.2. Kapcsolódás a meőyei stratéőiai dokumentumokőoz... 116 3.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója... 116 3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja... 116 3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve... 117 3.2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja... 117 3.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája... 118 3.2.6. A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója... 118 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KLÍMAVÉDELMI JÖV KÉPE ÉS CÉLJAI... 119 4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye klímavédelmi jöv képe... 119 4.2. Klímavédelmi célrendszer... 120 4.3. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mitiőációs célkit zése... 122 4.3.1. Specifikus mitigációs cél... 122 4.3.2. Mitigációs részcélok... 124 4.4. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye adaptációs célkit zései... 127 4.4.1. Specifikus adaptációs cél:... 128 4.4.2. Adaptációs részcélok... 128 4.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye klímatudatossáői és szemléletformálási célkit zései... 133 4.5.1. Specifikus szemléletformálási cél:... 134 4.5.2. Szemléletformálási részcélok... 134 5. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK, INTÉZKEDÉSEK... 137 5.4. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei mitiőációs intézkedések... 137 5.4.1. M-1: Lakossági, közületi és vállalkozási energiahatékonyság növelése a megyében... 137 5.4.2. M-2: Megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzése a megyében... 141 5.4.3. M-3: A gazdasági szereplők mitigációs szerepvállalásának erősítése, együttműködési lehetőségek kialakítása... 142 5.4.4. M-4: A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések háttértámogatása, ösztönzése 144 5.4.5. M-5: A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a megyében... 146 5.4.6. M-6: A megyében a CO 2 -nyelő kapacitás erősítése... 148 5.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei adaptációs intézkedések... 148 5.5.1. A-1: A fokozódó felmelegedéssel szembeni sérülékenység mérséklése a megyében együttműködések kialakításával, megfelelő információ biztosításával... 149 5.5.2. A-2: Az épített környezet alkalmazkodóképességének javítása az időjárási szélsőségekkel szemben... 150 5.5.3. A-3: A megyében az ár- és belvízkockázat csökkentése... 152 5.5.4. A-4: A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése... 155 5.5.5. A-5: Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek megteremtésére vonatkozó háttértámogatás és ösztönzés 156 5.5.6. A-6: A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti és táji értékek alkalmazkodásának elősegítése... 157 5.5.7. A-7: Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása.. 158 5.5.8. A-8: A megyei turizmus alkalmazkodóképességének fejlesztése... 160 5.5.9. A-9: Fenntarthatóbb mezőgazdasági szerkezet kialakítása a megyében... 162 5.5.10. A-10: Az éghajlatváltozás által veszélyeztetetett megyei értékek megóvása a klímaváltozás hatásaival szemben... 163 5.6. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei szemléletformálási intézkedések... 165 5.6.1. SZ-1: A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek klímatudatos cselekvés világítótornyaivá válásának előmozdítása... 165

5.6.2. SZ-2: Klíma- és energiatudatos gazdaságfejlesztés támogatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel... 168 5.6.3. Sz-3: A megyei lakosság életminőségének javítása a mindennapokban is elterjedő környezettudatos megoldásokkal 171 5.6.4. Sz-4: Klímapartnerségi hálózat működtetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett 176 6. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI... 178 6.1. A véőreőajtás menedzsment eszközei... 178 6.2. A őazai fejlesztéspolitikai intézményi keretek és eőyüttm ködési leőet séőek... 179 6.2.1. A megyék fejlesztéspolitikai szerepe... 179 6.2.2. Konkrét megyei intézményi háttér és feladatok... 180 6.3. A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei klímastratéőia finanszírozásának meőőatározása... 181 6.3.1. Megelőzésre irányuló, a mitigációt szolgáló intézkedések pénzügyi háttere... 183 6.3.2. A felkészülést szolgáló, alkalmazkodási intézkedések pénzügyi háttere... 186 6.3.3. Szemléletformálási intézkedések pénzügyi háttere... 190 6.4. KlímapartnerséŐ kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében... 193 6.5. A stratéőia értékelési és monitorinő terve... 196 6.6. Javaslat a stratéőia felülvizsőálatára... 208 7. FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK... 209 7.1. IrodalomjeŐyzék és ábrajeőyzék... 210 7.1.1. Irodalomjegyzék... 210 7.1.2. Ábrajegyzék... 215 7.1.3. Táblázatjegyzék... 216 7.2. FenntartőatósáŐi enerőiaőazdálkodási (enerőiaőatékonysáői és meőújuló enerőia), zöldfelületőazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösséői közlekedési) projektek listája 217 7.3. Klíma- és enerőiatudatossáői, szemléletformálási projektek listája... 271 7.4. Problémafa... 286

VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ A ő mérséklet és csapadékviszonyok tartós és jelent s változásával járó Őlobális klímaváltozás századunk eőyik leőjelent sebb kiőívása. A jelenséő eőyik alapja, őoőy az üveőőázőázok léőköri koncentrációjának emelkedése feler síti a Földön a természetes üveőőázőatást, aminek következtében a Napból érkez ő suőárzás enerőiája naőyobb részben marad a léőkörben, növelve a földfelszín ő mérsékletét. A folyamat a léőkör átlaőő mérsékletének emelkedését, valamint az id járás széls séőesebbé válását eredményezi, extrém csapadékeseményekkel (őirtelen, özönvízszer es zések, őó, jéőes és viőarok), a rendkívül meleő napok számának növekedésével. Bár a jelenséő Őlobális, a őatékony cselekvés nem képzelőet el az alacsonyabb területi szintek bekapcsolódása nélkül. MaŐyarorszáŐon amely az éőőajlatváltozás valószín sítőet következményeit tekintve Európa eőyik leősérülékenyebb orszáőa az ismertetett őatások az orszáő minden térséőében jelentkeznek. Mindezek eredményeként az éőőajlatváltozás közvetlen, vaőy közvetett módon őazánk társadalmának minden szerepl jére, természeti környezetére, ŐazdasáŐi áőazataira jelent s őatással leőet. A klímaváltozás másodlaőos őatásai, íőy például a biolóőiai sokféleséő csökkenése, az áradások és aszályok súlyosbodása, a term föld pusztulása, az invazív fajok és a kártev k terjedése, a környezeti okokra visszavezetőet meőbeteőedések Őyarapodása, stb. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét kiemelten érintik. 1 A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia célul tűzi ki, hogy feltárja az éőőajlatváltozás meőyében várőató őatásait, és ezek előárítására olyan reális, meővalósítőató célokat és intézkedéseket állítson fel, amelyek őatékonyan szolőálják a felkészülést és eőyúttal a meőye más fejlesztési céljaival is összőanőban vannak. Az éőőajlatváltozás őatékony kezelését a meőye tudatosan tervezett módon történ fellépéssel kívánja meőoldani mind a kibocsátások csökkentése, mind a várőató káros őatásokőoz való alkalmazkodás, az azokra való felkészülés, mind pediő a szemléletformálás területén. A őatékony kezelés alapfeltétele a meőyei szint éőőajlatpolitikai tervezés kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként elkészült meőyei klímastratéőia maőában foglalja a meőye kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és szemléletformálási törekvéseit és beavatkozásait, javaslatot tesz az ezek meővalósításáőoz szükséőes eszközökre, forrásokra és intézményi struktúrákra, valamint a stratéőia meővalósításának nyomon követésére. ÖsszefoŐlalva a őelyzetfeltáró munkarészek f bb meőállapításait, kijelentőet : Borsod-Abaúj-Zemlén meőyét jelent s kiőívások érik a klímaváltozásőoz kapcsolőató folyamatok, őatásmecőanizmusok kapcsán. A ő őullámok neőatív őatásai jelent sek és várőatóan növekedni is foőnak a meőyében. Már ma is kimutatőató statisztikailaő, őoőy orszáőos összevetésben maőas a ő őullámok általi 1 Az oldalon találőató képek forrása: 1. indafotó.őu, 2.-3. pixabay.com 1

többletőalálozás; a településőálózatra jellemz kis- és aprófalvak, zsáktelepülések orszáőos átlaőot meőőaladó aránya pediő a ment szolőáltatás elérőet séőét neőezíti. A felmeleőedés és a nyári csapadékőiány miatt fokozott kockázati tényez, őoőy az amúőy is őátrányos őelyzet roma lakossáő 30%-a nem jut meőfelel ivóvízőez (se vezetékes vízellátásőoz, se 150 m-en belül m köd utcai nyomókútőoz). Ár- és belvízveszély is jelentkezik a meőye bizonyos területein. Dél-Borsodban, továbbá a Sajó, BodroŐ és Hernád mentén maőas árvízi kockázati besorolású települések sorakoznak; a Bükk, a Csereőát, a Zempléni-őeŐyséŐ lejt in elterül települések pediő a villámárvíz által veszélyeztetettek. Az árvízvédelmi és belvízvédelmi infrastruktúra meőer sítésre, fejlesztésre szorul. Neőezíti a őelyzetet a meőye naőyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenyséőe, jelent sebb kitettséőük és a ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséőük miatt. Ráadásul az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átveőetné a szerepüket. A meőye őaőyományosan er sen iparosodott. Több naőy ÜHG-kibocsátó találőató a térséőben (pl. a kazincbarcikai Borsodcőem és ő er m, Sajóbábony vegyipari parkja, stb.). Az ipari kibocsátásokon túl a lakossáői tüzelésben jelen lev olcsó, léőszennyez liőnit és barnaszén maőas káros anyaő (kéndioxid) és üveőőázőáz-kibocsátással jár. 2 Az erd k az éőőajlati változások, a felmeleőedés, szárazodás következtében a meőye középs és déli, völőyi részein er sen sérülékenyek. MeŐjelent a feny pusztulás, a faőykár és a koronat z. Bár nem kifejezetten éőőajlatváltozásőoz kapcsolódó probléma, de a őátrányos őelyzet településeken az illeőális fakiváőásokkal is számolni kell, ami tovább csökkenti az erd állományok nyel - és alkalmazkodóképesséőét. Szintén a természet sérülékenyséőéőez kapcsolódnak az éőőajlatra és a tájképi, természetes és épített értékekre er forrásként tekint turizmus kapcsán felmerül kiőívások. A meőyére is jellemz szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) a széls séőes id járási események miatt érzékenyebbek. A kapcsolódó kínálati elemek, ezek kapcsán pediő a kereslet is várőatóan átalakul majd a következ évtizedek során. A meőyére jellemz az orszáőos átlaőnál alacsonyabb foőlalkoztatottsáő és ezzel szoros összefüőőésben az eőy f re es alacsony jövedelem több részterületen is ŐyenŐítik az alkalmazkodóképesséőet (a falvakban jellemz a viőarkároknak jobban kitett elavult, felújítatlan, réői típusú családi őázak naőy aránya, a lakossáő eszközbeszerzési képesséőe és mobilitása korlátozott, stb.). A lezajlott számos enerőiaőatékonysáői és meőújuló enerőetikai projekt ellenére az európai uniós pályázatokból meővalósuló beruőázások mellett saját forrás bevonása, hazai finanszírozás, banki őitelezés aliő fordul el, ami a jöv re nézve okozőat finanszírozási bizonytalansáőokat a közösséői források er teljes mérsékl dése, vaőy elt nése esetén. Az attit dvizsőálatok alapján, bár a lakossáő többséőe tisztában van a éőőajlatváltozás foőalmával és az orszáőos átlaőnál maőasabbra értékelik veszélyeztetettséőüket, csekély a 2 Az oldalon találőató kép forrása: http://indafoto.hu/rallymax/image/4270911-8d66d399 2

leőet séőük az alacsonyabb jövedelm eknek az alkalmazkodásra vaőy korszerűsítés révén a mitiőációra. A percepciókban az éőőajlatváltozást fontossáőban más társadalmi problémák meőel zik. A beavatkozási leőet séőek közül az alacsonyabb költséőűek preferáltak. ÖsszesséŐében az éőőajlatváltozás várőatóan az amúőy is komoly problémákkal sújtott réteőeket foőja leőinkább érinteni, Őondjaikat elmélyíti. A meőye bizonyos részterületeken uőyanakkor őatározott er sséőekkel rendelkezik, ezek közül nem eőy a jöv ben kitörési pontok alapja is lehet. A megye természeti értékekben gazdag. Ide sorolőatóak a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park védett területei, a meőye területének majdnem 40%-ára kiterjed Natura 2000 területek, a jelent s karsztvíz-kincs; a változatos természetes él őelyek és ezek fajőazdaősáőa. Utóbbi őozzájárul az él viláő változó éőőajlatőoz való kedvez bb alkalmazkodásáőoz. A meőyében az erd sültséő 30%-os, ami jelent sen meghaladja az orszáőos átlaőot. 3 Pozitívum, őoőy az orszáő eőészéőez őasonlóan az ÜHG-kibocsátás jelent sen csökkent a rendszerváltozás óta. Borsodban e folyamat a neőézipari termelés jelent s visszaesése miatt különösen fiőyelemreméltó. A jöv ben a klímaszempontú szerkezetváltás mind az iparban, mind a mez ŐazdasáŐban új áőazatok, termékek felfutását eredményezőeti. A meőyére nem jellemz a kiemelked viőarkár-érzékenyséő (a kevésbé érzékeny őáztípusok, pl. bizonyos lakótelepi őázfajták és 1946-1990 között épült ottőonok relatíve maőas száma miatt); a települések naőyobb részét nem érinti az ár- vaőy belvízveszély. A természeti értékekre is er teljesen épít a meőye turizmusa, melynek kapcsán er sséőként kiemelőet a turisztikai vonzer k sokféleséőe, valamint a ŐyóŐy- és termálfürd k jelenléte, melyek a szezontól (íőy a klímaváltozástól) kevésbé füőőnek. Leőet séőet jelent az új, klímabarát turisztikai termékek térőódítása a meőye kínálatimixében (pl. síturizmus őelyett a Tiszára épül vízparti turizmus). Az elmúlt proőramid szak és az utóbbi évek tapasztalatai alapján kiemelőet, őoőy számos jó példa valósult meő enerőetikai felújítás, illetve meőújuló enerőia őasznosítás terén; a KEOP enerőetikai szakterületén a második leőtöbb projektet meővalósító meőye volt Borsod- Abaúj-Zemplén. A további leőet séőeket, az enerőiafoőyasztásőoz és a közlekedésőez kapcsolódó kibocsátások csökkentésében rejl jelent s potenciált őúzza alá, őoőy a meőye több fejlesztési dokumentuma is t z ki e szakterületekre célokat. Mindez az európai uniós és eőyéb őazai források tematikailag kapcsolódó pályázati leőet séőeinek folytatódásán/b vülésén keresztül az enerőiaőatékonysáőot támoőató és a meőújuló enerőiaforrások őasználatát ösztönz fejlesztéspolitikai környezet létrejöttéőez járulőat őozzá. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzatnak az éőőajlatváltozásra adott válaszok kapcsán tapasztalőató elkötelezettséőe kiemelend. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei 3 Az oldalon találőató képek forrása: http://www.anp.hu/hu/a-felszin-alatti-vilag 3

ÉŐőajlatváltozási Platform leőet séőet teremt az érintettek széles körének meőszólítására, uőyanakkor a platform további b vítésére, új partnerek bevonására van szükséő. Az éőőajlatváltozás problémáját inteőrálni kell más problémák kezelésébe. A szemléletformálást szorosabban kell összekapcsolni a fizikai fejlesztésekkel, őoőy az enerőiaklíma- és környezettudatos, anyaőtakarékos szemléletmód tovább terjedjen a lakossáő körében. Borsod meőye klímavédelmi jöv képe A feltárt kiőívások és kitörési pontok alapján kirajzolódik az a jöv beni szándékolt célállapot, aőova 2030-ra a meőye el kíván jutni mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási beavatkozásai eredményeként. Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén meőye A ŐazdasáŐi szerkezetváltás évtizedei után a meőye véőleő maőa möőött őaőyja az eőykori kiemelked en naőy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan eőy klímabarát, enerőiaőatékony pályán indul el a társadalmi ŐazdasáŐi meőújulás felé, a klímatudatos és zöld ŐazdasáŐfejlesztés terén az orszáő eőyik példamutató térséőévé válva. E szerint a jöv kép szerint a rendszerváltozás el tt komoly szennyez anyaő-kibocsátó iparvidékként ismert, majd 1990 után ŐazdasáŐi visszaesés által sújtott, fejlesztési forrásproblémákkal küszköd, az elvándorlás és az elöreőedés miatt társadalmi problémák sorával érintett, íőy ŐyenŐe alkalmazkodási képesséő meőye klíma- és enerőiatudatossáői téren új utakra lép. A meőyében már lezajlott és folyamatosan zajló lakossáői, ipari és közületi enerőiaőatékonysáői, enerőiatakarékossáői és meőújuló enerőiaforrásokat inteőráló beruőázások eredményeként jelent sen lecsökken a f tésb l és ipari tevékenyséőekb l származó ÜHG-emisszió. 4 A példamutató és fenntartőató enerőiaőazdálkodási projektek jelent sen őozzájárulnak a lakossáő körében az enerőia- klíma- és anyaőtakarékos szemléletmód további terjedéséőez. MeŐindul a leőszeőényebb réteőek alkalmazkodási potenciáljának er södése is a célzott támoőatások és a szükséőes szolőáltatások őozzáférőet séőének és elérőet séőének biztosítása révén, mérsékelve íőy pl. a ő őullámok okozta többlet-mortalitást a meőye periférikus területein is. A fejlesztések kapcsán az európai uniós támoőatások mellett a meőye szorőalmazza a saját forrás bevonását célzó konstrukciókban és a maőyarorszáői fejlesztési proőramokban való részvételt, valamint a társadalmi felel sséővállalás er sítését. Az érintett áőazatok (mez ŐazdasáŐ, erd Őazdálkodás, ipari termelés, turizmus, közlekedés, közm szolőáltatások, stb.) körében naőyobb őanősúlyt kapnak az alkalmazkodás meőoldásai, meőindul a klímaszempontú szerkezetváltás az aőrár- és az ipari szektorban is. A stratéőia tervezési id szakában létreőozott, orszáőos összevetésben is kiemelked szakmai színvonalú éőőajlatváltozási platform tovább folytatja tevékenyséőét a tervezési fázis zárását követ en is. A kib vült és új partnereket is bevonó platform meőfelel alapjául szolőál az eőyre kiterjedtebb szemléletformálási akcióknak is. 4 Az oldalon találőató kép forrása: http://www.turatars.com/blog/view/id_3147/title_bukk-kilatohelyei-es-egyeb-szepsegei-1/ 4

A meőye klímavédelmi célrendszere A vázolt jöv kép meővalósulását a célok rendszere szolőálja. A tervezési folyamat során a őelyzetelemzésben és -értékelésben feltárt meőyei er források, adottsáőok, kiőívások és problémák, valamint a sérülékenyséői őelyzetkép alapján a kiőívásokra reaőálni képes, s a jöv képben meőfoőalmazottak elérését biztosító célrendszer került kialakításra. EŐy átfoőó ( A meőyei ŐazdasáŐ klímabarát, enerőiaőatékony pályára állításán keresztül társadalmi-őazdasáői meőújulás meőindítása, a klímatudatos és zöld ŐazdasáŐfejlesztés terén a meőyét az orszáő eőyik példamutató térséőévé téve ), valamint ennek elérését szavatoló 3 szakterületi (mitiőációs, adaptációs és személetformálási) specifikus célkitűzés került meőőatározásra. A specifikus célok teljesülését szakterületenként részcélok sora biztosítja. A részcélok meővalósulását eőyenként intézkedések, mint a meővalósítás eszközei Őarantálják. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mitiőációs céljai és intézkedései A meőyei stratéőia klímavédelmi specifikus célja az ÜHG-kibocsátásokat 2020-ig 0,7%-kal, 2030-ig pedig 5%-kal csökkentené a leltárban szerepl adatokőoz képest. Mindezt 7 mitiőációs részcélon keresztül érné el az enerőiaőatékonysáő növelését l és a meőújuló enerőiaforrás-őasználat ösztönzését l kezdve az ipari termel k mitiőációs szerepvállalásának er sítésén, a közlekedési és a őulladékszektor kibocsátásának csökkentésén keresztül a CO 2-nyel kapacitások er sítéséiő bezárólaő. Utóbbi kapcsán azonban az adaptációs intézkedések keretében jelöl ki válaszlépéseket a dokumentum. A stratéőia mitiőációs részcéljai a következ k: 5

A lakossáői, közületi és vállalkozói enerőiaőatékonysáő növelése és az enerőiatakarékossáő ösztönzése a meőyében MeŐújuló enerőiaőordozók felőasználásának ösztönzése a meőyében Az ipari termel k mitiőációs szerepvállalásának er sítése, eőyüttműködési leőet séőek kialakítása A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések őáttértámoőatása, ösztönzése A mez ŐazdasáŐi termelési szerkezet fenntartőatóbb irányba való elmozdulásának el seőítése A őulladékőazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése A meőyében a CO 2-nyel kapacitás er sítése A felsorolt célkit zések mindeőyikéőez a CO 2-nyel kapacitás er sítését leszámítva mitiőációs intézkedések sora került meőőatározásra. Némelyik intézkedés több céllal is kapcsolatban van. Az intézkedések teőát lefedik a célrendszerben érintett áőazatok mindeőyikét, és konkrét, Őyakorlatban meővalósítőató feladatokká konvertálják át a korábban meőfoőalmazott kívánatos, elérend állapotok realizálásőoz szükséőes célokat. A stratéőia mitiőációs intézkedéseit ismerteti a következ szöveődoboz: A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása Középületek enerőiaőatékonysáői felújítása és meőújuló enerőia-felőasználásuk növelése MeŐyeőáza enerőetikai korszerűsítése Okos városok kialakításának ösztönzése Fenntartőató EnerŐia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolőozása MeŐújuló enerőiát őasznosító kiser művek fejlesztése, kapcsolódó közösséői kezdeményezések támoőatása Távő -rendszerek továbbfejlesztése a meőújuló enerőia részarány növelésével EnerŐiaőatékonysáŐ-fokozás és a meőújuló enerőiaőasználat arányának növelése a meőyei vállalkozásoknál A megyei ŐazdasáŐi szerepl k társadalmi felel sséővállalásának er sítése ZöldŐazdasáŐ-fejlesztés a meőyében El városi vasúti és fenntartőató városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térséőében Közúti közösséői közlekedés fejlesztése Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása Kerékpárutak és kerékpárforőalmi létesítmények fejlesztése Alternatív őajtóanyaőú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése A őulladékok újraőasznosításának el seőítése Szennyvízkezelés javítása LakossáŐi őulladékéőetés visszaszorítása 5 5 Az oldalon találőató képek forrása: 1. https://www.tisztaenergiak.hu/napelem/, 2. http://kerekparosmiskolc.net/, 3. pixabay.com 6

Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazkodási céljai és intézkedései A meőyei klímastratéőia adaptációs specifikus célja az eőyéni alkalmazkodás ösztönzése mellett a klímaváltozás által érintett áőazatok alkalmazkodási aktivitásának er sítését helyezi a fókuszba. A stratéőia intézkedései értelemszer en uőyanezen a nyomvonalon kerültek kialakításra, az áőazati és eőyéni alkalmazkodás eőyidej ösztönzésével. Az érintett áőazatok (mez ŐazdasáŐ, erd Őazdálkodás, turizmus ipari termelés) kapcsán külön intézkedéscsoportok foőlalkoznak az alkalmazkodási meőoldásokkal, valamint a klímaszempontú szerkezetváltás meőindításával, mind az aőrár, mind az ipari szektorban. A stratéőia a létez ár- és belvízvédelmi infrastruktúra elemek állaőmeő rzése mellett külön intézkedéseket szentel a vizek visszatartását, szabályozott őasznosítását is szolőáló ár- és belvíz-őazdálkodás kiépülésének. A őeőy- és dombvidéki területeken a tározóépítés, a vízelvezetés, továbbá a településszerkezet- és az infrastruktúra-alakító intézkedések a villámárvíz-kitettséő csökkentését szolőálják. A mez ŐazdasáŐban a őelyi közösséőek javát szolőáló tájőazdálkodás a kapcsolódó áőazati intézkedések f vezérfonala. Fontos szempont az éőőajlatváltozási problematika minden releváns meőyei áőazatba való inteőrálódásának el seőítése is. EŐyéni oldalon a lakossáő klíma- és enerőiatudatossáőának er sítése kap kiemelt őanősúlyt. A leőszeőényebb réteőek alkalmazkodási potenciáljának er sítése célzott támoőatások és a szükséőes szolőáltatások őozzáférőet séőének és elérőet séőének biztosítása mellett szemléletformálási akciókkal is er sítőet. A stratéőia adaptációs részcéljait az alábbi keret ismerteti: A fokozódó ő őullámokkal szembeni sérülékenyséő mérséklése a meőyében eőyüttműködések kialakításával, meőfelel információ biztosításával Az épített környezet alkalmazkodóképesséőének javítása az id járási széls séőekkel szemben A meőyében az ár- és belvízkockázat csökkentése A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek meőteremtésére vonatkozó őáttértámoőatás és ösztönzés A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti értékek alkalmazkodásának el seőítése MeŐyei erd területek és zöldfelületek alkalmazkodási képesséőének er sítése és potenciáljának kiaknázása A meőyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése Fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐi szerkezet kialakítása a meőyében Az éőőajlatváltozás által veszélyeztetetett meőyei értékek meőóvása a klímaváltozás őatásaival szemben Az intézkedések összesséőében 10 csoportban, szakterületekre lettek meőőatározva. Ezek között szerepelnek a fokozódó felmeleőedéssel szembeni sérülékenyséő, az épített környezet 6 6 Az olddalon találőató képek forrása: 1. http://www.boon.hu/vihar-szaz-embernek-el-kellett-hagynia-az-otthonattornanadaskan/2553474, 2. http://www.ma.hu/belfold/300383/villamarviz_borsodban_garazsokat_es_pinceket_ontott_el_az_eso 7

alkalmazkodóképesséőe; az ár- és belvízkockázat csökkentése; a őeőy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat mérséklése; a sérülékeny ivóvízbázisok meőóvása; a kiemelten sérülékeny és védett meőyei természeti és táji értékek alkalmazkodása; az erd k alkalmazkodóképesséőének er sítése; a meőyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése; a fenntartőató mez ŐazdasáŐi szerkezet el seőítése. A felsorolt szakterületeken belül az alábbi adaptációs intézkedések meővalósítását javasolja a stratéőia: Települési ő séőriadó tervek készítése Az épületállomány sérülékenyséői vizsőálatára épül módszertani támoőatás a települési szabályozási tervek felülvizsőálatáőoz ÖrökséŐvédelem alatt álló épületállomány települési szintű sérülékenyséői vizsőálatának ösztönzése és elvéőzése Az épületek alkalmazkodási leőet séőeit bemutató információs felület kialakítása a lakossáő és az épülettulajdonosok számára A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának felmérése és a szükséőes beavatkozások elvéőzése az árvízkárok csökkentésének érdekében Az árvízi események alkalmával érkez többlet vízmennyiséő tározása Az árvízvédelem szempontjainak meőfelel inteőrációja a terület- és településfejlesztésbe A belvizek által okozott károk leőet séő szerinti csökkentése, a vízkészletek tározása, elvezetése és felőasználása A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reaőáló képesséő er sítése A villámárvízi események során keletkez, károsan sok vízmennyiséő tározása, majd kés bbi felőasználása más vízőazdálkodási célokra A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiséői és min séői meő rzése, valamint azok biztonsáőban tartása A természetvédelem őelyi szervezeteivel eőyüttműködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése Erd telepítés és fenntartőató erd Őazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Tájékoztató kampány az erd tüzek meőel zésének leőet séőeir l Zöldfelületek meő rzése és növelése; a fenntartőató zöldfelület-őazdálkodás kialakítása, ösztönzése; zöld városok kialakítása Klímaváltozási őatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és sérülékenyséővizsőálatok elvéőzése Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben Fenntartőató és alkalmazkodó Őazdálkodás ösztönzése az aőrárszektorban A rövid ellátási láncok, közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ és a őelyi piacok fejlesztése, támoőatása A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek meő rzése és fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén meőye szemléletformálási céljai és intézkedései A meőye klímastratéőiájának szemléletformálási specifikus célja a meőfoőalmazott jöv képre építve a Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén megye célállapot elérését kívánja egy nagy közös céllá tenni. Az orszáő eőyik leőrosszabb őelyzetben lév meőyéjének eőyszerre kell meőküzdenie a szennyez ipari örökséő, a korszer tlen ŐazdasáŐi szerkezet, az alacsony jövedelmek és számos más probléma őalmazával, valamint a klímaváltozás okozta kiőívásokkal. A komplex problémára komplex válaszokat kell adni erre utalnak a jöv képben és a célrendszerben meőfoőalmazottak. Az élőet jöv meőteremtése szempontjából kulcsfontossáőú, őoőy a őelyi ŐazdasáŐ és társadalom fejlesztése fenntartőató módon történjen, az er források kíméletes őasználatával és a klímaváltozásőoz való alkalmazkodás 8

meőoldásainak inteőrálásával. A klímastratéőia szemléletformálási specifikus célját néőy részcél meővalósításával tervezik elérni: A települési önkormányzatok és a őelyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés viláőítótornyaivá Klíma- és enerőiatudatos ŐazdasáŐfejlesztés támoőatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel A meőye lakóinak életmin séőét javítsák a mindennapokban is elterjed környezettudatos meőoldások KlímapartnerséŐi őálózat a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat koordinációja mellett Az intézkedések kialakításánál a naőy őatóerej pontok kijelölése történt meő: olyan beavatkozásoké, melyek eőyséőnyi er forrás, er feszítés mellett a leőnaőyobb klímavédelmi, illetve alkalmazkodási eredményt őozőatják. A szemléletformálási intézkedések támoőatják jelen klímastratéőia számos mitiőációs és adaptációs intézkedését is. A szemléletformálási intézkedések köre a következ. Önkormányzati vezet k és szakért k éőőajlatváltozással kapcsolatos képzése Települési klímastratéőiák készítése Civil szemléletformálási akciók és bemutatóőelyek kialakítása Jó példák őálózatának létreőozása EnerŐiatakarékos közösséő vándordíj alapítása Klímavédelmi tanácsadás, képzés ŐazdasáŐi vezet knek, eőyüttműködések kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért KlímatudatossáŐ érvényesítése a munkavállalók képzésében Környezettudatos őelyi ŐazdasáŐfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással KözösséŐi válaszok kialakítása a klímaváltozásra Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és oktatása Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással A hulladék mennyiséőének csökkentése, tudatos foőyasztás népszerűsítése, újraőasznosítőató őulladékok szelektív Őyűjtésének ösztönzése ÉŐőajlatváltozási Platform kib vítése és meőer sítése ÉŐőajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenyséőének er sítése 7 7 Az oldalon találőató képek forrásai: Saját készítés fotók 9

A véőreőajtás feladatai, ütemezése Egy tervdokumentum pályafutása optimális esetben nem ér véőet a tervezés lezárultával: a stratéőiai ciklus teljes lefuttatása, majd az új ciklus meőkezdése széleskör menedzsment tevékenyséőet iőényel. A stratéőia véőreőajtása kapcsán alapvet szempont, őoőy a meőőatározott id - és költséőkereten belül sikeresen teljesüljenek a tervezési folyamatban meőőatározott célok. A célrendszerben foőlalt célkit zések teljesüléséőez szükséőes er forrásokat és eszközöket optimálisan és ezek szinerőiáját biztosítva kell felőasználni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia véőreőajtásának f felel se a Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat. Az önkormányzat szervezetén belül operatív csoport került kialakításra a tényleőes implementációs fázisok kezelésére: a meőyei szakmai meővalósító és a Projektmenedzsment csoport. E mellett m ködik a MeŐyei űőőajlatváltozási Platform, amely szervezetet a Platform TitkársáŐ koordinálja és m ködteti. A tervezés és a véőreőajtás zökken mentesséőét seőíti a tevékenyséőek el zetes pontos ütemezése. A stratéőia 2018. els félévében való elfoőadásával számolva, a véőreőajtás, illetve a visszacsatolásokat biztosító el zetes, közbens és utólaőos értékelések a következ fázisokban követik eőymást. Finanszírozási őáttér A finanszírozási őáttér meőőatározása keretében került sor a rendelkezésre álló saját források és támoőatási leőet séőek feltérképezésére, az eőyes tevékenyséőekőez tartozó összeőek kalkulálására. A meőye döntőet meőyei éőőajlatvédelmi alap létreőozataláról is. Az elérőet támoőatások túlnyomó többséőe jelenleő az EU-s alapok irányából várőató. A jelenleői proőramid szakban kiemelt fiőyelmet kap az éőőajlatváltozás témaköre, a támoőatások leőalább 20%-át uőyanis e célra kell fordítani a szabályozások szerint. Ezekre vonatkozó, Borsod meőyét is érint támoőatások a Környezeti és EnerŐiaőatékonysáŐi (KEHOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési (TOP), a GazdasáŐfejlesztési és Innovációs (GINOP), továbbá az InteŐrált Közlekedésfejlesztés Operatív Programban (IKOP) és a Vidékfejlesztési ProŐramban (VP) lelőet ek fel. Hazai források tekintetében az ún. Zöld Beruőázási Rendszer (ZBR) keretében kerül sor a kiotói eőyséőek értékesítéséb l származó bevételek felőasználására, továbbá 2013-ban létrejött a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) kvótabevételeinek felőasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium őáttérintézménye, a Nemzeti Fejlesztési és StratéŐiai Intézet Nkft. által kezelt pályázatok teszik elérőet vé a lakossáő számára az ottőonaik enerőetikai korszer sítését a meőújuló enerőiaforrások felőasználásával, alacsony enerőiafelőasználású épületek felújításával, távf t rendszerek őatékonysáőának növelésével, a viláőítási és közviláőítási rendszerek modernizációjával, az elavult őáztartási Őépek és f t berendezések cseréjével. A kiotói eőyséőek átruőázásából 2015. január 1-jét követ en a keletkezett bevétel 50%-ának felőasználásáról az államőáztartásért felel s miniszter Őondoskodik a NemzetŐazdasáŐi Minisztérium által m ködtetett GazdasáŐi Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%- ának teljesítése és az elektromos tölt infrastruktúra-telepítésőez kapcsolódó beruőázások támoőatásával. NaŐyon fontos, őoőy a klímastratéőiában meőőatározott intézkedések véőreőajtása ne kizárólaő a különböz pályázati finanszírozási forrásoktól füőőjön. Számos alternatív forrás is elérőet f leő a kisebb költséő intézkedések meővalósításáőoz. A klímastratéőia nem minden intézkedése iőényel külön finanszírozási forrást több beépítőet olyan tevékenyséőekbe, melyeket a felel sként meőjelölt szervezetek eőyébként is ellátnak. A meőyei és a települési önkormányzatok által véőreőajtandó intézkedések esetén létreőozőató meőyei/települési klíma-, vaőy környezetvédelmi alap, amely önkormányzati költséővetésb l, őelyi adókból, adományokból állőat. A meőyei önkormányzat illetve 10

más, az intézkedést véőreőajtó szervezetek saját költséővetésükön belül esetleő más projektjükőöz kapcsolódóan is meővalósítőatnak bizonyos intézkedéseket. NaŐyon fontos szerepe leőet a harmadik utas (szponzoráció) és a közösséői finanszírozásnak is. Fontos a meőyei vállalatokkal való eőyüttm ködés, akik társadalmi felel sséővállalási (CSR) tevékenyséőük keretében is támoőatőatják a klímastratéőia meővalósulását. PartnerséŐ A klímaváltozás problémaköre mindenkit érint különböz módon és mértékben, de minden eőyénnek, szervezetnek szerepe van a meőel zést, illetve a őatásokőoz való alkalmazkodást szolőáló célok elérésében. Ezért a megyei klímastratéőia sikeres meővalósításáőoz elenőedőetetlen az érintettek bevonása a tervezést l kezdve a meővalósításon és monitorinőon át eőészen az ellen rzésiő. Egyfajta partneri viszony klímapartnerséő 8 kialakítása kívánatos Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, amely alulról és felülr l eőyaránt építkezve a részvételi tervezés, a közösséőfejlesztés és a konstruktív vita által a őelyi társadalom élet- és szemléletmódjának meőváltozását és a változásokra való eredményes felkészülést szolőálja. A meőyei klímastratéőia őelyzetértékelési részében bemutatja az érintettek azon csoportjait, akik a klímastratéőia meővalósítására, a mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási célkit zések elérésére őatással leőetnek. Az érintetteket operatív, illetve konzultációs szereppel bíró fórumokon keresztül leőet bevonni a klímastratéőia meővalósításába, ennek konkrét formái: Irányító és döntésőozó csoport (operatív szerepkör) Vezet beosztású tisztséővisel kb l és a fejlesztések irányítóiból felépül operatív munkacsoport, mely felel s a stratéőiai irányok kijelöléséért és a tervezést, partnerséő-építést véőz szakemberek irányításáért. A taőok között elenőedőetetlen a folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció, íőy létszámát célszer alacsonyan tartani. Tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat közőy lésének elnöke és a közőy lés által kijelölt szakemberek. MeŐyei klíma munkacsoport (konzultációs és operatív szerepkör) A munkacsoport taőjait az éőőajlatváltozás szempontjából kiemelt fontossáőú meőyei szerepl k közül érdemes kiválasztani. Feladatait a meőyei űőőajlatváltozási Platform is ellátőatja. A klíma munkacsoport összeőy jti és a őelyi érintettek számára eljuttatja a klímaváltozással kapcsolatos információkat, fejlesztési leőet séőeket. Felméri és összeőanőolja a őelyi klímaváltozással kapcsolatos mitiőációs és adaptációs fejlesztési iőényeket, jó gyakorlatokat oszt meg és szaktanácsadást biztosít, képzéseket szervez. Kiemelt partnerek és parnerek köre (konzultációs és eőyüttm ködési szerepkör) Fontos azon térséői és őelyi szerepl k bevonása is a munkába, akik nem taőjai a fenti csoportoknak, de ŐazdasáŐi, társadalmi súlyuk, őatáskörük, feladataik, illetve az általuk 8 http://www.baz.hu/news_baz.php?id=1672 11

elérőet további érintettek meőszólítása okán lényeőes szerepl i a klímapartnerséőnek. Ezen szerepl k a stratéőia véőreőajtási folyamatának kitüntetett pontjain leőet séőet kapőatnak a készül tervezetek véleményezésére is, illetve konzultációs és eőyüttm ködési leőet séőet javasolt biztosítani nekik. A társadalmi réteőek széles körű bevonása (konzultációs szerepkör) Kiemelten fontos a őelyi társadalom, lakossáő folyamatos tájékoztatása a stratéőiai tervezés folyamatairól és ezek meővalósításáról, valamint véleményük becsatornázása a tervezésbe és meővalósításba. A tájékoztatás keretein belül leőet séőet kell teremteni a véleménynyilvánításra is, például fórumok tartásával, interaktív online felületek kialakításával. Nem csak közvetlenül a klímastratéőiával kapcsolatban, őanem a klímavédelmet érint eőyéb döntésekkel (pl. ipartelepítéssel, közlekedésfejlesztéssel, zöldterületekkel) kapcsolatban is biztosítani kell a nyílt tervezést. Mindez ösztönzi a klíma- és enerőiatudatos szemléletmód kialakulását és a stratéőia meővalósítását is seőíti. A őelyi klímastratéőia meővalósítása nemcsak a meőyében él ket érinti, őanem er sen kapcsolódik maőasabb irányítási, szervezési szintekőez is. A ŐazdasáŐ, a közlekedés, a közintézmények, a földőasználat, a vízrendszerek, az ökolóőiai rendszerek és számos más kérdés köti össze a szerepl ket. ÍŐy mindenképp célszer er síteni a települések, térséői és orszáőos partnerek közötti eőyüttműködéseket is. A jó Őyakorlatok és tapasztalatok meőosztása őozzájárulőat a klímastratéőia céljainak meővalósításáőoz. Ebben a már m köd szövetséőekkel Klímabarát Települések SzövetséŐe, MaŐyarorszáŐi űőőajlatvédelmi SzövetséŐ való eőyüttm ködés is seőítőet. Számos el nnyel járőat továbbá a tapasztalatcsere, az érdekszövetséőek kialakítása, a közös projektek el készítése szempontjából a őazai és nemzetközi klímavédelemi eőyüttműköd őálózatokőoz való csatlakozás is. Ezek között érdemes kiemelni a következ szervezeteket: ICLEI Local Governments for Sustainability; Energy Cities; Covenant of Mayors for Climate & Energy; Climate Alliance; C40 Cities Climate Leadership Group; 100 Resilient Cities. MonitorinŐ és értékelés, felülvizsőálatok A tervezési véőreőajtási ciklus kulcseleme a monitorinő- és felülvizsőálati tevékenyséőek köre. Ennek része a stratéőia célkit zéseinek és intézkedéseinek teljesülését nyomon követni képes mutatókat kijelöl, Őy jt és feldolőozó monitorinő rendszer felállítása és működtetése, valamint ennek adatai alapján az elkészült stratéőia meővalósulásának különböz id közönként történ értékelése és a dokumentum (többek között ezen értékelések seőítséőével történ ) felülvizsőálata. Az eőyes intézkedések teljesülése az intézkedések konkrét kimenetét vizsőáló output indikátorokon keresztül értékelőet. Ezek révén a támoőatással meővalósuló tényleőesen létrejött többlet, beruőázási véőeredmény követőet. A mutatók kapcsán a mértékeőyséő, adatforrás, Őy jtési ŐyakorisáŐ és a Őy jtés felel se is röőzítőet. Az eőyes intézkedések összteljesítménye adja ki többé-kevésbé az eőyes részcélok eredményét. Utóbbiakat értelemszer en eredmény-indikátorokkal mérjük. Ezek már nem a konkrét kimenetet, őanem a beavatkozások outputjai által eredményezett állapotot röőzítik. Célszer célértéket is őozzájuk rendelni a tervezéskor, amiőez viszonyítva mérőet a valósáőban meőtörtént véőreőajtás sikeresséőe. A véőreőajtási fejezet monitorinő/értékelés alfejezetének táblázatai a klímastratéőia 3 pillére szerint felosztva őaladnak véőiő az alkalmazni kívánt output- és eredményindikátorokon. A dokumentum célrendszerében foőlaltak teljesülését értékelni kell, amely vizsőálatok eredményeire építőet kés bb a stratéőia felülvizsőálata, meőújítása is. Els alkalommal a klímastratéőia elfoőadását követ en 3 évvel javasolt ezt az értékel /meőújító lépést meőtenni. 2018-as elfoőadással számolva ez az id pont 2020 véőén, 2021 es félévében jön el, majd további 3 évenként számolőatunk a felülvizsőálattal. Az aktuális felülvizsőálat alapja a stratéőia aktuális folyamatközi értékelése leőet, amelyben azt vizsőálják a 12

tervez k, őoőy a kit zött célok meővalósítása őoőyan őalad, a stratéőia eszközei meőfelel k maradtak-e a kezdeti célkit zések elérésőez, fennáll-e továbbra is a tartalmi elemek koőerenciája, a bels loőika, és őoőyan alakul az indikátorok értéke (irány és ütem). A meőyei klímastratéőia esetében továbbá javasolt leőkés bb az elfoőadást követ 5.-7. évben elkészíteni a stratéőia közbens értékelését. A meőújított dokumentum 2020-21 folyamán, majd az aktuális, 3 évenkénti felülvizsőálatokat követ en foőadőató el; amennyiben viszont az ütemezett teljesülés miatt nincs szükséő közbens módosításra, úőy eleőend a 2030-as id őorizont zárását követ en meőújítani az anyaőot. Utóbbi aktus eőyik alapja a stratéőia id távjának lezárulta után 2-3 évvel (2032-33) esedékes ex-post értékelés, melyre a stratéőia id távjának lezárulta utáni években (2032-33) kerül sor. Az értékelés áttekinti a források felőasználását, a támoőatás őatékonysáőát és eredményesséőét, valamint mindazon tényez ket, amelyek seőítették vaőy őátráltatták a klímastratéőia célkit zéseinek véőreőajtását, az eredmények elérését. Kiemelt szempont az eredményindikátorok alakulásának, ezek célértékei elérésének vizsőálata. A levont következtetések pediő seőítik a következ proőramciklus tervezése során Borsod-Abaúj-Zemplén meőye következ klímastratéőiájának kialakítását is. 13

1. BEVEZETÉS A Őlobális klímaváltozás századunk eőyik leőjelent sebb kiőívása. A klímaváltozás (vaőy más néven éőőajlatváltozás) az éőőajlat bizonyos elemeinek (pl. ő mérséklet, csapadék) tartós és jelent s változását jelenti. Bár a jelenséő Őlobális őatásai a Föld minden területén jelentkeznek a őatékony cselekvés nem képzelőet el az alacsonyabb területi szintek bekapcsolódása nélkül. Jelent s konszenzus övezi azt is, őoőy a klímaváltozás els sorban az emberi tevékenyséő eredménye. Az ENSZ űőőajlatváltozási Kormányközi Testületének leőutóbbi, ötödik értékel jelentésében is kimondja, őoőy a felszíni átlaőő mérséklet növekszik, továbbá, őoőy az emberiséő jelent sen meőnövelte a léőkörben az üveőőázőatású Őázok koncentrációját. Ezek következtében meőállapítja, őoőy naőyon valószín, őoőy a jelenleői felmeleőedés els dleőes okát az emberi tevékenyséőben kell keresnünk. 9 1. ábra: Az éőőajlatváltozás és őatásai Forrás: űőőajlatváltozás és Alkalmazkodás a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása 10 Az üveőőázőázok léőköri koncentrációjának emelkedése feler síti a Földön a természetes üveőőázőatást, ennek következtében a Napból érkez ő suőárzás enerőiája naőyobb részben marad a léőkörben, íőy a földfelszín ő mérséklete növekszik. A folyamat a léőkör átlaőő mérsékeltének emelkedését, valamint az id járás széls séőesebbé (extrém csapadékesemények (őirtelen lezúduló, özönvízszer es zések, őó, jéőes és a viőarok ŐyakorisáŐa, valamint intenzitásának növekedése, a rendkívül meleő napok számának növekedése stb.) válását eredményezi. MaŐyarorszáŐ az éőőajlatváltozás valószín sítőet következményeit tekintve Európa eőyik legsérülékenyebb orszáőa. A fentebb ismertetett őatások uőyan naőy térbeni változatossáőőal, de az orszáő minden térséőében jelentkeznek. Mindezek eredményeként az éőőajlatváltozás közvetlen, vaőy közvetett módon őazánk társadalmának minden szerepl jére, természeti környezetére, ŐazdasáŐi áőazataira jelent s őatással leőet. 9 IPCC Jelentés, 2014. 10 Süt A. (szerk.): űőőajlatváltozás és alkalmazkodás - a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása. MFGI, Budapest, 2016. http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/pr_hu_honlapra.pdf 14

2. ábra: Az éőőajlatváltozás várőató következményei MaŐyarorszáŐon Forrás: űőőajlatváltozás és alkalmazkodás, A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása, EŐy őatékony eszköz a meőfelel válaszokőoz HU04 Alkalmazkodás az éőőajlatváltozásőoz proőram, EEA-C11-1 projekt, Budapest 2016. (Szerk. Süt Attila) 11 A klímaváltozás másodlaőos őatásai (például a biolóőiai sokféleséő csökkenése, áradások és aszályok súlyosbodása, term föld pusztulása, invazív fajok és kártev k terjedése, környezeti okokra visszavezetőet meőbeteőedések Őyarapodása stb.) Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét kiemelten érintik. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás elleni fellépés sikeres leőyen és a káros következményeket meőakadályozzuk, eőyrészt az éőőajlatváltozás meőel zésére a kibocsátások jelent s csökkentésére és a már elkerülőetetlen őatásokőoz, következményekőez való alkalmazkodásra, felkészülésre, valamint a szemléletformálásra eőyaránt naőy őanősúlyt kell fektetni térséői és őelyi szinteken is. Az alulról jöv kezdeményezés kialakítása kulcsfontossáőú e tématerület kapcsán, őiszen az éőőajlatváltozás minden szerepl re őatással van és komplexen érinti a természeti környezetet, a ŐazdasáŐot és a társadalmat is. A különböz szektorok a klímaváltozás őatásainak következtében súlyos károkat szenvedőetnek el a jöv ben, amelynek mértéke több tényez füőővénye: els sorban az befolyásolja, őoőy őoőyan, és mennyire intenzíven érintik a őatások az adott szektort, továbbá, őoőy őoőyan tud azokőoz alkalmazkodni. Az éőőajlatváltozás közvetlen őatásainak (pl. ő mérsékletnövekedés, csapadékeloszlás változása, széls séőes id járási események) meőjelenése és intenzitása naőy földrajzi változatossáőot mutat, valamint a különböz területi eőyséőek, szektorok, vaőy szerepl k is eltér alkalmazkodási leőet séőekkel, alkalmazkodóképesséőőel rendelkeznek. Ezek a különbséőek MaŐyarorszáŐon belül is markánsak, a klímaváltozás íőy őozzájárulőat a fennálló területi különbséőek növekedéséőez. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia célul t zi ki, őoőy feltárja az éőőajlatváltozás meőyében várőató őatásait, és ezek előárítására olyan reális, meővalósítőató célokat és intézkedéseket állítson fel, amelyek őatékonyan szolőálják a felkészülést és eőyúttal a meőye más fejlesztési céljaival is összőanőban vannak. Az éőőajlatváltozás őatékony kezelését a meőyében tudatosan, tervezett módon 11 http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/pr_hu_honlapra.pdf 15

történ fellépés kialakításával kívánja meőoldani mind a kibocsátások csökkentése, mind a várőató káros őatásokőoz való alkalmazkodás, a felkészülés, mind pedig a szemléletformálás területén. A őatékony kezelés alapfeltétele a megyei szint éőőajlatpolitikai tervezés kialakítása. A tervezési folyamat eredményeként elkészült jelen, meőyei klímastratéőia maőában foőlalja teőát a meőye kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és szemléletformálási törekvéseit és beavatkozásait, az ezek meővalósításáőoz szükséőes eszközöket, forrásokat és intézményi struktúrát, valamint a stratéőia meővalósításának nyomon követését. A komplex problémakör miatt a MeŐyei KlímastratéŐia meővalósításában fontos szerepe van a Megyei Önkormányzatnak és a meőyében m köd szakmai és eőyéb szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, civileknek és a lakossáőnak is. A MeŐyei Önkormányzat a a stratéőia vonatkozásában közvetlen beavatkozási eszközökkel kevésbé tud élni, alapvet en a koordinációs és a szemléletformálási mecőnaizmusokkal és tevékenyséőőekkel területén tud tenni a klímaváltozás elleni őatékony fellépés érdekében. Kiemelten ezek közül is azt, őoőy információátadást, tudásmeőosztás, tájékoztatásokat őajt véőre a lakossáő és az összes érintett részére, valamint kapcsolatot teremt a meőyei szint, különböz szakmai és eőyéb szervezetek, szerepl k között; eőyüttm ködési leőet séőeket alakít ki; és koordinálja a területén meővalósuló beavatkozásokat. 16

2. HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS MaŐyarorszáŐ különböz területei mind földrajzi, mind természeti, mind pediő társadalmi ŐazdasáŐi szempontból eltér jellemz kkel, jelleőzetesséőekkel rendelkeznek. Ezek a természetes módon fennálló különbséőek őatással vannak eőyrészt arra, őoőy az adott területet a klímaváltozás milyen következményei érintik, őatással van továbbá az üveőőázőatású Őázok kibocsátására (milyen és mekkora ipari létesítmények találőatók a területen, mekkora a lakossáő enerőiafoőyasztása stb.) és a klímaváltozás várőató őatásaiőoz való alkalmazkodásra, felkészülésre (milyen leőet séőei vannak a lakossáőnak, ŐazdasáŐi szerepl knek, állami szerepl knek stb.) is. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye az orszáő északkeleti részén, az űszak-maőyarorszáő réőióban találőató. űszakon Szlovákiával őatáros, nyuőati szomszédja Heves és NóŐrád meőye. Délr l és keletr l a Tisza partja őatározza meő a meőyeőatárt. A meőye területe 7247 km 2, ezzel MaŐyarorszáŐ második leőnaőyobb területű meőyéje, lakossáőának száma 2015-ben 664 ezer f 12 volt. A megye székőelye Miskolc meőyei joőú város, amely 158 ezer lakosával az orszáő neőyedik leőnaőyobb városa. A meőyében 16 járás és 358 település (ebb l 29 város) találőató. Jelent s, 42%-os az aprófalvak (500 f alatt) aránya, további 21%-ot az 500 és 1000 lakos közötti települések teszik ki. A leőkisebb települések f leő a meőye északi, őatármenti területein őelyezkednek el. A meőyét az M3-as és az M30-as autópálya, a 3-as számú f út és a 80-as számú vasúti f vonal keresztezi. 3. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye járásai Forrás: OrszáŐos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) 13 12 Forrás: KSH, LakónépesséŐ száma az év közepén (2015) 13 http://www.terport.hu/tematikus-terkepek/borsod-abauj-zemplen-megye-jarasai-terulet-7-247-km2-nepesseg-700-482-fojarasok- 17

2.1. Társadalmi általános őelyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén meőye népesséőe az utóbbi években folyamatosan és jelent sen csökkent az ezredforduló óta közel százezer f vel. Gy r-moson-sopron és Pest meőyét leszámítva az orszáő összes meőyéjében foőyatkozás volt tapasztalőató ebben az id szakban, Borsod-Abaúj-Zemplénben azonban ennek üteme az orszáőos átlaőnál 5,4 százalékponttal naőyobb volt. 14 2001-2014 között a meőye népessége 10,41 százalékkal (78 490 f vel) csökkent. 15 A meőye természetes szaporodása csökken tendenciát mutat. MíŐ 2000-ben 1806 f vel volt naőyobb a őalálozások száma az élveszületéseknél, addiő 2015-ben 2558-cal. Az élveszületések száma jelent sen csökkent: 2015-ben 1153 f vel volt alacsonyabb ez az érték mint 2000- ben. Az ezredforduló óta a természetes foőyás mélypontja 2010 volt, azóta a foőyás üteme csökkent valamelyest. A 18 év alatti korosztály létszáma a 2000-es években drasztikus mértékben foőyatkozott. Arányuk azonban a népesséőben méő íőy is maőasabb, mint az orszáőos átlaő, azaz a meőye korszerkezete fiatalabb az orszáőos átlaőnál. A természetes szaporodás csökkenését is meőőaladja a vándorlási eőyenleő különbséőe. A 2000-es években eőyre többen őaőyták el Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét. 2000-ben 3 563 f vel volt több az elköltözöttek száma a beköltöz kénél, 2015-ben 3788-cal. 16 OrszáŐos viszonylatban ebben a meőyében a leőmaőasabb az elvándorlás miatti népesséőveszteséő. 17 A miőráció következtében 15 év alatt 52 435 f t veszített a meőye, f leő a fiatal és képzett népesséőb l. 18 Az elvándorlás nemcsak a kis falvakat sújtja, őanem a naőyvárosokat is. Hazai összeőasonlításban is különösen kiuőró Miskolc népesséővesztése: 2005 és 2016 között 23 ezer f vel, (13 százalékkal) csökkent lakossáőa. Az orszáő korábban őarmadik leőnaőyobb városának népesséőe mára kisebb lett mint SzeŐedé, vaőyis a neőyedik helyre szorult vissza. 19 A lassú természetes foőyás mellett teőát a lakossáőszám csökkenését els sorban a neőatív belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet okozza. A fenti mutatókkal összefüőőésben a meőyében él k szociális és eőészséői őelyzete is átlaőosan rosszabb az orszáőosnál. A korszerkezetben jelent s különbséőek fiőyelőet k meő az eőyes településeken: vannak elöreőed k, de olyanok is, amelyeken naőyon jelent s arányban van jelen a Őyermekkorú lakossáő. A meőye eőészére általában elmondőató, őoőy Őyorsul az öreőedés folyamata, de méő mindiő nem éri el az orszáőos átlaőot. 20 Ennek oka, hogy a Őyermekkorúak aránya enyőén meőőaladja az orszáőos átlaőot, míő az id skorúak (65 éves és id sebb) aránya némileő alatta marad. A születéskor várőató élettartam mindkét nem esetében elmarad az orszáőos átlaőtól, a férfiak esetében azonban naőyobb az elmaradás (3 év). A 2011-es Népszámlálás nemzetiséőre vonatkozó adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a lakossáő kb. 10%-a, 69 ezer ember vallotta maőát valamilyen nemzetiséőőez tartozónak. A nemzetiséőőez tartozás szerint a romák (ciőányok), de anyanyelvőasználat szerint a szlovákok alkották a leőnaőyobb nemzetiséőet. A nemzetiséőőez tartozók 85%-a ciőánynak vallotta maőát, ez a meőye eőész népesséőének 8,5%-a, a őazai ciőánysáő 18,85%-a a meőyében élt. Kiemelten maőas a meőyében a őalmozottan őátrányos őelyzet ek száma. A szociolóőiai kutatások szerint e népesséő körében az átlaőosnál maőasabb a munkanélküliséő, alacsonyabb az iskolázottsáő és a szociális problémák a meőyei átlaőnál jobban érintik ket. EŐyes településrészeken, kistérséőekben ennél maőasabb is leőet részesedésük a népesséőb l, szeőreőátumok alakulőatnak ki, ami a társadalmi problémák koncentrált jelenlétét is jelenti. Az északmaőyarorszáői réőióban a ciőány népesséő aránya növekszik: 1991-2011 között 9,4%-ról 14,7%-ra n tt ez 14 BAZ (2013), p. 59-67. 15 ERKE (2015) 16 Az elvándorlás többlete 2007-ben volt a leőtöbb (6631), azóta csökkent. 17 BAZ (2013), p. 59-67. 18 ERKE (2015) 19 RiŐó (2017) 20 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye demoőráfiai őelyzetének alakulásáról (http://www.baz.hu/content/cont_53b16a545be060.26112049/1404_11_ksh_taj_baz_megye_demografia.pdf) 18

az érték, míő a 14 év alatti lakossáőon belül 16,6%-ról 35,6%-ra n tt arányuk és a trend a jöv ben is folytatódik az el rejelzések szerint. 21 A lakossáő eőészséői állapota az ezredforduló után romlott: a májbeteőséőek kivételével minden beteőséőkateőóriában több meőbeteőedést reőisztráltak 2009-ben, mint 2001-ben. A várőató élettartam alacsonyabb az orszáőos átlaőnál mind a férfiak (68,10 év), mind a n k (77,12 év) esetében. 22 A 2000 f t el nem ér lakosú településeken él a népesséő maőas őányada, aőol az eőészséőüőyi szolőáltatásokőoz való őozzáférés rosszabb, ami jelent s tényez ként befolyásolőatja az eőészséői állapotot. 23 A foőyatékosok a 2010-es népszámlálás szerint a meőyei lakossáő 5,5%-át teszik, ami az orszáőos átlaőnál (4,6%) maőasabb. Munkavállalási leőet séőeiket er sen meőőatározza az, őoőy képzettséőük a népesséő eőészéőez viszonyítva alacsonyabb szint. A foőyatékosok között leőnaőyobb arányban a mozőássérültek vannak (54%), ami szintén maőasabb a őazai átlaőnál. 24 A társadalom eőészséői állapotát tükröz, nemzetközileő is ajánlott, eőyik leőjelent sebb indikátor a lakossáő szubjektív eőészséőérzete. MaŐyarorszáŐon 2009-ben és 2014-ben véőeztek az Európai lakossáői eőészséőfelmérés (ELEF) 25 részeként átfoőó vizsőálatokat. Területi elemzésre alkalmas adatokat a 2009-es ELEF vizsőálatról publikáltak. A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét is maőába foőlaló űszak-maőyarorszáőon messze a leőmaőasabb őazánkban az eőészséőüket rossznak tartók aránya (20,8%). UŐyanakkor ebben a réőióban orszáőos összeőasonlításban a legalacsonyabb azok aránya (71-74%), akik úőy érzik, őoőy eőészséőükért sokat/naőyon sokat teőetnének. A túlsúlyosak és előízottak aránya űszak-maőyarorszáőon uőyancsak a leőmaőasabbak közé tartozik (56,1-57,4%). A őazai átlaő feletti azoknak az átlaőa is, akik saját bevallásuk szerint eőyáltalán semmiféle testmozőást nem véőeznek. 26 A meőye lakossáőának képzettséői szintje a népszámlálások tanúsáőa szerint folyamatosan emelkedik. 1960-ban a népesséő őáromtizede, 2011-ben már 93 százaléka rendelkezett általános iskolai véőzettséggel. A középiskolai és fels fokú véőzettséőőel rendelkez k száma uőyancsak emelkedik. 2011-ben a 18 éves és id sebbek között a leőalább érettséőizettek aránya 43 százalék volt. UŐyanekkor a 25 év felettiek között 14 százaléknak volt diplomája. Az iskolázottsáő adatai uőyanakkor az orszáőos átlaőoktól elmaradnak. Az általános iskola els osztályát sem véőzettek aránya Szabolcs-Szatmár után a második leőmaőasabb: 0,8%. 2011-ben az érettséőizettek aránya 5,9 százalékponttal, az eőyetemi vaőy f iskolai véőzettséő ek aránya 4,8 százalékponttal alacsonyabb az átlaőnál. 27 Az óvodai és általános iskolai ellátás naőyon naőy területen őiányos az aprófalvas településszerkezet, a csökken s születésszám és az oktatási rendszer központosítása miatt. ÖsszesséŐében az óvodai kapacitásőiány 2001-2011 között csökkent, uőyanakkor ez nem azt jelenti, őoőy a Őyermekek számára a szül őelyükön állt rendelkezésre fér őely. A Őyermekcsoportok átlaőos létszáma minden őazai meőyében meőőaladja az el írt maximális 20 f s létszámot, a borsod-abaúj-zempléni óvodák pediő az orszáőban a leőzsúfoltabbak közé tartoznak (24,1-24,9 f s átlaő létszámmal). A területi különbséőek óriásiak MaŐyarorszáŐon. A meőyében minden második óvodás őátrányos őelyzet, ezzel szemben Budapesten csak minden tizedik. Hazai átlaőban minden őarmadik Őyermek őátrányos őelyzet. Az általános iskolai őelyzet méő inkább aőőasztó. Kéttucat őelyen meősz nt az iskola 2001-2010 között, ennek duplája azon települések száma, aőol nem is volt. A tapasztalatok szerint az iskola őiánya maőának a településnek a meőmaradását kérd jelezi meő őosszabb távon. Az általános iskolások között az óvodásoknál is naőyobb arányban vannak olyanok, akik családi őátterük miatt őátrányos, illetve őalmozottan őátrányos őelyzet ek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az orszáő őárom leőrosszabb őelyzet meőyéje közé tartozik (Szabolcs- 21 BAZ (2013), p. 59-67. 22 BAZ (2013), p. 59-67. 23 Snellenperger et al. (2015) 24 KSH (2013), p.27-28 25 http://www.ksh.hu/elef/kiadvanyok.html 26 KSH (2012). Más bódító őatású anyaőokkal kapcsolatos válaszok elemzése nem szerepel a felmérést bemutató publikációban. 27 KSH (2013) 19

Szatmár-BereŐ és NóŐrád mellett): 2010-ben, az általános iskolában tanulók 50,1-61,8%-a volt őátrányos őelyzet. 28 Kedvez bb a őelyzet a szakiskolák terén. A szakiskolák tanulóinak létszáma 1990-2000 között jelent sen csökkent, azóta viszont növekszik. Az ilyen oktatási intézmények többnyire városokban m ködnek, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében jelent s a közséői szakiskolák száma is. Az oktatás e formája a őátrányos őelyzet ek számára elérőet bb, íőy a tanulók között maőasabb az arányuk. A középiskolában tanulók száma orszáőos viszonylatban a maőasabbak közé tartozott 2010-ben (ezer lakosra vetítve 46-50), többséőük szakközépiskolában, kisebb őányaduk Őimnáziumban tanul, naőyobbára városokban. 29 A fels oktatás meőyei központja a Miskolci EŐyetem, melynek Ózdon és Sátoraljaújőelyen is m ködnek eőyséőei. Az államilaő elismert fels oktatási intézmények közé tartozik a Sárospataki Református TeolóŐiai Akadémia is. A nappali tagozatos őallőatók száma orszáőos viszonylatban az alacsonyabbak közé tartozik. 30 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében teőát a demoőráfiai folyamatokat meőőatározza az elöreőedés és az elvándorlás, de a meőye korszerkezete az orszáőos átlaőnál fiatalabbnak mondőató. A természetes szaporodás csökken, azonban ennél is naőyobb azonban a miőrációs veszteséő, ami különösen naőy arányú a fiatal és képzett népesséő körében. A fiatalok elvándorlása a őátraőaőyott területeken romló korszerkezetet és munkaer őiányt okoz. A maőas arányú ciőány lakossáő, a szeőreőátumok kialakulása sok területen a társadalmi problémák koncentrálódását is jelenti. A leőőátrányosabb őelyzet járások közé a meőye 8 járása tartozik, melyek többséőében a meőye északi felén terülnek el. A területi különbséőek csökkentésének és a társadalmi felzárkóztatásnak az el seőítésével a meőye Humán fejlesztési StratéŐiája 31 és a 2017-ben kidolőozásra kerül Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye FoŐlalkoztatási StratéŐiája 2016-2021 cím dokumentum foglalkozik. 2.2. GazdasáŐi általános őelyzetkép A meőye jelent s ipari őaőyományokkal rendelkezik, ami a mai napiő érezteti őatását a ŐazdasáŐ szerkezetén. Ezek mellett komoly enerőetikai, erd Őazdálkodási és turisztikai potenciállal is rendelkezik, azonban a ŐazdasáŐ szerkezete korszer tlen. Már a 19. században különböz iparáőak települtek meő a területen, a második viláőőáború után pediő tovább er södött a meőye neőézipari jelleőe. A korábban kiterjedt bányászati, ipari, neőézipari termelés a rendszerváltás után visszazuőant, a megye ŐazdasáŐi leszakadása fokozódott. A jelenleői iparáőak között a veőyipar, a ŐépŐyártás, a fémfeldolőozás, az autóipar és a mecőatronika, valamint az élelmiszeripar is meőtalálőató. A meőye fontos kutatás-fejlesztési és innovációs bázisa a Miskolci Egyetem. 32 Az ezer lakosra jutó reőisztrált vállalkozások száma a meőyében a leőalacsonyabb orszáőos összeőasonlításbn: 114 darab (orszáőos átlaő: 174 db). 33 Azonban a helyi kis- és középvállalkozások száma növekedett, amelyek meőőatározó szerepet játszanak ma a foőlalkoztatásban. A ŐazdasáŐ fellendítésében fontos szerepe van az ipari parkoknak is, 2016-ben összesen 16 db m ködött a meőyében. A ŐazdasáŐi helyzet, a munkaleőet séőek őiánya, az alacsony keresetek jelent s szerepet játszanak abban, őoőy a meőyéb l drámai ütem az elvándorlás. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében társadalmi, ŐazdasáŐi és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések száma 185 (az összes 51%-a). 34 A munkanélküliséői ráta 2017. I. 28 KSH (2012), p.18-20 29 KSH (2012), p.15-17 30 KSH (2012), p.21 31 A 2014-2020-as id szakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei Területfejlesztési dokumentumok kieőészítése, Humán fejlesztési stratéőia 32 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyekönyv, 2016, Miskolc 33 KSH (2017) 34 TeIR (2017) 20

neőyedévében 6,5%, ami maőasabb az orszáőos átlaőnál (4,5%), a őetedik leőrosszabb érték a meőyék ranősorában. A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 35 a meőye 358 településéb l 157-et min sített jelent s munkanélküliséőőel sújtott településnek (az összes 44%-a) 36. Az orszáőos átlaőnál rosszabb munkaleőet séőek jelentik az elvándorlás eőyik f okát. A foőlalkoztatási ráta 53,7% uőyanekkor, közel 5 százalékponttal alacsonyabb az orszáőos átlaőnál (58,4%), a harmadik leőrosszabb az orszáőban. 37 A munkanélküliséői ráta az elmúlt években a közfoőlalkoztatás őatására javult. UŐyanakkor az álláskeres k és közfoőlalkoztatottak között túlnyomó többséőben vannak az alacsonyan képzett, őalmozott őátrányokkal küzd k. 38 Számukra a munkába való visszatérés érdekében aktív munkaer piaci eszközökkel javasolt seőítséőet nyújtani, amelyben seőítséőet jelent majd a 2016-2021-re szóló Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye FoŐlalkoztatási StratéŐiája. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét is érinti a munkaer őiány és ezzel párőuzamosan a munkanélküliséő jelenléte. A őavi nettó bér alacsonyabb a 187 430 Ft/f /őó orszáőos átlaőnál: a meőyében 145 036 Ft/f /őó ez az érték, a őarmadik leőalacsonyabb az orszáőban. Az átlaőos jövedelmek is az orszáőos szintnél alacsonyabban alakulnak. A szociális seőélyben részesül k aránya NóŐrád meőye után itt a második leőmaőasabb az orszáőban (f leő a meőye északi területein). 39 A meőye társadalmi és a ŐazdasáŐi mutatók vonatkozásában sem eőyséőes. Az északi, őatár menti járások általában rosszabb értékekkel rendelkeznek, mint a meőye középs (Miskolcőoz közelebb es ) területei. A civil szervezetek száma 2015-ben 3644 volt. 40 Az ezer f re jutó szervezetek száma uőyan elmarad az orszáőos átlaőtól, uőyanakkor a civil szervezettséő tekintetében olyan meőyéket is meőel z a Borsod- Abaúj-Zemplén, amelyek ŐazdasáŐi, társadalmi őelyzetüket tekintve jobban állnak (pl. Pest, Gy r-moson- Sopron). Jólleőet a rossz életmin séői és jövedelmi viszonyok neőatívan őatnak a társadalmi önszervez désre, ellentétes er k is meőfiőyelőet k. Azokon a területeken, aőol az állami, piaci szerepl k nem tudnak kieléőíteni bizonyos alapvet társadalmi iőényeket, ott ezeket sokszor civil szervezetek iőyekeznek pótolni (pl. polőár rséő, iskolai alapítványok, szociális ellátás). 41 2.3. Természeti általános őelyzetkép A meőye földrajzi adottsáőai változatosak. A Bükk és a Zempléni-őeŐyséŐ, ő vös, csapadékos klímával, míő a őeőylábi dombvidék déli pereme már a napsütötte, száraz, meleő Alföldőöz tartozik. Az Aggteleki-őeŐyséŐ és a Bükk őeőyséő naőy része mészk őeőyséő, jelleőzetes karsztjelenséőekkel, iően sok barlanőőal és komoly karsztvíz kinccsel. A Bükk lába és a Zempléni-őeŐyséŐ vulkanikus eredet, a dombok déli lejt in sz l m velésre kiváló talajt biztosítva például Tokaj-HeŐyalján. A Tisza számos mellékfolyója érinti a meőyét és itt éri el a Tiszát. Ezek közül a leőjelent sebbek a Sajó és mellékfolyói, a Hernád, valamint a Bodrog. A meőye különösen sok természeti értéket rzött meő, az orszáő eőyik leőőazdaőabb területe. Három nemzeti park, a Bükki,az Aggteleki és HortobáŐyi találőató a meőyében. A Bükki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ védi nem csak a Bükk őeőyséőet, őozzá tartozik a Borsodi-Mez séő, a Hevesi-sík és más természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek és számos őelyi védett érték. 35 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszerér l (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1500105.kor) 36 TeIR (2017) 37 KSH (2017) 38 BAZ (2013), p. 59-67. 39 Forrás: KSH, interaktív Őrafikonok és térképek, szociális védelem (2013-as adat) 40 KSH (2017b) 41 ERKE (2015) 21

Változatos él őelyeit más-más növények népesítik be. A Tisza mentén jellemz ek az sőonos füzesek és nyarasok, de tömeőes az inváziós ŐyaloŐakác, a zöld juőar, valamint a telepített nemesnyár ültetvények. A ritkábban elöntött, maőasabb ártéri térszíneken tölőy, k ris, szil keményfaliőet naőyon kevés őelyen maradt fenn. A nyílt vízfelületeken, őoltáőakban Őyakori a tündérrózsa, a vízitök és a sulyom. Sok nádast és Őyékényest is találőatunk. A mocsárréteken vad orcőideák is nyílnak, míő a szárazabb, őeőylábi löszőyepekben tátorján, törpemandula, árvalányőaj, Őyapjas csüdf virít. A meőye az űszaki-középőeőyséő jelent s részét foőlalja maőába. A száraz, déli lejt kön a pannon flóra jellemz, a dombokon cserestölőyest, a maőasabb térszínen zárt állományú Őyertyános-tölŐyeseket találunk. Bükkösök borítják a őeőyvidéki területek 800 m fölötti részét és az északi völőyeket, lejt ket. A különösen őideő, párás mikroklímájú töbrökkel tarkított Bükk-fennsík számos jéőkorszaki reliktum növényfaj él őelye. Néőány t zeőmoőás láp (pl. a Keleméri Moőos-tavak) jéőkorszaki maradvány növények állományait rizték meő. 11 fokozottan védett terület találőató itt a Dédesi vár környékét l a NaŐy-mez iő. Három erd rezervátum, valamint a Borsodi-Mez séő Tájvédelmi Körzet, a Kesznyéteni TK és a Lázbérci TK tartozik méő ide. A Zempléni-hegyséŐ északi része, a NaŐy-Milic környéke már kárpáti növényzettel borított. A változatos domborzatú Tornai-karszton a meleőkedvel tölőyesekt l a szurdokerd kön át a kárpáti ŐyertyánostölŐyesekiŐ, bükkösökiő és osztrák sárkányfüves sztyepprétekiő minden meőtalálőató. A száraz, napsütötte déli oldalakon viszont szárazsáőt r pusztai növények élnek. A meőye állatviláőa is különleőes. A Bükk, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-őeŐyséŐ patakvölőyeiben is el fordul a foltos szalamandra, a Bükk-fennsíkon méő az alpesi Ő te is. A meőye őeőy- és dombvidéki területein leőnaőyobb számban a barna varanőy és az erdei béka fordul el, de sárőaőasú unka, Őyepi béka és zöld levelibéka is találőató. Ritkán találkozőatunk a Zemplénben és a BodroŐ mentén is a keresztes viperával. A Tisza mentén ŐazdaŐ alföldi vízimadár viláőot találunk, míő a Bükkben és el terében parlaői sas, kerecsen sólyom, kíőyászölyv, uőu és más ritka raőadozó madarak költenek. A bükkösökben a feőérőátú fakopáncstól a kis léőykapón át a kék ŐalambiŐ ritka fajok fészkelnek. A meőye folyóvölőyeinek Őyepjein jellemz védett madár a őaris. AŐŐtelek környékére, a Bükkbe és a Zemplénbe kis létszámmal visszatelepült Szlovákiából a őiúz és a farkas is. Az uőróeőerekkel rokonsáőban lév csíkos szöcskeeőér fokozottan védett faj, őazánkban már csak a Borsodi-Mez séő kaszálórétjein fordul el. Az ürőe a leőtöbb korábbi él őelyér l kipusztult, de őárom pelefaj és számos ritka denevérfaj fordul el a meőyében. A Baradla Domica-barlanŐrendszer állatviláőa is különleőes, több bennszülött fajjal, amelyek seőol másutt a viláőon nem fordulnak el (szemercsés vakászka, barlanői keresztespók, aőőteleki vakbolőarák, barlanői Őiliszta, stb.). A réői denevér tömeőek elt ntek, ma már csak eőy-két ezer denevér őasználja a BaradlabarlanŐot, f ként telelésre. Alapvet en az élettelen természeti értékek meő rzésére őozták létre az AŐŐteleki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐot, azonban a korábbi Zempléni Tájvédelmi Körzet is őozzájuk tartozik. Az élettelen természeti értékek között a barlanőok a leőismertebbek. Az aőőteleki Baradla-barlanŐ a Szlovákiából nyíló Domica-barlanŐŐal eőy rendszert alkot, több mint 25 km őosszú. GazdaŐ cseppk kincsét több útvonalon is meőcsodálőatja a naőyközönséő. A meőye több mint 1380 kisebb-naőyobb barlanőjából csak néőányat építettek ki, ezek barlanőász felszerelés nélkül is, szakvezetéssel látoőatőatók. 2.4. ÉŐőajlati paraméterek meőfiőyelőet és várőató változása Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében A megyei klímastratéőia elkészítésekor fontos az éőőajlati paraméterek változásainak és számszer mértékének ismerete, ennek meőőatározására a közelmúlt és a jelen éőőajlati viszonyai, a meőfiőyelt tendenciák és a klímamodellszimulációk seőítséőével számszer sítőet jöv beli változások szolőálnak alapul. Az éőőajlati jellemz kben bekövetkezett változásokról elmondőató, őoőy őazánkban és Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében is az évi átlaőő mérséklet az elmúlt évszázadban a viláőméret tendenciákkal 22

eőyütt mozőott, folyamatosan emelkedve. (4. ábra) Az 1980-as évekt l fiőyelőet meő jelent sebb növekedés, éven belül a nyarak meleőedtek leőinkább. 4. ábra: Az orszáőos évi középő mérsékletek 1901 és 2016 között Forrás: OrszáŐos MeteorolóŐiai SzolŐálat 42 A leőjelent sebb meleőedés az 1980-as évekt l fiőyelőet meő, több mint 2,1 C-al a keleti, északkeleti orszáőrészben volt tapasztalőató 1981 és 2015 között (5. ábra, bal panel), ez alapján teőát meőállapítőató, őoőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőye kitettséőe orszáőos összeőasonlításban is jelent s. Az évszakos változások esetében a nyarak meleőedtek leőinkább ebben az id szakban, orszáőos átlaőban minteőy 2 C-kal, de ez az északkeleti réőiók esetében elérte a több mint 2,5 C-os meleőedést is nyáron (5. ábra, jobb panel). 5. ábra: Az éves (bal) és a nyári (jobb) átlaőő mérséklet ( o C) változása 1981 és 2015 között Forrás: Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia 43 MaŐyarorszáŐ 1901 és 2016 közötti csapadékmennyiséői adatait vizsőálva kismérték csökkenés fiőyelőet meő, viszont az utóbbi 30 évet meőnézve maőasan kiuőró értékekkel is találkozőattunk. (6. ábra). 42 http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/ 43 http://www.kormany.hu/download/f/6a/f0000/n%c3%89s_2_strat%c3%a9gia_2017_02_27.pdf 23

6. ábra: Az orszáőos évi csapadékösszeőek 1901 és 2016 között Forrás: OrszáŐos MeteorolóŐiai SzolŐálat 44 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye őeőyvidéki területein a 600 mm fölötti csapadékösszeőek jellemz ek, a Bükk csúcsai közelében ez meghaladja a 800 mm-t is, míő a meőye déli területein 500-550 mm közötti csapadék őullik sokéves átlaőban (7. ábra, bal panel). A csapadékösszeő változása a meőyében növekedést mutat, kiemelten a Sajó-völŐyben, aőol akár 15%-ot is meőőaladó növekedés jelentkezik (7. ábra, jobb panel). MeŐállapítőató, őoőy a csapadékeloszlás térben és id ben naőyon változékony, az éves átlaőokban nem mutatőató ki eőyértelm en sziőnifikáns változás eőyik irányban sem, viszont az utóbbi években inkább a széls séőes jelleő dominanciája fiőyelőet meő. 7. ábra: Az évi csapadékösszeő átlaőa 1981 2010 (balra) és változása 1961 2015 között (jobbra) Forrás: Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia 45 A napi csapadékintenzitás tekintetében elmondőató, hogy nyáron naőyobb lett, amely során a csapadék eőyre inkább rövid ideiő tartó, intenzív záporok, zivatarok során éri el a felszínt. Ezen változás az orszáő északi réőióiban jellemz en növekv ek. A magyarorszáői és a meőyei éőőajlat várőató alakulása tekintetében a klímamodellek alapján az átlaőő mérséklet további növekedésével számolőatunk. Az átlaőő mérséklet növekedése várőatóan 44 http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/ 45 http://www.kormany.hu/download/f/6a/f0000/n%c3%89s_2_strat%c3%a9gia_2017_02_27.pdf 24

er teljesebben foő jelentkezni a keleti orszáőrészben, íőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében várőatóan tovább foő er södni az alföldi és középőeőyséői területek közötti éőőajlati különbséő. A fagyos napok száma várőatóan csökkenni, míő a nyári napok száma várőatóan növekedni foő. A jöv ben a csapadékviszonyok átrendez désére számítőatunk, a nyári csapadékátlaő várőatóan csökkenni foő, míő a téli növekedni, az átmeneti évszakok esetében jelent s eltéréseket találunk a modelleredmények között. A száraz id szakok nyári őosszabbodása a 21. század véőére várőatóan az eőész orszáő területén, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében is jellemz lesz, a leőer teljesebb növekedésre a déli és keleti orszáőrészben számítőatunk. A fentiek alapján látőató, őoőy a keleti orszáőrészt több klimatikus tényez változása is er teljesen érinti, uőyanakkor nem eleőend csak a őatások számbavétele, kritikus jelent séőőel bír az is, őoőy a megyei társadalmi ŐazdasáŐi rendszer őoőyan képes reaőálni ezen éőőajlati paraméterek változásaira. Hiszen a klímaváltozás várőatóan eltér őatással lesz a különböz társadalmi csoportokra, amely során az eőyenl tlenséőek növekedésére kell számítanunk. Az alacsonyan iskolázott, alacsony jövedelemmel rendelkez csoportok, vaőy például az id skorúak és a Őyermekek általában sérülékenyebbek a klímaváltozás őatásaira, íőy a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyére jellemz adottsáőok (pl. az orszáőos átlaő alatti társadalmi-őazdasáői mutatói) méő inkább sérülékennyé teszik ezt a területet. 2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mitiőációs őelyzetértékelése 2.5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei üveőőázőáz leltár Az űőőajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 5. űrtékel Jelentése szerint a jelenleői éőőajlatváltozás eőyértelm összefüőőésben áll az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának emberiséő okozta fokozódásával. A klímaváltozás bizonyos őatásai már elkerülőetetlenek, de az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentésével lassítőatjuk a változást, illetve a méő meőel zőet őatásokat elkerülőetjük. Annak érdekében, őoőy reális célokat lehessen kit zni az üveőőázőáz (ÜHG)-kibocsátás csökkentésére, ismerni kell, őoőy mely szektorok milyen arányban részesülnek a kibocsátásokból. A Klímabarát Települések SzövetséŐe által közreadott számolótábla alapján összeállításra került Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÜHG-leltára. A leltár az öt leőnaőyobb kibocsátó szektor (enerőiafoőyasztás, naőyipari kibocsátás, közlekedés, mez ŐazdasáŐ, őulladékőazdálkodás) kibocsátására készít becslést, továbbá számol a zöldterületek által elnyelt szén-dioxid mennyiséőőel is. A kibocsátások pontos meőőatározására jelenleg nincs leőet séő, azonban becsült adatok számszer sítőet k és ezáltal olyan eőyséőes képet kapőatunk a meőye üveőőázőatású Őáz kibocsátásáról, amelyre eddiő nem volt leőet séő. A pontos meőőatározást az is akadályozza, őoőy az üveőőázőatású Őázok sokféle forrásból kerülőetnek a léőkörbe, Őyakran a kibocsátások nincsenek dokumentálva, vaőy nem elérőet az erre vonatkozó számszer sített adat. A leltár teőát leőtöbb esetben számított adatokat és a naőyipari kibocsátóktól eőyedi bekérésen alapuló adatokat tartalmaz, amelyek esetében nem minden témakör esetében van azonos évre vonatkozóan elérőet adat, továbbá az adatok őiányossáőai miatt eőyes témakörökben általános, leeőyszer sített adatok kerültek fiőyelembevételre. Az ÜHG-leltár teőát mind a különböz szektorok üveőőázőáz-kibocsátására, mind pediő az zöldfelületek, azon belül is csak az erd k által elnyelt szén-dioxid mennyiséőét tartalmazza, amely által eőy becsült értékeken alapuló leltárt kapunk. A leltárban kiszámolt CO 2 eőyenérték adat, közelít adat, amely alkalmasak arra, hogy a különböz területi eőyséőek összeőasonlítőatóvá váljanak, és őoőy meővizsőálőatóak leőyenek az eőyes áőazatok kibocsátási adatai. Mindemellett az az ÜHG-leltár becsült adatai arra is információt adnak, őoőy mely áőazatok mekkora mérték részesedéssel járulnak őozzá az üveőőázőázok kibocsátásááért. Továbbá a kibocsátások potenciálisan csökkentőet forrásaira is tájékoztatást nyújt, valamint arra is, őoőy a kibocsátások csökkentésére tett beavatkozások eredményesséőét a kés bbiekben is vizsőálat alá leőessen vetni. 25

2.5.1.1. ENERGIATERMELűS űs -FOGYASZTÁS 2015-ben Borsod-Abaúj-Zemplén meőye villamosenergia-felőasználása 3.628,5 ezer MWh volt. Ennek meőoszlása az alábbi ábrán látőató. LeŐnaŐyobb része, 62,1%-a ipari felőasználásra kerül, ezt követi 16%-os értékkel a lakossáő villamosenerőia-felőasználása, majd a kommunális cél összesen 2,8%-kal. KözviláŐítási célra 0,7%, mez ŐazdasáŐi célra elenyész, 0,6% alatti mennyiséő kerül felőasználásra a meőyében, a többi mind eőyéb célra került felőasználásra. Teőát a két leőjelent sebb felőasználói csoport az ipar és a lakossáő. Ezek mellett a többi felőasználás aránya naőyon csekély. 8. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye szolőáltatott villamosenerőia mennyiséőe (MWh, %) felőasználási cél szerint 2015-ben Adatok forrása: KSH A meőye számára értékesített földőáz mennyiséőe 2015-ben meghaladta a 775 millió m 3 -t, melynek leőnaőyobb őányadát, 59,1%-át az ipari felőasználás és 20,9%-át a őáztartási felőasználás teszi ki, mint a két leőnaőyobb foőyasztó. 26

9. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékesített ŐázmennyiséŐe (m 3, %) felőasználási cél szerint 2015-ben Adatok forrása: KSH Az enerőiafoőyasztás jellemzése estében nem őaőyőató fiőyelmen kívül a lakossáői tűzifa- és szénfoőyasztás, azonban ezen információra csak népszámlálási évekre vonatkozó adat érőet el. A 2011- es népszámlálás alapján becsült értékek adőatók meő ezen foőyasztási adatokra. Az ÜHG-leltár alapján Borsod-Abaúj-Zemplén meőye összes becsült lakossáői t zifafelőasználása 461.997 tonna, míő a lakossáői szénfelőasználás 28.931 tonnára becsülőet. Ez alapján meőállapítőató, őoőy a földőázfelőasználás növekedése mellett, az orszáőos tendenciának meőfelel en a t zifával történ f tési mód eőyre naőyobb teret őódít a maőas erd sültséőőel rendelkez Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében is. Mindemellett a meőyében a lakossáői szénfelőasználás is maőas, továbbá a lakossáő társadalmi őelyzetéb l adódóan a tüzel anyaőnak nem min sül anyaőok (pl. m anyaőok, Őumik, őulladékok stb.) f tési felőasználása is gyakori, amely környezet-, klíma-, és eőészséővédelmi szempontból eőyaránt káros, olyan Őázokat, adalékanyaőokat juttat a léőkörbe, amelyek tovább rontőatják a leveő min séőet és rákkelt k. Ezek is eredményezik a szálló por kisméret részecskeinek (a 10 mikrométernél kisebb átmér j részecskék - PM 10) maőas koncentrációját a leveő ben, amely eőészséőüőyi őatása kiemelked : n őetnek a léőz szervi, valamint szív és érrendszeri tünetek meőjelenései és súlyosbodásainak valószín séőe, a tüd rák kialakulásának kockázata, továbbá Őyulladást el ídéz őatása is van. 46. 2000-t l kezd d en orszáőosan a őáztartások foőyasztási kiadásain belül a lakásfenntartásra és őáztartási enerőiára fordított kiadás 18,5%-r l 22,2%-ra n tt 2015-re, mely a kiadási f csoportok között az élelmiszerek után a 2. legnagyobb részesedéssel bír. 47 Borsod meőyében eőőez az is őozzájárul, őoőy a meőye naőy részén 1946 1980 között épült épületek vannak többséőében, de a meőye északi, naőy kiterjedés részén a települések lakásállományának jelent s részét 1946 el tt épült őázak uralják, a miskolci teljes lakásállomány 31,8%-a pedig az 1960-as évek közepén indult panelproőram során jött létre. Ezek a 40 80 éves épületek enerőiaőatékonysáői szempontból kedvez tlen tulajdonsáőúak, maőas f tési iőénnyel rendelkeznek. 48 A meőyében korábban néőy 50 MW-nál naőyobb teljesítmény er m is üzemelt, azonban a veszteséőeket termel üzemeltetés miatt a közelmúltban 3 er m vet (Berente, Tiszapalkonya és 46 http://pm10.kormany.hu/egeszsegugyi 47 Központi Statisztikai Hivatal, 2016, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1512.pdf 48 Lecőner Tudásközpont: Parasztőáz, Kádár-kocka, panel vaőy lakópark Hol lakik a maőyar?, 2017, forrás: http://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar 27

Tiszaújváros) is leállítottak. Az eőyetlen 50 MW-nál naőyobb teljesítmény ő er m a meőyében a SajószöŐedi Őázturbinás ő er m (120 MW). E mellett villamosenergia-termelésére alkalmas f t m vek is meőtalálőatóak a meőyében (Ózd, Tiszaújváros, Sárospatak, Kazincbarcika), amelyek els sorban ő termelésre fókuszálnak, összesen hét településen van távő szolőáltatás (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújőely, Tiszaújváros, Putnok, Sárospatak). A klímaváltozással összefüőőésben az enerőiaőazdálkodás esetében kiemelten fontos a meőújuló enerőiaforrások jelenleői őelyzetének és ezek felőasználásának további leőet séőeire irányuló őelyzet feltárása a meőyében. A meőújuló enerőiaforrások közül az orszáőos átlaő feletti erd sültséőre alapozva a biomassza nyújt jelent s őasznosítási leőet séőeket. Ennek pozitív példája a BioenerŐy-Miskolc SzolŐáltató Kft. 780 millió forintos beruőázással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza tüzelés f t m ve, a Kiliáni biomassza f t m. A meőújuló enerőiaforrást őasználó létesítménnyel évente eőymillió köbméter földőáz takarítőató meő. A ő központ a Kilián Déli lakótelep 918 lakásának, 18 intézményének, a GaŐarin utcai MIH telepőely f tésének, HMV-nek, valamint a Dorottya úti kazánőáz ő ellátását biztosítja. 49 A meővalósítás óta a Kenderföldi és a Dorottya utcai ő körzetekben 146 988 GJ ő enerőia el állítását biztosította biomassza forrásból, ezáltal 4 803 530 m 3 földőáz felőasználását kerülte el, amellyel 9377 tonna CO 2 kibocsátással csökkentette a környezetterőelését. 50 Bár Miskolc teljes távő felőasználását tekintve teljesítménye nem jelent s, szerepe méőis kiemelten fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO 2 mennyiséőét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiser EnerŐiaszolŐáltató Kft. 300 millió forintos beruőázással épített új biomassza kiser m vet, amely a Sajóbábonyi Ipari Parkba betelepült termel vállalatok számára állítja el a tecőnolóőiai Ő zt, a Ő ztermelésőez szükséőes földőáz mennyiséőének jelent s részét kiváltva meőújuló enerőiaforrás felőasználásával (5 tonna/h teljesítmény biomassza Ő zfejleszt kazán alkalmazásával, amely f tése napraforőóőéjjal és faaprítékkal történik). 5152 A meőye őárom leőjelent sebb vízer m ve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Fels dobszai (0,52 MW) és a Gibárti vízer m (0,5 MW). A meőyében széler m -park nem került telepítésre, azonban őárom széler m vet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két széler m vet állítottak fel, amelyek összteljesítménye 2x0,225 MW. Emellett Fels zsolca és OnŐa őatárában látőató a 2006-ban felállított széler m, amely névleőes teljesítménye 2 MW. A megye fontos meőújuló enerőiaforrása a Őeotermikus enerőia, amit szintén fel leőet őasználni enerőiatermelésre. A PannErŐy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az orszáő jelenleői leőnaőyobb Őeotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012 szeptemberében sikeresen lezárult a Miskolcot és aőőlomerációs körzetét Őeotermikus ő vel ellátó projekt beruőázásáőoz szükséőes öt darab Őeotermikus kút fúrása. A MIH Kft., MaŐyarorszáŐ második leőnaőyobb közüzemi távő szolőáltatójaként a 2013-2014-es f tési idényben Miskolc avasi városrészét már a Őeotermikus ő re csatlakozva látta el, majd a 2014-2015-ös f tési idényre meővalósult e fejlesztés második üteme is, amely a belvárost és több közintézményt érintett. A fejlesztések eredményeként Miskolcon a lakossáői és eőyéb felőasználók 2014-ben 47,42%-ban meőújuló enerőiából kapták a f tési célú ő enerőiát. Ezzel közel 20 millió m 3 földőáz került kiváltásra és több mint 36 ezer tonna szén-dioxiddal csökkent a környezeti terőelés. 2015-ben a második olyan f tési szezon kezd dött meő Miskolcon, amikor már teljes kapacitáson m ködött a geotermikus rendszer, ezzel 55% fölé emelkedett a meőújuló enerőiaforrások (geotermia, biomassza, felőasználásának aránya a városban a 2015. évi értékesített ő mennyiséőe alapján. 5354 A őelyi termálvíz vizsőálatok alapján a Őeotermikus enerőiatermelés 150-ed részére csökkenti a földőáz alapú termelés üveőőázőatást okozó Őázainak kibocsátását. 2013-ban befejez dtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc ő vezeték építési munkálatai, valamint a ő cserél állomások építése is. ÍŐy az elmúlt években meővalósult 22-24 millió eurós beruőázás 49 http://miho.hu/biomassza-hasznositas 50 http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/miho_prosp_a4_ver3.pdf 51 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. MeŐye Önkormányzata, 2013 52 https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso, űmop- 1.1.1/F-11-2011-0123 projekt 53 http://miho.hu/hirek-mediamegjelenesek/tavho-kornyezetbarat-modon 54 http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/miho_prosp_a4_ver3.pdf 28

eredményeként Miskolc mellett Mályi és Kistokaj is bekapcsolódott a Őeotermikus ő őasznosításába. E mellett fontos kitérni a MIH Kft. Futó utcai depóniaőáz f t m jére, amely a meővalósítás óta a Futó utcai ő körzetben 51 566 GJ ő enerőia el állítását biztosította bioőáz forrásból, ezáltal 1 685 163 m 3 földőáz nem került eltüzelésre, amellyel 3290 tonna CO 2 kibocsátással csökkentette a környezetterőelését. 55 A fentiekőez őasonlóan fontos meőemlíteni a LEADER ProŐram által támoőatott, Miskolc térséőében meővalósuló ún. Mikrovirka projektet, amelynek célja a térséő települései villamosenergia-önellátásának meőteremtése decentralizált, meőújuló enerőiaforrásokat (RES) őasznosító közösséői er m vek építésével, a közösséő taőjainak aktív bevonásával. Az 1 falu 1 MW proőram I. üteme során 27 nyertes enerőiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösséő 24 db 3-5 kw-os fix vagy napkövet vel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kw-os növényolajos minier m, 2 db 60 kw-os kéttenőelyes napparabola, 2 db 120 kw-os faapríték tüzelés kazán, 18 db 2 m 2 napkollektor, 1 db 1,7 kwp szélőenerátor beruőázás valósult meő. Ezek összesen 277 millió forint támoőatással kerültek meővalósításra. Ezen meőújuló enerőiát őasznosító fejlesztéseket er síti meő a Fels zsolca és OnŐa között jelenleg tervezett 20 MWp teljes kapacitású fotovoltaikus er m létesítése. A projekt keretében 73 920 db 270 Wp teljesítmény napelem és 462 db inverter kerül telepítésre, amelyek révén évente 20 748 753 kwő villamos enerőia értékesítőet majd a kötelez átvételi rendszerben. A projekt eredményeként a meőújuló enerőiaforrásból el állított enerőiamennyiséő évente 74 695,51 GJ-lal növekszik, az üveőőázőatást okozó Őázok mennyiséőe tervezetten évente 20 242,48 tonnával csökken. 56 A klímaváltozással összefüőőésben fontos meőjeleníteni azt is, őoőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében lév települések rendelkeznek-e Fenntartőató EnerŐia Akciótervvel (SEAP). Az Európai Unióban kit zött CO 2 csökkentési célok meővalósulásának támoőatására a PolŐármesterek SzövetséŐe ösztönözte a településeket, őoőy fenntartőató települési enerőiaőazdálkodási akcióproőramokat készítsenek és valósítsanak meő. MaŐyarorszáŐon 29 település nyújtott be SEAP tervet, amelyb l 11 Borsod-Abaúj- Zemplén meőyei település, ezzel kiemelked aktivitást mutat a meőye orszáőosan. Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, BoŐács, Hernádnémeti, Miskolc, Nyékládőáza, Ózd és Sárospatak elfoőadott dokumentummal rendelkezik, Tiszaújváros, Szerencs és Tokaj akcióterveit a képvisel testületek jóváőaőyták, de a PolŐármesterek SzövetséŐénél méő értékelés alatt állnak. Ezen akciótervek célja, őoőy őelyi, település szint enerőetikai stratéőiát nyújtson az adott településnek és a fenntartőató enerőiaellátási rendszerre vonatkozó javaslatokkal növelje azok ellátásbiztonsáőát és versenyképesséőét és ennek keretében minimum 20%-os 2020-iŐ elérend széndioxid meőtakarítást t zzön ki célul a teljes település (lakossáő, középületek, ipar) kibocsátására vonatkozóan. 2016 óta az üveőőázőáz-kibocsátások csökkentésére irányuló tervek mellett a klímaalkalmazkodási vállalásokat is tartalmazó Fenntartőató Energia- és Klímaakciótervet (SECAP) irányozza el a SzövetséŐ, amely eőyel re a meőyében egy településnek sincs, pedig azt a klímaváltozásra, enerőiabiztonsáői kiőívásokra adott őosszú távú, átőondolt, stratéőiai tervezési válaszok miatt mindenképpen javasolt elkészíteni. Azonban a Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP) keretében most leőet séő nyílik települések és őelyi akciócsoportok részére is ezen akciótervek kidolőozására. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye enerőiatermelésb l és -foőyasztásból származó ÜHGkibocsátása 2.863.880 tonna CO 2 eőyenérték/év, ami a meőye ÜHG-kibocsátásának 60 %-át jelenti, mint leőjelent sebb kibocsátó forrás. Ez maőában foőlalja az áramfoőyasztásból, a földőázfoőyasztásból nem csak lakossáői, őanem ipari, kommuniális és minden eőyéb felőasználó általi felőasználásokat eőyaránt és a lakossáői szén-és t zifafoőyasztásból származó kibocsátásokat is. Teőát a fentebb 55 http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/miho_prosp_a4_ver3.pdf 56 A Kormány 1560/2017. (VIII. 21.) Korm. őatározata, a KEHOP-5.1.1-17-2017-00001 azonosító számú ( 4 MW teljesítményt meőőaladó fotovoltaikus beruőázás cím ) és a KEHOP-5.1.1-17-2017-00002 azonosító számú ( Fotovoltaikus er m létesítése Fels zsolcán cím ), őárommilliárd forintot meőőaladó támoőatási iőény projektjavaslatok támoőatásáőoz történ őozzájárulásról 29

ismertetett információk, a villamos áram, a földőáz és a lakossáői szén- és fatüzelés kerül elszámolásra. A 2 863 880 tonna CO 2 eőyenérték/év ÜHG-kibocsátásból a ŐázfoŐyasztás 1.478.642 t/év (52%), az áramfoőyasztás 1.306.264 t/év (45%), míő a szén és t zifatüzelés mindösszesen 78.974 t/év CO 2 eőyenértéket (3%) tesz ki. Az enerőiafoőyasztásból származó, eőy f re es ÜHG-kibocsátás 4,109 t/év, ami a jelent sen meőőaladja az orszáőos átlaőot (az ÜHG leltár módszertanával számítva 2,86 t/év). 10. ábra: Az enerőiafoőyasztásból származó ÜHG-kibocsátások meőoszlása (tonna CO 2 eőyenérték), 2015. Adatok forrása: KSH Az enerőiafoőyasztásból származó kibocsátások őasonló arányban (45-52%) köt dnek az áram és a földőázfoőyasztásőoz, míő a lakossáői szén- és t zifafelőasználásból származó kibocsátás a két el bbiőez képest csekély, mindössze 3%-a az összes enerőiafoőyasztásból származó ÜHG-kibocsátásnak. A felőasználók tekintetében a leőjelent sebb az ipar és a lakossáő részesedése, e kett eőyütt közel 80%-ot tesz ki az enerőiafoőyasztásból származó ÜHG-kibocsátásból. 2.5.1.2. IPAR űs A NAGYIPARI KIBOCSÁTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ipara az orszáő iparában is kiemelt szerepet tölt be és a klímaváltozás szempontjából is fontos ezen tevékenyséő ÜHG-kibocsátása. A rendszerváltás után a kedvez tlen anyaőés enerőiaiőényes ipari áőazatok termelés csökkenése a bányászattal eőyütt jelent sen csökkent. Az 1992-es mélypont után ipari termelés növekedés 2000-t l fiőyelőet meő. Az ipari termelés értéke 2009-ben 1.310 Mrd Ft körül volt, a ŐazdasáŐi válsáő őatására csökkenés volt meőfiőyelőet, azonban a válsáő után ŐazdasáŐi növekedés következett, melynek őatására 2016-ra elérte a közel 2.350 Mrd Ft-ot, ezzel jóval az orszáőos átlaő felett teljesítve. 57 A meőye iparának meőőatározó áőazata a veőyipar, mely 2008-ban a meőyei ipari termelés 47%-át állította el, 2016-ban a 40%-át. 2011-t l napjainkiő is a Őépipar termelési értéke a leőmaőasabb. A Őépipar szerkezete a kilencvenes évek véőét l jelent s változásnak indult. El térbe került a Őépjárm -alkatrészek, számítástecőnikai, őíradástecőnikai, szórakoztató elektronikai termékek, kézi szerszámőépek Őyártása. A Őépipar szerepe meőőatározó, naőymérv fejl dése els sorban a külföldi érdekeltséő vállalkozások fejlesztéseinek tulajdonítőató. Az iparon belül a Őépipar termelésének részaránya a 2001. évi 8%-ról 2008- ra 26%-ra emelkedett, 2011-re már meőőaladta a veőyipar termelési értékét. A többi áőazatban eltér 57 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oia021b.html 30

mérték csökkenés fiőyelőet meő. A feldolőozóipar f bb áőazatai közül a Őépiparban a termékek 88%-át; a textiliparban 69%-át; a fémalapanyaő fémfeldolőozásban 63%-át; a vegyiparban 61%-át exportálták. 58 Miskolc részesedése meőyei szinten is kiuőró az ipar, mint nemzetőazdasáői áő bruttó őozzáadott értékében, továbbá Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérséő veőyipari üzemei, er m vei és eőyéb termel vállalatai révén járulnak őozzá a meőyében a bruttó őozzáadott értékőez, amely 583 Mrd Ft volt 2015-ben. A megye jelent s ipari létesítményei az Ózdi Acélm vek Kft., a MOL Petrolkémia Zrt. és a Columbian Tiszai KoromŐyártó Kft. Tiszaújvárosban, a BC-Tőerm Kft. és a Linde Gáz MaŐyarorszáŐ Zrt. Kazincbarcikán. A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei székőely épít ipari vállalkozások termelési értéke 26 milliárd forint volt 2016-ban, 2%-kal n tt az el z évőez képest. 59 Az ÜHG-leltár során a naőyipari kibocsátások esetében az EU kibocsátáskereskedelmi-rendszerének (EU ETS) őatálya alá tartozó naőyipari kibocsátók kerültek fiőyelembevételre. Az eredmények alapján meőállapítőató, őoőy a naőyipari létesítmények kibocsátása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében jelent s. A meőyére számított naőyipari kibocsátók 27%-os részaránya amely meőközelít leő 1,29 millió tonna szén-dioxid eőyenérték kibocsátás jelent meghaladja az ipar orszáőos lépték részesedését az üveőőázőatású Őázok kibocsátásából, ami 9,4%. Ennek oka a számítási módszer különbséőein túl, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ipari őaőyományokkal rendelkezik, az ipar ma is jelent s, az orszáőos átlaőnál naőyobb mértékben járul őozzá a megyei GDP-hez. 2.5.1.3. KÖZLEKEDűS Az állami közútőálózatot Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a s r útőálózat jellemzi, els sorban földrajzi, településszerkezeti adottsáőai miatt. Az orszáőos közútőálózat útkateőóriánkénti meőoszlása alapján 900,1 km közút van Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, ezzel kiemelkedve a többi meőye közül els őelyen áll. A közút meőoszlása alapján 71,8 km autópálya, és 119,9 km I. rend f út, 329 km II. rend f út találőató a meőyében. 60 A meőyét az M3-as autópálya, M30-as autópálya, a 3-as számú f út, valamint a 80-as számú vasúti f vonal keresztezi, továbbá itt találőatóak méő a 25. sz., 26. sz., 35. sz., 37. sz., és 38. sz. f utak is. Az utak állapotában burkolati őibák találőatók, a pályaszerkezet teőerbírása, az utak eőyenetlenséőe következtében az utak min séőe romlott az elmúlt években. A burkolatállapot osztályzat szerinti meőoszlása alapján dönt en a rossz kateőóriába sorolt utak jellemz k a meőyére, amelyeket tovább rontőatnak a klímaváltozás káros őatásai, valamint közúti balesetekőez, eőészséőüőyi károsodásőoz is vezethetnek. 61 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében 2015-ban orszáőosan a leőalacsonyabb volt az 1000 lakosra jutó személyőépkocsik száma, ez 262 db-ot jelent. Ennek valószín sítőet okai a meőye lakossáőának kedvez tlen jövedelmi viszonyai és az orszáőosan leőalacsonyabb foőlalkoztatottsáői ráta. Ezt támasztja alá az újonnan forőalomba őelyezett Őépkocsik, ezer lakosra jutó leőalacsonyabb száma is, amely 12 db/1000 f 2015-ben. 62 A közúti forőalmi adatok alapján mind a vasúti és mind a buszos személyszállítás is csökken tendenciát mutat 2010 óta, azonban a személyőépkocsi-őasználat fokozatosan növekszik, amelyet az aprófalvas adottsáői jelleő is el seőít. 58 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolchelyzetkep.pdf 59 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf 60 MaŐyar Közút NZrt. tájékoztatási adatai 61 http://internet.kozut.hu/lapok/az-allami-kozuthalozat-fo-jellemzoi.aspx 62 OrszáŐos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Helyzet-Tér-Kép, forrás: https://www.teir.hu/helyzetter-kep 31

11. ábra: A személyőépkocsik száma, ezer lakosra (db) Forrás: OrszáŐos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) 63 A közúti közlekedésen belül a tömeőközlekedés esetében meőőatározó szerepe van az űszakmaőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt. (űmkk) által m ködtetett autóbusz őelyközi közlekedési rendszernek. A meőye 358 településéb l 357-et érintenek a járatok úőy, őoőy 266 településre csak autóbusszal leőet eljutni, vasúti összeköttetés nincs. A őelyközi autóbuszjáratokat dönt en munkába járásra, a közszolőáltatások elérése, illetve iskolába járás céljából veszik iőénybe. 2016-ban 500 db busz állt szolőálatban az űmkk-nál, amelyek statisztikai átlaőéletkora 16,02 év, m szaki átlaőéletkora 11,73 év volt. 64 A klímaváltozás szempontjából az ÜHG-kibocsátásőoz őozzájárul a járm vek állapota, és ennek keretében az autóbuszok maőas átlaőos életkora, őiszen ezen réőebbi járm vek őasználatuk során maőasabb üveőőázőatású Őáz mennyiséőet bocsátanak ki a leveő be a fiatalabb és már korszer bb állománynál. 65 A meőyeszékőely élen jár a fenntartőató közlekedés fejlesztésben: meővalósult a villamossín korszer sítése DiósŐy r felé, korszer bb villamosok kerültek beszerzésre, és 2016-ban 75 db CNG (földőáz meőőajtású) autóbusz állt szolőálatba. 66 A térséői közösséői közlekedés neőézkes, az aprófalvas térséőekben a domborzati- és településviszonyok meőkívánta speciális szolőáltatási meőoldások kiépülése körülményes, lassú. A közúti közlekedés mellett a meőye vasúti közlekedése is jelent s, és ennek a közlekedési áőnak a leőalacsonyabb az ÜHG-kibocsátása. Vasút őálózatának őossza 388 km, amelyb l, 194 km villamosított és 24%-a kétváőányú 67. A meőye vasútőálózata Miskolcról kiinduló suőaras rendszer. Kevéssé őatékony a napi inőázást szolőáló bels (reőionális jelent séő ) vasúti közlekedési rendszer. A meőye területén az elmúlt években jelent sebb fejlesztések nem valósultak meő e területen. Elkészült a Városi és el városi kötöttpályás közösséői közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térséőében cím, a kés bbi beruőázásokat el készít projekt, amelynek meővalósulása jelent sebb eredményt őozőat mind Miskolc, mind a környez városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelent sen 63 https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/kivalasztott-mutatok.html?xteiralk=htk&xids=1083,1084&xtertip=m&xterkod=5 64Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye tömeőközlekedési őelyzetér l, űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., 2017. szeptember, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07b_emkk_taj_2017.pdf 65 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. MeŐye Önkormányzata, 2013 66 https://hu.wikipedia.org/wiki/miskolc_t%c3%b6megk%c3%b6zleked%c3%a9se 67 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye tömeőközlekedési őelyzetér l vasúti közlekedés, MÁV MaŐyar Államvasutak Zrt., 2017. augusztus, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07a_mav_taj_2017.pdf 32

őozzájárulőat környezetbarát módon a munkaer piaci szempontból is fontos - Miskolc és a környez térséői központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérőet séőének javításáőoz. 68 Teőerszállítás vonatkozásában a közúti közlekedés jelent s, őiszen nem épültek ki a kombinált fuvarozás feltételei, er s a közúti átmen forőalom okozta terőelés. SzükséŐes lenne eőy, a nemzetközi közúti és vasúti f közlekedési vonalak mentén előelyezked transzeurópai loőisztikai központ létesítése pl. Tiszaújvárosban. Miskolc és Kassa összeköttetésének javítása jelent sen seőítené a két település strukturált eőyüttm ködésének fejl dését. A teőerszállítást befolyásolja, őoőy a meőyében 2015-ben 14 ipari park m ködött, ebb l 4 Miskolcon és környékén, de naőy loőisztikai központok találőatók Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvárosban is. A klímaváltozás szempontjából el nyös kerékpáros közlekedés esetében meőállapítőató, őoőy uőyan a kerékpárutak őossza 2008 óta folyamatosan emelkedett, 2015-re elérve a 133,08 km-t, azonban orszáőos összeőasonlításban a meőye átlaő alatti ellátottsáőú maradt. A meőyén belüli kerékpáros közlekedést els sorban a szabadid s kerékpározás jelenti, koncentrálva els sorban a Tisza menti zónára, pedig a őivatásforőalmú kerékpárutak fejlesztése is jelent séőőel bírőat a közúti forőalom csökkentése érdekében, amelyekre a meőye domborzati viszonyai miatt a síkabb területeken való kivitelezése számos el nnyel járőat az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében is 12. ábra: Kerékpárút őosszának alakulása Borsod meőyében (km), 2008-2015. Adatok forrása: MaŐyar Közút Zrt. A klímaváltozás következményei (pl. az extrém id járási események: szélviőarok, villámárvizek, felő szakadások) a közlekedési infrastruktúra zavartalan m ködését veszélyeztetőetik, továbbá a klímaváltozás tekintetében a közútőálózat maőas terőeltséőe miatt jelent s kibocsátási szektorként szükséőes foőlalkozni a közlekedési áőazattal. Ezt er síti meő az is, őoőy a közút min séőe rossz, a közlekedésben őasznált járm állomány uőyan orszáőos viszonylatban nem jelent s, méőis összetétele kedvez tlen, a közösséői közlekedés esetében is a őasznált járm állomány maőas életkorú, továbbá méő csekély a környezet- és klímabarátabb, alternatív őajtású állomány, valamint a közúti teőerszállítás teljesítményének jelent s naőysáőa és a kerékpárút fejlesztések csekély mértéke is. A megye ÜHG-leltárában a közlekedési eredet kibocsátások tartalmazzák a közúti és a vasúti kibocsátásokra vonatkozó becslést, ezen belül kiterjednek mind az áruszállításra, mind pedig a személyszállításra is, amely látőató a 10. ábrán. A meőye közlekedésének ÜHG-kibocsátása közel 494 ezer t CO 2 eőyenérték/év, amely részesedése az összes ÜHG-kibocsátásból 10%-os. Ez alapján a közlekedés a meőyében az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának harmadik jelent sebb forrása. Azért is fontos foőlalkozni vele, mert a őulladékőazdálkodás mellett ez az eőyetlen olyan áőazat, amelynek a jelenleői kibocsátása maőasabb, mint az 1990-es szint. A közútőálózat átlaőos napi forőalma alapján 68 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, B.A.Z. MeŐye Önkormányzata, 2013 33

becsült adatok szerint a közlekedési eredet kibocsátások túlnyomó részét a közúti közlekedés (99%) teszi ki, a fennmaradó rész a vasúti közlekedésőez kapcsolódik, amely előanyaőolőató. 13. ábra: Közlekedési eredetű kibocsátások meőoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében (tonna CO 2 eőyenérték) Forrás: ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés 2.5.1.4. MEZ GAZDASÁG A meőye természeti adottsáőai miatt a mez ŐazdasáŐ súlya az átlaőosnál kisebb, mindemellett változatos szerkezet. A meőyében sok erd t, ártéri nedves kaszálórétet és száraz Őyepet találunk. 2013- ban Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében 652 ŐazdasáŐi szervezet, valamint 35 ezer eőyéni ŐazdasáŐ m ködött. A meőye összes földterülete 676,6 ezer őa, ebb l 2015-ben már csak 524,4 ezer ha term terület volt. 2016. május véőén a mez ŐazdasáŐi terület 78%-a szántó terület volt, ez a m velési áőak közül a leőnaőyobb arányú. A szántóterület kisebb kilenőéssel, a Őyümölcsös, a sz l és a Őyepek területe folyamatosan csökkent az elmúlt években, ugyan a konyőakert, a Őyümölcsös és a sz l m velési áőak részesedése méő íőy is meőőaladta az orszáőost. A őasználatban lév földterületb l m velés alól már kivett terület rendkívül naőy, 2016-ban 152,2 ezer őa volt, ami orszáőos szinten is a őarmadik leőrosszabb eredményt mutatja. Az összes földterületb l az orszáőosnál lényeőesen maőasabb az erd k aránya (31%). 34

14. ábra: Földterület művelési áőak szerinti meőoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, (2005, 2010, 2015, 2016) 69 Adatok forrása: KSH A széls séőes id járási változások (ő őullámok, lokális naőymennyiséő csapadék, stb.) a klímaváltozás következményeként a tenyészid szak tolódása, a csapadékmennyiséői változások a mez Őazdálkodást, a termelést és a term területeket is károsan érintőetik. A klímaváltozás mérséklése szempontjából a mez ŐazdasáŐ vonatkozásában a földőasználatra, az állattartásra és a növénytermesztésre kell a fókuszt őelyezni. Az állattartás (kér dz k, őaszonállatok emésztéséb l származó metán kibocsátás, valamint az intenzív állattartó telepeken keletkez őíőtráőyából, tráőyakezelésb l ered ÜHG Őázok), ill. a szántóterületeken meővalósuló szerves- és m tráőya felőasználás, a földőasználatból ered változások miatt fontos tématerület. A mez ŐazdasáŐ által kibocsátásra kerül üveőőázőatású Őázok számítása során a kér dz k kibocsátása, a őíőtráőyából, továbbá a szerves- és m tráőyából származó kibocsátások kerültek meőőatározásra a 2010-es meőyei állatállomány és a meőyei szerves- és m tráőya adatokat fiőyelembevéve. Ez alapján a leltár nem tér ki a mez ŐazdasáŐ esetében minden területre (pl. a földőasználatból, földőasználati változásokból ered és a talajforőatásból adódó antropoőén kibocsátásokra (LULUCF szektor)), de íőyis jó alapot ad a mez ŐazdasáŐ által kibocsátott üveőőázőatású Őázok (els sorban metán és dinitroőén-oxid) mennyiséőére. A meőye állattenyésztését az extenzív leőel Őazdálkodásra alapozott állattartás őatározza meő. A meőye szarvasmarőa állománya 2010-ben 38.524 volt és 2015-re méő 15%-kal n tt. A sertésállomány tekintetében a meőye 2010-ben 95.014 darabbal rendelkezett, amelyek kis mértékben tovább Őyarapodtak 2015-re, míő a juő és a baromfiállomány mintegy 2,1 milliós száma közel 20%-kal csökkent. 70 A megye szerves tráőyázott alapterülete 8.921 őa, amelyőez párosul méő 176.368 őa m tráőyázott terület. A mez ŐazdasáŐban alkalmazott őasznált m tráőya, az esetleőesen fellelőet illeőális szennyvíz és szemétlerakók kibocsátása károsan érintőeti a talajvizet, amelyre a klímaváltozás szempontjából fiőyelmet kell szentelni, akár az öntözési iőények meőjelenése, akár a meőfelel ivóvíz ellátottsáő szempontjából. A fentiek alapján a meőye mez ŐazdasáŐának ÜHG-kibocsátása 103.357 t CO 2 eőyenérték/év, amely részesedése az összes ÜHG-kibocsátásból 2%-os. A mez ŐazdasáŐőoz kapcsolódó kibocsátások közül az állatállomány kibocsátása a leőjelent sebb. Ezt követi a őíőtráőya-emisszió, jelent s, 29 ezer tonnát meőőaladó kibocsátásával. A szerves- és m tráőyából származó kibocsátás a két el bbiőez 69 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf003.html 70 Mez ŐazdasáŐ számokban, AŐrárium 2016, OrszáŐos és Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei és EU-s adatokkal https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/agrarium2016/agrarium_2016_05bo.pdf 35

képest nem jelent s, ezt szemlélteti a 13. ábra is. A megye természeti adottsáőai miatt a mez ŐazdasáŐ súlya Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében kisebb, mint az orszáőban általában. Ennek meőfelel en a mez ŐazdasáŐi eredet kibocsátások részesedése is kisebb, mint az orszáőos arány. 15. ábra: Mez ŐazdasáŐi eredetű ÜHG-kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, 2010. Adatok forrása: KSH és az ÜHG-leltár eredményei 2.5.1.5. HULLADűKGAZDÁLKODÁS űs SZENNYVÍZKEZELűS HulladékŐazdálkodás A megyében keletkez őulladék mennyiséőében 2010 óta változás állt be, azóta folyamatosan csökkent a mennyiséőe. A csökkenés mértéke 2015-ig 29% volt, amely kedvez bb az orszáőos átlaőnál (25%). 71 Ennek meőfelel en a közszolőáltatás keretében elszállított őulladékok mennyiséőe szintén folyamatosan csökkent, 2015-ben közel 167 ezer tonna volt. 72 A csökkenés f okai a foőyasztási szokások meőváltozása, illetve a ŐazdasáŐi viláőválsáő következtében bekövetkez foőyasztás-visszaesés voltak, továbbá szerepet játszőat ebben a tiltott és rendkívül környezetszennyez őáztartási őulladékéőetés f tési célú őasznosítása is. A lakossáői eredet őulladék aránya 2015-ben 81% volt, amely a megye ipari jellege ellenére meghaladja az orszáőos átlaőot (77%). 73 Az eőy f re jutó elszállított őulladék naőyjából az orszáőos átlaőnak felel meő (200 kő/f /év). 74. A őulladékkezelési módok közül méő mindiő a környezeti szempontból leőártalmasabb kezelési mód, a lerakás aránya a leőmaőasabb, 2015-ben ez 142 124 tonna volt, mely a teljes elszállított őulladék mennyiséőének 85%-a, ami lényeőesen rosszabb az orszáőos átlaőnál (2015-ben 65%), de meőjeőyzend, őoőy aránya évr l évre csökken, 2008-ban ez az érték méő 96% volt. A őulladékokból származó kibocsátás leőnaőyobb része a lerakásőoz kötőet, a lerakókban a szerves anyaőok bomlása során keletkez metán adja. Az anyagában őasznosított őulladék aránya folyamatosan növekszik, 2015-ben ez közel 16 ezer tonna volt, mely 10%-os részesedést jelent (2008-ban ez csak 3,5% volt). Ez az érték is elmaradt az orszáőos átlaőtól (21%). 2015-ben az enerőetikailaő őasznosított őulladék 8675 tonnát tett ki, azaz a meőye őulladékkezelésének 5%-a őasznosul ilyen formában (orszáőos átlaő 15%). EnerŐiaőasznosítás nélküli éőetéssel ártalmatlanított őulladékkezelés 2012 óta nem történt a meőyében. 75 71 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html 72 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html 73 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 74 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html 75 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html 36

16. ábra: A közszolőáltatás keretében elszállított települési őulladékmennyiséőe a kezelés módja szerint (tonna), 2006-2015 76, Adatok forrása: KSH Jelent sen elmarad az átlaőtól a szelektíven beőy jtött őulladék lakossáőarányos mennyiséőe. Ezen a területen javulást őozott a 2013 januárjában őatályba lépett új, őulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény. A szelektív Őy jtés elterjesztése és további fejlesztése klímavédelmi szempontból azért fontos, mert ez az eőyik alapja a fenntartőató őulladékőazdálkodás meővalósításának. Ennek köszönőet en a szelektív Őy jtés aránya a meőyében folyamatosan emelkedik. Az íőy elszállított összes (lakossáői, közületi és közterületi) őulladék mennyiséőe 2015-ben naőyjából 12,6 ezer tonna volt 77, azonban ez a szelektíven beőy jtött őulladék lakossáőarányos mennyiséőe a meőyében (10 kő/f /év) jelent sen elmarad az orszáőos átlaőtól (30 kő/f /év). A lakossáő vonatkozásában ez 4,2%-ot tesz ki, míő a teljes képet nézve ez 7,9%. 78Viszont jó példaként szolőál őoőy a 2010-es 0-2% közötti szelektív Őy jtési arány néőány településen (köztük Miskolcon is) már 4% fölé és vannak olyanok is, amelyeknél ez már 8 és 16% közé emelkedett 2014-re. 79 E terület esetében fontos meőjeőyezni, őoőy ezen arányszámok 2015 óta jelent s mértékben növekedőettek azáltal, őogy 2016-ban a megye naőy részére kiépült a őáztól történ szelektív hulladékelszállítás (358 településb l 149 település esetében őiányzik), azonben ezen id szakra vonatkozó pontos mennyiséői adatok jelenleg méő nem állnak rendelkezésre. 76 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html 77 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 78 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html 79 Lecőner Tudásközpont: A saját kuka növeli a szelektálási kedvet, 2016, forrás: http://lechnerkozpont.hu/cikk/a-sajat-kukanoveli-a-szelektalasi-kedvet 37

17. ábra: LakossáŐtól elszállított szelektív őulladék aránya az összes elszállított őulladékból 2014- ben Forrás: Lecőner Tudásközpont 80 ÖsszefoŐlalóan meőállapítőató, őoőy a korszer őulladékőazdálkodás, a fenntartőatósáő és a klímavédelem prioritást adnak a őulladékok őasznosításának (újrafeldolőozás, visszanyerés) azok ártalmatlanítási leőet séőeivel szemben, ezért fontos fejlesztési feladat a jöv ben a szelektív őulladékőy jtés további elterjedése, a őulladékőasznosítás meőszervezése, illetve ennek infrastrukturális őátterének kiépítése. Szennyvízkezelés A települések szennyvízelvezetése mint életmin séői mutató az orszáőok fejlesztési struktúrájában környezetvédelmi, klímavédelmi, közeőészséőüőyi, nemzeti és nemzetközi meőítélés szempontjából meőőatározó tényez. Az els dleőes közm olló az eőy kilométer ivóvízvezeték-őálózatra jutó szennyvízcsatorna-őálózat őossza, melynek meőyei mutatója 684 m, ami elmarad az orszáőos átlaőtól (~750 m). A másodlaőos közm olló a közm ves vízellátásba és a szennyvízőy jt őálózatba bekapcsolt lakások arányának a különbséőe. A közm olló meőyei mutatója 15%, mely elmarad az orszáőos átlaőtól (16%). 81 A meőyében a közüzemi szennyvízőy jt -őálózatban tisztítottan elvezetett összes szennyvíz aránya az összes elvezetett szennyvíz mennyiséőéőez képest csaknem eléri a 100%-ot. A leőjelent sebb ÜHG-kibocsátó forrás e tekintetben a szennyvízkezel telepeken, a szerves anyaőok bomlása során felszabaduló metán. A őulladékőazdálkodásból és szennyvízkezelésb l származó kibocsátás a lerakott szilárd őulladék és a szennyvíz kibocsátásaiból áll össze, amely részben a népesséő naőysáőától, részben a őulladékőazdálkodási és szennyvízelvezetési és -kezelési infrastruktúra kiépítettséőnek állapotától is füőő. Borsod-Abaúj- Zemplén meőye őulladékőazdálkodásból származó ÜHG-kibocsátása 40,8 ezer tonna CO 2 eőyenérték/év, ami a meőye ÜHG-kibocsátásának körülbelül 1 %-át jelenti. Ennek közel 99%-át a 80 http://lechnerkozpont.hu/cikk/a-sajat-kuka-noveli-a-szelektalasi-kedvet 81 Központi Statisztikai Hivatal (2015): A települések infrastrukturális ellátottsáőa. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra15.pdf 38

szennyvízkezelés, míő 1%-át a őulladéklerakás okozza. A jöv ben eőyre több szennyvíz keletkezésével számolőatunk, melyeket a tisztítási folyamatok után a leőtöbb esetben eőy felszíni vízfolyásba vezetnek be, íőy méő naőyobb fiőyelmet kell fordítani a meőfelel tisztítási folyamatokra és javasolt a keletkez szennyvíz mennyiséőének csökkentésére fókuszálni az ÜHG-kibocsátások csökkentése érdekében. Az ÜHG-kibocsátás terén jelent s meőtakarítás érőet el a szennyvizekb l keletkez bioőáz őasznosítása révén, ezáltal uőyanis meőújuló enerőiaforrással váltőató ki a földőáz felőasználás eőy része. 2.5.1.6. ZÖLDTERÜLETEK CO 2 MEGKÖTűSE A klímaváltozás szempontjából kimaőasló az erd k szénmeőköt képesséőe és leveő tisztítóképesséőe, valamint ezek mellett kiemelt szerepet játszanak a léőmozőásban, a víz körforőásában, vízmeőtartásban, talajerózió csökkentésben is. Az erd területek naőysáőa 2010-ben 165,6 ezer ha volt, amely a következ 5 évben naőysáőrendi változáson esett át és 2015-re már elérte a közel 210 ezer őa mértéket amellyel a meőyék között els őelyen áll a Borsod-Abaúj-Zemplén meőye majd 2017-re 211,6 ezer őa kiterjedés re n tt. A meőye települési zöldterületeinek (pl. közparkok, közkertek, fásított közterek és a játszóterek) naőysáőa 2010-ben 907,2 őa volt, míő 2015-re ez a szám 892,4 őa-ra csökkent, amely méő íőy is orszáőos átlaő feletti. A zöld növények a fotoszintézis révén elnyelik a szén-dioxidot, íőy az ÜHG-leltár készítésekor a zöldterületek által elnyelt szén-dioxiddal is kalkulálni szükséőes annak érdekében, őoőy teljesebb képet kaphassunk a meőye teljes ÜHG-kibocsátásáról. A meőyei ÜHG-leltár módszertan alapján, a nyel kapacitásokra vonatkozó korlátozott adat és információ őozzáférés miatt a léőköri CO 2 meőkötésnek számszer sítése csak az erd terület mérete alapján került becslésre. Fontos őanősúlyozni ez esetben is, hogy az ÜHG-leltár csupán becslést ad a meőyei kibocsátásokról, ugyanakkor alkalmas arra, hogy a különböz területi eőyséőeket összeőasonlítsuk. Teőát a zöld növények, zöldterületek becslésére az ÜHGleltárban elszámolásra került az erd k által elnyelt CO 2 mennyiséőe, amelynek alapjául a meőyében találőató erd k területét vettük alapul. E terület alapján az erd k 334.328 tonna CO 2 meőkötését teszik leőet vé, amely Borsod-Abaúj-Zemplén meőye összes ÜHG-kibocsátásának kb. 7 %-át képes meőkötni. 2.5.1.7. ÜHG-LELTÁR EREDMűNYEINEK ÖSSZEGZűSE Az ÜHG-leltárban szerepl adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén meőye becsült összes kibocsátása meőközelít leő 4,8 millió tonna szén-dioxid eőyenérték, amelyb l közel 7%-ot az erd k elnyelnek, íőy a becsült kibocsátás mértéke 4.455,7 ezer tonna CO 2 eőyenérték. 18. ábra: A kibocsátott üveőőázőatású Őázok mértéke áőazatonként és az erd k elnyelt CO 2 mennyiséőe Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Forrás: az ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés 39

A fentiek alapján összesséőében elmondőató, őoőy az üveőőázőatású Őázok leőjelent sebb forrásai Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében őasonlóan az orszáő eőészéőez az enerőiafoőyasztás (59%) és a nagyipar (27%). A leltárban szerepl kibocsátások 86%-át ez a két szektor teszi ki, de kiemelkedik a közlekedés (10%) szerepe is. A leőnaőyobb meőtakarítási potenciál az enerőiafoőyasztás csökkentésében, ezen belül is leőinkább a lakóépületek enerőiafoőyasztásának csökkentésében van. A lakossáői és közületi enerőiaőatékonysáő javító beavatkozások az ÜHG-kibocsátás csökkentése mellett őozzájárulnak a lakossáő enerőiaköltséőeinek csökkentéséőez és életkörülményeinek javításáőoz is. A naőyipari kibocsátások vonatkozásában alapvet en a termelékenyséőet el seőít őatékonysáő javító beavatkozások adják, de fonots őoőy ösztönözzük a vállalatokat a nyal kapacitások b vítését célzó CSR tevékenyséőek b vítésére. A őarmadik leőjelent sebb forrás a közlekedés, aőol az alternatív és környezetbarát közlekedési módok elterjesztésének ösztönzése, valamint a közösséői közlekedés javítása adőat el relépést, uőyanakkor a jöv ben a szállítási és eőyéni közlekedési iőények folyamatos növekedésére számítőatunk. 19. ábra: A kibocsátott üveőőázőatású Őázok meőoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében 82 Forrás: az ÜHG-leltár eredményei alapján saját szerkesztés 82 Az ÜHG leltárba bevitt adatok különböz évekre állnak rendelkezésre. A leltár összeállításakor az elérőet leőfrissebb adatokat őasználtuk. A leőtöbb esetben ez a 2016-os évet jelenti, de néőány eset eltér ett l. A mez ŐazdasáŐi adatok a 2010-es évb l, míő a demoőráfiai adatok eőy része a 2011-es Népszámlálásból származik. 40

2.5.2. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében meővalósult fenntartőató enerőiaőazdálkodási (enerőiaőatékonysáői és meőújuló enerőia) projektek bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében els sorban a települési önkormányzatok számoltak be a 2007 óta a településük területén meővalósult beruőázásokról a fenntartőató enerőia-, zöldfelületőazdálkodási és kerékpárút fejlesztési projektek témakörében. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye a KEOP energetikai szakterületen (meőújuló enerőia és enerőiaőatékonysáő) meőnyert 325 támoőatott projekttel az orszáőban a 2. leőtöbb projektet meővalósító meőye. 83 20. ábra: Az enerőetika szakterületen ból kifizetett támoőatások meőyénként Forrás: Környezet- és EnerŐia Operatív ProŐram átfoőó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, MiniszterelnökséŐ, Budapest 84 A beérkez adatok alapján meőállapítőató, őoőy a beruőázások többséőe önkormányzati épületek enerőiaőatékonysáői korszerűsítésére irányult. F ként oktatási intézmények (iskolák, óvodák, esetenként bölcs dék), a polőármesteri őivatal, m vel dési őáz és az orvosi rendel újult meő, de akadt példa id sek ottőona, börtönépület, kolléőium, kórőáz, uszoda és sportközpont felújítására is. A meőyében sok vállalkozás valósított meő enerőetikai korszer sítést: els sorban irodaépületeiket újították meő, de több szálloda rekonstrukcióra is sor került. Továbbá történtek fejlesztések eőyőázi beruőázások keretében is: többnyire az eőyőázi fenntartású iskolák, óvodák újultak meő. A m szaki tartalmat illet en els sorban küls őomlokzati és födém ő sziőeteléssel, nyílászárócserével és f téskorszer sítéssel (kazáncsere, radiátorcsere, termosztatikus szelepek) érték el a kívánt enerőiameőtakarítási célt. Sok őelyen 40-50 éves, enerőetikailaő naőyon elavult épületek meőújítására került sor, íőy mind a meőtakarított enerőiamennyiséő, mind a CO 2 kibocsátás csökkenés jelent s. A felújított intézmények csökken üzemeltetési költséőei az önkormányzatok költséővetését fenntartőatóbbá teszik. Sok önkormányzati intézménynél meőújuló enerőiaforrásokat telepítettek: els sorban napelemeket szereltek fel villamos enerőia el állításra, de őelyenként napkollektorokat is alkalmaztak meleő víz biztosításáőoz. Három naőyvárosban korszer sítették a távő rendszert: mind a vezetékeket, mind a kazánokat meőújították. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében vették iőénybe a leőtöbb KEOP meőújuló enerőiaforrásokra vonatkozó támoőatást orszáőos összeőasonlításban, összesen 14,4 Mrd Ft 83 Környezet- és EnerŐia Operatív ProŐram átfoőó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, MiniszterelnökséŐ, Budapest 84 https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectid=71227 41

összeőben, ezek közül kiemelkedik a miskolci Őeotermikus enerőia felőasználás (1 Mrd. Ft) és a szintén miskolci bioőáz-üzem létesítése (984 millió Ft) 85. Sok település valósított meő közviláőítás korszerűsítést is, aőol a meőlév réői lámpatesteket korszer, LED-es, enerőiatakarékos fénycsövekre cserélték, és ezáltal értek el jelent s enerőiameőtakarítást. A fenntartőató enerőia projekteken túl több önkormányzat valósított meg kerékpárút fejlesztést településen belül és a települések között. Ugyanakkor kerékpárút fejlesztés orszáőos összeőasonlításban kevés történt: a Közlekedés Operatív ProŐram (KÖZOP) által támoőatott projektek közül mindössze 1 db, ami orszáőosan az eőyik leőalacsonyabb számú, de az űszak- MaŐyarorszáŐ Operatív ProŐram (űmop) keretében is csupán 7 db fejlesztés valósult meő 86, és a kifizetett forrás is az eőyik leőkevesebb volt. Ez a tendencia változni látszik: jelenleő 16 kerékpárút fejlesztési projekt van folyamatban a meőyében a 2017. májusában meőítélt Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatoknak köszönőet en. Néőány település zöldfelület fejlesztést őajtott véőre, amelyek vaőy közterek rekonstrukciójáőoz kapcsolódtak, vaőy parkok felújítását, új parkok kialakítását jelentették. Miskolcon valósult meő eőy naőyobb városfejlesztési projekt, amelyőez komolyabb méret zöldterület reőabilitáció kapcsolódott. 87 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében több kiemelked, példamutató fejlesztés is meővalósult. Az eőyikben 27 db demonstrációs és oktatási célú KözösséŐi EnerŐiaudvart alakítottak ki, amelynek enerőiatermel rendszerei a falu számára rendelkezésre álló meőújuló enerőiaforrásokat őasznosítják és az udvar ennek termel, bemutató, ismeretterjeszt, demonstrációs őelyszíne. Másik kiemelked példa az eőyik naőyváros távő rendszerének meőújítása: új foőyasztókat kötöttek be a távő -rendszerbe, a primer távő rendszert enerőetikailaő korszer sítették, kazánőázakat újítottak meő, a Városi Sportuszoda távő ellátást kiépítették, bioőázmotoros er telepet létesítettek és az eőyik f t m vet geotermikus energiaőasznosítással korszer sítették. A beruőázások leőnaőyobb része európai uniós forrásból valósult meő; naőy részük a Környezet és EnerŐia Operatív ProŐram (KEOP) keretén belül. A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban meővalósultak, valamint a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban folyamatban vannak enerőiaőatékonysáői, fenntartható energia-, zöldfelületőazdálkodási és kerékpárút fejlesztési projektek. Az önkormányzatok a saját er biztosításával járultak őozzá a beruőázások sikeresséőéőez, némely, uőyan csekély esetben pedig teljesen saját forrásból finanszírozták azokat. Továbbra is tervezik a megyei települések, őoőy enerőiaőatékonysáői projekteket valósítanak meő: sok pályázatot már beadtak, és az elbírálásuk eredményét l füőő en kezdik meő a beruőázást. A projektlistában azok az adatok szerepelnek, amelyeket a meőyében lév települési önkormányzatok rendelkezésünkre bocsátottak, valamint a www.palyazat.gov.hu oldal támoőatott projektkeres jében lekérőet adatokat tartalmaz. A támoőatási forrás nélkül meővalósított fejlesztésekr l nem rendelkezünk teljes kör információkkal, azonban feltételezőet, őoőy ezek száma csekélynek mondőató. A teljes projektlista a mellékletekben kerül meőjelenítésre. 85 Környezet- és EnerŐia Operatív ProŐram átfoőó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, MiniszterelnökséŐ,Budapest 86 2007-2013 közötti reőionális operatív proőramok környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseinek értékelése, MiniszterelnökséŐ, 2016-2017 87 dr. Tombácz Endre: Fenntartőató városfejlesztés, Szakért i összefoőlaló tanulmány, Öko Zrt, 2013, Budapest 42

2.6. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye alkalmazkodási őelyzetértékelése 2.6.1. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye szempontjából releváns éőőajlatváltozási problémakörök és őatásvisel k meőőatározása (érintettséő) A Klímabarát Települések SzövetséŐe által kiadott a meőyei klímastratéőiák elkészítésér l szóló módszertani útmutató alapján Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét az alábbi éőőajlatvédelmi problémakörök érintik: 21. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye szempontjából releváns éőőajlatváltozási problémakörök és őatásvisel k Forrás: Módszertani útmutató a meőyei klímastratéőiák kidolőozásáőoz 88 Fontos őanősúlyozni, őoőy az érintettséő önmaőában nem jelenti, őoőy a térséő sérülékeny is lenne az adott témakörben, uőyanakkor rámutat, őoőy mely problémakörök vizsőálata releváns és szükséőes a meőyében. E problémakörök eőyeztetésre kerültek a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat munkatársaival és a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űőaőajlatváltozási Platform taőokkal, akik leőet séőet kaptak ezek esetleőes b vítésére vaőy sz kítésére. A meőkérdezettek eőyetértettek a leőatárolással. A vizsőált sérülékenyséői témakörök közül ötben a meőye érintettséőe maőas, két kateőóriában közepes (árvíz, belvíz sérülékenyséőe), kett ben általános érintettséőű, egyben pedig alacsony (aszály veszélyeztetettséő). Ezek alapján az éőőajlatváltozás az orszáőban Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét érinti a leőinkább sokrétűen. Általános érintettséő: H őullámok általi eőészséőüőyi veszélyeztetettséő űpületek viőarok általi veszélyeztetettséőe Kiemelked jelent séő problémakörök: Villámárvíz veszélyeztetettséő Ivóvízbázisok veszélyeztetettséőe Természeti értékek veszélyeztetettséőe Erd k sérülékenyséőe Turizmus veszélyeztetettséőe ÁtlaŐos jelent séő problémakörök: Árvíz veszélyeztetettséő Belvíz veszélyeztetettséő 88 http://www.klimabarat.hu/sites/default/files/document/2017/kbtsz_modszertanfejl_megye_end_kikuld.pdf 43

Alacsony relevanciájú problémakörök: Aszály veszélyeztetettséő 2.6.2. Az éőőajlatváltozás várőató őatásai Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, éőőajlatváltozással szembeni sérülékenyséő értékelése 2.6.2.1. H HULLÁMOK ÁLTALI EGűSZSűGÜGYI VESZűLYEZTETETTSűG A őirtelen és szokatlan léőköri változások, továbbá az extrém meleő id szakok els sorban a ő őullámok meőterőel k az emberi szervezet számára. Ennek következtében növekszik a őalálozás, Őyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri beteőséőek, az embólia és aőyvérzés, illetve a metabolikus kórképek, továbbá a közúti balesetek száma is emelkedhet. A ő őullámokkal szemben különösen veszélyeztetettnek min sülnek a csecsem k, a kisőyermekek, a 65 évnél id sebbek, illetve a krónikus szívés érrendszeri beteőséőben szenved k. H őullámnak tekintőet az az id szak, amikor leőalább őárom eőymást követ napon a napi átlaőő mérséklet meőőaladja a napi 25 C fokot. FüŐŐetlenül a területi különbséőekt l, a meőyék fekvéséb l és társadalmi ŐazdasáŐi jellemz ib l fakadó jelleőzetesséőekt l a ő őullámok eőészséőüőyi őatásaiból fakadó veszélyeztetettséő őazánk minden területén jelent s. E jelenséő el fordulása MaŐyarorszáŐon és Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az utóbbi években eőyre Őyakoribb, átlaőosan 8 nappal n tt a ő őullámos napok száma, a meőye közép-nyuőati területei esetében ez a szám 2 alatti, míő középs területein meőőaladta a 14 napot is. 22. ábra: A ő őullámos napok alakulása orszáőos átlaőban 1901 és 2015 között (felül) és a változás területi jellemz i az 1981 2015 id szakra (alatta) Forrás: Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia 89 89 http://www.kormany.hu/download/f/6a/f0000/n%c3%89s_2_strat%c3%a9gia_2017_02_27.pdf 44

23. ábra: H őullámok általi eőészséőüőyi veszélyeztetettséő Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer A ő őullámokkal szembeni sérülékenyséő vizsőálat célja, hogy meőbecsülje, őoőy a jöv ben várőató klímaparaméterek mekkora többletőalálozást foőnak eredményezni a meőyében. Azt, őoőy a lakossáő mennyire sérülékeny a ő őullámokkal szemben, meőőatározza eőyrészt a ő őullámos id szakok ŐyakorisáŐának várőató változása, másrészt pediő a területen él k társadalmi ŐazdasáŐi őelyzete és eőészséőüőyi állapota. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye érintettséőe az orszáőos átlaőnál maőasabb. Ennek oka eőyrészt, őoőy a ő őullámos napok többlető mérséklete meőőaladja az orszáőos átlaőot, de a növekedésre a lakossáő eőészséőüőyi és jövedelmi őelyzete is őatással van. A ő őullámok okozta többletőalálozás a meőye eőész területén jelent s probléma, de a keleti és déli területeken várőatóan intenzívebb lesz a őatás a jöv ben. A ő őullámok idején növekv őalálozás már ma is statisztikailaő mérőet. A NATéR adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén meőye bizonyos területein már a 2005-2014-es id szakban is meőőaladta a ő őullámok idején várőató napi többletőalálozás mértéke a 60%-ot (BodroŐközi kistérséő 90 ). E mellett jelent s növekedésre leőet számítani a Tokaji, a Miskolci, Mez kövesdi, Tiszaújvárosi kistérséőben is, a többi területen közepes mérték növekedés várőató. A ő őullámok által el idézett eőészséőüőyi kockázatok els sorban a maőas beépítettséő, naőy lakós r séő területeken jellemz en városokban a leőnaőyobb mérték ek. A városokban a kevesebb zöldfelület miatt csökken a párolőás ami ő tené a léőkört, a lakások ő tése (léőkondicionáló) tovább meleőíti a város leveő jét, továbbá a s r beépítettséő miatt az átszell zés is neőezebbé válik. A városokban ún. ő sziőetek alakulhatnak ki 91, ennek következtében pediő a városok naőy arányban burkolt területein er södőetnek a ő őullámok őatásai. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a leőnaőyobb 90 A NATéR rendszerében a ő őullámokra vonatkozó adatok meőyei és kistérséői szinten érőet k el. 91 A mesterséőes felszínek több ő t nyelnek el, mint a növényzettel borított felszínek. El bbiek a ő t visszasuőározzák, íőy a burkolt területeken jelent sen maőasabb leőet a ő mérséklet, mint azok környezetében. 45

város, Miskolc van leőinkább kitéve a városi ő sziőetőatásnak, ami többek között a burkolt felületek csökkentésével, a zöldfelületek növelésével enyőítőet. 2.6.2.2. űpületek VIHAROK ÁLTALI VESZűLYEZTETETTSűGE Az építményekkel (pl. utak, őidak, vasutak, ipari- mez ŐazdasáŐi és középületek), illetve más id járás okozta károkkal összefüőőésben jelenleő nem áll rendelkezésre meőyei szinten meőfelel információ, valamint meőyei szinten kevés ráőatással rendelkeznek a vonalas építmények (elektromos vezetékek földben előelyezett és föld feletti vezetékei, utak eőy jelent s része, Őáz-, víz-, szennyvízvezetékek) éőőajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodást seőít őatásainak mérséklésére, ezért els sorban az épületek képzik a jelen sérülékenyséő-vizsőálat fókuszát. Az épületek kett s szerep ek az éőőajlatváltozás szempontjából; enerőia felőasználás terén jelent s ÜHG-kibocsátók (f tési enerőia iőény, meleővíz ellátás stb.), valamint fontos szerepet játszanak az alkalmazkodásban is, ez indokolja kiemelt szerepüket a stratéőiaalkotás folyamatában. Az építmények szerkezetét, állékonysáőát az id járási események változatos módon veszélyeztetik; a ő őullámok, a tartós faőyok, a szélviőarok, a széls séőes csapadék és az áradások eőyaránt kedvez tlenül érintőetik az épített környezetet. H őullámokra, a ő mérséklet növekedésére az épületek déli, nyuőati tájolású őomlokzatai kitettek a legjobban, kiemelten akkor ha a szerkezeti elemeknek naőyon eltér a ő táőulási eőyüttőatója, ilyen például a 70-es, 80-as években létesített, fémvázon röőzített üveő el tétfalas őomlokzat kialakítású épületek. Ennél naőyobb fiőyelmet kell fordítanunk az egyre gyakoribbá, extrém csapadék őatásainak, aőol a tet n őirtelen és naőy mennyiséőben összeőy l csapadék elvezetése mind maőas tet s, mind lapos tet s kialakítás esetében is naőyobb Őondot jelentőet. A korábbi m szaki el írások szerint méretezett vízelvezet rendszer nem minden esetben tud meőbirkózni a rövid id alatt lezúduló csapadék Őyors elvezetésével, ezáltal maőas tet k esetén túlcsordulás, a őomlokzat leáztatása, míő lapos tet bels vízelvezetése esetén medence őatás miatt a visszaázás veszélye növekszik. UŐyaníŐy számítani kell a települési elöntések számának növekedésével, a pincék elöntésének, valamint az alámosódás veszélyének el térbe kerülésére. A villámárvizek levezet útjában álló épületek esetében a őordalékkal terőelt áradás már nemcsak az épület eőyes részeinek (pince, földszinti terek elárasztása) ideiőlenes őasználőatatlansáőának veszélyét, és ezek ŐazdasáŐi (pl.: elrotőadó élelmiszernövények), eőészséőüőyi őatásait (reuma, allerőia) rejti maőában, őanem a őordalék miatt állékonysáőot ŐyenŐít, szerkezeti változás veszélyét is növeli. Az épületek éőőajlatváltozással szembeni érzékenyséőe, ezáltal sérülékenyséőe több tényez t l füőő, többek között az építés idejét l (amely alapján következtetni leőet az alkalmazott tecőnolóőiára, anyaőokra és méretekre), az épület befoőlaló méreteinek arányától (eőy laposan elterül épületkubatúra nem, míő eőy keskeny, uőyanakkor maőas épület a viőaros szél őatás szempontjából sokszorosan sérülékenyebb), a települési vízelvezet rendszer állapotától (pl.: árkok vannak-e, átereszt képesséő k biztosított-e), az épület település szerkezeti őelyzetét l (védett más létesítmények, vaőy természeti elem pl. erd sáv által). A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján a meőye lakásállományának összetétele jelent sen eltér az orszáőos átlaőtól, a lakótelepi lakások és az 1990 el tt épült családi őázak jelent sen felül reprezentáltak. 46

Városias hagyo á yos Lakások típus szerinti ará ya a egyé e Országos 711 394 768 574 25 964 68 795 409 748 1 400 028 382 150 37 803 8 203 88 272 11 534 Átlag 32 336 34 935 1 180 3 127 18 625 63 638 17 370 1 718 373 4 012 524 BAZ megye 23 072 63 637 917 1 025 29 935 111 903 19 978 922 1 819 1 111 1 232 Eltérés - 9 264 28 702-263 - 2 102 11 310 48 265 2 608-796 1 446-2 901 708 Lakótelepi Villa Lakópark Családi hát 9 előtt Eltérés ará ya 71% 182% 78% 33% 161% 176% 115% 54% 488% 28% 235% 1. táblázat: Lakástípusok meőoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Forrás: KSH Borsod Abaúj-Zemplén meőye lakás állományának 52%-a 40 évesnél id sebb, a kor szerinti meőoszlás az alábbi térképen látőató. Családi ház 9-99 Családi ház 99 - Üdölő ala so y státuszú Magá yos, soportos külterületi Ipari, üze i egyé 24. ábra: A lakásállomány az építés id beli alakulása szerint 92 Hazánk épületeinek jelent s része (48,7%) 93 1946 el tt épült, jellemz en családi ottőonként. Ebben az id szakban létesültek pl. vályoőból épült lakások, amelyek iően érzékenyek mind a felülr l (viőar), mind az alulról (villámárvíz, elöntés) érkez csapadék szempontjából. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az 1946 el tt létesült lakások 40%-a épült vályoőból, a 2011. évi népszámlálás 94 adatai szerint a megye lakásainak 12%-a vályoő falazattal készült épületben él, köztük akár napjainkban létesült épületek falazata is vályoő, a természetes anyaőok iránti iőénynövekedés, valamint a vályoő jó ő csillapítási tulajdonsáőa miatt. H mérsékletváltozás szempontjából a vályoő falazatú épületek jól tartják a ő t, íőy nyáron lassabban 92 Forrás: http://webmap.lechnerkozpont.hu/webappbuilder/apps/foldgomb1701/ 93 Lecőner Tudásközpont - http://lechnerkozpont.hu/cikk/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar - letöltve:2017.07.11. 11:27 94 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf 47

meleőszenek fel, télen az átmeleőedett falak sokáiő rzik a kellemes bels meleőet. Ezen tulajdonsáőok támoőatják a ő mérsékletváltozásőoz történ alkalmazkodást, ugyanakkor kimeleten fontos ezen épülettípus esetén a meőfelel vízsziőetelés kialakítása, amely a réőebbi épületeknél nem történt meő, íőy azok kiemelten sérülékenyek az ár- és belvizekkel szemben. 25. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye lakott lakásállománya építési év szerinti (bal) és a falazat anyaőa szerinti meőoszlása (jobb) a 2011. évi népszámlás adatai alapján Adatok forrása: KSH Az 1970-es és '80-as években a városokba települ k naőy száma jelent s mérték építkezésekőez vezetett, f ként panellakások létesültek, a meőye összes panel lakásának több mint fele ebb l az id szakból való. Ezek jellemz en Ózdon, Miskolcon és Tiszaújvárosban találőatóak. MíŐ orszáőosan a lakásállomány 4,3%-a létesült 2001 és 2014 között, addiő a meőyében két olyan település van, aőol ezen id szakban jelent s arányban beruőázások történtek (Sajóörös lakás állományának 24,34%, Tornanádaska lakásállományának 22,9% épült a jelzett id szakban). Fentiekb l is jól látszik, őoőy a meőye épületállománya több szempont szerint is érintett az éőőajlatváltozás őatásai által. Hazánk lakásállománya 2010 és 2015 között 1,64 %-kal növekedett, uőyanezen id szakban Borsod-Abaúj-Zemplén meőye lakásállománya 2.771 95 darab lakással csökkent. A 2010-ben épített lakások száma is drasztikusan mérsékl dött 2015-re a meőyében; a 2010-es új építés lakások számáőoz viszonyítva mindössze 17,66 %a 2015-ben épület lakások aránya. A fentebb felsorolt veszélyeztet tényez k közül a lakóépületek szélterőeléssel szembeni veszélyeztetettséőét ismertetjük az alábbiakban. Tekintettel arra, őoőy az épületek adatállománya jellemz en a lakásállományra, azon belül is az építés idejére korlátozódik, ezért ezt a területet mutatjuk be a meőyei épületállomány sérülékenyséő vizsőálata során. Az eredmények az orszáőos adatokkal összevetve őatározőatók meő, az orszáőos átlaőőoz történ viszonyítás meőadásával. Az éőőajlatváltozás során várőató maximális széllökések növekedése els sorban az épületek küls őatároló szerkezeteit érinti, íőy a őomlokzatot és a tet n lév szerkezeteket. A tartószerkezeti méretezés mellett a őomlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók, árnyékolók tekintetében kell problémákra számítani, a tet n pediő els sorban a tet fed elemeknél és a vízsziőetel lemezeknél, illetve a tet síkból kiálló elemeknél jelentkezőetnek problémák. A lakóépületek szélterőeléssel kapcsolatos érzékenyséőe az épületállomány tipolóőiáján nyugszik (Hrabovszky et al, 2013 ), amelyet a KSH adatbázisaiban elérőet, meőyei bontású lakott lakások száma a környezet lakóövezeti jelleőe szerint adatokkal feleltettünk meő. 95 Forrás: KSH - TeIR 48

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE LAKÓÉPÜLETEK VIHAROK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE 26. ábra: Lakóépületek viőarok általi veszélyeztetettséőe Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén meőye lakóépületeinek viőarok általi veszélyeztetettséőe összesséőében az orszáőos átlaőnak meőfelel szinten van. UŐyanakkor a meőyére eőyaránt jellemz a kevésbé veszélyeztetett lakótelepi őázak és 1946-1990 között épült ottőonok relatíve maőas száma, valamint az elavult, rossz m szaki állapotban lév, alapvet en a falvakra jellemz családi őázak, melyek a szélkárra jóval érzékenyebbek. A viőarkárok okozta problémákat súlyosbítőatja, őoőy a meőyében az eőy f re es jövedelem jelent sen alacsonyabb, mint az orszáőos átlaő, íőy a lakóépületekben keletkez károk őelyreállítása anyaői neőézséőekbe is ütközőet. 2.6.2.3. VILLÁMÁRVÍZ VESZűLYEZTETETTSűG A klímaváltozás következményként várőatóan meőn az extrém id járási jelenséőek ŐyakorisáŐa és intenzitása, mint a lokálisan jelentkez, őirtelen lezúduló, 30 mm/nap intenzitást meőőaladó csapadékeseményeké, ami villámárvíz kialakulásáőoz vezetőet. A villámárvíz kialakulását befolyásolja a vízőy jt terület felszínborítottsáőa, vízrajza, talajadottsáőai, ŐeomorfolóŐiája és lejt szöőe. Az utóbbi feltétel síkvidéken értelemszer en nem játszik meőőatározó szerepet, éppen ezért a villámárvíz foőalma csak a domb- és őeőyvidéken értelmezőet. Azonban a őeőyvidékek mellett a városi területek is veszélyeztetettek, és a klímaváltozás őatására várőatóan növekv csapadék intenzitás minden bizonnyal el seőíti a belterületi elöntések ŐyakorisáŐának növekedését is. MaŐyarorszáŐ villámárvíz-kockázati térképe alapján Borsod-Abaúj-Zemplén meőye településeinek dönt többséőe maőas kockázatú. 49

27. ábra: MaŐyarorszáŐ villámárvíz kockázati térképe 96 Ezt bizonyítja a 2016 júliusi múcsonyi villámárvíz is, aminek következtében két vályoőőáz összed lt, valamint az egyik utcában két családi őázat teljesen körbevett a őömpölyő csapadék. A t zoltóknak harminchat esetben kellett vízeltávolítást véőezni, a berendezési és értéktárőyak, valamint őaszonállatok mentésével eőyütt. 97 Emberi sérülés nem történt. 28. ábra: Özönvízszerű felő szakadás és sárlavina Múcsonyban 9899 További ilyen eset volt a 2017. május 7-én AŐŐteleken, Cserépfalun és Mez kövesden őirtelen (fél óra alatt) leőullott naőymennyiséő zivatar általi elöntések is, amikor is annyi es esett, mint máskor eőy őónap alatt. Több társasőáz Őarázsába is befolyt a őirtelen leőullott csapadékvíz Mez kövesden és AŐŐteleken is, amely utóbbi településen őáromszáz őomokzsákot is le kellett rakni a további épületek elöntése ellen. A őelyiséőekben átlaőosan neőyven centiméter maőasan állt a víz, amely összesen tizeneőy Őarázst érintett. Cserépfaluban őét kárőelyszínen véőeztek szivattyúzási munkát. 100 96 Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelese-hazankban.pdf 97 http://baz.katasztrofavedelem.hu/hirek/3460-villamarviz-mucsony-telepulesen 98 http://baz.katasztrofavedelem.hu/keptar/2/0/1507 99 Forrás: http://www.boon.hu/video-ozonvizszeru-felhoszakadas-es-sarlavina-pusztitott-mucsonyban/3125914 100 http://baz.katasztrofavedelem.hu/hirek/3882-csapadekviz-okoz-problemat 50

A NATéR rendszerben elérőet villámárvíz-veszélyeztetettséő vizsőálat amely az eőyes vízőy jt k veszélyeztetettséőét őatározza meő eredményei alapján szintén fokozottan veszélyeztetettnek tekintőet Borsod-Abaúj-Zemplén meőye. Az a vízőy jt, amelyen a meőjelen intenzív csapadék a településre nézve veszélyt jelentőet, minden esetben a településen átőaladó vízfolyások leőalacsonyabban fekv pontjáőoz (az erózióbázisőoz) képest jelölőet ki, éppen ezért a villámárvíz veszélyeztetettséői besorolás is az erózióbázis pontjára vonatkozik. Amennyiben eőy településen több vízfolyás is találőató, úőy azok mindeőyikére önálló villámárvíz veszélyeztetettséői besorolás vonatkozik. 29. ábra: Villámárvíz veszélyeztetettséő Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer A térkép csak azokra a településekre vonatkozóan tartalmaz adatot, amelyek területén eőy, vaőy több vízfolyás őalad át. A villámárvizekkel szembeni veszélyeztetettséő mértékét kifejez kateőóriákba sorolás a fent leírtaknak meőfelel en eőyrészt a csapadékviszonyok proőnosztizált változásának, másrészt a vízőy jt k jellemz inek eőyüttes értékelésén nyuőszik. Karsztterület vaőy annak közelséőe er sen befolyásolőatja a vízőy jt n összeőyülekez és átfolyó csapadék mennyiséőét, azonban ezzel a módosító őatással az alkalmazott modell nem számol, íőy ez csak területspecifikus szakért i vizsőálattal őatározőató meg. A domborzati viszonyoknak meőfelel en Borsod-Abaúj-Zemplén meőye két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vaőy nem naőymértékben veszélyeztetettek, a nyuőati és északi területek, a Bükk, Csereőát, Zempléni-őeŐyséŐ lejt in elterül települések viszont jelent sen. A fokozottan veszélyeztetett települések a meőye északi, őeőyséőekkel borított területén találőatóak, azon belül is els sorban a őeőylábaknál. 51

2.6.2.4. IVÓVÍZBÁZISOK VESZűLYEZTETETTSűGE A vizek meőfelel mennyiséőben és jó min séőben való rendelkezésre állása az emberi társadalmak fennmaradásának alapvet feltétele, amire a klímaváltozás jelent s őatással van. A települések vízellátásának célja a lakossáő ivó- és őáztartási víziőényének biztosítása, valamint a középületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz min séő vízzel való ellátása. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye ivóvízellátásának f bb mutatói 2015-ben Háztartásoknak szolőáltatott víz mennyiséőe összesen (ezer m 3 ) 15 589 Összes szolőáltatott víz mennyiséőe (ezer m 3 ) 21 080 Közüzemi ivóvízvezeték-őálózat őossza (km) 4 760 Közüzemi ivóvízvezeték-őálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 254 952 2. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ivóvízellátásnak f bb mutatói 2015-ben Forrás: KSH A meőye településeinek vízszolőáltatói az űszakmaőyarorszáői ReŐionális Vízm vek Zrt. (űrv Zrt.), a MIVÍZ Miskolci Vízm Kft., a Borsodvíz Zrt., a Zempléni Vízm Kft., valamint a Heves MeŐyei Vízm Zrt. A őáztartásoknak szolőáltatott víz mennyiséőe 2010 óta 7,5%-kal, míő az összes szolőáltatott víz mennyiséőe 11%-kal csökkent. A meőyében az eőy f re jutó vízfoőyasztás 64 l/nap, ami némileő elmarad az orszáőos átlaőtól (93 l/nap). 101 A közüzemi ivóvízvezeték-őálózat őossza 2012-őöz viszonyítva közel 169 km-rel n tt, ez közel 4%-os b vítést jelent. A meőye közm ves vízellátása tekintetében kijelentőet, őoőy valamennyi településen kiépült a közüzemi vízellátó őálózat, a lakások közel 90%-a csatlakozik a közüzemi ivóvízőálózatőoz, mely érték közel 5%-kal van az orszáőos átlaő alatt. MaŐyarorszáŐon az emberi foőyasztásra szánt víz min séőér l szóló 98/83/EK számú tanácsi Irányelvben foőlaltakra fiőyelemmel orszáőos ivóvízmin séő-javító proőram került kidolőozásra (a ProŐram joőszabálya: Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet). A beruőázások véőreőajtását 2007-t l a Környezet és EnerŐia Operatív ProŐram (KEOP) pályázati konstrukciója seőítette. 2007-2015 között lezajlott ivóvízmin séőjavító projektek mutatói Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében (1.3.0) TámoŐatott projektek száma (db) 14 MeŐvalósított projektek száma (db) 14 MeŐítélt támoőatás összeőe (Mrd Ft) 8,61 Mrd Ft 8,61 Leszerz dött összeő (Mrd Ft) 7,65 Kifizetett összeő (Mrd Ft) 7,64 3. táblázat: 2007-2015 között lezajlott ivóvízmin séőjavító projektek adatai Borsod-Abaúj- Zemplén meőyében Forrás: KSH MaŐyarorszáŐ ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vizekb l származik, ezért a felszín alatti vizek jelent séőe az ivóvízellátásban kiemelked. A klímaváltozás őatására valószín leő a víz, mint természeti er forrás felértékel dése rövid id n belül be foő bekövetkezni. A várőató felmeleőedés a vízkészletek csökkenését foőja eredményezni. A településeken ezzel párőuzamosan meőn őet a csúcsvíz iőény, további terőet róva a lecsökkent vízkészletekre. Kiemelt feladat a jöv re nézve, őoőy a társadalomnak sikerüljön 101 https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2017_03_22 52

alkalmazkodni a takarékos vízőasználatra az eőyre sz kösebben rendelkezésre álló vízkészletek fiőyelembevételével, azaz meőfontoltabban kell bánnunk a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel. Az ivóvíziőények folyamatos biztosítását szolőálőatja méő az ivóvízbázisok kizárólaő ivóvíz céljára történ őasznosítása is, az eőyéb célú vízőasználatok más forrásból történ biztosításával. A meőyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás alapvet en karsztos vízadóréteőre, naőyobb folyók kavicsteraszán kialakított partisz rés kutakra, valamint porózus, ill. repedezett vízadó réteőekre támaszkodik. A meőyében a leőjelent sebb m köd vízbázisok a Bükkben, valamint a Sajó és a Hernád folyó völőyeiben találőatók 102. Az ivóvízbázisok klímaérzékenyséőe jelent sen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodóképesséőét is, őiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, aőol az alkalmazkodásőoz szükséő van ivóvízre, íőy a klímaváltozás a víziőények növekedésével is járőat. A vizsőálat során az OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő nyilvántartásában szerepl vízbázisokat klíma-érzékenyséői kateőóriákba sorolták. A jöv re vonatkozó klíma-érzékenyséő meőőatározása a klímamodellek 103 adatainak, valamint az ivóvízbázisok jellemz inek felőasználásával készült. Az érzékenyséőre vonatkozó információknál fontos fiőyelembe venni, hogy az eredmények tartalmazzák a klímaprojekciók bizonyos fokú bizonytalansáőát, amely mind id ben, mind térben jelen van. 30. ábra: Ivóvízbázisok veszélyeztetettséőe Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 102 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Környezetvédelmi ProŐramja, 1999. 103 A klímamodellek, az éőőajlati rendszerben zajló folyamatok leírása révén, alkalmasak a rendszerben bekövetkez bármely változás éőőajlatra Őyakorolt őatásának becslésére. SeŐítséŐükkel projekciókat készítőetünk a jöv éőőajlatára vonatkozóan. 53

Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ivóvízbázisainak klímaérzékenyséőe az orszáőos átlaőnál jóval kedvez tlenebb. A meőyén belül a leőérzékenyebbek a Bükkben és az AŐŐteleki-karszton találőató karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-őeŐyséŐben találőató repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelent sen füőőnek a csapadék viszonyoktól. Az ezekőez kapcsolódó kockázatot növeli, őoőy a Bükk és az AŐŐteleki karszt vízbázisai naőy őozamúak és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átveőetné a szerepüket. Ezen kívül találőatók a meőyében porózus vízadóra települt vízbázisok is, amelyek sérülékenyséőe a vízadó mélyséőét l füőő. A vizeinek védelme és min séőük fenntartása kiemelten fontos a klímaváltozás káros őatásai ellen. 2.6.2.5. TERMűSZETI űrtűkek VESZűLYEZTETETTSűGE Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ŐazdaŐ természeti értékekben, az eőyedi joőszabállyal vaőy a törvény erejénél foőva ("ex-leőe") védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, láp, szikes tó, természeti emlék) naőysáőa 2012-ben elérte a 111.538 őa-t, amellyel orszáőos tekintetben az els őelyet tölti be a meőye. Területén őárom nemzeti park [Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, HortobáŐyi Nemzeti Park (7 települést érintve)] találőató. A meőyében találőató tájvédelmi körzetek eőyüttes területe meőközelíti a 60 ezer őektárt, a meőye területének 39,5%-a pedig a Natura 2000 őálózat taőja. A fentieken túl őelyi jelent séő védett természeti területek száma 60 db a meőyében. 31. ábra: OrszáŐos jelent séőű védett természeti területek naőysáőa (őa), 2012. Forrás: TeIR, Lecőner Tudásközpont Kft. 104 A természetes és féltermészetes ökoszisztémák önszervez d rendszerek, amelyeknek fizikai és biolóőiai tulajdonsáőaik őatározzák meő klímaérzékenyséőüket és alkalmazkodási kapacitásukat. A leőinkább klímaérzékenynek min sül 12 él őely-típus őazánkban a mészkerül lombeleőyes fenyvesek, a törmeléklejt -erd k, a padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, a bükkösök, az úszólápok, t zeőes nádasok és téli sásosok, az alföldi zárt kocsányos tölőyesek, a löszőyepek és kötött talajú sztyepprétek, a őeőylábi zárt erd s- sztyepp és lösztölőyesek, a cseres tölőyesek, az erd s sztyepprétek, a f zlápok, illetve a Őyertyános tölőyesek. Az éőőajlatváltozás várőató őatása jellemz en kedvez tlen lesz a klímaérzékeny erd kre, míő a többi (eőyben fátlan) klímaérzékeny él őely leőalább részben profitálni látszik az éőőajlatváltozásból. A vizes él őelyeknél ez a meőnövekedett téli csapadék 104 https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/kivalasztott-mutatok.html?xteiralk=htk&xids=1095,1096&xtertip=m&xterkod=5 54

eredménye leőet. A löszsztyeppekre és az eőyéves szikes veőetációra kedvez őatás proőnosztizálőató, őiszen a szikes talajok jellemz en száraz és meleő éőőajlaton alakulnak ki, amerre a forőatókönyvek szerint a őazai klíma is őalad. A lent bemutatott térkép a klímaérzékeny természetes él őelyek eőyesített sérülékenyséőét mutatja 2021-2050-között a 2003-2006-os (referencia-id szakbeli) állapotőoz képest. A vizsőálat azon területeőyséőekre tartalmaz adatot, aőol leőalább az eőyik klímaérzékeny él őely el fordult a referencia-id szakban. A számérték a modell alapján 0 és 5 közé esik, aőol a 0 a kevésbé, míő az 5 a kiemelten sérülékeny él őelyeket jelenti. A fenti ábra tanúsáőa alapján MaŐyarorszáŐon a természetes él őelyek klímaérzékenyséőe a közepesen vaőy annál kevésbé sérülékeny skálán mozoő. Az elemzés során a szakért k két klímamodellt alkalmaztak, ennek meőfelel en a sérülékenyséői térkép is két változatban készült el. A vizsőálat során meőőatározták azokat az él őelyeket, amelyeket veszélyeztet a klímaváltozás. 105 ÁltalánossáŐban elmondőató, őoőy őa a ReŐCM klímamodellt alapul véve a maőyarorszáői ökoszisztémákat neőatívabb őatás éri, mintőa az ALADIN klímamodellre alapoznánk. 32. ábra: Természeti értékek veszélyeztetettséőe Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mindkét klímamodell alapján az orszáő veszélyeztetettebb területéőez tartozik. A veszélyeztetett él őelyek közül Borsod-Abaúj-Zemplén meőye erdeiben naőy arányban meőtalálőatók a bükkösök, cseres-tölőyesek és Őyertyános tölőyesek. A meőyében találőató ökoszisztémák összesséőében a ReŐCM klímamodell alapján számított veszélyeztetettséő szerint 105 A 12 veszélyeztetett él őely a következ : mészkerül lombeleőyes fenyvesek, törmeléklejt -erd k, padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, bükkösök, úszólápok, t zeőes nádasok és télisásosok, alföldi zárt kocsányos tölőyesek, löszőyepek és kötött talajú sztyeprétek, őeőylábi zárt erd ssztyep és lösztölőyesek, cseres tölőyesek, erd ssztyeprétek, f zlápok, Őyertyános tölőyesek. 55

van kedvez tlenebb őelyzetben, amely esetében két kiemelten veszélyeztetett területet leőet leőatárolni, Kazincbarcika és Edelény környezetében. Az ALADIN klímamodell szerint számított veszélyeztetettséő alapján Rudabánya és Szomolya környezetében azonosítőató veszélyeztetett él őely, míő a meőye déli térséőe a leőkedvez bb besorolást kapta. A meőyében naőy számú és esetenként naőy turisztikai jelent séő barlanőok, víznyel k és karsztképz dmények találőatók, amelyeket szintén veszélyeztetőetnek a klímaváltozás őatásai. A csapadékeloszlás meőváltozása, továbbá a őirtelen leőulló, naőy mennyiséő csapadékkal járó események Őyarapodásának őatására a karsztba jutó csapadékinput mennyiséőe, id beli és térbeli eloszlása is jelent sen meőváltozőat. Ennek őatására a karsztvíztartó sérülékenyséőe fokozódőat, ami esetenként ivóvízmin séői kockázatokkal is járőat (lásd 2.6.2.4.-es fejezet). Az eróziós őatás növekedőet a nagy mennyiséő csapadékok őatására (es általi lemosás, leőordás), míő a száraz, forró nyarakon a jelent sebb ő inőás véőezőet aprítást, repesztést, s ezt feler sítőeti néőány felő szakadás fizikai őatása. A turizmus szempontjából is érintettek leőetnek bizonyos képz dmények, melyek látoőatőatósáőát korlátozőatják eőyes id járási események (pl. Baradla-barlanŐ naőy es zések idején). 2.6.2.6. ERD K SűRÜLűKENYSűGE MaŐyarorszáŐ területének ma közel 20%-át borítja erd. Hazánk veőetációföldrajzi őelyzetéb l adódóan a zárt erd k és az erd spuszta közötti átmenet zónájában fekszik, ezért a klímaváltozás érzékenyen érintőeti erd területeink közel felét. Az erd k életfeltételeit, növekedési potenciálját az erdészeti klímatípus, a talaj és a csapadékon felüli vízbevételi leőet séőek őatározzák meő, amelyőez alkalmazkodni kell. Fel kell készülni azonban arra is, őoőy ezeket az adottsáőokat a klímaváltozás hosszabb-rövidebb id alatt jelent sen meőváltoztatja. Nemzeti célkit zés az erd sültséő további emelése, azaz őoőy az orszáő több mint 25%-át borítsa erd terület, amelyőez fontos meőismernünk leőet séőeinket és korlátainkat. Az erd területek növelésének eőyik célja a CO 2 meőkötése, teőát a meőel zés, ugyanakkor az erd sítéssel a klimatikus változások is mérsékelőet k, azaz a felkészülés során is kiemelt szerepük van, úőy, mint a vízvisszatartás, az árnyékoló őatás vaőy a talajerózió csökkentése. Ebb l adódóan mérsékelőetik az adott őelyen meőjelen klímaviszonyok változásának er sséőét és intenzitását is. A klímaváltozás többféleképpen leőet őatással az erd Őazdálkodásra is. MeŐn őet a viőarkárok ŐyakorisáŐa, az aszályos id szakok Őyakoribbá válása pediő a nedvesséő-ellátottsáőra leőet őatással, ami alapvet en befolyásolja, őoőy milyen fafajok tudnak meőélni eőy bizonyos területen. Az erd k eőészséői állapotára dönt en az id járási viszonyok (aszály, faőy, jéő, szél) és eőyes biotikus károsítók (Őomba, rovarkárokozók) vannak befolyással, de nem előanyaőolőató a vadállomány által okozott károk naőysáőa sem. 106 Az id az erd Őazdálkodás fontos tényez je, őiszen itt leőalább 20-30 évre, de akár több mint 100 évre szóló döntéseket kell őozni, teőát jelent s szerepe van a modellezésen alapuló alkalmazkodásnak. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az erd Őazdálkodási célú terület naőysáőa 2017-ben 211,6 ezer őektár, az erd sültséő pediő 31%-os volt, ami jelent sen meőőaladja az orszáőos átlaőot. A fafajcsoportok szerinti meőoszlás alapján a meőyében túlnyomórészt kemény lombos erd ket találunk (leőtöbb a tölőy, ezt követi a bükk, cser és Őyertyán), de találunk feny t és kisebb arányban láőy lombos fafajokat is. A meőyében közel 1.930 ha az árvízvédelmi töltések őullámverés- és jéőzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit véd erd k, valamint a Tisza, és a Tisza-tó térséőében lév sávok, amelyek funkciójuknak meőfelel állománynevelése, kezelése és fenntartása kiemelt feladat a klímaváltozás szempontjából is. 107 A rendeltetés szerinti őasználat 106 Az erd Őazdálkodás jellemz i, KSH, Statisztikai Tükör, VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/orsz/erdogazd12.pdf 107 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete, 2016. II. félév, űmivizig, 2016. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 56

alapján az erd k a meőyében a 41,4%-ban természetvédelmi és majdnem 41%-ban faanyaőtermel célokat szolőálnak. Ez utóbbi esetében a ŐazdasáŐi szempontok mellett fontos lenne a klímavédelmi szempontokat is figyelembe venni. 33. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye erd inek rendeltetés szerinti őasználatának meőoszlása (1000m3) Adatok forrása: NűBIH Erdészeti IŐazŐatósáŐ, Erd leltár 2010-2014 adatai 108 Az erd k sérülékenyséő-vizsőálatáról a NATéR-ban elkészült és lentebb bemutatott eredmények orszáőos lépték, valamint naőyterület adatok feldolőozásán és Őeneralizálásán alapulnak, amelynek célja els sorban a trendek meőfiőyelése, illetve ez alapján meőyei szint stratéőiák kidolőozása. Az eőyes Őazdálkodók erd Őazdálkodási tervének meőőatározásáőoz a őelyi term őelyi és klimatikus viszonyokat fiőyelembe vev részletesebb elemzések szükséőesek. Ennek meőalapozására a Nemzeti AŐrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet véőez fejlesztéseket. A vizsőálat tárőya az volt, őoőy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendez dnek át a század közepére, és ez mekkora őatást fejtőet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleő meőlév erd típusból indultak ki. Az erd borítással nem rendelkez területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erd típust, és ennek potenciális érzékenyséőét vizsőálták. 108 http://portal.nebih.gov.hu/ 57

34. ábra: Erd k sérülékenyséőe Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén meőye erd s területei, orszáőos összeőasonlításban a közepesen érzékeny kateőóriába esnek. A leőkedvez bb őelyzetben a nyuőati és északi (AŐŐteleki-karszt, Bükk, Csereőát, Zempléni-őeŐyséŐ) erd s területek vannak, míő a középs és déli völőyi részeken a leőnaőyobb a sérülékenyséő. Ezen területek erd borítottsáőa jelenleő is minimális és a modell alapján erdészeti őasznosításuk a jöv ben sem javasolt. EŐy további, klímaváltozással is összefüőő probléma az erd tüzek Őyakoribbá válása. Az aszályok Őyakoribbá válása, a szél sebesséőe és iránya, a leveő ő mérséklete, a relatív páratartalom és a csapadék mennyiséőe mind-mind őatással van az erd tüzek kialakulására. Hazánkban a bozót- és az erdei tüzek relatív ŐyakorisáŐa az utóbbi évtizedekben meőnövekedett. Alapvet en két id szakban alakulhatnak ki erd tüzek: tavasszal (február-április közti csapadékmentes id szak) rét- és tarlóéőetés következtében, illetve nyáron (száraz, aszályos id szakokban), amikor a felel tlenül, vaőy nem felüőyelt tüzek könnyen átterjednek a száraz avarra. Ebben az id szakban f leő a fenyvesek veszélyeztetettek. Ez utóbbi összefüőő a klímaváltozás következtében Őyakoribbá váló nyári szárazsáőokkal is. Azonban az id járási viszonyok, a ŐeolóŐiai és talajtani adottsáőok, eőyes társulások biomassza-dinamikai és t zökolóőiai viszonyai mellett meő kell említeni a reőionális szocio-ökonómiai viszonyok (munkanélküliséő, lakossáő elszeőényedése, stb.) őatásait az erd tüzek kialakulására. 58

35. ábra: MaŐyarorszáŐ meőyéinek erd tűzveszélyesséői besorolása, 2008. Forrás: OrszáŐos Erd t zvédelmi Terv, 2008. 109 2008-ban elfoőadták az OrszáŐos Erd t zvédelmi Tervet, ami Borsod-Abaúj-Zemplén meőyét az erd tüzek szempontjából a naőymértékben veszélyeztetett meőyék közé sorolta. A meőyében els sorban a naőy kiterjedés lombos erd felújítások a leőveszélyeztetettebb állományok (33. ábra). 36. ábra: Erd tüzek MaŐyarorszáŐon, 2013. Forrás: Debreceni Péter: Erd tüzek MaŐyarorszáŐon, FIRELIFE projekt, NűBIH Erdészeti IŐazŐatósáŐ, 2014. 110 109 http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/124218/megyek_erdotuzvesz_besorolas_lekicsinyitett2.jpg/9d42d367-c5df- 4dec-b13c-f1c0b17b9ce1?t=1412665051087 110 http://erdotuz.hu/wp-content/uploads/2015/02/life_fire_erdotuz_mo.pdf.pdf 59

A statisztikák alapján ebben a meőyében a leőmaőasabb az erd t z esetek száma. Az 1999-2004. évek között az erd tüzek 35 %-a a meőyében keletkezett, 2013-ban 109 ha, 2015-ben 253 őa erd terület éőett le. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelem adatai alapján 2017-ben 01.01. és 10.15. között összesen 1776 t zesetőez riasztották a meőyében a szakembereket, amelyb l 1313 erd - és veőetáció t zeset volt. Ózd és térséőében, valamint Miskolc és az AŐŐteleki karszt területén fellelőet reőionális szinten kockázatosnak ítélt szocio-ökonómiai viszonyok általi emberi ŐondatlansáŐból jelentkeztek, valamint az elvándorlás őatására bekövetkez kietlen, lakott területeken jelentkez száraz növényzetet ér és bozóttüzek kipattanása számos problémát vet fel (pl. naőyobb terület leéőése az oltás meőkezdéséiő) és fokozza az erd t zkockázatot is. Ez jellemz a felőaőyott mez ŐazdasáŐi területek esetében is, őiszen ezekr l a meőnövekedett biomassza mennyiséő miatt neőezen oltőató veőetációt z könnyen átterjed az erd kre. 111 A statisztikát er síti az is, őoőy az erd állományok közel 10%-a naőymértékben t zveszélyes, és 17,8%-a közepesen t zveszélyes faállományból áll. 37. ábra: A meőye erd állományainak erd tűz-veszélyesséői besorolása Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Erd t zvédelmi terve, 2009. 112 2.6.2.7. TURIZMUS VESZűLYEZTETETTSűGE Borsod-Abaúj-Zemplén meőye turisztikai adottsáőai alapvet en sokrét ek. Noőa iőazán kiemelked, nemzetközi őatókör vonzer nincs a területen, orszáőos és reőionális lépték attrakciók viszont naőyobb számban jelentkeznek a térséőben. A meőye területén találőató a Mátra Bükk kiemelt üdül körzet bükki oldala. A fontosabb adottsáőok közé sorolőatjuk a természeti/táji értékeket (nemzeti parkok és eőyéb védett területek látnivalói, őeőyvidéki zónák, tavak, folyók, stb.), és az ezekre alapuló aktív turisztikai termékeket, a viláőörökséői őelyszíneket (AŐŐteleki-karszt, Tokaj-őeŐyaljai történelmi borvidék), a ŐyóŐyés termálvizeket, klimatikus ŐyóŐyőelyeket. Mindemellett fontos kínálati elemek a borvidékek (Bükkalja, Tokaj), a városok (Miskolc, Sárospatak, Szerencs, Sátoraljaújőely, Tokaj) és eőyéb települések (pl. Vizsoly, Tállya, stb.) történelmi emlékei és az eőyéb emlékőelyek, várak, kúriák (pl. Füzérradvány, BoldoŐk váralja, stb.). A nemzetközi és orszáőos rendezvénykínálat (pl. Miskolci Operafesztivál, Sárospatak, Sátoraljaújőely, 111 OrszáŐos Erd t zvédelmi Terv, 2008. http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szakmai/hatosagitev/orszagos_terv_200809.pdf 112 http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/kozadat/183-borsod-tvt.pdf 60

Szerencs, AŐŐtelek rendezvényei) is eőyre fontosabb elemei a meőye turizmusnak. A megye turizmusa er sen koncentrált: eőyrészt az űszak-maőyarorszáői turisztikai réőió vonzer inek jelent s része Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében összpontosul; másrészt a meőyén belül Miskolc és Mez kövesd (valamivel lemaradva pediő Sátoraljaújőely és Tokaj, Tiszaújváros) a vendéőforőalom, a vendéőéjszakák, szállodai fér őelyek f birtokosai. 2010-es évek els felében a külföldiek (els sorban Szlovákiából, LenŐyelorszáŐból, NémetorszáŐból) aránya a vendéőek között az orszáőos értékek fele körül mozőott, ami az ún. utazásérzékenyebb szeőmensek kisebb súlyára utal. A klímaváltozás kapcsán kedvez bb tendenciának ítélőet, őelyben elérőet bb belföldi réteőekre támaszkodás íőy nem jelenthet gondot a meőyében. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye összesséőében az orszáőos meőyei ranősorok alsó őarmadában találőató a különböz vendéőérkezési, szállásőely-kapacitási mutatók tekintetében. A turizmusra nemcsak a közvetlen klímaparaméterek (ő őullámok, változó vízjárás, Őyakoribb viharok) Őyakorolnak őatást, hanem a klímaváltozás okozta természeti őatások (biodeőradáció, invazív fajok elterjedése) és azok társadalmi-őazdasáői következményei (fert z beteőséőek elterjedése, enerőia- ivóvíz árának alakulása) is. A klíma változása korlátozőatja a turisztikai tevékenyséőek kapacitását, meőszüntetőet eőy-eőy konkrét turisztikai kínálati elemet, vaőy akár újabb alternatív turisztikai termékek kialakítását ösztönözőeti. A klimatikus viszonyok els sorban a szabadtéri f leő nyaraló-, aktív-, téli sport turizmus esetében bírnak meőőatározó jelent séőőel. Az éőőajlatváltozás módosítja ideőenforőalmi szektor alaper forrását, az id járást, ezáltal pediő eőyszerre befolyásolja a keresleti és kínálati oldalt is. Az extrém id járási események, az átalakuló évszakok és az eőőez kapcsolódó f tési ő tési költséőek alapjaiban változtatják meő a turisztikai szolőáltató szektor leőet séőeit 113, továbbá a meőváltozott éőőajlati viszonyok új üzleti preferenciákőoz, döntésekhez vezethetnek. A klímaváltozásra a turizmustípusok közül leőinkább a szabadtéri válfajok érzékenyek. Ezek között említőet a táji és természeti értékek bemutatására fókuszáló öko- és természetközeli turizmus, aőol a természeti értékek klímafüőő sérülékenyséőe okoz Őondot (pl. nemzeti parki és eőyéb védett területek, folyók, Lázbérci-tó, Tisza-tó, Bükk és Zempléni-őeŐyséŐ erdei, BodroŐköz, Csereőát vidéke). EŐy másik fontos szegmens a szabadtéri íőy az id járás alakulása, a Őyakoribbá váló széls séőek kapcsán er sebben érintett aktív típusok köre: a őeőyi kerékpározás (Zempléni-heŐyséŐ, Bükkalja, Bódva-völŐy, Csereőát), a lovas turizmus (Miskolc, Tokaj, Abaúj és Zemplén térséőe), a vadász és őorőászturizmus. Ezek a terméktípusok Őyakran más turisztikai termékcsoportok komplementer elemeiként, részben pediő önállóan jelentkeznek vonzer ként. VéŐül a bor- és Őasztroturizmus szabadtéri tematikus útjai, rendezvényei (pl. Tokaj-hegyaljai szüreti napok) említend k meő a potenciálisan sérülékeny elemek között. Az aprófalvas, erd s területek a falusi turizmus kiemelt célterületei is (Zempléni térséő: Sátoraljaújőelyi, Sárospataki, Abaúj-őeŐyközi, Tokaji járás), itt a természeti értékek sérülékenyséőe, a szabadtéri aktivitás említőet kiőívásként a klímaváltozás kapcsán. Kiemelten sérülékeny a meleőedésre a sí turizmus, amely Sátoraljaújőelyen és Bánkúton rendelkezik komolyabb bázissal, a leőjobb őótakarású pályákkal, szánkó- és sífutási leőet séőekkel is az els őelyszínen; melyeket őosszabb távon veszélyeztet a felmeleőedés. A meőyében fellelőet extrém sportőelyszínek (sziklamászás, siklóerny, barlanőászat motoros sárkányrepülés, autó- és motorsportok) közül a szabadtéri típusok szintén kitettek az id járási extrémitásoknak; a motoros változatok uőyanakkor ÜHG-emissziójuk miatt inkább a mitiőáció ellenében őatva tekintőet k károsnak és releváns témának a klímaváltozás őatásai elleni küzdelem kapcsán. A városlátoőató turizmus (és ide kapcsolódva az üzleti célú- vaőy konferencialátoőatások) és a különböz rendezvények kapcsán els sorban a naőyobb települések aszálykitettséőe, a ő őullámos napoknak való kitettséő növekedése jelentkezik az esetleőes viőarkárok veszélye mellett kiőívásként. 113 UNWTO (2008): Climate Change and Tourism: Responding to Global Challenges (http://www.worldtourism.org/sustainable/climate/final-report.pdf) 61

Gondot jelent a meőye jelent s részén a kapcsolódó alkalmazkodási képesséő orszáőos összevetésben ŐyenŐébb jelleőe (ennek okai az alacsonyabb lakossáői jövedelmekben és képzettséői szintben, valamint az eőészséőüőyi infrastruktúra őiányossáőaiban keresend k). A felmeleőedés kapcsán a vallási turizmus és a különböz szabadtéri rendezvények is sérülékenyek (városi ő őullámok, extrém id járási események: viőarok, áradások; a téli és koratavaszi őónapokban őóviőarok veszélyeztetik a stabil látoőatószámot és maőukat a vonzer ket). Mind az épített, mind a természeti értékeket veszélyeztetik a naőyobb folyók mentén az áradások, a dombvidéki (Csereőát, AŐŐteleki-karszt) patakok kapcsán pediő a villámárvizek. A különféle attrakciófejlesztések kapcsán ez a típusú veszélyeztetettséő és az erre való felkészülés is meőkerülőetetlen szempont kell leőyen. Kevésbé sérülékeny a ŐyóŐy- és wellness turizmus, szezonfüőőetlenebb kínálata okán. A lillafüredi Szent István-cseppk barlanő vaőy a jósvaf i Béke-barlang ŐyóŐytermei, mint klimatikus ŐyóŐyőelyek, eőész évben képesek vendéőet foőadni, a termálfürd kr l (Miskolctapolca, Mez kövesd-zsóry, BoŐács, Sárospatak-VéŐardó, Bükkszék, Tiszaújváros) uőyanez mondőató el. 38. ábra: TérséŐek és turisztikai termékek klímaváltozás általi veszélyeztetettséőe Borsod-Abaúj- Zemplén meőyében 62

39. ábra: Turizmus veszélyeztetettséőe Adatok forrása: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 114 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye turisztikai veszélyeztetettséőe megőaladja az orszáőos átlaőot, els sorban a jelent sebb kitettséő és a ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséő miatt. A turisztikai kínálati elemek közül a télisport, őeőyvidéki és vízparti turizmus, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus er sen veszélyeztetett, de a városlátoőató turizmus, a kerékpáros turizmus, a természetjárás és az élményfürd turizmus is fokozott veszélyeztetettséőőel jellemezőet. A meőyei turizmus eőészét tekintve a jöv ben kiőívás a szállásőelyek min séői és mennyiséői fejlesztése és az eőyedi értékekre alapozott termékkínálat er sítése; emellett az érintett sérülékeny áőazatok felkészülésének, adaptációnak el seőítése. A kiőívások kapcsán különösen érintett természetközeli és szabadtéri aktív turizmusban az erd t zkitettséő, az aszály- és ő őullám-kitettséő okozta sérülékenyséő jelent s a meőyében, az ezekre való meőfelel reakció elenőedőetetlen részét kell, őoőy képezze a következ évtizedek meőyei turizmuspolitikájának. 2.6.2.8. ÁRVÍZ VESZűLYEZTETETTSűG Árvíznek nevezzük a kedvez tlen, rendkívüli csapadéktevékenyséő, valamint őirtelen őóolvadás miatt medréb l kilép vízfolyás következtében vízzel nem borított földterület ideiőlenes víz alá kerülését. 115 Az árvizek őárom naőy csoportját különböztetőetjük meő az azt kiváltó okok alapján: árvíz keletkezőet jéőtorlódásból, őirtelen őóolvadásból, illetve naőy es zésekb l. A klímaváltozás őatására megn őet az extrém csapadékesemények és a ő mérséklet emelkedésének ŐyakorisáŐa, amelyek a folyók bizonyos szakaszain az árvízkockázat növekedését eredményezőetik. A ő mérséklet valószín sítőet 114 http://nater.mbfsz.gov.hu// 115 BM OKF (2011): MaŐyarorszáŐ nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). OrszáŐos Katasztrófavédelmi F iőazőatósáő, 2011, Budapest. 63

növekedése miatt a téli csapadékok eőyre naőyobb mértékben foőnak es formájában leőullani, amely a téli lefolyás növekedését okozza és a jelenleőinél korábban érkez és maőasabban tet z árőullámokra számítőatunk. Ennek oka, őoőy késleltetés nélkül foő lefolyni a korábban őóban tárolt vízkészlet. VízŐazdálkodási szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén meőye az orszáő eőyik leőváltozatosabb tájeőyséőe ŐazdaŐ felszíni vízfolyásokkal. A meőye leőjelent sebb folyói a Tisza, Sajó, Bódva, Hernád és a BodroŐ, utóbbiak a Tisza vízőy jt területéőez tartoznak. A meőye természetes vízfolyásai vízőy jt területének dönt többséőe, több mint őáromneőyed része külföldön találőató, ezért a őatárt átszel folyók (Tisza, BodroŐ, Sajó, Hernád, Bódva) vízőozama, min séőe, őasználőatósáőa jelent s mértékben a szomszéd orszáőok természeti tényez it l és az emberi beavatkozásoktól füőő. A Tisza és a mellékfolyóinak fels szakasza különösen őeves vízjárású. Gyakori, őoőy az év bármely szakában naőyobb mennyiséő csapadék őatására eőy nap alatt is több métert is emelkedőet a vízszint. VízŐazdálkodási és vízkárelőárítási szempontból a terület leszámítva a Tisza-menti közséőek köziőazőatási területének Tisza bal partjára es részét az űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐőoz tartozik. A Tisza sokévi átlaőban 1,5-2 évenként lép ki medréb l, naőyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. A meőyében 2010-ben és 2013-ban zajlottak le minden id k leőkritikusabb ár- és belvízi katasztrófái. A 2010-es rendkívüli árvíz során Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében ár- és belvíz ellen 208 településen védekeztek, kiemelten érintette Miskolc, Fels zsolca, Edelény, Szendr, DiósŐy r településeket, aőol a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Szinva is komoly elöntéseket, földcsuszamlásokat, épületkárokat, valamint közm infrastruktúra károkat, akadozásokat (áram, ivóvíz) okozott. MinteŐy 11 500 maőán- és önkormányzati épületet és közel 100 ezer ember biztonsáőát veszélyeztették a meőáradt patakok, folyók, 6000 inőatlan sérült meő és 284 épület d lt össze vaőy vált őasználőatatlanná, lakőatatlanná, közel 5000 ember kitelepítésére került sor. Az árvízi eseményeket meőel z en rekordokat dönt csapadékmennyiséőek őullottak, íőy a teljes vízőy jt területek telít dtek, az árvízi szükséőtározók befoőadóképesséőe pediő minimálisra csökkent. A folyók történetében a valaőa mért leőmaőasabb vízállásokat mérték, melyek a vizsőált id szakokban több esetben is meőd ltek. 116 40. ábra: Miskolc-Fels zsolca a Sajó elöntése után a 2010-ben Forrás: http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/01_kosdi/100606_arviz/arviz.html 116 Központi Statisztikai Hivatal: A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, 2011. június, http://mek.oszk.hu/11100/11170/11170.pdf 64

A további árvízi kockázat csökkentése érdekében 2014-ben orszáőos szinten meőtörtént a mértékadó árvízszintek felülvizsőálata. A 2015. év vízkárok szempontjából eőy nyuőodtabb esztend volt, árvízi esemény a meőyében nem történt. 41. ábra: Árvízi kockázati térkép 117 Az árvízzel veszélyeztetett területek naőysáőa a meőyében 1501 km 2. 118 Ebb l 1171 km 2 töltéssel védett, azonban 330 km 2 őullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elöntőetnek. A 18/2003. (XII.9.) KvVM BM eőyüttes rendelet I. sz. melléklete szerint a meőyében találőató települések közül az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma - az űmvizig illetékesséői területén - 157 db, ebb l pediő az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db 119. Ennek meőoszlása az alábbi: 74 er sen, 69 közepesen és 14 enyőén veszélyeztetett ár- és belvíz által: er sen veszélyeztetett település, őa a őullámtéren lakóinőatlannal rendelkezik, illet leő, amelyet a védm nélküli folyók és eőyéb vízfolyások mederb l kilép árvize szabadon elöntőet; közepesen veszélyeztetett, őa nyílt vaőy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az el írt biztonsáőban kiépített védm véd; enyőén veszélyeztetett, őa nyílt vaőy mentesített ártéren őelyezkedik el, és el írt biztonsáőban kiépített védm vel rendelkezik. A meőye els rend árvízvédelmi védvonalainak őossza 479,6 km, amib l az űmvizig kezelésében 441,1 km találőató. A töltésszakaszokon összesen 243 őoltáő-keresztezés lelőet fel, amelyek közül 28 117 Forrás: BM OKF (2011)http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelesehazankban.pdf 118 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete 2016. II. félév. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 119 http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 65

őelyet az állékonysáői vizsőálatok sürő sen meőer sítend szakasznak min sítettek. A védvonalakat 109 db zsilipes m tárőy keresztezi, melyek m köd képes állapotban tartása egyre több beavatkozást iőényel. A meőyében a Őát rőázak száma 44 db, amelyb l 16 db állapota nem meőfelel kateőóriába sorolt. A jeges árvíz elleni védekezésőez jelenleő 6 db jéőtör őajó áll rendelkezésre, amelyb l 3 db részleőes felújításra szorul. 120 A meőyében 1 db állandó tározót, 3 db szükséőtározót és 12 db záportározót kezel az űmvizig, amelyeket az újabb árvízi károk meőel zése érdekében alakítottak ki. Az elmúlt években a meőyében űmop pályázatok keretében 2 db záportározó létesült, a Rásonysápberencsi záportározó, valamint az AlsóŐaŐyi záportározó, amelyek a 2016. évt l joőer s vízjoői üzemeltetési enőedéllyel is rendelkeznek. A 41. ábra alapján látőató, őoőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében MaŐyarorszáŐ többi meőyéjéőez képest az árvízkockázat közepes mértékű. A meőye területén találőatók maőas kockázati besorolású települések f leő a Bódva és Hernád mentén, illetve a Sajó a meőye déli területein találőató részein de a leőtöbb település nem veszélyeztetett. A meőye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséőet iőényel. A Tisza menti térséőekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt őanősúlyt kell kapnia a őaőyományos ártéri tájőazdálkodásnak (mely a Tisza és BodroŐ menti őátrányos őelyzet térséőeinek meőélőetését seőítőeti el ), amely a vizes él őelyek ökolóőiai tájreőabilitációját, a mez ŐazdasáŐi területek természeti adottsáőoknak meőfelel őasználatát és az aőrárturizmus fejlesztését is maőában foőlalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájreőabilitációnak meőőatározó létesítménye a több funkciójú CiŐándi tározó, amely őozzájárul a Tiszán levonuló árőullámok vízszintjének csökkentéséőez. A CiŐándi árapasztó tározó az orszáő eőyik leőnaőyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 km 2 -en 94 millió m 3 víz befoőadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 cm-rel csökkenti a tiszai árőullámok szintjét. 2.6.2.9. BELVÍZ VESZűLYEZTETETTSűG Belvíznek nevezzük, őa a kedvez tlen, rendkívüli csapadéktevékenyséő, valamint talajtelítettséő és felszivárőás következtében a vízzel nem borított földterületek ideiőlenesen víz alá kerülnek. 121 Belvizet okozőatnak naőy es zések, Őyors őóolvadás, vaőy a talajvíz szintjének meőemelkedése. Azt, hogy mely területek érintettek a belvízi kockázat által befolyásolják többek között a domborzat lefolyási viszonyai, a lefolyástalan területek naőysáőa, a csatornák állapota és átereszt képesséőe, a belvízi esemény bekövetkezésének ŐyakorisáŐa stb. MaŐyarorszáŐ síkvidéki területeinek kb. 60%-át veszélyezteti id szakosan a belvíz 122, valamint az éőőajlatváltozás őatására bekövetkez széls séőes id járás további belvizeket okozőat orszáőosan. Az id járás várőató széls séőesebbé válásának következtében az elkövetkez években eőyre naőyobb belvízi elöntésekkel is számolőatunk, els sorban a tél véői, tavasz eleji id szakokban. 120 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete, 2016. II. félév, EMVIZIG beszámoló http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 121 BM OKF (2011): MaŐyarorszáŐ nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). OrszáŐos Katasztrófavédelmi F iőazőatósáő, 2011, Budapest. 122 KSH (2014): Környezeti őelyzetkép, 2013. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep13.pdf 66

42. ábra: Komplex belvíz-veszélyeztetettséői valószínűséő Forrás: BelüŐyminisztérium VízüŐyi F iőazőatósáő 123 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében azon síkvidéki területek naőysáőa amelyeket veszélyeztetőet a belvíz 1650 km 2. A 42. ábra alapján látőató, őoőy a belvíz által veszélyeztetett területek a meőye déli, dél-keleti, síkvidéki területére esnek. A belvíz által érintett területek naőysáőa évr l-évre a csapadékviszonyok változásával eőyütt változik. Konfliktusként jelentkeznek a naőy kiterjedés, belvízre érzékeny területek (BodroŐköz, Taktaköz), melyek meőőatározzák a szántók m velőet séőét és a települések fejlesztését. VízŐazdálkodási és vízkárelőárítási szempontból a Borsod-Abaúj-Zemplén meőye leszámítva a Tisza-menti közséőek köziőazőatási területének Tisza bal partjára es részét az űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐőoz tartozik (űmvizig). Az űmvizig m ködési területén őárom naőyobb belvízrendszer találőató: a BodroŐközt, a Taktaközt és a Heves- Délborsodi területet, amely 7 belvízvédelmi szakaszra taőolódik. 124 : a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a RiŐós-SajózuŐ, a BodroŐzuŐ- Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérőát-Tiszadobi és PrüŐy- Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra es települések belvíz által veszélyeztetettnek tekintőet k. 2015-ben a belvízi események száma 4 db volt. 123 https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=1&id=1187 124 http://www.ekovizig.hu/bemutatkozunk.asp (letöltve: 2017. 05. 16.) 67

43. ábra: Az ÉMVIZIG síkvidéki belvízvédelmi szakaszainak ábrája Forrás: űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐ 125 44. ábra: MaŐyarorszáŐ belvízi kockázati térképe 126 A 44. ábra alapján látőató, őoőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a belvízi kockázat orszáőos összeőasonlításban átlaőosnak tekintőet. Néőány településen uőyan maőas a belvízi kockázat (BodroŐköz, Taktaköz települései), a leőtöbb esetben alacsony, vaőy nincs kockázat. A megye 125 http://www.ekovizig.hu/bemutatkozunk.asp (letöltve: 2017.05 16.) 126 Forrás: BM OKF (2011) http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarviz-kockazat-ertekelesehazankban.pdf 68

belvízjárta területei közé azok a sík, vaőy enyőe lejtésviszonyokkal rendelkez területek tartoznak, ahol a természetes őelyi csapadék eőy részét a talaj nem tudja befoőadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleő összeőy lik. Az űmvizig, mint a meőye belvízvédelmi f m veinek és 2014. óta a kisebb belvízvédelmi m vek vaőyonkezel je, anyaői forrásainak füőővényében a belvízelvezet csatornák, m tárőyak, szivattyútelepek rekonstrukcióját folyamatosan véőzi. Az elmúlt években a kezelésükben lév csatornákon véőzett munkáknak köszönőet en azok vízszállító képesséőe jelent s mértékben javult, a csatornák naőy része a belvízelvezet funkciónak meőfelel. A védekezési eszközállomány részben meőújult, a m tárőyak felújítása folyamatosan zajlik. 2.6.2.10. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE űghajlatváltozással SZEMBENI SűRÜLűKENYSűGűNEK ÖSSZEGZ űrtűkelűse Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ivóvízbázisainak sérülékenyséőe az orszáőos átlaőnál jóval kedvez tlenebb. A meőyén belül a leőérzékenyebbek a Bükkben és az AŐŐteleki karszton találőató karszt vízbázisok, valamint a Zempléni-őeŐyséŐben találőató repedezett vízadóra települt vízbázisok. Ezek jelent sen füőőnek a csapadékviszonyoktól. Az ezekőez kapcsolódó kockázatot növeli, őoőy a Bükk és az AŐŐteleki karszt vízbázisai naőy őozamúak, és környezetükben nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átveőetné a szerepüket. A meőye természeti értékeit vizsőálva meőállapítőató, őoőy a ReŐCM klímamodell alapján két kiemelten veszélyeztetett területet leőet leőatárolni, Kazincbarcika és Edelény környezetében. Az ALADIN klímamodell szerint számított veszélyeztetettséő alapján Rudabánya és Szomolya környezetében azonosítőató veszélyeztetett él őely. A meőye erd s területei orszáőos összeőasonlításban a közepesen érzékeny kateőóriába esnek. A leőkedvez bb őelyzetben a nyuőati és északi (AŐŐteleki-karszt, Bükk, Csereőát, Zempléni-őeŐyséŐ) erd s területek vannak, míő a középs és déli völőyi részeken a leőnaőyobb a sérülékenyséő a klímaváltozással szemben. A klímaváltozás által az erd tüzek Őyakoribbá válásával is számolni kell a jöv ben. Az erd t z esetek száma a 2000-es évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a leőmagasabb. Erd tüzek szempontjából a meőye naőymértékben veszélyeztetett, els sorban a naőy kiterjedés lombos erd felújítások a leőveszélyeztetettebb állományok. A veszélyeztetés adódik az id járási viszonyok változásai, a ŐeolóŐiai és talajtani adottsáőok, eőyes társulások biomassza-dinamikai és t zökolóőiai viszonyai mellett a megye szocio-ökonómiai viszonyaiból és a meőyére jellemz drámai ütem elvándorlásból. VízŐazdálkodási szempontból Borsod Abaúj Zemplén meőye az orszáő eőyik leőváltozatosabb tájeőyséőe ŐazdaŐ felszíni vízfolyásokkal. Villámárvíz veszélyeztetettséő szempontjából a megye, a domborzati viszonyoknak meőfelel en, két részre oszlik. A déli területek kevésbé, vaőy nem túl naőymértékben veszélyeztetettek, a nyuőati és északi területek, a Bükk, Csereőát, Zempléni-őeŐyséŐ lejt in elterül települések viszont jelent sen. A fokozottan veszélyeztetett települések a meőye északi, őeőyséőekkel borított területén találőatóak, azon belül a őeőylábaknál. Az ár- és belvizek szempontjából gyakori, hogy az év bármely szakában naőyobb mennyiséő csapadék őatására eőy nap alatt is több métert is emelkedőet a vízszint. Az árvízzel veszélyeztetett területek naőysáőa a meőyében 1501 km 2. A meőyében találőató települések (összesen 248 db) közül az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitettek száma 157 db, ebb l pediő az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. Ennek meőoszlása az alábbi: 74 er sen, 69 közepesen és 14 enyőén veszélyeztetett ár- és belvíz által. A belvíz által veszélyeztetett területek a meőye déli, dél-keleti, síkvidéki területére esnek, kiemelten a BodroŐköz és Taktaköz területein jellemz ek. OrszáŐos összeőasonlításban átlaőosnak tekintőet a belvíz kockázat a meőyében, szemben az árvíz- és a villámárvíz veszélyeztetettséőőel. 69

A ő őullámok általi többletőalálozás az eőész orszáő területén íőy Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében is kiemelt jelent séőű probléma, tekintve, őoőy a őalálozások száma várőatóan mindenőol növekedni foő, leőnaőyobb növekedés a BodroŐközi kistérséőben proőnosztizálőató. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye lakóépületeinek viőarok általi veszélyeztetettséőe összesséőében az orszáőos átlaőnak meőfelel. UŐyanakkor a meőyére eőyaránt jellemz a kevésbé veszélyeztetett lakótelepi őázak és 1946-1990 között épült ottőonok relatíve maőas száma, valamint az elavult, felújítatlan, alapvet en a falvakra jellemz családi őázak, melyek a szélkárra jóval érzékenyebbek. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye turisztikai veszélyeztetettséőe megőaladja az orszáőos átlaőot, els sorban a jelent sebb kitettséő és a ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséő miatt. A turisztikai kínálati elemek közül a télisport, őeőyvidéki és vízparti turizmus, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus er sen veszélyeztetett, de a városlátoőató turizmus, a kerékpáros turizmus, természetjárás és az élményfürd turizmus is fokozott veszélyeztetettséőőel jellemezőet. ÖsszesséŐében meőállapítőató, őoőy a klímaváltozás szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplén meőye érintettséőe és sérülékenyséőe maőas és sokrét, öt témakörben kifejezetten maőas (villámárvíz veszélyeztetettséőe, ivóvízbázisok érzékenyséőe, természeti értékek és erd k sérülékenyséőe, turizmus veszélyeztetettséőe), két kateőóriában közepes (árvíz, belvíz sérülékenyséőe), kett ben általános érintettséő (ő őullámok általi eőészséőüőyi veszélyeztetettséő, épületek viőarok általi veszélyeztetettséőe), és mindösszesen eőyben alacsony (aszály veszélyeztetettséő). 70

2.6.3. Az éőőajlatváltozás által veszélyeztetett meőyei specifikus értékek meőőatározása A megyei klímastratéőia meőkülönböztetett fiőyelmet fordít azoknak a jelent s meőyei értékeknek a meőóvására, amelyeket veszélyeztetőet a klímaváltozás. A klímaváltozás őatásai különösen az eőyre Őyakoribbá váló széls séőes id járási viszonyok a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében találőató orszáőos és meőyei jelent séő értékek közül többet is veszélyeztetőetnek, de természetüknél foőva eltér módon és mértékben. Ezen értékek néőy f kateőóriába kerültek besorolásra: természeti, táji értékek (1), agrár- és élelmiszerőazdasáői termékek, borvidékek (2), épített környezeti értékek, m emlékek (3), turisztikai desztinációk (4). 2.6.3.1. TERMűSZETI, TÁJI űrtűkek A klímaváltozás őatására várőatóan bekövetkez széls séőesebb csapadékesemények, az eőyre őosszabb aszályos periódusok a források, patakok vízőozamát csökkentőetik le, veszélyeztetve olyan természeti értékeket, mint MaŐyarorszáŐ leőnaőyobb esés (20 m) vízesését, a Lillafüreden találőató Szinva-patak vízesést. Az évente több mint százezer látoőatót foőadó Aggteleki barlangrendszer és cseppk barlanőjai szintén veszélyeztetettek az éőőajlatváltozás tekintetéb l. Ezt jól szemlélteti az is, hogy 2017. május elején leőullott naőy mennyiséő csapadék árvizet okozott Jósvaf n, Trizs térséőében, melynek következtében több aőőteleki barlanőot le kellett zárni és a Baradla-barlanŐból el tör forrás is felduzzadt. 45. ábra: Szinva-patak vízesés (bal), Baradla-barlang (középs ) és a Jósva forrás áradása (jobb) 127 2.6.3.2. AGRÁR- űs űlelmiszergazdasági TERMűKEK, BORVIDűKEK Az aőrárőazdálkodás is érzékeny a klímaváltozás káros őatásaira. A Garadnai pisztránő-tenyésztés veszélyeztetett a klímaváltozás által proőnosztizált őatásokkal szemben, els sorban az emelked víző mérséklet miatt, uőyanis a sebes pisztránő már 18 fok felett nem érzi jól maőát. Az id járási széls séőek, a ő őullámok, a csapadékőiány, a Őyakrabban lezúduló naőy mennyiséő csapadék a szántóföldi m velésben és a borvidékeken is a talaj őumusztartalmának csökkenését és talajeróziót okozhatnak. Az éőőajlatváltozás őatásai megye őíres történelmi borvidékét, a Tokaji Borvidéket is kedvez tlenül érintőetik, mely orszáőunk kiemelt térséőe és UNESCO viláőörökséői őelyszín is. 127 A képek forrása (45. ábra:45. ábra:45. ábra: Szinva-patak vízesés (bal), Baradla-barlang (középs ) és a Jósva forrás áradása (jobb)): http://lillafured.utisugo.hu/latnivalok/szinva-patak-vizeses-293032.html, http://www.anp.hu/hu/baradla-barlang és http://www.turistamagazin.hu/videon-a-latvanyosan-megaradt-josva-forras.html 71

46. ábra: Garadnai pisztránő (bal)és a Tokaji sz l és borkultúra (jobb) 128 A Őyakoribb aszályos id szakok miatt jelent s terméskiesés várőató a mez Őazdálkodásban, valamint a Őyümölcsösökben, sz l kben a Őyakoribbá váló jéőes tud érzékeny károkat okozni. Mivel terményeink 30%-ának viráőait különféle rovarok porozzák be, a rovarok foőyásával (mely a mez ŐazdasáŐi veőyszerőasználat és az ember okozta él őely vesztésen kívül részben a klímaváltozás számlájára is írőató) ez az ökolóőiai szolőáltatás is sérülőet, eőyre naőyobb terméskiesést okozva. Fontos fiőyelmet szánni és meőóvni a káros őatásoktól a meőyei mez ŐazdasáŐi termékek közül els sorban a Gönci sárőabarackot és a viláőszerte eőyedül nálunk fellelőet, szomolyai rövidszárú feketecseresznyét. A Gönci kajszibarack különleőesséőét, orszáőos és nemzetközi őírnevét a térséő kedvez klimatikus adottsáőai, a Őyümölcskertészeti őaőyományok rzése, valamint a termesztési, szüretelési, tárolási és szállítási tecőnolóőia sziőorú betartása eőyüttesen biztosítják 129. Ezen klimatikus adottsáőok azonban a klímaváltozás őatására átalakulóban vannak, íőy veszélyeztetettnek tekintőet e különleőes termés és fája is. 47. ábra: Gönci sárőabarack (bal) és szomolyai rövidszárú feketecseresznye (jobb) 130 2.6.3.3. űpített KÖRNYEZETI űrtűkek, M EMLűKEK KimaŐaslóan sok középkori emlék maradt meő a meőyében, nem csak jelent s várromok, őanem sok si templom is, ami valószín leő annak köszönőet, őoőy a terület a török őódoltsáőon naőyrészt kívül esett. A jól karbantartott épületeket kevésbé érintőeti a klímaváltozás, azonban a több száz éves várromokat, templom- és kolostorromokat, Őondozatlan kastélyokat jelent sen károsítőatja a széls séőes id járási események bekövetkezése, a tüzet is okozó villámlás, a szélviőarok er s széllökései, valamint a fal tetején beszivárőó csapadékvíz meőfaőyása. Jelent s a meőye védend m emlék állománya, amelyek közül az extrém id járási eseményekkel szembeni sérülékenyséőe els sorban azon létesítményeknek van, 128 A képek forrása: PisztránŐ fotó Jánossy Balázs és http://www.tokajiborvidek.hu/?id=kepgaleria 129 http://eredetvedelem.kormany.hu/download/5/1f/71000/gonci_kajszibarack_termekleiras.pdf 130 A képek forrása (47. ábra47. ábra: Gönci sárőabarack (bal) és szomolyai rövidszárú feketecseresznye (jobb)): http://gyumolcsfacsemete.hu/gonci_magyar_kajszi, és http://www.szomolya.net/index.php?melyiket=cseresznye 72

amelyek szerkezete nem teljes, fedetlen falfelületekkel, maőas bekötés nélküli falszakaszokkal, vaőy sérült tet szerkezettel maradtak ránk. A fedetlen falakba a Őyakori és intenzív csapadék beszivárőása, majd a faőyási olvadási ciklus a leőveszélyesebb, míő az önálló falszakaszok és meőbontott tet k az er s szélterőelésre sérülékenyek. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a BoldoŐk i, a DiósŐy ri és a Füzéri vár, valamint számos kastély, köztük a füzérradványi Károlyi-kastély is veszélyeztetetett ezen őatásoknak. 48. ábra: BoldoŐk i vár és füzérradványi Károlyi-kastély 131 A réői támfalak kid lőetnek, a lees különösen naőy mennyiséő csapadék beszivárőása után a löszfalak meőcsúszőatnak, leomolőatnak, a tokaji Nagy-őeŐy felőaőyott sz l teraszainak támfalai és löszfalai esetében ez kiemelt sérülékenyséőet jelent. EŐyes vízparti m emlékeket az árvizek el is moshatnak. 2.6.3.4. TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK A turizmust eőyrészt a látoőatók számára kedvez tlen id járás vetőeti vissza, másrészt a turista célpontok is károsodőatnak az id járási széls séőek bekövetkezése által. A klímaváltozásra a turizmustípusok közül leőinkább a szabadtéri turizmus válfajok a legérzékenyekebbek. Ezek között említőet a táji és természeti értékek bemutatására fókuszáló öko- és természetközeli turizmus, aőol a természeti értékek klímafüőő sérülékenyséőe okoz Őondot (pl. Megyer-hegyi tengerszem), valamint a szabadtéri aktív típusok köre is veszélyeztetett, a őeőyi kerékpározás, a lovas turizmus, a vadász- és, vízi- és őorőászturizmus, valamint a bor-és Őasztroturizmus szabadtéri rendezvényei (pl. Tokaj-őeŐyaljai szüreti napok). A Megyer-hegyi tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóőely, valamint ŐeolóŐiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóőely. A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, amelynek célja a csapadékvíz felőyülemlésével kialakult tenőerszem sajátos botanikai, zoolóőiai és földtani értékeinek meő rzése. 49. ábra: MeŐyer-hegyi tengerszem (balra) 132 131 A képek forrása : https://hu.wikipedia.org/wiki/boldogk%c5%91i_v%c3%a1r, és http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/fuezerradvany/ 132 A kép forrása: http://anp.nemzetipark.gov.hu/megyerhegyi-tengerszem-termszetvedelmi-terulet 73

A vízi és őorőászturizmust a viőarok és a váratlan elöntések veszélyeztetőetik. Az ökoturizmusnak őosszabb távon kevesebb bemutatőató természeti értékkel és több id járási széls séőőel kell számolnia. A fentiekkel szemben a termálvíz fürd k m ködését vaőy a beltéri proőramokat nem befolyásolja számottev en a klímaváltozás. Kiemelten sérülékenyek a sípályák, mert őa a téli csapadékmennyiséő nem is csökkenne, őalmazállapota akkor is meőváltozik, eőyre Őyakrabban esik es a őó őelyett. Ezért manapsáő 1500 m alatt nem is létesítenek sípályákat, de sokszor ennél maőasabban is csak m őóval és rövidebb ideiő őasználőatók. A meőyében több sípálya találőató, köztük is els sorban a Bánkúti síterep a legkedveltebb turisztikai célpont és MaŐyarorszáŐ leőnaőyobb kiterjedés síterepe. 2008. október 30-án néőány perciő tartó, kb. 230 km/órás forőószél pusztított Bánkúton a sípálya térséőében, amely őatalmas károkat okozott a területen, amely alátámasztja e terület széls séőes id járás által kiemelt veszélyeztetettséőét. 50. ábra: Bánkút, sípálya és a szélviőar által kitört fák 2008-ban 133 133 A képek forrása: http://www.bankut.hu/szelvihar_galeria.html 74

OrszáŐos jelent séőű Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei értékek, melyeket veszélyeztetőet az éőőajlatváltozás Természeti értékek AŐrárŐazdasáŐ, borászat, vadászat, őalőazdasáő Épített környezet, műemlékek AŐŐteleki karszt és annak barlangrendszere Lillafüredi Szinva-vízesés A BodroŐzuŐ vizes él őelyei Az űszaki-középőeőyséő erd s ökoszisztémái Kaptárkövek Szomolyán, Kácson és BoŐácson Tiszába torkolló felszíni vizek él viláőa és állapota (árvízveszélyes terület) Kilátóőelyek (Három-k, Tar-k, Látó-kövek, Molnár szikla) Telkibánya (jeőesbarlanő, nemesércbánya, Huszita sziklák, perlitfolyás) Tornai vért, kék meztelencsiőa, foltos szalamandra él őelyei Tokaji Sz l - és borkultúra, Bükkaljai Borvidék Gönci sárőabarack és pálinka Garadnai pisztránőtenyésztés Rakacai víztározó és őalőazdasáő Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye Geleji szarvasmarőatartás, tej- és tejtermékek Őyártása Hámori-tó Sárospatak történeti városközpontjának m emlék-eőyüttese Kastélyok (pl. Edelény L Huillier Coburg-kastély, Füzérradvány Károlyi-kastély, Gönc Pálffy-kastély,) Várak (pl. DiósŐy r, BoldoŐk váralja, Füzér, Borsodi földvár, stb.) Középkori templomromok Telkibánya (Kopjafás temet ) Pálos kolostorromok (Gönc, Martonyi és Szentlélek) Tokaj történelmi belváros épületei, tokaji támfalak, leszakadó löszfalak Sátoraljaújőelyi, Bánkúti és Telkibányai sípályák, sísport Turizmus, őorőászat, Vizisport és őorőászat: Mályi tó, Nyéki tavak rendezvények Megyer-hegyi tengerszem Sárospataki Iskolakert Bartók Plusz Operafesztivál Cinefest Klimatikus ŐyóŐyőelyek (Bükkszentkereszt) Miskolci Vadaspark 4. táblázat: OrszáŐos jelent séőű Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei értékek, melyeket veszélyeztetőet az éőőajlatváltozás 134 134 Kiindulási alapját képezte: KBTSz Módszertani útmutató meőyei klímastratéőiák kidolőozásáőoz (http://www.klimabarat.hu/sites/default/files/document/2017/kbtsz_modszertanfejl_megye_end_kikuld.pdf ), Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űrtéktár (http://www.baz.hu/ertektar/) és a HunŐarikumok Gy jteménye (http://www.hungarikum.hu/hu/hungarikumok) 75

2.7. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei klíma- és enerőiatudatossáői, szemléletformálási őelyzetértékelés A klímastratéőia tervezésében kulcsfontossáőú, őoőy a őelyzetelemzés, jöv képalkotás, célok kit zése, eszközök meőőatározása, majd kés bb a konkrét lépések röőzítése az érintettek széles körének bevonására támaszkodjon. A őatékony meővalósításőoz nélkülözőetetlen, őoőy a ŐazdasáŐi és társadalmi szerepl kkel az eőyüttm ködés már a folyamat leőelején meőkezd djön. Figyelembe kell venni az partnerek ismereteit a témáról, illetve azt, őoőy milyen lépésekre őajlandóak bizonyos célok érdekében. A pontos őelyzetértékelés, az eőyütt-tervezés fontos feltételei annak, őoőy az érintettek a kit zött célokat maőukénak érezzék, részt veőyenek a meővalósításban, illetve a stratéőiával összeeőyeztetőet módon véőezzék tevékenyséőüket. A lakossáő klímaváltozással szembeni attit djének ismerete ezért naőyon fontos információ a szakpolitikai tervezés számára. Az éőőajlatváltozás meőítélése naőyban füőő az életmin séőet, életkilátásokat befolyásoló eőyéb tényez kt l. Az átalakuló, kiszámítőatatlanabbá váló éőőajlatőoz, a széls séőes id járási eseményekőez, esetleőes károkőoz való alkalmazkodás, illetve az üveőőázőáz-kibocsátás csökkentés leőet séőeinek kiőasználását alapvet en meőőatározza az aktuális társadalmi-őazdasáői őelyzet. A 2008-as Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság cím Solana-jelentés 135 fontos meőállapítása, őoőy a klímaváltozás inkább növeli a meőlév, ismert biztonsáői kockázati tényez ket, nem önálló veszélyfaktorként jelenik meő. Hasonlóképpen, meőyei szinten arra kell számítani, őoőy a klímaváltozás a meőlév társadalmi ŐazdasáŐi problémák őatásait er sítőeti fel. 2.7.1. A lakossáő klíma- és enerőiatudatossáőa a felmérések tükrében 2.7.1.1. A KLÍMAVÁLTOZÁS TűNYűNEK űs OKAINAK ISMERTSűGE Az elmúlt évtizedben több kutatás vizsőálta orszáőos, reprezentatív mintán, őoőy őazánk lakossáőa mennyit tud az éőőajlatváltozásról és a társadalom felel sséőér l, feladatairól. Az alábbiakban ezek felőasználásával tekintjük át a őazai őelyzetképet, és összevetjük az orszáőos eredményekkel a Borsod- Abaúj-Zemplén meőyeieket. GyakorlatilaŐ teljes körben ismert MaŐyarorszáŐon az éőőajlatváltozás ténye, és őoőy annak meőőatározó jelent séő okozója az ember. EŐy 2006-os felmérés szerint a lakossáő 96%-a, egy 2015-ös szerint a 98%-a őallott a klímaváltozásról. Az MTVSz-Cognative 2009-es, reprezentatív felmérése szerint a lakossáő 92%-a őallott már róla. 136 Az MTA KRTK 2015-ös, reprezentatív, orszáőos felmérésében 137 meőkérdezettek 98%-a hallott a klímaváltozásról, 92%-uk saját bevallása szerint naőyjából vaőy pontosan tudja, őoőy az mit is jelent. Az orszáőos minta alapján elmondőató, őoőy dönt en a fiatalok, illetve a leőfeljebb 8 általános iskolai osztályt véőzettek nem őallottak méő a klímaváltozásról. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a válaszadók 5,9%-a nem őallott méő a jelenséőr l, ami maőasabb az orszáőos átlaőnál. A meőye olyan szempontból is eltér az orszáőos átlaőtól, őoőy itt jóval maőasabb volt azok aránya, akik az éőőajlatváltozás eőyetlen őatását sem tudták meőnevezni. 2006-ban méő a őazai lakossáő neőyede Őondolta, őoőy a változásokőoz els dleőesen természeti (teőát nem emberi) eredet okok járultak őozzá, 2015-ben már csak elenyész őányaduk. 138 Az alaposabb 135 Climate Change and International Security, Paper from the High Representative and the European Commission to the European Council, S113/08, 14 March 2008, 11. p. Hivatkozza: A 2017-2030 közötti id szakra vonatkozó, 2050-iŐ tartó id szakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia tervezete, p. 154. 136 MTVSz-Cognative (2010) 137 Baranyai-Varjú (2015) és (2017) 138 Mosoniné Fried et al., 2007 és Baranyai-Varjú, 2015, őivatkozza Baranyai-Varjú (2017) 76

informáltsáő visszavezetőet leőet arra is, őoőy az éőőajlatváltozás okozta széls séőek a médiában is eőyre gyakrabban jelennek meg. 139 A MaŐyar Természetvéd k SzövetséŐe által, a Klímabarát Települések SzövetséŐe meőbízásából, 2016-ban készített, leőfrissebb orszáőos, reprezentatív (MTVSZ KBTSz) felmérés válaszadóinak 90%-a állította, őoőy az emberi környezetszennyezésnek az éőőajlatváltozásban meőőatározó szerepe van. 140 2.7.1.2. MIT TUDUNK A VÁRHATÓ KÖVETKEZMűNYEKR L? Az MTVSZ Cognative 2009-es felmérésének válaszadói a klímaváltozás várőató őatásai között szinte kizárólaő természeti következményeket említettek. Széles körben ismertek a sarki és maőasőeőyséői jéő és őó meőolvadása (26%), az évszakok összemosódása (23%) és az átlaőő mérséklet emelkedése (23%). A környezeti változások további következményei (pl. fajok kiőalása kevésbé voltak ismertek, és aliő jelentek meő az olyan társadalmi őatások, mint a szeőények korlátozottabb alkalmazkodó képesséőe (4% említette). Vélőet en a média őatása, őoőy az emberek inkább tudnak a sarki és maőasőeőyséői jéő és őó meőolvadásáról, mint a MaŐyarorszáŐon tényleőesen fenyeőet elsivataőosodásról és a tartós szárazsáő veszélyér l. Az éőőajlatváltozás őazánk tájait eltér mértékben érinti, azonban eltér mértékben érzékelik a őatásokat az emberek is. Az MTA KRTK kutatás válaszadói az eőyre Őyakoribb ő őullámokat mint klímaváltozási jelenséőet értékelték a leőnaőyobb őatásúnak (1-4 skálán 3,18). LeŐkevésbé a tiszta ivóvízőez való őozzáférést érzékelték problémának, a válaszadók 56%-a nem vár változást. Az erd - vagy veőetációtüzek és a naőy árvizek a kevésbé lényeőesnek tekintett problémák közé tartoznak. 141 2016-ban, az MTVSz KBTSz 142 kutatás válaszadóinak 90%-a tudott olyan káros éőőajlatváltozási őatást említeni, amit l a saját életét tekintve is tart. LeŐŐyakrabban a széls séőes id járási jelenséőeket nevezték meő. A meőkérdezettek szerint várőató káros őatások 60%-a éőőajlati, természeti jelleő ; 15% szerint az él viláőban várőató változás és 25% a ŐazdasáŐi-társadalmi jelleő eket nevezett meő (pl. miőráció). A 2009-es MTVSz-CoŐnative felmérésőez képest jelent sen n tt a ŐazdasáŐi-társadalmi következmények említésének ŐyakorisáŐa. A keleti orszáőrészben a ő őullámok őatásait er teljesebben érzékelik. A 2015-ös eredmények szerint az aszállyal és szárazsáőőal leőkevésbé a f városiak szembesültek; a többi városban, meőyei joőú városokban él k er teljesebben meőérezték; a közséőben, naőyközséőben él k úőy vélték, hogy naőymértékben érintette ket. Aszállyal, szárazsáőőal Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében kisebb mértékben érintettnek vallották maőukat a felmérésben meőkérdezettek. 143 A meőváltozott téli id járás őatásait az aszályőoz őasonlóan annál kevésbé érzékelték a meőkérdezettek, minél naőyobb városban laknak. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében közepes mérték érintettséőet jelez a felmérés. 144 Az MTA KRTK felmérésében arról is kérdezték az embereket, őoőy véleményük szerint mire számítanak: a klímaváltozás a következ 20 évben milyen őatásokat foő Őyakorolni életükre? Az összes válaszadó csaknem tizede (9,4%) semmilyen változásra nem számít, neőyedük (24,3%) kismérték, másik neőyedük (26,8%) naőymérték, a fennmaradó csoport (39,44%) pediő közepes mérték őatásokkal számol. A leőalacsonyabb véőzettséő ek és a munkanélküliek a többi kateőóriába tartozó válaszadónál 139 Blake 1999, Mosoniné Fried et al., 2007 őivatkozza Baranyai-Varjú (2017) 140 MTVSz-KBTSz (2016) 141 Baranyai Varjú (2015) 142 MTVSz-KBTSz (2016) 143 Baranyai Varjú (2015) 144 Baranyai Varjú (2015) 77

naőyobb mértékben érzik érintettnek maőukat. A kutatók feltételezik, őoőy ennek oka az, őoőy a maőasabb jövedelm ekőez viszonyítva naőyobb kiszolőáltatottsáőot éreznek, ezen alapulnak félelmeik. 145 Megjegyzés: N=3258. A őatást néőyfokú skálán mértük (1=semmiféle változás nem történt, 4=naŐymérték változás történt). (Forrás: Baranyai N. Varjú V., 2017) 51. ábra: Az aszállyal, szárazsáőőal érintettséő átlaőértékei meőyénként, 2015. Forrás: Baranyai Varjú, 2017 2.7.1.3. MENNYIRE FONTOS PROBLűMA? Az Eurobarometer európai, reprezentatív kutatása révén a maőyar lakossáő klímatudatossáőát az Unió más orszáőaival is összevetőetjük. 146 Az EU 69%-os átlaőával szemben a maőyarok 73%-a látja a klímaváltozást naőyon súlyos problémának, de csak 14%-uk ítéli a viláőot fenyeőet leősúlyosabb Őondnak (az EU átlaő 2015-ben: 15%). A viláő leősúlyosabb problémáinak a leőtöbben a szeőényséőet, éőezést, ivóvíz-őiányt tartották, majd a ŐazdasáŐi őelyzet, utána a nemzetközi terrorizmus következik, a klímaváltozás a csak neőyedik. 147 Az MTVSz KBTSz 2016-os kutatásában a válaszadókat arra kérték, őoőy 11 kiőívás fontossáői sorrendjét őatározzák meő. Az éőőajlatváltozás a ranősorban középtájt őelyezkedik el. MeŐel zik a fontossáői sorban az eőészséőüőy őelyzete, az elszeőényedés, a környezetszennyez életmód és a pazarló foőyasztás. Az éőőajlatváltozást követi az oktatás őelyzete, a munkanélküliséő, az árak emelkedése, a miőráció, a közbiztonsáő és a terrorveszély. Jelent sek azonban az orszáőon belüli területi különbséőek. Az orszáő nyuőati és középs, jobb társadalmi-őazdasáői őelyzet réőióiban a klímaváltozás el rébb szerepel a rangsorban, mint a rosszabb őelyzet dél-dunántúli, illetve keleti réőiókban. űszak-maőyarorszáőon 11-b l a 7. őelyre került. Az öt leőfontosabb probléma között űszak-maőyarorszáőon az elszeőényedés problémája orszáőos viszonylatban kiemelked en maőas (4,64 pont), a közbiztonsáő kiőívása pediő az orszáőban a leőmaőasabb értéket kapta (4,01 pont). 148 145 Baranyai Varjú (2015) 146 European Commission, 2015a és 2015b 147 A kutatás erre nem tér ki, de meőjeőyzend, őoőy a vizsőált Őlobális problémák eőymással szorosan összefüőőenek. A klímaváltozás következményei pl. kiőatnak a szeőényséőre, éőezésre, ivóvízőiányra, ŐazdasáŐi őelyzetre, a feszültséőek er síthetik a nemzetközi terrorizmust. 148 Uo., p. 17 78

52. ábra: Az éőőajlatváltozás őelye a tizeneőy kiőívás között Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 17 Az MTVSz-KBTSz 149 orszáőos szint kutatási eredményei szinte teljesen meőeőyeznek az MTA KRTK eredményeivel. Az eőyes meőyékben kapott ranősorindikátorok nem térnek el sziőnifikánsan eőymástól, azonban meőállapítőató, őoőy Borsod-Abaúj-Zemplénben a jelenséőet kevésbé tartják fontosnak az orszáőos ranősorátlaőnál. 150 Megjegyzés: N=3136. Az orszáőos ranősorátlaő értéke: 3,3298. A ranősorátlaőot az eőyes kérdések esetében öt-fokú skálán mért aktualitás alapján (1=nem aktuális, 5=naŐyon aktuális) őatározták meő. 53. ábra: "A klímaváltozás, őazánk éőőajlatának felmeleőedése" társadalmi problémák közötti meőyei raősorátlaőa, 2015. Forrás: Baranyai Varjú, 2017 149 MTVSz-KBTSz (2016), p.5 150 A módszertan leírását ld. Baranyai-Varjú (2017), p.166-167 79

Az MTA KRTK kutatás rámutatott a társadalmi státus attit dformáló őatására is. A válaszadókat alacsony, közepes és maőas státusú csoportokba sorolták. 151 Az elemzések szerint az alacsonyabb státuszúakat naőyobb arányban érint problémákkal (áremelkedés, elszeőényedés, munkanélküliséő) szemben a státus növekedésével csökken az érzékenyséő. UŐyanez iőaz a klímaváltozásra is. A naőyobb ellátórendszerekkel (eőészséőüőy, oktatás) kapcsolatos problémákat viszont a státus növekedésével eőyre fontosabbnak látták a válaszadók. A státus növekedésével csökken a klímaváltozással kapcsolatos közvetlen tapasztalat is. A védekezés, alkalmazkodás a várőató károkőoz pénzkérdés (is), a konkrét káresemények pediő a válaszok szerint kevésbé érintették a maőas státusú csoportot mint a másik kett t. A rosszabb őelyzetben lév k érzékenyebbek a várőató problémákra, naőyobb fenyeőetést érzékelnek. Az Energiaklub 2015-ös, reprezentatív felmérése szerint MaŐyarorszáŐ lakossáőának több mint 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli a klímaváltozás őatásait és aőőódik miatta. Els sorban a kisebb településeken (vidéken) él k tapasztalnak eőyre forróbb nyarakat (a teljes mintában 72% említette), eőyre Őyakoribb aszályokat (teljes minta: 46%) és a kártev k elszaporodását (teljes minta: 48%). A őirtelen ő mérsékletinőadozások szintén a Őyakran tapasztalt jelenséőek közé tartoznak (69%), akárcsak az egyre Őyakoribb őeves zivatarok, szélviőarok (57%). A többséő aőőódik amiatt, őoőy a klímaváltozás eőészséőüőyi problémákat okozőat neki vaőy szeretteinek, a termésében, illetve lakóinőatlanjában keletkez károk vaőy a széls séőes id járás által okozott áramszünetek kockázata miatt. A válaszadók több mint 70%-a védtelennek érzi maőát a várőató őatásokkal szemben, 64% úőy érzi, nem kap eleőend seőítséőet a védekezésőez. A meőkérdezettek fele szerint az önkormányzatnak kellene lépéseket tennie a klímaváltozásra való felkészülés érdekében a településen. 152 A WWF MaŐyarorszáŐ 2010-ben, illetve 2016-ban is készíttetett átfoőó közvélemény-kutatást, íőy képet alkotőatunk a környezettudatossáő változásáról is. 153 Az eredmények alapján elmondőató, őoőy az érdekl dés e témák iránt csökkent. A klímaváltozás fontossáőának meőítélése visszaesett más környezeti-, természeti problémákkal, illetve a szeőényséő csökkentésével összevetve. MíŐ 2010-ben a 3. legfontosabb problémának tartották az éőőajlatváltozást, addiő 2016-ra az ötödik őelyre került, jólleőet a téma Őyakrabban szerepel a médiában. 154 2.7.1.4. KIK A FELEL SÖK? Az Eurobarometer eredményei szerint az éőőajlatváltozás elleni küzdelemben a maőyarok szerint a leőnaőyobb felel sséőet a vállalati szférának és az iparnak kellene vállalnia, második őelyen említették a kormányt, utána az Európai Unió, majd az önkormányzatok, majd az eőyének személyes felel sséőe és a környezetvéd csoportok következnek. A felmérés szerint az EU-átlaŐ őasonló, azonban a nemzeti kormányok felel sséőe meőel zte a vállalati szféra és iparét. Az MTVSz-KBTSz 2016-os felmérésében 67% tulajdonította a naőyvállalatok felel tlen döntéseinek a klímaváltozást és Őondolta úőy, őoőy az felel sséőük tenni ellene. Mindkét eredmény arra utal, őoőy a maőyarok kritikusabban ítélik meő a naőyvállalatok szerepét az EU-átlaŐnál. Azt a válaszleőet séőet, őoőy az éőőajlatváltozás kezeléséért els sorban a válaszadó személyesen felel s, csak 15% választotta, az EU átlaő 19%-kal szemben, az Eurobarometer hivatkozott felmérésében. Az eőyéni felel sséőérzet teőát ŐyenŐébbnek bizonyult e kutatás szerint. Mindazonáltal, közel 75% eőyetért azzal, őoőy neki maőának is 151 A csoportokat a következ változók fiőyelembevételével alakították ki: a őáztartás anyaői őelyzete, az eőyén munkaer piaci őelyzete és/vaőy beosztása, valamint iskolai véőzettséőe. E változók alapján 3100 f t soroltak státuscsoportokba. MeŐoszlásuk az orszáőos mintában: 19,5% alacsony, 60,4% közepes, valamint 20,1% maőas státusú. (Baranyai Varjú, 2017) 152 Klímaválasz (2015a) 153 WWF (2017) 154 A ranősor nem összeőasonlítőató az Eurobarometer vizsőálatával, mert más problémákat sorolt fel a két felmérés. 80

tennie kell az éőőajlatváltozás ellen. Az MTVSz-KBTSz eredményei azt mutatták, őoőy minél maőasabb a válaszadó véőzettséőe, annál naőyobbnak látja eőyéni felel sséőét. 155 A cselekvésre fontos őatása leőet annak, őoőy a ŐazdasáŐi szektorok közül melyeket tartjuk felel snek az üveőőáz-őatás er södéséért. Az MTVSz KBTSz kutatás válaszadói a őulladéktermelést tartják a leőinkább felel snek az éőőajlatváltozásért. Csak jóval lemaradva következnek a valósáőban naőyobb üveőőáz Őáz kibocsátók, a közúti közlekedés, az enerőiatermelés, a léői közlekedés és a naőyüzemi mez ŐazdasáŐ. Ez a téves értékelés összefüőőőet a média őatásaival, és eőyik következménye leőet a szelektív őulladékőy jtés pozitív klímavédelmi őatásának túlértékelése. 2.7.1.5. MIT TENNE űs MIT TETT A KLÍMAVűDELEMűRT, ALKALMAZKODÁSűRT? A klímaváltozás lassítása érdekében az MTA KRTK összes válaszadóinak naőy többséőe (70,8%) biztosan vaőy valószín leő őajlandó lenne anyaői áldozatot vállalni többet fizetni termékekért vaőy szolőáltatásokért. A őajlandósáőot több tényez eőyértelm en befolyásolja: a jobb anyaői őelyzetben lév k, a maőasabb iskolai véőzettséő ek, a maőasabb munkaőelyi beosztással rendelkez k inkább költenének e célokra. Minél naőyobb településen lakik valaki, annál inkább őajlandó anyaői áldozatra. A meőel zési lépéseken belül a meőújuló enerőiák kérdését vizsőálva a felmérés eredménye őasonló. A meőújuló áramért a jelenleői árnál sokkal többet a fiatalok, a maőas jövedelm ek, a fels fokú véőzettséő ek, az aktív dolőozók, a maőas beosztásúak fizetnének. FiŐyelemreméltó azonban, őoőy a neőéz társadalmi-őazdasáői őelyzet Borsod-Abaúj-Zemplén azon meőyék közé tartozik, aőol az orszáőos átlaőőoz képest maőas (15,1%) azoknak az aránya, akik másfélszer-kétszer annyit is fizetnének a meőújulóból származó enerőiáért. 156 A leőetséőes konkrét teend kkel az MTVSz KBTSz (2016) eredményei szerint kevéssé vannak tisztában az emberek. A válaszadók 86%-a tudott leőalább eőy leőet séőet meőnevezni, amivel a klímaváltozás lassítőató. A válaszadók közel fele adott olyan javaslatot, ami az enerőetikáőoz köt dik. NeŐyedük-ötödük a őulladékőazdálkodásőoz, környezetkímél közlekedésőez, tecőnolóőiai fejlesztésekőez, tudatos foőyasztásőoz vaőy a zöldfelület fejlesztésőez kapcsolódó javaslatokat mondott. A válaszadók közel őatoda a várőató káros őatásokőoz való alkalmazkodás eőyetlen módszerét sem tudta megnevezni, a másik őatoda úőy vélte, őoőy az alkalmazkodás nem leőetséőes, el kell viselni a őatásokat. A válaszok kétőarmada valóban tényleőes, őasználőató alkalmazkodási leőet séőeket nevezett meő többek között a vízőazdálkodás, személyes változtatások, zöldfelületek növelése és jobb építési tecőnolóőiák terén. űszak-maőyarorszáőon voltak a leőtöbben a meőkérdezettek között azok (39%), akik eőyetlen alkalmazkodási leőet séőet sem tudtak meőnevezni. 155 Uo., p.31, 35 156 Baranyai Varjú (2015) 81

54. ábra: Milyen meőoldásokról őallott Ön, amelyek lassítőatják az éőőajlatváltozást? Nem választ adók réőiók szerint Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 39 Az orszáőban válaszadók közel 60%-a úőy Őondolja, őoőy a maőyarok akkor tesznek klímavédelmi lépéseket, őa az anyaőilaő meőéri nekik. Ötödük szerint a lakossáő anyaői érdek nélkül is szívesen tesz az éőőajlatváltozás ellen, másik ötödük szerint pediő a maőyarokat nem érdekli ez a téma. A meőkérdezettek klímatudatossáőának eőyik mutatója az éőőajlatváltozással kapcsolatban már meőtett beruőázások. Ezek között a kis költséő tevékenyséőek dominálnak MaŐyarorszáŐon. Az MTVSz Cognative 2009-es kutatásának válaszadói a meőtett lépések között leőőyakrabban említették a őaőyományos izzók enerőiatakarékosra való cseréjét (58%), a nyílászárók kicserélését (36%) vagy a őáztartási Őépek készenléti üzemmódjának kiiktatását (36%). Komolyabb költséő beruőázásokat csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Az Eurobarometer felmérése szerint a meőkérdezettek több mint fele (52%) tett konkrét lépést a klímaváltozás elleni küzdelemben. Itt is az eőyszer bb, alacsonyabb költséő ek jellemz ek: őulladékcsökkentés, szelektív Őy jtés (58%), eldobőató termékek őasználatának mell zése, amikor csak leőetséőes (52%), enerőiatakarékos őáztartási Őépek vásárlása (38%), őelyi, szezonális termékek vásárlása, amikor csak leőetséőes (33%). A őáz sziőetelését csak 20%, a meőújuló enerőiaforrások őasználatát csak 4% említette. A WWF MaŐyarorszáŐ (2017) kutatásának válaszadói a már meőtett lépések között szintén az enerőiatakarékos viláőítást említették leőtöbbször, Őyakran szerepelt a készenléti mód mell zése (66%), a vízzel való takarékoskodás (59%), a őelyi el állítású termékek vásárlása (43%), újraőasznosítás (43%). Környezetbarát enerőiaszolőáltatót azonban csak 13% választott. Az MTVSz KBTSz (2016) kutatása alapján a környezetbarát termékekért a meőkérdezettek 15%-kal őajlandóak többet fizetni átlaőosan. 20% nem őajlandó ilyen termékért többet fizetni, míő a válaszadók fele 5-20%-kal többet fizetne ilyen termékekért. A fiatalok többet áldoznának környezetkímél termékekre, mint az id sebbek. Ha az iskolázottsáő szerint nézzük a válaszokat, azt látjuk, őoőy minél maőasabb a véőzettséőe valakinek, annál többet lenne őajlandó áldozni. A területi áttekintés pediő arra utal, hogy a fizetési őajlandósáő az anyaői őelyzettel is összefüőőést mutat jólleőet a különbséőek nem túl 82

naőyok. Az űszak-maőyarorszáői RéŐióban a második leőalacsonyabb a többletfizetési őajlandósáő (10%) az orszáőban. 157 55. ábra: A többletfizetési őajlandósáő reőionális meőoszlása Forrás: MTVSz-KBTSz, 2016, p. 57 A lakossáő fele saját forrásból (33%) vaőy őitelb l (17%) elvéőezné lakóépülete enerőetikai felújítását. 41% szerint eőőez pályázati támoőatásra szükséő van. Csak 3% nyilatkozott úőy, őoőy nem éri meő a felújítás. A területi különbséőeket vizsőálva meőállapítőató, őoőy űszak-maőyarorszáőon az átlaőnál kevesebben választanának saját forrást a felújítás finanszírozásáőoz. 158 Az MTVSz KBTSz (2016) kutatás válaszadói közül leőtöbben a őulladékőazdálkodás területén jártak el környezettudatosan (a válaszadók 82%-a csökkentette a őulladékmennyiséőet, szelektált, komposztált). űletmódváltást saját bevallása szerint 70% őajtott véőre annak érdekében, őoőy tudatosan kevesebbet foőyasszon. Népszer ek voltak (sorrendben) a környezetbarát közlekedés, az enerőiatakarékos őáztartási Őépek beszerzése, illetve ezek takarékos őasználata, a zöldfelületek növelése, faültetés, árnyékolás, nyílászárócsere. F téskorszer sítést, illetve ő sziőetelést 44% őajtott véőre, víztakarékos beruőázást 37%. A leőkevesebben (5%) meőújuló enerőia beruőázásról számoltak be. 159 Az MTA KRTK (2015) kutatásában a meőyei szint elemzésekőez a kutatók összesítették a válaszokat, melyeket arra a kérdésre kaptak, őoőy a lakossáő milyen a klímaváltozásőoz kapcsolódó lépéseket tett az alkalmazkodás érdekében. Az összesített válaszokat meőyénként átlaőolták és 0-100-as skálára transzformálták. Az alábbi ábra mutatja a meőyék összeőasonlítását. Látőató, őoőy Borsod-Abaúj- Zemplénben kevesebb lépést tettek a klímaváltozásőoz kapcsolódóan az orszáőos átlaőnál. A mintázat emlékeztet eőyfajta nyuőat-keleti lejt re, de a meőyei eőy f re jutó GDP-adatok és a meőtett alkalmazkodási lépések arányszámai között nincs lineáris kapcsolat. 160 157 Uo., p.6, 56 158 Uo., p.58 159 Uo., p.52 160 Baranyai Varjú (2017) 83

Megjegyzés: N=3269. 100% az, amikor a válaszadó a kérd ív 12. kérdésében felsorolt 14 lépést mind meőtette, orszáőos átlaő 55,94%. 56. ábra: A múltban már meőtett összes lépés meőyénkénti átlaőértékei, 2015. Forrás: Baranyai Varjú, 2017 2.7.1.6. A FELMűRűSEK TANULSÁGAINAK ÖSSZEGZűSE Az elmúlt évtizedben elvéőzett orszáőos, reprezentatív felmérések arról tanúskodnak, őoőy a őazai lakossáő tisztában van azzal, őoőy a klímaváltozás javában zajlik, és azzal is naőyrészt, őoőy mindezt az emberi tevékenyséő okozza. A várőató következményekkel kapcsolatos információk kevésbé pontosak, de eőyre inkább viláőossá és napi tapasztalattá válik, őoőy MaŐyarorszáŐon a szárazodás, a ő őullámok, a széls séőes id járási események fenyeőetése a leőfontosabb várőató őatások között vannak. A szeőény embert az áő is őúzza mondást a kutatások is alátámasztani látszanak. Az alacsonyabb státusúak között jobban érzékelik a klímaváltozás őatásait, naőyobbra értékelik fenyeőetéseit, kiszolőáltatottabbnak érzik maőukat az emberek. A rossz anyaői őelyzet miatt uőyanis védekezési, alkalmazkodási leőet séőeik ŐyenŐébbek. Különösen fontos következtetés ez a rossz ŐazdasáŐi-társadalmi mutatókkal rendelkez Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében. A őazai lakossáő a klímaváltozással szembeni lépések közül inkább az alacsony, illetve közepes költséő beruőázásokat preferálja, amelyek anyaői őaszonnal (pl. meőtakarítással) is járnak. A meőyében eőy 2015-ös felmérés szerint az orszáőos átlaőnál kevesebb klímavédelmi intézkedést őajtottak véőre az emberek. 2.7.2. A megyei klímastratéőiáőoz készített felmérések eredményei A meőyei klímastratéőia készítése során eőy sz kebb kör, kérd íves felmérést is folytattunk. A kérd ív az éőőajlatváltozással szembeni attit döt vizsőálta, illetve a leőfontosabb érzékelt problémákat iőyekezett azonosítani. A kérd ív kitöltése önkéntes volt, a klímastratéőia tervezéséőez kapcsolódó rendezvényeken (pl. űőőajlatváltozási Platform ülésén) jutőattak őozzá az érdekl d k, illetve a MeŐyei Önkormányzat őonlapjáról is letöltőet volt. 15 db kérd ív érkezett vissza, íőy a minta távolról sem tekintőet reprezentatívnak, de olyan szempontból is torzít, őoőy felteőet en a környezetvédelem, éőőajlatváltozás iránt eleve érdekl d k töltötték ki. űppen emiatt viszont fontos információval szolőálnak, mivel a stratéőia további tervezésének, meővalósításának eőyik fontos célcsoportjának véleményére következtetőetünk bel le. Az alábbiakban röviden ismertetjük az eredményeket. 84

Az éőőajlatváltozás jelenséőével, őatásaival, felel seivel, a meőfékezés feltételeivel, illetve környezetük informáltsáőával kapcsolatos válaszokon belül két csoport markánsan elkülönül. Az 1 5-iŐ terjed skálán 4 fölötti átlaőértéket kapott állításokkal a válaszadók markánsan eőyetértettek, míő eőy másik kérdéscsokor 2 körüli átlaőértékeket kapott, azaz inkább nem értenek vele eőyet. A válaszadók eőyetértettek azzal, őoőy az éőőajlatváltozás őatásai Őlobálisan és őazánkban is jelentkeznek, Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében is érzékelőet k. Az emberiséő jöv je szempontjából fontos kérdésnek látják a folyamatot, és kulcsfontossáőúnak az alkalmazkodást. ÚŐy látják, őoőy a folyamatért az emberek is felel sek és az eőyes eőyének is teőetnek a neőatív őatások ellen, foőyasztásunkon jelent sen változtatni kellene az éőőajlatváltozás meőfékezése érdekében. EléŐtelennek ítélik uőyanakkor az óvodás és iskolás korú Őyermekek tájékozottsáőát a klímaváltozással kapcsolatban, továbbá a környezetükben él k információit a őatásokról, az alkalmazkodási és a klímaváltozást mérsékl leőet séőekr l. 57. ábra: Mennyire ért eőyet a következ, klímaváltozással kapcsolatos állításokkal? A reprezentatív felmérések eredményével eőybecsenő a várőató őatások ranősora. A leőtöbben az éőőajlatváltozás várőató őatásai között a őeves viőarokat, özönvízszer es zéseket, villámárvizeket nevezték meő, további jelent s problémának látják az ár- és belvizet. 58. ábra: Véleménye szerint a meőyében melyek a klímaváltozásőoz kapcsolódó leőjelent sebb őatások, károk? 85

A meőkérdezettek els sorban nemzetközi szervezetekt l, az EU szervezeteit l, a maőyar kormánytól, a tudományos élet szerepl it l várják a meőoldást és csak ezután következik a lakossáő felel sséőe. Ezen a téren naőyrészt eőybeváő a válaszadók véleménye a fent ismertetett reprezentatív felmérések eredményeivel. Felt n azonban, őoőy az orszáőos közvélemény-kutatásokkal szemben itt a vállalkozások felel sséőét naőyon őátrasorolták más szerepl kőöz képest. 59. ábra: Mit Őondol, a következ szerepl knek mennyiben feladata a klímaváltozás elleni küzdelem? A válaszadók többséőe részt venne éőőajlatváltozással kapcsolatos el adásokon, illetve őelyi akciókban, civil tevékenyséőben, ami azt a feltételezést er síti, őoőy a kérd ívet a klímavédelem, alkalmazkodás, környezetvédelem iránt eleve jobban elkötelezett emberek töltötték ki. 60. ábra: Milyen klímavédelmi rendezvényeken, proőramokon venne részt szívesen? A kérd ív a válaszadók javaslatait, ötleteit is Őy jtötte a stratéőiai tervezéssel kapcsolatban. Több, a szemléletformálással kapcsolatos válasz is érkezett arra a kérdésre, őoőy mi az a leősürőet bb probléma a meőyében, illetve a településén, saját környezetében, amivel a meőyei klímastratéőiának foőlalkoznia kellene. Többen is említették a környezeti nevelés, szemléletformálás, a lakossáő felviláőosításának fontossáőát a klímaváltozással, illetve a környezettudatosabb életmóddal kapcsolatban meőyei és települési szinten is. Települési szinten volt olyan észrevétel, mely a környezeti nevelési foőlalkozások óvodai, iskolai alkalmazását javasolta kib vített módszertannal és szervezési formával (pl. drámapedaőóőia, mozőásos 86

játékok, szemléltet tanítás). Volt, aki az emberek környezetszennyezéssel szembeni tájékozatlansáőa és közönyösséőe ellen csak naőyon er s kampányt, illetve joői vassziőort látna őatékonynak. A klímaváltozás őatásait csökkenteni vaőy a káros őatásokőoz való alkalmazkodást, felkészülést, a környezet- és klímatudatossáőot, az erre irányuló szemléletformálást el seőíteni őivatott meőyei jó példák között többen említették az ÖkolóŐiai Intézet a Fenntartőató Fejl désért Alapítványt, illetve Őömörsz l si fenntartőató falu kezdeményezésüket. Felsorolták méő más zöld szervezetek (Holocén Természetvédelmi EŐyesület, Zöld Kapcsolat, Zöld Akció) szemléletformáló akcióit (vízőy jt Őazdálkodással kapcsolatos tevékenyséőeit, Föld Napja rendezvényeket, ismeretterjeszt el adásokat, komposztálást), és említettek ózdi önkéntes akciókat (Föld órája, Autómentes nap, faültetés, szemétszedés). Számos ötlet érkezett a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás leőet séőeire. MeŐyei szinten a közösséői, lakossáői szemléletformálás és a környezettudatossáő kialakításának fontossáőát többen említették. Ezek támoőatása, interaktív oktatási stratéőiák kialakítása is felmerült az ötletek között. Van, aki a környezetvédelem, illetve a (őelyes) életvitel kötelez, tantárőyi szint oktatását látná meőfelel eszköznek meőyei szinten. A közösséői kertek uőyancsak említésre kerültek a javasolt meőyei és települési szint akciók között eőyaránt. Települési szinten jó eszközök leőetnek a szemléletformáló akciók, sportnapok, szemétszedés, meőújuló enerőia bemutatók). Javaslat érkezett iskoláknál vaőy a településen olyan közpark/közösséői őelyszín kialakítására is, amely bemutatja a meőújuló enerőiák felőasználási módjait (pl. napelem, napkollektor, szélkerék stb.) és felőívja a fiőyelmet a környezetkárosítás őatásaira. Ezt azonban össze kell kapcsolni a lakossáőnak adott enerőiakorszer sítési támoőatásokkal, mert a szeőény vidékeken ilyeneket öner b l nem tudnak meővalósítani. Fontos javaslat, őoőy az elkészül klímastratéőia célkit zéseinek meővalósítására célszer lenne a felőasználőató fejlesztési forrásokat szinkronizálni, költséővetési forrásokat elkülöníteni, a véőreőajtás felel seit eőyértelm en kijelölni. Az oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek komoly szerepe leőet a tudatformálásban több válaszadó szerint. A szemléletformálás mellett a sziőorúbb ellen rzések, szankciók jelent séőét is említették. A klímaváltozás elleni küzdelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyei akadályai között a válaszok alapján dominálnak az anyaői természet ek, illetve a szemléletmódban, tájékozottsáőban Őyökerez problémák. Az akadályok között leőőyakrabban az elszeőényedést, munkanélküliséőet, pénzőiányt, alacsony képzettséőet említették, ami összesséőében eőy olyan életőelyzetet alakít ki, aőol a napi túlélés els dleőes, a környezetkímél, klímatudatos életforma meővalósítása (pl. enerőetikai korszer sítés, meőújuló enerőiaforrások alkalmazása) fel sem merül. A maőasabb képzettséő ek elvándorolnak a meőyéb l. Többen úőy látják, őoőy a köznapi Őondolkodásban a klímaváltozás méő mindiő távoli problémának t nik, nem eleőend en őanősúlyos az oktatásban sem. A környezetvédelmi beruőázások, szemléletformálás forrásőiánya szintén a Őyakran említett akadályok közé került, illetve a vállalkozások ellenérdekeltséőe is megjelent. Volt, aki a hatósáőok és meőyei intézmények szakemberőiányát, illetve a forrásőiány miatt a környezetvéd civil szervezetek ŐyenŐülését is a klímaváltozás elleni küzdelem akadályai közé sorolta. 2.7.3. Célcsoportok, partnerek, kulcsszerepl k azonosítása és bevonása 2.7.3.1. űrintettek SZÁMBAVűTELE A klímastratéőia tervezése során azonosítanunk kell azokat az érintetteket (stakeholder-eket), akik, vagy amelyek a klímastratéőia meővalósítására, a mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási célkit zések elérésére őatással leőetnek. Olyan térképet készítünk, mely iőyekszik minden személyt, céőet, intézményt, szervezetet, csoportot fiőyelembe venni, amelyik érdekelt vaőy ellenérdekelt a stratéőia meővalósításában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által készítend stratéőia közvetlen beavatkozási eszközökkel kevésbé tud élni, eőelyett inkább koordinációs mecőanizmusokat tud őasználni. 87

Emiatt is fontos, őoőy minél pontosabb térképünk leőyen az érintettekr l. 161 A következ érintettcsoportok fontosabb szerepl it mindenképpen célszer számba venni a klímastratéőia tervezésekor: Települési önkormányzatok Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: Közös, térséői szint klímastratéőiai tervezés, proőramozás, meővalósítás, térséői eőyüttm ködés a közlekedés, területrendezés, ökolóőiai őálózatok, földőasználat alakítása terén ÁllamiŐazŐatás őelyi és érintett orszáőos szervei Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: KlímastratéŐia tervezése és proőramozása, állami üzemeltetés közintézmények és területek klímabarát fejlesztése, eőészséőüőyi felkészülés rendkívüli őelyzetekre, katasztrófavédelem Alsó- és középfokú nevelési, illetve oktatási intézmények (bölcs dék, óvodák, iskolák és üzemeltet ik) Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: klímatudatos életmód népszer sítése, Őyermekeken keresztül a családok szemléletének alakítása Klímakutatással, illetve releváns területekkel foőlalkozó kutatóintézmények, f iskolák, egyetemek Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: őelyi klímakutatás, el rejelzés, felviláőosítás, részvétel a stratéőiai tervezésben, proőramozásban GazdasáŐi szerepl k / Őazdálkodók Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: termel üzemek kibocsátás csökkentés, kereskedelmi vállalkozások szállítási távolsáőok, kibocsátások csökkentése, helyi termékek arányának növelése; szolőáltatások klímabarát szolőáltatóterek, eőyüttm ködés ő séőriadó idején; munkaadók munkahelyek klímakomfortosítása, eőyüttm ködés ő séőriadó idején Szakmai szervezetek (érdekképviseletek, kamarák, eőyéb szakmai tömörülések) Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: KlímastratéŐia tervezése és proőramozásának szakmai, tecőnolóőiai, ŐazdasáŐi, innovációs vonatkozásai Civil szervezetek Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: őelyi közösséői érdekek, tudás meőjelenítése a klímastratéőiai tervezésben, proőramozásban; feladatmeőosztás a szemléletformálásban; tudásmeőosztás EŐyőázak Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: feladatmeőosztás a szemléletformálásban, konkrét akciók meővalósítása felekezeti csoportokkal LakossáŐi csoportok Együttműködés terepei, kommunikáció fókusza: célzott kampányok az energia- és klímatudatos foőyasztási mintázatok terén (energia- és anyaőtakarékossáő, felesleőes foőyasztás kerülése, környezetbarát alternatívák), felkészülés az id járási széls séőekre a mindennapokban, inőatlanok klímabiztos kialakítása 161 Taksz et al. (2016) nyomán 88

A klímastratéőia tervezési folyamata során, 2017 márciusában meőalakult a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űőőajlatváltozási Platform. A platform célja a klímaváltozással kapcsolatos őírek, fejlesztési leőet séőek őelyi szerepl k számára történ eljuttatása, továbbá a őelyi klímaváltozással, a klímaváltozás mérséklésével, az aőőoz történ alkalmazkodással kapcsolatos fejlesztési iőények, jó Őyakorlatok felmérése és összeőanőolása, széles kör meőismertetése, online szaktanácsadás biztosítása. A Platform jelenleői összetétele a fent bemutatott érintett-csoportok többséőét meőszólította, bevonta munkájába. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űőőajlatváltozási Platform taőjai a következ k: Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, KözŐy lés Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti AŐrárŐazdasáŐi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei IŐazŐatósáŐa Nemzeti PedaŐóŐus Kar MaŐyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi BizottsáŐa Miskolci Egyetem Holocén Természetvédelmi EŐyesület Klímabarát Települések SzövetséŐe MaŐyar Földtani és Geofizikai Intézet joőutódja, a MaŐyar Bányászati és Földtani SzolŐálat AŐŐteleki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ Bükki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐ Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A klímastratéőia meővalósítása során célszer leőet további fontos szerepl k közvetlen bevonása a munkába ŐazdasáŐi, társadalmi súlyuk, illetve az általuk elérőet további érintettek meőszólítása érdekében: Jelent s üveőőázőáz-kibocsátó céőek Jólleőet a meőyei klímastratéőia közvetlenül nem tud tevékenyséőükre őatni, de eőyüttm ködésük nélkül a kibocsátás csökkentési célok nem elérőet k, ezért feltétlenül ajánlott az eőyeztetés velük. Az üveőőázőatású Őázok leőjelent sebb forrásai Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az enerőiafoőyasztás és a naőyipar. Erd Őazdálkodás, erdészeti, illetve környezetvédelmi iőazőatás A meőye jelent s erd területekkel rendelkezik, melyek eőyrészt az CO 2 meőkötésében játszanak komoly szerepet, másrészt komoly kiőívásokkal néznek szembe az alkalmazkodás terén. A környezetvédelmi és természetvédelmi iőazőatással való közvetlen eőyüttm ködés szintén nélkülözőetetlen a tervezés és véőreőajtás során. Az e területek felüőyeletéért felel s kormányőivatal taőja az űőőajlatváltozási Platformnak, célszer nek látjuk uőyanakkor nevesíteni is a szakterületeket a folyamatban. Ökoiskolák Az oktatási intézmények a klímavédelmi szemléletformálás csomópontjai leőetnek meőyeszerte. űrdemes leőet partnernek meőnyerni az ökoiskolákat, melyekb l több mint 20 van a meőyében és kiemelten elkötelezettek a fenntartőató fejl dés iránt. Civil szervezetek A meőyében m köd kereken 3600 nonprofit szervezet naőy része kulturális, szociális, sport és eőyéb célok érdekében alakult, melyek a klímavédelemmel, alkalmazkodással csak távolról állnak kapcsolatban. LényeŐes azonban, őoőy napi kapcsolatban állnak az emberekkel, íőy a civilek 89

bevonása leőet vé teőeti, őoőy a meőel zés és adaptáció meőoldásai beépülőessenek a mindennapokba. A szemléletformálás terén kiemelked tapasztalata van a környezet- és természetvéd civil szervezeteknek, ezért a jelent sebbeket ajánlott leőet közvetlenül is bevonni a munkába. Közüzemi vállalatok A lakossáői szolőáltatásokat nyújtó közüzemi vállalatok fontos szerepet töltőetnek be a klímavédelem szempontjból. F ként az enerőiaszolőáltató céőek (Tiszántúli GázszolŐáltató Zrt., Zemplén-Abaúj GázszolŐáltató Zrt., űszak-maőyarosrszáői ÁramszolŐáltató Nyrt.), a közösséői közlekedési vállalatok (űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., MÁV Zrt.) és a városőazdálkodási, településüzemeltetési céőek. 2.7.4. Klíma-, környezet- és enerőiatudatossáői szemléletformálási projektek A 2007-2013 közötti id szakban a Környezet és EnerŐia Operatív ProŐram (KEOP) 6. Fenntartőató űletmód és FoŐyasztás elnevezés prioritási tenőelye a meőel z környezetvédelem eszközeivel kívánt őozzájárulni MaŐyarorszáŐ fejl déséőez. F célkit zése volt, őoőy a fenntartőatósáő, mint értékrend minél szélesebb körben tudatosuljon. A célok között szerepelt, őoőy a fenntartőató alternatívák, a foőyasztás környezeti őatásai ismertebbé váljanak, javuljon a különböz fenntartőató foőyasztási alternatívák elérőet séőe. Ezen túlmen en támoőatta a környezeti információk rendszeres Őy jtését, feldolőozását, felőasználását. A 6. prioritás a leőkisebb költséővetés volt a on belül: összesen 21,9 milliárd forint kifizetett támoőatás 941 projekt között oszlott meő 2007-2013 között az orszáőban, 2016. véői összeőzés alapján. A források túlnyomó része az alábbiak közül az els őárom intézkedésre jutott: 6.1 A fenntartőató életmódot és az eőőez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönz kampányok; 6.2 Fenntartőatóbb életmódot és foőyasztási leőet séőeket népszer sít, terjedésüket el seőít mintaprojektek 6.3 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a köziőazőatásban (ekörnyezetvédelem); 6.4 A fenntartőató életmód a foőyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül; 6.5 Környezeti és enerőetikai non-profit információs központ kialakítása Hatvan városában. Az alábbi térkép tanúsáőa szerint Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az orszáőos átlaő alatti volt az eőy lakosra jutó kifizetések naőysáőrendje. A leőtöbb kifizetés a 6.1 intézkedésre jutott, amit a 6.2 intézkedés követ. A 2007-2013-as id szak leőnaőyobb projektjét az ÖkolóŐiai Intézet Alapítvány valósította meő a meőyében, Gömörsz l sön. A "Fenntartőató életmóddal kapcsolatos non profit információs központ fejlesztése" mintaprojekt összköltséőe 135,5 millió forint volt, ebb l 128,7 millió forint KEOP támoőatás. A projekt az ÖkolóŐiai Intézet Alapítvány által 1993-ban elindított Gömörsz l s, eőy fenntartőató falu" proőram folytatása az Alapítvány Őömörsz l si telepőelyén. F célja a fenntartőató fejl dés Őyakorlati meővalósulásának el mozdítása a fenntartőató életmód és viselkedésminták népszer sítésével, és a fenntartőató fejl dés ismereteinek további terjesztésével. 90

61. ábra: A 6. keretében kifizetett támoőatások meőyénként Forrás: Környezet- és EnerŐia Operatív ProŐram átfoőó ex-post értékelése, Terra Stúdió, 2016, MiniszterelnökséŐ 162 A 2007-2013 közötti id szakról rendelkezésre álló leőfrissebb projektadatok összeőzése alapján 163 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a KEOP 6. prioritásának támoőatásával 67 db projekt valósult meő. Ezek összköltséőe 1,327 milliárd forint volt, amib l 1,214 milliárd forint volt a támoőatás. A projektek a következ tématerületeket érintik 164 : Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése (5 projekt, 98 millió Ft összköltséőőel); Tájismeret, természetvédelem (2 projekt, 10 millió Ft összköltséőőel) ; Információs központ kialakítása (1 projekt, 136 millió Ft összköltséőőel) ; Kerékpározás népszer sítése (9 projekt, 84 millió Ft összköltséőőel) ; Online kampány a fenntartőatósáőért (1 projekt, 42 millió Ft összköltséőőel) ; Öko címke népszer sítése (1 projekt, 31 millió Ft összköltséőőel) ; Rendezvények környezetterőelésének csökkentése (1 projekt, 19 millió Ft összköltséőőel) ; Több területet érint szemléletformálási kampány (16 projekt, 343 millió Ft összköltséőőel) ; Iskolai szemléletformálás (5 projekt, 63 millió Ft összköltséőőel) ; EnerŐiatudatossáŐi kampány (2 projekt, 83 millió Ft összköltséggel) ; Hulladékcsökkentés, szelektív Őy jtés (4 projekt, 237 millió Ft összköltséőőel) ; Komposztálás népszer sítése (20 projekt, 181 millió Ft összköltséőőel). 162 https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectid=71225 163 https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso 2017. július 27-i letöltések 164 Saját csoportosítás az adatbázisban elérőet projektadatok alapján. 91

Az elérőet projektadatok alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a környezeti szemléletformálásra fordított EU-s társfinanszírozású támoőatás a 2007-2013-as id szakban 1,2 milliárd Ft volt. A meőyei projektek közül naőysáőrendjét tekintve kiemelkedik az ÖkolóŐiai Intézet fent említett Őömörsz l si információs központjának fejlesztése. ÖsszeŐét tekintve szintén jelent s a Szólj rá apádra! cím kampány 128 milliós támoőatása (183 milliós összköltséő mellett). Ezt a projektet azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valósította meő, 7 réőióra koncentrálva, illetve az orszáő eőészét célzó kampányelemekkel nem tekintőet teőát őelyi projektnek. A teljes eőészében a meőyében meővalósult projektek között leőnaőyobb számban szemléletformálási kampányok találőatók. A leőtöbb projekt a őelyi kampányok közül a komposztálás népszer sítésére irányult (20 projekt, 182 milliós összköltséőőel). Jellemz en 7-11 milliós költséővetés, eőy, vaőy néőány településre koncentráló projektek valósultak meő, aőol a komposztálás népszer sítése rendszerint kieőészült a komposztkeretek kiosztásával, kiőelyezésével is. A őulladékcsökkentés, szemléletformálás területén további 4 projekt valósult meő, 237 milliós összköltséőőel. Ezek több településre, illetve a réőióra kiterjed kampányok (a fent említett orszáőos kampány mellett). Számos olyan kampány valósult meő, amely a fenntartőatósáőot az élet több területén (pl. közlekedés, enerőiaőasználat, foőyasztás stb.) iőyekezett ösztönözni. 16 ilyen kampányt azonosítottunk, 343 milliós összköltséőőel. Ezek között számos olyan kisebb (5 milliós) költséővetés kampány találőató, ahol csak a település neve különbözik a projekt címében. Hasonlóak, de külön kateőóriaként értelmeztük az iskolai szemléletformálási proőramokat, melyekb l 5 valósult meő, 63 millió forintos összköltséőőel. Kifejezetten az enerőiatudatossáőőal 2 projekt foőlalkozott, 83 milliós költséővetés mellett. Speciális téma volt a Zöldövezet Társulás projektje, mely a rendezvények környezetterőelésének csökkentésére irányult, 19 millió forint költséőőel. A kerékpározás népszer sítéséért is naőyobb számú projekt valósult meő: összesen 9, melyekre 84 millió forintot költöttek. 6-11 millió forintos költséővetés projektek seőítséőével népszer sítették a környezetbarát közlekedést, illetve kerékpártárolókat vaőy öltöz ket, zuőanyzókat alakítottak ki a őivatásforőalmú kerékpározás el seőítésére. Számos önkormányzat saját dolőozói számára javította a munkába járás feltételeit ilyen fejlesztésekkel. A őelyi termékek és értékek népszer sítésére 5 proőramot valósítottak meő, 98 milliós összköltséőőel. Ezek közül naőysáőrendjében kiemelkedik a Keresd a őelyit! projekt, mely eőy az orszáő több területén meővalósított kampány észak-maőyarorszáői változata. Kis költséővetés, de eredeti ötletre épült a Helyben maradunk! kampány, mely az értékek feltárása, bemutatása révén iőyekezett arra ösztönözni az itt lakókat, őoőy őelyben keressék meőélőetésüket. A táj, a természet meőismerését 2 projekt célozta, 10 milliós összköltséőőel. Az alábbi táblázat áttekinti a 2007-2013 között meővalósult KEOP 6. prioritás által támoőatott szemléletformálási projekteket. 92

A 2007-2013 között meővalósult KEOP 6. prioritás által támoőatott szemléletformálási projektek Projekt témája / címe Helyszín Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése 98 93 5 KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/C Természetesen - természeteset Mezőnyárád 5 5 KEOP 6.1.0/A/09 "Keresd a helyit!" - Regionális kampány a helyi élelmiszerek közösségi, környezeti és gazdasági előnyeinek edukálására az Észak- Miskolc 51 48 KEOP 6.1.0/C/09 Magyarországi-Régióban KAMA, azaz Kertek alatt Miskolc aranya Miskolc 24 23 KEOP 6.1.0/B/11 Tájismeret, természetvédelem 10 9 2 KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B Bodrog menti tájbejárás Sárospatak 5 5 KEOP 6.1.0/A A természet és a társadalom harmonikus viszonya a Bükkalján Cserépfalu 5 4 KEOP 6.1.0/B Információs központ kialakítása 136 129 1 KEOP 6.1.0/B/11 Fenntartható életmódot népszerűsítő információs központ Gömörben Gömörszőlős 136 129 KEOP 6.1.0/B/11 ÖsszköltséŐ (millió Ft) Támo- Őatás (millió Ft) Kerékpározás népszer sítése 84 78 9 Db Forrás* KEOP 6.2.0/A KEOP 6.2.0/A Kerékpártároló kialakítása Abaújszántó Város Polgármesteri Hivatalában Abaújszántó 10 9 KEOP 6.2.0/A/11 Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Bükki Hegy és Sportmászó Egyesület közreműködésével Miskolc 9 9 KEOP 6.2.0/A/11 Kerékpárbarát önkormányzat Cigánd 11 10 KEOP 6.2.0/A/11 Hivatásforgalmi kerékpározás infrastrukturális hátterének fejlesztése Göncruszkán Göncruszka 6 6 KEOP 6.2.0/A/11 Online kampány a fenntartőatósáőért 42 40 1 KEOP 6.1.0/B Ökofitnesz Virtuális közösségek és kampány a fenntartható életmód és fogyasztás ösztönzéséért Miskolc 42 40 KEOP 6.1.0/B/09 Öko címke népszer sítése 31 30 1 KEOP 6.1.0/B Komplex népszerűsítő kampány a magyar Környezetbarát Termék és az Európai Öko-címke rendszerek ismertségének és elismertségének növelése érdekében Miskolc 31 30 KEOP 6.1.0/B Rendezvények környezetterőelésének csökkentése 19 18 1 KEOP 6.1.0/B Zöldövezet Társulás - "A rendezvények környezetterhelésének csökkentéséért" Tokaj 19 18 KEOP 6.1.0/B/11 KEOP 6.1.0/A Több területet érint szemléletformálási kampány 343 283 16 KEOP 6.1.0/B KEOP 6.1.0/C Fenntartható Fejlődés Aggtelken Aggtelek 5 5 KEOP 6.1.0/A/11 "Élő Mini Világ" a fenntartható életmód és fogyasztói minták, a környezettudatosság elemeinek, értékeinek innovatív módon történő Miskolc 31 30 KEOP 6.1.0/B/09 népszerűsítése Bábozd zöldre az otthonod! Miskolc 23 22 KEOP 6.1.0/B/09 93

Projekt témája / címe Helyszín ÖsszköltséŐ (millió Ft) Támo- Őatás (millió Ft) "Szólj rá apádra!" Miskolc 183 128 KEOP 6.1.0/C/09 Iskolai szemléletformálás 63 61 5 KEOP 6.1.0/B A hernádnémeti iskola szemléletformáló rendezvénysorozata a fenntarthatóság jegyében Hernádnémeti 5 5 KEOP 6.1.0/A/11 "A természet figyel rád, éld meg tudatosan a mát és a holnapot!" Miskolc 4 4 KEOP 6.1.0/A/11 Képzéssorozat diákoknak és multiplikátoroknak a fenntartható életmód népszerűsítésére Miskolc 46 44 KEOP 6.1.0/B/11 EnerŐiatudatossáŐi kampány 83 78 2 KEOP 6.1.0/B "Megtérülő energia" szemléletformáló kampány és rendezvénysorozat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc 46 43 KEOP 6.1.0/B/11 Energiát is mértékkel! Miskolc 37 35 KEOP 6.1.0/B/11 Hulladékcsökkentés, szelektív Őy jtés 237 225 4 Db Forrás* KEOP 6.1.0/A KEOP 6.1.0/B KEOP 6.2.0/A Edelény 4 3 KEOP 6.1.0/A/09 Tudatos vásárlói és fogyasztói magatartás kialakításán keresztül a lakossági hulladék csökkentése halmozottan hátrányos helyzetű térségekben (Encs, Edelény) A fenntarthatósági szempontok alkalmazásának ösztönzése a lakossági e-hulladék kezelés terén, országos iskolai rendezvénysorozat Dédestapolcsány 43 41 KEOP 6.1.0/B/09 keretében "A hulladék érték" Társadalmi célú szemléletformáló kampány a szelektív hulladékgyűjtésért Miskolc 151 144 KEOP 6.2.0/A/09 Komposztálás népszer sítése 181 170 20 KEOP 6.2.0/A/09 KEOP 6.2.0/B/09 A házi és közösségi komposztálás népszerűsítése Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein Miskolc 9 9 KEOP 6.2.0/B/09 Házi komposztálás Halmaj településen Halmaj 11 10 KEOP 6.2.0/A/11 Sajópálfala Napköziotthonos Óvoda szervezésében megvalósuló házi komposztálás Sajópálfala 5 5 KEOP 6.2.0/A/11 ÖSSZESEN 1 327 1 214 67 *A KEOP projektek uniós társfinanszírozását az ERFA biztosította 5. táblázat: A KEOP 6. prioritás által támoőatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyében, 2007-2013 között F bb adatok és d lt bet vel néőány jellemz példa. Forrás: TámoŐatott projekt keres 165 adatai alapján saját szerkesztés 165 https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso 2017. július 27-i letöltések 94

A 2014-2020-as id szakban a környezeti szemléletformálásra fordított összeőek alacsonyabbak orszáőos szinten. A kifejezetten ilyen célokat szolőáló pályázati felőívások teljes keretösszeőe mindössze 3 milliárd forint a teljes orszáőra. Ez a 2007-2013-as fejlesztési ciklus őasonló proőramjai által biztosított 21,9 milliárdos támoőatási összeőnek kevesebb mint eőyőetede. A következ témákra biztosítanak forrást az EU-s társfinanszírozású KEHOP proőramok: KEHOP-3.1.3 Szemléletformálás a őulladékképz dés meőel zésére KeretösszeŐ (az eőész orszáőra): 1 milliárd forint KEHOP-5.4.1 Szemléletformálási proőramok KeretösszeŐ (az eőész orszáőra): 1 milliárd forint KEHOP-1.2.0 KlímastratéŐiák kidolőozásáőoz kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás KeretösszeŐ (az eőész orszáőra): 1 milliárd forint A most folyó projektekr l meőyei bontásban méő nem áll rendelkezésre adat. A őelyi partnerek bevonásával áttekintettük a 2007 óta Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében meővalósult és folyamatban lév enerőia- és klímatudatossáői, szemléletformálási projektek listáját. A következ típusú projekteket kerestük az összeállítás készítésekor: Energia- és klímatudatossáő fejlesztésére irányuló projektek (pl. enerőiameőtakarításra, energiatakarékossáőra, meőújuló enerőiaőasználatra ösztönz és fiőyelemfelkelt akciók). A fenntartőatósáőot, környezetvédelmet, őulladékőazdálkodást érint szemléletformálási projektek (pl. szelektív őulladékőy jtésre ösztönz tevékenyséőek, fenntartőató életmódot és az eőőez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönz kampányok, foőyasztási leőet séőeket népszer sít, terjedésüket el seőít projektek). A meőye terület-, illetve ŐazdasáŐi fejlesztését naőymértékben meőőatározó, kiemelt jelent séő projektek (pl. 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásból támoőatott projektek (Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP), Környezeti és EnerŐiaőatékonysáŐi Operatív Program (KEHOP), Versenyképes Közép-MaŐyarorszáŐ Operatív ProŐram (VEKOP), GazdasáŐfejlesztési és Innovációs Operatív ProŐram (GINOP)); eőyéb ŐazdasáŐi, infrastrukturális naőyprojektek), amelyek a klímavédelmi törekvéseket jelent sen befolyásolőatják. Az összesítésb l kiderül, őoőy a partnerek által említett fejlesztések között domináltak a fizikai típusúak az enerőetikai, szelektív őulladékőy jtési projektek, melyek létez infrastrukturális őiányossáőok meőoldására koncentrálnak. Számos olyan projekt van e fejlesztések között, amely nem rendelkezik kimondottan szemléletformálási céllal, vaőy nem ez volt els dleőesen a célja, de közvetett módon a beruőázás őozzájárulőat eőy adott területen a szemléletformálásőoz, a jó példa erejével. Példának okáért eőy önkormányzati intézmény ellátása napelemekkel, vaőy átállítása korszer biomassza tüzelésre felőívőatja a őelyiek fiőyelmét a meőújuló enerőiaforrások környezetbarát őasznosítására. Ez azonban jól tudja kezelni azt az adottsáőot, őoőy az általános forrásőiány miatt a szemléletformálás önmaőában nem eleőend a fenntartőató cselekvési minták elterjesztésére. A jöv ben is célszer leőet a szemléletformálást inteőrálni a fizikai fejlesztésekbe a naőyobb őatékonysáő érdekében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat erre koordinációval, szakmai tanácsadással tud ráőatni. 95

A szemléletformálásra is alkalmas, támoőatott projektek f bb adatait itt összeőezzük: Kerékpárút-fejlesztés, kerékpárút őálózat b vítése, fejlesztése (491 millió Ft összköltséő 455 millió Ft támoőatás); Szilárdőulladék-Őazdálkodási rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel, szemléletformálással (10 599 millió Ft összköltséő 10 022 millió Ft támoőatás); Komplex épületenerőetikai fejlesztések A következ meőoldások közül leőalább kett t alkalmaztak: enerőetikai korszer sítés / épület f tési rendszer korszer sítése / meőújuló enerőia őasznosítás / sziőetelés, nyílászáró csere / távő korszer sítés (9 553 millió Ft összköltséő 7 432 millió Ft támoőatás); Nem komplex enerőetikai felújítás (eőyféle beavatkozás) EnerŐetkai korszer sítés / épület f tési rendszer korszer sítése / meőújuló enerőia őasznosítás / sziőetelés / nyílászáró csere / távő korszer sítés (1 909 millió Ft összköltséő 1 362 millió Ft támoőatás) A szemléletformálással kapcsolatos projekteket a FüŐŐelékben közölt táblázatok tekintik át részletesebben. 2.8. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye éőőajlati szempontú meőyei SWOT analízise és problématérképe 2.8.1. SWOT elemzés A őelyzetelemz fejezeteket követ en, azok struktúráját követve került sor a őelyzetértékelési munkafázisra. Ennek központi elemeként SWOT-analízis készült a őelyzetelemzés tapasztalataira és állításaira építkezve. A SWOT tábla er sséőek és ŐyenŐeséŐek szekciói a őelyzetelemzés szerkezetét követ struktúrában készültek, íőy bemutatőatók a meőye szempontjából releváns kiemelt éőőajlatváltozási problémakörök; ezek kapcsán az éőőajlatváltozás várőató őelyi őatásai; az éőőajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesséő és sérülékenyséő tapasztalatai; az ÜHG-kibocsátás tendenciája; a meőyében meővalósult fenntartőató enerőiaőazdálkodási és fenntartőató közlekedési projektek, klíma- és enerőiatudatossáői, szemléletformálási projektek tapasztalatai is. A leőet séőek és veszélyek résznél további szerkezeti bontás nélkül tüntettük fel a lényeőes pontokat. E szekciókban a küls, kvázi füőőetlen szempontok listázása történt meő, azon klimatikus, ŐazdasáŐi, társadalmi vaőy éppen fejlesztéspolitikai tényez ké, folyamatoké, melyekre a meőyei klímavédelemmel, alkalmazkodással és szemléletformálással foőlalkozó felel s szervezetek ráőatása minimális, vaőy nem értelmezőet. 96

ÉŐőajlati szempontú SWOT elemzés Témakör Er sséőek GyenŐeséŐek H őullám Épített környezet Természeti és értékek A meőye településőálózatában kevés az olyan naőyobb városias település, melyet a naőyvárosi ő sziőet révén a ő őullámok kiemelten veszélyeztetnek. NaŐy kiterjedés a őeőyvidék, ő vös, csapadékos klímával. A ő őullámos napok száma a meőyében orszáőos összevetésben eleve az átlaőnál alacsonyabb és az orszáő többi részéőez képest csupán mérsékelt növekedése proőnosztizálőató. A megye nagy- és középvárosi és eőyes kisvárosi településeire jellemz a viőarkárokkal szembeni kevésbé érzékeny őáztípusok (bizonyos lakótelepi őázfajták és 1946-1990 között épült otthonok) relatíve maőas száma. Középkori templomokban, várakban, m emlékekben ŐazdaŐ a megye. Jelent s természeti értékek (nemzeti parkok védett területe 50 ezer őektár, a tájvédelmi körzetek eőyüttes területe meőközelíti a 60 ezer őektárt, a meőye területének majdnem 40%-a Natura 2000 terület, ami az orszáőos átlaőőoz képest maőas). Jelent s karsztvíz-kincs jelenléte. Jelent s Őeotermális enerőia-potenciál jelenléte. Változatos él őelyek, fajőazdaősáő. Az orszáőos átlaőnál alacsonyabb eőy f re es jövedelem ŐyenŐíti az alkalmazkodóképesséőet. A településőálózatra jellemz a kis- és aprófalvak, zsáktelepülések orszáőos átlaőot meőőaladó aránya, ami a ment szolőáltatás elérőet séőét neőezíti. Városi ő sziőet őatás (Miskolc), ami er síti a ő őullámok őatásait. A roma lakossáő 30%-a nem jut meőfelel en ivóvízőez, méő 150 m-en belül m köd utcai nyomókúton sem. 166 A szeőreőálódó településeken a lakossáő rossz lakáskörülmények között él Az orszáőos átlaőnál alacsonyabb foőlalkoztatottsáő és eőy f re es jövedelem miatt az épületek biztosításának és viőarkár esetén őelyreállításuknak költséőeit a lakossáő eőy része nem tudja el teremteni. A falvakban jellemz a vályoő falazatú, valamint az elavult, felújítatlan, réői típusú családi őázak naőy aránya, amelyek viőarkárra (szél és extrém csapadék) fokozottan érzékenyek. A meőye településállományának jelent s része anyaői őelyzetéb l és életkorából fakadóan alacsonyabb alkalmazkodóképesséő lakossáőőal jellemezőet kis- és aprófalu. Az eleve rossz min séő épületállomány jelent s mérték felújítása nem reális leőet séő a károk előárítására és az alkalmazkodóképesséő növelésére. MeŐye naőyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenyséőe az orszáőos átlaőnál jóval kedvez tlenebb, jelent sebb kitettséőük és a ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséőük miatt (a NATéR adatai alapján a leőtöbb vízbázis f leő a meőye nyuőati és északi területein a naőyon érzékeny kateőóriába esik). Az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átveőetné a szerepüket. Kazincbarcika és Edelény környékén, valamint a Bükk és Zemplén déli dombvidékén kiemelten sérülékeny természetes él őelyek találőatók (a klímaérzékeny természetes él őelyek közül pl. cseres-tölőyes és Őyertyános-tölŐyes). 166 D.Berecz, B. Fülöp, G. Papp, M. Szilvássy Pő.D - Triniy Envio Kft., PAD Alapítvány a Társadalmi IŐazsáŐossáŐért, NKE FenntartőatósáŐi Kabinet OrszáŐos felmérés 2016 97

Témakör Er sséőek GyenŐeséŐek Erd k Turizmus Ár- és belvíz Az erd sültséő 30%-os, ami meőőaladja az orszáőos átlaőot. A meőye nyuőati és északi bükkös, Őyertyános-tölŐyes erd területei (Bükk-fennsík, Zempléni-őeŐyséŐ maőasabb réőiói) kevésbé sérülékenyek a klímaváltozás őatásaival szemben. Turisztikai vonzer k sokféleséőe (pl. Tokaj, AŐŐteleki-karszt, nemzeti parkok védett értékei, Tisza, rendezvények, városok) jelenléte. A meőyében sok ŐyóŐy- és termálfürd (pl. Mez kövesd, Miskolc) találőató, melyeket szezontól nem annyira füőő vonzer ként kevésbé veszélyeztet a éőőajlatváltozás. A közelmúltban jelent s árvízvédelmi fejlesztések történtek többek között a Tisza több szakaszán, a Sajó, a Hernád, a Takta és a BodroŐ mentén, valamint 2008. novemberében átadták a CiŐánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkent tározót. További árvízvédelmi fejlesztések várőatók a következ évek során. Erd k a meőye középs és déli, völőyi részein er sen sérülékenyek A feny pusztulás és a faőykár is jelent s a meőyei erd területeken, a koronat z is meőjelent. Fokozódik az erd tüzekkel szembeni sérülékenyséő: jelent s az avar, a bozót- és az erd t z esetek száma. A felmeleőedéssel a meőye keleti részében már meőjelent a Őyapjaslepke által okozott kár, nyuőati részén pediő a bet z szú. 167 A Bükkben és az AŐŐteleki-karszton találőató karszt vízbázisok veszélyeztetettséőe a jelent s turisztikai látoőatottsáő/terőelés miatt jelent s A meőyére is jellemz szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) az éőőajlatváltozás miatt érzékenyebbek. A meőyében találőató települések közel fele veszélyeztetett árvízzel, melyek leőf képpen a meőye déli, dél-keleti területein, a Sajó, a BodroŐ, a Hernád és a Tisza mentén őelyezkednek el. A nyuőati és északi területek, a Bükk, Csereőát, Zempléni-őeŐyséŐ lejt in elterül települések jelent sen veszélyeztetettek a villámárvíz által. Az árvízzel veszélyeztetett területek naőysáőa 1501 km 2, ami a megye területének közel 21%-a. 168 Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a síkvidéki területek naőysáőa amelyeket veszélyeztetőet a belvíz 1650 km 2, ami a meőye területének 23%-a; a belvízi kockázat a meőye déli, dél-keleti síkvidéki területein jelentkezik. Az árvízvédelmi infrastruktúra meőer sítésre, fejlesztésre szorul. 169 167 Hirka Anikó (szerk.): A 2015. évi biotikus és abiotikus erd ŐazdasáŐi károk, valamint a 2016-ban várőató károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NűBIH Erdészeti IŐazŐatósáŐ 168 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete 2016. II. félév. őttp://www.baz.őu/content/2016november/1611_10_emviziő_besz.pdf 169 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete 2016. II. félév http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf 98

Témakör Er sséőek GyenŐeséŐek Mez ŐazdasáŐ Az szi vetés növények (repce, szi árpa, szi búza) átlaőtermései középtávon (2021-2050) a meőye naőy területein a modelleredmények szerint 20-40%-kal javulőatnak, őosszú távon (2071-2100) a déli részeken 40-60%-os növekedés is valószín sítőet. A leőeltetett Őyepek többséőe ökolóőiai sérülékenyséői szempontból meőfelel min sítés vaőy kismértékben sérülékeny. A meőyében a fenntartőató tájőasználat irányába való elmozdulást jelez néőány kisebb jó példa (vízvisszatartás a Borsodi Mez séőben, fenntartőatósáői kísérlet Gömörsz l s térséőében stb.). A meőye szántóföldi növénytermesztése a vizsőálatok alapján a nem sérülékeny, illetve a mérsékelten sérülékeny kateőóriába tartozik. A mez ŐazdasáŐőoz kapcsolódó kibocsátások közül az állatállomány kibocsátása a leőjelent sebb. Ezt követi a őíőtráőya-emisszió, jelent s, 29 ezer tonnát meőőaladó kibocsátásával. A jelent s kiterjedés őeőyvidékeken az öntözés nem valósítőató meő. A megye eőyéb területei túlnyomó többséőében öntözésre csak feltételesen javasoltak. Az aszály fokozódása f leő a déli, alföldi területeket érinti. A tavaszi vetés növények (napraforőó, kukorica) átlaőtermései középtávon (2021-2050) a leőtöbb meőyei vetésterületen 20%-kal romolőatnak, őosszú távon (2071-2100) 20-40%-os csökkenés várőató. A leőeltetett Őyepek többséőe alulőasznosított vaőy naőyon alulőasznosított. A klímaváltozás rövid távon az alulőasznosítottsáőot fokozőatja alkalmazkodási intézkedések nélkül. A őirtelen lezúduló naőy mennyiséő csapadékok Őyakoribbá válása a talajerózió fokozódását okozőatja a nem meőfelel m velési módokokkal érintett területeken. A több őelyen alkalmazott, lejt irányú szántás, sz l m velés tovább fokozza a talajerózió kockázatát. A meőye természeti adottsáőai miatt a mez ŐazdasáŐ súlya és ennek meőfelel en a mez ŐazdasáŐi eredet kibocsátások részesedése is Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében kisebb, mint az orszáőban általában. 99

Témakör Er sséőek GyenŐeséŐek ÜHG-emisszió és kibocsátáscsökkentési fenntartőató enerőiaőazdálkodási (enerőiaőatékonysáői és meőújuló enerőia) kezdeményezések Az ÜHG-kibocsátás jelent sen csökkent a rendszerváltás óta (naőyipari termelés visszaesése). A meőyében találőató jelent s erd területek a kibocsátott CO 2 egy részét elnyelik. Törpevízer m vek telepítésére alkalmas folyók jelenléte. Miskolc Őeotermikus alapú távf tési rendszere kiépült. A meőye a KEOP enerőetikai szakterületen (meőújuló enerőia + enerőiaőatékonysáő) meőnyert 325 támoőatott projekttel az orszáőban a 2. leőtöbb projektet meővalósító meőye. A meőyében vették iőénybe a leőtöbb KEOP meőújuló enerőiaforrásokra vonatkozó támoőatást orszáőos összeőasonlításban, összesen 14,4 Mrd Ft összeőben, ezek közül kiemelkedik a miskolci Őeotermikus enerőia felőasználás (1 Mrd Ft) és a szintén miskolci bioőáz-üzem létesítése (984 M Ft). Számos jó példa valósult meő enerőetikai felújítás, illetve meőújuló enerőia őasznosítás terén, (pl. 40-50 éves, enerőetikailaő elavult épületek meőújítása, számos önkormányzati épület energiaőatékonysáői korszer sítése, önkormányzati intézményeknél napelemek, napkollektorok telepítése, eőyőázi fenntartású oktatási intézmény enerőetikai meőújítása, vállalkozások enerőiaőatékonysáő növelése). Számos jó példa valósult meő enerőetikai felújítást és meőújuló enerőiaőasznosítást komplexen alkalmazó projekteken keresztül. A távő -rendszer korszer sítésére került sor 3 naőyvárosban, meőújuló enerőiaforrás is meőjelent a miskolci távf tésben, már 51%-ban meőújuló enerőiából kapják a f tési célú ő enerőiát Miskolcon. Számos példa ismert őelyi, önkéntes, alulról szervez d közösséői enerőiatermelési fejlesztésekre. A lakossáői tüzelésben jelen van az olcsó, léőszennyez liőnit, barnaszén, és eőyéb nem éőőet anyaőok is, ami maőas károsanyaő (SO 2) kibocsátással jár. Nagy mérték ÜHG-kibocsátók találőatók a meőyében. A kombinált fuvarozás és közlekedés eléőtelen meőyei feltételeinek következtében a teőerszállítás és az átmen forőalom is jelent s a közúti terőelést okoz a meőyében A szelektív őulladékőy jtés és újraőasznosítás - a jelenleői adatok alapján - alacsony fokú. Az európai uniós pályázatokból meővalósuló beruőázások mellett saját forrásbevonás, őazai finanszírozás, banki őitelezés aliő fordul el. Kevésbé volt jellemz az önkormányzati eőészséőüőyi intézmények (orvosi rendel, véd n i szolőálat) korszer sítése. Kevés kerékpárút fejlesztés valósult meő a meőyében: a KÖZOP által támoőatott projekt összesen 1 db, ami orszáőos összeőasonlításban is jelentéktelen. 100

Témakör Er sséőek GyenŐeséŐek ÉŐőajlat- és enerőiatudatossáő, szemléletformálás A meővalósult komplex, enerőetikai felújítást és meőújuló enerőia őasznosítást komplexen alkalmazó projektek szemléletformáló őatással is rendelkeznek. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat vezetése elkötelezett a őatékony klímastratéőia kialakítása érdekében. Az űőőajlatváltozási Platform az érintettek széles körét bevonja az eőyüttőondolkodásba. Több környezetvédelmi komplex szemléletformálási őatású proőram valósult meő (pl. komposztálás, szelektív Őy jtés, eőészséőőét indítása, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése terén). A lakossáő túlnyomó többséőe 170 őallott már a éőőajlatváltozásról és többé-kevésbé tisztában van a várőató következményekkel. A lakossáő orszáőos összeőasonlításban naőyobb mértékben van tisztában a modern élet neőatív környezeti őatásaival; naőyobb mérték nek érzékeli saját veszélyeztetettséőét. NaŐyobb vállalatok CSR (társadalmi, vállalati felel sséővállalás) proőrammal rendelkeznek, ami valamilyen fokú tudatossáőot feltételez. Az enerőiaőatékonysáői felújítások és a meőújuló enerőiaőasznosítások általában nem szolőálnak közvetlenül szemléletformálási célt. A lakossáő a felmérések 171 alapján a éőőajlatváltozást az orszáőos átlaőnál kevésbé tekinti fontosnak, más problémákőoz képest (vélőet en a rosszabb anyagi helyzet miatt). A éőőajlatváltozásőoz való alkalmazkodási lépések közül a lakossáő inkább az alacsony költséő eket részesíti el nyben. Az alacsonyabb jövedelm ek veszélyeztetettséőüket maőasabbnak értékelik más társadalmi csoportokkal összeőasonlítva. 170 MTA KRTK 2015-ös felmérése 171 MTA KRTK 2015-ös felmérése 101

Leőet séőek A vasút fejlesztése (ŐazdasáŐi és személyszállítási céllal is), a közösséői közlekedés fejlesztése, P+R parkolók létesítése és kerékpárutak építése ami a meőyei fejlesztési proőramban is szerepel célként, őozzájárulőat a közlekedési eredet ÜHGkibocsátás csökkentéséőez. Alkalmazkodási és üveőőázőatású Őáz kibocsátás-csökkentési pályázati leőet séőek elérőet séőének szélesedése. NaŐyvállalatok elkötelezettek az ÜHG-kibocsátás csökkentése, a nyel kapacitások b vítése iránt. GazdasáŐi szervezetek maőánforrásainak fokozottabb bevonódása. Er forrás-őatékony és enerőiatakarékos meőoldások széles kör alkalmazása (pl. vastaő, őatékony ő sziőetelés, új nyílászárók, meőújuló enerőia őasználata) révén a fosszilis enerőiafüőőés csökken. Az alkalmazkodási képesséőet növel tájőasználatváltás terjedése őozzájárulőat a mez ŐazdasáŐi belvízkárok mérsékléséőez valamint a mez ŐazdasáŐ alkalmazkodóképesséőének javításáőoz. A vízőazdálkodásban a csapadékvíz-visszatartás módszerei fokozottabban elterjednek. A Tisza menti térséőekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt őanősúlyt kap a őaőyományos ártéri tájőazdálkodás, mely a Tisza és BodroŐ menti őátrányos őelyzet térséőeinek meőélőetését seőíti el. A mez ŐazdasáŐban a meőváltozó feltételekőez való alkalmazkodást seőít meőoldások terjednek el ( sőonos állat- és szárazsáőt r növényfajták alkalmazása, állandó talajtakarásra való törekvés a talajnedvesséő visszatartásáért, eőyes inváziós fajok visszaszorításáért, a őumusztartalom meő rzéséért, az erózió, defláció csökkentéséért, a mikroklíma javulásáért). Új, klímabarát turisztikai termékek térőódítása a meőye kínálati mixében (pl. síturizmus őelyett Tiszára épül turizmus). A felmeleőedéssel őosszabbodó szezon kedvez bizonyos turisztikai termékeknek (vízparti turizmus, városlátoőató turizmus, aktív turizmus válfajai). Az energia-, klíma- és környezettudatos, anyaőtakarékos szemléletmód tovább terjed a lakossáő körében. Veszélyek A Őyakoribbá váló ő őullámokkal növekszik a napi többletőalálozás, f leő a meőye déli részein, ami az eőészséőüőyi ellátórendszert is kiőívások elé állítőatja. A lakossáő további öreőedése kiőívások elé állítja a szociális és eőészséőüőyi intézményeket. Az elöreőed társadalom következtében romló korszerkezet, valamint az elvándorlás tovább ŐyenŐíti az alkalmazkodási képesséőet. Az ár- és belvízkárok a jöv ben maőasabb mértéket öltőetnek mind a mez ŐazdasáŐban, mind az épített környezetben. A Őyakoribbá váló extrém id járási események miatt a viőarkárok, széldöntések, jéőverések, faőykárok, villámcsapások, erd tüzek is eőyre Őyakoribbá válőatnak, ŐyenŐítve az ökolóőiai szolőáltatásokat, a talajképz dést. A meőye bels perifériáin és a roma népesséő által naőyobb arányban lakott csereőáti területeken a szeőreőáció er södésével, a éőőajlatőatásokkal szembeni védekezés neőezebbé válik az alacsony iskolai véőzettséő, alacsony társadalmi/jövedelmi őelyzet népesséő körében. A naőyobb veszélyeztetettséőérzet a rosszabb anyaői őelyzetben lév knél az alkalmazkodási leőet séőek őiányával jár eőyütt (teőetetlenséő érzete). A csökken nyári csapadékmennyiséő és az eőyre őosszabb száraz periódusok a természetes vízfolyások vízőozamát csökkentőetik le, természeti értékeket veszélyeztetve (pl. Szinva-vízesés, Szalajka-völŐyi Fátyol-vízesés). A kis vízőozam az esetleőes szennyez déseket sem képes kell en őiőítani, őatáréték túllépés, él lények pusztulása várőató. A várőató csapadékcsökkenés miatt az ivóvízbázisok visszatöltése ŐyenŐül A felmeleőedéssel új kártev k vaőy inváziós fajok meőjelenésével a biolóőiai sokféleséő tovább csökken, az ökolóőiai szolőáltatások sérülnek. TerületiŐényes beruőázások térőódítása (pl. útépítés, zöldmez s beruőázások, külszíni bányászat, kavicsbányászat) révén az ökolóőiai folyosók, puffer területek meősz nése. FelmeleŐedéssel, ökolóőiai deőradációval, extrém id járási események ŐyakorisáŐ-növekményével érintett turisztikai termékek (téli sportok, ökoturizmus, városlátoőató turizmus, szabadtéri típusok) sérülékenyséőe a felmeleőedés folytatódásával tovább n. NaŐy kiterjedés monokultúrák terjedése, mezsőyék, cserjések, fasorok, 102

Leőet séőek Az űőőajlatváltozási Platform b vítésével újabb társadalmi csoportok elérése valósulőat meő. MeŐindul a Őeotermális enerőia jelent s felőasználása. Az ipar és a mez ŐazdasáŐ klímaszempontú szerkezetváltása új áőazatok, termékek felfutását eredményezőeti. A mez ŐazdasáŐi termelésre kevéssé alkalmas területek erd sítését célzó földőasználat térőódítása. Környezetbarát közlekedési módok (tömeőközlekedés, alternatív formák, pl. kerékpár) népszer séőe és alkalmazása er södik. Számos önkormányzati enerőetikai felújítási pályázat van elbírálás alatt. A meőújuló enerőiaforrások kiaknázása javul a területi leőet séőekőez alkalmazkodva. MeŐújuló enerőiaforrások fokozottabb bevonását leőet vé tev fejlesztéspolitikai környezet kialakulása. Szántóföldi növénytermesztés alacsony sérülékenyséőe a jöv re nézve leőet séőet jelent. Veszélyek vizes él őelyek elt nése. A jelent s barnaszén- és liőnitvaőyon kiaknázására épül f tési iőény kieléőítés fokozódik. Európai Uniós források csökkenése csökkenti a támoőatási leőet séőeket. 6. táblázat: SWOT elemzés 103

ÖsszesséŐében elmondőató, őoőy a meőyét jelent s kiőívások érik a klímaváltozásőoz kapcsolőató folyamatok, őatásmecőanizmusok kapcsán. A ő őullámok neőatív őatásai jelent sek és várőatóan növekedni is foőnak a meőyében. Már ma statisztikailaő kimutatőató, őoőy orszáőos mértékben maőas a ő őullámok általi többletőalálozás; a településőálózatra jellemz kis- és aprófalvak, zsáktelepülések orszáőos átlaőot meőőaladó aránya pediő a ment szolőáltatás elérőet séőét neőezíti. A felmeleőedés és a nyári csapadékőiány miatt fokozott kockázati tényez, őoőy az amúőyis őátrányos őelyzet roma lakossáő 30%-a nem jut meőfelel ivóvízőez (se vezetékes vízellátásőoz, se 150 m-en belül m köd utcai nyomókútőoz). 172 Neőezíti a őelyzetet a meőye naőyrészt karsztos ivóvízbázisainak érzékenyséőe, mely az orszáőos átlaőnál jóval kedvez tlenebb, jelent sebb kitettséőük és a ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséőük miatt. Ráadásul az érzékeny vízbázisok környezetében nincsen kevésbé érzékeny vízbázis, amely átveőetné a szerepüket. Az ár- és belvízveszély is jelentkezik a megye bizonyos területein. Dél-Borsodban, továbbá a Sajó, a BodroŐ és a Hernád mentén maőas árvízi kockázati besorolású települések sorakoznak; a Bükk, a Csereőát, a Zempléni-őeŐyséŐ lejt in elterül települések pediő a villámárvíz által veszélyeztetettek. Az árvízvédelmi infrastruktúra és a települési belterületi csapadékvíz-elvezetés meőer sítésre, fejlesztésre szorul. Az éőőajlati változások, a felmeleőedés és a szárazodás következtében az erd k a meőye középs és déli, völőyi részein er sen sérülékenyek. MeŐjelent a feny pusztulás, a faőykár és a koronat z. Az erd kben a jöv ben is különböz biotikus és abiotikus károkra kell számítani. Bár nem kifejezetten éőőajlatváltozásőoz kapcsolódó probléma, de a őátrányos őelyzet településeken az illeőális fakiváőásokkal is számolni kell, ami tovább csökkenti az erd állományok nyel - és alkalmazkodóképesséőét. A meőye őaőyományosan er sen iparosodott. Több naőy ÜHG-kibocsátó találőató a térséőben (pl. a kazincbarcikai Borsodcőem, és ő er m, Sajóbábony veőyipari parkja, stb.). Az ipari kibocsátásokon túl kedvez tlen, őoőy a lakossáői tüzelésben jelen van az olcsó, léőszennyez liőnit, barnaszén, ami maőas káros anyaő (kéndioxid) és üveőőázőáz-kibocsátással jár. Szintén a természet sérülékenyséőéőez kapcsolódnak az éőőajlatra és a tájképi, természetes és épített értékekre er forrásként tekint turizmus kapcsán felmerül kiőívások. A meőyére is jellemz szabadtéri turizmustípusok (aktív turizmus válfajai, falusi turizmus) a felmeleőedés miatt érzékenyebbek, a kapcsolódó kínálati elemek, ennek kapcsán pediő a kereslet is várőatóan átalakul majd a következ évizedek során. A meőyére jellemz, az orszáőos átlaőnál alacsonyabb foőlalkoztatottsáő és ezzel szoros összefüőőésben az eőy f re es alacsony jövedelem több részterületen is ŐyenŐíti az alkalmazkodóképesséőet (a falvakban jellemz a viőarkároknak jobban kitett elavult, felújítatlan, réői típusú családi őázak naőy aránya, a lakossáő eszközbeszerzési képesséőe, mobilitása korlátozott). Kérdéses, őoőy a foőlalkoztatottsáő, a társadalmi-őazdasáői őelyzet javulni, vagy romlani fog-e a területen, ami jelent sen meőőatározza a védekezési leőet séőeket. Az elmúlt évtizedek minimális ütem felzárkózása, staőnálása nem vetítenek el re optimista szcenáriót. A lakossáő jövedelmi és szociális őelyzete őatással van a viőarkárokra is. A rossz állapotú 172 D.Berecz, B. Fülöp, G. Papp, M. Szilvássy Pő.D - Triniy Envio Kft., PAD Alapítvány a Társadalmi IŐazsáŐossáŐért, NKE FenntartőatósáŐi Kabinet OrszáŐos felmérés 2016 104

lakásállomány felújítására nincs reális leőet séő. A pályázati leőet séőek els dleőesen a jobb szociális őelyzetben lév k számára nyújtanak seőítséőet, mert k képesek az önrész kifizetésére. A leőrosszabb szociális őelyzet lakossáő lakőatási problémájának meőoldására naőyszabású lakőatási proőramokra lenne szükséő. A meővalósult számos enerőiaőatékonysáői, meőújuló enerőetikai projekt ellenére az európai uniós pályázatokból meővalósuló beruőázások mellett saját forrásbevonás, őazai finanszírozás, banki őitelezés aliő fordul el, ami a jöv re nézve okozőat finanszírozási bizonytalansáőokat a közösséői források er teljes mérsékl dése vaőy elt nése esetén. Az attit dvizsőálatok alapján a lakossáő többséőe tisztában van a éőőajlatváltozás foőalmával. Az orszáőos átlaőnál maőasabbra értékelik veszélyeztetettséőüket az alacsonyabb jövedelm ek, uőyanakkor csekély a leőet séőük az alkalmazkodásra vaőy korszerűsítés révén a mitiőációra. Az éőőajlatváltozást fontossáőban más társadalmi problémák meőel zik. A válaszleőet séőek közül az alacsonyabb költséőűeket preferálják. Relatíve kevesebb alkalmazkodási lépést tettek orszáőos viszonylatban. ÖsszesséŐében az éőőajlatváltozás várőatóan az amúőy is komoly problémákkal sújtott réteőeket foőja leőinkább érinteni, Őondjaikat elmélyíti. A meőye bizonyos részterületeken uőyanakkor őatározott er sséőekkel rendelkezik, ezek közül nem eőy a jöv ben kitörési pontok alapja is lehet. A megye természeti értékekben alapvet en ŐazdaŐ. Ide sorolőatóak a Bükki és az AŐŐteleki Nemzeti Park védett területei, a meőye területének majdnem 40%-ára kiterjed Natura 2000 területek, a jelent s karsztvíz-kincs; a változatos természetes él őelyek és ezek fajőazdaősáőa. Utóbbi őozzájárul az él viláő változó éőőajlatőoz való kedvez bb alkalmazkodásáőoz. A meőyében az erd sültséő 30%-os, ami meőőaladja az orszáőos átlaőot. A természeti értékekre is er teljesen épít a meőye turizmusa, melynek kapcsán er sséőként kiemelőet a turisztikai vonzer k sokféleséőe, valamint a ŐyóŐy- és termálfürd k jelenléte, melyek a szezontól (íőy a klímaváltozástól) kevéssé füőőnek. Leőet séőet jelent az új, klímabarát turisztikai termékek térőódítása a meőye kínálati mixében (pl. síturizmus őelyett Tiszára épül vízparti turizmus). A meőyére nem jellemz a kiemelked viőarkár-érzékenyséő (a kevésbé érzékeny őáztípusok, pl. bizonyos lakótelepi őázfajták és 1946-1990 között épült ottőonok relatíve maőas száma miatt); a települések naőyobb részét nem érinti az ár- vaőy belvízveszély. Pozitívum, őoőy az orszáő eőészéőez őasonlóan az ÜHG-kibocsátás jelent sen csökkent a rendszerváltás óta. Borsodban e folyamat a neőézipari termelés jelent s visszaesése miatt különösen kifejezett. A jöv ben a klímaszempontú szerkezetváltás mind az iparban, mind a mez ŐazdasáŐban új áőazatok, termékek felfutását eredményezőeti. Az elmúlt proőramid szak és az utóbbi évek tapasztalatai alapján kiemelőet, őoőy számos jó példa valósult meő enerőetikai felújítás, illetve meőújuló enerőia őasznosítás terén; a KEOP enerőetikai szakterületen a 2. leőtöbb projektet meővalósító meőye volt Borsod-Abaúj- Zemplén. A további leőet séőeket, az enerőiafoőyasztásőoz és a közlekedésőez kapcsolódó kibocsátások csökkentésében rejl jelent s potenciált őúzza alá, őoőy a meőye több fejlesztési dokumentuma is t z ki e szakterületekre célokat. Mindez az európai uniós és eőyéb őazai források tematikailaő kapcsolódó pályázati leőet séőeinek folytatódásán/b vülésén keresztül az 105

enerőiaőatékonysáőot támoőató és a meőújuló enerőiaforrások őasználatát ösztönz fejlesztéspolitikai környezet létrejöttéőez járulőat őozzá. A MeŐyei Önkormányzat elkötelezettséőe az éőőajlatváltozásra adott válaszok kapcsán fontos er sséő. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei ÉŐőajlatváltozási Platform leőet séőet teremt az érintettek széles körének bevonására, uőyanakkor a platform további b vítésére, új partnerek bevonására van szükséő. Az éőőajlatváltozás problémáját inteőrálni kell más problémák kezelésébe. A szemléletformálást szorosabban kell összekapcsolni a fizikai fejlesztésekkel, hogy az energia- klíma- és környezettudatos, anyaőtakarékos szemléletmód tovább terjedjen a lakossáő körében. 106

2.8.2. Problémafa meőőatározása Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának A része MitiŐáció 62. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának A része MitiŐáció 107

63. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának A része MitiŐáció I. rész 108

64. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának A része MitiŐáció II. rész 109

Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának B része Adaptáció és szemléletformálás 65. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának B része Adaptáció és szemléletformálás 110

66. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának B része Adaptáció és szemléletformálás I. rész 111

: 67. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén meőye problémafájának B része Adaptáció II. rész 112

3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A HAZAI ÉS MEGYEI ÁGAZATI ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKAI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ 3.1. Nemzeti szintű kapcsolódási pontok 3.1.1. Energia- és KlímatudatossáŐi Szemléletformálási Cselekvési terv A 2015-ben elfoőadott cselekvési terv célja az enerőia- és klímatudatossáő elterjesztése MaŐyarorszáŐon a foőyasztói szokások meőváltoztatása és a őazai szerepl k ilyen irányú tevékenyséőének dinamikus el mozdítása által. A Cselekvési Terv ennek meőfelel en e célok rövid távú (naőyrészt 2020-ig) elérését leőet vé tev kormányzati intézkedéseket azonosított, melyek között találunk kommunikációs és tájékoztatási jelleő eket, oktatási-nevelési tartalmúakat, támoőatáspolitikát érint pontokat és a tervezést és véőreőajtást seőít intézkedéseket. A jelen Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia a felsoroltak közül a kommunikációs és tájékoztatási (pl. enerőia- és klímatudatossáői kampány, tájékoztató őonlap, közlekedési-környezetvédelmi proőramok és kampányok, Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat felállítása), valamint az oktatási/nevelési (környezeti nevelést el seőít tananyaőfejlesztés) pontokőoz kapcsolódik er teljesebben, de a támoőatáspolitikai és tervezési/véőreőajtási kérdéskörök teljesüléséőez is közvetve őozzájárul. 3.1.2. MaŐyarorszáŐ Nemzeti EnerŐiaőatékonysáŐi Cselekvési Terve 2020-ig Az EED 24. Cikk (2) bekezdése szerint a taőállamoknak els alkalommal 2014. április 30-ig, majd ezt követ en őáromévente nemzeti enerőiaőatékonysáői cselekvési tervet kell benyújtani. E kötelezettséőnek meőfelelend készült el MaŐyarorszáŐon a III. Nemzeti EnerŐiaőatékonysáŐi Cselekvési Terv az Európai BizottsáŐ számára. A dokumentum röőzíti az enerőiaőatékonysáői irányelv véőreőajtását szolőáló szakpolitikai intézkedéseket és őorizontális feladatokat (pl. enerőetikai auditok és enerőiaőazdálkodási rendszerek; foőyasztók tájékoztatására irányuló proőramok, képzések; enerőiaőatékonysáői szolőáltatások;) részletez. Az anyaő ezen felül meőőatározza az épületek enerőiaőatékonysáőának javítását szolőáló beavatkozások körét (pl. épületek felújítása, kapcsolódó lakossáői proőramok), részletezi a közintézményi enerőiaőatékonysáői intézkedések körét, valamint a véőfelőasználói enerőiaőatékonysáőőal kapcsolatos eőyéb intézkedéseket az iparban és a közlekedésben. A meőyei klímastratéőia tudatosan alkalmazkodik a MaŐyarorszáŐ Nemzeti EnerŐiaőatékonysáŐi Cselekvési Tervében meőőatározott cselekvési irányokőoz; különösen az enerőiaőatékonysáő, a foőyasztók tájékoztatása, az épületenerőetika, a közintézményi enerőiaőatékonysáő javítása és az ipari/közlekedési enerőiaőatékonysáő terén tesz lépéseket, melyeket célrendszerében is meőjelenít 3.1.3. MaŐyarorszáŐ MeŐújuló EnerŐia Hasznosítási Cselekvési Terve A 2010-2020-as id őorizontra kialakított MaŐyarorszáŐ MeŐújuló EnerŐia Hasznosítási Cselekvési Terv (továbbiakban: MMEHCsT) az Új Szécőenyi Tervben meőfoőalmazottakkal összőanőban a meőújuló MaŐyarorszáŐ ŐazdasáŐának eőyik kitörési irányaként aposztrofálja a meőújuló enerőiaforrások 113

őasználatát, amelynek érdekében a korábbiakőoz képest ambiciózusabb tervezési szemléletmódot ajánl az anyag. A dokumentum az eőyes meőújuló típusok reálisan elérőet maximális részarányai alapján, a korlátozó tényez k fiőyelembevételével a meőújuló enerőiaforrások részarányának 14,65%-ra történ növelését t zi ki célul 2020-ra a bruttó enerőiafoőyasztáson belül. Ennek elérésére külön célokat foőalmaz meő a MMEHCsT az eőyes meőújuló enerőiaforrások, íőy a vízenerőia, a szélenerőia, a Őeotermikus enerőia, a napenergia, a ő szivattyú, mint őasznosító eszköz, a biomassza, a bioőáz és a bioüzemanyaőok kapcsán. A meőyei klímastratéőia a meőújuló források bevonásával fokozottan számol; a dokumentum készítése során a meőújuló enerőiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési irányok meőőatározására a MMEHCsT irányainak fiőyelembevételével került sor. 3.1.4. Nemzeti űpületenerőia StratéŐia (NűeS) A 2015 februárjában elfoőadott NűeS a Nemzeti EnerŐiastratéŐiában meőfoőalmazottak elérése érdekében röőzít célokat és irányokat a őazai épületállomány korszer sítésével, enerőiafelőasználásának jelent s mérték csökkentésével kapcsolatban a 2020-iŐ terjed id szakra, kitekintéssel 2030-ig. Ezzel eőyúttal meőadja a kés bbiekben kidolőozandó épületenerőetikai cselekvési tervek, proőramok és intézkedések elvi keretét. ÁtfoŐó stratéőiai céljai között találjuk az EU enerőetikai és környezetvédelmi céljaival való őarmonizációt; a lakossáői rezsiköltséőek csökkentésének eőyik eszközeként azonosított épületkorszer sítést; a költséővetési kiadások mérséklését; az enerőiaszeőényséő mérséklését; a munkaőelyteremtést és az ÜHG-kibocsátás csökkentését. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia a NűeS átfoőó céljaiőoz alkalmazkodva készült el, operatív intézkedései között kiemelten szem el tt tartva az épületkorszer sítést, a kiadásmérséklést, a kapcsolódó munkaőelyteremtést, és mindenekel tt az ÜHG-kibocsátás csökkentését. 3.1.5. Nemzeti EnerŐiastratéŐia A 2012-es keltezés Nemzeti EnerŐiastratéŐia (továbbiakban: NES) f üzenete a füőőetlenedés az enerőiafüőő séőt l. A cél eléréséőez javasolt öt eszköz: az enerőiatakarékossáő; a meőújuló enerőia felőasználása a leőet leőmaőasabb arányban; a biztonsáőos atomenerőia és az erre épül közlekedési elektrifikáció; a kétpólusú mez ŐazdasáŐ létreőozása; valamint az európai enerőetikai infrastruktúráőoz való kapcsolódás. Az EnerŐiastratéŐia célja MaŐyarorszáŐ mindenkori biztonsáőos enerőiaellátásának Őarantálása a ŐazdasáŐ versenyképesséőének, a környezeti fenntartőatósáőnak, és a foőyasztók teőerbíró képesséőének a fiőyelembevételével. A jelen meőyei klímastratéőia az EnerŐiastratéŐia leőfontosabb pontjaiőoz tendenciózusan iőazodik. Célkit zései, intézkedései között kiemelt őanősúlyt kap a NES alaptézisei közül a versenyképes, a fenntartőató és biztonsáőos enerőiaellátás; az enerőiatakarékossáő növelése; a meőújuló és alacsony széndioxid kibocsátású enerőiatermelés térnyerése; a közösséői távf tés és eőyéni ő enerőia el állítás korszer sítése; a közlekedés enerőiaőatékonysáőának növelése; a CO 2-intenzitás csökkentése; a zöld ipar és a meőújuló mez ŐazdasáŐ térőódítása; illetve az enerőetikai célú őulladékőasznosítás is. 3.1.6. Nemzeti Fenntartőató Fejl dés KeretstratéŐia A Nemzeti Fenntartőató Fejl dési Tanács által kiadott, 2013-ban elkészült dokumentum MaŐyarorszáŐnak a fenntartőatósáő fele való átmenetét biztosító céljait és intézkedéseit, potenciális 114

faktorait veszi sorra. A KeretstratéŐia 4 f er forrás-területre foőalmaz meő alapvet irányokat, melyekőez intézkedéseket is nevesít. Az emberi er források kapcsán a cél a népesséőében stabil, eőészséőes, a kor kiőívásainak meőfelel készséőekkel és tudással rendelkez emberek alkotta, a kirekesztettséőet fokozatosan csökkent társadalom. A társadalmi er forrásokőoz kapcsolódva cél a fenntartőatósáőot támoőató kultúra kialakítása, a fenntartőató társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák attit dök er sítése a munka társadalmi körülményeinek javítása, a családi értékek er sítése, a múlt örökséőének ápolása, kulturális szolőáltatások fejlesztése. A természeti er forrásokra tekintve a környezeti eltartó képesséőet, mint a Őazdálkodás korlátját kell érvényesíteni a biodiverzitás, a meőújuló természeti er források meő rzésén; az embert ér környezeti terőelések csökkentésén, a nem meőújuló természeti er forrásokkal való ésszer Őazdálkodás révén. A ŐazdasáŐi (fizikai) er források er sítése-kiaknázása a vállalkozói t ke és az innováció er sítése, a foőlalkoztatás b vítése, az államadóssáő ésszer szintre csökkentése, az életpálya-finanszírozás eszközein keresztül valósulőat meő. A meőyei klímastratéőia a felsorolt szerepl k (eőyének, vállalkozások, államiőazőatás, civilek) és er források (ŐazdasáŐi, társadalmi, természeti és őumán), mindeőyikére meőfoőalmaz releváns célkit zéseket; célrendszerének kidolőozása során az NFFS-ben felsorolt fenntartőatósáői kritériumokat leőet séő szerint maximálisan iőyekeztek fiőyelembe venni a tervez k. 3.1.7. Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia A 2017 során a Kormány által elfoőadásra kerül Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia (továbbiakban: NűS-2) a őazai éőőajlatpolitika alapdokumentuma. Több áőazatot átfoőó, őorizontális stratéőiaként az áőazati tervezést seőít, önálló célrendszert és konkrét cselekvési irányokat t z ki a klímapolitika, a zöldőazdasáő-fejlesztés és az alkalmazkodás átfoőó keretrendszerét biztosítva a szakpolitikai és ŐazdasáŐi tervezés, illetve a társadalom eőésze számára. Kétosztatú jöv képének dekarbonizációs pillérében a fenntartőató fejl dés felé való elmozdulást őanősúlyozza, aőol MaŐyarorszáŐ a gazdasáői versenyképesséő és növekedés, a társadalmi jólét meőteremtése és a szeőényséő elleni küzdelem, valamint az éőőajlatvédelem szempontjait eőyaránt fiőyelembevev pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású ŐazdasáŐra. A jöv kép adaptációs lába őanősúlyozza a felkészülést az elkerülőetetlenre, és az elkerülőet meőel zését: az alkalmazkodás és a felkészülés teend inek a dokumentum szerint már rövidtávon be kell épülniük a szakpolitikai tervezésbe és a ŐazdasáŐi döntésőozatalba. A jöv képek elérése érdekében a NűS-2 őáromszint célrendszert őatároz meő. Mindkét átfoőó cél, a mitiőációs őanősúlyú Fenntartőató fejl dés eőy változó viláőban és az adaptációs fókuszú AdottsáŐaink, leőet séőeink és korlátaink meőismerése, mind az ezekre épül néőy specifikus célból őárom ( Dekarbonizáció, Alkalmazkodás és felkészülés, űőőajlati partnerséő biztosítása ) fontos iőazodási pont a Borsod-Abúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia számára, mely mind az er források takarékos és őatékony őasználatát feltételez ŐazdasáŐi fordulatőoz és életmódváltásőoz; mind a tervezési bizonytalansáőok csökkentéséőez a őatásokra való felkészülésőez-meőel zésőez kíván őozzájárulni saját célkit zéseivel. A meőyei stratéőia szerkezete is a NűS-2-ben is meőjelen őármas felosztást (mitiőáció adaptáció szemléletformálás) követi. 3.1.8. OrszáŐos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 173 Az OFTK a maőyarorszáői fejlesztéspolitika és területfejlesztési szakirányítás eőyesített alapdokumentumaként értelmezőet tervdokumentum, melyet 2014 januárjában foőadott el a Parlament. Az OFTK-ról elmondőató, őoőy következetesen foőlalkozik a klímavédelmi és a zöldőazdasáő-fejlesztési témakörökkel. Mindez már a dokumentum őelyzetfeltáró részei között is meőnyilvánul, aőol külön 173 1/ 2014. (I. 3.) OGY őatározat a Nemzeti Fejlesztés 2030 OrszáŐos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 115

fejezetet kapnak a környezeti trendek, mely bemutatja a maőyarorszáői markáns területi különbséőeket az éőőajlatváltozás őatásaival szembeni sérülékenyséő és az adaptációs képesséő terén. A specifikus célok között a 7. számú, StratéŐiai er források meő rzése, fenntartőató őasználata és környezetünk védelme a vízőazdálkodás, mez ŐazdasáŐ, erd Őazdálkodás, természetvédelem és zöldőazdasáő-fejlesztés kapcsán foőalmaz meő fejlesztési irányokat. Önálló beavatkozási terület a meőyei klímastratéőia kapcsán is kiemelt klímabiztonsáő meőteremtése, a települési és intézményi klímavédelem, valamint a klímaváltozásőoz való alkalmazkodás. Az OFTK a külön pontként nevesíti a klímaváltozás őatásaival leőinkább érintett térséőek célirányos fejlesztési szükséőleteit (f képp a vízőazdálkodást érintve). A 2014-2020 őorizontú középtávú célok között a őarmadik ( Útban az er forrás- és enerőiaőatékonysáő, illetve az enerőiafüőőetlenséő felé ) vázol enerőiaőatékonysáő-növelést, klíma- és környezetvédelmet érint elképzeléseket. A fenntartőató fejl dés témaköre a Horizontális szempontok alfejezeten belül külön pontot kap. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia kidolőozása és meővalósítása során az OFTK kiemelt klímaváltozási vonatkozásai alapvet fiőyelmet kapnak: a vízőazdálkodást, a mez ŐazdasáŐot, erd Őazdálkodást, természetvédelmet érint fejlesztések során, a települési és az intézményi klímavédelemben és a klímaadaptációs intézkedésekben, az enerőiaőatékonysáő-növelés terén is őarmonizál az OFTK-val a meőyei stratéőia. 3.2. Kapcsolódás a meőyei stratéőiai dokumentumokőoz 3.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója, melyet a MeŐyei KözŐy lés a meőyei fejlesztési célok és irányok kijelölését meőalapozó őelyzetértékelési dokumentumként 2013-ban fogadott el a 2014-2020-iŐ terjed id szakra, az Európai Unió területfejlesztési célrendszeréőez kapcsolódik. A meőye kit zött átfoőó célja, őoőy versenyképesséőe 2020-iŐ a meőyék átlaőa feletti mértékben er södjön. A stratéőiai célok, melyek kapcsolódnak a meőyei klímaváltozásőoz a következ k: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ŐazdasáŐ felé történ elmozdulás támoőatása minden áőazatban; az éőőajlatváltozásőoz való alkalmazkodás, a kockázat-meőel zés és -kezelés üőyének támoőatása; a környezetvédelem és az er forrás-őatékonysáő; a fenntartőató közlekedés el mozdítása és kapacitásőiányok meőszüntetése a f bb őálózati infrastruktúrákban. További stratéőiai célok az eőyedi természeti és kulturális er források fenntartőató őasznosítása és a meőújuló enerőia felőasználásának ösztönzése. A tervdokumentumban foőlaltak szerint prioritás az árvízvédelmi rendszerek és belterületi csapadékvíz-elvezet rendszerek kiépítése, a belvizek visszatartása, a tározók rekonstrukciója. Ezek mellett a dokumentum az ár- és belvíz veszélyes területeken er teljesen korlátozná az építkezéseket. A Területfejlesztési Koncepció célul t zi ki az éőőajlatváltozásőoz alkalmazkodó meőyei és őelyi stratéőiák és cselekvési tervek kidolőozását, eőőez jól kapcsolódnak a meőyei klímastratéőia mitiőációs és klímaadaptációs céljai és intézkedési javaslatai. 3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye InteŐrált Területi Programja Az InteŐrált Területi ProŐramot (ITP) mely a 2014-2020-as id szakra szól a MeŐyei KözŐy lés 2016-ban foőadta el. Alapvet en a Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP) finanszírozásával meővalósuló fejlesztések meőalapozására készült. A meőye e dokumentumban kit zött átfoőó célja, őoőy ipari őaőyományaira, potenciális munkaer kínálatára, kiváló természeti adottsáőaira és er forrásaira fenntartőató módon építve, földrajzi előelyezkedéséb l adódó el nyeit kiőasználva elérje, őoőy a meőye versenyképesséőe 2020-iŐ a meőyék átlaőa feletti mértékben er södjön. Az ITP eőőez kapcsolódó stratéőiai céljai: a foőlalkoztatás és az 116

innováció b vítése; a perifériákon él őátrányos őelyzet csoportok belépése a munkaer piacra; a ŐazdaŐ természeti és épített környezet, illetve a kulturális örökséő elemeinek meő rzése, védelme és őasznosítása; valamint a perifériák társadalmi meőújulása. A ProŐram intézkedési javaslatai között őanősúlyosak a bel- és csapadékvíz védelmi beruőázások, a fenntartőató települési közlekedésfejlesztés, az önkormányzatok enerőiaőatékonysáőának és meőújuló enerőiafelőasználás arányának növelése is. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia az ITP átfoőó céljaiőoz illeszkedik; operatív intézkedéseinek kialakítása során az épületkorszer sítést, a meőújuló enerőia őasználatát, a kapcsolódó munkaőelyteremtést, és mindenekel tt az ÜHG-kibocsátás csökkentését f szempontként alkalmazta. 3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területrendezési Terve A MeŐyei KözŐy lés által 2009-ben elfoőadott területrendezési terv célja, őoőy meőőatározza a meőye eőyes térséőei területfelőasználásának feltételeit, a m szaki infrastrukturális őálózatok összeőanőolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartőató fejl désre, valamint a területi, táji, természeti, ökolóőiai és kulturális adottsáőok, értékek meő rzésére, illetve a természeti er források védelmére, és fenntartőató őasználatára. A meőye szerkezeti terve (erd -, mez Őazdálkodási térséő, városias települési, vízőazdálkodási térséő, stb.) után térséői övezeti szabályokat foőalmazza meő. TérséŐi övezetenként térképen ábrázolja az ár-és belvíz veszélyes részeket, a meőye földtani veszélyforrásait (pl. partfalomlás, földcsuszamlás)) valamint a szélerózióval fenyeőetett részeket is. A felszíni és felszín alatti vízkészletek min séői és mennyiséői védelmével is kapcsolódik a klímaváltozás problémaköréőez. A Területrendezési Terv számos ponton jól kapcsolódik a jelen meőyei klímastratéőiában is szerepel klímaadaptációs és mitiőációs célkit zésekőez. A Terv térséői övezeti szabályaival korrelálva a meőyei klímastratéőiában szerepel például az épületállomány széls séőes id járási eseményekkel szembeni sérülékenyséőére vonatkozó kitettséői vizsőálatot, az árvízi infrastruktúra m szaki állapotának felmérését, árvíz és belvíz károk csökkentését, illetve a sérülékeny ivóvízbázisok mennyiséői és min séői meő rzését célzó cselekvési irányok és intézkedések. 3.2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Környezetvédelmi ProŐramja Borsod-Abaúj-Zemplén meőye 2017-2022 közötti id szakra szóló, új Környezetvédelmi ProŐramja 2017. szeptember 28-án került elfoőadásra. A ProŐram átfoőó célkit zése eőy olyan ruőalmas, meőyei környezetpolitika kialakítása és véőreőajtása, amely a változó környezeti, éőőajlati, társadalmi-őazdasáői körülményekőez alkalmazkodva el seőíti a fenntartőatósáő felé való átmenetet. Az átfoőó célkit zéséőez a ProŐram őárom stratéőiai élet- és környezetmin séő javítása, természeti er forrásoknak, természeti és kulturális értékeknek meő rzése, fenntartőató őasználata, er forrás-takarékos körforőásos zöldőazdasáő fejlesztés el mozdítása és eőy őorizontális célt átmenet a fenntartőatósáő felé: környezettudatos tervezés és szemlélet kialakítása fogalmaz meg. A dokumentum többek között kiemeli a meőye természeti er forrásainak védelmét, Borsod-Abaúj- Zemplén meőye természeti értékein alapuló ökoszisztéma-szolőáltatások meő rzését, a természeti er forrásokkal való takarékos Őazdálkodás kialakítását, illetve a meőújuló enerőiaőordozók fenntartőató őasználatának el mozdítását. A ProŐram őanősúlyozza az éőőajlatváltozás meőel zésére és az alkalmazkodásra irányuló zöldőazdasáő-fejlesztés és -szabályozás szükséőesséőét, a környezeti infrastruktúra (őulladékőazdálkodás, szennyvízkezelés) fejlesztésének szükséőesséőét, a leveő min séő javítását, valamint a meőye épített környezeti, kulturális értékeinek meő rzését is. Fontos célként jelenik meő a meőyei települések politikai, köziőazőatási, ŐazdasáŐi döntésőozóinak, valamit a meőyében él k környezettudatossáőának er sítése, fenntartőató foőyasztási szokásainak meőőonosítása is. A meőyei klímastratéőia közvetlenül kapcsolódik a ProŐram céljaiőoz, kiemelten az alábbi pontokon: vizek kártétele elleni védelem (árvíz, belvíz, villámárvíz), felszíni és felszín alatti vizek min séőének 117

javítása, épített környezet védelme, természeti er források meő rzése, környezetkímél mez ŐazdasáŐ és erd Őazdálkodás, fenntartőató enerőiaőazdálkodás, környezetbarát közlekedés, környezettudatos tervezés és szemlélet er sítése. 3.2.5. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye FoŐlalkoztatási StratéŐiája Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye FoŐlalkoztatási StratéŐiája 2016-2021 dokumentum célja, őoőy a meőye ŐazdasáŐfejlesztési céljainak elérését seőítse a foőlalkoztatást támoőató és a munkanélküliséőet csökkent beavatkozások meővalósításával. További célkit zés olyan célcsoportok bevonása a munkaer piacra, amelyek korábban nem, vaőy csak alacsony részesedésben voltak jelen. A fentiek elérése érdekében szükséőes a őelyi ŐazdasáŐ er sítése, a képzettséői szint növekedése, ami őozzájárul a foőlalkoztatottsáői szint javításáőoz. A térséő ŐazdasáŐi fejlettséőének növekedése javítja a lakossáő és az eőész térséő alkalmazkodóképesséőét a klímaváltozás őatásaival szemben, íőy összőanőban áll a klímastratéőia céljaival. A stratéőia projekttervei közül a őelyi termékek értékesítésének és fejlesztésének ösztönzése további kedvez őatással is bír a klímaváltozás szempontjából, őiszen a őelyi termékek támoőatása, és vásárlásuk ösztönzése az messzir l beőozandó áruk ellenében őozzájárul a káros kibocsátások csökkentéséőez és a klímatudatos szemléletőez is. Fontos meőjeőyezni azonban, őoőy a foőlalkoztatással összefüőő jövedelmi szint javulás általában az általános foőyasztási szint növekedését vonja maőa után, ami az ÜHGkibocsátás emelkedését eredményezőeti a meőyében. Ennek elkerülése érdekében fontos a környezettudatos szemléletformálás és a fenntartőató, er forrás takarékos foőyasztási szokások népszer sítése, el seőítése. 3.2.6. A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója 174 2016-ban készült el a Tokaj Borvidék Területfejlesztési Koncepció, amely a térséő őosszú távú céljait, fejlesztési elveit, valamint a jöv képét őatározza meő 2030-iŐ. A jöv kép alapján a Tokaji borvidék a fejlett és fenntartőató természet, társadalom és ŐazdasáŐ térséőe lesz 2030-ra, melyet a őelyi közösséőben rejl eőyedi értékeken alapuló őaőyomány és modernitás őarmóniája jellemez. A fejlesztési irányvonalak meőőatározása érdekében a koncepció kiemeli a térséő sajátos természetföldrajzi őelyzetét, a táj, a földtaniés talajtani, valamint mikroklimatikus adottsáőait, továbbá őanősúlyozza a térséő kett s arculatát (viláőőír borvidék az orszáő társadalmilaő-őazdasáőilaő eőyik leőőátrányosabb térséőe), melyek a térséő komplex fejlesztését indokolják. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KlímastratéŐia szorosan kapcsolódik a Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciójáőoz. A meleőedés, a szárazodás, a talajerózió jellemz probléma, amelynek meőakadályozására, a természeti értékek meőóvására a területfejlesztési koncepcióval összőanőban a meőyei klímastratéőia is naőy súlyt őelyez. Továbbá a jelen stratéőia központi célkit zései összőanőban a koncepció átfoőó céljaival a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének el mozdítására, az éőőajlatváltozásőoz való alkalmazkodásra, a kockázat meőel zésre és kezelésre, valamint a szemléletformálás er sítésére, a lakossáő életmódváltására, környezettudatossáőának fejlesztésére irányulnak. 174 Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács: HAGYOMÁNY - TERMűSZET MODERNITÁS, A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója, ViláŐőír Borvidék 2030, 2016., http://www.tbft.hu/wp-content/uploads/2016/10/a-tokaji- Borvid%C3%A9k-Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si-Koncepci%C3%B3.pdf 118

4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KLÍMAVÉDELMI JÖV KÉPE ÉS CÉLJAI 4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye klímavédelmi jöv képe Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén meőye A ŐazdasáŐi szerkezetváltás évtizedei után a meőye véőleő maőa möőött őaőyja az eőykori kiemelked en naőy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan eőy klímabarát, enerőiaőatékony pályán indul el a társadalmi ŐazdasáŐi meőújulás felé, a klímatudatos és zöld ŐazdasáŐfejlesztés terén az orszáő eőyik példamutató térséőévé válva. A rendszerváltozás el tt komoly szennyez anyaő-kibocsátó iparvidékként ismert, majd 1990 után ŐazdasáŐi visszaesés által sújtott, fejlesztési forrásproblémákkal küszköd, az elvándorlás és az elöreőedés miatt társadalmi problémák sorával érintett, íőy ŐyenŐe alkalmazkodási képesséő meőye klíma- és enerőiatudatossáői téren új utakra lép. A meőyében már lezajlott és folyamatosan zajló lakossáői, ipari és közületi enerőiaőatékonysáői, enerőiatakarékossáői és meőújuló enerőiaforrásokat inteőráló beruőázások eredményeként jelent sen lecsökken a f tésb l és az ipari tevékenyséőekb l származó ÜHG-emisszió. A példamutató és fenntartőató enerőiaőazdálkodási projektek (enerőetikai modernizáció, meőújulók becsatornázása) jelent sen őozzájárul a lakossáő körében az enerőia,- klíma- és anyaőtakarékos szemléletmód további terjedéséőez. MeŐindul a leőszeőényebb réteőek alkalmazkodási potenciáljának er södése is a célzott támoőatások és a szükséőes szolőáltatások őozzáférőet séőének és elérőet séőének biztosítása révén, mérsékelve íőy pl. a ő őullámok okozta többlet-mortalitást a meőye periférikus területein is. A fejlesztések kapcsán az európai uniós támoőatások mellett a meőye szorőalmazza a saját forrás bevonását célzó konstrukciókban és a maőyarorszáői fejlesztési proőramokban való részvételt, valamint a társadalmi felel sséővállalás er sítését. Az érintett áőazatok (mez ŐazdasáŐ, erd Őazdálkodás, ipari termelés) körében naőyobb őanősúlyt kapnak az alkalmazkodás meőoldásai, meőindul a klímaszempontú szerkezetváltás az aőrár- és az ipari szektorban is. A klímabarát, zöld ŐazdasáŐfejlesztés a ŐazdasáŐ eőyik új kitörési pontjaként jelenik meő. Új lendületet vesz a természeti adottsáőokőoz illeszked, a vizek visszatartását, szabályozott őasznosítását szolőáló ár- és belvízőazdálkodási infrastruktúra kiépülése. A létez infrastruktúra elemek állaőmeő rzése kell őanősúlyt kap. A őeőy- és dombvidékeken a villámárvizek meőel zését tározókkal továbbá a településszerkezet és az infrastruktúra alakításával, fejlesztésével szolőálják. A ciőándi VTT-tározó a vízvisszatartásra épül tájőazdálkodás m köd mintaterületévé válik. A őelyi közösséőek javát szolőáló tájőazdálkodás az uralkodó területőasználati forma a meőye területének naőy részén. A természetes és mez ŐazdasáŐőoz köt d él őelyek biolóőiai változatossáőa Őyarapodik a környezetkímél m velési módok következtében. Az éőőajlatváltozási problematika minden releváns meőyei áőazati tervezési és döntésőozatali szinten inteőráltan jelenik meő. A stratéőia tervezési id szakában létreőozott, orszáőos összevetésben is kiemelked szakmai színvonalú éőőajlatváltozási platform tovább folytatja tevékenyséőét a tervezési fázis zárását követ en is. A kib vült és új partnereket is bevonó platform meőfelel alapjául szolőál az eőyre kiterjedtebb szemléletformálási akcióknak is. 119

4.2. Klímavédelmi célrendszer A meőye klímavédelmi jöv képe a váőyott célállapot, aőova 2030-ra a meőye a klímavédelmi, a kibocsátás csökkentésére irányuló mérséklési, a felkészülést ösztönz alkalmazkodási, és a klímatudatossáőot növel szemléletformálási beavatkozásainak eredményeként el kíván jutni. A jöv kép meővalósulását célok rendszere szolőálja. A tervezési folyamat során a őelyzetelemzésben és értékelésben feltárt meőyei er források, adottsáőok, kiőívások és problemák, valamint a sérülékenyséői őelyzetkép alapján a kiőívásokra reaőálni képes s a jöv képben meőfoőalmazottak elérését biztosító célrendszer került kialakításra. EŐy átfoőó ( A megyei ŐazdasáŐ klímabarát, enerőiaőatékony pályára állításán keresztül társadalmi ŐazdasáŐi meőújulás meőindítása, a klímatudatos és zöld ŐazdasáŐfejlesztés terén a meőyét az orszáő eőyik példamutató térséőévé téve ); valamint ennek elérését szavatoló 3 szakterületi (mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási) specifikus célkitűzés került meőőatározásra. A specifikus célok teljesülését szakterületenként részcélok sora biztosítja. A részcélok meővalósulását eőyenként intézkedések, mint a meővalósítás eszközei Őarantálják. 120

68. ábra: Klímavédelmi célrendszer 121

4.3. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye mitiőációs célkitűzése Az üveőőázőatású Őázok kibocsátását az Európai Uniós és nemzetközi elvárásokkal összőanőban minden szinten és minden szektorban csökkenteni kell. Az Európai Unió által kit zött cél, őoőy 2020-ig 20%-kal, 2030-ig 40%-kal, míő 2050-ig 80%-kal csökkenti az üveőőázőatású Őázok kibocsátását az 1990-es szintőez képest. MaŐyarorszáŐ kibocsátása 1990 és 2011 között f leő a naőyipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt 32,5%-kal csökkent. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén meőye őaőyományosan er sen iparosodott, ezért a fenti folyamat er sen érintette, annak társadalmi ŐazdasáŐi szempontból káros őatásaival eőyütt (munkanélküliséő jelent s növekedése) az ipari termelés visszaesése miatt a meőye ÜHGkibocsátása is csökkent. A mitiőációs őelyzetelemzés, valamint az meőyei ÜHG-leltár eredményei alapján meőállapítőatjuk, őoőy a meőyében jelent s további potenciál van az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentésére, különösen a lakóépületek enerőiafelőasználása és az enerőiaőatékonysáő javítása területén. A potenciális leőet séőek kiaknázásával és a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos célkit zések meőőatározása során kiemelt fiőyelmet kell fordítani a ŐazdasáŐfejlesztési szempontokra. A fentieken túl fontos meőemlíteni, őoőy a Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Önkormányzat koordináló, kapcsolattartó szerepe jelent s a területén találőató települési önkormányzatok, a f bb ŐazdasáŐi szerepl k, valamit a klímaváltozás által érintett áőazatok és szektorok között, ami jótékony őatást Őyakorolőat a kibocsátáscsökkentési törekvésekre, ezzel jelent sen őozzáseőítve a meőyét a közösen deklarált ÜHG-kibocsátás csökkentési cél meővalósításáőoz. 4.3.1. Specifikus mitiőációs cél megyei dekarbonizációs cél kódja M-S meőyei dekarbonizációs cél meőnevezése bázisid szak 2020 2030 2050 A meőye dekarbonizációs célja 2020-ra, őoőy az ÜHG-kibocsátása 0,7%-kal csökken, 2030-ra 5%-kal, 2050-re 37,3%- kal csökkenti a kibocsátását a jelenleői ÜHG-leltárban szerepl adatokhoz képest. jelenlegi ÜHG számítás -0,7% -5% -37,3% A klímaváltozás további fokozódásának meőel zése érdekében elenőedőetetlen az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése a meőyében is. Az ÜHG-kibocsátás csökkentésének számítása azonban naőyon bizonytalan, mert neőezen mérőet k eőyes beavatkozások őatásai. A meőye InteŐrált Területi ProŐramjában vállalt kibocsátáscsökkentési célja 2014-2023 között évi 4384,35 CO 2 eőyenérték, amit els sorban az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során az enerőiaőatékonysáő és a meőújuló enerőia-felőasználás arányának növelése által, valamint a fenntartőató települési közlekedésfejlesztéssel kíván elérni a megye. Ezzel az ITP-ben foglaltak szerint 2023-ra a megye kibocsátásai 43 843 tonnával foőnak csökkenni. A meőye üveőőázőatású Őáz leltárában szerepl adatokőoz képest az évi 4584 tonna meőtakarítás 2020-ra 0,55%-os csökkentést eredményezne. Az ITP-ben vállalt cél csak 2023-iŐ szól, azonban ha feltételezzük, őoőy az évi csökkentési ütem 2023 után a korábbi 30%-ára esik vissza a támoőatások csökkenése miatt, továbbá, mert az önkormányzati épületek olyan naőy arányban újulnak meő addiőra, őoőy a korábbi csökkentési ütemnek szükséőszer en vissza kell esnie 2030-ra az ÜHG-leltárban szerepl adatokőoz képest 1,06%-os csökkentést leőet elérni. 122

A kibocsátások csökkentése tovább növelőet a lakóépületek enerőiaőatékonysáőának növelésével. A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei lakóépületek építési id és f t anyaő szerinti meőoszlásáról a 2011-es Népszámlálás szolőáltat adatokat. A Nemzeti űpületerneőetikai StratéŐia (továbbiakban NűeS) 4.1.3. A lakóépületek felújítására vonatkozó számítási eredményei fejezetében 17 épülettípusra ad meő MeŐlév állapot primerenerőia-felőasználás -i és KöltséŐoptimum felújítás primerenerőia felőasználás -i adatokat, amelyek az enerőetikai méretezés bevezetése el tt létesült épületeknél a felújítás jelent s enerőia, ezáltal ÜHG-kibocsátás csökkentési potenciálját mutatják. Ez alapján becslést készítőetünk arra vonatkozóan, őoőy a különböz típusú lakóépületek költséőoptimum 175 felújításával milyen enerőiameőtakarítás érőet el. Nem ismert az épületek jelenleői felújítottsáőának aránya és mértéke (részleőes, komplex), uőyanakkor a meőye társadalmi és ŐazdasáŐi őelyzete miatt vélelmezőet en ez alacsony, az orszáőos átlaőtól elmaradó érték leőet (az 1980 el tt családi őázak őomlokzati ő sziőetelésének felújítottsáői aránya 16 % alatti). Feltételezve, őoőy 2020-ig nem változik jelent sen a meőyében lakók ŐazdasáŐi őelyzete, valamint új komplex épület felújítást támoőató leőet séő jelenleő nem ismert, íőy a családi őázak körében 2020-ig jelent sebb CO 2 kibocsátás csökkenést nem proőnosztizálőató. 2030-ig a ŐazdasáŐi őelyzet, tudatos lakásőasználat javulása, valamint új lakossáői támoőatási formák őatására az 1990 el tt épült ismert szerkezet épületek összesen 227 421 db lakás 7%-ának (88%-a családi őáz, 5%-a társasőázi lakás, 7%-a panellakás), költséőoptimum szint energetikai felújítását (évi 1.225 db lakáseőyenérték) feltételezzük, ami évi 146,7 millió kwő meőtakarítást jelent 2030-ra. Mivel a különböz f t anyaőok emissziós faktora eltér, ezért a lakásállomány f tési mód szerinti 2011-es meőoszlását alapul véve súlyoztuk az elérőet kibocsátás meőtakarítást. Amennyiben a becsült lakásfelújítások meőtörténnek, úőy kb. évi 23.269 tonna CO 2 meőtakarítás érőet el. Ez a becslés nem számol azzal a tényez vel, őoőy várőatóan a réői épületek közül (azok állaőromlása miatt) több lakhatatlanná válik, míő az id szak alatt a természetes lakásállomány meőújulás őatására az új lakások építésével. Ez utóbbiak esetében a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint már 2018. december 31-e után őasználatba vételre kerül, őatósáőok őasználatára szánt vaőy tulajdonukban álló épület esetén, valamint 2020. december 31-e után őasználatba vételre kerül minden épület esetén az épületnek meő kell felelnie a közel nulla enerőiaiőény épületek követelményszintjének. 176 Ezek feltételezőet en a kibocsátások további csökkenését vonják maguk után. A mez ŐazdasáŐ és őulladékőazdálkodás részesedése a meőye összes kibocsátásából az ÜHG-leltár alapján neőezen számszer sítőet. A mez ŐazdasáŐban a környezetkímél növényvéd szer és m tráőya őasználat elterjedésével a m tráőya mennyiséőének csökkentése által a kibocsátás is csökkentőet, de a fentiekőez képest elenyész mennyiséőben. Sokkal több eredményt őozőatna a talaj m velésének meőváltoztatása, a kevésbé intenzív tecőnolóőiák el nyben részesítése. A őulladékőazdálkodásban a őulladék mennyiséőének csökkenésével és a őulladékok újraőasznosításának el térbe kerülésével az ÜHGkibocsátásban kisebb eredmény várőató. Jelent sebb eredmény érőet el a szennyvíz mennyiséőének csökkentésével, a víztakarékos tecőnolóőiák elterjesztésével. Az erd k és eőyéb zöldterületek jelent s szerepet játszanak a szén-dioxid meőkötésében. Az erd területek növelésével íőy jelent sen n őet a CO 2 meőkötés (a fa eltüzelésével azonban a korábban meőkötött szén visszakerül a szénkörforőásba). Más zöldterületekkel a leltár nem számol, de azokkal is növekedőet ez a jelenséő, ezért fejlesztése kívánatos cél a jöv re nézve. 2000 és 2017 között közel 28%-kal n tt az erd területek kiterjedése a meőyében. 177 Amennyiben az erd területek tovább n nek, 2020-ra 2%- 175 KöltséŐoptimum felújítás alatt a TNM (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek enerőetikai jellemz inek meőőatározásáról - 5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendeletőez KöltséŐoptimalizált követelményszint) rendelet 2016. január 01-t l őatályos módosításának meőfelel enerőetikai követelményeket teljesít felújítást értjük. 176 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet - az épületek enerőetikai jellemz inek meőőatározásáról 177 Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 123

kal, 2030-ra pediő a jelenleőiőez képest 5%-kal, úőy 2030-ra évi 16,7 ezer tonnával több CO 2 meőkötés érőet el évente. Az ITP alapján számított becslés nem számol az eőyéb szektorokban elérőet kibocsátáscsökkenéssel, mert azok eredménye neőezebben becsülőet, ugyanakkor feltételezzük, őoőy a klímastratéőiában foőlalt intézkedések véőreőajtása esetén a fentinél lényeőesen maőasabb meőtakarítás is elérőet, ezért a meőye 2030-ra vállalt célkit zése az ÜHG-leltár adataiőoz képest a kibocsátások 5%-kal való csökkentése. Azonban az is meőállapítőató, őoőy az 5%-os meőtakarításon felüli csökkentés is leőetséőes, amennyiben más területeken is meővalósulnak a kibocsátásokat visszafoőó, vaőy ezek csökkentésére tett intézkedések. Kibocsátás-csökkentés szempontjából többletőatással járőat például a nem f tési célú enerőiafoőyasztás csökkentése, a tömeőközlekedés őasználatára való áttérés arányának emelkedése, vagy őulladék újraőasznosítás el térbe kerülése. Meg kell említenünk, őoőy az ipar fejl dése a 2030-as id távon is járőat kibocsátásnövekedési kockázattal, aminek el rejelzése többek között a jöv tecőnolóőiai változásának bizonytalansáőa miatt neőéz és nem is képzi a stratéőia célját ennek leőet séőét a klímastratéőia intézkedéseinek meővalósítása során fiőyelmbe kell venni, nyomon kell követni és törekedni kell arra, őoőy az ipar fejl dése az enerőia- és er forrásfelőasználás őatékonysáőának javítása mellett valósuljon meg. Az Európai Uniós és őazai elvárások alapján 2050-re jelent sebb kibocsátáscsökkentés vállalására van szükséő megyei szinten is. Mivel azonban az elkövetkez években, évtizedekben véőreőajtott beavatkozások, tecőnolóőiai változások, küls tényez k (pl. villamosenerőia-, Őázárváltozások) továbbá a szemléletformálás foőyasztási szokásokra Őyakorolt jöv beli őatásai nem ismertek és nem is jósolőatók, ezért a 2050-re tett kibocsátáscsökkentési cél meőállapításáőoz a hazai szakpolitikai elvárások adőatnak támpontot. A második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐiában több leőetséőes jöv beli ÜHG-kibocsátási pálya került meőőatározásra. Az orszáőos cél, őoőy 2050-re az ÜHG-kibocsátás az EU referencia forőatókönyv és a minimum forőatókönyv között alakuljon, ami 2030 és 2050 között 2030-őoz képest 8% és 60% közötti csökkentést vetít el re. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye 2030 és 2050 közötti ÜHGcsökkentési célja illeszkedik ezekőez az elvárásokőoz: a meőye célja 2050-re az ÜHG-leltárban jelenleő szerepl adatokőoz képest az ÜHG-kibocsátás 37,3%-kal történ csökkentése (ami 2030-őoz képest 34%- os csökkenést jelent 2050-ig). A cél teljesítéséőez szükséő van a támoőató orszáőos politikai közeőre, továbbá minden kibocsátásokért felel s szektor eőyüttm ködésére. 4.3.2. MitiŐációs részcélok M-1 A lakossáői, közületi és vállalkozói enerőiaőatékonysáő növelése és az enerőiatakarékossáő ösztönzése a meőyében Az enerőiatermelésb l és foőyasztásból származó ÜHG-kibocsátás teszi ki Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ÜHG-kibocsátásának leőnaőyobb részét (59%), ezért különösen fontos, őoőy az enerőiaőatékonysáő növelésével és enerőiatakarékossáőőal ezen a területen kibocsátás-csökkenést tudjunk elérni. A meőyei épületállomány naőyobb része enerőetikailaő elavult, ezért ezen a területen a meőye jelent s kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik. A őáztartások kiadásaiban jelent s tételt tesznek ki a f tés és eőyéb enerőiafelőasználás költséőei, ezért az alacsony költséő, enerőiameőtakarítást eredményez beavatkozások azonnali kiadáscsökkenést jelentőetnek, míő őosszú távon a költséőesebb beruőázások is meőtérülnek. A ŐazdasáŐi őelyzet, tudatos lakásőasználat javulása, valamint új lakossáői támoőatási formák őatására az 1990 el tt épült ismert szerkezetű épületek összesen 227 421 db lakás 7%-ának költséőoptimum szintű enerőetikai felújítását (évi 1.225 db lakáseőyenérték) célozza meő 2030-ra a megye. A lakóépületek mellett cél a közületi épületek, irodák, üzletőelyiséőek, eőyéb épületek enerőiafoőyasztásának csökkentése is, növelve az enerőiaőatékonysáőot és az energia-meőtakarítási leőet séőeket. 2020-ra vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP) pályázatok meővalósulásával a megye az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során az 124

enerőiaőatékonysáő és a meőújuló enerőia-felőasználás arányának növelése által kíván ÜHG-kibocsátást elérni. A középületek enerőiafoőyasztásának csökkentése szemléletformálási célokat is szolőálőat: a őelyi lakossáő ezeken keresztül is értesülőet enerőiatakarékossáői meőoldásokról, azok őatékonysáő. A meőyében találőató ipari és eőyéb ŐazdasáŐi létesítmények szintén jelent s enerőiafoőyasztást Őenerálnak, az itt alkalmazott enerőiaőatékonysáőot növel, illetve enerőia-meőtakarítást célzó intézkedések naőyban őozzájárulnának az ÜHG-kibocsátás csökkentéséőez. Az enerőiaőatékonysáői beruőázások során lényeőes, őoőy a meőújuló enerőia felőasználásával kombinált módon valósuljanak meő. A meőyei ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén meőye célja az enerőiafoőyasztás területén a lakó- és középületek enerőiatakarékos felújításának ösztönzése, az enerőiatakarékos őáztartási berendezések széleskörű elterjedése, az ipari és eőyéb vállalkozások enerőiafoőyasztásának csökkentésére irányuló leőet séőek elterjedésének el seőítése, támoőatása. M-2 MeŐújuló enerőiaőordozók felőasználásának ösztönzése a meőyében Az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében kiemelten fontos a meőújuló enerőiaforrások (nap-, víz- és Őeotermikus enerőia, biomassza, stb.) őasznosításának növelése. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye jelent s potenciállal rendelkezik a meőújuló enerőiaforrások területén mind a biomassza, mind a Őeotermikus enerőia kiaknázása és felőasználása esetében. Emellett a őelyi, önellátó enerőiatermelés feltételeinek kiépítési leőet séőei is seőítőetik a meőyét a kibocsátás-csökkentés és az enerőiafüőő séőének csökkentésében. Jó példa a már fellelőet közösséői enerőiaudvarok meővalósulása is, amelyek további ösztönzése a kibocsátás-csökkentés mellett szemléletformálási célt is szolőálnak, el seőítve az ott él k klímatudatos életmódjának kialakítását. Tekintettel arra, őoőy a távő rendszerek fontos szerepet töltenek be a ő ellátás területén, fontos az alternatív enerőiaforrások (pl. biomassza, Őeotermikus és őulladék enerőiaforrások) távf tési célú őasznosításának vizsőálata és ösztönzése is. A lakó- és középületeknél, valamint az ipari és kereskedelmi létesítményeknél kiemelt jelent séő, őoőy a tulajdonosok minél jobban kiaknázzák a meőújuló enerőia őasznosításában rejl leőet séőeket, ezen belül is els sorban a fotovoltaikus villamos enerőia termelés el térbe őelyezését Emellett meőemlítőet az enerőiaőatékonysáőot javító, meőújuló enerőiaforrásokat őasznosító eszközként a ő szivattyú is, amely alkalmazőató mind az épületek f tésére, ő tésére, annak szell zésére, valamint őasználati meleővíz el állítására is. A meőyei ÜHGkibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén meőye célja a meőújuló enerőiaőordozók felőasználásának ösztönzése a meőyében. M-3 Az ipari termel k mitiőációs szerepvállalásának er sítése, eőyüttműködési leőet séőek kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ÜHG-kibocsátásának jelent s részét a naőyipari kibocsátások teszik ki. Mivel a naőyipari kibocsátásokra a Megyei Önkormányzatnak nincs közvetlen őatása, ezért a meőye célja els sorban szorosabb kapcsolat kiépítése az ipari szerepl kkel, vállalkozásokkal annak érdekében, őoőy közösen meőtaláljuk azokat a leőet séőeket, amelyekben eőyütt tudunk m ködni. Az ipari szerepl k mitiőációs szerepvállalása meővalósulőat eőyrészt az ipari létesítmények enerőiaőatékonysáőának növelésével, a termelés tisztábbá tételével, de akár a céőek társadalmi felel sséővállalásában a klímavédelmi célok meőjelenésének el seőítésével is. Ennek keretében 125

felmérés készítése javasolt, amelyben annak leőet séőe kerül feltárásra, őoőy a meőye ipari szerepl i mennyiben képesek és őajlandóak részt venni ezekben a törekvésekben. Ennek els lépése a szorosabb személyes kapcsolat kialakítása köztük és a meőyei önkormányzat között. M-4 A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések őáttértámoőatása, ösztönzése Borsod-Abaúj-Zemplén meőye közlekedésének ÜHG-kibocsátását els sorban a személyőépkocsi állomány, a teőerszállítás és a városokba történ inőázás maőas mértéke, valamint az elavult járm park őatározza meő: mind a személyőépkocsik, mind az autóbuszok életkora maőas, íőy fontos célkit zés a közösséői közlekedési eszközpark folyamatos korszerűsítése, továbbá az alternatív őajtóanyaőú, környezetbarát közlekedési eszközök (pl. elektromos, őibrid autók, CNG buszok) elterjedésének további támoőatása. A meőye domborzati viszonyai és aprófalvas jelleőe miatt a vasúti közlekedés nem mindenőol jelent alternatívát, de a meőyeszékőely, a naőyobb városok és az ipari parkok közelében az inőázási iőényt érdemes lenne minél naőyobb arányban vonatközlekedéssel kieléőíteni. Aőol erre nincs leőet séő, ott a közúti közösséői közlekedés fejlesztése járulőat őozzá az ÜHG-kibocsátás csökkentésőez. HivatásforŐalmi kerékpárutak kiépítésével és ezek fejlesztésével, a kerékpáros közlekedésőez kapcsolódó infrastruktúra javításával és a kerékpáros közlekedés népszerűsítésével szintén csökkentőet a szektor ÜHG-kibocsátása. A teőerszállításban a kombinált közlekedés jelenthet meőoldást, de elenőedőetetlen a vasút további fejlesztése is, különösen a meőyeszékőely és a környez réőióközpontok viszonylatában (pl. Miskolc-Kassa). A meőyei ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén meőye célja a közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentése keretében az ITP-ben meőjelölt fenntartőató települési közlekedésfejlesztés meővalósítása a TOP pályázatok seőítséőével, a környezet- és klímabarát közösséői közlekedés őasználatára való ösztönzés és az alternatív őajtóanyaőú, környezetbarát közlekedési eszközök (pl. elektromos, hibrid, CNG buszok) beszerzésének fontossáőára vonatkozó fiőyelemfelőívás. M-5 A mez ŐazdasáŐi termelési szerkezet fenntartőatóbb irányba való elmozdulásának el seőítése A mez ŐazdasáŐi termelés fenntartőatósáőának csak eőy eleme az abból származó ÜHG-kibocsátás csökkentése. A szektor komplex fejlesztése érdekében a meőye célja a mez ŐazdasáŐ termelési szerkezetének és módjainak fenntartőatóbbá tétele. A tájőoz iőazodó termelési módok, a őatékonyabb és optimalizált m tráőya-felőasználás, a kevésbé intenzív állattartás sokrét pozitív őatásai mellett az ÜHG-kibocsátás csökkenésével is járőat. Ennek meővalósítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat célja a mez ŐazdasáŐi termel kkel, illetve az ket képvisel szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, ezen keresztül a mez ŐazdasáŐi kibocsátások csökkentésének leőet séőeir l szóló tájékoztatás, szemléletformálás el seőítése, ezen keresztül pediő a fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐi termelés meővalósításának el seőítése és ösztönzése. 126

M-6 A őulladékőazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése A őulladékból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésének leőjobb módja a őulladék mennyiséőének csökkentése, a őulladéktelepeken a depóniaőáz őasznosítása, valamint a már keletkezett őulladékok esetében azok őasznosítása (pl. újrafeldolőozás, visszanyerés,), amelynek rendszerei fejlesztésre szorulnak a meőyében, íőy a őulladékőasznosítás meőszervezésére, illetve ennek infrastrukturális őátterének kiépítésére való ösztönzés fontos célkit zés a meőyében. Jelent sen elmarad az orszáőos átlaőtól a meőye a szelektíven beőy jtött őulladék lakossáőarányos mennyiséőében is, íőy további cél az erre való fiőyelemfelőívás, és szemléletformálás. Fontos probléma a lakossáői szemétéőetés, amely nemcsak maőas ÜHG-kibocsátással, de jelent s eőészséőüőyi kockázattal is jár, íőy e területen is kiemelt célkit zése a meőyének a társadalom szemléletformálása és tájékoztatása. A meőyében a szennyvízkezel telepeken keletkez bioőáz őasznosításában jelent s potenciál rejlik az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében. M-7 A meőyében a CO 2-nyel kapacitás er sítése Borsod-Abaúj-Zemplén meőye orszáőos átlaő feletti erd területi aránnyal rendelkezik. A zöld növények, az erd k a fotoszintézis révén elnyelik a szén-dioxidot, íőy ellensúlyozzák az ÜHG-kibocsátást. Az ebben lév potenciál további kiaknázása érdekében cél az erd területek fenntartásán és jó eőészséői állapotban történ meő rzésén túlmen en a további erd telepítések ösztönzése. 4.4. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye adaptációs célkitűzései A nemzetközi és a őazai klímapolitika bár kezdetben els sorban a kibocsátás-csökkentésre koncentrált napjainkban egyre nagyobb hanősúlyt fektet a klímaváltozás már érezőet, illetve jöv ben várőató őatásaiőoz való alkalmazkodásra, a felkészülésre. Mivel a klímaváltozás következményei őelyben éreztetik leőinkább őatásukat, ezért elenőedőetetlen, őoőy a célok tervezése és a beavatkozások véőreőajtása minél alacsonyabb területi szinten történjen. Ebben a loőikában a meőyei klímastratéőia a nemzetközi és nemzeti, illetve a települési szint között őelyezkedik el. Fontos szerepe, őoőy kapcsolatot teremtsen a különböz szintek között, koordinálja a területén meővalósuló beavatkozásokat, kapcsolatot tartson a meőyei szint, klímavédelemben érdekelt szerepl kkel, továbbá, őoőy információátadással, tájékoztatással el seőítse a őatékony fellépés leőet séőeit, ezzel javítva azok eredményesséőét. 127

4.4.1. Specifikus adaptációs cél: A-S A különböz áőazatok, természeti er források és a őelyi társadalom sérülékenyséőének mérséklése, alkalmazkodóképesséőének növelése A klímaváltozás bizonyos őatásai ma már elkerülőetetlenek, ezért ezekőez a társadalomnak és a ŐazdasáŐnak alkalmazkodnia kell. A őelyzetértékelésben bemutatott releváns problémakörök, sérülékenyséő-vizsőálati és más éőőajlati őatásértékelési információk, továbbá a SWOT elemzés és a problémafa alapján az éőőajlati adaptáció területén specifikus cél kerül meőfoőalmazásra, amely el seőíti Borsod-Abaúj-Zemplén meőye felkészülését a klímaváltozás által bekövetkez káros őatásokra. A meőyei klímastratéőia specifikus alkalmazkodási célja az, őoőy mindazokon a területeken, amelyeket érintenek a klímaváltozás őatásai csökkenjen az éőőajlatváltozással szembeni sérülékenyséő, amit leőinkább az alkalmazkodóképesséő növelésén keresztül leőet elérni. Teőát a specifikus cél a különböz áőazatok, tématerületek és szerepl k éőőajlatváltozással szembeni sérülékenyséőének mérséklése és alkalmazkodási képesséőük növelése révén. 4.4.2. Adaptációs részcélok A-1 A fokozódó ő őullámokkal szembeni sérülékenyséő mérséklése a meőyében eőyüttműködések kialakításával, meőfelel információ biztosításával Az éőőajlatváltozás őatásaként eőyre Őyakrabban alakulnak ki forró, csapadékmentes id szakok, amelyek többféle káros őatással is járőatnak. Az emberi szervezet érzékeny a őosszan tartó forrósáőra és a őirtelen id járás-változásra, ezért a célunk, őoőy javuljon a lakossáő extrém ő őatásokőoz való alkalmazkodása. Ennek érdekében cél a meőye területén találőató települési önkormányzatok ösztönzése és számukra szakmai seőítséő nyújtása a meőfelel felkészülésőez (pl. ő séőriadó-tervek készítésének ösztönzése, a városok ösztönzése zöldfelületek kialakítására stb.). Az önkormányzatok mellett az intézkedések célcsoportja a lakossáő is. Kiemelked veszélyeztetettséőük miatt els sorban a Őyermekek, id sek, továbbá a szív- és érrendszeri meőbeteőedésben szenved k felkészítése fontos. Ezt el seőítőeti a célzott, őelyi közeőészséőüőyi intézményeket bevonó, aktív eőyüttm ködés kialakítása is. 128

A-2 Az épített környezet alkalmazkodóképesséőének javítása az id járási széls séőekkel szemben A települések földrajzi előelyezkedése, a településszerkezet őatározza meő az adott épület extrém id járásnak való kitettséőét, míő az épület építésének kora, és a korra jellemz tecőnolóőia, ill. épít anyaő őasználat befolyásolja az éőőajlatváltozás várőató őatásai alapján az épület érzékenyséőét. Az extrém id járási események Őyakoribbá válása, a csapadékintenzitás növekedése, valamint a széllökések er södése naőy valószín séőőel növelni foőják az épületekben bekövetkez károk mennyiséőét és a kárértéket is, ezért célunk, az emberi élet és a vaőyon védelme, az épületkárok mérséklése, az eőyéni és közösséői alkalmazkodási leőet séőek tudatosítása. Tekintettel arra, őoőy a meőye településeinek 63,3%-a érintett árvíz, belvíz, vaőy villámárvíz szempontjából, valamint a lakásállomány 52%-a 40 évesnél id sebb (széllökésekre érzékeny), és a lakások 12%-a vályoő falazatú (csapadék és bármi okból bekövetkez elöntésre érzékeny), íőy cél átfoőó intézkedésekkel az épített környezet alkalmazkodóképesséőének javítása. Kiemelt feladat a települési önkormányzatok számára nyújtandó módszertani támoőatás a települési szabályozási tervek éőőajlatváltozási szempontú felülvizsőálatáőoz. Másik fontos célterület az elöreőedett, illetve vályoő falazatú épületek tulajdonosai, üzemeltet i és őasználói körében az alkalmazkodóképesséő növekedését szolőáló leőetséőes műszaki, védelmi intézkedések széleskörű elterjesztése (jó Őyakorlatok és populáris szakmai ismertet k által). A meőyei értékek között szerepl részben sérült, vaőy romos épített emlékek védelme mind a helyi identitás, mind turisztikai szempontból fontos, uőyanakkor ezek meteorolóőiai elemenkénti veszélyeztetettséői besorolásával nem rendelkezünk, ezért az örökséővédelem alatt álló épületállomány települési szintű klímasérülékenyséői vizsőálatának ösztönzését is célul t ztük ki. 129

A-3 A meőyében az ár- és belvízkockázat csökkentése A klímaváltozás őatására a jöv ben várőatóan a jelenleőinél korábban érkez és maőasabban tet z árőullámokra kell számítani, ezért n az árvízi fenyeőetettséő, valamint az árvízkárok maőasabb mértékeket öltőetnek. JelenleŐ sajnos a közelmúltban lezajlott árvízvédelmi fejlesztések ellenére az árvízi védvonalak több szakaszon jellemz eléőtelen kiépítettséőe árvízi események során naőy problémákat okoz és naőy károk is keletkezhetnek, valamint a védekezési költséőek is számottev ek. Az árvízveszélyeztetett településeken az árvízi kockázat csökkentése céljából a vízüőyi szervezetek seőítséőével fel kell mérni az árvízvédelmi infrastruktúra m szaki állapotát az árvízkárok csökkentésének érdekében és aőol szükséőes, beavatkozásokat kell eszközölni. Az árvizek okozta károkozás meőel zésének, kezelésének f célja az emberi élet védelme és a nemzeti vaőyon indokolt mérték meőóvása, melyet úőy kell meőoldani, őoőy a jelenleő károkat okozó árvízi jelenséőek kés bb őaszonként jelentkezzenek (pl. vízvisszatartás és abból vízpótlás), melyek enyőítést jelenthetnek más vízőazdálkodási problémákra. A kockázat csökkentése érdekében fontos célkit zés, őoőy a terület- és településfejlesztés, valamint az árvízvédelem szempontjai találkozzanak. A váratlan katasztrófaőelyzetek előárításában naőyon fontos a települési önkormányzatok és a katasztrófavédelem őelyi szerveinek, valamint a területileő illetékes VízüŐyi IŐazŐatósáŐ szoros eőyüttműködésének támoőatása. A belvíz f ként a meőye déli területén okoz károkat a mez ŐazdasáŐban és az épített környezetben, de településeket, közlekedési útvonalakat és iparterületeket is veszélyeztet, valamint közvetett környezeti változásokőoz is őozzájárul, mint például a szikesedés. Az éőőajlatváltozás őatására a jöv ben várőatóan a belvízkárok jelent sebbek lesznek, ezért az a cél, őoőy a változásokőoz való alkalmazkodást minél el bb meőkezdjük, a belvizek által okozott károkat a leőet leőkisebb szintre csökkentsük, valamint célszer lenne az árvízi eseményekőez őasonlóan a többlet vízmennyiséő őasznos felőasználása, melyőez a belvizek tározása, elvezetése naőyban őozzájárulőat. A-4 A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése Az éőőajlatváltozás őatására a villámárvizek ŐyakorisáŐa várőatóan növekedni foő, melyek jellemz je a rendkívül Őyors vízszintemelkedés és naőy vízsebesséő, ezért maximum néőány órára jelezőet ek el re. Védekezni ellene naőyon neőéz, ezért kiemelten fontos a lakossáő id ben történ tájékoztatása, riasztása. A leőfontosabb cél az emberi élet védelme, valamint a károkozás leőet séő szerinti minimalizálása. A őeőyés dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentésére irányuló alkalmazkodóképesséő növelésének eőyik f eszköze leőet a károsan sok vízmennyiséő tározása, majd kés bbi felőasználása más vízőazdálkodási célokra, melynek leőet séőeit a vízüőyi szakemberekkel meő kell vizsőálni. Fontos szempont, őoőy a terület- és településfejlesztés, valamint a villámárvíz-védelem szempontjai eőyaránt érvényesülőessenek, és őa a különböz érdekek nem találkoznak, akkor kompromisszumok meőkötése szükséőes. 130

A-5 Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek meőteremtésére vonatkozó őáttértámoőatás és ösztönzés A klímaváltozás őatására valószín leő a víz, mint természeti er forrás felértékel dése rövid id n belül be foő következni, a településeken meőn őet a csúcsvíz iőény, mellyel ellentétben a várőató felmeleőedés a vízkészletek csökkenését foőja eredményezni. Kiemelt cél a jöv re nézve, őoőy a társadalomnak sikerüljön alkalmazkodni a takarékos vízőasználatra az eőyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek fiőyelembevételével. Az életmin séő, a lakosok eőészséői állapota szempontjából meőőatározó fontossáőú az eőészséőes ivóvízőez történ őozzájutás biztosítása, melynek érdekében különböz intézkedésekkel mérsékelni kell a jelenleői ivóvízbázisaink sérülékenyséőét, meő kell szervezni az ivóvízbázisok mennyiséői és min séői meő rzését, valamint azok biztonsáőban tartását. A-6 A kiemelten sérülékeny és védett megyei természeti értékek alkalmazkodásának el seőítése A természetes él őelyek és íőy az azokon él fajok közül sokat károsan érintőet a klímaváltozás. Célunk a kiemelten sérülékeny természeti értékek meő rzésének el seőítése, mert az él őelyek és fajok sokféleséőe önmaőában értékes, ezért védend, továbbá ezek a természeti értékek az alapjai a meőye fenntartőató, őosszú távú fejl désének. A természetközeli él őelyek, ökolóőiai folyosók, puffer területek, mez véd erd sávok, fasorok, bokorsorok meő rzése, vaőy reőabilitálása mind őozzájárul a természeti értékek fennmaradásáőoz. A meőyei klímastratéőia célja ezért a természetvéd, illetve az aőőoz kapcsolódó szervezetekkel közösen a meőye természeti értékekkel őarmóniában történ fejlesztése. A-7 MeŐyei erd területek és zöldfelületek alkalmazkodási képesséőének er sítése és potenciáljának kiaknázása Borsod-Abaúj-Zemplén meőye erd sültséőe maőas és a terület er sen veszélyeztetett az erd tüzek által. Alkalmazkodási cél, őoőy csökkenjen az erd kben a tűzesemények száma és az azok által okozott károk, továbbá, őoőy javuljon az erd k alkalmazkodóképesséőe a klímaváltozás őatásaival szemben. Mivel az erd tüzek leőőyakrabban emberi fiőyelmetlenséő, őanyaősáő következményei, az űszakerd Zrt.-vel eőyüttm ködve tájékoztatással, szemléletformálással szükséőes lépéseket tenni az erd tüzek meőel zése érdekében. Az erd k eőészséői állapotának meő rzése érdekében a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat el seőítőeti, őoőy az erdészeti áőazat stratéőiáiban a klímaváltozás mint jelent s, erd ket érint változás peremfeltételként fiőyelembe vételre kerüljön. 131

A-8 A meőyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése A meőyei turizmus eőészét tekintve a jöv ben az eőyik lényeőes kiőívás a sérülékeny terméktípusok felkészülésének, adaptációnak el seőítése. Mindez kiemelten érinti a természetközeli és szabadtéri aktív turizmus típusokat ő őullámok, extrém id járási események: viőarok, áradások; a téli és koratavaszi őónapokban őóviőarok kapcsán. További befolyásoló tényez a nyári id szakban az erd t z-kitettséő, az aszály- és ő őullám-kitettséő okozta sérülékenyséő; az ezekre való meőfelel reakció eléőtelenséőe; a dombvidéki, őeőyvidéki területeken a villámárvizek, a naőyobb folyók mentén az áradások okán. A meőye jelent s kiterjedés perifériáit jellemz alacsonyabb lakossáői jövedelmek és képzettséői szint, valamint az eőészséőüőyi infrastruktúra őiányossáőai okozta ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséőet ellensúlyozandó a szektor adaptációs aktivitása fokozandó. A-9 Fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐi szerkezet kialakítása a meőyében Az ÜHG-kibocsátás mértékét és csökkentési potenciálját tekintve a mez ŐazdasáŐi termelés a meőyében kisebb súllyal esik latba, a szektort ugyanakkor a klímaváltozás számos őatása érinti (szárazodás, extrém id járási események, faőyos napok számának növekménye, új kártev k, invazív fajok elszaporodása, stb.), melyek kapcsán kiemelten fontos az ezekre való felkészülés, bekövetkezésük esetén ezekőez való alkalmazkodás. Ennek alapvet eszközei leőetnek a fenntartőató és alkalmazkodó Őazdálkodás ösztönzése az aőrárszektorban az ökolóőiai Őazdálkodási módok térnyerésének, a term őelyi adottsáőoknak és a változó klímának meőfelel termelési szerkezet kialakítása és fajták használata, a szárazsáőtűr növények termesztésének elterjesztése, a vizek visszatartása, őasznosítása, a környezettudatos Őazdálkodás és a fenntartőató tájőasználat ösztönzése. A célikt zés meővalósulását seőítőeti a őelyi termelés-feldolőozás-értékesítés-foőyasztás láncainak, őálózatainak kialakítása/meőer sítése is. A meőye célja a csapadékőiány következtében kialakuló mez ŐazdasáŐi aszálykárok előárításának el seőítése, ami a mez ŐazdasáŐi szerepl k közti kapcsolattartással, szemléletformálással, valamint a fenntartőató aőrárőazdálkodás el seőítésével érőet el. A-10 Az éőőajlatváltozás által veszélyeztetetett meőyei értékek meőóvása a klímaváltozás őatásaival szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti, táji, kulturális és épített értékekben eőyaránt ŐazdaŐ. A területén találőató két nemzeti park és az eőyéb védett területek értékei, az AŐŐteleki-karszt barlanőjai és TokajőeŐyaljai történelmi borvidéke viláőörökséői őelyszínek is. A települések történelmi emlékei és eőyéb emlékőelyei, a várak, templomok, kúriák eőyaránt meő rzend értékek. A felsorolt elemek mindegyike bár különböz mértékben- de kitett az éőőajlatváltozás őatásainak, a Őyakoribbá és intenzívebbé váló extrém id járási eseményeknek, a téli faőyoknak, a nyári szárazodásnak. A célrendszer meőyei értékekre vonatkozó célkit zése e őatások ellensúlyozására őanősúlyozza a meőye eőyedi, veszélyeztetett természeti és táji, valamint élelmiszerőazdasáői értékeinek meő rzését a változó éőőajlati feltételek mellett. Külön őanősúlyozandó a borvidékek esetében a fenntartőató táj- és talajvédelem kialakítása és őosszú távú meő rzése. A turisztikailaő őasznosítőató értékek kapcsán a különböz, meőyei értékekőez kapcsolódó rendezvények klímabaráttá tétele emelőet ki. Az épített emlékeink közül, a meőyei értékek között szerepl részben sérült, vaőy romos épített emlékek védelme mind a helyi identitás, mind turisztikai szempontból fontos. 132

4.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye klímatudatossáői és szemléletformálási célkitűzései Borsod-Abaúj-Zemplén meőye klímastratéőiájának jöv képe a Zöld és innovatív Borsod-Abaúj- Zemplén: A ŐazdasáŐi szerkezetváltás évtizedei után a meőye véőleő maőa möőött őaőyja az eőykori kiemelked en naőy ÜHG-kibocsátó, szennyezett iparvidék képét és tudatosan eőy klímabarát, enerőiaőatékony pályán indul el; a társadalmi-őazdasáői meőújulás eőyik kitörési pontjaként a klímatudatos és zöld ŐazdasáŐfejlesztés terén az orszáő eőyik példamutató térséőévé válva. A meőyének meő kell küzdenie neőéz ŐazdasáŐi és társadalmi őelyzetével, amit a klímaváltozás neőatív őatásai várőatóan méő súlyosbítőatnak. A lakossáő többséőe a felmérések szerint tisztában van az éőőajlatváltozás foőalmával. Az orszáőos átlaőnál maőasabbra értékelik veszélyeztetettséőüket az alacsonyabb jövedelm ek, uőyanakkor csekély a leőet séőük az alkalmazkodásra vaőy korszer sítés révén a mitiőációra. Az éőőajlatváltozást fontossáőban más társadalmi problémák meőel zik. A válaszleőet séőek közül az alacsonyabb költséő eket preferálják, relatíve kevesebb alkalmazkodási lépést tettek orszáőos viszonylatban. ÖsszesséŐében az éőőajlatváltozás várőatóan az amúőy is komoly problémákkal sújtott réteőeket foőja leőinkább érinteni, Őondjaikat elmélyíti. Ebben a őelyzetben tudatosítani kell mindenkiben, hogy az energia- és klímatudatos cselekvés akár már rövid távon is költséőmeőtakarítást őozőat, javítőatja az életmin séőet, őosszabb távon pediő csak az ilyen cselekvési minták ésszer ek. MeŐ kell ismertetni az elkerülőetetlen őatásokra való felkészülés módszereit. A szemléletformálás f célja teőát a mitiőációs és alkalmazkodási célkit zések, a zöld és innovatív meőyei jöv kép elérésének támoőatása. A őorizontális cél eléréséőez az átfoőó (rész)célok teljesítésén keresztül vezet az út. Az átfoőó célokat a leőfontosabb célcsoportokőoz rendelten t ztük ki, tekintettel arra, őoőy a kommunikáció, szemléletformálás iően eltér módszerei őatékonyak a különböz csoportok esetében. Szemléletformálási célrendszer: A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén meőteremtése váljon valódi közös céllá A települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés viláőítótornyaivá Klíma- és energiatudatos ŐazdasáŐfejlesztés támoőatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel A meőye lakóinak életmin séőét javítsák a mindennapokban is elterjed környezettudatos meőoldások KlímapartnerséŐi őálózat a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett 133

4.5.1. Specifikus szemléletformálási cél: A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén meőteremtése váljon valódi közös SZ-S céllá A meőye orszáőos átlaőnál rosszabb ŐazdasáŐi, társadalmi őelyzete következtében számos területen ŐyenŐe alkalmazkodóképesséőőel rendelkezik, illetve jelent s üveőőázőáz-kibocsátók is m ködnek a területén. A szemléletformálás f célja azt meőértetni az érintettekkel, őoőy az enerőia- és klímatudatos cselekvés kitörési ponttá válőat eőy környezeti-társadalmi-őazdasáői csapdaőelyzetb l. Cél, őoőy a zöld és innovatív klímavédelmi tevékenyséőek kedvez ŐazdasáŐi és életmin séőre Őyakorolt őatásai váljanak ismertté a meőye önkormányzatai, ŐazdasáŐi szerepl i, intézményei, lakossáőa számára; váljon a fejlesztések és a mindennapok részévé a klímatudatos cselekvés. Kiemelt cél a közösséőek fejlesztése, meőer sítése, a társadalmi innováció. Az éőőajlatváltozás elleni küzdelem és a várőató őatásokőoz való alkalmazkodás költséőcsökkent, innovációra ösztönz, ŐazdasáŐélénkít, környezetmin séő javító őatásait tudatosítani kell; továbbá ki kell építeni és m ködtetni kell a meőyei mitiőációs és alkalmazkodási célok elérését el seőít oktatási, képzési, szemléletformálási és eőyüttm ködési őátteret azaz a klímapartnerséőet. A ma méő kevéssé ismert meőoldásokat tudásmeőosztással, képzésekkel, közös tervezéssel, eőyeztetésekkel, jó példákon keresztül kell bemutatni. A módszerek kézzelfoőőató, jól értőet bemutatása és népszer sítése meőérteti ezek pozitív őatásait, őozzájárul a klímastratéőia mitiőációs és adaptációs céljainak, véős soron a meőye klímastratéőiai jöv képének eléréséőez. 4.5.2. Szemléletformálási részcélok A települési önkormányzatok és a őelyi civil szervezetek váljanak a SZ-1 klímatudatos cselekvés viláőítótornyaivá A települési önkormányzatok jelen vannak a polőárok mindennapi életében, ezáltal közvetlenül őatást képesek Őyakorolni szemléletükre. Fejlesztéseik, beruőázásaik révén példát mutatőatnak. EŐyes leszakadó településeken az önkormányzat eőyike leőet a kevés komoly ŐazdasáŐi szerepl nek (vaőy éppen az eőyetlen ilyen), íőy tevékenyséőének különösen naőy a súlya. Az európai uniós társfinanszírozással meővalósuló fejlesztések naőy őányadát önkormányzatok valósítják meő részben vaőy eőészben. Tekintettel arra, őoőy a 2014-2020-as finanszírozási periódusban az önálló, klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformálásra elenyész naőysáőrend források elérőet k, célszer, őoőy váljon az eőyéb fejlesztések markáns elemévé eőyrészt a klímavédelmi törekvés, másrészt pediő ennek kommunikációja. Cél, őogy az önkormányzatok fejlesztéseiben és mindennapi tevékenyséőében leőyen meőőatározó elem a klímatudatossáő. Az intézmények komplex felújítása, meőújulók őasználata pl. kapcsolódjon össze az új, a lakossáő és Őazdálkodók számára is javasolőató tecőnolóőiák bemutatásával. Váljon az önkormányzat az élenjáró és elérőet meőoldások bemutatásának színterévé, biztosítson teret az ezzel kapcsolatos szemléletformálási tevékenyséőnek. A mindennapi m ködésben uőyancsak példát tudnak mutatni az önkormányzatok. A karbantartás, a működtetés, a közmunka területén választőatnak olyan meőoldásokat, melyek a őelyben él k jólétét javítják, eőyúttal őozzájárulnak az ÜHG-kibocsátás csökkentéséőez, az alkalmazkodásőoz. A közterületek zöldítése, önkormányzati földeken a tájőazdálkodás kialakítása példát mutatőat a őelyieknek. Az id járási széls séőek (pl. ő őullámok, viőarok) elleni védekezés során szintén csomóponti szerepe van a őelyi vezetésnek. A területrendezés, területfejlesztés eszközeivel ösztönözőetik a zöld ŐazdasáŐfejlesztést. A őelyi stratéőiák, proőramok, fejlesztését át kell őassa a klímatudatos szemlélet. Mindezt a meőyei önkormányzat el seőítőeti az önkormányzati szakért k és döntésőozók számára képzések és tudásmeőosztási leőet séőek, a jó példák bemutatásának szervezésével. Ösztönözni célszer emellett azt is, hogy váljanak az önkormányzati pályázatok, fejlesztési tervek szerves részévé a költséőőatékony, klímatudatos meőoldások. A meőyében több mint 3600 civil szervezet m ködik. A kultúra, sport és szabadid, oktatás, szociális ellátás, szakmai, ŐazdasáŐi érdekképviselet területein m köd szervezetekben részt vesz számos polőár, sokakat pediő a tevékenyséőeikkel, szolőáltatásaikkal érnek el. Azokon a területeken, aőol az állami, a piaci 134

szerepl k nem tudnak kieléőíteni bizonyos alapvet társadalmi iőényeket, ott ezeket Őyakran civil szervezetek iőyekeznek pótolni. E közvetlen kapcsolat alkalmat adőat arra, őoőy a klímatudatossáői ismereteket civil szervezetek is közvetítsék az itt él k felé. A civil szervezetek kapacitásait meő kell er síteni annak érdekében, őoőy naprakész mitiőációs és adaptációs információkőoz jutőassanak, továbbá őatékonyan részt veőessenek a polőárok szemléletformálásában. El kell seőíteni a őálózati eőyüttműködést, tudásmeőosztást valamint azt, őoőy környezet- és klímavédelmi tanácsadással seőítőessék a mindennapi tevékenyséőek és a őosszú távon őatást Őyakorló fejlesztések fenntartőatóbbá tételét. Klíma- és enerőiatudatos ŐazdasáŐfejlesztés támoőatása az oktatás, képzés, SZ-2 tanácsadás eszközeivel A zöld és innovatív klímastratéőiai jöv kép kulcsa, őoőy a ŐazdasáŐi szerepl k meőismerjék a költséőőatékony és el remutató meőoldásokat és tudjanak ezekkel élni. NaŐy feladat a jelent s ÜHGkibocsátók szerkezetváltása, az új tecőnolóőiák bevezetése a leőet leőkisebb ŐazdasáŐi áldozat mellett. Emellett azonban nagyon sok kis- és közepes ŐazdasáŐi szerepl m ködik a meőyében, melyek kibocsátás csökkentése, az alkalmazkodási leőet séőek kiaknázása sokszor viszonylaő kis költséőek mellett meővalósítőató. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat többek között a területfejlesztés eszközeivel képes a ŐazdasáŐ szerkezetének alakulását a kívánatos irányba ösztönözni. Ezen túlmen en a korszer sítést szolőáló európai uniós források meőszerzését seőítőeti a ŐazdasáŐi szerepl k számára a projektek el készítésének seőítésével. A Megyei Önkormányzat által szervezett képzések, tudásmeőosztási alkalmak, szemléletformáló kampányok szintén seőítőetik a ŐazdasáŐi szerkezetváltást. A meőye lakóinak életmin séőét javítsák a mindennapokban is elterjed SZ-3 környezettudatos meőoldások A meőyei lakossáő jelent s része számára az éőőajlatváltozás olyan kiőívást jelent, melynek várőató őatásaira maőa nem tud felkészülni, ezért seőítséőet iőényel. Sokszor a klímavédelem és más környezet- és eőészséővédelmi célok szorosan összekapcsolódnak a szociális kérdésekkel (pl. őelytelen tüzelésb l adódó léőszennyezés visszaszorítása). A ŐazdasáŐi és társadalmi szempontból őátrányos őelyzetben lév k gyakorta a szükséőes információkőoz is neőezen vaőy eőyáltalán nem férnek őozzá. Az enerőiafoőyasztás csökkentésének, a klímatudatos lépéseknek és az alkalmazkodás leőet séőeinek ismertséőe általánossáőban véve is alacsony. A felmérések szerint a lakossáő inkább az olyan klímavédelmi lépéseket részesíti el nyben, melyek költséőmeőtakarítással is járnak. A MeŐyei Önkormányzat kampányokkal, képzésekkel, a jó példák bemutatásával ismertetőeti meő a mitiőáció és alkalmazkodás lépéseit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a őátrányos őelyzet ek elérésére. A költséőőatékony információterjesztés érdekében az információterjesztésben komoly szerepet kapőatnak az oktatási, nevelési intézmények. A közösséőek és a őelyi ŐazdasáŐ fejlesztése eőyszerre seőítőeti a neőéz ŐazdasáŐi őelyzet oldását és növelőeti az alkalmazkodóképesséőet, javítőatja a őelyi társadalmak állapotát. 135

KlímapartnerséŐi őálózat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat SZ-4 koordinációja mellett A fentiekben jelzett társadalmi, ŐazdasáŐi szerepl k képzése, szemléletformálása során érdemes a szinerőiákat is kiőasználni, melyek abból adódnak, őoőy a különböz őátter érintettek eőymással eőyüttm ködnek. A tapasztalatok, jó meőoldások, leőet séőek meőosztása nem csak szektorokon belül, de a szektorok közötti párbeszéd során is felszínre őozőat új Őondolatokat, melyek a klímatudatos meőoldásokat seőítőetik. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat elindította az ÉŐőajlatváltozási Platformot, mely a különböz őátter partnerek számára biztosítja az eszmecsere leőet séőét. A Platform b vítésével új szerepl k teőet k a párbeszéd részévé, eőyúttal az általuk elért további érintettek is meőszólítőatók. A Platform a klímastratéőia meővalósításának alapvet eszköze. Ezen túlmen en a megyei stratéőiai dokumentumok készítésében is biztosítani kell a ŐazdasáŐi, társadalmi szerepl k észrevételeinek meőjelenítését. 136

5. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK, INTÉZKEDÉSEK 5.4. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei mitiőációs intézkedések A meőyei stratéőia klímavédelmi specifikus célja az ÜHG-kibocsátások növekményét 2020-ig 0,7%- kal, 2030-ig pedig 5 %-kal csökkentené az emissziót a leltárban szerepl adatokőoz képest. Mindezt 7 mitiőációs részcélon keresztül érné el az enerőiaőatékonysáő növelését l és a meőújuló enerőiaforrásőasználat ösztönzését l kezdve az ipari termel k mitiőációs szerepvállalásának er sítésén, a közlekedési és a őulladékszektor kibocsátásának csökkentésén keresztül a CO 2-nyel kapacitások er sítéséiő bezárólaő. Utóbbi kapcsán azonban az adaptációs intézkedések keretében jelöl ki válaszlépéseket a dokumentum. A felsorolt célkit zések mindeőyikéőez a CO 2-nyel kapacitás er sítését leszámítva intézkedések sora került meőőatározásra, a leőtöbb intézkedés több céllal is kapcsolatban van. Az intézkedések teőát lefedik a célrendszerben érintett áőazatok mindeőyikét, és konkrét, Őyakorlatban meővalósítőató feladatokká konvertálják át a korábban meőfoőalmazott kívánatos, elérend állapotok realizálásőoz szükséőes célokat. A következ oldalakon ezek az intézkedések kerülnek részletes bemutatásra. 5.4.1. M-1: LakossáŐi, közületi és vállalkozási enerőiaőatékonysáő növelése a meőyében A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása Mi-1 A CO 2 kibocsátás csökkentése, valamint az éőőajlatváltozásőoz való alkalmazkodás miatt eőyaránt kiemelt feladat a meőyében találőató lakóépületek korszerűsítése, felújítása. A Nemzeti űpületenerőetikai StratéŐia alapján az orszáőos ÜHG-kibocsátási célok teljesüléséőez 2020-iŐ 49 PJ primerenerőia meőtakarítás elérése tervezett, ebbe családi őázak és társasőázak felújításával nyerőet kibocsátás csökkentés is beletartozik. A meőye lakásállományának korösszetétele alapján az 1980 el tt létesített épületeknél a leőnaőyobb a meőtakarítási potenciál, amelyekkel felújításokkal leőet meővalósítani. Ennek tetemes forrásiőényét pályázatok, lakossáői saját forrás, épít anyaőőyártók szponzorációja, banki enerőiaőatékonysáői, kedvezményes őitelek és települési források tudják finanszírozni. A klímaváltozás őatásai fokozottan érintik a (pl. anyaői okokból) ŐyenŐébb alkalmazkodóképesséő társadalmi réteőeket, településrészeket, ezért a szeőreőátumokban és szeőreőációval veszélyeztetett településrészeken a társasőázak, lakásszövetkezetek tulajdonában álló épületek korszer sítése, valamint a szociális bérlakások meőújítása is szükséőes. Az épületek enerőetikai korszer sítése javítőatja a neőéz körülmények között él k lakőatási feltételeit, rezsiköltséőeik csökkentését, valamint alternatívát kínál a őelyi kis vállalkozóknak, ezzel ŐazdasáŐi biztonsáőot er sít és fejl dést növel őatású leőet. Az épületfelújítások betanított fizikai munkaer t iőényelnek, ezzel seőítőeti az intézkedés a romák inteőrációját. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2 A-2 SZ-3 Időtáv 2030 Felelős épülettulajdonosok, társasőázak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal (Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat), űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, települési f építészek, épít anyaő-őyártók, épít ipari Közreműködő szervezetek szövetséőek pl. űmsz (űpületsziőetel k- BádoŐosok és Tet fed k MaŐyarorszáŐi SzövetséŐe), építészek, épít ipari vállalkozások, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara 137

Célcsoport Finanszírozási igény 2030-ig összesen Lehetséges forrás lakossáő, települési önkormányzatok 30-50 milliárd Ft GINOP-8.4.1/A-17 Lakóépületek enerőiaőatékonysáőának és meőújuló enerőia felőasználásának növelését célzó hitel, Otthon Melege Program ZFR-KONVEKTOR/2017, Otthon Melege Program HGCS/2017, TOP-4.3.1-16 Leromlott városi területek reőabilitációja, TOP-6.7.1-16 MeŐyei joőú városok leromlott városi területeinek reőabilitációja, Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció, LakossáŐi saját forrás, Banki enerőiaőatékonysáőot támoőató, kedvezményes hitel, Települési Környezetvédelmi Alap. Középületek enerőiaőatékonysáői felújítása és meőújuló enerőiafelőasználásuk növelése Mi-2 A klímaváltozás elleni küzdelem a középületek enerőetikai meőújítását, a meőújuló enerőia őasználat fokozását, a nyári túlmeleőedés elkerülését szolőáló felújításokat iőénylik. Ennek keretében önkormányzati épületek, költséővetési szervek, alapítványok, eőyőázak tulajdonában álló oktatási, eőészséőüőyi, szociális épületek és sportlétesítmények enerőetikai korszerűsítése és meőújuló enerőiával való ellátása valósul meő. A Nemzeti űpületenerőetikai StratéŐia középület-tipizálása szerint a közel nulla enerőia szint elérése javasolt, aőol erre m szaki leőet séő van. Aőol ez nem leőetséőes, ott a költséőoptimalizált szint a mérvadó 178. A középületek felújítása, meőújuló enerőia őasználatuk növelése a példamutatáson keresztül szemléletformáló őatással bír. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-1, M-2 A-2 SZ-1 Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény 2030-ig összesen települési önkormányzatok, költséővetési szervek, alapítványok, eőyőázak, eőyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal (Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat), űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, űmi Nonprofit Kft. (Nemzeti űpületenerőetikai Rendszer üzemeltet je), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lakossáő, költséővetési szervek, intézmények, alapítványok, eőyőázak, eőyesületek 5-8 milliárd Ft 178 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek enerőetikai jellemz inek meőőatározásáról 138

Lehetséges forrás TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése, TOP-4.3.1-16 Leromlott városi területek reőabilitációja, TOP-6.7.1-16 MeŐyei joőú városok leromlott városi területeinek reőabilitációja, TOP-2.1.1-16 és 6.1.3-16 Barnamez s területek reőabilitációja, KEHOP-5.2.12 Állami tulajdonú sportlétesítmények enerőetikai fejlesztése, KEHOP-5.2.10 KöltséŐvetési szervek pályázatos épületenerőetikai fejlesztései, TOP-4.1.1-16 és 6.6.1-16 EŐészséŐüŐyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése, TOP-4.2.1-16 és 6.6.2-16 Szociális alapszolőáltatások infrastruktúrájának b vítése, fejlesztése, Megyei Környezetvédelmi Alap, Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció. MeŐyeőáza enerőetikai korszerűsítése Mi-3 A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat 18. században épült, klasszicista stílusú épülete amelyet a Megyei Kormányőivatallal közösen őasznál a Megyei Önkormányzat enerőetikailaő elavult, ezért szükséőes az enerőetikai felülvizsőálatra alapozott komplex felújítás, az optimális költséőőatékonysáő elérése meőújuló enerőiaőasznosítás inteőrálásával. Az intézkedés keretében zárófödémek sziőetelése, f téskorszer sítés, küls nyílászárók cseréje, ő leadó berendezések korszer sítése, viláőítótestek felújítása, napelemek telepítése valósul meő. Mindez a m ködési költséőek csökkentése mellett szemléletformáló er vel is bír. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2025 MitiŐációs célkitűzés kódja M-1, M-2 Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-1 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Közreműködő szervezetek Forster Gyula Nemzeti ÖrökséŐvédelmi és VaŐyonŐazdálkodási Központ, Miskolc Megye JoŐú Város Önkormányzata Célcsoport Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod- Abaúj-Zemplén meőyei kormányőivatal, lakossáő Finanszírozási igény 510 millió Ft Lehetséges forrás TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése 139

Okos városok kialakításának ösztönzése Mi-4 Az okos város olyan település, amely természeti és épített környezetét, diőitális infrastruktúráját, valamint a területén elérőet szolőáltatások min séőét és ŐazdasáŐi őatékonysáőát korszer és innovatív információtecőnolóőiák alkalmazásával, fenntartőató módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti. Fontos, őoőy minél több okos város jöjjön létre a meőyében, ezzel növelve az enerőiaőatékonysáőot, a környezeti és ŐazdasáŐi fenntartőatósáőot és a lakossáő bevonását. Az intézkedés népszer síti az okos város meőoldásokat, a Lecőner Tudásközpont által kidolőozott módszertant a települési önkormányzatok körében, információs anyaőot dolőoz ki meőoldásokról, jó Őyakorlatokról, pénzüőyi leőet séőekr l, eőyüttm ködési partnerekr l. Városi mitiőációs és adaptációs leőet séőekr l ad tájékoztatást. Miskolc, mint okos város tapasztalatainak meőosztását kiemelten kezeli. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2, M-6 A-1, A-2 SZ-1 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Lecőner Tudásközpont, Miskolc Megye JoŐú Város Önkormányzata, Klímabarát Települések SzövetséŐes, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok 1-3 millió Ft TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása, TOP-3.2.1-16 és 6.5.1-16 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése, MeŐyei Környezetvédelmi Alap. Fenntartőató EnerŐia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolőozása Mi-5 A települések klímaváltozásra, enerőiabiztonsáői kiőívásokra adott stratéőiai tervezési válaszai eőyel re esetleőesek; őiányoznak a őosszú távú, tervezett, átőondolt építkezés mérföldkövei. 11 város rendelkezik a meőyében SEAP akciótervvel, de klímaalkalmazkodási vállalásokat is tartalmazó SECAP (Fenntartőató enerőia- és klíma) akcióterve eőyel re nincs a településeknek. Fontos, hogy minél több városban kidolőozzák a SECAP akcióterveket, ezzel is seőítve a klímavédelmi célok meővalósulását, seőítve eőyúttal őelyi klímastratéőiák elkészítését is. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Közreműködő szervezetek MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2, M-6 A-1, A-2 SZ-1 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás PolŐármesterek SzövetséŐe, LEADER közösséőek (Helyi Akciócsoportok) települési önkormányzatok 50-100 millió Ft TOP-3.2.1-15 BO1 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése 140

5.4.2. M-2: MeŐújuló enerőiaőordozók felőasználásának ösztönzése a meőyében MeŐújuló enerőiát őasznosító kiser művek fejlesztése, kapcsolódó közösséői Mi-6 kezdeményezések támoőatása A meőye meőújuló enerőia potenciálja jelent s: els sorban Őeotermikus enerőia, napenergia, vízenerőia és biomassza áll rendelkezésre enerőetikai őasznosításra. Az intézkedés keretében Őeotermikus, biomassza és napenerőia őasznosító kiser művek fejlesztése és a kapcsolódó közösséői kezdeményezések támoőatása. Az intézkedés meővalósulását támoőatja az információátadás, jó Őyakorlatok, tapasztalatok meőosztása, pályázati leőet séőek ismertetése, leőetséőes partnerekkel való kapcsolatfelvétel is. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-2 SZ-1 Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás települési önkormányzatok, ŐazdasáŐi vállalkozások LEADER közösséőek (Helyi Akciócsoportok) a meőyében, MaŐyar Természetvéd k SzövetséŐe (MTVSz; KözösséŐi Energia projekt), civil szervezetek lakossáő 10-20 milliárd Ft KEHOP-5.1.2-17 MeŐújuló alapú zöldáram-termelés el seőítése 0,5 MW beépített teljesítményt nem meőőaladó villamosenerőia termel rendszerek telepítésével, KEHOP-5.1.1-17 MeŐújuló alapú zöldáram-termelés el seőítése 4 MW beépített teljesítményt meőőaladó villamosenerőia termel rendszerek telepítésével, KEHOP-5.1.3-17 MeŐújuló alapú zöldáram-termelés el seőítése a 7.9.0 konstrukcióban el készített villamosenerőia termel rendszerek telepítésével, VP6-19.3.1-17 A LEADER - Helyi Akciócsoportok eőyüttm ködési tevékenyséőeinek el készítése és meővalósítása, MeŐyei Környezetvédelmi Alap. Távő -rendszerek továbbfejlesztése a meőújuló enerőia részarány növelésével Mi-7 A meőyében orszáőos átlaő feletti a távő -rendszerrel ellátott lakások aránya. Az elmúlt években a miskolci rendszer komoly fejlesztése valósult meő (új lakások rákötése, őálózat korszer sítése, meőújuló enerőia bekapcsolása a rendszerbe), de a többi városban (Ózdon, Kazincbarcikán) is szükséőes a meőlév rendszerek továbbfejlesztése, a meőújuló enerőiaforrások részarányának növelése. Az intézkedés részét képezi a távő -rendszerek korszerűsítésér l, meőújuló enerőia bekapcsolásának leőet séőeir l szóló tájékoztatás, jó Őyakorlatok meőosztása, pályázati leőet séőek ismertetése, leőetséőes partnerekkel való kapcsolatfelvétel és eőyüttm ködések el seőíti. A miskolci tapasztalatok (biomassza és Őeotermikus enerőia felőasználása a távf tésben, 2 Mályi Őeotermális kút) meőosztása kiemelt jelent séő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2025 Felelős MitiŐációs célkitűzés kódja M-1, M-2 városi távő szolőáltatók Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-3 141

Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MaŐyar Távő szolőáltató Szakmai SzövetséŐe (MATÁSzSz), Miskolci H szolőáltató Kft., Miskolci Geotermia Zrt., Geo- Wendung Zrt. lakossáő 1-5 milliárd Ft KEHOP-5.3.1-17 Távő -szektor energetikai korszer sítése, KEHOP-5.3.2-17 Helyi ő és ő tési iőény kieléőítése meőújuló enerőiaforrásokkal, MeŐyei Környezetvédelmi Alap. 5.4.3. M-3: A ŐazdasáŐi szerepl k mitiőációs szerepvállalásának er sítése, eőyüttm ködési leőet séőek kialakítása EnerŐiaőatékonysáŐ-fokozás és a meőújuló enerőiaőasználat arányának Mi-8 növelése a vállalkozásoknál A meőyei vállalkozások enerőiafelőasználása jelent s, és az enerőiatakarékossáő és enerőiaőatékonysáő növelése nemcsak a klímaváltozásra jelentene pozitív őatást, őanem az érintett üzemek meőtakarítását is jelent sen növelőetné. Az enerőiaőatékonysáőot mind a Őyártási tecőnolóőiák és a szolőáltató folyamatok javításával, mind az ipari épületek korszerűsítésével leőet növelni. A konkrét enerőiaőatékonysáői és meőújuló-inteőrálási beavatkozásokon túl a folyamat ösztönzésére az intézkedés keretében jó Őyakorlatok elterjesztése, környezetbarát, fenntartőató Őyártási tecőnolóőiákról és szolőáltatási folyamatokról szóló információk átadása, pályázati leőet séőek ismertetése, eőyüttműködési leőet séőek kialakítása, worksőopok meőtartása is meőtörténik iparkamarai eőyüttműködéssel. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-1, M-2, M-3 SZ-2 Időtáv 2025 Felelős meőyei vállalkozások, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Közreműködő szervezetek Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, civil szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás meőyei vállalkozások 5-20 milliárd Ft TOP-1.1.1-16 és 6.1.1-16 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése, GINOP-4.1.1-8.4.4-16 MeŐújuló enerőia őasználatával meővalósuló épületenerőetikai fejlesztések támoőatása kombinált őiteltermékkel, GINOP-1.2.6-8.3.4-16 űlelmiszeripari középvállalatok komplex beruőázásainak támoőatása kombinált őiteltermékkel, Vállalkozások saját forrásai, Megyei Környezetvédelmi Alap. 142

A megyei ŐazdasáŐi szerepl k társadalmi felel sséővállalásának er sítése Mi-9 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ipara az orszáő ŐazdasáŐában is kiemelt szerepet tölt be, és mivel a naőyipari szerepl k a Őépipar, azon belül az alkatrészőyártás és a veőyipar területén tevékenykednek, különösen fontos az ipari termel k társadalmi felel sséővállalásának er sítése. A meővalósuló éőőajlatvédelmi beruőázások támoőatása a vállalati imázst is növeli és versenyképesséő javulást is eredményezőet. Az intézkedés keretében a társadalmi felel sséővállalási proőramok valósulnak meő eőyrészt a munkavállalók, másrészt a őelyi lakossáő, esetenként a teljes meőyei lakossáő meőcélzásával. Az intézkedés meővalósulását támoőatja az orszáőos jó Őyakorlatok ismertetése (pl. Környezetbarát iroda, BrinŐázz a munkába!), ötletek meőosztása, vállalkozások közötti eőyüttm ködések koordinálása. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-3 SZ-2 Időtáv 2025 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén meőye naőy ipari üzemei, meőyei kis- és középvállalkozások Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Közreműködő szervezetek Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Célcsoport a meőyei vállalkozások munkavállalói, lakossáő Finanszírozási igény 20-50 millió Ft Lehetséges forrás Vállalkozások saját forrásai, bevételei, MeŐyei Környezetvédelmi Alap. ZöldŐazdasáŐ-fejlesztés a meőyében Mi-10 A klímastratéőia f célkit zésével összőanőban ( Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a zöld, innovatív megye ) kiemelt jelent séő a meőye ipari szerkezetének meőújítása; zöld, fenntartőató tecőnolóőiákat alkalmazó iparáőak, vállalkozások betelepítése, a körkörös ŐazdasáŐ alapjainak, eőyüttm ködéseinek kialakítása, az ipari ökolóőia elveinek, módszereinek elterjesztése. Az intézkedés keretében a kiszolőáló üzleti infrastruktúra fejlesztése, települési befektetésösztönz kedvezmények, konstrukciók kialakítása, az érdekelt ŐazdasáŐi és oktatási, kutatási szerepl k összeőozatala és eőyüttműködésük ösztönzése, ennek kapcsán fórumok szervezése, tájékoztató anyaőok terjesztése, eőyüttműködési leőet séőek koordinálása, projektek el készítése valósul meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-3 SZ-2 Időtáv 2025 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara, Miskolci Egyetem Közreműködő szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, civil szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás megyei vállalkozások 200 millió Ft GINOP- 1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése, GINOP- 1.1.1-17 Vállalkozói inkubációs szolőáltatások fejlesztésének támoőatása, Vállalkozások saját forrásai, MeŐyei Környezetvédelmi Alap. 143

5.4.4. M-4: A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések őáttértámoőatása, ösztönzése El városi vasúti és fenntartőató városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és Mi-11 térséőében A meőye közlekedési ÜHG-kibocsátásának részesedése az összes kibocsátásból 11%-os, íőy az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának őarmadik leőjelent sebb forrását jelenti. Ezzel a őulladékőazdálkodás mellett a közlekedés az eőyetlen olyan áőazat, amelynek a jelenleői kibocsátása maőasabb, mint az 1990-es szint. A városi és el városi kötöttpályás közlekedési rendszerek fejlesztése jelent sen őozzájárulőat a munkaer piaci szempontból is fontos térséői központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérőet séőének környezetbarát módon történ javításáőoz. Az intézkedés keretében a közlekedési láncok összekapcsolását seőít fejlesztések (pl. vasútállomások, meőállóőelyek; P+R, B+R, K+R parkolók), különböz közösséői közlekedési szolőáltatók eőyüttműködésének fejlesztése, intermodális személyszállítási csomópontok komplex kialakítása, illetve azok már meőlév elemeinek korszer sítése valósulnak meő. Az intézkedés része a közösséői közlekedés el nyben részesítését célzó különböz utastájékoztató, forőalomirányító, és eőyéb informatikai rendszerek meővalósítása, összekapcsolása, a maőyarorszáői TEN-T őálózat részét nem képez, el városinak min sül vasútvonalak fejlesztése, városi és el városi közösséői közlekedést kiszolőáló kötöttpályás járművek beszerzése, el városi vasúti kerékpárosbarát fejlesztések (kerékpárszállításra is alkalmas el városi motorvonatok beszerzése) meővalósítására kerül sor. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-4 SZ-3 Időtáv 2025 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MÁV Zrt., MÁV-Start Zrt. Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.), Miskolc Megye JoŐú Város Önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat lakossáő 10-15 milliárd Ft IKOP-3.2.0-15 - Fenntartőató városi közlekedés fejlesztése és el városi vasúti elérőet séő javítása a kevésbé fejlett réőiókban, IKOP-2.1.0-15 - Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérőet séő javítása. Közúti közösséői közlekedés fejlesztése Mi-12 A meőyei közlekedési eredet ÜHG-kibocsátás jelent s részét a közúti közlekedés adja, és mivel a meőye domborzati és településszerkezeti adottsáőai nem teszik leőet vé a vasúti közlekedés eőész meőyére való kiterjesztését, kiemelt jelent séő a közúti tömeőközlekedés fejlesztése. Fontos az autóbuszpark életkorának csökkentése, m szaki állapotuk javítása, a vasúti és közúti közösséői közlekedés (fizikai és információs) kapcsolódásainak javítása, a menetrendek felülvizsőálata a változó iőények mentén és a korszer utastájékoztatás meőteremtése. Az intézkedés keretében új Őyártású városi/őelyi autóbuszok beszerzése, a közlekedési láncok összekapcsolását seőít fejlesztések, különböz közösséői közlekedési szolőáltatók eőyüttműködésének fejlesztése, utastájékoztató, forőalomirányító, és eőyéb informatikai rendszerek meővalósítása, összekapcsolása (pl. e- jeőyrendszerek), a fejlesztések őatékonysáőát növel utazásszervezési meőoldások és a közösséői közlekedést népszerűsít kampányok valósulőatnak meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-4 SZ-3 űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., Borsod- 144

Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat önkormányzatok közlekedési közszolőáltatói, Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat, civil szervezetek települési önkormányzatok, lakossáő 3-10 milliárd Ft TOP-3.1.1-16 és 6.4.1-16 Fenntartőató települési közlekedésfejlesztés Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása Mi-13 A jelent s meőyei közúti közlekedési ÜHG-kibocsátás naőymértékben a teőerszállításból adódik. Ennek oka a naőyszámú ipari park, loőisztikai központ jelenléte a meőyében, valamint őoőy nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei. Miskolc és Kassa vasúti összeköttetésének javítása jelent sen seőítené a két település eőyüttm ködésének fejl dését. Az intézkedés keretében a vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása és újbóli kialakulásának meőakadályozása, a vonalak villamos enerőiaellátásának fejlesztése, komplex vasúti csomópont- és állomáskorszerűsítések és a teőerszállításban a kombinált közlekedés fejlesztése valósul meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás Időtáv 2030 MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-4 SZ-3 MÁV Zrt. NIF Zrt., Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat lakossáő, fuvarozó-, loőisztikai vállalkozások 3-10 milliárd Ft IKOP-2.1.0-15 - Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérőet séő javítása Kerékpárutak és kerékpárforőalmi létesítmények fejlesztése Mi-14 A meőyében találőató kerékpárutak őossza orszáőos átlaő alatt van, és az elmúlt években is kevés számú kerékpárútfejlesztés valósult meő. A jelent s ÜHG-kibocsátó közúti közlekedés eőy része kiváltőató lenne kerékpárőasználattal, de eőőez kerékpárutak és kerékpárforőalmi létesítmények fejlesztésére van szükséő. Az intézkedés keretében őivatásforőalmú és turisztikai kerékpárutak és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, kerékpárosbarát beruőázások kivitelezése és Miskolcon közbrinőa őálózat kialakítása valósul meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-4 SZ-3 települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, NIF Zrt., MaŐyar Kerékpárosklub, civil szervezetek, vállalkozások lakossáő 1-3 milliárd Ft TOP-3.1.1-16 és TOP-6.4.1-16 Fenntartőató települési közlekedésfejlesztés, TOP-1.2.1-16 és TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartőató turizmusfejlesztés, MeŐyei Környezetvédelmi Alap, Települési Környezetvédelmi Alap. 145

Alternatív őajtóanyaőú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése Mi-15 A meőyei közlekedési eredet ÜHG-kibocsátás jelent s részét adó közúti közlekedés fejlesztése az eőyéb közlekedési módok forőalomb vítésének különböz okok miatti (a domborzati és településszerkezeti adottsáőai nem teszik leőet vé a vasúti közlekedés eőész meőyére való kiterjesztését, kerékpáros és eőyéb alternatív meőoldások bizonyos kapacitáskorlátokkal rendelkeznek) akadályai következtében kiemelt jelent séő. Az intézkedés része a közúti közösséői közlekedés tisztább üzemanyaőú autóbuszok beszerzésével történ fejlesztése. Fontos kapcsolódó feltétel az elektromos tölt állomások létesítése és üzemeltetése, valamint az alternatív őajtású Őépkocsibeszerzés ösztönzése önkormányzatoknál, vállalkozásoknál és a lakossáő körében. Az intézkedés a példamutatáson keresztül a lakossáői szemléletformálást is szolőálja. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja M-3, M-4 Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-1, SZ-2 Időtáv 2030 Felelős űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közreműködő szervezetek települési önkormányzatok, ŐazdasáŐi vállalkozások Célcsoport települési önkormányzatok, ŐazdasáŐi vállalkozások, lakossáő Finanszírozási igény 2-8 milliárd Ft Lehetséges forrás GZR-D-Ö-2016 GazdasáŐi Zöldítési Rendszer (XV. NemzetŐazdasáŐi Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. joőcímcsoport), MeŐyei Környezetvédelmi Alap. 5.4.5. M-5: A őulladékőazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a meőyében A őulladékok újraőasznosításának el seőítése Mi-16 Habár a őázőoz men szelektív Őy jtés feltételei kiépültek a meőyében, az anyaőában való őasznosítás aránya elmarad az orszáőos átlaőtól. Ezért fontos fejlesztési feladat a jöv ben a szelektív őulladékőy jtés további elterjesztése, a őulladékőasznosítás meőszervezése, illetve ennek infrastrukturális őátterének kiépítése. Az intézkedés keretében újraőasználati központok fejlesztése, a őázőoz men őulladékőyűjtés eszközeinek (konténer, Őy jt edényzet), a Őy jt pontok fejlesztéséőez szükséőes eszközöknek (speciális Őy jt edények beszerzése, eőyedi Őy jt járm beszerzése) és a őulladék Őyűjtésére kialakított és rendszeresített szállító járművek beszerzése, valamint a Őy jt járat optimalizálását szolőáló informatikai fejlesztés valósulőat meő. Külön fiőyelmet kell fordítani a komposztálőató őulladékok őelyi, kerti őasznosítására (komposztkeretek osztása). Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-5 SZ-3 Időtáv 2025 MiReHuKöz Nkft., Zöld VölŐy KözszolŐáltató Nkft., Felelős NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és HulladékŐazdálkodási Kft., őulladékkezel nonprofit kft.-k települési önkormányzatok, civil környezetvédelemi szervezetek, NHKV Nemzeti HulladékŐazdálkodási Koordináló és VaŐyonkezel Zrt., OrszáŐos Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Természetvédelmi F felüőyel séő Nemzeti HulladékŐazdálkodási IŐazŐatósáŐa (OKTF NHI), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Célcsoport lakossáő 146

Finanszírozási igény 200-300 millió Ft Lehetséges forrás KEHOP-3.1.1 A települési őulladékőy jtési, szállítási és el kezel rendszerek fejlesztése, KEHOP-3.1.2 A biolóőiailaő lebomló őulladék eltérítése a őulladéklerakóktól Szennyvízkezelés javítása Mi-17 A meőyében a közüzemi szennyvízelvezet rendszerrel el nem látott települések száma maőas, orszáőos ranősorban a 3. leőkedvez tlenebb. Mivel a ritkán lakott és a kis lélekszámú területeken nem éri meő a csatornaőálózatot kiépíteni az er sen inőadozó vízmennyiséő miatt, ezeken a településeken a őelyi, természetközeli szennyvíztisztítás feltételeinek kiépítését támoőatja az intézkedés. A már csatornázott területeken a rákötési arány növelése a feladat, míő a szennyvíztisztító telepeken a depóniaőáz felfoőása és őasznosítása kiemelt jelent séő. A tisztítatlan szennyvízbevezetések csökkentése/meőszüntetése különösen fontos a környezet, kiváltképp a befoőadó vízfolyások védelme érdekében. Az intézkedés keretében csatornaőálózat-b vítés, rekonstrukció, szennyvíztisztítótelepek b vítése, és korszerűsítése, kisebb kapacitású, eőyedi szennyvízkezel berendezések beszerzése, már meőlév, biolóőiai szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvizének utótisztítása (természetközeli szennyvíztisztítási eljárással), decentralizált szennyvízkezelés és szennyvíziszapkezel létesítmények létesítése, b vítése, korszerűsítése valósul meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Időtáv 2030 MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-5 A-5 SZ-3 víziközm szolőáltatók, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat települési önkormányzatok, lakossáő Finanszírozási igény 200-400 millió Ft Lehetséges forrás KEHOP-2.2.1 - Szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés meővalósítása, KEHOP-2.2.2 - A fejlesztési kötelezettséőőel rendelkez települések számára szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések meővalósítása, KEHOP-2.3.0 - Felőívás a szennyvíziszap optimális őasznosítása érdekében szükséőes beruőázások, fejlesztések meővalósítására, enerőiaőatékonysáői elemekkel), VP6-7.2.1.2-16 - EŐyedi szennyvízkezelés. 147

LakossáŐi őulladékéőetés visszaszorítása Mi-18 A meőyében a lakossáő rossz anyaői körülményeib l és a meőfelel tudás őiányából fakadóan Őyakori a tiltott lakossáői őulladékéőetés, amely jelent s leveő szennyezéssel és eőészséőkárosítással jár. Emiatt fontos a lakossáőot meőfelel információkkal ellátni a őatékony tüzelési módokról (pl. fa kiszárítása), a őulladékéőetés veszélyeir l, eőészséőüőyi kockázatairól, bírsáőokról. A F ts okosan kampány tájékoztató anyaőainak terjesztése fontos feladat. Továbbá a rossz anyaői körülmények javítására az intézkedés eőyüttm ködéseket alakít ki a települési önkormányzatokkal szociális t zifa biztosításáról. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-5 SZ-3 Időtáv 2025 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Földm velésüőyi Minisztérium ( F ts Okosan! kampány), Közreműködő szervezet(ek) őulladékkezel nonprofit kft.-k, LeveŐ Munkacsoport ( Ne éőesd el! kampány), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Célcsoport lakossáő Finanszírozási igény 1-5 millió Ft Lehetséges forrás Földm velésüőyi Minisztérium költséővetési fejezete MeŐyei Környezetvédelmi Alap, Települési Környezetvédelmi Alap- 5.4.6. M-6: A meőyében a CO 2 -nyel kapacitás er sítése A célkit zésőez az adaptációs célok között a 7. Megyei erdőterületek és zöldfelületek alkalmazkodási képességének erősítése és potenciáljának kiaknázása alatti intézkedésszekció mutat be kapcsolódó beavatkozásokat. 5.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei adaptációs intézkedések A meőyei klímastratéőia adaptációs specifikus célja az eőyéni alkalmazkodás ösztönzése mellett a klímaváltozás által érintett áőazatok alkalmazkodási aktivitásának er sítését őelyezi a fókuszba. A stratéőia intézkedései értelemszer en uőyanezen a nyomvonalon kerültek kialakításra, az áőazati és eőyéni alkalmazkodás eőyidej ösztönzésével. Az érintett áőazatok (mez ŐazdasáŐ, erd Őazdálkodás, turizmus ipari termelés) kapcsán külön intézkedéscsoportok foőlalkoznak az alkalmazkodási meőoldásokkal, valamint a klímaszempontú szerkezetváltás meőindításával, mind az aőrár, mind az ipari szektorban. A stratéőia a létez ár- és belvízvédelmi infrastruktúra elemek állaőmeő rzése mellett külön intézkedéseket szentel a vizek visszatartását, szabályozott őasznosítását is szolőáló ár- és belvíz- Őazdálkodás kiépülésének. A őeőy- és dombvidéki területeken a tározóépítés, a vízelvezetés, továbbá a településszerkezet- és az infrastruktúra-alakító intézkedések a villámárvíz-kitettséő csökkentését szolőálják. A mez ŐazdasáŐban a őelyi közösséőek javát szolőáló tájőazdálkodás a kapcsolódó áőazati intézkedések f vezérfonala. Fontos szempont az éőőajlatváltozási problematika minden releváns meőyei áőazatba való inteőrálódásának el seőítése is. EŐyéni oldalon a lakossáő klíma- és enerőiatudatossáőának er sítése kap kiemelt őanősúlyt. A leőszeőényebb réteőek alkalmazkodási potenciáljának er sítése célzott támoőatások és a szükséőes 148

szolőáltatások őozzáférőet séőének és elérőet séőének biztosítása mellett szemléletformálási akciókkal is er sítőet. Az intézkedések összesséőében 9 csoportban, szakterületekre lettek meőőatározva. Ezek között szerepelnek a fokozódó felmeleőedéssel szembeni sérülékenyséő, az épített környezet alkalmazkodóképesséőe; az ár- és belvízkockázat csökkentése; a őegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat mérséklése; a sérülékeny ivóvízbázisok meőóvása; a kiemelten sérülékeny és védett meőyei természeti és táji értékek alkalmazkodása; az erd k alkalmazkodóképesséőének er sítése; a meőyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése; a fenntartőató mez ŐazdasáŐi szerkezet el seőítése. 5.5.1. A-1: A fokozódó felmeleőedéssel szembeni sérülékenyséő mérséklése a meőyében eőyüttm ködések kialakításával, meőfelel információ biztosításával Települési ő séőriadó tervek készítése Ai-1 Az extrém ő séő idején növekv őalálozás statisztikailaő mérőet, vaőyis az ilyen id szakok Őyakoribbá válásával a mortalitás növekedésére kell számítanunk. A települési ő séőriadó tervek naőyban őozzájárulőatnak aőőoz, őoőy a települések és a lakossáő felkészüljenek a ő őullámok káros őatásainak előárítására. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztályával eőyüttm ködésben ösztönözőeti a települési önkormányzatokat, őoőy őozzák létre saját ő séőriadó tervüket, ami tartalmazza a teend ket ő séőriadó idején. Eőőez fontos eőyrészt a probléma jelent séőének tudatosítása, továbbá szakmai támoőatás biztosítása. A települési önkormányzatok felel sséőe, őoőy ezek a tervek elkészüljenek és a benne foőlalt lépések ő őullámok idején a Őyakorlatba átültetőet ek leőyenek. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja A-1 SZ-1 Időtáv 2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési Felelős önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi Közreműködő szervezet(ek) IŐazŐatósáŐ Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás települési önkormányzatok az elkészül tervek számának 2-10 millió Ft füőővényében a felel sként felsorolt szervezetek saját költséővetése 149

5.5.2. A-2: Az épített környezet alkalmazkodóképesséőének javítása az id járási széls séőekkel szemben Az épületállomány sérülékenyséői vizsőálatára épül módszertani támoőatás Ai-2 a települési szabályozási tervek felülvizsőálatáőoz Az extrém id járási események intenzitásának és ŐyakorisáŐának valószín sítőet növekedése az elavult épületállomány alkalmazkodóképesséőét jelent sen korlátozza. Mindezeken túl a villámárvizek bekövetkezési valószín séőének növekedésével és őatásának területi szétterülésével is számolni kell. E kedvez tlen őatások mérséklését szolőálőatja a települések szabályozási terveinek felülvizsőálata. A tervek felülvizsőálata során a 253/1994 (XII.20.) kormányrendelet alapján vizsőálandó a település átszell zésének biztosítottsáőa a ő torlódás, ő sziőet őatás mérséklésének érdekében; a őelyi meőfiőyelés viőaros erej szél okozta turbulencia feloldőatósáőa (viőarkár csökkentés érdekében), valamint a vízőazdálkodást is szolőáló vízelvezet rendszerek kiépítőet séőe (épületek felázása és az alámosódás elkerülése érdekében). SzükséŐ leőet a vizsőálati eredmények alapján a területfelőasználási eőyséőek, a beépítésre szánt területeken az építési övezetek, vaőy a őelyi szabályozás eőyéb jelleő módosítására. A fentiek figyelembe vételével a meőye módszertani útmutatót készít, amelyet a települési önkormányzatok számára elektronikus formában elérőet vé tesz. Települési szinten a felülvizsőálatok elvéőzése a települési klímastratéőia őelyzetelemzésének eőyik eleme is leőet, őiszen a települési önkormányzatok saját létszámmal alkalmasak a feladat ellátására. A felsorolt intézkedési elemek őozzájárulnak a közösséői és eőyéni alkalmazkodás, kármeőel zés területén az eőyéni aktivitás növeléséőez is. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-2, A-4 SZ-1 Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezete(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat települési önkormányzatok, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok, érintett területek lakossáőa, építész irodák, vállalkozások 5-6 millió Ft BelüŐyminisztérium Önkormányzati ÁllamtitkársáŐ - vis maior alap, települési partnereknél - KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratéőiák kidolőozása, valamint a klímatudatossáőot er sít szemléletformálás, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés. 150

ÖrökséŐvédelem alatt álló épületállomány települési szintű sérülékenyséői vizsőálatának ösztönzése és elvéőzése Ai-3 A jelent s örökséői értékek közül az épített elemek éőőajlatváltozással szembeni sérülékenyséőét leőjobban települési szinten leőet vizsőálni. Az értékvédelem leőetséőes m szaki meőoldásait meőalapozandó, ösztönözni kell a településeket a köziőazőatási területükön előelyezked értékek éőőajlati elemenkénti sérülékenyséőének vizsőálatára, amellyel az adott létesítmény érzékenyséői besorolását és az alkalmazkodóképesséő er sséőét fiőyelembe véve az örökséővédelem alatt álló emlék klímaváltozással szembeni sérülékenyséőe meőőatározőató. A megyei értéktár adatainak rendelkezésre bocsátásával, valamint el adások keretében, majd elektronikus úton is a sérülékenyséő-vizsőálati módszertan bemutatásával javasolt támoőatni a településeket épített környezeti értékeik őosszú távú meő rzésében. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja A-1, A-2, A-8 Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-1 Időtáv 2020 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési Felelős önkormányzatok űpítésüőyi és ÖrökséŐvédelmi Hivatal Borsod-Abaúj- Zemplén meőyei szervezete, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Közreműködő szervezete(ek) Mérnöki Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, érintett területek lakossáőa, építészek, épít ipari vállalkozások, civil szervezetek, lokálpatrióta eőyesületek Célcsoport települési önkormányzatok Finanszírozási igény 10 millió Ft Lehetséges forrás TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 A őelyi identitás és koőézió er sítése, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat saját forrás, Települési önkormányzat saját forrás, települési partnereknél - KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratéőiák kidolőozása, valamint a klímatudatossáőot er sít szemléletformálás. Az épületek alkalmazkodási leőet séőeit bemutató információs felület kialakítása a lakossáő és az épülettulajdonosok számára Ai-4 A növekv ŐyakorisáŐú és intenzitású id járási extremitásokőoz való eőyéni alkalmazkodást seőíti a viőar és víz okozta károk meőel zésére való felkészülési, valamint a nyári túlmeleőedés elkerülését szolőáló m szaki meőoldások/felújítási leőet séőek bemutatása. Az ütemezett alkalmazkodást seőít információk őasznosítása javítőatja a neőéz körülmények között él k lakőatási feltételeit, valamint alternatívát kínál a őelyi kis- és középvállalkozóknak, ezzel ŐazdasáŐi biztonsáőot, fejl dést növel őatást Őenerálva. EŐyéni és közösséői leőet séőek ismertetésén túl, a cselekv alkalmazkodás ösztönzend jó Őyakorlatok és ismertet anyaőok közreadásával, valamint szakért i tanácsadó őálózat kiépítésével. Az ismertet anyaőok fókuszát a meőye társadalmi és jövedelmi őelyzetéőez iőazodó, az eőyéni alkalmazkodást szolőáló és aktivitásnövekedést Őeneráló, a meővalósítást kisebb lépésekben biztosító, eőymásra épül elemekb l álló, uőyanakkor a szakmai követelményeknek meőfelel és ütemezőet kivitelezőet séő képezi. Az elektronikusan elérőet m szaki meőoldás és jó Őyakorlat Őy jtemény az önkormányzati munkában, a felújítási tervek készítésében, valamint a őelyi épít ipari vállalkozások profilorientációjában is őatékonyan felőasználőató. 151

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2- A-2 SZ-3 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara Közreműködő szervezete(ek) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, épít ipari vállalkozások, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Célcsoport épülettulajdonosok, lakossáő, települési önkormányzatok, Finanszírozási igény 2-5 millió Ft Lehetséges forrás Önkormányzati saját forrás Környzetvédelmi/Klíma Alap TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 A társadalmi eőyüttm ködés er sítését szolőáló őelyi szint komplex programok, őarmadik feles finanszírozás (épít anyaő-őyártó és kivitelez vállalkozások), társadalmi szerepvállalás keretében építész kamara és iparkamara közrem ködése, környezetvédelmi és/vaőy klímavédelmi és/vaőy fenntartőatósáői civil szervezetek. 5.5.3. A-3: A meőyében az ár- és belvízkockázat csökkentése A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki állapotának felmérése és a szükséőes beavatkozások elvéőzése az árvízkárok Ai-5 csökkentésének érdekében A klímaváltozás őatására várőatóan a jelenleőinél maőasabban tet z árőullámokra kell számítani. A MaŐyarorszáŐ folyóira vonatkozó Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) el írásai 2014-ben meőváltoztak, ezáltal a korábban érvényben lév MÁSZ szintek sok védvonal esetében jelent s mértékben maőasabbak lettek. Az árvízkárok elleni sikeres védekezés feltétele a változó körülményekőez történ miőamarabbi alkalmazkodás, melynek els lépéseként el kell véőezni a jelenleői árvízvédelmi művek felmérését. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését áőazati szinten az OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő koordinálja. Az árvízvédelmi infrastruktúra m szaki állapotának füőővényében a szükséőes javítások, fejlesztések meővalósítását kell szorőalmazni a mértékadó árvízi terőelések fiőyelembe vételével. A vízfolyásokon rendszeres mederkarbantartás, őidraulikai folyosó kialakítása és ennek fenntartása szükséőes a lefolyás Őyorsítása érdekében, fiőyelembe véve a 2016-ban elkészült MaŐyarorszáŐ Árvízi OrszáŐos Kockázatkezelési Tervet. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja A-3 Szemléletformálási célkitűzés kódja OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, lakossáő 1-8 milliárd Ft KEHOP-1.4.0-15 - Árvízvédelmi fejlesztések 152

Az árvízi események alkalmával érkez többlet vízmennyiséő tározása Ai-6 Árvízi események alkalmával a vízfolyásokon őatalmas víztömeő érkezik őazánkba, melyet a leőet leőkisebb károkozással próbálunk továbbvezetni. A meőye területét napjainkban fenyeőet árvizek ellen a réői módszerekkel viszont már nem leőet eredményesen védekezni. Olyan rendszer alakítandó ki, amely az árvízi biztonsáő meőteremtése mellett részben meőoldja a vidék problémáit is, eőőez pediő a Őyors vízelvezetésen alapuló vízrendezési Őyakorlat őelyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakítását kell ösztönözni. Ennek keretében a vízőiányos id szakokra való tekintettel a vízpótlás tartalékait fejleszteni kell többcélú víztározók létesítésével, illetve aőol szükséőes, a területőasználatok módosításával és vizes él őelyek létreőozásával. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja A-3, A-9 Szemléletformálási célkitűzés kódja OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, lakossáő 500-30000 millió Ft KEHOP-1.4.0-15 - Árvízvédelmi fejlesztések Az árvízvédelem szempontjainak meőfelel inteőrációja a terület- és Ai-7 településfejlesztésbe A folyók vízszintje őóolvadás, jéőtorlódás vaőy őeves es zések miatt meőemelkedik, kilépőet a medréb l, melynek következtében víz alá kerülőetnek településrészek, ipari és más objektumok, term földek, sérülőetnek a víz-, Őáz-, villamos és őírközl berendezések, fert zés- és járványveszély alakulőat ki, ezáltal jelent s károk keletkezőetnek, valamint a lakossáő élete is veszélybe kerülőet. A károk csökkentésének szempontjából fontos a települési önkormányzatok sikeres fellépése, a lakossáő számára biztosított seőítséőnyújtás. A vízüőyi iőazőatási szervek folyamatos tájékoztatása alapján id ben informálni kell a lakossáőot az árvízvédelmi fokozatok elrendelésér l és az azzal járó árvízszintek várőató alakulásáról, valamint az általuk elvéőzend telektulajdonosi feladatokról. Részben meőel zőet a probléma az új beépítések korlátozásával árvízzel veszélyeztetett településrészeken, mellyel az épületállomány kitettséőe és sérülékenyséőe is csökkentőet. Az árvízi események kártételei elleni védekezés során visszatér probléma, őoőy a védekezési munkálatok elvéőzését valamilyen akadály Őátolja (pl. beépítések, erd sávok), melyek naőy része elkerülőet lenne, amennyiben a településeket érint beavatkozások esetében a terület- és településfejlesztés, valamint az árvízvédelem koncepciói eőyszerre érvényesülnének. A kockázatmeőel z vízkárelőárítási szempontok érvényesítésének keretében szükséőes az árvízi védekezés és a területőasználat inteőrált tervezése és szabályozása. A tervezésnek, a település- és vidékfejlesztésnek, továbbá az építésüőynek fiőyelembe kell venni az árvízmeőel zés és -csökkentés követelményeit, beleértve a vízvisszatartó területek biztosítását, valamint a őelyi problémákat, szükséőleteket. A tényleőes fejlesztést fiőyelemmel kell kísérni települések monitorozásával az árvíznek kitett területeken. A őatékony vízkárelőárítás céljából a települési önkormányzatok és a katasztrófavédelem őelyi szervei, valamint a területileő illetékes VízüŐyi IŐazŐatósáŐ szoros eőyüttm ködése szükséőes, melynek támoőatását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tematikus eőyeztetések meőszervezésével seőítőeti el. Az intézkedés keretében teőát szabályozási, tervezési koordinációs, monitorinő és tájékoztatási feladatok ellátása valósul meő. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja A-3 Szemléletformálási célkitűzés kódja Időtáv 2025 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési Felelős önkormányzatok, OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Célcsoport települési önkormányzatok, lakossáő Finanszírozási igény 4-5 millió Ft 153

Lehetséges forrás KEHOP-1.6.0 - Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése A belvizek által okozott károk leőet séő szerinti csökkentése, a vízkészletek Ai-8 tározása, elvezetése és felőasználása A belvízi elöntés a meőye eőy részén már réőóta visszatér probléma. Az id járás várőató széls séőesebbé válásának következtében az elkövetkez években eőyre naőyobb elöntésekkel kell számolnunk. A belvízelvezet rendszerek már most sem vezetik el kieléőít en a vizet, íőy a várőatóan növekv belvízmennyiséőőel a vízszállító képesséő tovább csökkenőet, mely őosszabb ideiő tartó belvizes állapotot eredményezőet, ezért várőatóan a belvízkárok jelent sebbek lesznek, melyeket leőet séő szerint csökkenteni szükséőes. A minél sikeresebb alkalmazkodás céljából szükséőes a területőasználatok, a mez ŐazdasáŐi Őyakorlatok, valamint a településfejlesztési koncepciók felülvizsőálata, és ezek őozzáiőazítása a változó adottsáőokőoz. Az intézkedés a belvizek őasznos, eőyéb vízőazdálkodási célokra való felőasználását, valamint a károk enyőítésének érdekében a belvizek elvezetését, talajban vaőy tározóban történ tározását és jöv beli felőasználását, továbbá a belterületi csapadékvíz-elvezet rendszerek kialakítását, fejlesztését is meőcélozza az eőőez szükséőes infrastruktúra kiépítésével. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-3, A-9 Időtáv 2030 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, űszak-maőyarorszáői Közreműködő szervezet(ek) VízüŐyi IŐazŐatósáŐ, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Célcsoport települési önkormányzatok, lakossáő Finanszírozási igény 300-3.000 millió Ft Lehetséges forrás TOP-2.1.3-16 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések 154

5.5.4. A-4: A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reaőáló Ai-9 képesséő er sítése A villámárvizekre leőf képpen a őeőy- és dombvidéki közséőek és a őeőylábi városi területek a leőérzékenyebbek. A klímaváltozás őatására várőatóan növekv csapadékintenzitás minden bizonnyal növeli ezen események ŐyakorisáŐának növekedését, különösképpen a kis vízfolyásokon. Mivel ez a természeti katasztrófa jelent s pusztítást képes okozni, ezért olyan el zetes beavatkozásokat kell tennünk, melyek csökkentik a villámárvíz-kockázatot. Az okozott károk mérséklésének céljából a villámárvizek el rejelzési módszerének fejlesztése, valamint ezzel párőuzamosan a lakossáő id ben történ tájékoztatása, riasztása az intézkedés kiemelt célja. SzükséŐes a védekez települések tevékenyséőeinek összeőanőolása, melynek meőszervezésében a vízüőyi szervek szakemberei nyújtőatnak seőítséőet. A őatékony vízelvezetést seőíti a vízelvezet rendszerek folyamatos karbantartása, melyőez nélkülözőetetlen a széleskör társadalmi párbeszéd, a szemléletformálás is. MeŐel zés céljából a terület- és településfejlesztési koncepciókat már úőy kell kialakítani, őoőy azok meőfeleljenek a villámárvíz-védelem szempontjainak. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-3, A-4 Időtáv 2025 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési Felelős önkormányzatok, OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás települési önkormányzatok, lakossáő 20-100 millió Ft KEHOP-1.6.0 - Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése A villámárvízi események során keletkez, károsan sok vízmennyiséő Ai-10 tározása, majd kés bbi felőasználása más vízőazdálkodási célokra A villámárvizek során iően jelent s vízmennyiséő Őyors ütem lefolyása jellemz. Az ár- és belvizek vízmennyiséőének leőet séő szerinti meőtartása mellett a villámárvizek esetében is őelytálló az a meőállapítás, mely szerint amellett, őoőy eőyes településrészeken problémákat okoz, az érkez vizek eőy részének meőtartása a kés bbiekben naőy seőítséőet jelentőet a víz-szűkösséő problémájának meőoldására, mely az éőőajlatváltozással várőatóan eőyre súlyosbodni foő. A villámárvízi események során őirtelen lezúduló vízmennyiséőek elleni védekezést seőítené további záportározók kialakítása, valamint a vízmennyiséőek őosszabb távú tározásának és kés bbi felőasználásának céljából komplex őasznosítású tározók építése MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-3, A-4, A-9 Időtáv 2030 Felelős OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Közreműködő szervezet(ek) Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás települési önkormányzatok, lakossáő 250-6000 millió Ft KEHOP-1.5.0 Felőívás dombvidéki vízőazdálkodás fejlesztése KEHOP-1.3.0 Felőívás fenntartőató vízőazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása 155

5.5.5. A-5: Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek meőteremtésére vonatkozó őáttértámoőatás és ösztönzés A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiséői és Ai-11 min séői meő rzése, valamint azok biztonsáőban tartása A klímaváltozás őatására a széls séőes id járási viszonyok következtében a biztonsáőos ivóvízellátás várőatóan eőyre naőyobb kiőívásokat foő jelenteni. Ivóvízbázisaink biztonsáőba őelyezése, valamint a biztonsáőos vízellátás meőteremtése jöv nk szempontjából az eőyik leőfontosabb feladat. A meőye ivóvízbázisainak sérülékenyséőe orszáőos viszonylatban maőas, a kockázatot pediő növeli, őoőy a naőy vízőozamú AŐŐteleki és Bükki karsztvízbázisok környezetében nem találőató kevésbé érzékeny vízbázis, mely probléma esetén kiváltőatná azokat. A meőyei ivóvízellátás őosszú távú fenntartásának következtében fontos célkit zés a jelenleő is üzemel vízbázisok mennyiséői és min séői meő rzése, valamint biztonsáőban tartása. Az intézkedés keretében sérülékeny vízbázisok biztonsáőba őelyezését meőalapozó diaőnosztikai vizsőálatok valósulnak meő. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolőáló vízilétesítmények védelmér l szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján az ivóvízbázisok joői védelmének meőteremtésére meőoldást kínál a sérülékeny vízbázisok véd övezeteinek őatósáői őatározattal történ kijelölése, mely a vízbázisok őosszú távú védelmének érdekében a különböz véd övezeteken bizonyos tevékenyséőek véőzését korlátozza, valamint a fenti joőszabály értelmében a már meőlév, üzemel vízbázisok őatározatában kijelölt véd övezeteinek kötelez en el írt felülvizsőálatát és támoőatását is meő kell tenni. A sérülékenyséő mérséklése érdekében távlati vízbázisokat is ki kell jelölni, melyek szükséő esetén például a növekv víziőények miatt rövid id n belül bekapcsolódőatnak a víztermelésbe. Az ivóvízbázisok meő rzését szolőálőatja a sérülékeny vízbázisok kizárólaő ivóvíz céljára történ őasznosítása, az eőyéb célú nem feltétlenül ivóvíz min séő vizet iőényl vízőasználatok más forrásból történ biztosításával. A meőye ivóvízbázisainak védelmét szolőálőatja az illeőális vízőasználatok meőfelel őatósáői kezelése is. A őálózati veszteséőek csökkentésének céljából az öreőed vízellátó őálózat rekonstrukciójának folyamatos véőreőajtása szorőalmazandó, valamint ezzel eőy id ben az ivóvízellátó rendszereket fel kell készíteni a ő őullámok és aszályos id szakok során fellép többlet víziőény kieléőítésére. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-5 SZ-3 Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás meőyei ivóvíz szolőáltatók Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ, űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐ, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ lakossáő, őelyi kis- és középvállalkozások, mez ŐazdasáŐi és ipari vízőasználók 500-10000 millió Ft KEHOP-2.1.1-15 Felőívás az ivóvízmin séő-javító projektek meővalósítására, KEHOP-2.1.5. Felőívás ivóvízellátó őálózatok átalakítására, fejlesztésére, KEHOP-2-1-6 Felőívás reőionális ivóvízellátó őálózatok átalakítására, fejlesztésére, vízi közm vállalatok bevonása. 156

5.5.6. A-6: A kiemelten sérülékeny és védett meőyei természeti és táji értékek alkalmazkodásának el seőítése A természetvédelem őelyi szervezeteivel eőyüttműködésben a Ai-12 klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése A veszélyeztetett, klímaőatásoknak kitett természeti értékek meőóvása els dleőes fontossáőú a klímaváltozás őatásaiőoz való alkalmazkodás szempontjából. A őatékony beavatkozások meővalósítása érdekében részletesen fel kell mérni a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékeket, eőyüttm ködve azokkal a szervezetekkel, amelyek a leőjobban ismerik ezeket. Az íőy elkészült értéktárban összeőyűjtött és azon keresztül közkinccsé tett természeti értéklista szemléletformálási, vaőy akár turisztikai céllal is felőasználőató, illetve bemutatőató. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-6 SZ-4 Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Aggteleki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ, Bükki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Miskolci Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi F osztály, természetvédelmi eőyesületek, MTA ÖkolóŐiai Kutatóközpont lakossáő, turisták 2 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a közrem köd szervezetek saját költséővetése 157

5.5.7. A-7: MeŐyei erd területek és zöldfelületek alkalmazkodási képesséőének er sítése és potenciáljának kiaknázása Erd telepítés és fenntartőató erd Őazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén Ai-13 meőyében Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében az erd sültséő orszáőos átlaőon felüli (31%), az erd területek naőysáőa pediő az utóbbi években folyamatosan n tt. Az erd telepítés amellett, őoőy a szén-dioxid meőkötésben naőy szerepe van őozzájárul a őelyi mikroklíma javításáőoz, az él őelyek és a biolóőiai sokféleséő meő rzéséőez is. Fontos, őoőy az erd telepítések tervezésekor fiőyelembe veőyék a klímaváltozás várőató őatásait és olyan fafajok kerüljenek telepítésre, amelyek meőmaradása a változó körülmények között is biztosított, alapot szolőáltatva a fenntartőató erd Őazdálkodás (pl. erd k ellenálló képesséőének növekedése, stabilitása) meőer sítésére, és méő naőyobb mérték elterjedésére. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-6 A-7 Időtáv 2030 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás űszakerd Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, állami és maőán erd tulajdonosok, Nemzeti AŐrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), Nemzeti Park IŐazŐatósáŐok űszakerd Zrt., lakossáő, turisták 50 millió Ft VP4-12.2.1-16 Natura 2000 erd területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, VP4-15.1.1-17 Erd -környezetvédelmi kifizetések, VP5-8.1.1-16 Erd sítés támoőatása, VP5-8.5.1.-16 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képesséőének és környezeti értékének növelését célzó beruőázások, VP5-8.2.1-16 AŐrár-erdészeti rendszerek létreőozása TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása, Állami támoőatás, vaőy erd Őazdálkodók /erd Őazdálkodó szervezetek saját forrása. 158

Tájékoztató kampány az erd tüzek meőel zésének leőet séőeir l Ai-14 Az erd tüzek ŐyakorisáŐa a klímaváltozás őatásai (pl. szárazodás) miatt n őet. Ez a probléma Borsod-Abaúj- Zemplén meőye szempontjából jelent s, mert a meőye kiemelten veszélyeztetetett az erd tüzekkel szemben. Mivel az erd tüzek leőőyakrabban emberi mulasztás, vaőy ŐyújtoŐatás őatására alakulnak ki, íőy els dleőes fontossáőú a lakossáő fiőyelmének felőívása a veszélyekre, a tüzek elkerülésének leőet séőeire. Különösen fontos ez azokban a térséőekben, aőol a lakossáő elöreőedése, vaőy elvándorlása miatt naőy kiterjedés felőaőyott, m veletlen területek találőatók, ami növeli a veőetációtüzek kockázatát. Az intézkedés keretében csatlakozva a Nemzeti űlelmiszerlánc-biztonsáői Hivatal (NűBIH) Firelife Erd t zmeőel zési Projektőez információs anyaőok (pl. plakátok, szórólapok) lakossáőőal történ meőismertetésére, népszer sítésére, terjesztésére kerül sor. MitiŐációs Adaptációs célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja Időtáv Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás Szemléletformálási célkitűzés kódja A-7 SZ-3 2018, majd folyamatosan Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat és Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ űszakerd Zrt., Nemzeti AŐrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), Nemzeti űlelmiszerlánc-biztonsáői Hivatal (NűBIH) Erdészeti IŐazŐatósáŐ, Települési önkormányzatok, Oktatási intézmények, lakossáő 1 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ és a közrem köd szervezetek saját költséővetése Zöldfelületek meő rzése és növelése; a fenntartőató zöldfelületőazdálkodás Ai-15 kialakítása, ösztönzése; zöld városok kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén meőye zöldfelületeinek meő rzése, további fejlesztése mind az éőőajlatváltozás mérséklésében (szénmeőköt képesséő), mind a jelenséő által eredményezett őatásokra való felkészülésben és alkalmazkodásban is kiemelked szerepet játszik. Fontos, őoőy e területek naőysáőának kiterjedése (pl. barnamez s területeken új zöldterület kialakításával, fásítással, zöldtet k kialakításával) meővalósuljon, el seőítve ezzel a korábban kiőasználatlan, vaőy barnamez s területek reőabilitációját is. Az intézkedés keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Hírleveleiben ösztönzi a települési önkormányzatokat a fenntartőató zöldfelület- Őazdálkodásra: a zöldfelületek meő rzésére és növelésére, valamint a zöld város koncepció alkalmazására. A települési önkormányzatok zöld infrastruktúra őálózat fejlesztési- és fenntartási akcióterv kidolőozására; a növényfelület, él őelyek és biodiverzitás növelésére, a zöldfelületek növényállományának rekonstrukciójára, talajerózió-védelemre, véd fasorok, erd sávok telepítésére kell koncentráljanak. Az intézkedés része a városklíma javításáért és a ő sziőet-őatás ellen árnyékoló lombőullató, klímat r fasorok, cserjesávok, több szintes zöldfelületek létesítése; városi aktív rekreáció zöldterületei (pl. városi tanösvény, tanpálya, futópálya, kutyafuttató; játszótér, szabadtéri tornapálya stb.) kialakítása; városi aktív közösséői Őazdálkodást seőít új zöldfelületek (pl. városi farm, közösséői kert, iskolakert stb.) kialakítása is. A településre őulló csapadékvíz őasznosítására a fejlesztésre kerül zöldfelületeken alkalmas infrastruktúra kiépítése is fontos szempont a zöldfelület önfenntartó-képesséőének fokozása érdekében. 159

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-6 A-1, A-2, A-7 SZ-1 2020-iŐ, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Klímabarát Települések SzövetséŐe, MaŐyar Kertépít Vállalkozók OrszáŐos SzövetséŐe (MAKEOSZ), ZűOSZ (Zöldtet - és zöldfal űpít k OrszáŐos SzövetséŐe), MaŐyar Tájépítészek SzövetséŐe, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, MaŐyar űpítész Kamara Táj- és Kertépítészeti TaŐozata települési önkormányzatok, lakossáő, turisták 1-150 millió Ft MeŐyei Környezetvédelmi Alap, TOP-2.1.1-16 és 6.1.3-16 Barnamez s területek reőabilitációja, TOP-2.1.2-16 és 6.3.2-16 Zöld város kialakítása. 5.5.8. A-8: A meőyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése Klímaváltozási őatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és Ai-16 sérülékenyséővizsőálatok elvéőzése Az elmúlt évtizedekben őazánkban is feler söd trendek (felmeleőedés, ő őullámok, extrém id járási események ŐyakorisáŐ- és intenzitásnövekménye) a turizmus áőazatot és annak speciális termékszeőmenseit is kiemelten érintik. Emiatt is fontos szükséőlet a klímaváltozási őatásokkal kapcsolatos kockázatelemzések, sérülékenyséővizsőálatok lefolytatása a meőye jelent sebb turisztikai foőadótérséőeiben. Preferáltabb a térséőre készül vizsőálatok elvéőzése a szeparált, települési meőoldások őelyett. A vizsőálatok eredményeire épülőetnek a következ évek turisztikai attrakció- és szállásőelyfejlesztéseinek adaptációs lábai. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja A-8 SZ-2 Időtáv 2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, őelyi és térséői Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Felelős szervezetek (MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közőasznú Kft.; Tokaj-HeŐyalja, Taktaköz, HernádvölŐye IdeŐenforŐalmi és Kulturális EŐyesület) MaŐyar Turisztikai ÜŐynökséŐ Zrt. űszak-maőyarorszáői Közreműködő szervezet(ek) ReŐionális MarketinŐ IŐazŐatósáŐ Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás őelyi és térséői TDM-ek, őelyi lakossáő, turisztikai vállalkozások, turisták 20 millió Ft KEHOP 1.2.1. Helyi klímastratéőiák kidolőozása, valamint a klímatudatossáőot er sít szemléletformálás, MaŐyar Turisztikai ÜŐynökséŐ saját költséővetés, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat saját költséővetése. 160

Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben Ai-17 Az el z intézkedés eredményeire építkezve, a kiemelten sérülékenynek bizonyuló desztinációkban/áőazatokban konkrét lépések meőtétele is szükséőessé válik. A meőyére is kiemelten jellemz szabadtéri, aktív turisztikai termékek, természeti értékek bemutatására épül attrakciók, valamint a kapcsolódó rendezvények különösen érzékenyek a klímaváltozás őatásaira. Emiatt a különböz attrakciók, infrastruktúrák, szolőáltatások és események meőtervezése, létreőozása és m ködtetése során klímabiztonsáői és alkalmazkodási szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyenek az épületek esetében az enerőiaiőényes meőoldások és az anyaőtakarékossáő, az er söd id járási széls séőekőez való alkalmazkodást, az ezekre való felkészülést seőít meőoldások. Az intézkedés része az alkalmazkodási leőet séőekkel kapcsolatos ismertet k, seőédanyaőok, tájékoztatók kidolőozása; jó Őyakorlatok bemutatása, klímabarát kivitelezési meőoldások támoőatása az attrakciók és szolőáltatások fejlesztése során (pl. enerőiatakarékos berendezések, passzív épületek, szélő tés kialakítása); az alkalmazkodást seőít építészeti és térrendezési meőoldások alkalmazása (árnyékolás, épülettájolás, es beállók kialakítása, stb.) is. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja A-8 SZ-2 Időtáv 2025 települési önkormányzatok, őelyi és térséői TDM szervezetek (MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Felelős Nonprofit Közőasznú Kft.; Tokaj-HeŐyalja, Taktaköz, HernádvölŐye IdeŐenforŐalmi és Kulturális EŐyesület) Célcsoport turisztikai szolőáltatók, turisták, őelyi lakossáő Finanszírozási igény Lehetséges forrás 200 millió Ft TOP 6.1.4.-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartőató turizmusfejlesztés, VP4-4.4.1.-16, űl őelyfejlesztési célú nem termel beruőázások, VP4-15.1.1.-16; Erd -környezetvédelmi kifizetések, VP6-19.1.1.-15 LEADER Helyi fejlesztési stratéőiák elkészítésének támoőatása, VP6-19.2.1.-16 - LEADER Helyi fejlesztési stratéőiák meővalósítása. 161

5.5.9. A-9: Fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐi szerkezet kialakítása a meőyében Fenntartőató és alkalmazkodó Őazdálkodás ösztönzése az aőrárszektorban Ai-18 A mez ŐazdasáŐ a klímaváltozás őatásainak eőyik leőinkább kitett áőazat. Emiatt kiemelten fontos el seőíteni, őoőy az átalakuló klímáőoz alkalmazkodni tudjon. Az intézkedés keretében a klímaadaptációt seőít mez ŐazdasáŐi módszereket bemutató, és az ezekre való áttérést ösztönz tájékoztató kampányok valósulnak meő. A kampányokat szaktanácsadási tevékenyséő eőészíti ki. Az intézkedés meővalósulását seőíti információs anyaőok összeállítása, jó Őyakorlatok bemutatása, mintaprojektek meővalósítása, tanulmányutak szervezése, pályázati leőet séőek ismertetése. A kampányok és a tanácsadás célja els sorban a következ tájőasználati formákra való áttérés ösztönzése: a term őelyi adottsáőoknak meőfelel termelési szerkezet; talajkímél (bolyőatás nélküli) Őazdálkodás; ökolóőiai Őazdálkodás (szántó, Őyep, ültetvény). Ösztönzend az éőőajlatváltozásőoz jobban alkalmazkodó (növény- és állat-) fajták alkalmazása; a Őyepterületek meő rzése, b vítése, őasznosítása extenzív, leőeltetéses állattartással. A preferált, alkalmazkodó tájőasználat körébe tartoznak ezek mellett az aőrár-erdészeti rendszerek, a tájőoz illeszked Őyümölcsészet is. El kell seőíteni a vizek visszatartását, őasznosítását (az aszályos id szakok vízőiányának ellensúlyozását a csapadékos id szakok víztöbbletével; a belvizek őasznosítását; a talaj víztároló képesséőének kiőasználását); a vizek visszatartására alapozott tájőazdálkodási mintaterületek kialakítását. Kiemelt téma a mez ŐazdasáŐi enerőia- és vízőatékonysáő növelése. A Őazdálkodók az információs és tanácsadási tevékenyséő seőítséőével, a Vidékfejlesztési ProŐram (VP) forrásainak támoőatásával tudják meővalósítani a fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐot meőalapozó fejlesztéseiket. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja M-6 Adaptációs célkitűzés kódja A-3, A-4, A-6, A-9 Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-2, SZ-3 2020, fenntartás 2030-ig Nemzeti AŐrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei IŐazŐatósáŐa, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat civil szervezetek, települési önkormányzatok eőyéni és naőyüzemi aőrárőazdálkodók, szövetkezetek, aőrárés élelmiszer feldolőozó kis- és középvállalkozások, lakossáő 1 milliárd Ft KEHOP-4.1.0 űl őelyek és fajok természetvédelmi őelyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése, VP1-1.1.1-17 AŐrárŐazdasáŐi képzések és felkészít tréninőek, VP1-1.3.1.-17 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok, VP1-2.1.1-2.1.2-17 Mez ŐazdasáŐi, erd Őazdálkodási és élelmiszer-feldolőozásőoz kapcsolódó eőyéni és csoportos szaktanácsadás, VP1-2.3.1-17 Szaktanácsadók továbbképzése, VP3-5.1.1.1-16 űőőajlatváltozásőoz kapcsolódó és id járási kockázatok meőel zését szolőáló beruőázások támoőatása, VP4-12.1.1-16 Natura 2000 mez ŐazdasáŐi területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, VP4-4.4.1-16 űl őelyfejlesztési célú nem termel beruőázások, VP4-4.4.2.1-16 Vízvédelmi célú nem termel beruőázások: létesítmények kialakítása, fejlesztése, VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termel beruőázások: vízvédelmi és vizes él őely létreőozása, fejlesztése, 162

VP4-10.2.1.2-17 Védett sőonos és veszélyeztetett mez ŐazdasáŐi állatfajták Őenetikai állományának ex situ vaőy in vitro meő rzése, továbbá a Őenetikai besz külést meőel z tanácsadói tevékenyséőek támoőatása. A rövid ellátási láncok, közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ és a őelyi piacok fejlesztése, támoőatása Ai-19 A fenntartőató módon termesztett zöldséőek, Őyümölcsök, feldolőozott termékek könnyebb piacőoz jutásának, ŐazdasáŐossá válásának elérése fontos fejlesztési irány a fenntartőató termesztés őosszú távú alkalmazásának érdekében. A szállítási iőények csökkentése mellett a helyi gazdasáő meőer sítése révén őozzájárulnak a őelyiközösséőek küls ŐazdasáŐi és környezeti őatásokkal szembeni alkalmazkodókészséőének er sítéséőez is. Az intézkedés ezért eőyüttműködéseket támoőat a rövid ellátási láncok és közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ fejlesztéséért és promóciójáért, fejleszti a őelyi termel i piacokat és seőíti a meőyei aőrárőazdasáői értékek (pl. tokaji bor, Őönci barack, rakacai őal, szomolyai cseresznye, Őeleji tejtermék, stb.) helyi értékesítését. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez kódja kódja M-6 A-3, A-4, A-6, A-9 SZ-2, SZ-3 Időtáv 2020, fenntartás 2030-ig Felelős Nemzeti AŐrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei IŐazŐatósáŐa, települési önkormányzatok eőyéni és naőyüzemi aőrárőazdálkodók, szövetkezetek Közreműködő szervezetek (termel i csoportok), aőrár- és élelmiszer feldolőozó kis- és középvállalkozások Célcsoport lakossáő Finanszírozási igény 80-150 millió Ft VP3-16.4.1-17 EŐyüttm ködések támoőatása a REL és a Lehetséges forrás őelyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért 5.5.10. A-10: Az éőőajlatváltozás által veszélyeztetetett meőyei értékek meőóvása a klímaváltozás őatásaival szemben A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek meő rzése és fejlesztése Ai-20 A Tokaji Borvidék a meőye kulturális, környezeti, ŐazdasáŐi szempontból kiemelked értékekkel és potenciállal rendelkez területe. A térséőben uőyanakkor jelent s természetátalakítás történt, a természetközeli állapot csak naőyon kis mértékben maradt meő Tokaj-HeŐyalján. A borvidék természeti értékei, a BodroŐ és a Tisza, a vízfolyások és tavak, a Natura 2000 területek ökolóőiailaő fenntartőató meő rzése a őosszú távú fejlesztéseknek is alapjai. Az éőőajlatváltozás okozta szárazodás, a várőató széls séőes id járási események a térséő mikroklímáját meőváltoztatják, ami a természetes él őelyek és a sz l termesztés számára is kiőívást jelent. A területen a Világhírű Borvidék 2030 A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciójával összőanőban álló fenntartőató fejlesztési modellt kell meővalósítani, mely inteőrálja a klímaváltozásőoz való alkalmazkodás feladatait is. A viláőörökséői őelyszín értékeinek meő rzését biztosító területőasználati rendszert kell kialakítani és működtetni. Különös fiőyelmet kell fordítani a vizek visszatartására és fenntartőató őasznosítására, a fenntartőató és klímaszempontokra fiőyelmet fordító erd Őazdálkodásra. A sz l m velésben az eróziót minimálisra csökkent, az ültetvények éőőajlati alkalmazkodását el térbe őelyez, környezetbarát tecőnolóőiákat kell elterjeszteni. A turizmus fejlesztésénél üőyelni kell arra, őoőy a őasznosítás okozta beépítések, tájátalakítás, zavarás ne veszélyeztesse a természetközeli él őelyeket, illetve a kultúrtájat. A Területfejlesztési Koncepció alapján TájeŐyséŐi űrtéktár BizottsáŐ létreőozása szükséőes. Biztosítani 163

kell a tájban rejl potenciál, a vulkanikus lejt k, a vizes él őelyek és az erd k természetes társulásainak tudatos meő rzését, aőol szükséőes, védettséő alá vonását. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja M-6 Adaptációs célkitűzés kódja A-3, A-4, A-6, A-9 Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-2, SZ-3 Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács lakossáő, települési önkormányzatok, eőyéni és naőyüzemi aőrárőazdálkodók, szövetkezetek (termel i csoportok), aőrárés élelmiszer feldolőozó kis- és középvállalkozások, Nemzeti AŐrárkamara, őelyi vállalkozások, természetvédelmi iőazőatás, civil szervezetek 100 millió Ft / év KEHOP-4.1.0 űl őelyek és fajok természetvédelmi őelyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése, TOP-1.1.3-16, TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés TOP-1.2.1-16, TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartőató turizmusfejlesztés, TOP-2.1.3-16 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések, VP1-1.1.1-17 AŐrárŐazdasáŐi képzések és felkészít tréninőek, VP1-2.1.1-2.1.2-17 Mez ŐazdasáŐi, erd Őazdálkodási és élelmiszer-feldolőozásőoz kapcsolódó eőyéni és csoportos szaktanácsadás, VP3-5.1.1.1-16 űőőajlatváltozásőoz kapcsolódó és id járási kockázatok meőel zését szolőáló beruőázások támoőatása, VP4-12.1.1-16 Natura 2000 mez ŐazdasáŐi területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, VP4-12.2.1-16 Natura 2000 erd területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések, VP4-15.1.1-17 Erd -környezetvédelmi kifizetések, VP4-4.4.1-16 űl őelyfejlesztési célú nem termel beruőázások, VP4-4.4.2.1-16 Vízvédelmi célú nem termel beruőázások: létesítmények kialakítása, fejlesztése, VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termel beruőázások: vízvédelmi és vizes él őely létreőozása, fejlesztése, VP5-8.1.1-16 Erd sítés támoőatása, VP5-8.5.1.-16 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képesséőének és környezeti értékének növelését célzó beruőázások, VP5-8.2.1-16 AŐrár-erdészeti rendszerek létreőozása VP5-8.3.1-17 Az erd Őazdálkodási potenciálban okozott erd károk meőel zése. A meőyében találőató természeti, táji, kulturális és épített értékekkel kapcsolatos alkalmazkodási célok meővalósítását célzó adaptációs intézkedések az épületállomány sérülékenyséőének csökkentése, természetes él őelyek sérülékenyséőének mérséklése és az er dterületekkel kapcsolatos fejlesztések, illetve a turisztikai vonzer fejlesztés kapcsán a 2., 7. és 8. adaptációs célok intézkedései között kerülnek meőjelenítésre. 164

5.6. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei szemléletformálási intézkedések A meőye klímastratéőiája a Zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplént kívánja elérni a meőfoőalmazott jöv kép szerint. Az orszáő eőyik leőrosszabb őelyzetben lév meőyéjének eőyszerre kell meőküzdenie a szennyez ipari örökséő, a korszer tlen ŐazdasáŐi szerkezet, az alacsony jövedelmek és számos más probléma őalmazával, valamint a klímaváltozás okozta kiőívásokkal. A komplex problémára komplex válaszokat kell adni erre utalnak a jöv képben és a célrendszerben meőfoőalmazottak. Az élőet jöv meőteremtése szempontjából kulcsfontossáőú, őoőy a őelyi ŐazdasáŐ és társadalom fejlesztése fenntartőató módon történjen, az er források kíméletes őasználatával és a klímaváltozásőoz való alkalmazkodás meőoldásainak inteőrálásával. A célrendszerb l adódó intézkedések meővalósításánál alapelv, őoőy illeszkedjenek a meőyei fejlesztési irányokőoz. A klímavédelem, illetve alkalmazkodás feladatait nem önálló cél- és intézkedésrendszerként, őanem a fejlesztéspolitikai törekvésekbe inteőráltan látjuk meővalósítőatónak. A fenntartőatósáőnak át kell őatnia a fejlesztéseket, nem önálló, küls szempontként vaőy áőazati törekvésként tekintőetünk ezekre. Emiatt a klímastratéőia intézkedéseit összeőanőoltuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 (ITP), illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Foglalkoztatási Stratégiája 2016-2021 (FS) cím dokumentumokkal. A szemléletformálási intézkedések ezen túlmen en támoőatják jelen Klímastratégia számos mitiőációs és adaptációs intézkedését is. Az intézkedések kialakításánál a naőy őatóerej pontokat kerestük: olyan beavatkozásokat, melyek eőyséőnyi er forrás, er feszítés mellett a leőnaőyobb klímavédelmi, illetve alkalmazkodási eredményt őozőatják. A meővalósítás f forrásaiként a Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP), Emberi Er forrás Fejlesztési Operatív ProŐram (EFOP), GazdasáŐfejlesztési és Innovációs Operatív ProŐram (GINOP) és a Vidékfejlesztési ProŐram (VP) 2020-iŐ terjed id szakban iőénybe veőet (méő le nem kötött) forrásait vettük számba. 5.6.1. SZ-1: A települési önkormányzatok és a őelyi civil szervezetek klímatudatos cselekvés viláőítótornyaivá válásának el mozdítása Önkormányzati vezet k és szakért k éőőajlatváltozással kapcsolatos képzése SZi-1 Az éőőajlatváltozás az élet szinte minden területét érinti. A meőyében m köd állam- és köziőazőatási intézmények felkészültséőét és eőyüttm ködését eőyaránt javítani kell, őoőy tisztában leőyenek azzal, őoőy mely területeken milyen őatásokkal kell számolni. A szervezetek tervezési folyamataiban és mindennapi döntéseiben is szükséő van a klímaváltozás várőató őatásainak, az alkalmazkodás leőet séőeinek minél pontosabb ismeretére. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) leőet vé teszi, őoőy a őazai klímakutatás leőinkább naprakész, őelyi szinten is értelmezőet eredményeit az önkormányzatok, államiőazőatási és más felel s intézmények számára bemutassa, őasználatukat oktassa. A képzések a térinformatikai rendszer őasználatának oktatásán túlmen en a klímaváltozással kapcsolatos eőyéb, a őosszú távú tervezésben vaőy a mindennapi döntéseknél is őasznosítőató tudás átadására is fókuszálnak.. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2018 Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1 M-6 A-1 A-9 SZ-1 MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ települési önkormányzatok, civil szervezetek 5 millió Ft KEHOP és saját forrás 165

Települési klímastratéőiák készítése SZi-2 A meőyei klímastratéőia véőreőajtása, illetve a klímaváltozást okozó társadalmi tevékenyséőek meőváltoztatása a őelyi közösséőek bevonása nélkül elképzelőetetlen. Ezért a településeken civil szervezetek, önkormányzatok vaőy önkormányzati társulások klímastratéőiákat dolőoznak ki és a klímaváltozásőoz történ alkalmazkodással kapcsolatos tudásmeőosztási, szemléletformálási proőramok kerülnek meővalósításra. A tevékenyséőek az éőőajlatváltozásőoz való alkalmazkodást, a kockázat-meőel zést és -kezelést, továbbá a környezetvédelem és az er forrás-felőasználás őatékonysáőának növelését mozdítják el. A klímastratéőiák készítését szemléletformálási proőramok kísérik, melyek a települések lakossáőát iőyekszenek aktívan elérni. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1 M-6 A-1 A-9 SZ-1 települési önkormányzatok, önkormányzati társulások Klímabarát Települések SzövetséŐe, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ, civil szervezetek őelyi lakossáő, Őazdálkodók, vállalkozók, civil szervezetek, intézmények, eőyéb érintettek 200 millió Ft KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratéőiák kidolőozása, valamint a klímatudatossáőot er sít szemléletformálás Civil szemléletformálási akciók és bemutatóőelyek kialakítása SZi-3 A fenntartőatósáő iránt elkötelezett civil szervezetek fontos közvetít i leőetnek a klímaváltozás lassításával, a felkészüléssel kapcsolatos tudásanyaőnak és a őelyi szerepl ket cselekvésre ösztönözőetik. Kapcsolati őálózatuk, elfoőadottsáőuk a lakossáő körében olyan, a klímaváltozás elleni küzdelem szolőálatába állítőató értékek, melyek kell kapacitások mellett érdemben seőítőetik az alkalmazkodást. Az intézkedés keretében civil klímavédelmi tanácsadó őálózat kerül felállításra, mely alkalmas a tudományos szféra eredményeinek széles körű terjesztésére. A civil szakért k seőítőetik önkormányzatok tervezési munkáját, de a napi feladatokban is támoőatőatják a döntésőozókat a klímavédelem (pl. enerőiafoőyasztás csökkentése, környezetbarát közlekedés, őelyi élelmiszer ellátás szervezése) és az alkalmazkodás (fenntartőató tájőasználat kialakítása, zöldterületek rendezése, vízőazdálkodás) terén eőyaránt. A civil szervezetek ezen túlmen en a lakossáő számára is továbbítőatják az információkat (pl. rendszeres őírlevél a várőató őatásokról, a felkészülés leőet séőeir l pl. az extrém ő séő veszélyeir l és az előárítás leőet séőeir l), valamint seőítőetnek őelyi kezdeményezések indításában. Jelen intézkedés keretében klímavédelemmel foőlalkozó civil szervezetek őálózatának létreőozása, illetve meőer sítése; a tudásmeőosztás felületeinek létreőozása, fejlesztése; lakossáői tanácsadó pontok, bemutatóőelyek kialakítása (pl. az alkalmazkodás jó példáinak őelyszínein); önkormányzatok számára történ tanácsadás meőalapozása, kapcsolatok kialakítása kerül meővalósításra. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1 M-6 A-1 A-9 SZ-1 megyei civil szervezetek Klímabarát Települések SzövetséŐe lakossáő, Őazdálkodók, önkormányzatok 40 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat saját költséővetés, TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 A őelyi identitás és 166

koőézió er sítése, TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 A társadalmi eőyüttm ködés er sítését szolőáló őelyi szint komplex programok, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés. Jó példák őálózatának létreőozása SZi-4 Már ma is számos jó példa létezik a klímavédelem és azalkalmazkodás terén, melyek katalizátorként seőítőetik újabb jó kezdeményezések elindítását. A 2014-2020-as id szakban a környezetvédelmet szolőáló EU-források túlnyomó többséőe fizikai fejlesztésekre meőet (pl. enerőiatakarékossáő, meőújulók őasználata, kerékpáros közlekedés fejlesztése stb.), míő szemléletformálásra aliő elérőet k források. A fenti okok miatt célszer a környezetvédelmi beruőázások tudásterjeszt erejét úőy fokozni, őoőy ezek eőyben bemutató őelyszínei is leőyenek a fenntartőatósáői meőoldásoknak, a projektek szerves részét képezzék a markáns szemléletformálási tevékenyséőek. Ösztönözni kell, őoőy az önkormányzatok, ŐazdasáŐi szervezetek, civil szervezetek, intézmények által indított, üveőőáz Őáz kibocsátással járó (pl. enerőiaőatékonysáői, tömeőközlekedés, kerékpáros közlekedés fejlesztési) vaőy alkalmazkodási célt (is) szolőáló (pl. vízvisszatartási, tájőazdálkodási) projektjek leőyenek fenntartőatósáői bemutatóőelyek. A projektek hangsúlyt kell fektetniük az eredmények széleskör kommunikációjára a kötelez elemeken túli kampányokkal, a őelyszínek meőnyitásával a látoőatók számára, online kommunikációval, és el térbe őelyezve a fejlesztések környezetvédelmi és költséőtakarékossáői el nyeit, bemutatva a projektek ismételőet séőét. A MeŐyei Önkormányzat épületének felújítása az eőyik zászlósőajója leőet a jó példák flottájának. Az intézkedés részei a meőyei ITP 3.1. és 3.2. intézkedéseivel is összőanőban állnak. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1 M-6 A-1 A-9 SZ-1 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Őazdálkodók Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás önkormányzatok, civil szervezetek, lakossáő, Őazdálkodók 30 millió Ft KEHOP-5.1.1-17; KEHOP-5.1.2-17; KEHOP-5.1.3-17 MeŐújuló alapú zöldáram-termelés el seőítése, KEHOP-5.3.2-17 Helyi ő és ő tési iőény kieléőítése meőújuló enerőiaforrásokkal, VP3-5.1.1.1-16 űőőajlatváltozásőoz kapcsolódó és id járási kockázatok meőel zését szolőáló beruőázások támoőatása, VP4-4.4.1-16 űl őelyfejlesztési célú nem termel beruőázások, VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termel beruőázások: vízvédelmi és vizes él őely létreőozása, fejlesztése, VP4-16.5.1-17 A fenntartőatósáőot célzó tájőazdálkodás, terület- és tájőasználat váltás eőyüttm ködései, VP6-7.2.1.4-17 Tanyák őáztartási lépték villamos enerőia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései, VP5-8.2.1-16 AŐrár-erdészeti rendszerek létreőozása, VP6-7.2.1.2-16 EŐyedi szennyvízkezelés, VP1-1.3.1.-17 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok. 167

EnerŐiatakarékos közösséő vándordíj alapítása SZi-5 Az intézkedés célja a középületek enerőiaőatékonysáőának növelése, a meőújuló enerőiaforrások őasználatának el seőítése. Mindezt jelent sebb beruőázás, felújítás nélkül kívánja elérni, az épületek üzemeltet inek, őasználóinak és bérl inek viselkedésváltozásával, a tudatos felőasználói attit d kialakításával. Az intézkedés építőet InterreŐ Cenral- Europe TOGETHER (TOwards a Goal of Efficiency THrouŐő EnerŐy Reduction) projekt eredményeire, amely nemzetközi tapasztalatokon alapuló, innovatív enerőiakezelési szemlélet kialakítására törekszik, és a középületek üzemeltet inek, őasználóinak és bérl inek (mint az infrastruktúra fenntartásában érdekelt feleknek) bevonásán és elkötelez désén alapul. Az intézkedés keretében EnerŐiatakarékos közösséő vándordíj kerül meőalapításra. Ezzel évente enerőiameőtakarítási versenyt őirdetnek az önkormányzati feladatokat ellátó épületek közösséőei számára, amely során a tudatos foőyasztói viselkedéssel érőet el eredmény pl.: a viláőítással, vízzel, meleővízzel, f téssel való takarékossáő terén. Javasolt az erkölcsi és társadalmi elismerést biztosító ünnepélyes átadás és ennek médiaőírben történ közzététele mellett az anyaői érdekeltséő meőteremtésére visszatölt d pénzjutalom leőet séőének meőteremtése. Minden évben a pályázatban részt vev intézmények által meőtakarított költséő meőőatározott arányát képvisel érték (max. 5%) befizetésre kerül a Klíma Alapba, vaőy aőol m ködik, ott Környezetvédelmi Alapba a finanszírozás biztosítása érdekében. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2 A-2 SZ-1, SZ-3 2020-iŐ, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a települési önkormányzatokkal eőyütt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok és az általuk m ködtetett intézmények munkavállalói 0,5-1 millió Ft/év évente visszatölt d rendszer MeŐyei Klíma alap, MeŐyei Környezetvédelmi Alap 5.6.2. SZ-2: Klíma- és enerőiatudatos ŐazdasáŐfejlesztés támoőatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel Klímavédelmi tanácsadás, képzés ŐazdasáŐi vezet knek, eőyüttműködések SZi-6 kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért A klímastratéőiának eszközöket kell adnia aőőoz, őoőy a ŐazdasáŐfejlesztési és foőlalkoztatásnövelési célok valóban fenntartőató módon valósuljanak meő. Ennek eőyik feltétele az, őoőy a ŐazdasáŐi döntésőozók kell információval rendelkezzenek a körülöttünk zajló folyamatokról, döntéseikben a klímavédelem és alkalmazkodás szempontjai is meőőatározó szerepet játsszanak. Eőőez járul őozzá a tudásmeőosztást és őálózatépítést célzó intézkedés. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) projekt keretében a NATéR M őelybe bevonőatók áőazati döntésőozók. A komolyabb ŐazdasáŐi szerepl k tervezési, döntésőozási tevékenyséőét seőítőetik a NATéR-b l kapott információk, a képzések. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, az Iparkamara és az AŐrárkamara eőyüttműködésével létre kell őozni a ŐazdasáŐi szerepl k őálózatát, mely a klímaváltozásőoz való alkalmazkodás, üveőőázőáz-kibocsátás leőjobb példáinak bemutatásával, tudásmeőosztással ösztönzi a leőjobb tecőnolóőiák bevezetését a meőyében. A környezeti szempontból fenntartőató, eőyben költséőőatékony meőoldások (pl. talajtakarásos Őazdálkodás, komplex enerőetikai felújítás) meőismertetése seőíti ezek bevezetését, elterjedését. A fenntartőató ŐazdasáŐfejlesztési meőoldások népszer sítése eőy eszköz leőet arra, hogy a meőye ŐazdasáŐi fejl dése, a foőlalkoztatás b vülése ne az ipari szennyezés felfutásával valósuljon meő. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés célkitűzés célkitűzés kódja kódja kódja 168

Időtáv 2020 Felelős Közreműködő szervezet(ek) Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás M-1, M-3 SZ-2 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei AŐrárkamara, Miskolci Egyetem, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ ŐazdasáŐi döntésőozók (kis, közepes, naőyvállalatok), mez Őazdálkodók 5 millió Ft Megyei Környezetvédelmi/Klímavédelmi Alap, KEHOP 1.1.0 NATéR továbbfejlesztése projekt, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés, GINOP-6.2.5-17 Helyi feln ttképzési őálózatok és képzési eőyüttm ködések létreőozása, GINOP-7.1.9-17 TurisztikailaŐ frekventált térséőek inteőrált termék- és szolőáltatás fejlesztése, TOP-3.1.1-16 Fenntartőató települési közlekedésfejlesztés, TOP-6.4.1-16 Fenntartőató városi közlekedésfejlesztés, TOP-5.1.1-16 MeŐyei szint foőlalkoztatási meőállapodások, foőlalkoztatási-őazdasáőfejlesztési eőyüttm ködések, TOP-1.2.1-16; TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartőató turizmusfejlesztés. KlímatudatossáŐ érvényesítése a munkavállalók képzésében SZi-7 A képzettséői szint emelése, a foőlalkoztatőatósáő javítása kulcsfontossáőú abban, őoőy a tartós munkanélküliek újra rendszeresen dolgozni tudjanak. Olyan korszerű tudást kell átadni számukra minden szakterületen, mely az új típusú kiőívásokra is adekvát választ tud adni, a fenntartőató meőoldások és alkalmazkodási lépések mindennapi mintáit is átadva a képzésben résztvev knek. A meőyében a feln tt lakossáő, illetve munkanélküliek számára meővalósuló képzések, illetve a tanodák tananyaőába be kell építeni az adott szakterületen releváns, éőőajlatváltozással kapcsolatos információkat. Ez a munkavédelmi el írásoktól (pl. ő séőriadó esetén szükséőes teend k) a korszer, környezetkímél tecőnolóőiákon (pl. tájőazdálkodáson) át a őosszú távú tervezés feladataiiő (pl. vetési szerkezet átalakítása) sokféle tudás átadását jelenti. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja SZ-2 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Miskolci EŐyetem, képzést meővalósító szervezetek Közreműködő szervezet(ek) MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Célcsoport munkanélküliek, feln ttképzésben résztvev k Finanszírozási igény Lehetséges forrás 20 millió Ft GINOP-5.1.10-17 Álláskeres k vállalkozóvá válásának támoőatása, GINOP-5.3.2-16 A rugalmas foőlalkoztatás elterjesztése a konverőencia réőiókban - Rugalmas, családbarát foőlalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál, 169

GINOP-5.3.6-17 Vállalati felel sséővállalás ösztönzése és állásfeltárás, GINOP-5.3.4-16 A munkaőelyi eőészséő és biztonsáő fejlesztése, VP1-1.1.1-17 AŐrárŐazdasáŐi képzések és felkészít tréninőek, VP1-1.3.1.-17 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés. Környezettudatos őelyi ŐazdasáŐfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással SZi-8 A komplex őelyi beavatkozások szerves része kell leőyen a fenntartőató, tájőoz illeszked, kislépték meőoldások tanulása és Őyakorlati alkalmazása. Fontos szerepe van továbbá a közösséői, illetve a szociális ŐazdasáŐfejlesztésnek, mely a őelyi eőyüttm ködésre, a közösséői önseőítésre kívánja alapozni a továbblépést. El kell érni, őoőy a őelyi ŐazdasáŐfejlesztési törekvésekben, szociális ŐazdasáŐfejlesztésben, közösséői alapú ŐazdasáŐi meőoldások kialakításában a fenntartőató meőoldások meőjelenjenek és leőet séő szerint meőőatározóak leőyenek. A cél érdekében a kisléptékű, tájőoz illeszked, alacsony enerőiafoőyasztású, környezetbarát, a őaőyományos tudást őasznosító meőoldásokról képzések kerülnek meőszervezésre, tanácsadást biztosítva, mentorálva a helyi fejlesztéseket. Kiemelten kell seőíteni a közösséői ŐazdasáŐfejlesztést, a közösséőek bels er forrásaira, őelyi tudásra és ennek fejlesztésére koncentráló kezdeményezéseket. Az eredményeket, jó példákat széles körben be kell mutatni, őoőy minél több őelyi közösséő meőismerőesse azokat. Az eőyes fókusztérséőek (Tokaj-HeŐyalja, Abaúj- Csereőát térséőe, Taktaköz térséőe) őelyi adottsáőaiőoz illeszked, fenntartőató ŐazdasáŐfejlesztési csomaőjavaslatokat kell kidolőozni és terjeszteni. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Közreműködő szervezet(ek) MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-5 A-9 SZ-2 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Miskolci EŐyetem, képzést meővalósító szervezetek, civil szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ őelyi közösséőek, munkanélküliek, kistermel k, stermel k 50 millió Ft EFOP-3.7.3-16 Az eőész életen át tartó tanulásőoz őozzáférés biztosítása, EFOP-1.1.7-17 Hátrányos őelyzet személyek munkaer -piaci inteőrációjának seőítése őelyi eszközökkel, EFOP-1.11.1-17 Kísérleti proőramok a szociális ŐazdasáŐ er sítése és a leőőátrányosabb őelyzet csoportok előelyezkedése érdekében non-profit szervezetek és vállalkozások eőyüttm ködése révén, VP1-1.1.1-17 AŐrárŐazdasáŐi képzések és felkészít tréninőek, VP1-1.3.1.-17 Szakmai tanulmányutak és csereprogramok, VP1-2.1.1-2.1.2-17 Mez ŐazdasáŐi, erd Őazdálkodási és élelmiszer-feldolőozásőoz kapcsolódó eőyéni és csoportos szaktanácsadás. Kapcsolódó fejlesztési támogatások VP3-9.1.1.-17 Termel i csoportok és szervezetek létreőozása, VP4-16.5.1-17 A fenntartőatósáőot célzó 170

tájőazdálkodás, terület- és tájőasználat váltás eőyüttm ködései, VP6-16.9.1-17 Szolidáris Őazdálkodás és közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ, VP6-7.2.1-7.4.1.3-17 Helyi termékértékesítést szolőáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztésetop-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés. TOP-1.2.1-16; TOP-6.1.4-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartőató turizmusfejlesztés, VP3-9.1.1.-17 Termel i csoportok és szervezetek létreőozása, VP4-16.5.1-17 A fenntartőatósáőot célzó tájőazdálkodás, terület- és tájőasználat váltás együttm ködései, VP6-16.9.1-17 Szolidáris Őazdálkodás és közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ, VP6-7.2.1-7.4.1.3-17 Helyi termékértékesítést szolőáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése. 5.6.3. Sz-3: A meőyei lakossáő életmin séőének javítása a mindennapokban is elterjed környezettudatos meőoldásokkal KözösséŐi válaszok kialakítása a klímaváltozásra SZi-9 Az éőőajlatváltozás elleni küzdelem közösséői er feszítésként leőet iőazán eredményes, de a várőató széls séőekre való felkészülés és a bekövetkezett eseményekre való reaőálás is m köd képes közösséőekben iőazán őatékony. A meőye számos településén, térséőében a közösséőek elmúlt évtizedekben véőbement eróziója az alkalmazkodóképesséőet is lerontotta. SzükséŐ van olyan intézkedésre, mely a közösséőek bels eőyüttm ködését, normális m ködését őelyreállítja, meőfelel válaszok kialakítását seőítve el ezzel az új (és réői) kiőívásokra. A meőye leőinkább kiszolőáltatott, szerkezetében erodálódott közösséőeiben tanácsadással, mentorálással, komplex közösséőfejlesztési akciókkal kell javítani a őelyi társadalom m köd képesséőét, el seőítve, őoőy a őelyiek alaposabban meőismerjék mikrokörnyezetüket, illetve a táőabb összefüőőéseket. A várőató változások bemutatásával és speciális, eőyedi közösséőekre szabott mitiőációs és alkalmazkodási minták (csomaőok) kifejlesztésével kell el seőíteni, őoőy a őely és a őelyiek adottsáőaiőoz iőazodó válaszokat leőessen adni a várőató változásokra. A ŐazdasáŐi, életvezetési, fejlesztési modellek kidolőozásánál és meővalósításánál törekedni kell az olcsó, eőyszer, közösséői eőyüttm ködésre, őelyi őaőyományokra és ötletekre épít meőoldásokra. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-2 A-9 SZ-3 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, közösséőfejleszt, szociális fejleszt szervezetek Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás őelyi közösséőek, els sorban a leszakadó, rossz ŐazdasáŐi, társadalmi őelyzet térséőekben, települési önkormányzatok 20 millió Ft KEHOP-5.1.1-17; KEHOP-5.1.2-17; KEHOP-5.1.3-17 MeŐújuló alapú zöldáram-termelés el seőítése 4 MW beépített teljesítményt meőőaladó villamos enerőia termel rendszerek telepítésével, KEHOP-5.3.2-17 Helyi ő és ő tési iőény kieléőítése 171

meőújuló enerőiaforrásokkal, TOP-5.3.1-16; TOP-6.9.2-16 A őelyi identitás és koőézió er sítése, TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 A társadalmi eőyüttm ködés er sítését szolőáló őelyi szint komplex programok, TOP-5.1.2-16; TOP-6.8.2-16 Helyi foőlalkoztatási eőyüttm ködések, TOP-1.1.3-16; TOP-6.1.3-16 Helyi ŐazdasáŐfejlesztés, TOP-7.1.1-16 Kulturális és közösséői terek infrastrukturális fejlesztése és őelyi közösséőszervezés a városi őelyi fejlesztési stratéőiáőoz kapcsolódva, TOP-6.7.1-16 MeŐyei joőú városok leromlott városi területeinek reőabilitációja, TOP-5.1.1-16 MeŐyei szint foőlalkoztatási meőállapodások, foőlalkoztatási-őazdasáőfejlesztési eőyüttm ködések. Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól SZi-10 A klímatudatos életformára nevelést a leőet leőfiatalabb korban kell elkezdeni, mert ekkor a leőfoőékonyabbak a Őyermekek az új információkra. A Őyermekek maőuk is tanítőatják szüleiket is, ezáltal őozzájárulva a feln tt Őenerációk maőatartás-változásáőoz. Az intézkedés véőreőajtásánál támaszkodni leőet az óvodák, bölcs dék, iskolák őálózatára, melyek az információk napi szint átadásának terepei leőetnek. Ezen intézmények számára ki kell dolőozni és át kell adni az éőőajlatváltozás várőató őatásaival, a klímatudatos, fenntartőató életmóddal, az alkalmazkodással kapcsolatos, illetve közösséői eőyüttműködésre nevel oktatási csomaőokat. Az anyaőok kidolőozásánál a őelyi adottsáőokból és a Őyermekek életkori sajátossáőaiból kell kiindulni. Az oktatási csomagok, módszertan kidolőozásánál a meőyei zöld óvodák, ökoiskolák tapasztalataira kell építeni. Biztosítani kell a pedaőóőusok továbbképzését a témában. Az óvodák, iskolák számára leőet séőet kell teremteni, őoőy célzott, komplex kampányokkal fokozzák az érdekl dést a klímaváltozás témaköre iránt, és terjesszék az ezzel kapcsolatos információkat. A kampányok a Őyermekek mellett a szül k, a szélesebb őelyi közösséő bevonásának is eszközei leőetnek. A szemléletformálás további eszközeiként, őelyszíneiként alkalmazőatók a szakkörök, pályázatok, tanulmányi versenyek, kirándulások, erdei iskolák, táborok, iskolai tankertek is. Az intézkedés elemei a meőyei ITP 1.4. intézkedésével állnak összőanőban. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2 A-9 SZ-3 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, iskolák a meőyében, óvodák a meőyében, települési önkormányzatok KlebelsberŐ Központ, Nemzeti PedaŐóŐus Kar Borsod- Közreműködő szervezet(ek) Abaúj-Zemplén MeŐyei szervezete, civil szervezetek, eőyőázak, alapítványok Célcsoport óvodások, iskolások, szül k Finanszírozási igény 50 millió Ft Lehetséges forrás Megyei Környezetvédelmi/Klíma Alap, EFOP-1.3.6-17 IfjúsáŐi kisközösséői eőyüttm ködések támoőatása, EFOP-3.3.7-17 Informális és nem formális tanulási leőet séőek kialakítása a köznevelési intézményekben EFOP-1.3.9-17 Iskolaközpontú őelyi eőyüttm ködések, EFOP-3.3.2-16 Kulturális intézmények a köznevelés eredményesséőéért, 172

EFOP-1.8.5-17 Men menzák az iskolákban EŐészséŐes étkezést és életstílust népszer sít programok, EFOP-3.3.6-17 Természettudományos élménypedaőóőiai proőramkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése. A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és SZi-11 oktatása A fenntartőató, klímatudatos életforma, az alkalmazkodás praktikus leőet séőei ma méő kevéssé ismertek a lakossáő körében. Ezek a leőtöbb esetben az életmin séőet is javítják, csökkentőetik a kiadásokat, ésszer bbek, ŐazdasáŐosabbak leőetnek a ma bevett meőoldásoknál. Az intézkedés keretében széles körben be kell mutatni az ésszerű, olcsó, eőyszerű klímavédelmi és alkalmazkodási módszereket a lakossáő számára, seőítséőet és támoőatást nyújtva aőőoz, őoőy ezeket a mindennapi életben is meő tudják valósítani. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése projekt keretében meővalósítőató alkalmazkodási javaslatcsomaőok kerülnek kidolőozásra a lakossáő számára, kiemelt fiőyelemmel a leősérülékenyebb társadalmi csoportokra (szeőények, id sek, Őyermekek). Ezen alkalmazkodási csomaőok népszer sítésére a Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, illetve civil szervezetek kampányokat indítanak. A komplex kampányok a médián keresztül, reklámokkal, utcai rendezvényekkel, őelyi eseményeken (pl. falunapokon) való részvétellel, vetélked kkel, m őelymunkákkal juttatják el a lakossáő széles köréőez az üzeneteket. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-1, M-6 A-2, A-5 SZ-3 Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Civil szervezetek Közreműködő: MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Célcsoport lakossáő Finanszírozási igény 30 millió Ft Lehetséges forrás EFOP-1.3.9-17 Iskolaközpontú őelyi eőyüttm ködések, EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási őálózati eőyüttm ködések, KEHOP-3.1.3 Szemléletformálás a őulladékképz dés meőel zésére. Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira SZi-12 A szociális 179 és eőészséőüőyi intézmények a klímaváltozás miatt növekv id járási széls séőek eőészséőre Őyakorolt őatásai okán meőnövekedett terőelésre kell felkészüljenek a jöv ben. MaŐuk az intézmények az információterjesztés őelyszínei és eszközei is eőyben, aőol az id járási széls séőekre való felkészülés módszereir l tájékoztatőatják a leőinkább érintetteket. Az id s, sérült, őátrányos őelyzet embereket érint leőfontosabb kiőívások közé sorolőatók többek között a Őyakoribb ő őullámok, léőszennyezés (nyári ózon), meőnövekedett UV-B suőárzás, ivóvíz- és élelmiszerbiztonsáő csökkenése, a viőarok, felő szakadások, árvizek, új típusú kórozók meőjelenése. A szociális és eőészséőüőyi intézmények dolőozóit fel kell készíteni a várőató kiőívásokra, meő kell er síteni tecőnikai és őumán kapacitásaikat. Célzott információs anyaőokat kell készíteni és rendelkezésükre bocsátani, melyekkel üőyfeleiket tájékoztatni tudják az alkalmazkodás őatékony és elérőet módjairól. Ismeretterjesztési kampánnyal az információk széles kör terjesztése érőet el az érintettek körében 179 Alapszolgáltatások: faluőondnoki, tanyaőondnoki szolőáltatás, étkeztetés, őázi seőítséőnyújtás, családseőítés, közösséői ellátások, támoőató szolőáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Szakosított ellátási formák: ápolást, Őondozást nyújtó intézmények, reőabilitációs intézmények, átmeneti előelyezést nyújtó intézmények, lakóottőonok 173

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja A-1 SZ-3 Időtáv 2020 Felelős települési önkormányzatok, szociális intézmények m ködtet i, eőészséőüőyi intézmények m ködtet i szociális intézmények dolőozói, eőészséőüőyi intézmények Célcsoport dolőozói, id sek, tartós beteőséőben szenved k, őátrányos őelyzet ek Finanszírozási igény 40 millió Ft Lehetséges forrás EFOP-1.10.2-17 EŐészséŐüŐyi őumáner forrásfejlesztés, EFOP-1.9.8-17 EŐyőázi és civil szervezetek szociális közfeladat ellátásának támoőatása, EFOP-1.1.7-17 Hátrányos őelyzet személyek munkaer -piaci inteőrációjának seőítése őelyi eszközökkel, EFOP-1.5.2-16 Humán szolőáltatások fejlesztése térséői szemléletben, EFOP-1.5.3-16 Humán szolőáltatások fejlesztése térséői szemléletben kedvezményezett térséőek, EFOP-1.10.3-17 Képzési proőramok az eőészséőüőyi áőazat szolőáltatás-fejlesztése érdekében. A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással SZi-13 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye lakóépület-állományában az enerőiaőatékonysáői és adaptációs szempontból kedvez tlen tulajdonsáőú épületek maőas aránya miatt kiemelt feladat a meőyében találőató lakóépületek korszer sítése, felújítása. Ezt meőalapozőatja a lakossáő meőfelel tájékoztatása, mely elektronikusan is elérőet ismertet anyaő összeállítását jelenti az ütemezett felújítási leőet séőekr l, a nyári túlmeleőedés elkerülését szolőáló tecőnolóőiákról, az enerőiaőatékonysáői, és a meőújuló enerőiákat őasználó m szaki meőoldásokról, a rendelkezésre álló támoőatásokról, őitelleőet séőekr l, jó Őyakorlatokról. Az ismertet anyaő elektronikusan elérőet formában seőíti a lakossáő tájékozódását a őatékony beavatkozások kiválasztásában. A középületek esetében a Középületek energiahatékonysági felújítása és megújuló energia felhasználásuk növelése intézkedés által említett ÜHG-kibocsátás csökkentési feladatok meővalósítását szintén eőy információs anyaő összeállítása támoőatja a középületek felújítási leőet séőeir l: műszaki meőoldásokról, rendelkezésre álló támoőatásokról, jó Őyakorlatok bemutatásáról, eőyüttműködési leőet séőek felvázolásáról. Az összeállított információs anyaő elektronikusan lesz elérőet az önkormányzatok és az eőyéb célcsoportok számára. Az ismertet anyaőokat érdemes 2-3 évente, a sziőorodó m szaki szabványok, a változó környezet és a visszajelzések fiőyelembevételével felülvizsőálni, újabb jó Őyakorlatokkal frissíteni. A középületekre vonatkozó információs anyaőot a Nemzeti EnerŐetikusi Hálózattal eőyütt érdemes összeállítani, és a őálózat tanácsadóin keresztül terjeszteni. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv Felelős Közreműködő szervezetek MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M-1, M-2 A-2 SZ-1, SZ-3 2020, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányőivatal (Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Lecőner Tudásközpont, Klímareferensi Hálózat, űmi NKft, építészek, épít ipari vállalkozások, épít anyaő-őyártók, 174

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás épít ipari szövetséőek pl. űmsz (űpületsziőetel k- BádoŐosok és Tet fed k MaŐyarorszáŐi SzövetséŐe), űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara épület tulajdonosok, társasőázak, lakásszövetkezetek, lakossáő, települési önkormányzatok, költséővetési szervek, alapítványok, eőyőázak 2-10 millió Ft Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció, MeŐyei Környezetvédelmi/Klíma Alap, Települési Környezetvédelmi Alap. A hulladék mennyiséőének csökkentése, tudatos foőyasztás népszerűsítése, SZi-14 újraőasznosítőató őulladékok szelektív Őyűjtésének ösztönzése A őulladékszektor, bár elmarad az enerőetika, a közlekedés vaőy a naőyipari termelés kibocsátása möőött, emissziójának mérséklése méőis őozzájárul a klímaváltozási őatások csökkentéséőez. Ebben mozőástér mutatkozik bizonyos mitiőációs intézkedések meőtételére: a tudatos foőyasztás eőyrészt csökkenti a felesleőes anyaőőasználatot, pazarlást, íőy a termelés és kereskedelem során keletkez üveőőáz Őáz kibocsátást, másrészt csökken a lerakókra kerül őulladék mennyiséőe. A meőyében már kiépült szelektív őulladékőy jtési rendszerek kiőasználtsáőa jelent sen javítőató a lakossáő szemléletformálásával. A őázi komposztálás népszerűsítése révén a lerakókra kerül őulladék mennyiséőe csökkentőet, illetve a talajer meőújítására őasználőató anyaő képz dőet. A tudatos foőyasztást, a keletkez őulladék mennyiséőének csökkentését és a őulladékok újraőasznosítását az alábbi szemléletformálási eszközökkel seőíti el az intézkedés: információs anyaőok összeállítása, terjesztése; komplex kampányok lebonyolítása (médiakampány és rendezvénysorozat); iskolai, óvodai szemléletformálási rendezvények, komposztládák kiosztása. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M-5 SZ-3 Időtáv Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás 2020-iŐ, fenntartás 2030-ig Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, őulladékkezel nonprofit kft.-k, települési önkormányzatok, civil környezetvédelemi szervezetek lakossáő 10 millió Ft KEHOP-3.1.3 Szemléletformálás a őulladékképz dés meőel zésére, OrszáŐos Környezetvédelmi és Természetvédelmi F felüőyel séő Nemzeti HulladékŐazdálkodási IŐazŐatósáŐa (OKTF NHI). 175

5.6.4. Sz-4: KlímapartnerséŐi őálózat m ködtetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett ÉŐőajlatváltozási Platform kib vítése és meőer sítése SZi-15 Az éőőajlatváltozás mindenkit érint valamilyen formában, íőy a meőye ŐazdasáŐi és társadalmi szerepl inek a maőuk területén tájékozódniuk szükséőes, és meő kell tenniük a meőfelel felkészülési intézkedéseket, illetve a szektorközi, meőyén belüli kommunikációt, koordinációt, tudásmeőosztást is er síteni szükséőes. Ennek fóruma a meőyei klímastratéőia tervezése során létreőozott ÉŐőajlatváltozási Platform. Összetételét meőfelel id közönként célszerű felül vizsőálni és szükséő esetén b víteni kell, őoőy a mitiőáció és adaptáció szempontjából kulcsfontossáőú meőyei szerepl k aktívan bevonásra kerüljenek. A köziőazőatás, államiőazőatás (különösen a katasztrófavédelem), ŐazdasáŐ, civil szektor szerepl i, szociális és eőészséőüőyi intézmények, kritikus infrastruktúrákat üzemeltet k és más érintettek számára a rendszeres ülések biztosítják, őoőy tudásukat, jó Őyakorlataikat bemutatőassák. A Platformon belül operatív munkabizottsáőok alakítandók eőyes speciális feladatok ellátása érdekében. A Platform rendszeres egyeztetési és tudásmeőosztási leőet séőet szervez Borsod-Abaúj-Zemplén települési önkormányzatainak a klímavédelem és az alkalmazkodás terén, naprakész tudományos és szakmai információkkal támoőatja az önkormányzatok területrendezési, fejlesztési, beruőázásokkal kapcsolatos tervezési munkáját. SeŐít abban, őoőy a fenntartőatósáő szempontjait inteőrálják az önkormányzati tervezésbe, infrastruktúrafejlesztésbe, projektőenerálásba, beruőázások bevonzásával kapcsolatos tevékenyséőekbe. Rendszeres eőyeztet fórumot biztosít a tapasztalatok meőosztására, tanácsot ad, illetve biztosítja a releváns szakért kkel a kapcsolatot. TámoŐatja a SECAP-ok tervezését és meővalósítását. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez Időtáv 2030 Felelős Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MitiŐációs célkitűzés kódja Adaptációs célkitűzés kódja Szemléletformálási célkitűzés kódja M1 - M6 A1 - A9 SZ-4 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat űőőajlatváltozási Platform taőjai, a meőye meőőatározó ŐazdasáŐi szerepl i, civil szervezetek, települési önkormányzatok, köziőazőatás, kritikus infrastruktúrákat üzemeltet k, szociális intézmények, eőészséőüőyi intézmények 1-2 millió Ft KEHOP-1.2.0 - KlímastratéŐiák kidolőozásáőoz kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat saját költséővetése, TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 A társadalmi eőyüttm ködés er sítését szolőáló őelyi szint komplex programok. 176

ÉŐőajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenyséőének SZi-16 er sítése A Platform a klímaváltozással kapcsolatos áőazatközi tudásmeőosztás és ismeretterjesztés meőyei csomópontja. Oktatások, képzések, kampányok szervezésével, online tájékoztatási központ működtetésével járul őozzá a meőye érintettjeinek felkészüléséőez. A Miskolci EŐyetemre támaszkodva, a NATéR tapasztalatait beépítve meőyei tudástár létreőozása szükséőes. Ezáltal a Platform résztvev i és más tudományos, ŐazdasáŐi, társadalmi szerepl k által rendelkezésre bocsátott információk elérőet vé válnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat portálján. A klímaváltozással, mitiőációval, alkalmazkodással kapcsolatos naprakész, tervezést, felkészülést seőít információk íőy közvetlenül őozzáférőet k, ezen túlmen en a tájékozódást, szemléletformálást további eszközök is seőítik. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat a Platform taőjainak bevonásával komplex kampányokat indít a mitiőáció és adaptáció aktuális kérdéseir l és leőet séőeir l, a szakmai közönséő és a lakossáő számára proőramokat szervez, médiakampánnyal terjeszt információkat széles körben. MitiŐációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés célkitűzés Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez célkitűzés kódja kódja kódja M1 - M6 A1 - A9 SZ-4 Közreműködő szervezetek Időtáv 2020 Felelős Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Egyetem Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ űőőajlatváltozási Platform taőjai, szakpolitikusok, tudomány, lakossáő 3 millió Ft Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat költséővetése TOP-5.2.1-16; TOP-6.9.1-16 A társadalmi eőyüttm ködés er sítését szolőáló őelyi szint komplex programok, EFOP-3.6.3-VEKOP-16 Fels oktatási őallőatók tudományos m őelyeinek és proőramjainak támoőatása, EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási őálózati eőyüttm ködések. 177

6. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI 6.1. A véőreőajtás menedzsment eszközei EŐy tervdokumentum pályafutása optimális esetben nem ér véőet a tervezés lezárultával: a stratéőiai ciklus teljes lefuttatása, majd az új ciklus meőkezdése széleskör menedzsment tevékenyséőet iőényel. A stratéőia véőreőajtása kapcsán alapvet szempont, őoőy a meőőatározott id - és költséőkereten belül sikeresen teljesüljenek a tervezési folyamatban meőőatározott célok. A célrendszerben foőlalt célkit zések teljesüléséőez szükséőes er forrásokat és eszközöket optimálisan és ezek szinerőiáját biztosítva kell felőasználni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KlímastratéŐia véőreőajtásának f felel se a Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat. Az önkormányzat szervezetén belül operatív csoport került kialakításra a tényleőes implementációs fázisok kezelésére, a megyei szakmai meővalósító és a Projektmenedzsment csoport. E mellett m ködik a MeŐyei űőőajlatváltozási Platform, amely szervezetet a Platform TitkársáŐ koordinálja és m ködteti. A csoport feladata a tevékenyséőek és er források el zetes tervezése; a tevékenyséőek szervezése és ütemezése; a kapcsolódó adminisztráció; a tevékenyséőek folyamatos fiőyelemmel kísérése; erre alapozva az el reőaladás (periodikus) vizsőálata; a véőreőajtás folyamatos, majd utólaőos értékelése és szükséő szerint revíziója. A tervezési ciklus zárultakor a tervezési-véőreőajtási folyamat adminisztratív zárása, a fejlesztés eredményének átadása is ide sorolőató. Kapcsolódó feladat a SECAP (Fenntartőató energia- és klímaakcióterv) kidolőozásának koordinálása, illetve a különböz önkormányzati el terjesztések klímaszempontú el zetes vizsőálata is. A tervezés és a véőreőajtás zökken mentesséőét seőíti a tevékenyséőek el zetes pontos ütemezése. Az alábbi ábra a stratéőia tervezéséőez, véőreőajtásáőoz, a kapcsolódó monitorinő és értékelési feladatokőoz kapcsolódó feladatokat, munkafázisokat röőzíti és ütemezi. A stratéőia 2018. els félévében való elfoőadásával számolva, a véőreőajtás, illetve a visszacsatolásokat biztosító el zetes, közbens és utólaőos értékelések a következ fázisokban követik eőymást. 178

69. ábra: A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei klímastratéőia tervezésének és meővalósításának ütemezése 6.2. A őazai fejlesztéspolitikai intézményi keretek és eőyüttműködési leőet séőek 6.2.1. A meőyék fejlesztéspolitikai szerepe A meőyék területfejlesztési szerepe napjainkban növekv jelent séő. Ebben naőy szerepe van a jelenleői maőyarorszáői fejlesztéspolitika alapvet en európai uniós forrás-központú jelleőének. A őazai fejlesztéspolitikai szervezetrendszer csúcsán a Fejlesztéspolitikai Koordinációs BizottsáŐ (FKB) áll, melynek feladata az európai uniós forrásból meővalósuló fejlesztéspolitika (íőy a kapcsolódó klímavédelmi és adaptációs fejlesztések) véőreőajtásának összeőanőolása, a kapcsolódó kormányzati döntések el készítése és a központi koordinációs tevékenyséő. Az eőyes operatív proőramokat irányító őatósáőok menedzselik a szaktárcák részeként m ködve. 2014-2020 több változást is őozott a korábbi id szakokőoz képest. Új intézményi meőoldásként az irányító őatósáőok és a közrem köd szervezetek funkcionálisan összevonásra kerültek, a Terület- és Településfejlesztési Operatív ProŐram kivételével, aőol a pályázatkezelési feladatokat közrem köd szervezetként a meőyei őálózattal is rendelkez MaŐyar Államkincstár látja el. A korábbi őét reőionális operatív proőramot két, er teljesen ŐazdasáŐfejlesztési irányultsáőú területi operatív proőram váltotta fel: a őat elmaradott réőióra koncentráló Terület-és Településfejlesztési Operatív ProŐram (TOP), és a KözépmaŐyarorszáŐi réőióra készült Versenyképes Közép-MaŐyarorszáŐ Operatív ProŐram (VEKOP). LényeŐesen meőn tt a pénzüőyi eszközök (visszatérítend támoőatások) súlya. 2014-2020 során kiemelt fiőyelmet kap az éőőajlatváltozás témaköre. A szabályozások szerint a támoőatások leőalább 20%-át e célra kell fordítani. A maőyarorszáői területi és fejlesztéspolitikai tervezés alapját a nemzeti áőazati és területi tervezés dokumentumai jelentik. E nemzeti szinten túl a tervezés, proőramozás f területi szintje eőyértelm en a meőye, amely fontos összeőanőoló és támoőató szerepet tölt be a járási lépték, inteőrált város-és-vidéke szint őelyi tervezésben is. A meőyék koordinációs, tervezési és véőreőajtási feladatok révén közrem ködnek a vidékfejlesztési proőramozásban is. A meőyei proőramok ebben a rendszerben eőyfajta vállalások: konkrét költséővetés, a meővalósulást, a támoőatás-felőasználás őatékonysáőát mér 179

indikátorok vannak őozzájuk rendelve. A tervőierarcőia loőikája szerint a meőyei szinten készül közép- és őosszú távú fejlesztési proőramokba inteőrálni kell a őelyi fejlesztési proőramok célkit zéseit is. A meőyék a 2014-2020-as tervezési felkészülés során 2012-ben meőyei szint őelyzetfeltáró dokumentumokat készítettek, melyekre aztán ráépültek a 2014-re elkészült meőyei területfejlesztési koncepciók, meőőatározva a meőye őosszú távú céljait és jöv képét, lefektetve a meőye tervezési alapjait. 2014-ben készültek el a meőyei területfejlesztési proőramok is, az eőyes meőyei várostérséőek, járások és járásközpontok tervezéséőez is szolőáltatva fontos információkat. A következ lépés a meőyei stratéőiai célokra és fejlesztési prioritásokra fókuszálva a 2014-2020 id szak forrásfelőasználását seőít inteőrált területi proőramok (ITP-k) elkészítése volt. E dokumentumok a meőyék TOP vaőy VEKOP forráskeretére épülnek, meőőatározva a Borsod-Abaúj-Zemplén meőye számára a forráskeret felőasználásának rendszerét és biztosítva a TOP célértékek teljesüléséőez való őozzájárulást a meőye a őelyi szükséőleteit fiőyelembe véve. Az ITP forráskeretének felőasználása támoőatási kérelmek (az adott meőye által preferált fejlesztési célterületen meővalósuló, az adott fejlesztési tematikát lefed, az adott kedvezményezetti kör által benyújtott fejlesztési elképzelések) alapján történik. A felőívások meőyei ITP alapján történ meőőirdetése, a támoőatási kérelmek befoőadása, értékelése és a döntési javaslat meőőozatala az IH feladata, azonban a meőyének a döntésben részvételi joga van. 6.2.2. Konkrét meőyei intézményi őáttér és feladatok A meőyei klímastratéőiát a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei közőy lés foőadja el. A fejlesztés intézményrendszerének központ elemei a MeŐyei Önkormányzati Hivatal keretében a szakmai meővalósító és a Projektmendzsment csoport, valamint a MeŐyei űőőajlatváltozási Platform TitkársáŐa. Utóbbi feladatainak ellátása során az el bbire támaszkodik. A TitkársáŐon 2 f munkavállalót foőlalkoztat a megye. A tervezési folyamat során a MeŐyei űőőajlatváltozási Platform létreőozása és m ködtetése meőtörtént, amelynek taőjai között számos meőyei szakmai szervezet, meőyei iőazőatási szervezet, tudományos szervezetek, civil szervezetek, természetvédelmi, vízüőyi, katasztrófavédelmi szervezetek, akikkel neőyedévente történ szakmai ülések történnek. (A 2.5.3-as fejezetben részletesen meőtalálőatóak a tagok listája). Ezáltal meővalósult e szervezetekkel a kapcsolatfelvétel az eőyüttm ködések kialakítása és eőyeztetések lefolytatása. A leőetséőes partnerintézmények körének kialakítása során teőát komoly seőítséőet jelentett a szakmai koordinációs és konzultációs feladatokat ellátó Megyei űőőajlatváltozási Platform. A résztvev szervezetek közrem ködésére a stratéőiában kijelölt intézkedések véőreőajtásának ellen rzése során is számít a meőye. Fontos a jöv re nézve a meőye koordináló szerepének további er sítése, őoőy a szemléletformálás, információátadás, szakmai seőítséőnyújtás terén támoőassa a lakossáő, a települési önkormányzatok, településeőyüttesek munkáját. Kapcsolódó meőyei önkormányzati feladatok: a meőyei lakossáő környezet- és klímatudatos információkkal történ ellátása és szemléletformálása; jó Őyakorlatok meőosztása; klíma- és enerőiatudatos példamutatás; klíma- és enerőiatudatos meőoldások ösztönzése a fejlesztések során; a településőálózati szerepl k által készített őelyi klímastratéőiák elkészítéséőez nyújtott szakmai támoőatás; a településőálózati szerepl k által készített őelyi klímastratéőiák értékelésében nyújtott szakmai támoőatás; 180

a tervezési és véőreőajtási munkálatokban való eőyüttm ködési, összeőanőolási, szervezési, adminisztrációs közrem ködés; a partnerséő elvének érvényesítése. 6.3. A Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei klímastratéőia finanszírozásának meőőatározása A finanszírozási őáttér meőőatározása keretében került sor a rendelkezésre álló saját források és támoőatási leőet séőek feltérképezésére, az eőyes tevékenyséőekőez tartozó összeőek kalkulálására. Ezek alapján történt meő a stratéőia költséővetésének összeállítása, a különböz költséőtípusok azonosítása. A meőye döntőet meőyei éőőajlatvédelmi alap létreőozataláról is. Az elérőet támoőatások túlnyomó többséőe jelenleő az EU-s alapok irányából várőató. A jelenleői proőramid szakban kiemelt fiőyelmet kap az éőőajlatváltozás témaköre, a támoőatások leőalább 20%-át uőyanis e célra kell fordítani a szabályozások szerint. Ezekre vonatkozó támoőatások a Környezeti és EnerŐiaőatékonysáŐi (KEHOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési (TOP), a GazdasáŐfejlesztési és Innovációs (GINOP), továbbá a Versenyképes Közép-MaŐyarorszáŐ (VEKOP) operatív proőramokban, az InteŐrált Közlekedésfejlesztés Operatív ProŐramban (IKOP) és a Vidékfejlesztési ProŐramban (VP) lelőet ek fel. Hazai források tekintetében az ún. Zöld Beruőázási Rendszer (ZBR) keretében kerül sor a kiotói eőyséőek értékesítéséb l származó bevétel felőasználására, továbbá 2013-ban létrejött a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) kvótabevételeinek felőasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium őáttérintézménye, a Nemzeti Fejlesztési és StratéŐiai Intézet Nkft. által kezelt pályázatok teszik elérőet vé a lakossáő számára az ottőonaik enerőetikai korszer sítését a meőújuló enerőiaforrások felőasználásával, alacsony enerőiafelőasználású épületek felújításával, távf t rendszerek őatékonysáőának növelésével, a viláőítási és közviláőítási rendszerek modernizációjával, az elavult őáztartási Őépek és f t berendezések cseréjével. A kiotói eőyséőek átruőázásából 2015. január 1-jét követ en a keletkezett bevétel 50%-ának felőasználásáról az államőáztartásért felel s miniszter Őondoskodik a NemzetŐazdasáŐi Minisztérium által m ködtetett GazdasáŐi Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%- ának teljesítése és az elektromos tölt infrastruktúra-telepítésőez kapcsolódó beruőázások támoőatásával. Hazai források tekintetében a 2013-ban a Zöld Beruőázási Rendszer (ZBR) őelyett létreőozott a ZöldŐazdasáŐ Finanszírozási Rendszer (ZFR) keretében kerül sor az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) őazai kvótabevételeinek felőasználására. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium őáttérintézménye a NFSI Nemzeti Fejlesztési és StratéŐiai Intézet Nkft. kezelt pályázatok teszik elérőet vé a lakossáőszámára az ottőonaik enerőetikai korszer sítését a meőújuló enerőiaforrások felőasználásával, alacsony enerőiafelőasználású épületek felújításával, távf t rendszerek őatékonysáőát növelésével, a viláőítási és közviláőítási rendszerek modernizációjával, az elavult őáztartási Őépek és f t berendezések cseréjével. A kiotói eőyséőek átruőázásából 2015. január 1-jét követ en a keletkezett bevétel 50%-ának felőasználásáról az államőáztartásért felel s miniszter Őondoskodik a NemzetŐazdasáŐi Minisztérium által m ködtetett GazdasáŐi Zöldítési Rendszer (GZR) keretében a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%-ának teljesítése és az elektromos tölt infrastruktúra-telepítésőez kapcsolódó beruőázások támoőatásával. NaŐyon fontos, őoőy a klímastratéőiában meőőatározott intézkedések véőreőajtása ne kizárólaő a különböz pályázati finanszírozási forrásoktól füőőjön. Számos alternatív forrás is elérőet f leő a kisebb költséő intézkedések meővalósításáőoz. A klímastratéőia nem minden intézkedése iőényel 181

külön finanszírozási forrást több beépítőet olyan tevékenyséőekbe, melyeket a felel sként meőjelölt szervezetek eőyébként is ellátnak. Klímaalap, környezetvédelmi alap: a települési önkormányzatok által véőreőajtandó intézkedések esetén létreőozőató települési klíma-, vaőy környezetvédelmi alap, amely önkormányzati költséővetésb l, őelyi adókból, adományokból állőat. A meőyei önkormányzat illetve más, az intézkedést véőreőajtó szervezetek saját költséővetésükön belül esetleő más projektjükőöz kapcsolódóan is meővalósítőatnak bizonyos intézkedéseket. Nagyon fontos szerepe lehet a harmadik utas (szponzoráció) és a közösséői finanszírozásnak is. Fontos a meőyei vállalatokkal való eőyüttm ködés, akik társadalmi felel sséővállalási (CSR) tevékenyséőük keretében is támoőatőatják a klímastratéőia meővalósulását. Az intézkedéseket taőlaló fejezetek táblái már jelezték az eőyes intézkedésekőez rendelt forrásokat és összeőeket; ezeket most táblázatos formában összesíti a fejezet, mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási stratéőia-pillérenként. A finanszírozási források között kék színnel jeleztük az Uniós, sötétzölddel a őazai központi költséővetési, viláőoszölddel a térséői/őelyi közforrásokat, sárőával a maőánforrásokat. 182

6.3.1. MeŐel zésre irányuló, a mitiőációt szolőáló intézkedések pénzüőyi őáttere Intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendszeri kapcsolódás (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Mi-1 Mi-2 Mi-3 Mi-4 A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása Középületek enerőiaőatékonysáői felújítása és meőújuló enerőiafelőasználásuk növelése MeŐyeőáza enerőetikai korszerűsítése Okos városok kialakításának ösztönzése M-1, M-2, A-2, SZ-3 M-1, M-2, A-2, SZ-1 M-1, M-2, SZ- 1 M-1, M-2, M- 6, A-1, A-2, SZ-1 30.000-50.000 3.000-8.000 GINOP Otthon Melege Program ZFR- KONVEKTOR/2017 Otthon Melege Program HGCS/2017 Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció LakossáŐi saját forrás Banki enerőiaőatékonysáőot támoőató, kedvezményes őitel Települési Környezetvédelmi Alap TOP KEHOP MeŐyei Környezetvédelmi Alap Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció 2017-2030 2017-2030 500-600 TOP 2017-2025 1-3 TOP MeŐyei Környezetvédelmi Alap 2017-2020 épület-tulajdonosok, társasőázak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok települési önkormányzatok, költséővetési szervek, intézmények alapítványok, eőyőázak, eőyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányőivatal Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat, űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, települési f építészek, épít anyaő-őyártók, épít ipari szövetséőek, építészek, épít ipari vállalkozások, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei űpítész Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányőivatal Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat, űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei űpítész Kamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara űmi NKft., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Forster Gyula Nemzeti ÖrökséŐvédelmi és VaŐyonŐazdálkodási Központ Miskolc MJV Önkormányzata Lecőner Tudásközpont, Miskolc MJV Önkormányzata Klímabarát Települések SzövetséŐes, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási 183

Intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendszeri kapcsolódás (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Mi-5 Mi-6 Mi-7 Mi-8 Mi-9 Mi-10 Mi-11 Mi-12 Fenntartőató EnerŐia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolőozása MeŐújuló enerőiát őasznosító kiser művek fejlesztése, kapcsolódó közösséői kezdeményezések támoőatása Távő rendszerek továbbfejlesztése a meőújuló enerőia részarány növelésével EnerŐiaőatékonysáŐfokozás és a meőújuló enerőiaőasználat arányának növelése a meőyei vállalkozásoknál A megyei ŐazdasáŐi szerepl k társadalmi felel sséővállalásának er sítése ZöldŐazdasáŐ fejlesztés a meőyében El városi vasúti és fenntartőató városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térséőében Közúti közösséői közlekedés fejlesztése M-1, M-2, M- 6, A-1, A-2, SZ-1 50-100 M-2, SZ-1 10.000-20.000 M-1, M-2, SZ- 3 M-1, M-2, M- 3, SZ-2 1.000-5.000 5.000-20.000 M-3, SZ-2 20-50 M-3, SZ-2 200 TOP MeŐyei Környezetvédelmi Alap KEHOP VP MeŐyei Környezetvédelmi Alap KEHOP MeŐyei Környezetvédelmi Alap TOP GINOP Vállalkozások saját forrásai Megyei Környezetvédelmi Alap Vállalkozások saját forrásai Megyei Környezetvédelmi Alap GINOP Vállalkozások saját forrásai Megyei Környezetvédelmi Alap 2017-2020 2017-2030 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat települési önkormányzatok települési önkormányzatok ŐazdasáŐi vállalkozások 2017-2025 városi távő szolőáltatók 2017-2025 meőyei vállalkozások 2017-2025 2017-2025 M-4, SZ-3 10.000-15.000 IKOP 2017-2025 M-4, SZ-3 3.000-10.000 TOP 2017-2030 Borsod-Abaúj-Zemplén meőye naőy ipari üzemei, megyei kis- és középvállalkozások Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara, Miskolci Egyetem MÁV Zrt., MÁV-Start Zrt., űszak-magyarorszáői Közlekedési Központ Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Központ PolŐármesterek SzövetséŐe LEADER közösséőek (Helyi akciócsoportok) LEADER közösséőek (Helyi akciócsoportok) MaŐyar Természetvéd k SzövetséŐe civil szervezetek Miskolci H szolőáltató Kft., Miskolci Geotermia Zrt., Geo-Wendung Zrt., MATÁSzSz Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok civil szervezetek Miskolc Városi Közlekedési Zrt., Miskolc MJV Önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok 184

Intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendszeri kapcsolódás (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Mi-13 Mi-14 Mi-15 Mi-16 Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása Kerékpárutak és kerékpárforőalmi létesítmények fejlesztése Alternatív őajtóanyaőú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése A őulladékok újraőasznosításának el seőítése M-4, SZ-3 3.000-10.000 IKOP 2017-2030 MÁV Zrt. M-4, SZ-3 1.000-3.000 M-3, M-4, SZ- 1, SZ-2 2.000-8.000 Mi-17 Szennyvízkezelés javítása M-5,A-5, SZ-3 200-400 Mi-18 LakossáŐi őulladékéőetés visszaszorítása TOP MeŐyei Környezetvédelmi Alap Települési Környezetvédelmi Alap GZR MeŐyei Környezetvédelmi Alap MeŐyei Önkormányzat 2017-2030 települési önkormányzatok 2017-2030 M-5, SZ-3 200-300 KEHOP 2017-2025 M-5, SZ-3 1-5 KEHOP VP FöldművelésüŐyi Minisztérium költséővetési fejezete MeŐyei Környezetvédelmi Alap Települési Környezetvédelmi Alap 2017-2030 2017-2025 űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat MiReHuKöz NKft. Zöld VölŐy KözszolŐáltató NKft., NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és HulladékŐazdálkodási Kft., őulladékkezel nonprofit kft.- k vízi közm szolőáltatók települési önkormányzatok települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat 7. táblázat: MitiŐációs intézkedések financiális őáttere a meőyei klímastratéőiában közlekedési közszolőáltatói civil szervezetek NIF Zrt., Borsod-Abaúj-Zemplén Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Önkormányzat, MaŐyar Kerékpárosklub civil szervezetek vállalkozások települési önkormányzatok, Megyei Megyei települési önkormányzatok, civil környezetvédelemi szervezetek, NHKV Nemzeti HulladékŐazdálkodási Koordináló és VaŐyonkezel Zrt., OrszáŐos Környezetvédelmi és Természetvédelmi F felüőyel séő Nemzeti HulladékŐazdálkodási IŐazŐatósáŐa, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat őulladékkezel nonprofit kft.-k, LeveŐ Munkacsoport, Földm velésüőyi Minisztérium 185

6.3.2. A felkészülést szolőáló, alkalmazkodási intézkedések pénzüőyi őáttere Az adaptációs intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendsze ri kapcsolódá s (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Ai-1 Ai-2 Ai-3 Ai-4 Ai-5 Települési ő séőriadó tervek készítése Épületállomány sérülékenyséői vizsőálatára épül módszertani támoőatás a települési szabályozási tervek felülvizsőálatáőoz ÖrökséŐvédelem alatt álló épületállomány települési szintű sérülékenyséői vizsőálatának ösztönzése és elvéőzése Az épületek alkalmazkodási leőet séőeit bemutató információs felület kialakítása a lakossáő és épület tulajdonosok számára A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra műszaki A-1, Sz-1 2-10 A-2, A-4, Sz-1 A-1, A-2, A- 8. SZ-1 M-1, M-2, SZ-3 5-6 10 2-5 a felel sként felsorolt szervezetek saját költséővetése BelüŐyminisztérium Önkormányzati ÁllamtitkársáŐ - vis maior alap települési partnereknél - KEHOP TOP TOP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés települési partnereknél - KEHOP évente visszatölt d rendszerű MeŐyei Klíma Alap TOP harmadik feles finanszírozás 2018-2020 2018-2020 2018-2020 2018-2020 A-3 1.000-8.000 KEHOP 2017-2030 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara OrszáŐos F iőazőatósáő VízüŐyi Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ települési önkormányzatok szakmai m őelyek MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ űpítésüőyi és ÖrökséŐvédelmi Hivatal Borsod-abaúj-Zemplén megyei szervezete Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara érintett területek lakossáőa építészek épít ipari vállalkozások civil szervezetek, lokálpatrióta eőyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat épít ipari vállalkozások MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, 186

Az adaptációs intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendsze ri kapcsolódá s (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Ai-6 Ai-7 Ai-8 Ai-9 Ai-10 állapotának felmérése és a szükséőes beavatkozások elvéőzése az árvízkárok csökkentésének érdekében Az árvízi események alkalmával érkez többlet vízmennyiséő tározása Az árvízvédelem szempontjainak meőfelel inteőrációja a terület- és településfejlesztésbe A belvizek által okozott károk leőet séő szerinti csökkentése, a vízkészletek tározása, elvezetése és felőasználása A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reaőáló képesséő er sítése A villámárvízi események során keletkez, károsan sok vízmennyiséő A-3, A-9 500-3.0000 KEHOP 2017-2030 A-3 4-5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés KEHOP 2017-2025 A-3, A-9 300-3.000 TOP 2017-2030 A-3, A-4 20-100 KEHOP 2017-2025 A-3, A-4, A- 9 250-6.000 KEHOP 2017-2030 OrszáŐos F iőazőatósáő VízüŐyi Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, Borsod-Abaúj-Zemplén települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok 187

Az adaptációs intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendsze ri kapcsolódá s (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Ai-11 Ai-12 Ai-13 Ai-14 Ai-15 tározása, majd kés bbi felőasználása más vízőazdálkodási célokra A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiséői és min séői meő rzése, valamint azok biztonsáőban tartása A természetvédelem őelyi szervezeteivel eőyüttműködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése Erd telepítés és fenntartőató erd Őazdálkodás Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében Tájékoztató kampány az erd tüzek meőel zésének leőet séőeir l Zöldfelületek meő rzése és növelése; a fenntartőató zöldfelület- A-5, SZ-3 500-10.000 A-6, SZ-4 2 M-6, A-7 50 A-7 0,3 M-6, A-1, A-2, A-7, SZ-1 1-150 KEHOP vízi közmű vállalatok bevonása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a közreműköd szervezetek saját költséővetése VP TOP Állami támoőatás erd Őazdálkodó(k) és erd Őazdálkodó szervezetek saját költséővetése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ és a közreműköd szervezetek saját költséővetése MeŐyei Környezetvédelmi Alap TOP MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ 2017-2030 meőyei ivóvíz szolőáltatók 2018-2020 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat 2018-2030 űszakerd Zrt. 2018-2030 2018-2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok MaŐyar Vízi közm SzövetséŐ, OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő űszak-maőyarorszáői VízüŐyi IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Katasztrófavédelmi IŐazŐatósáŐ Aggteleki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ Bükki Nemzeti Park IŐazŐatósáŐ Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi F osztály természetvédelmi eőyesületek MTA ÖkolóŐiai Kutatóközpont Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, állami és maőán erd tulajdonosok, NAIK ERTI, Nemzeti Park IŐazŐatósáŐok űszakerd Zrt. NűBIH Erdészeti IŐazŐatósáŐ Települési önkormányzatok Oktatási intézmények Klímabarát Települések SzövetséŐe, MaŐyar Kertépít Vállalkozók 188

Az adaptációs intézkedés kódja Intézkedés címe Célrendsze ri kapcsolódá s (kóddal) ÖsszköltséŐ (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Bevonandó partnerek Ai-16 Ai-17 Ai-18 Ai-19 Ai-20 Őazdálkodás kialakítása, ösztönzése; zöld városok kialakítása Klímaváltozási őatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázatelemzések és sérülékenyséővizsőálatok elvéőzése Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termékfejlesztésben Fenntartőató és alkalmazkodó Őazdálkodás ösztönzése az aőrárszektorban A rövid ellátási láncok, közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ és a őelyi piacok fejlesztése, támoőatása A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek meő rzése és fejlesztése A-8, SZ-2 20 A-8, SZ-2 200 M-6, A-3, A-4, A-6, A- 9, SZ-2, SZ- 3 M-6, A-3, A-4, A-6, A- 9, SZ-2, SZ- 3 M-6, A-3, A-4, A-6, A- 9, SZ-2, SZ- 3 1.000-1.500 MeŐyei Környezetvédelmi Alap KEHOP Turisztikai ÜŐynökséŐ saját költséővetése 2018-2020 TOP VP 2018-2025 KEHOP VP 2018-2020 80-150 VP 2017-2020 1.300 KEHOP, TOP, VP 2018-2030 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat őelyi és térséői TDM-ek őelyi önkormányzatok TDM szerveztek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Nemzeti AŐrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei IŐazŐatósáŐa Nemzeti AŐrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei IŐazŐatósáŐa települési önkormányzatok Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács 8. táblázat: Adaptációs intézkedések financiális őáttere a meőyei klímastratéőiában OrszáŐos SzövetséŐe (MAKEOSZ), ZűOSZ (Zöldtet - és zöldfal űpít k OrszáŐos SzövetséŐe), MaŐyar Tájépítészek SzövetséŐe, MaŐyar űpítész Kamara Táj- és Kertépítészeti TaŐozata MaŐyar Turisztikai ÜŐynökséŐ Zrt. űszak-maőyarorszáői ReŐionális MarketinŐ IŐazŐatósáŐ Őazdálkodók civil szervezetek települési önkormányzatok eőyéni és naőyüzemi aőrárőazdálkodók, szövetkezetek (termel i csoportok), aőrár- és élelmiszer feldolőozó kisés középvállalkozások 189

A szemléle tformálá si intézked és kódja SZi-1 SZi-2 SZi-3 SZi-4 SZi-5 SZi-6 SZi-7 SZi-8 6.3.3. Szemléletformálási intézkedések pénzüőyi őáttere Intézkedés címe Önkormányzati vezet k és szakért k éőőajlatváltozással kapcsolatos képzése Települési klímastratéőiák készítése Civil szemléletformálási akciók és bemutatóőelyek kialakítása Jó példák őálózatának létreőozása EnerŐiatakarékos-közösséŐ vándordíj alapítása Klímavédelmi tanácsadás, képzés ŐazdasáŐi vezet knek, eőyüttműködések kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért KlímatudatossáŐ érvényesítése a munkavállalók képzésében Környezettudatos őelyi ŐazdasáŐfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással Célrendsz eri kapcsolód ás (kóddal) M1-M6, A1-A9, SZ-1 M1-M6, A1-A9, SZ-1 M1-M6, A1-A9, SZ-1 M1-M6, A1-A9, SZ-1 M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3 M-1, M-3, SZ-2 Összkölts éő (millió Ft) 5 Finanszírozás forrása KEHOP saját forrás Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) 2018 200 KEHOP 2018-2020 40 30 1,5-3 5 SZ-2 20 M-5, A-9, SZ-2 50 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés TOP KEHOP VP évente visszatölt d rendszerű MeŐyei Klíma Alap MeŐyei Környezetvédelmi Alap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés KEHOP TOP GINOP GINOP VP TOP EFOP TOP VP Felel s MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Civil szervezetek 2018-2020 Megyei civil szervezetek 2018-2020 2018-2020 2018-2020 2018-2020 2018-2020 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Gazdálkodók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Miskolci egyetem Képzést meővalósító szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Miskolci Egyetem Képzést meővalósító szervezetek Bevonandó partnerek Klímabarát Települések SzövetséŐe, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ, civil szervezetek Klímabarát Települések SzövetséŐe Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kereskedelmi és Iparkamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei AŐrárkamara Miskolci Egyetem MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ MaŐyar Bányászati és Földtani SzolŐálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ 190

A szemléle tformálá si intézked és kódja Intézkedés címe Célrendsz eri kapcsolód ás (kóddal) Összkölts éő (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s Civil szervezetek Bevonandó partnerek SZi-9 SZi-10 SZi-11 SZi-12 SZi-13 SZi-14 KözösséŐi válaszok kialakítása a klímaváltozásra Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és oktatása Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással Hulladék-mennyiséŐének csökkentése, tudatos foőyasztás népszerűsítése, újraőasznosítőató őulladékok M-2, A-9, SZ-3 M-1, M-2, A-9, SZ-3 M-1, M-6, A-2, A-5, SZ-3 20 KEHOP TOP 2018-2020 50 EFOP 2018-2020 30 EFOP KEHOP 2018-2020 A-1, SZ-3 40 EFOP 2018-2020 M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3 2-10 M-5, SZ-3 10 MeŐyei Környezetvédelmi Alap Harmadik feles finanszírozás, szponzoráció Nemzeti Fejlesztési Minisztérium el irányzat Települési Környezetvédelmi Alap KEHOP OKTF NHI 2017-2020 2018-2020 Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat KözösséŐfejleszt, szociális fejleszt szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Iskolák a meőyében Óvodák a meőyében Települési önkormányzatok Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Civil szervezetek Települési önkormányzatok Szociális intézmények m ködtet i EŐészséŐüŐyi intézmények m ködtet i Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítészkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnökkamara Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Hulladékkezel nonprofit kft.- KlebelsberŐ Központ Nemzeti PedaŐóŐus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei szervezete Civil szervezetek EŐyőázak Alapítványok MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat, űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok űmi NKft., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Települési önkormányzatok Lecőner Tudásközpont építészek, épít ipari vállalkozások, épít anyaő- Őyártók, épít ipari szövetséőek lakossáő 191

A szemléle tformálá si intézked és kódja Intézkedés címe szelektív Őyűjtésének ösztönzése Célrendsz eri kapcsolód ás (kóddal) Összkölts éő (millió Ft) Finanszírozás forrása Ütemezés (fejlesztések kezdete és véőe) Felel s k, települési önkormányzatok civil környezetvédelmi szervezetek Bevonandó partnerek SZi-15 SZi-16 ÉŐőajlatváltozási Platform kib vítése és meőer sítése ÉŐőajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenyséőének er sítése M1-M6, A1-A9, SZ-4 M1-M6, A1-A9, SZ-4 1-2 3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés TOP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját költséővetés TOP EFOP 2018-2030 2018-2020 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat Miskolci Egyetem 9. táblázat: Szemléletformálási intézkedések financiális őáttere a meőyei klímastratéőiában 192

6.4. KlímapartnerséŐ kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében A klímaváltozás problémaköre mindenkit érint különböz módon és mértékben, de minden eőyénnek szerepe van a meőel zést, illetve a őatásokőoz való alkalmazkodást szolőáló célok elérésében. Rendkívül lényeőes teőát a társadalom problémára való érzékenyítése, meőalapozott információkkal való ellátása, szerepének és felel sséőének őanősúlyozása, valamint az id ben történ cselekvés el nyeinek felvázolása. A szemléletformálás sikeresséőéőez szükséőes a maőatartást őatékonyan befolyásoló intézkedések rendszerének meőteremtése is. Az eszközrendszer részei leőetnek a példamutatás; a pénzüőyi ösztönzés (támoőatásokkal) vaőy bizonyos tevékenyséőek meődráőítása (adókkal); képessé tenni a cselekvésre az embereket, csoportokat (pl. akadályok meőszüntetésével, leőet séőek teremtésével, alternatívák felkínálásával, képzéssel) és a közösséői cselekvés ösztönzésével, részvételi fórumok, eőyüttm ködések meőteremtésével. Az enerőia- és klímatudatos szemléletmód és értékrend kialakításának őatása azonban akkor leőet jelent s, amennyiben az érintettek meőértik és átérzik a feladat fontossáőát, bels indíttatásból, eőyéni és közösséői érdekeiket összeőanőolva, eőyüttm ködéseket kialakítva cselekszenek. A fentiekb l következ en a megyei klímastratéőia sikeres meővalósításáőoz elengedhetetlen az érintettek bevonása a tervezést l kezdve a meővalósításon és monitorinőon át eőészen az ellen rzésiő. Egyfajta partneri viszony klímapartnerséő kialakítása kívánatos Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, amely alulról és felülr l eőyaránt építkezve a részvételi tervezés, a közösséőfejlesztés és a konstruktív vita által a őelyi társadalom élet- és szemléletmódjának meőváltozását és az ket érint változásokra való eredményes felkészülést szolőálja. A meőyei klímastratéőia őelyzetértékelési részében bemutattuk az érintettek azon csoportjait, akik a klímastratéőia meővalósítására, a mitiőációs, adaptációs és szemléletformálási célkit zések elérésére őatással leőetnek. Az érintetteket operatív, illetve konzultációs szereppel bíró fórumokon keresztül lehet bevonni a klímastratéőia meővalósításába, melyeket az alábbiakban részletezünk. Irányító és döntésőozó csoport (operatív szerepkör) Vezet beosztású tisztséővisel kb l, és a fejlesztések irányítóiból felépül operatív munkacsoport, mely felel s a stratéőiai irányok kijelöléséért és a tervezést, partnerséő építést véőz szakemberek irányításáért. A taőok között elenőedőetetlen a napi szint kapcsolattartás és kommunikáció, íőy létszámát célszer alacsonyan tartani. TaŐjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közőy lésének elnöke és a közőy lés által kijelölt szakemberek. MeŐyei klíma munkacsoport (konzultációs és operatív szerepkör) A munkacsoport taőjait az éőőajlatváltozás szempontjából kiemelt fontossáőú meőyei szerepl k közül érdemes kiválasztani. Feladatait a meőyei űőőajlatváltozási Platform is ellátőatja. A klíma munkacsoport összeőy jti és a őelyi érintettek számára eljuttatja a klímaváltozással kapcsolatos információkat, fejlesztési leőet séőeket. Felméri és összeőanőolja a őelyi klímaváltozással kapcsolatos mitiőációs és adaptációs fejlesztési iőényeket, jó Őyakorlatokat és szaktanácsadást biztosít, képzéseket szervez. Kiemelt partnerek és partnerek köre (konzultációs és eőyüttm ködési szerepkör) Fontos azon térséői és őelyi szerepl k bevonása is a munkába, akik nem taőjai a fenti csoportoknak, de ŐazdasáŐi, társadalmi súlyuk, őatáskörük, feladataik, illetve az általuk elérőet további érintettek meőszólítása okán lényeőes szerepl i a klímapartnerséőnek. Ezen szerepl k a stratéőia véőreőajtási folyamatának kitüntetett pontjain leőet séőet is kapőatnak a 193

készül tervezetek véleményezésére, illetve konzultációs és eőyüttm ködési leőet séőet javasolt biztosítani nekik. Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében a partnerek közé a Megyei űőőajlatváltozási Platform taőjain túl soroljuk a következ ket: o Települési önkormányzatok o Jelent s naőyipari céőek (ipar, enerőiatermelés). Annak ellenére, őoőy a klímastratéőia nem feltétlenül tud közvetlenül őatni a tevékenyséőükre, a kibocsátás csökkentési célok csak eőyüttm ködés által érőet k el. (pl. MOL Pertokémia Zrt. (korábbi TVK Tiszai VeŐyi Kombinát), Columbian Tiszai KoromŐyártó Kft., BorsodCőem Zrt, Robert Bosch, Takata, Gereneral Electric, Johnson Electric, REmy Automotive, Jabil Circuit, Sanmina, Shinwa, stb) o Erdészeti, környezetvédelmi iőazőatás, élelmiszerlánc-felüőyelet (Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Erdészeti IŐazŐatósáŐ; Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi F osztály; űszakerd Zrt., Nemzeti űlelmiszerlánc-biztonsáői Hivatal (NűBIH) Erdészeti IŐazŐatósáŐ, Nemzeti AŐrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI), MTA ÖkolóŐiai Kutatóközpont) o EŐészséŐüŐyi iőazőatás (Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály) o Kamarai szervezetek (Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei űpítész Kamara, Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei Mérnöki Kamara) o MeŐye területén lév Leader közösséőek (Helyi akciócsoportok) o Települési távő szolőáltatók o EŐyéni és naőyüzemi aőrárőazdálkodók, szövetkezetek (termel i csoportok), aőrár- és élelmiszer feldolőozó kis- és középvállalkozások o Erd Őazdálkodók o Tanácsadói őálózatok (Klímareferensi Hálózat, Nemzeti EnerŐetikusi Hálózat, űpítésüőyi SzolŐáltató Pontok, MaŐyar Tájépítészek SzövetséŐe, MaŐyar Kertépít Vállalkozók OrszáŐos SzövetséŐe (MAKEOSZ), ZűOSZ (Zöldtet - és zöldfal űpít k OrszáŐos SzövetséŐe), o ÖrökséŐvédelmi szervezetek Forster Gyula Nemzeti ÖrökséŐvédelmi és VaŐyonŐazdálkodási Központ, őelyi örökséővédelmi szervezetek) o Tanácsadói és kutatási központok, szervezetek (Lecőner Tudásközpont, MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ) o MeŐyei turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (MIDMAR Miskolci IdeŐenforŐalmi MarketinŐ Nonprofit Közőasznú Kft.; Tokaj-HeŐyalja, Taktaköz, HernádvölŐye IdeŐenforŐalmi és Kulturális EŐyesület; MaŐyar Turisztikai ÜŐynökséŐ Zrt. űszak-maőyarorszáői ReŐionális MarketinŐ IŐazŐatósáŐ) o Közlekedési szervezetek (MÁV Zrt., MÁV-Start Zrt., MaŐyar Közút Zrt., NIF Zrt., űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., önkormányzatok közlekedési közszolőáltatói, MaŐyar Kerékpárosklub) o HulladékŐazdálkodási szervezetek (MiReHuKöz NKft., Zöld VölŐy KözszolŐáltató NKft., NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és HulladékŐazdálkodási Kft., hulladékkezel nonprofit kft.-k, Nemzeti HulladékŐazdálkodási IŐazŐatósáŐ) o Vízi-közm szolőáltatók és vízüőyi szervezetek (OrszáŐos VízüŐyi F iőazőatósáő, meőyei ivóvíz szolőáltatók: Borsodvíz Közüzemi SzolŐáltató Zrt.) o Képzést meővalósító szervezetek, iskolák, óvodák (KlebelsberŐ Központ, Nemzeti PedaŐóŐus Kar Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei szervezete) 194

o A klímavédelmi szemléletformálásban elkötelezett és nélkülözőetetlen partnerek leőetnek az ökoiskolák, amelyb l 20 is találőató Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében. A kitüntet örökös ökoiskola címet elnyert intézmények a következ k: Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium (Miskolc) Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény (Abaújszántó) Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és AMI Abaújszántó, Szepsi Csombor Márton TaŐiskola (Telkibánya) Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény (Miskolc) L rincze Lajos Mikóőázi Általános Iskola (Mikóőáza) Poroszló - Újl rincfalva - Sarud Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Vass Lajos Általános Iskola (Poroszló) Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú M vészeti Iskola (Szirmabeseny ) Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és KolléŐium (Tokaj) B csi Általános és Szakiskola, Alapfokú M vészeti Iskola (B cs) o Fels oktatási intézmények (pl. Református TeolóŐiai Akadémia, Eszterőázy Károly F iskola Comenius Kara, közösséői f iskola Ózdon) o KözösséŐfejleszt, szociális fejleszt szervezetek o EŐyőázak (Magyar GöröŐkatolikus EŐyőáz, MaŐyar Katolikus EŐyőáz, MaŐyar EvanŐélikus EŐyőáz, stb.) o Szociális intézmények és m ködtet i o EŐészséŐüŐyi intézmények és m ködtet i o LényeŐes partnereknek számítanak továbbá a civil szervezetek is, melyekb l 3600 m ködik a meőyében. Napi kapcsolatban állnak az emberekkel, íőy rajtuk keresztül el seőítőet, őoőy a meőel zés és adaptáció beépülőessen a mindennapok Őyakorlatába. A szemléletformálás terén kiemelked tapasztalata van a környezet- és természetvéd civil szervezeteknek, ezért a jelent sebbeket ajánlott leőet közvetlenül is bevonni a munkába. (pl. ÖkolóŐiai Intézet a Fenntartőató Fejl désért Alapítvány, Zöld Akció, Zöld Kapcsolat, Green City Zöldebb Városokért MozŐalom,) A társadalmi réteőek széles körű bevonása (konzultációs szerepkör) Kiemelten fontos a őelyi társadalom, lakossáő folyamatos tájékoztatása a stratéőiai tervezés folyamatairól, és meővalósításáról, véleményének becsatornázása a tervezésbe és meővalósításba. A tájékoztatás keretein belül leőet séőet kell teremteni a véleménynyilvánításra is, például fórumok tartásával, interaktív online felületekkel. Nem csak közvetlenül a klímastratéőiával kapcsolatban, őanem a klímavédelmet érint eőyéb döntésekkel (pl. ipartelepítéssel, közlekedésfejlesztéssel, zöldterületekkel) kapcsolatban is biztosítani kell a nyílt tervezést. Mindez ösztönzi a klíma- és enerőiatudatos szemléletmód kialakítását és a stratéőia meővalósítását seőíti. A őelyi klímastratéőia meővalósítása nem csak a meőyében él ket érinti, őanem er sen kapcsolódik maőasabb irányítási, szervezési szintekőez is. A ŐazdasáŐ, a közlekedés, a közintézmények, a földőasználat, a vízrendszerek, az ökolóőiai rendszerek és számos más kérdés köti össze a szerepl ket. ÍŐy mindenképp célszer er síteni a települések, térséői és orszáőos partnerek közötti eőyüttműködéseket is. A jó Őyakorlatok és tapasztalatok meőosztása és meőismertetése őozzáseőítőet a klímastratéőia céljainak megvalósítőatásáőoz. Ebben a már m köd szövetséőekkel Klímabarát Települések SzövetséŐével, MaŐyarorszáŐi űőőajlatvédelmi SzövetséŐŐel való eőyüttm ködés is seőítőet. 195

Számos el nnyel járőat továbbá a tapasztalatcsere, érdekszövetséőek kialakítása, közös projektek el készítése szempontjából a őazai és nemzetközi klímavédelemi eőyüttműköd őálózatokőoz való csatlakozás is. Ezek között érdemes kiemelni a következ szervezeteket: ICLEI Local Governments for Sustainability, Energy Cities, Covenant of Mayors for Climate & Energy, Climate Alliance, C40 Cities Climate Leadership Group, 100 Resilient Cities. 6.5. A stratéőia értékelési és monitorinő terve A tervezési véőreőajtási ciklus kulcseleme a monitorinő- és felülvizsőálati tevékenyséőek köre. Ennek része a stratéőia célkit zéseinek és intézkedéseinek teljesülését nyomon követni képes mutatókat kijelöl, Őy jt és feldolőozó monitorinő rendszer felállítása és m ködtetése, valamint ennek adatai alapján az elkészült stratéőia meővalósulásának különböz id közönként történ értékelése és a dokumentum (többek között ezen értékelések seőítséőével történ ) felülvizsőálata. A dokumentum célrendszeri és intézkedésfejezetei már pillérenként (mitiőációs, adaptáció, szemléletformálás) részletezték a különböz célkit zéseket és az ezek elérését szolőáló intézkedéseket. Az alábbiakban ezekőez a célkit zésekőez és intézkedésekőez tartozó nyomon követési indikátorokat vesszük sorra. Az eőyes intézkedések teljesülése az intézkedések konkrét kimenetét vizsőáló output indikátorokon keresztül értékelőet. Ezek révén a támoőatással meővalósuló tényleőesen létrejött többlet, meővalósult beruőázási véőeredmény követőet. A mutatók kapcsán a mértékeőyséő, adatforrás, Őy jtési ŐyakorisáŐ és a Őy jtés felel se is röőzítőet. 196

Output indikátor táblázat a mitiőációs intézkedésekőez Intézkedés kódja Mi-1 Mi-3 Intézkedés címe A lakóépületek ütemezett, komplex felújítása Középületek enerőiaőatékonysáői felújítása és meőújuló enerőia-felőasználásuk növelése Indikátor neve enerőetikai felújítással érintett inőatlanok alapterülete VAGY jobb foőyasztási besorolású őáztartások száma enerőetikai felújítással érintett lakó és középületek száma VAGY lakó- és középületek els dleőes enerőiafoőyasztás-csökkenése m 2 db db kwő/év Adatforrás FAIR, építésüőyi őatósáőok, Lechner Tudásközpont FAIR Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat KEHOP IH / űmi Célrendszeri kapcsolódás kóddal M-1, M-2, A-2, SZ-3 M-1, M-2, A-2, SZ-1, SZ-3 Mi-5 MeŐyeőáza enerőetikai korszer sítése felújított épület db projektgazda M-1, M-2, SZ-1 Mi-6 Okos városok kialakításának ösztönzése kidolőozott információs anyaő db Mi-7 Mi-8 Mi-9 Mi-10 Mi-11 Fenntartőató EnerŐia- és Klímaakciótervek (SECAP) kidolőozása MeŐújuló enerőiát őasznosító kiser m vek fejlesztése, kapcsolódó közösséői kezdeményezések támoőatása Távő -rendszerek továbbfejlesztése a meőújuló enerőia részarány növelésével EnerŐiaőatékonysáŐ-fokozás és a meőújuló enerőiaőasználat arányának növelése a meőyei vállalkozásoknál A megyei ŐazdasáŐi szerepl k társadalmi felel sséővállalásának er sítése elkészült SECAP dokumentumokkal rendelkez települések száma további kapacitás meőújuló enerőia el állítására korszer sített távő -rendszerrel ellátott lakások száma enerőetikai korszer sítést meővalósító vállalkozások száma meővalósult vállalati társadalmi felel sséővállalási proőramok db Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat projektgazda M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1 M-1, M-2, M-6, A-1, A-2, SZ-1 Gyűjtési ŐyakorisáŐ évente 2 évente, a projekt zárásakor (2020) a projekt zárásakor (2025) a projekt zárásakor (2020) évente MW FAIR M-2, SZ-1 évente db db db távő szolőáltat ók vállalkozások, FAIR vállalatok, KÖVET M-1, M-2, SZ-3 M-1, M-2, M-3, SZ-2 M-3, SZ-2 évente évente évente Gyűjtés felel se MértékeŐyséŐ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei 197

Intézkedés kódja Mi-12 Mi-13 Mi-14 Mi-15 Mi-16 Mi-17 Mi-18 Mi-19 Mi-20 Intézkedés címe ZöldŐazdasáŐ-fejlesztés a meőyében El városi vasúti és fenntartőató városi közlekedési fejlesztések Miskolcon és térséőében Közúti közösséői közlekedés fejlesztése Vasúti áruszállítás feltételeinek javítása Kerékpárutak és kerékpárforőalmi létesítmények fejlesztése Alternatív őajtóanyaőú közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése A őulladékok újraőasznosításának el seőítése Szennyvízkezelés javítása LakossáŐi őulladékéőetés visszaszorítása Indikátor neve száma zöldőazdasáő területén m köd vállalkozások száma felújított vaőy korszer sített nem TEN-T vasútvonalak őosza a miskolci aőőlomerációban közösséői közlekedés ÜHGemissziójának csökkenése felújított / korszer sített TEN-T vasútvonalak őossza újonnan kialakított kerékpárforőalmi létesítmények hossza alacsonyabb ÜHG-kibocsátású autóbuszok száma VAGY az eőyéni motorizáció ÜHGemissziójának csökkenése őasznosított települési szilárdőulladék aránya javított szennyvízkezeléssel érintett további lakossáő őulladékőazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvev lakossáő száma MértékeŐyséŐ Adatforrás adatbázis, BOKIK Célrendszeri kapcsolódás kóddal Gyűjtési ŐyakorisáŐ db BOKIK M-3, SZ-2 évente km MÁV M-4, SZ-3 évente t/év modellszámítás ok M-4, SZ-3 2 évente km MÁV M-4, SZ-3 évente km IH M-4, SZ-3 évente db t/év FAIR 10. táblázat: Output indikátor tábla a mitiőációs intézkedésekőez M-3, M-4, SZ-1, SZ-2 évente 2 évente % KSH M-5, Sz-3 évente f FAIR M-5, A-5, SZ-3 2 évente f FAIR M-5, SZ-3 évente Gyűjtés felel se Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat modellszámítások Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 198

Output indikátor táblázat az alkalmazkodási intézkedésekőez Intézkedés kódja Ai-1 Ai-2 Ai-2 Ai-3 Ai-4 Ai-4 Ai-5 Intézkedés címe Települési ő séőriadó tervek készítése űpületállomány sérülékenyséői vizsőálatára épül módszertani támoőatás a települési szabályozási tervek felülvizsőálatáőoz ÖrökséŐvédelem alatt álló épületállomány települési szint sérülékenyséői vizsőálatának ösztönzése és elvéőzése Az épületek alkalmazkodási leőet séőeit bemutató információs felület kialakítása a lakossáő és épület tulajdonosok számára A veszélyeztetett településeken az árvízvédelmi infrastruktúra m szaki állapotának felmérése és a szükséőes beavatkozások elvéőzése az árvízkárok Indikátor neve H séőriadó tervvel rendelkez települések száma kidolgozott módszertani útmutató módszertani útmutató őonlapon való passzív eléréseinek száma tájékoztató el adások száma kidolőozott információs anyaőok száma ismertet anyaőok által passzíven elért lakossáő száma ellen rzött, fejlesztett árvízvédelmi m tárőyak száma db db klikkelés db db klikkelés Adatforrás települési adatszolőáltatás Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat és a módszertan kidolőozója Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat, honlapfejleszt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat, klíma-védelmi koor-dinátor Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat klímakoor-dinátor és f építész iroda Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat, honlapfejleszt Célrendszeri kapcsolódás kóddal A-1, SZ-1 A-2, A-4, SZ-1 A-2, A-4, SZ-1 A-1, A-2, A-8, SZ-1 M-1,M-2, A-2, SZ-3 M-1, M-2, A-2, SZ-3 db OVF A-3 Gyűjtési ŐyakorisáŐ 2 évente a projekt zárásakor (2020) évente a projekt zárásakor (2020) a projekt zárásakor (2020) éves évente Gyűjtés felel se MértékeŐyséŐ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat őonlap fejleszt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat megyei f építész iroda Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 199

Intézkedés kódja Ai-6 Ai-7 Ai-8 Ai-9 Ai-10 Ai-11 Ai-12 Ai-13 Ai-14 Ai-15 Ai-16 Intézkedés címe csökkentésének érdekében Az árvízi események alkalmával érkez többlet vízmennyiséő tározása Az árvízvédelem szempontjainak meőfelel inteőrációja a terület- és településfejlesztésbe A belvizek által okozott károk leőet séő szerinti csökkentése, a vízkészletek tározása, elvezetése és felőasználása A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz kockázatra való reaőáló képesséő er sítése A villámárvízi események során keletkez, károsan sok vízmennyiséő tározása, majd kés bbi felőasználása más vízőazdálkodási célokra A klímaváltozás miatt veszélyeztetett sérülékeny ivóvízbázisok mennyiséői és min séői meő rzése, valamint azok biztonsáőban tartása A természetvédelem őelyi szervezeteivel eőyüttm ködésben a klímaváltozással szemben sérülékeny természeti értékek felmérése Erd telepítés és fenntartőató erd Őazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Tájékoztató kampány az erd tüzek meőel zésének leőet séőeir l Zöldfelületek meő rzése és növelése; a fenntartőató zöldfelületőazdálkodás kialakítása, ösztönzése; zöld városok kialakítása Klímaváltozási őatásokkal kapcsolatos desztinációs kockázat-elemzések és sérülékenyséő-vizsőálatok elvéőzése Indikátor neve az árvíz- visszatartásban alkalmazőató, ellen rzött, elkészült m tárőyak száma árvízvédelmi szempontból felülvizsőált/kidolőozott településfejlesztési és rendezési dokumentumok aránya belvíz-tározásban alkalmazőató, elkészült vaőy ellen rzött m tárőyak száma villámárvíz-védelmi szempontból felülvizsőált/kidolőozott településfejlesztési és rendezési dokumentumok aránya (%) ellen rzött, elkészült záportározók és komplex őasznosítású tározók száma őatósáő által kiadott vízbázis véd területeket kijelöl őatározatok száma elkészült értéktár MértékeŐyséŐ Adatforrás Célrendszeri kapcsolódás kóddal db OVF A-3, A-9 % db % db települési önkormányzat, OVF települési önkormányzat települési önkormányzat Gyűjtési ŐyakorisáŐ a projekt zárásakor (2030) A-3 2 évente A-3, A-9 A-3, A-4 A-3, A-4, A-9 db OKF A-5 db Borsod-Abaúj- Zemplén MeŐyei Önkormányzat A-6, SZ-4 évente 2 évente évente a projekt zárásakor (2030) a projekt zárásakor (2030) Erd területek aránya % KSH M-6, A-7 évente kiőelyezett plakátok száma db űszakerd Zrt. A-7 Települési környezetben létreőozott vaőy őelyreállított zöldfelületek kiterjedése lefolytatott kockázat-elemzések, sérülékenyséővizsőálatok száma ha db FAIR M-6, A-1, A-2, A- 7, SZ-1 A-8, SZ-2 a projekt zárásakor (2018) évente 2 évente Gyűjtés felel se Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat települési önkormányzatok Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat, települési önkor- Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 200

Intézkedés kódja Ai-17 Ai-18 Ai-19 Ai-20 Intézkedés címe Alkalmazkodási szempontok érvényesítése a turisztikai termék-fejlesztésben Fenntartőató és alkalmazkodó Őazdálkodás ösztönzése az aőrárszektorban A rövid ellátási láncok, közösséő által támoőatott mez ŐazdasáŐ és a őelyi piacok fejlesztése, támoőatása A Tokaji Borvidék természeti és táji értékeinek meő rzése és fejlesztése Indikátor neve klímabarát kivitelezési, alkalmazkodást seőít építészeti és térrendezési meőoldásokat alkalmazó attrakciófejlesztések száma űl őely-fejlesztési és vízvédelmi célú beruőázások száma az aőrárszektorban (db) Létrejött őelyi termel i piacok száma ÖkolóŐiai Őazdálkodásban m velt földterületek aránya az összes m velt területen belül űs fenntartőató erd Őazdálkodási m veléssel érintett erd területek aránya Adatforrás mányzat, TDM-ek Célrendszeri kapcsolódás kóddal Gyűjtési ŐyakorisáŐ db FAIR A-8, SZ-2 2 évente db db % % FAIR Nemzeti AŐrár- ŐazdasáŐi Kamara NűBIH 11. táblázat: Output indikátor tábla az adaptációs intézkedésekőez M-6, A-3, A-4, A- 6, A-9, SZ-2, SZ- 3 M-6, A-3, A-4, A- 6, A-9, SZ-2, SZ- 3 M-6, A-3, A-4, A- 6, A-9, SZ-2, SZ- 3 évente 2 évente évente Gyűjtés felel se MértékeŐyséŐ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 201

Output indikátor táblázat a szemléletformálási intézkedésekőez Intézkedés kódja SZi-1 SZi-2 SZi-3 SZi-4 SZi-5 SZi-6 SZi-7 SZi-8 SZi-9 Intézkedés címe Önkormányzati vezet k és szakért k éőőajlatváltozással kapcsolatos képzése Települési klímastratéőiák készítése Civil szemléletformálási akciók és bemutatóőelyek kialakítása Jó példák őálózatának létreőozása EnerŐiatakarékos közösséő vándordíj alapítása Klímavédelmi tanácsadás, képzés ŐazdasáŐi vezet knek, eőyüttm ködések kialakítása a környezettudatos fejlesztésekért KlímatudatossáŐ érvényesítése a munkavállalók képzésében Környezettudatos őelyi ŐazdasáŐfejlesztés képzésekkel, szemléletformálással KözösséŐi válaszok a klímaváltozásra Indikátor neve A képzésekkel aktívan elért vezet k, szakért k száma Elkészült települési klímastratéőiával rendelkez települések száma A civil akciók keretében passzívan elért lakossáő száma A fejlesztési projektek jó példái keretében passzívan elért lakossáő száma A létreőozott vándordíjat elnyert települések száma Vonatkozó NATéR képzések által aktívan elért vezet k, döntésőozók száma A feln ttképzéseken, - tanfolyamokon aktívan elért lakossáő száma A képzések, tanácsadás által aktívan elért réstvev k száma A közösséőfejlesztési akciókkal aktívan elért lakossáő száma f db f f db f f f f Adatforrás Képzés koordinátor MeŐyei Önkormányzat, Célrendszeri kapcsolódás kóddal M-1 M6, A-1 A-9, SZ-1 M-1 M6, A-1 A-9, SZ-1 M-1 M6, A-1 A-9, SZ-1 M-1 M6, A-1 A-9, SZ-1 M-1, M-2, A2, SZ-1, SZ-3 M-1, M-3, SZ-2 SZ-2 M-5, A-9, SZ-2 M-2, A-9, SZ-3 Gyűjtési ŐyakorisáŐ évente évente évente évente évente évente évente évente évente Gyűjtés felel se MértékeŐyséŐ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Települési önkormányzat ok adatszolőáltatása Civil szervezetek adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Jó példák adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat klímavédelmi koordinátor Őy jtése Képzést meővalósítók adatszolőáltatása Képzést meővalósítók adatszolőáltatása KözösséŐi fejlesztéseket meővalósítók adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 202

Intézkedés kódja SZi-10 SZi-11 SZi-12 SZi-13 SZi-14 SZi-15 SZi-16 Intézkedés címe Klímatudatos oktatás, nevelés biztosítása az alapoktól A klímavédelem és alkalmazkodás mindennapi módszereinek bemutatása és oktatása Szociális intézmények felkészítése az alkalmazkodás feladataira A lakó- és középületek felújításának ösztönzése információnyújtással A hulladék mennyiséőének csökkentése, tudatos foőyasztás népszer sítése, újraőasznosítőató őulladékok szelektív Őy jtésének ösztönzése űőőajlatváltozási Platform kib vítése és meőer sítése űőőajlatváltozási Platform képzési, ismeretterjesztési tevékenyséőének er sítése Indikátor neve KidolŐozott oktatási csomaőok száma A komplex kampányokkal passzívan elért lakossáő száma Az információs anyaőokkal, kampányokkal passzívan elért üőyfelek száma enerőetikai felújítással érintett lakó és középületek száma VAGY lakó- és középületek els dleőes enerőiafoőyasztás-csökkenése őulladékőazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvev lakossáő száma 2017 után belép új platformtaőok száma A meőyei tudástár által passzívan elért lakossáő száma MértékeŐyséŐ db f f db kwő/év Adatforrás FAIR Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat KEHOP IH / űmi / Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Célrendszeri kapcsolódás kóddal M-1, M-2, A-9, SZ-3 M-1, M-6, A-2, A-5, SZ-3 A-1, SZ-3 M-1, M-2, A-2, Sz-1, SZ-3 Gyűjtési ŐyakorisáŐ évente évente évente 2 évente, a projekt zárásakor (2020) f FAIR M-5, SZ-3 évente db f Platform TitkársáŐ Platform TitkársáŐ 12. táblázat: Output indikátor tábla a szemléletformálási intézkedésekőez M-1 - M-6, A-1 A-9, SZ-4 M-1 - M-6, A-1 A-9, SZ-4 évente évente Gyűjtés felel se Iskolák, óvodák, bölcs dék adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat és civil szervezetek adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Képz k adatszolőáltatása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 203

Az eőyes intézkedések összteljesítménye adja ki többé-kevésbé az eőyes részcélok eredményét. Utóbbiakat értelemszer en eredmény-indikátorokkal mérjük. Ezek már nem a konkrét kimenetet, őanem a beavatkozások outputjai által eredményezett állapotot röőzítik. Célszer célértéket is őozzájuk rendelni a tervezéskor, amiőez viszonyítva mérőet a valósáőban meőtörtént véőreőajtás sikeresséőe. A következ táblázatok a klímastratéőia 3 pillére szerint felosztva őaladnak véőiő az alkalmazni kívánt eredményindikátorokon. Eredmény indikátor táblázat a mitiőációs célokőoz Célkód Cél neve Indikátor neve M-S M-1 M-2 M-3 M-4 M-5 M-6 2020-ra az ÜHG-kibocsátása ne növekedjen, míő 2030-ra a megye 5%-kal csökkenti a kibocsátását a jelenleői ÜHG-leltárban szerepl adatokőoz képest A lakossáői, közületi és vállalkozói enerőiaőatékonysáő növelése és az enerőiatakarékossáő ösztönzése a meőyében MeŐújuló enerőiaőordozók felőasználásának ösztönzése a meőyében (pl. biomassza, geotermikus energia) A ŐazdasáŐi szerepl k mitiőációs szerepvállalásának er sítése, eőyüttm ködési leőet séőek kialakítása A közlekedési szektor ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések őáttértámoőatása, ösztönzése A őulladékőazdálkodás és szennyvízkezelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése a meőyében A meőyében a CO 2 meőköt kapacitás er sítése ÜHG-emisszió villamosenerőia+őáz +távő foőyasztás a meőyében enőedélyes meőújuló enerőiát termel létesítmények száma kötelez átvétellel érintett kiser m vek száma ipari szektor ÜHGkibocsátása közlekedési szektor ÜHG-kibocsátása a őulladékőazdálkodás ÜHG-kibocsátása erd k által meőkötött CO 2 mennyiséő MértékeŐyséŐ tonna CO 2 eőyenérté k tonna CO 2 eőyenérté k db db tonna CO 2 eőyenérté k tonna CO 2 eőyenérté k tonna CO 2 eőyenérté k tonna CO 2 eőyenérté k Adat forrása Bázisév Bázisévi érték Célév Célérték ÜHG-leltár 2015 4.667.557 2030 FAIR, energia szolőáltatók, MEKH MEKH megyei áramszolőáltatók 2015 41,007 2030 2017 13. táblázat: Eredményindikátor tábla a mitiőációs célokőoz meőye által koordinált felmérés 2030 ÜHG-leltár 2016 1.287.959 2030 ÜHG-leltár 2015 494.083 2030 ÜHG-leltár 2015 40.759 2030 ÜHG-leltár 2015-334.328 2030 A bázisévi értél 95%-a A bázisévi érték 10%-os csökkentése A 2015-ös érték 115 %-a 1 159 163 (10%-os csökkenés) 444 647 (10%-os csökkenés) 36 683 (10%- os csökkenés) -351.044,4 (5%-os csökkentés) 204

Eredmény indikátor táblázat az adaptációs célokőoz Célkód Cél neve Indikátor neve A-S A különböz áőazatok, tématerületek és szerepl k sérülékenyséőének mérséklése és alkalmazkodási képesséőük növelése kés bbiekben kidolőozandó áőazati adaptációs indikátor kidolőozás alatt Adat forrása Bázisév Bázisévi érték Célév Célérték MértékeŐyséŐ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kidolőozás alatt kidolőozás alatt kidolőozá s alatt kidolőozás alatt A-1 A fokozódó felmeleőedéssel szembeni sérülékenyséő mérséklése a meőyében eőyüttm ködések kialakításával, meőfelel információ biztosításával Napi többletőalálozás ő őullámok alatt %/nap OrszáŐos KörnyezeteŐészs éőüőyi Intézet 2005-2014 13,44% 2030 13,44% A-2 A-3 A-4 Az épített környezet alkalmazkodóképesséőének javítása az id járási széls séőekkel szemben A meőyében az ár- és belvízkockázat csökkentése A hegy- és dombvidéki területeken a villámárvíz-kockázat csökkentése klímatudatos lakás felújítások aránya ár- és belvíz által er sen veszélyeztetett meőyei települések száma villámárvíz-védelmi beavatkozások által érintett lakossáő száma a bázisévi értékt l kezd d en % Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kérd íves felmérése 2018 felmérés eredménye 2030 db BM 2017 74 2030 a 2018-as felmérés eredményéne k 135%-a bázisév értékének 50%-a f OKF, OVF 2017 0 2030 20.000 A-5 Sérülékeny ivóvízbázisok alkalmazkodási feltételeinek meőteremtésére vonatkozó őáttértámoőatás és ösztönzés a őosszú távon meőfelel vízellátással biztosított lakossáő száma a bázisévt l számítva ivóvízmin séő-javító projektek meővalósításával, valamint ivóvízbázisok véd területét kijelöl őatározatok seőítséőével f ivóvíz szolőáltatók, OKF 2017 0 2030 50.000 205

Célkód Cél neve Indikátor neve A-6 A-7 A-8 A9 A kiemelten sérülékeny és védett meőyei természeti értékek alkalmazkodásának el seőítése MeŐyei erd területek és zöldfelületek alkalmazkodási képesséőének er sítése és potenciáljának kiaknázása A megyei turizmus alkalmazkodóképesséőének fejlesztése Fenntartőatóbb mez ŐazdasáŐi szerkezet kialakítása a meőyében Javuló természeti állapotú él őelyek aránya NaŐy mértékben t zveszélyes erd területek arány klímabarát fejlesztéseket véőreőajtó természeti, kulturális örökséőek, látványossáőok látoőatóinak száma NATűR-ban kifejlesztend tourism adaptation indicator Fenntartőató meőoldásokkal és /vaőy vízvisszatartó Őazdálkodással m velt földterületek aránya az összes m velt területen belül % Adat forrása Bázisév Bázisévi érték Célév Célérték Földm velésüőyi Minisztérium 2017 0 % 2030 10% % NűBIH 2008 9,95% 2030 5% f /év MértékeŐyséŐ indikátorkateőória létesítményi adatszolőáltatás MBFSz, Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2017 0 2025 100.000 kidolőozás alatt kidolőozás alatt kidolőozá s alatt % NAK, FM 2018 felmérés alapján 2030 14. táblázat: Eredményindikátor tábla az adaptációs célokőoz kidolőozás alatt A 2018-as érték 115%-a 206

Eredmény indikátor táblázat a szemléletformálási célokőoz Célkód Cél neve Indikátor neve SZ-S SZ-1 SZ-2 SZ-3 SZ-4 A zöld és innovatív Borsod-Abaúj-Zemplén meőteremtése váljon valódi közös céllá A települési önkormányzatok és a őelyi civil szervezetek váljanak a klímatudatos cselekvés viláőítótornyaivá Klíma- és enerőiatudatos ŐazdasáŐfejlesztés támoőatása az oktatás, képzés, tanácsadás eszközeivel A meőye lakossáő életmin séőének javítása a mindennapokban is elterjed környezettudatos meőoldásokkal KlímapartnerséŐi őálózat müködtetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat koordinációja mellett Komplex, B.A.Z meőyére kifejlesztett klímatudatossáői indikátor értéke Az önkormányzati vaőy civil tanácsadást őasznosnak értékel meőyei lakosok száma Klíma / enerőiatudatos ŐazdasáŐi projektek száma A meőye lakói által alkalmazott környezetés klímatudatos meőoldások Az űőőajlatváltozási Platform meőítélésének változása a meőyei lakossáő körében MértékeŐyséŐ eőész szám (1-5) db db db eőész szám (1-5) Adat forrása Bázisév Bázisévi érték Célév Célérték Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kérd íves felmérése Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kérd íves felmérése Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat adatőy jtése Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kérd íves felmérése Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat kérd íves felmérése 2018 2018 2018 2018 2018 15. táblázat: Eredményindikátor tábla a szemléletformálási célokőoz Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat felmérése alapján 2020 2020 2020 2020 2020 bázisév értékének 115%-a bázisév értékének 115%-a bázisév értékének 115%-a bázisév értékének 115%-a bázisév értékének 115%-a 207

6.6. Javaslat a stratéőia felülvizsőálatára A dokumentum célrendszerében foőlaltak teljesülését értékelni kell, amely vizsőálatok eredményeire építőet kés bb a stratéőia felülvizsőálata, meőújítása is. Els alkalommal a klímastratéőia elfoőadását követ en 3 évvel javasolt ezt az értékel /meőújító lépést megtenni. 2018-as elfoőadással számolva ez az id pont 2020 véőén, 2021 es félévében jön el, majd további 3 évenként számolőatunk a felülvizsőálattal. Az aktuális felülvizsőálat alapja a stratéőia aktuális folyamatközi értékelése lehet, amelyben azt vizsőálják a tervez k, őoőy a kit zött célok meővalósítása őoőyan őalad, a stratéőia eszközei meőfelel k maradtak-e a kezdeti célkit zések elérésőez, fennáll-e továbbra is a tartalmi elemek koőerenciája, a bels loőika, és hogyan alakul az indikátorok értéke (irány és ütem). A meőyei klímastratéőia esetében továbbá javasolt leőkés bb az elfoőadást követ 5.-7. évben elkészíteni a stratéőia közbens értékelését. A meőújított dokumentum 2020-21 folyamán, majd az aktuális, 3 évenkénti felülvizsőálatokat követ en foőadőató el; amennyiben viszont az ütemezett teljesülés miatt nincs szükséő közbens módosításra, úőy eleőend a 2030-as id őorizont zárását követ en meőújítani az anyaőot. Utóbbi aktus egyik alapja a stratéőia id távjának lezárulta után 2-3 évvel (2032-33) esedékes ex-post értékelés, melyre a stratéőia id távjának lezárulta utáni években (2032-33) kerül sor. Az értékelés áttekinti a források felőasználását, a támoőatás őatékonysáőát és eredményesséőét, valamint mindazon tényez ket, amelyek seőítették vaőy őátráltatták a klímastratéőia célkit zéseinek véőreőajtását, az eredmények elérését. Kiemelt szempont az eredményindikátorok alakulásának, ezek célértékei elérésének vizsőálata. A levont következtetések pedig seőítik a következ proőramciklus tervezése során Borsod-Abaúj-Zemplén megye következ klímastratéőiájának kialakítását is. 208

7. FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 209

7.1. IrodalomjeŐyzék és ábrajeőyzék 7.1.1. IrodalomjeŐyzék 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM eőyüttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettséői alapon történ besorolásáról 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszerér l A Kormány 1560/2017. (VIII. 21.) Korm. őatározata, a KEHOP-5.1.1-17-2017-00001 azonosító számú ( 4 MW teljesítményt meőőaladó fotovoltaikus beruőázás cím ) és a KEHOP-5.1.1-17-2017-00002 azonosító számú ( Fotovoltaikus er m létesítése Fels zsolcán cím ), őárommilliárd forintot meőőaladó támoőatási iőény projektjavaslatok támoőatásáőoz történ őozzájárulásról A Tokaji Borvidék Területfejlesztési Koncepciója, 2016. Antal Z. L., 2014: Klímaparadoxonok. L Harmattan, 2014. (ISBN 978-963-236. ISSN 1586-1961) A 2014-2020-as id szakra vonatkozó Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei Területfejlesztési dokumentumok kieőészítése, Humán fejlesztési stratéőia Az erd Őazdálkodás jellemz i, KSH, Statisztikai Tükör, VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/orsz/erdogazd12.pdf Baranyai N. Varjú V., 2015: A lakossáő klímaváltozással kapcsolatos attit djének empirikus vizsőálata. In: Czirfusz M. Hoyk E. Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás Társadalom GazdasáŐ. Hosszú távú területi folyamatok és trendek MaŐyarorszáŐon. Publikon Kiadó, Pécs, 2015. (ISBN: 978-615-5457-62-3) Baranyai N. Varjú V., 2017: A klímaváltozással kapcsolatos attit dök területi sajátossáőai. Területi Statisztika, 2017, 57(2): 160 182; DOI: 10.15196/TS570203. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2017/02/05_ts570203.pdf BM OKF (2011) http://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/412-ar-es-belviz-valamint-villamarvizkockazat-ertekelese-hazankban.pdf BM OKF (2011): MaŐyarorszáŐ nemzeti katasztrófa kockázat értékelése. (szerk.: Dr. Gyenes Zsuzsanna). OrszáŐos Katasztrófavédelmi F iőazőatósáő, 2011, Budapest. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye ár- és belvízvédelmi őelyzete, 2016. II. félév, űmivizig, 2016. http://www.baz.hu/content/2016november/1611_10_emvizig_besz.pdf Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Erd t zvédelmi terve, MŐSzH Központ Erdészeti IŐazŐatósáŐ, 2009. szeptember Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Fejlesztési ProŐram - StratéŐiai ProŐramrész Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Fejlesztési ProŐram - Operatív ProŐramrész Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Fejlesztési ProŐram - Területi HatásvizsŐálat Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye FoŐlalkoztatási StratéŐiája 2016-2011, 2016. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye InteŐrált Területi ProŐramja 2014-2020, 2016. 210

Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Környezetvédelmi ProŐramja, 1999., ill. Borsod-Abaúj-Zemplén Környezetvédelmi ProŐramja 2017-2022, 2017. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyekönyv, 2016, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója. Helyzetértékelés. I. kötet. Borsod- Abaúj-Zemplén MeŐyei KözŐy lés, 2013. december. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területfejlesztési Koncepciója I. kötet. Helyzetértékelés, munkaanyag. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei KözŐy lés, 2013. december. BAZ (2013) Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattételi szakasz, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Területfejlesztési Koncepciója - ReŐionális, meőyei és kistérséői szint adatok elemzése, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye Területfejlesztési Koncepciója - Területi őatásvizsőálat, 2013. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐye Területrendezési Terve, 2009. EEA, 2016: Communication, environment and behaviour. ISBN 978-92-9213-744-1, ISSN 1977-8449, doi:10.2800/062336. EEA, Copenhagen, 2016. http://www.eea.europa.eu/publications /communication-environment-and-behaviour (Letöltve: 2016. június 29.) ERKE (2015): Borsod-Abaúj-Zemplén meőye civil szemmel. Esély és Részvétel Közőasznú EŐyesület B-A-Z. meőyei Civil Információs Centrum, 2015. február 22. http://bazmegye.cic.erke.hu/?p=16 Energia- és KlímatudatossáŐi Szemléletformálási Cselekvési terv, 2015., 1602/2015. (IX. 8.) Kormányőatározat European Commission, 2015a: Special Eurobarometer 435 Report Climate Change. Fieldwork: May-June 2015. Publication: November 2015. Survey Requested by the European Commission, Directorate-General for Climate Action and co-ordinated by the Directorate-General for Communication. TNS opinion & social. (ISBN 978-92-79-53032-6) http://ec.europa.eu/clima/citizens/support/docs/ report_2015_en.pdf (Letöltve: 2016. május 30.) European Commission, 2015b: Citizen support for climate action. Individual country information Hungary. Special Eurobarometer 435, Climate Change, May - June 2015. https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/support/docs/hu_climate_en.pdf űmop- 1.1.1/F-11-2011-0123 projekt leírás https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso KEOP (2016): Környezet űs EnerŐia Operatív ProŐram átfoőó ex-post értékelése. Ex-post értékelési jelentés a 2007-2013-as id szakról. Készült a MiniszterelnökséŐ meőbízásából. Készítette: Terra Stúdió Kft. 2016. november. https://www.palyazat.gov.hu/krnyezeti-expost-rtkelsek (Feltöltve: 2017-04-28 10:56:21) Klímaválasz, 2015a: Tízb l őét maőyar védtelennek érzi maőát a klímaváltozás őatásaival szemben. Klímaválasz Projekt felmérés. EnerŐiaklub, 2015. auőusztus 12. http://www.energiaklub.hu/hir/tizbolhet-magyar-vedtelennek-erzi-magat-a-klimavaltozas-hatasaival-szemben (Letöltve: 2016. május 23.) Klímaválasz, 2015b: Tízb l őét településvezet szerint a klímaváltozás súlyos probléma MaŐyarorszáŐon. Klímaválasz Projekt felmérés. EnerŐiaklub, 2015. 211

http://www.energiaklub.hu/hir/tizbol-het-telepulesvezeto-szerint-a-klimavaltozas-sulyos-problemamagyarorszagon (Letöltve: 2016. május 30.) Kovács et al., 2012: Kérd ív a klímaváltozásról. Statisztikai értékelés. Készítette: Kovács Mária, Szépszó Gabriella, Szabó Péter, Krüzselyi Ilona. OrszáŐos MeteorolóŐiai SzolŐálat, Klímamodellez Csoport. 2012. február. http://www.met.hu/doc/omsz_hirek/2012.02.15/klimavaltozas_kerdoiv_statisztika-2012.02.pdf KSH (2012): MaŐyarorszáŐ Társadalmi Atlasza. Központi Statisztikai Hivatal, 2012. KSH (2013): 2011. évi népszámlálás. 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye. Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc, 2013. KSH (2017b): 6.3.2.7. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és kiemelt tevékenyséőcsoport szerint (2005 ). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk007b.html?down=4225 KSH (2017): KSH Fókuszban a meőyék, 2017. I. neőyedév. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/171/index.html Központi Statisztikai Hivatal: A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, 2011. június, http://mek.oszk.hu/11100/11170/11170.pdf KSH (2014): Környezeti őelyzetkép, 2013. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep13.pdf Központi Statisztikai Hivatal, 2016, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1512.pdf Központi Statisztikai Hivatal adatai, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oia021b.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolchelyzetkep.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf003.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur011b.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html Központi Statisztikai Hivatal, A települések infrastrukturális ellátottsáőa. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra15.pdf Központi Statisztikai Hivatal, 2011. űvi NűPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.5. Borsod-Abaúj- Zemplén meőyehttp://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf Központi Statisztikai Hivatal Víz, víz, tiszta víz a tiszta vízőez való őozzáférés joőa kiemelt fenntartőatósáői cél (A KSH adatai a víz viláőnapja alkalmából), https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2017_03_22 Mez ŐazdasáŐ számokban, AŐrárium 2016, OrszáŐos és Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei és EU-s adatokkal https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/agrarium2016/agrarium_2016_05bo.pdf Lecőner Tudásközpont: Parasztőáz, Kádár-kocka, panel vaőy lakópark Hol lakik a magyar?, 2017, http://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar Lecőner Tudásközpont: A saját kuka növeli a szelektálási kedvet, 2016, forrás: http://lechnerkozpont.hu/cikk/a-sajat-kuka-noveli-a-szelektalasi-kedvet 212

MaŐyar Közút NZrt. tájékoztatási adatai, http://internet.kozut.hu/lapok/az-allami-kozuthalozat-fojellemzoi.aspx MaŐyarorszáŐ Nemzeti EnerŐiaőatékonysáŐi Cselekvési Terve 2020-ig, 1601/2015. (IX. 8.) Kormányőatározat MaŐyarorszáŐ MeŐújuló EnerŐia Hasznosítási Cselekvési Terve, 1002/2011. (I. 14.) Kormányőatározat Második Nemzeti űőőajlatváltozási StratéŐia, (NűS-2.) 2017., H/15783. számú OrszáŐŐy lési őatározat tervezet, 2017. május, http://www.parlament.hu/irom40/15783/15783.pdf Mosoniné Fried J. Pálinkó ű. Stefán E. (2007): Klímaváltozás a közvélemény-kutatások tükrében KLÍMA-21 Füzetek 49: 45 58. Miskolci H szolőáltató Kft őonalpja és tájékoztató anyaőai, http://miho.hu/biomassza-hasznositas, http://miho.hu/sites/default/files/dokumentumok/miho_prosp_a4_ver3.pdf, http://miho.hu/hirekmediamegjelenesek/tavho-kornyezetbarat-modon MTVSz CoŐnative, 2010: KlímatudatossáŐ: nem a valósáőban élünk. MaŐyar Természetvéd k SzövetséŐe CoŐnative, 2010. január 13. http://www.klimatorveny.hu/index.php/hirek/98- klimatudatossag-nem-a-valosagban-eluenk (Letöltve: 2016. május 30.) MTVSz-KBTSz (2016): A maőyar lakossáő klímaváltozási attit dvizsőálata. Készítette a MaŐyar Természetvéd k SzövetséŐe a Klímabarát Települések SzövetséŐe meőbízásából a KEHOP-1.2.0-15- 2016-00001 "KlímastratéŐia kidolőozásáőoz kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás" projekt keretében. A tanulmányban készítésében résztvev szakért k: Botár A., Cselószki T., űőer Á., Farkas I., Fekete Zs., Lajtmann Cs. Adatfelvétel: 2016. október-november. NűBIH Erdészeti IŐazŐatósáŐ, Erd leltár 2010-2014 adatai, http: Nemzeti EnerŐiastratéŐia 2030, 2012., 77/2011. (X. 14.) OrszáŐŐy lési őatározat Nemzeti űpületenerőia StratéŐia (NűeS), 2015., 1073/2015. (II. 25.) Kormányőatározat Nemzeti Fenntartőató Fejl dés KeretstratéŐia, 2013., 18/2013. (III.28.) OrszáŐŐy lési őatározat OrszáŐos Erd t zvédelmi Terv, 2008. MGSzH Erdészeti IŐazŐatósáŐ, http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szakmai/hatosagitev/orszagos_terv_200809.pdf OrszáŐos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), 2014., 1/2014. (I. 3.) OrszáŐŐy lési őatározat OrszáŐos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Helyzet-Tér-Kép, forrás: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep RiŐó A. (2017): Ez az iőazi baj: lassan kiürül fél MaŐyarorszáŐ. 2017. május 11. http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_az_igazi_baj_lassan_kiurul_fel_magyarorszag.249963.html RiŐó A.: Ez az iőazi baj 2.0: MaŐyarorszáŐ északi része kiürül, a déli pediő kiőal. 2017. május 24. http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ez_az_igazi_baj_20_magyarorszag_eszaki_resze_kiurul_a _deli_pedig_kihal.251357.html RiŐó A.: Nemcsak a falvak ürülnek ki, őanem a leőtöbb vidéki naőyvárosunk is. 2017. június 10. http://www.portfolio.hu/gazdasag/nemcsak_a_falvak_urulnek_ki_hanem_a_legtobb_videki_nagyvarosu nk_is.252957.html 213

Snellenperger T. - dr. Papp Z. - Katkó O. (2015): űszak-maőyarorszáői reőionális népeőészséőüőyi jelentés 2015. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály - Heves MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály - NóŐrád MeŐyei Kormányőivatal NépeŐészséŐüŐyi F osztály. HaMIR-OTH, 2015. http://www.nmkh.hu/nmkh26/images/dokumentumok/nepeujel/eszak_magyar_regionalis_nepeu_jelen tes_2015.pdf Szirmai V., 2009: Az éőőajlatváltozás leőetséőes térbeli társadalmi őatásai, a maőyar társadalom klímatudatossáőa, sérülékenyséőe, alkalmazkodása. Klíma 21. Füzetek, 64. http://www.nfft.hu/dynamic/az_eghajlatvaltozas_tarsadalmi_hatasai_klimatudatossag.pdf (Letöltés: 2016. június 2.) Taksz L. (szerk., 2016): KlímastratéŐiai módszertanok tudományos meőalapozása és kidolőozása leend térséői és őelyi klímastratéőiákőoz. Tudományos meőalapozó tanulmány. Szerkesztette: Taksz L. Közrem ködött: Bíró M., Kajner P., Dr. PálvölŐyi T., RideŐ A., Selmeczi P., Taksz L., Klímapolitika Kft. MaŐyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2016. december. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye demoőráfiai őelyzetének alakulásáról (http://www.baz.hu/content/cont_53b16a545be060.26112049/1404_11_ksh_taj_baz_megye_demogr afia.pdf) Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye tömeőközlekedési őelyzetér l, űszak-maőyarorszáői Közlekedési Központ Zrt., 2017. szeptember, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07b_emkk_taj_2017.pdf Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén meőye tömeőközlekedési őelyzetér l vasúti közlekedés, MÁV MaŐyar Államvasutak Zrt., 2017. augusztus, http://www.baz.hu/content/2017szeptember/1709_07a_mav_taj_2017.pdf TeIR (2017): Borsod-Abaúj-Zemplén meőye adatai. TeIR, 2017. június. dr. Tombácz Endre: Fenntartőató városfejlesztés, Szakért i összefoőlaló tanulmány, Öko Zrt, 2013, Budapest Vári A. Ferencz Z. (2011): Az árvízi sebezőet séő társadalmi indikátorai: esettanulmányok két Fels - Tisza-vidéki területen In: Tamás P. Bulla M. (szerk.): Sebezőet séő és adaptáció. A reziliencia esélyei pp. 355 374., MTA SzociolóŐiai Kutatóintézet, Budapest, 2011. WWF, 2017: Kit érdekel a természet- és környezetvédelem? http://wwf.hu/egyebtermeszetvedelem_/1/kit-erdekel-a-termeszet-es-kornyezetvedelem (Letöltés: 2017. május 14.) UNWTO (2008): Climate Change and Tourism: Responding to Global Challenges (http://www.worldtourism.org/sustainable/climate/final-report.pdf) 214

7.1.2. ÁbrajeŐyzék 1. ÁBRA: AZ űghajlatváltozás űs HATÁSAI... 14 2. ÁBRA: AZ űghajlatváltozás VÁRHATÓ KÖVETKEZMűNYEI MAGYARORSZÁGON... 15 3. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE JÁRÁSAI... 17 4. ÁBRA: AZ ORSZÁGOS űvi KÖZűPH MűRSűKLETEK 1901 űs 2016 KÖZÖTT... 23 5. ÁBRA: AZ űves (BAL) űs A NYÁRI (JOBB) ÁTLAGH MűRSűKLET ( O C) VÁLTOZÁSA 1981 űs 2015 KÖZÖTT... 23 6. ÁBRA: AZ ORSZÁGOS űvi CSAPADűKÖSSZEGEK 1901 űs 2016 KÖZÖTT... 24 7. ÁBRA: AZ űvi CSAPADűKÖSSZEG ÁTLAGA 1981 2010 (BALRA) űs VÁLTOZÁSA 1961 2015 KÖZÖTT (JOBBRA)... 24 8. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE SZOLGÁLTATOTT VILLAMOSENERGIA MENNYISűGE (MWH, %) FELHASZNÁLÁSI CűL SZERINT 2015-BEN... 26 9. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE űrtűkesített GÁZMENNYISűGE (M 3, %) FELHASZNÁLÁSI CűL SZERINT 2015-BEN... 27 10. ÁBRA: AZ ENERGIAFOGYASZTÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÜHG-KIBOCSÁTÁSOK MEGOSZLÁSA (TONNA CO 2 EGYENűRTűK), 2015.... 30 11. ÁBRA: A SZEMűLYGűPKOCSIK SZÁMA, EZER LAKOSRA (DB)... 32 12. ÁBRA: KERűKPÁRÚT HOSSZÁNAK ALAKULÁSA BORSOD MEGYűBEN (KM), 2008-2015.... 33 13. ÁBRA: KÖZLEKEDűSI EREDET KIBOCSÁTÁSOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN (TONNA CO 2 EGYENűRTűK)... 34 14. ÁBRA: FÖLDTERÜLET M VELűSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN, (2005, 2010, 2015, 2016)... 35 15. ÁBRA: MEZ GAZDASÁGI EREDET ÜHG-KIBOCSÁTÁS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN, 2010.... 36 16. ÁBRA: A KÖZSZOLGÁLTATÁS KERETűBEN ELSZÁLLÍTOTT TELEPÜLűSI HULLADűKMENNYISűGE A KEZELűS MÓDJA SZERINT (TONNA), 2006-2015, ADATOK FORRÁSA: KSH... 37 17. ÁBRA: LAKOSSÁGTÓL ELSZÁLLÍTOTT SZELEKTÍV HULLADűK ARÁNYA AZ ÖSSZES ELSZÁLLÍTOTT HULLADűKBÓL 2014-BEN... 38 18. ÁBRA: A KIBOCSÁTOTT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MűRTűKE ÁGAZATONKűNT űs AZ ERD K ELNYELT CO 2 MENNYISűGE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 39 19. ÁBRA: A KIBOCSÁTOTT ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 40 20. ÁBRA: AZ ENERGETIKA SZAKTERÜLETEN BÓL KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK MEGYűNKűNT... 41 21. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS űghajlatváltozási PROBLűMAKÖRÖK űs HATÁSVISEL K... 43 22. ÁBRA: A H HULLÁMOS NAPOK ALAKULÁSA ORSZÁGOS ÁTLAGBAN 1901 űs 2015 KÖZÖTT (FELÜL) űs A VÁLTOZÁS TERÜLETI JELLEMZ I AZ 1981 2015 ID SZAKRA (ALATTA)... 44 23. ÁBRA: H HULLÁMOK ÁLTALI EGűSZSűGÜGYI VESZűLYEZTETETTSűG... 45 24. ÁBRA: A LAKÁSÁLLOMÁNY AZ űpítűs ID BELI ALAKULÁSA SZERINT... 47 25. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE LAKOTT LAKÁSÁLLOMÁNYA űpítűsi űv SZERINTI (BAL) űs A FALAZAT ANYAGA SZERINTI MEGOSZLÁSA (JOBB) A 2011. űvi NűPSZÁMLÁS ADATAI ALAPJÁN... 48 26. ÁBRA: LAKÓűPÜLETEK VIHAROK ÁLTALI VESZűLYEZTETETTSűGE... 49 27. ÁBRA: MAGYARORSZÁG VILLÁMÁRVÍZ KOCKÁZATI TűRKűPE... 50 28. ÁBRA: ÖZÖNVÍZSZER FELH SZAKADÁS űs SÁRLAVINA MÚCSONYBAN... 50 29. ÁBRA: VILLÁMÁRVÍZ VESZűLYEZTETETTSűG... 51 30. ÁBRA: IVÓVÍZBÁZISOK VESZűLYEZTETETTSűGE... 53 31. ÁBRA: ORSZÁGOS JELENT SűG VűDETT TERMűSZETI TERÜLETEK NAGYSÁGA (HA), 2012.... 54 32. ÁBRA: TERMűSZETI űrtűkek VESZűLYEZTETETTSűGE... 55 33. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE ERD INEK RENDELTETűS SZERINTI HASZNÁLATÁNAK MEGOSZLÁSA (1000M3)... 57 34. ÁBRA: ERD K SűRÜLűKENYSűGE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 58 35. ÁBRA: MAGYARORSZÁG MEGYűINEK ERD T ZVESZűLYESSűGI BESOROLÁSA, 2008.... 59 36. ÁBRA: ERD TÜZEK MAGYARORSZÁGON, 2013.... 59 37. ÁBRA: A MEGYE ERD ÁLLOMÁNYAINAK ERD T Z-VESZűLYESSűGI BESOROLÁSA... 60 38. ÁBRA: TűRSűGEK űs TURISZTIKAI TERMűKEK KLÍMAVÁLTOZÁS ÁLTALI VESZűLYEZTETETTSűGE BORSOD- ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 62 39. ÁBRA: TURIZMUS VESZűLYEZTETETTSűGE... 63 40. ÁBRA: MISKOLC-FELS ZSOLCA A SAJÓ ELÖNTűSE UTÁN A 2010-BEN... 64 41. ÁBRA: ÁRVÍZI KOCKÁZATI TűRKűP... 65 42. ÁBRA: KOMPLEX BELVÍZ-VESZűLYEZTETETTSűGI VALÓSZÍN SűG... 67 43. ÁBRA: AZ űmvizig SÍKVIDűKI BELVÍZVűDELMI SZAKASZAINAK ÁBRÁJA... 68 44. ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELVÍZI KOCKÁZATI TűRKűPE... 68 45. ÁBRA: SZINVA-PATAK VÍZESűS (BAL), BARADLA-BARLANG (KÖZűPS ) űs A JÓSVA FORRÁS ÁRADÁSA (JOBB)... 71 46. ÁBRA: GARADNAI PISZTRÁNG (BAL)űS A TOKAJI SZ L űs BORKULTÚRA (JOBB)... 72 215

47. ÁBRA: GÖNCI SÁRGABARACK (BAL) űs SZOMOLYAI RÖVIDSZÁRÚ FEKETECSERESZNYE (JOBB)... 72 48. ÁBRA: BOLDOGK I VÁR űs FÜZűRRADVÁNYI KÁROLYI-KASTűLY... 73 49. ÁBRA: MEGYER-HEGYI TENGERSZEM (BALRA)... 73 50. ÁBRA: BÁNKÚT, SÍPÁLYA űs A SZűLVIHAR ÁLTAL KITÖRT FÁK 2008-BAN... 74 51. ÁBRA: AZ ASZÁLLYAL, SZÁRAZSÁGGAL űrintettsűg ÁTLAGűRTűKEI MEGYűNKűNT, 2015.... 78 52. ÁBRA: AZ űghajlatváltozás HELYE A TIZENEGY KIHÍVÁS KÖZÖTT... 79 53. ÁBRA: "A KLÍMAVÁLTOZÁS, HAZÁNK űghajlatának FELMELEGEDűSE" TÁRSADALMI PROBLűMÁK KÖZÖTTI MEGYEI RAGSORÁTLAGA, 2015.... 79 54. ÁBRA: MILYEN MEGOLDÁSOKRÓL HALLOTT ÖN, AMELYEK LASSÍTHATJÁK AZ űghajlatváltozást? NEM VÁLASZT ADÓK RűGIÓK SZERINT... 82 55. ÁBRA: A TÖBBLETFIZETűSI HAJLANDÓSÁG REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA... 83 56. ÁBRA: A MÚLTBAN MÁR MEGTETT ÖSSZES LűPűS MEGYűNKűNTI ÁTLAGűRTűKEI, 2015.... 84 57. ÁBRA: MENNYIRE űrt EGYET A KÖVETKEZ, KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLÍTÁSOKKAL?... 85 58. ÁBRA: VűLEMűNYE SZERINT A MEGYűBEN MELYEK A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ LEGJELENT SEBB HATÁSOK, KÁROK?... 85 59. ÁBRA: MIT GONDOL, A KÖVETKEZ SZEREPL KNEK MENNYIBEN FELADATA A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM?... 86 60. ÁBRA: MILYEN KLÍMAVűDELMI RENDEZVűNYEKEN, PROGRAMOKON VENNE RűSZT SZÍVESEN?... 86 61. ÁBRA: A 6. KERETűBEN KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK MEGYűNKűNT... 91 62. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK A RűSZE MITIGÁCIÓ... 107 63. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK A RűSZE MITIGÁCIÓ I. RűSZ... 108 64. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK A RűSZE MITIGÁCIÓ II. RűSZ... 109 65. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK B RűSZE ADAPTÁCIÓ űs SZEMLűLETFORMÁLÁS... 110 66. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK B RűSZE ADAPTÁCIÓ űs SZEMLűLETFORMÁLÁS I. RűSZ... 111 67. ÁBRA: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE PROBLűMAFÁJÁNAK B RűSZE ADAPTÁCIÓ II. RűSZ... 112 68. ÁBRA: KLÍMAVűDELMI CűLRENDSZER... 121 69. ÁBRA: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYEI KLÍMASTRATűGIA TERVEZűSűNEK űs MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZűSE... 179 7.1.3. TáblázatjeŐyzék 1. TÁBLÁZAT: LAKÁSTÍPUSOK MEGOSZLÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 47 2. TÁBLÁZAT: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYE IVÓVÍZELLÁTÁSNAK F BB MUTATÓI 2015-BEN... 52 3. TÁBLÁZAT: 2007-2015 KÖZÖTT LEZAJLOTT IVÓVÍZMIN SűGJAVÍTÓ PROJEKTEK ADATAI BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLűN MEGYűBEN... 52 4. TÁBLÁZAT: ORSZÁGOS JELENT SűG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYEI űrtűkek,... 75 5. TÁBLÁZAT: A KEOP 6. PRIORITÁS ÁLTAL TÁMOGATOTT SZEMLűLETFORMÁLÁSI PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLűN MEGYűBEN, 2007-2013 KÖZÖTT... 94 6. TÁBLÁZAT: SWOT ELEMZűS... 103 7. TÁBLÁZAT: MITIGÁCIÓS INTűZKEDűSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATűGIÁBAN... 185 8. TÁBLÁZAT: ADAPTÁCIÓS INTűZKEDűSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATűGIÁBAN... 189 9. TÁBLÁZAT: SZEMLűLETFORMÁLÁSI INTűZKEDűSEK FINANCIÁLIS HÁTTERE A MEGYEI KLÍMASTRATűGIÁBAN... 192 10. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA A MITIGÁCIÓS INTűZKEDűSEKHEZ... 198 11. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA AZ ADAPTÁCIÓS INTűZKEDűSEKHEZ... 201 12. TÁBLÁZAT: OUTPUT INDIKÁTOR TÁBLA A SZEMLűLETFORMÁLÁSI INTűZKEDűSEKHEZ... 203 13. TÁBLÁZAT: EREDMűNYINDIKÁTOR TÁBLA A MITIGÁCIÓS CűLOKHOZ... 204 14. TÁBLÁZAT: EREDMűNYINDIKÁTOR TÁBLA AZ ADAPTÁCIÓS CűLOKHOZ... 206 15. TÁBLÁZAT: EREDMűNYINDIKÁTOR TÁBLA A SZEMLűLETFORMÁLÁSI CűLOKHOZ... 207 16. TÁBLÁZAT: FENNTARTHATÓ ENERGIA-, ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁSI űs KÖZLEKEDűSFEJLESZTűSI (KERűKPÁROS, KÖZÖSSűGI KÖZLEKEDűSI) PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLűN MEGYűBEN... 270 17. TÁBLÁZAT: A KEOP 6. PRIORITÁS ÁLTAL TÁMOGATOTT SZEMLűLETFORMÁLÁSI PROJEKTEK BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLűN MEGYűBEN, 2007-2013 KÖZÖTT.... 279 18. TÁBLÁZAT: KLÍMA- űs ENERGIATUDATOSSÁGI SZEMLűLETFORMÁLÁST KÖZVETETETTEN SZOLGÁLÓ PROJEKTEK A MEGYűBEN... 282 19. TÁBLÁZAT: NűHÁNY PűLDA A MAGAS SZEMLűLETFORMÁLÓ EREJ űpületenergetikai PROJEKTEK KÖZÜL. 283 20. TÁBLÁZAT: TOVÁBBI SZEMLűLETFORMÁLÁSI JÓ PűLDÁK... 285 216

7.2. FenntartőatósáŐi enerőiaőazdálkodási (enerőiaőatékonysáői és meőújuló enerőia), zöldfelületőazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösséői közlekedési) projektek listája Sors zám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Projekt címe MeŐújuló villamos enerőiatermelés kapacitásainak b vítése a VölŐykapuban Abaújlak Önkormányzati épületének felújítása Városközpont Abaújszántón reőabilitáció Abaújszántó Város Önkormányzat intézményeinek épületenerőetikai korszer sítése Abaújszántó Város Önkormányzatának eőyes épületeire Fotovoltaikus rendszerek kialakítása. Az Aggteleki Általános Iskola enerőetikai korszer sítése Az iskolaként m köd Miklósvári Kastély enerőetikai meőújítása Alacska közséőben Alsóberecki KözséŐ önkormányzati épületeinek villamosenerőia iőény kieléőítése meőújuló enerőiaforrásokkal Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Alsóvadász KözséŐ Önkormányzat intézményein KözviláŐítás korszer sítése Alsózsolca településen NapenerŐia őasznosítás Arka KözséŐben. Kötelez önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása Napelemes rendszer kiépítése Arló NaŐyközséŐ Önkormányzatának épületein Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 5.7.0/15 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/A/12 4.10.0/N/14 5.5.0/A/12 4.2.0/A/11 4/2014. (I. 31.) BM rendelet 4.10.0/N/14-2014-0381 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Abaújlak, F út 82. sz. (1.őrsz.) alatti épületben polőármesteri őivatal, őázassáőköt terem és orvosi rendel m ködik. EnerŐetikai és akadálymentesítési szempontok miatt szükséőes az épület korszer sítése, felújítása. Az épület funkcionális átalakítására nem kerül sor. A projekt célja az épület őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése az enerőiaőatékonysáő felújítása és fejlesztése, meőújuló enerőiaforrások őasználata. Az eőyes fejlesztéssel érintett területek m szaki leírása, építészeti beavatkozástervei: A település jelenleő nem rendelkezik iőazi f térrel. A jelenleői vásártér/piac őelyén a faszerkezet elárusítóőelyek lebontását követ en parkosított f tér kerül kialakítása (els dleőes meővalósítási őelyszín: HRSZ 2128.) kis sétánnyal, utcabútorokkal, viráőáőyással. A projekt keretében Abaújszántó Város önkormányzati inőatlanjainak enerőiatakarékossáő, enerőiaőatékonysáőnövelését tervezzük meővalósítani. A projektben 8db önkormányzati épület kerül enerőetikailaő korszer sítésre. MindeŐyik épületen meővalósul az épületőatároló elemek, a őomlokzatok, valamint a födémek, azaz a leő l felületek utólaőos ő sziőetelése, továbbá a nyílászárók cseréje. űpületenként 16-18 cm vastaősáőban kerül a őomlokzatokra a ő sziőetelés. A födém sziőetelését 20-30 cm vastaősáőban terveztük meővalósítani a naőyobb ő tartás érdekében. Fentieken túl a lábazatok ő sziőetelése is meőtörténik, amelyek az épületek alá 50 cm-rel levezetésre kerülnek, a ő őíd jelenséőének meőszüntetése érdekében. Az üveőezett nyílászárók esetében Őázzal töltött, kétréteő üveőezéssel ellátott nyílászárók kerülnek beépítésre, az el írásoknak és a kor elvárásainak meőfelel en, amely korszer sítés szintén jelent s enerőia meőtakarítást eredményez a jöv ben. PROJEKT CűLJA: Az önkormányzati tulajdonban lév AŐŐteleki Általános Iskola (3759 AŐŐtelek, Kossutő Lajos út 12. (őrsz:335) épületének komplex enerőetikai korszer sítése. A meővalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólaőos sziőetelése, nyílászárók cseréje, űpületőépészeti korszer sítés, Projektarányos akadálymentesítés A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása. A projekt keretében Alsózsolca város közviláőítási őálózatának teljeskör (491db lámpatestet érint ) korszer sítése valósul meő. A projekt célja a fényforrások korszer bb fényforrásokra történ cseréje, a közviláőítási költséőek csökkentése érdekében. A fejlesztés eredményeként a közviláőítási őálózat karbantartási költséőei a jelenleői 20%-ára csökkennek. A különböz korszer sítési leőet séőek vizsőálata után a LED-es közviláőítás alternatívája őozta az elvárt eredményt. Ennek a korszer rendszernek a bevezetése nemcsak a közviláőítás enerőia foőyasztását csökkenti le számottev en, őanem a karbantartási költséőet is. Az ÜHGkibocsátásának csökkenése 2014.10.31. napján 66,52 t/év. Az enerőiaőatékonysáő növelés révén meőtakarított éves els dleőes enerőiaőordozó mennyiséőe 2014.10.31. napján eléri a 711,58 GJ/évet. 1 GJ éves alapenerőiaőordozó meőtakarításra vetített nettó beruőázási költséő 56,788 eft/gj/év. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Abaújalpár Abaújlak Abaújszántó Abaújszántó Abaújszántó Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsóvadász Alsózsolca Arka A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.06.01-2011.11.30 2017.01.01-2017.12.31 2017.07.01-2018.08.31 2015.08.28-2015.12.15 2015.03.20-2015.09.10 2016.09.01-2017.11.30 2017.01.01-2017.12.31 2013.08.01-2014.12.16 2015.07.24-2015.08.31 2014.05.20-2014.12.31 2012.03.21-2012.03.30 Önkormányzati Konyőa enerőia felőasználásának csökkentése Arló 2016.01.29 Az Önkormányzat 4 épületén: Konyőa, PolŐármesteri Hivatal, Faluőáz, TenŐerszem Óvoda I. telepőelyén fotovoltaikus rendszerek felszerelése Arló 2015.03.01-2015.05.29. Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása A konyőa épületének küls fal sziőetelése, valamint a nyilászárók cseréje történt meő. Valamennyi épületen jelent s villamos enerőia meőtakarítás keletkezett. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 33,01 33,01 150,2 2 100,60 58,85 58,85 110,6 4 110,64 26,92 26,92 37,14 37,14 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás BelüŐyminisztér ium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium EŐyéb megjegyz és TámoŐatási szerz dés meőkötése 2014. dec. 18. 217

Sors zám 14. 15. 16. Projekt címe Arló közviláőításának korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával A Weöres Sándor Általános Iskola enerőetikai korszer sítése Arnóton "Napelemes rendszerek telepítése arnóti intézményekre" Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.5.0/K/14-2014-0059 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/N/14 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Arló NaŐyközséŐ köziőazőatási területén a korszer tlen közviláőítási lámpatestek cseréje A bemutatásra kerül projekt Arnót KözséŐ Önkormányzat területén találőató általános iskolaépület enerőetikai korszer sítésére irányul. Célja az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő és az ezen keresztül elérőet környezettudatos m ködés A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Arló Arnót Arnót A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2014.dec.1 2015.05.15. 2016.09.01-2017.12.31 2015.03.01-2015.08.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A LED-lámpás közviláőítás jelent s villamosenerőia meőtakarítást eredményezett. A viáőítás intenzitása nem csökkent, a min séőe (színe) az emberi szemre meőnyuőtatóan őat, ennél foőva eőészséőüőyi szempontból is kedvez. 28,05 28,05 17. Óvoda korszer sítése űmop óvoda épületének felújítása 3467 Árokt, Szécőenyi u. 6/C. 2008 EnerŐiameŐtakarítás 70,40 70,40 18. Árokt -NéŐyes közötti kerékpárút kerékpárút kiépítése 3467 Árokt 2008 Kerékpáros közlekedés fejlesztése 0,60 0,60 19. Árokt -TiszadoroŐma közötti kerékpárút ROP kerékpárút kiépítése 3467 Árokt 2008 Kerékpáros közlekedés fejlesztése 74,80 74,80 20. Óvoda korszer sítése űmop 4.3.1. óvoda épületének felújítása 3467 Árokt, Szécőenyi u. 6/C. 2009 EnerŐiameŐtakarítás 64,60 64,60 21. Tompa Miőály KözösséŐi Ház felújítása 22. PolŐármesteri őivatal kialakítása 23. Biztos Kezdet Gyerekőáz EnerŐetikai korszer sítése AdóssáŐkonsz olidációban nem részesült települések AdóssáŐkonsz olidációban nem részesült települések TOP EFOP m vel dési őáz épületének felújítása új polőármesteri őivatal kialakítása épületfelújítás 24. Orvosi rendel felújítása TOP épületfelújítás 25. 26. 27. 28. 29. 30. Balajt KözséŐ Önkormányzat enerőetikai korszer sítése Kislépték Bánőorvátiban településfejlesztés "Általános Iskola enerőetikai felújítása" "A társult formában m ködtetett, kötelez önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása" "EŐészséŐüŐyi alapellátás fejlesztése Bánőorváti és NaŐybarca közséőekben" Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Bánőorvátiban TOP-3.2.1-15- BO1 űmop-3.1.3.- 11-2012-0029. 7/2011. (III.09.) rendelet 4/2012. (III.1.) rendelet űmop- 4.1.1/A-12-2013-0071 BM BM 4.10.0/N/14-2014-0314 A vizsőált épület esetében célunk a Őázok kibocsátását a leőet séőekőez képes minimalizálni. A projekt célja, őoőy az épületek üzemeltetési költséőei kedvez bbek leőyenek, és meőfelel módon tudják üzemeltetni azokat. A költséőcsökkenésen túl a környezettudatossáő a másik meőőatározó cél. Korszer sítés őatására fajlaőosan naőymértékben csökken az üveőőáz őatást kibocsájtó Őázok mértéke. A projekt keretén belül meővalósult a településen találőató M vel dési Ház enerőiaőatékonysáői korszer sítése. A pályázat keretében nyílászárók cseréjére, tet részleőes őelyreállítására, valamint a őomlokzat ő sziőetelésére került sor. Óvoda fejlesztésére került sor a projekt keretén belül. MeŐtörtént a nyílászárók cseréje, az épület küls ő sziőetelése. A pályázat kozorciumi eőyüttm ködés keretén belül valósult meő. Célja az eőészséőüőyi alapellátás, az eőészséőőázak és járóbeteő szakellátás. Háztartási kiser m vek előelyezése a Bánőorváti Szivárvány Gyermekóvodán, valamint a Kazinczy Gábor Ált. Iskolán 3467 Árokt, Szécőenyi u. 6. 3467 Árokt, Szécőenyi u. 53. 3467 Árokt, Szécőenyi u. 75/B. 3467 Árokt, Szécőenyi u. 14. Balajt Bánőorváti, SzabadsáŐ út 175. 3642 Bánőorváti, SzabadsáŐ út 144. 3642 Bánőorváti, IfjúsáŐ út 1. 3642 Bánőorváti, SzabadsáŐ út 173. Bánőorváti, IfjúsáŐ út 1. (Szivárvány Gyermekóvoda), Bánőorváti, SzabadsáŐ út 144. (Kazinczy Gábor Ált. Isk.) 220,9 1 209,00 2015 Felújított m vel dési őáz 40,00 40,00 2017 Új, korszer polőármesteri őivatal 20,00 20,00 2018 Korszer Őyerekőáz 18,60 5 18,60 5 2018 Új, korszer orvosi rendel 40,00 40,00 2016.10.01-2018.08.31 2015. május 31. 2011.10.27 2013.05.31 2014.06.30 2015. 05.25-2015.08.31 A sziőetelésnek, valamint a ő sziőetelt nyílászáróknak köszönőet en az épület ő tartó képesséőe meőfelel. Továbbá a kislépték infrastruktúrális beavatkozásokkal az elmaradottsáő csökkentésére, a településkép javítására, a településképp vonzerejének és a lakossáő eléőedettséői szintjének növelésére, élőet bb környezet kialakítására került sor. A korszer sítésnek köszönőet en sor került az épület felújítására. Ennek köszönőet en naőyobb lett az épület ő meőtartó képesséőe. Óvoda fejlesztése valósult meő a projekt keretén belül. MeŐtörtént a nyílászárók cseréje, az épület küls ő sziőetelése. A projekt során NaŐybarcán kib vítésre került az orvosi rendel, míő Bánőorvátiban felújításra. Bánőorvátiban sor került a sziőetelésre, a nyílászárók cseréjére. A napelemek előelyezésének köszönőet en csökkent az áram költséőe. 43,52 43,52 31,97 30,05 25,02 22,50 16,54 16,48 60,00 60,00 21,65 21,65 A finanszírozás forrása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap BelüŐyminisztér ium BelüŐyminisztér ium Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap EŐyéb megjegyz és 218

Sors zám 31. 32. Projekt címe űpületenerőetikai Bekecs településen korszer sítés BodroŐőalom KözséŐ önkormányzat, Molnár Mózes Általános M vel dési Központ Iskola és Óvoda Intézmények épületenerőetikai fejlesztése meőújuló enerőiaforrással kombinálva. Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.5.0/A/12 4.9.0/11 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Bekecs KözséŐ Önkormányzatának fenntartásában m köd PolŐármesteri Hivatal és a Lurkó-őáz Napköziottőonos Óvoda épületének enerőiaőatékonysáői javítása valósul meő a projekt keretében. A beruőázással az épületek ő tecőnikai adottsáőait javítják (sziőetelés,nyílászáró-csere), az intézmények f tési és őasználati meleő víz rendszerét korszer sítik. A meőlév f tési rendszerőez eőy darab Vaillant ecotec típusú a polőármesteri őivatalban 37 kw és óvoda 25 kw névleőes teljesítmény kondenzációs kazánt illesztünk. A f t berendezés lesz a őasználati meleővízellátást biztosító 200 literes indirekt f tés tároló ő termel je is. A kazánok saját id járásfüőő szabályozóval rendelkeznek, ami a berendezés modulálását is vezérli, a változó ő iőénynek meőfelel en 15% és 100% teljesítmény között. A kazánok éves őatásfoka 106-108 % körül alakul. A pályázat célja, a BodroŐőalom, SzabadsáŐ út 109-111 szám alatti korszer tlen, naőy enerőia foőyasztású Molnár Mózes Általános M vel dési Központ Iskola és Óvoda épületek enerőetikai korszer sítése és meőújul enerőia felőasználásuk növelése, amelyek eredményeként modern, a kor követelményeinek minden tekintetben meőfelel enerőiatakarékos épületek jöjjenek létre. Az inőatlanok az Önkormányzat 100%-os tulajdonában állnak. A fejlesztés őelyszínén 3 épület, illetve a 4. épület, az új iskolával eőybeépített tornaterem találőató az alábbiak szerint: - Az 1930-as években épült Kazánőáz épület, amely a felmérések és adatbekéréseket követ enerőetikai min sítés elvéőzése eredményeként jelenleő "H" enerőia kateőóriájú, - Az 1930-as években épült RéŐi iskolaépület, amely a felmérések és adatbekéréseket követ enerőetikai min sítés elvéőzése eredményeként jelenleő "E" enerőia kateőóriájú, - Az 1960-as években épült Új Iskola, amely az enerőetikai min sítés elvéőzése eredményeként jelenleő "F" enerőia kateőóriájú a őozzátartozó tornateremmel eőyütt - VéŐül de nem utolsó sorban a szintén 1960-as években épült Óvoda épület, amely az enerőetikai min sítés elvéőzése eredményeként jelenleő "A" enerőia kateőóriájú. Az enerőetikai felmérések alapján meőállapítőató, őoőy mindkét iskolaépület enerőetikai besorolása ez által enerőia őatékonysáőa iően rossz, a m szaki javaslatokból pediő az derül ki, őoőy csak komplex beavatkozással leőet elérni a kívánt eredményt, az ett l eőyszer bb meőoldások nem eleőend ek a követelmények kieléőítéséőez, őiszen valamennyi épület közös f tés - meleővíz ellátása az eőyetlen valós és jelent s meőtakarításokat eredményez meőoldás. A felmérési dokumentumokból meőállapítőató, őoőy az épületek eőy őelyrajzi számon szerepelnek, de különállóak. A fentiek alapján javasoljuk a "Kazánőáz" épület komplex enerőetikai felújítását: - a réői nyílászárók cseréjét, - a őomlokzat ő sziőetelését, - a tet ő sziőetelését, - a f tés és meleővíz ellátás korszer sítést, mely - korszer, vezérelőet enerőiatakarékos kondenzációs kazán beépítését jelenti, valamint - meőújuló enerőia őasznosítását: Pellet kazánok beépítését és Napkollektorok szerelését A "RéŐi iskola" épületnél szintén javaslatunk a következ korszer sítéseket: - a réői nyílászárók cseréjét, - a őomlokzat ő sziőetelését, - a tet ő sziőetelését, - a f tés és meleővíz ellátás, mely a kazánőázban előelyezett, beépített berendezésekkel történik Az "Ú iskola" épületnél szintén javaslatunk a következ korszer sítéseket, bár az épület eőy része már fel lett újítva: - a réői nyílászárók cseréjét, - a őomlokzat ő sziőetelését, - a tet ő sziőetelését, - a f tés és meleővíz ellátás, mely szintén a kazánőázban előelyezett, beépített berendezésekkel történik A reőabilitációt követ en az épületek elérik az A - enerőiatakarékos kateőóriát, kivétel az "Óvoda" épület, mert az A+ - enerőiatakarékos kateőóriát éri el. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Bekecs Bodroghalom A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2014.02.01-2014.11.30 2012.08.07-2013.02.08 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 33. Napelemes enerőiatermel rendszer telepítése a bodroőőalmi polőármesteri őivatal, az óvoda,valamint az iskolák tetején 4.2.0/A/11 Bodroghalom 34. 35. 36. 37. BodroŐkeresztúr KözséŐ Önkormányzata középületeinek enerőetikai korszer sítése Napelemes rendszer telepítése az Önkormányzat tulajdonában lév épületekre EnerŐetikai fejlesztés Bodorgolasziban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rend r-f kapitánysáő épületeinek enerőetikai fejlesztése 38. BoŐácsi iskola enerőetikai fejlesztése 5.7.0/15 4.10.0/N/14 4.10.0/N/14 KEHOP- 5.2.2-16 4.9.0/11 A projekt keretében a bodroőkeresztúri Eötvös József Általános Iskola, a Nyitnikék Óvoda és a KözösséŐi konyőa enerőetikai korszer sítésére kerül sor. MeŐtörténik az épületekenerőetikai jellemz inek és besorolásának javítása az épületőatároló szerkezetek ő sziőetelésével és a nyílászárók cseréjével. Az épületek 100%-ban az Önkormányzat tullajdonában vannak, és a Őyermekek oktatását, nevelését és étkeztetését biztosítják. A beruőázás közvetlen célja a Borsod- Abaúj- Zemplén MeŐyei Rend r-f kapitánysáő MeŐyei Rend rf kapitánysáő épületeinek enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával, ezáltal az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásának, valamint a fosszilis enerőiaőordozóktól való füőő séő csökkentése. A projekt célkit zései az Európai Unió által meőőatározott enerőiaőatékonysáői irányelveknek való meőfelelés ill. a fejlesztéssel érintett épületek enerőetikai korszer sítése, fenntartási-üzemeltetési költséőeinek csökkentése. A tervezett projekt célja a boőácsi általános iskola (cím: 3412 BoŐács, Alkotmány út 54., őrsz.: 778/2) épületének épületenerőetikai fejlesztése meőújuló enerőiaforrás őasznosításával kombinálva és ezáltal az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozása. Az iskola építésének éve 1978, majd 1987-ben emelet épült rá és 300 adaőos konyőa. Az eredeti épület küls fala UNIVÁZ rendszer szerkezetre szerelt 27 cm-es őomlokzati falpanelb l készült. Az oromfalak és a véőfalak eőy része 30 cm-es Őázbeton falazat. A padlásfödém 19 cm vastaő vasbeton födémpanel 10 cm ő sziőeteléssel. A b vítés falazott szerkezet és vasbeton födém szerkezet. A nyílászárók fa kivitel ek, rossz állapotúak. Az eredeti padló réteőrendje nem ismert, vélőet en ő sziőetelést nem tartalmaz. A f tésre 3 db H tőerm 75 ESB típusú, nyílt éőéster Őázkazánt őasználnak. A névleőes teljesítménye 3x87 kw. A f tési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a ő leadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. A meleővíz 2 db 2 m3-es tartályban készül GB Ganz ABG-10-es ŐázéŐ kkel. 1994-es berendezések. Teljesítményük 35-118 kw/db között modulálőató. Cirkuláció nincs. A konyőában van befúvás és elszívás is, de azokat kézzel kapcsolják, nincs ő visszanyerés és automatika. Az épület ő veszteséőe 164,75 kw -15 C küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőénye 186,28 kwő/m2év. Az elektromos áram foőyasztása 24,84 MWő/év. A földőáz foőyasztása BodroŐkeresztúr BodroŐkeresztúr Bodrogolaszi BoŐács BoŐács 2015.08.31-2015.11.30 2015.04.30-2015.10.31 2015.08.26-2015.08.31 2017.02.01-2018.10.10 2012.06.26-2012.09.30 1 980,0 0 1 980,00 Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból 219

Sors zám 39. 40. 41. 42. 43. Projekt címe BoŐács KözséŐ eőyes közintézményein napelemes rendszer kiépítése NapenerŐia őasznosítása, BoldoŐk újfalu Napközi Ottőonos Óvodájában. Napkollektoros rendszer telepítése BoldoŐk váralján, a Napköziottőonos Óvodára. Fotovoltaikus rendszerek kiépítése Boldva KözséŐ KözszolŐálai Intézményein MeŐújuló enerőia termelése a Bódva folyóra tervezett törpe vizier m vel Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/N/14 4.2.0/A/11 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14-2014-0313 4.1.0 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése 308,04 MWő/év. A CO2 kibocsátása 71,60 t/év. Az enerőetikai min séő szerinti besorolása E (123,0%). Az el z ek alapján elmondőató, őoőy enerőetikai szempontból az épület minden része javítőató, íőy a beruőázás indokolt és szükséőszer. A projekt keretében a következ f tevékenyséőeket kívánjuk meővalósítani: - UtólaŐos küls ő sziőetelés (padlásfödém sziőeteléssel kieőészítve) - Nyílászáró csere - Kazáncsere - Termosztatikus szelepek beépítése - 40,8 m2 napkollektor telepítése - Dupla ő cserél s, álló meleővíz tartály beépítése A projekt által érintett Önkormányzati Intézmények (4 db) villamosenerőia ellátása, a fejléesztésnek köszönőet en eőyre növekv mértékben napenerőia őasznosítással történjen. A projekt átfoőó célja őazánk meőújuló enerőia abszolút felőasználási arányának növelése, és ezzel a környezet élőet bbé, őosszú távon fenntartőatóvá tétele, a társadalom és környezete őarmóniájának növelése. A Bódvára telepítend törpe vízer m közvetlen célja meőbízőató őozamú villamos enerőia termelése és a termelt enerőia értékesítése. Elvárt eredmények: A projekt eredményeként olyan környezetbarát enerőetikai fejlesztés valósul meő, amely környezetjavító elemeket is tartalmaz. A fejlesztés őozzájárul az ÚMFT célkit zéséőez. 1) űletmin séő növelése, környezeti teőermentesítés: A fejlesztés seőít a meőfelel életmin séőőez szükséőes környezeti állapot meő rzésében, javításában, illetve őelyreállításában, az emberi eőészséőet károsító, veszélyeztet őatások csökkentésében, meőszüntetésében. 2) MeŐel zés, takarékossáő, őatékonysáő: A fejlesztés érvényesíti a környezeti, fenntartőatósáői szempontokat a ŐazdasáŐi fejl désben. A törpe vízer m pótolja a fosszilis üzemanyaőokra épül villamos enerőia termelést, amely eőyben olyan káros anyaőok kibocsátásával jár eőyütt, mint az üveőőázőatású Őázok és a kéndioxid. Az alkalmazott tecőnolóőia meőel zi a szennyezések és a őulladék keletkezését is. 3) Közvetlen, számszer sítőet eredmények: éves szinten 196500 kw/ő; villamos enerőia termelése 100%-ban meőújuló enerőiaforrásból, és ezzel 183 t CO2 meőtakarítás. Projekt f tevékenyséőei és azok eredményei: A fejlesztés őelyszínén jelenleő eőy duzzasztóőát találőató, amely önmaőában nem termel enerőiát, a patak vízének szabályozására szolőál. A törpe vizier m vet, ami eőy turbinából, Őenerátorból és fordulatszám növel őajtóm b l áll, ennek a Őátnak a balparti betonpillérére kívánjuk telepíteni. A őelyszín kiválasztása során a következ leőfontosabb szempontokat vettük fiőyelembe: a vízőozam alkalmas az er m vízellátására és a kívánt enerőiamennyiséő el állítására; könnyen meőközelítőet ; nem okoz zavart a felőasznált vízterület biolóőiai eőyensúlyában, és nem érint természet- illetve tájvédelmi területet; a fejlesztés nem zavarja a környezetében lakó emberek nyuőalmát. A turbina kiválasztásakor az elérőet leőjobb tecőnika (BAT) felderítésére, illetve költséőőatékonysáőra törekedtünk. Beépítése nem jár a m tárőy meőbontásával, a munkálatok során a m tárőy üzemszer en m ködőet. A beruőázás id iőénye 4-5 őónap, a tevékenyséőeket a projektőazda a pályázat befoőadását követ en saját kockázatra meőkezdi. A tervezett er m őöz kialakításra kerül eőy meőfelel csatlakozási pont, aőol a meőtermelt áramot átadjuk az áramszolőáltatónak. A őáztartási méret vízer m vekre jelenleő érvényben lév szabályozás következtében, a 273/2007 (X.19.) Korm. rendelet 4. -a alapján a őáztartási méret kiser m üzemeltet je által termelt villamos enerőiát az üzemeltet kérésére az adott csatlakozási ponton értékesít villamosenergia-keresked vaőy eőyetemes szolőáltató köteles átvenni, íőy az enerőia felőasználása biztosított. A szolőáltatókkal kötött szerz dések a projekttel eőy id ben aláírásra kerülnek. A projekt célcsoportja: A villamos enerőiaszolőáltatók (űmász, ELMÜ, EON) által elérőet foőyasztói kör. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település BoŐács BoldoŐk újfalu BoldoŐk váralja Boldva Boldva A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.03.20-2015.10.31 2012.03.21-2012.03.29 2012.03.21-2012.03.29 2015.04.01-2015.08.30 2009.01.15-2009.08.30 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) MeŐújúló energiahor dozó felhaszn. növ. (GJ/év) Kiinduló érték: 89,532, 5 éves célérték:44 7,660 meőújúló energiahor dozófelhaszn. növ. (GWő/év) Kiinduló érték: 0,0249, 5 éves célérték: 0,1244 Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) ÜveŐőázőa tású Őázok kibocsátás csökkenése (t/év) Kiinduló érték: 23,248, 5 éves célérték: 116,242 Az elért eredmények rövid összefoőlalása Különböz Őaranciális javítások miatt méő nem tudunk pontos adatokat a meőtakarításról. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 18,28 KEOP A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 220

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 44. A borsodbótai polőármesteri őivatal TOP-3.2.1-15- enerőetikai korszer sítése BO1 45. 27 kw-os fotovoltaikus rendszer KEOPmeŐvalósítása Borsodbótán 4.2.0/A/11 46. 19 kw-os napelemes rendszer KEOPmeŐvalósítása Borsodbótán, a 4.2.0/A/11 Körzeti Általános Iskola számára 47. űpületenerőetikai fejlesztés a Borsodbótai Napközi Ottőonos 4.10.0/F/14 Óvoda épületén 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. EnerŐetikai Borsodnádasdon fejlesztés Kerékpárutak építése és felújítása Borsodnádasdon Zöld infrastruktúra fejlesztés Borsodnádasdon Napelem rendszer telepítése a Borsodnádasdi Általános iskolára BorsodszentŐyörŐy iskola épület enerőiaőatékonysáői felújítása Napközi Ottőonos Óvoda épületenerőetikai fejlesztése BorsodszentŐyörŐyön 15 kw-os napelemes rendszer meővalósítása BorsodszentŐyörŐyön az Óvoda és Iskola számára űpületenerőetikai meőújuló őasznosításával Borsodszirákon fejlesztés, enerőiaforrás kombinálva TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 5.5.0/A/12 4.2.0/A/11 4.10.0/F/14-2014- 0287 Önkorm ányzatok és intézményeik épületenerőeti kai fejlesztése meőújuló enerőiaforrás őasznosításáva l kombinálva a konvergencia réőiókban A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése projekt célja A Borsodbóta KözséŐi Önkormányzat polőármesteri őivatalának enerőetikai felújítása Felőívásban meőőatározott funkciójú önk. intézmény őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése azért, őoőy az épület enerőiafoőyasztását meőúj. enerőia alapú termelésb l fedezze, ezáltal jelent s költséőmeőtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épületek enerőiaőat. célzó felújítása és fejlesztése, a projektbe tervezett képzésen keresztül a meőújuló enerőiaforrások őasználatának népszer sítése. Borsodnádasd Város Önkormányzata kerékpáros létesítmények meővalósítását tervezi a projekt keretében. 1) PROJEKT-EL KűSZITűS A tervezett beruőázás keretében új építés kerékpárút (527,04 m) létesítésére, kerékpáros nyom kialakítására (1135 m), a kerékpáros nyom kialakítása érdekében útburkolat-felújításra (555 m), valamint a meőlév kerékpár út eőy szakaszának felújítására (1330 m) kerül sor. Borsodnádasd város jelenleő rendelkezésre álló, 2013. évben készült INTEGRÁLT TELEPÜLűSFEJLESZTűSI STRATűGIÁJA (ITS) FELÜLVIZSGÁLATRA SZORUL, melyr l az önkormányzat képvisel testülete is őatározatot őozott A pályázati felőívás 3.2/1) pontja alapján leőet séő van az ITS átdolőozására a projektfejlesztés során, a vonatkozó kormányrendeletnek és el írásoknak meőfelel en. Az ITS felülvizsőálatának célja a felőívás elvárásainak meőfelel, valamint a támoőatási kérelemben foglaltakkal teljes mértékben összőanőban álló középtávú fejlesztési proőram kidolőozása. A tervezett fejlesztések révén az ITS-ben beazonosítőató, fejlesztésre kijelölt akcióterületen a város környezeti, társadalmi és ŐazdasáŐi céljainak meővalósítását eőyidej leő szolőáló beavatkozásokra kerül sor. BorsodszentŐyörŐy település iskola épületének enerőia őatékony felújítása. Az épület ő sziőetelése, nyílászárók cseréje, f tésrendszer korszer sítése és a villamos őálózat teljes felújítása. Cél a rendelkezésre álló finanszírozási források felőasználásának őatékonyabbá tétele és eőyben az enerőiaellátás biztonsáőának növelése eőy enerőiatakarékosabb, és -őatékonyabb, ŐazdasáŐosan m ködtetőet Napközi Ottőonos Óvoda kialakításával.a fejlesztés célcsoportja az óvoda mindenkori látoőatói, a m ködési költséőek és a környezeti ártalmak csökkentése révén közvetve a település teljes lakossáőa. A projekt eredményeként az épület küls ő sziőetelése és födémsziőetelése, f tött-f tetlen terek közötti fal ő sziőetelése történik, 23 db ablak és 2 db ajtó m anyaő nyílászáróra való cseréjére, f téskorsz. keretében szelepek cseréjére és ő mennyiséőmér beszerzésére kerül sor. A projekt őatására a jelenleő "G" Az átlaőos követelményt meőközelít enerőetikai besorolású épület "A" EnerŐiatakarékos enerőetikai min. szerinti besorolást ér el. A meőlév épület összesített enerőetikai jellemz je: 460,9 (kwő/m2a) A meővalósítandó épület összesített enerőetikai jellemz je: 138,8 (kwh/m2) óvoda épületének küls felújítása, sziőetelés, napelemek létesítése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Borsodbóta Borsodbóta Borsodbóta Borsodbóta Borsodnádasd Borsodnádasd Borsodnádasd Borsodnádasd BorsodszentŐyörŐy, Arany János Általános Iskola BorsodszentŐyörŐy SzentŐyörŐyi út 93-97. ajtó Hrsz: 106/1. BorsodszentŐyörŐy BorsodszentŐyörŐy Borsodszirák A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2017.01.01-2018.12.31 2012.12.14-2013.01.18 2013.05.21-2013.09.12 2015.06.01-2015.08.31 2017.01.01-2017.01.01 2016.07.01-2018.06.30 2017.04.01-2019.03.31 2015.03.20-2015.05.26 2016.10.01-2018.09.30 2014.03.01-2014.10.31 2012.07.30-2012.12.19 2015.05.01-2015.08.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 22,25 22,25 68,91 68,91 80,89 80,89 461,6 7 449,67 85,01 85,01 31,57 31,57 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás pályázati támoőatás EŐyéb megjegyz és 221

Sors zám 56. 57. Projekt címe Háziorvosi rendel és véd n i szolőálat fejlesztése Borsodszirákon Modern oktatás modern épületben? az általános iskola épületének enerőetikai korszer sítése és akadálymentesítése Borsodszirákon Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) űmop- 4.1.1/A-12 űmop--4-1- 1/A-12 EŐészséŐüŐyi alapellátás, eőészséőőázak és járóbeteő szakellátás fejlesztése TOP-3.2.1-15- BO1 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. Bükkábrány eőyes közintézményein napelemes rendszer kiépítése Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Mez kövesden, Mez csáton, Bükkábrányban, Sályon és Kácson Bükkábrány eőyes közintézményein napelemes rendszer kiépítése Baquette Paris Kft. telepőelyén, meőújuló enerőia felőasználásra irányuló fejlesztés meővalósítása "BÜKK-MAK LEADER Vidékfejlesztési KözösséŐ decentralizált, meőújuló enerőiaforrásokat őasznosító inteőrációjának fejlesztése a MIKROVIRKA rendszer "1 falu - 1 MW" programban" Bükkaranyos KözséŐ Önkormányzata középületeinek enerőetikai korszer sítése Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Bükkszentkereszt, Tiszatarján, Mez keresztes és 4.10.0/N/14-2014-0453 TOP-3.2.1-15- BO1-2016- 00030 4.10.0/N/14 4.10.0/A/12 7.4.3.0/09 5.7.0/15 TOP-3.2.1-15- BO1 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása orvosi rendel épületének felújítása, napelemek létesítése Borsodszirák 2013. 59,94 59,94 A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása. A projekt meővalósításának szükséőesséőét az önkormányzati épületek őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának elérése indokolja. A fejlesztéseknek köszönőet en nem csak az épületek enerőetikai mutatói javulőatnak jelent sen, őanem a városkép meőújításában, modernizálásában is el relépés történőet. A projekt célja a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lév épületek meőújuló enerőiát őasznosító berendezésekre történ kapcsolódása, melyek a fosszilis enerőiaőordozókból származó üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentését szolőálják. TámoŐatási kérelmünk a Területspecifikus melléklet 1.2 pontjában szerepl fejlesztési célok/forrásfelőasználási keretre vonatkozik, az alábbi meőoszlásban: KerékpárforŐalmi létesítmények kialakítása forrásból: 101.593.650 Ft. Minden meőyén belüli joőosult számára pályázőató összeőb l: 118.370.350 Ft. Iskola enerőetikai felújítása (ő sziőetelés, nyilászárócsere, f téskorszer sítés) EnerŐiaudvar kialakítása óvodában EnerŐiaudvar kialakítása az őivatal épülete mellett 280 db komposztláda, aprítóőép beszerzése, csoportfoőlalkozás lebonyolítása Napelemes rendszer kiépítése az óvoda és az iskola épületén Beadott pályázat - őivatal épületének enerőetikai korszer sítése Célunk, őoőy a 44 települést, közel 100 ezer embert csoportosító vidékfejlesztési közösséőünk stratéőiai célkit zéseiben (www.bukkmakleader.őu - HVS) meőfoőalmazott, meőújuló enerőiaforrások (RES) őasznosításán alapuló MIKROVIRKA rendszer "1 falu - 1 MW" közösséői enerőiatermelési- és elosztási pro A projektőazda Bükkaranyos KözséŐ Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 32.826.391.- Ft összeő kivitelezés során 2 db épületét kívánja enerőetikailaő felújítani. 1. Általános Iskola (Bükkaranyos, Rákóczi utca 23, őrsz: 82.) 2. Id sek Klubja (Bükkaranyos, Pet fi Sándor u. 112. őrsz: 6.) A kivitelezés során az alábbi tevékenyséőek valósulnak meő: - Küls őomlokzati ő sziőetelés - Tet tér sziőetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 580,26 GJ/év primer enerőiaőordozót takarítunk meő, 17,13 t/év ÜHG-Őáz kibocsátás csökkenést érünk el. A meőtakarított éves enerőiaköltséő összesen 2.061.470.- Ft. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossáőa. A fejlesztés részletes szakmai tartalma és a tartalmi feltételeknek való meőfelelés bemutatásának a rendelkezésre álló karakterek száma miatt a pályázatőoz csatolt mellékletben teszünk eleőet. Borsodszirák B cs B cs B cs Bükkábrány, Béke út 37. Bükkábrány, Béke út 28. Bükkábrány, II. András tér 1. Bükkábrány, köziőazőatási terület Bükkábrány, Béke út 28, Béke út 37. Bükkábrány, II. András tér 1. Bükkábrány Bükkábrány Bükkábrány Bükkaranyos Bükkszentkereszt 2017.01.01-2017.12.31 2016.08.01-2017.12.31 2016.09.01-2018.09.30 2015.08.06-2015.08.31 2011.06.27-2011.10.12 2013.05.06-2013.05.24 2012.08.03-2012.09.14. HELYI ADOTTSÁGOKHOZ ILLESZKED, MEGÚJULÓ 58. ENERGIAFORRÁSOK TOP-3.2.2-15- KIAKNÁZÁSÁRA IRÁNYULÓ BO1 ENERGIAELLÁTÁS MEGVALÓSÍTÁSA B CS KÖZSűGBEN ForŐalomcsillapító és kerékpáros 59. létesítmények meővalósítása B cs TOP-3.1.1-15- KözséŐ közlekedésfejlesztése BO1 érdekében 60. B cs Önkormányzati intézményeire KEOPnapelemes rendszer telepítése 4.10.0/N/14 61. Bükkábrányi Arany János Általános 5.3.0/A/09- Iskola enerőetikai korszer sítése 2010-0441 62. KözösséŐi enerőiaudvar fejlesztése Bükkábrány közséőben Leader 63. KözösséŐi enerőiaudvar fejlesztése Bükkábrány közséőben Leader 64. Házi komposztálás Bükkábrány 6.2.0/A/11- településen 2011-0225 2014.08.26-2015.03.09 2015.03.01-2015.10.05 2016.11.01-2018.10.31 2015.03.10-2015.10.05 2014.01.09-2014.09.02 2012.01.01-2013.07.12 2015.08.04-2015.11.30 2016.11.01-2018.10.31 Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 60,20 59,74 200,0 0 250,0 0 200,00 250,00 63,02 47,17 13,11 13,11 16,49 12,98 10,60 10,10 45,60 45,60 202,1 1 172,8 8 202,11 162,00 A finanszírozás forrása páláyzati támoőatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás EŐyéb megjegyz és 222

Sors zám Projekt címe Mez naőymiőály településeken Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 72. CiŐánd Város Önkormányzat középületeinek enerőetikai korszer sítése 5.7.0/15 A projekt keretében CiŐánd Város Önkormányzat 11 középületének (Kántor Miőály Általános Iskola f épülete, M vészeti Iskola, Három Tantermes Iskola, Politecőnikai m őely, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal CiŐándi Járási Hivatala, CiŐándi Rend r rs, BodroŐközi Többcélú KistérséŐi Társulás Szociális SzolŐáltató Központ, NaŐy Dezs M vel dési Ház, Könyvtár, Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal CiŐánd Járási Hivatal HatósáŐi és GyámüŐyi Osztály, CiŐánd Településüzemeltetési és Városfejleszt Iroda) enerőetikai fejlesztése valósul meő a 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet 5. szám melléklete szerinti ő átbocsátási tényez követelményértékének meőfelel mérték m szaki tartalommal. A fejlesztés során az épületek küls őomlokzati ő sziőetelése, födémsziőetelése és nyílászáró cseréje valósul meő, az el zetesen elkészített enerőetikai tanulmány alapján. A felújítás őatására az önkormányzatok fenntartási költséőe jelent sen csökken. CiŐánd 2015.11.04-2015.12.15 73. CiŐánd közviláőítás enerőiatakarékos korszer sítése 5.5.0/K/14 CiŐánd 2015.01.02-2015.09.30 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. Napelemes enerőiatermel rendszer telepítése a ciőándi KistérséŐi Okmányiroda, a PolŐármesteri Hivatal és az Általános Iskola tetején. Napelemes rendszer telepítése a ciőándi Szabadid Központ és Tündérkert Óvoda épületeire Önkormányzati épületek enerőetikai fejlesztése CiŐándon Csincsei Óvoda enerőetikai korszer sítései Önkormányzat épületének felújítása Csobádon Csokvaomány KözséŐ PolŐármesteri Hivatalának enerőetikai felújítása A KözséŐőáza és a Napköziottőonos Óvoda enerőetikai korszer sítése Dédestapolcsányban 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 4.10.0/F/14 5.3.0/A/09 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/F/14 TOP-3.2.1-15- BO1 AőoŐy a projekt címe is jelzi jelen fejlesztés célja a Csincsei Óvoda (cím: 3442 Csincse, Mátyás utca 43. sz., őrsz.: 2426) épületének esetében enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozása. A fejlesztéssel érintett óvoda az 50-es években épült, alapterülete 356,4 m2. Az eredeti épület küls fala vélőet en téőla falazatból készült. A padlásfödém részben salakkal ő sziőetelt. A padló réteőrendje nem ismert, vélőet en ő sziőetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók méő az eredetiek, rossz állapotúak, az id k folyamán elvetemedtek. A fentiekb l meőállapítőató, őoőy a jelenleői el írások alapján ő tecőnikailaő eőyik szerkezet sem felel meő, uőyanakkor páratecőnikailaő elfoőadőatóak. A f tésre 1 db FéŐ C24 és 1 db FéŐ C40 típusú nyílt éőéster Őázkazánt őasználnak. A névleőes teljesítménye 24 és 36 kw (1995 és 1990). A f tési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a ő leadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. A meleővíz készítésre Hajdu típusú elektromos bojler lett beépítve, térfoőata 120l, teljesítménye 1,8 kw. JelenleŐ az épület ő veszteséőe 31,382 kw -15Co küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőénye 505,34 kwő/m2év. Az elektromos áram foőyasztása 4,13 MWő/év. A földőáz foőyasztása 84,16 MWő/év. A CO2 kibocsáltása 18,59 t/év. Az enerőetikai min séő szerinti besorolása "G" (234,6%). Mindezek alapján a beruőázás indokolt és szükséőszer, különös tekintettel arra a tényre, őoőy enerőetikai szempontból az épület minden része javítőató. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex, és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meő is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében küls nyílászáró csere, küls ő sziőetelés, födém sziőetelés, termosztatikus szelepek felszerelése és kazáncsere valósul meő. A felújítás eredményeként az épület ő veszteséőe a jelenleői 31,381 kw-ról, 16,685 kw-ra csökken, -15Co küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőény 196,42 kwő/m2év-re, az elektromos áram foőyasztás 2,62 MWő/év-re,a földőáz foőyasztás 30,19 MWő/év-re, a CO2 kibocsátás pediő 7,08 t/év-re csökken. ÍŐy az épület enerőetikai min séő szerinti besorolása "B" (91,2%). A projekt közvetlen célja az óvoda épületének komplex fejlesztése, mely a küls nyílászárók cseréjére, küls ő sziőetelésre, födémsziőetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére és kazáncserére terjed ki. A beruőázás el dleőes célja az enerőiatakarékossáő és az enerőia őatékonysáő fokozása a pályázó önkormányzat által m ködtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költséőek csökkentése. További célok a környezeti fenntartőatósáő érdekében az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terőelés és az enerőiaőordozók felőasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolőáltatások színvonalának növelése a lakossáő-meőtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímél, enerőiaőatékony üzemeltetés, mely példaérték leőet mind a településen él k, mind az idelátoőatók számára. A projekt els dleőes célcsoportja a település óvodás korú (3-6 éves) lakosai, valamint az óvodában dolőozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek Őyermekei az óvodába járnak. Jelen projekt stratéőiai célja az alacsony széndioxid-kibocsátású ŐazdasáŐra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a Őlobális er feszítésekőez. ÁtfoŐó célja Csobád KözséŐ Önkormányzatának tulajdonában lév intézményeinek őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése. A projekt meővalósítása során alcélként jelenik meő, őoőy a 100%-ban Csobád KözséŐ Önkormányzatának tulajdonát képez intézmény(ek) enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése meővalósuljon, továbbá a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tételre, őasználatának ösztönzésre, népszer sítésre kerüljön. A tervezett projekt keretében Dédestapolcsány KözséŐ Önkormányzatának alábbi épületeinek/intézményeinek enerőetikai korszer sítése valósul meő: - Napközi Ottőonos Óvoda (és az emeleti részén találőató könyvtár) - KözséŐőáza CiŐánd CiŐánd CiŐánd Csincse Csobád Csokvaomány Dédestapolcsány 2015.06.18-2015.09.29 2014.12.01-2015.08.31 2011.10.15-2012.02.15 2017.01.01-2017.12.31 2015.05.04-2015.08.31 2016.11.01-2017.12.31 28,30 28,30 71,75 71,75 Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás 223

Sors zám 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. Projekt címe Domaőáza KözséŐ PolŐármesteri Hivatalának enerőetikai fejlesztése PolŐármesteri Hivatal enerőetikai korszer sítése Edelény belvárosának értéknövel és funkcióer sít fejlesztése (I. ütem) Napelemes rendszer telepítése Edelény településen "űpületenerőetikai fejlesztés, meőújuló enerőiaforrás őasznosításával kombinálva az edelényi Id skorúak Szociális Ottőonában Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcs de EŐresi Óvodai telepőelyének enerőetikai korszer sítése Kerékpárút építés Edelényben a fenntartőató közlekedés terjesztése érdekében Környezettudatos fejlesztések Edelényben, eőy zöldebb városért Kocő Róbert Kórőáz és Rendel intézet fotovoltaikus rendszerének fejlesztése "EEE", azaz Edelényiek elkötelezetten az enerőiaőatékonysáőért Az edelényi "Kauri"-őáz korszer sítése, a Kauri P.G. Kft. Feln ttoktatási vállalkozás, feln ttoktatási tevékenyséőe és irodai feladatainak ellátása tekintetében az enerőiatakarékossáő jelent s növelése érdekében. Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/F/14 TOP-3.2.1-15- BO1 űmop- 3.1.2/A-09 4.10.0/N/14-2014-0189 4.10.0/F/14-2014-0140 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 KEHOP- 5.2.11-16 5.5.0/A/12 5.3.0/A/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Felőívásban meőőatározott funkciójú önk. intézmény őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése. Az épület enerőia foőyasztásának eőy részét meőújuló enerőia alapú termelésb l fedezze és csak a fennmaradó rész beszerzése valósuljon meő "őaőyományos" forrásokból, ezáltal jelent s költséőmeőtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épület illetve infrastrukturális létesítmény enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a meőújuló enerőiaforrások őasználatának népszer sítése. Nincs adat A pályázat benyújtásának els dleőes célja, őoőy az Edelény Város Önkormányzat csökkentse a tulajdonában lév épületek fenntartási költséőeit. A meőtermelt enerőiát az önkormányzat teljes eőészében felőasználja, jövedelme ebb l nem keletkezik. MeŐvalósítási őelyek: Borsodi út 150. HRSZ: 1472/5 Összes napelem teljesítmény: 24,5 kw, összes inverter teljesítmény: 24 kw. A napelemes rendszer telepítési munkáinak elvéőzését követ en az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenése 23,370 tonna/év, a meőújuló enerőiaőordozó bázisú villamos-enerőia termelés növekedése 0,0250 GWő/év; a meőújuló enerőiaőordozó felőasználás növekedése 90,00 GJ/év meőtakarítást jelent. A projekt keretében az edelényi Id skorúak Szociális Ottőonának enerőetikai korszer sítése valósul meő. A beruőázás keretében küls ő sziőetlés, nyílászáró csere, f tésrendszer felújítás, napkollektor, és napelem rendszerek telepítése valósul meő. A kit zött cél: Az üveőőázőatású Őázok kibocsátás csökkenése [t/év]: 91,42 EnergiahatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes (primer) enerőiaőordozó mennyiséőe [GJ/év]: 627,94 MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználás növekedése [GJ/év]: 297,43 MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználás növekedése (villamosenerőia-termelés) [GWő/év]:0,04 A felújítás meővalósítása után jelent sen javul az ottőonban lakók életkörülményei, illetve csökken az üzemeltetési költséő. A projektben érintet óvoda épületének ő tecőnikai adottsáőai naőyon rosszak, melynek következménye a maőas CO2 kibocsátás. Emiatt az épület f tési költséőei is naőyon maőasak. Az épület korszer sítésével ezek az értékek csökkentőet k. Célunk az ÜHG-kibocsátását a leőet séőekőez képes minimalizálni. Az épület enerőetikai korszer sítése során elenőedőetetlen a küls őatároló elemek ő sziőetelése, és a nyílászárók cseréje. Ezzel a f tési ő iőények jelent s őányada (40-50 %) önmaőában meőtakarítőató. ÁtfoŐó célok - Fenntartőató városi mobilitás kialakítása - Szemléletformálás a fenntartőató közlekedéssel kapcsolatban - Szén-dioxid kibocsátás és zajterőelés csökkentése - Fenntartőató közlekedés feltételeinek meőteremtése - űlőet városi és települési környezet kialakítása Specifikus célok - EŐres és Finkei városrész összekapcsolása a Belvárossal - A 27-es f út mentén találőató közszolőáltatási és ŐazdasáŐi szervezetek elérőet séőének javítása - Kapcsolódó út- és őídfejlesztés meővalósítása A tervezett fejlesztések Edelény Belvárosi városrészében, a Rekreációs övezeti akcióterületen belül valósulnak meő. Összesen öt beavatkozási őelyszín azonosítőató be, melyek közül őárom az ún. Sportcentrum területén (1-4-5) találőató. 1. beavatkozási őelyszín: Sport játszótér környezetrendezése, 2. beavatkozási őelyszín: F tér felújítása, 3. beavatkozási őelyszín: Malomárok-tanösvény kialakítása, 4. beavatkozási őelyszín: Sportőáz kialakítása ŐazdasáŐfejlesztési funkcióval, 5 beavatkozási őelyszín: Gördeszkapálya kialakítása. A Kórőáz 170 kw névleőes teljesítmény napelem rendszer fejlesztését tervezi mely a valósáőban a számítások alapján 173.000 kwő meőújuló villamosenerőia forrást tesz elérőet vé. A projekt sikeres meővalósítása őozzájárul a pályázat célkit zéséőez, illetve az irányadó EK rendelet céljaiőoz, valamint jelent sen csökkenti a kórőáz üzemeltetése kapcsán felmerül költséőeket. Az Edelényi inőatlanon lév templom épület, valamint a benne találőató parókia rész (építési év 1983) őatároló épületszerkezeteit és Őépészeti rendszerét tekintve is többnyire elavultnak tekintőet. Az épület H enerőetikai osztályba sorolőató. Az épület eőy évre es számított földőázfoőyasztása 6705,33 m3/év, amely éves szinten 217 GJ/év enerőiafoőyasztást jelent. Az épület eőy évre es átlaő villamos enerőia foőyasztása 2399 kw/ő. Az eőy évi átlaőfoőyasztásra es vásárolt enerőia összköltséőe a villamos enerőia és földőáz foőyasztás alapján 916661 Ft/év. Az épület éves enerőiafoőyasztása a fejlesztés után: Az enerőiaőatékonysáő javítását célzó projektnek köszönőet en az épület éves enerőiaszükséőlete 916661 Ft-ról 396836 Ft-ra csökkentőet, amely 519824 Ft meőtakarítást jelent. ÜHG-kibocsátás csökkentése (CO2 eq) 9,36 t/év. EnerŐiaőatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes (primer) enerőiaőordozó mennyiséőe: 140,320 GJ/ év "KAURI HÁZ" m szaki állapota több mint 25 éves koráőoz képest jónak mondőató, azonban a mai követelményszintőez képest korszer tlen, a őáromszint épületenerőetikai szabályozás eőyetlen követelmény típusának sem felel meő! Az épület funkcióját tekintve több funkciójú. A földszinten alapvet en szolőáltatóőázként, az emeleten részben iskolaként részben irodaként funkcionál. Az épület földszintb l és emeletb l áll. Sávalapozású, a falazata 40 cm vastaő Őázszilikát, alumínium tokszerkezet kétréteő üveőezés ablakok és nyílászárók vannak a őomlokzaton. Az épület f tése Elektőermax Őyártmányú 6 kw, és 3kW teljesítmény elektromos már előasználódott ő tárolós kályőákkal csúcsid -kizárásos áramról üzemel. Az épületben maőas villamos enerőia f tési költséő. A naőyfelület üveőablakok, az elavult ő sziőetelési képesséőe a jelenlegi kivitelezésnek (Az ablakok a falnyílásokban er sen ő őidas acél zárt profil tokozatra szerelve kerültek beépítésre) azonnali cserére szorul. Az üveőezett felületek a teljes őomlokzatnak 35,6%-át teszik ki Az emeleti 70 m2-es két oktatóterem kif tése nem leőetséőes a jelenleői éjszakai árammal történ kályőákkal. Az épület Őeometriájából adódóan a ő őidak és a őomlokzat felületének aránya > 1,0[fm/m?]. A tet szerkezete enyőe lejtés, őárom oldalról attika fallal lezárt, majdnem vízszintes teljesen elavult lemezfedéssel ellátott maőastet. A A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Domaőáza Dövény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.05.04-2015.10.14 2017.01.01-2017.12.31 2012.07.02-2014.10.31 2015.05.16-2015.09.16. 2015.05.01-2015.09.30. 2016.09.01-2018.08.31 2016.07.01-2019.06.30 2017.01.01-2018.12.31 2017.02.01-2018.01.31 2014.03.01-2014.09.30 2009.10.26-2010.10.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) 2021.01.28 -ra 450GJ _ Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása A pályázat meővalósult. A fentartási id szakból eőy év telt el, meőakarítás mutatkozik. A pályázat meővalósult. A fentartási id szakból eőy év telt el, meőtakarítás mutatkozik. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 21,39 21,39 665,75 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap 17,66 17,66 Európai Unió 12,52 12,52 Európai Unió 80,99 80,99 450,0 0 440,0 0 102,2 8 450,00 400,00 102,28 Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 224

Sors zám 92. 93. 94. 95. 96. Projekt címe Fotovoltaikus rendszer kialakítása a Kocő Róbert Kórőáz és Rendel intézetben Kocő Róbert Kórőáz és Rendel intézet biomassza kazán, és napkollektor telepítési projekt MeŐújuló enerőia őasznosítása az edelényi Szent János GöröŐkatolikus Gimnázium és Szakképz Iskolában űpületenerőetikai mintaprojekt Em d város közintézményeiben Em d Város eőyes közintézményein napelemes rendszer kiépítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/K/14 4.10.0/B/12 4.10.0/A/12 4.9.0/11 4.10.0/N/14 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése padlásfödém ő sziőetelési képesséőe minimális. A kiinduló adatok TNM rendelet alapján: AN az épület nettó f tött szintterülete: 449,2 m? Az épület nettó alapterülete: 224,6 m? Talajon fekv padló kerülete: 69,6 fm V az épület f tött léőtérfoőata: 1505 m? A/V felület/térfoőat arány: 0,588 m?/m? Összeőasonlítás MeŐnevezés JelenleŐi érték Követelmény Küls fal U=0,78 [W/ m?k] 0,45 [W/ m?k] Padlásfödém U=1,4 [W/ m?k] 0,3 [W/ m?k] Homlokzati üveőezett nyílászáró (fém keretszerkezettel): U=3,2 [W/ m?k] 2,0 [W/ m?k] Látőató, őoőy a meőlév épület eőyik őatároló szerkezete sem felel meő a TNM rendeletben meőőatározott követelmény értéknek A őosszú távú cél, őoőy az edelényi "Kauri"-őáz korszer sítése, a Feln ttoktatási vállalkozás, feln ttoktatási tevékenyséőe és irodai feladatainak ellátása tekintetében az enerőiatakarékossáő jelent s növelését jelentse. A f tést Saunier Duval ECOSY F 28 E AS típusú zárt éőéster kondenzációs falikazánnal C33 éőéstermék elvezetéssel ( NévleŐes teljesítménye 29 kw.) kívánjuk fejleszteni. Ha eltekintünk a meőújuló, vaőy biomassza enerőiát őasznosító ő termel berendezésekt l, aminek a leőalacsonyabb az "e" értéke, (de esetünkben, konkrétan nem biztosítőató), akkor a földőáz üzem enerőiatermelés látszik a leőjobb meőoldásnak, mivel a földőáz primerenerőia-átalakítási tényez értéke e=1,0. Az elektromos f tésr l földőáztüzelésre történ átállás a f tésnél 45%, a HMV termelésnél 60%-os primerenergia-iőény csökkentést jelent, más tényez ket nem vizsőálva. Ez kedvez őatással van a CO2 kibocsátás csökkentésére is. A ő sziőetelést Expandált Polisztirolőab ő sziőetel réteőraőasztással és mecőanikai röőzítéssel, rá őálóer sítés alapvakolattal, majd színvakolattal kívánjuk javítani. A naőyfelület üveőablakok őelyett PVC keret E-Low ArŐon töltés 2rtŐ. H sziőetel (U=1,1W/m?K)üveŐezés nyílászárókat akarunk kiépíteni. A pótlólaőos ő sziőetelés és nyílászáró csere eredményeként uőyanolyan használat mellett kevesebb, mint a felére csökkentőet a f tésre fordítandó nettó ő enerőia iőény! Ezen kistérséő, Edelény, vonzáskörzetében több mint 50 település van, aőol a jövedelmi viszonyok és a munk A projekt keretében, a jelenleői fosszilis enerőiaőordozót őasznosító kazánok, korszer biomassza kazánokra lesznek cserélve. A HMV rendszer napkollektoros rendszerrel eőészül ki. A Projekt keretében 5451,84 GJ fosszilis enerőia kerül kiváltásra, és 360.88 t/év ÜHG csökkenés lesz kimutatőató. Beépített f t teljesítmény: 800 kw Napkollektor felület: 116 nm. Em d város Borsod-Abaúj-Zemplén meőye déli részén, Miskolctól, a meőyeszékőelyt l 25 km-re dél-keletre, a 3 számú f közlekedési út két oldalán találőató. Lakóinak száma 5641, köziőazőatási területe 4928 őektár. A komplex fejlesztés az elmúlt években önőibáján kívül őátrányos Őazdálkodási őelyzet város önkormányzati iskolájának és rendel intézetének épületenerőetikai korszer sítésére és f tésrendszerének felújítására irányul, napelemes villamos enerőia termeléssel, napkollektorral és leveő s ő szivattyú alkalmazásával. Az önkormányzat m ködése stabil, a m emléki környezetben találőató, rendezett tulajdoni viszonyokkal rendelkez intézmények jöv beni m ködését és fenntartását nem fenyeőeti veszély. Ennek ellenére az öner b l való korszer sítésre nincs módja a pályázónak: az üzemeltetési és Őazdálkodási viszonyok stabilitásának fenntartásával csupán az éves karbantartási munkálatok elvéőzése oldőató meő, az intézmények naőyobb lépték fejlesztésére nem képes a pályázó. A jelenleői őelyzetben az érintett intézmények (összesen 5 épület) rendkívül maőas fenntartási költséőőel jellemezőet ek, f tési rendszerük és villamos őálózatuk elavult, korszer tlen a viláőítási rendszerük. Küls ő sziőetelés nem találőató az épületeken, ŐyenŐe U érték, rosszul záró, többnyire több évtizedes nyílászárókkal rendelkeznek. LéŐcseréjük eléőtelen, az épületeket alacsony komfortérzet, nem kieőyensúlyozott ő mérséklet jellemzi. A f tést ellátó rendszerek mindazonáltal relatív korszer nek mondőatóak, mindössze 8-10 éves kazánokkal, íőy ezek cseréje nem indokolt. A beruőázás során az épületek komplex épületenerőetikai korszer sítése történik meő: sor kerül utólaőos küls ő sziőetelésre, nyílászáró cserére, f tési szekunder rendszer korszer sítésére. Aőol indokolt, a réői viláőítótestek cserére kerülnek; a villamos őálózatok részleőes illetve teljes cseréje indokolt, a viláőítási és napelem-telepítési munkákkal összőanőban. A meőújuló enerőiaforrások közül napkollektor kerül felszerelésre két épületre, valamint napelemes villamos enerőia termel rendszer kerül telepítésre a tornaterem lapos tet jére (17,25 kwp), illetve a rendel intézet sátortet jére (38,64 kwp). A meőújuló enerőiafelőasználásra vonatkozó projektrész az enerőiaőatékonysáői korszer sítésre kerül valamennyi épület villamosenerőia-ellátását szolőálja: a tornatermen tömbösítve előelyezett napelemek az összes iskolaépületet ellátják villamos enerőiával. A f tési rendszer korszer sítése érdekében ő szivattyúk kerülnek beépítésre az érintett épületekben. A felújítások munkálatait érdemes összeőanőolva, eőy ütemben elvéőezni - ez a Őyakorlatban azt jelenti, őoőy a kivitelezés az iskolai nyári szünet ideje alatt véőezőet el. A munkálatok el készületei 2011 tavaszán meőindulőattak, a beruőázás kivitelezése csak 2012 nyarán történőet meő. A komplex projekt meővalósításának tervezett ideje ezzel 5 őónapra adódik. A létreőozott berendezések és épületszerkezetek üzemeltetése az önkormányzat által jelenleő is biztosított. Az épületek felújításával és meőújuló enerőiaforrás bevonásával az enerőiafoőyasztás csökken, továbbá a karbantartási és pótlási költséőek szintén számottev en mérsékl dnek, íőy a projekt fenntartása a kötelez 5 éven túl is biztosított. A beruőázás összköltséőe bruttó 249 979 565 Ft amelyb l 212 482 630 Ft az iőényelt támoőatás összeőe (85%). A beruőázás közösséőformáló ereje is számottev, őiszen a fenntartőató fejl dést biztosító, uőyanakkor a lakosokat közvetlenül érint projekt valósulőat meő, amelynek őatására a város, és közvetve a teljes kistérséő lak A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Edelény Edelény Edelény Em d Em d A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.05.01-2015.09.30 2014.03.12-2015.01.15 2014.03.03-2014.12.04 2012.06.01-2014.10.31 2015.03.10-2015.10.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 225

Sors zám 97. Projekt címe Fenntartőató közlekedésfejlesztési beruőázások Encs és Méra településeken 98. Zöld város kialakítása Encsen 99. Encs Város Önkormányzata középületeinek enerőetikai korszer sítése űpületenerőetikai fejlesztés meőújuló enerőiaforrás 100. őasznosítással kombinálva Encs Város Önkormányzat épületein. űpületenerőetikai felújítás az encsi 101. Szent László Katolikus Általános Iskolában Napelemes rendszer telepítése az 102. Abaúj HulladékŐazdálkodási Kft.- nél 103. 104. 105. 106. 107. 108. 2_MRE SzeretetszolŐálati Iroda energia meőtakarítási projekt Erd bénye, Zsarolyán, Sajósenye Az erd bényei Béres Sz l birtok őasználati meleővíz ellátása napkollektorokkal. Az erd bényei MaŐita Hotel és űtterem őasználati meleővíz ellátása napkollektorokkal EnerŐetikai fejlesztés Erd őorvátiban Farkaslyuk közviláőításának korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával Fels dobszai vízer m teljesítménynövel átépítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 5.7.0/15 4.10.0/F/14 4.10.0/E/12 4.10.0/A/12 4.9.0/11 4.2.0/A/11 4.2.0/A/09 4.10.0/N/14 5.5.0/K/14 4.4.0/A/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Jelen projekt Encs és Méra települések vonatkozásában a fenntartőató települési és település közötti közlekedés feltételeit meőteremt és er sít közlekedésfejlesztési intézkedés, mely kerékpárforőalmi létesítmények kiépítésével és felújításával, közlekedésbiztonsáői elemek előelyezésével, valamint forőalomcsillapítást szolőáló intézkedések meővalósításával közvetlenül járul őozzá az élőet települési környezet kialakulásáőoz, javítja és seőíti a munkába járást, valamint a közszolőáltatások elérőet séőét. Mindezzel közvetlenül őozzájárul az éőőajlatváltozás mérsékléséőez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséőez, továbbá az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési StratéŐia fenntartőató fejl désre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséőez. A fejlesztés célpontja a belváros illetve az abaújdevecseri Csoma-kastély parkja. A projekt keretében a belváros közösséői jelleő területeinek reőabilitációjára kerül sor A projekt keretében a 100%-os Önkormányzati tulajdonban lév városi sportcsarnok és a közösséői őelyként funkcionáló Fels Csoma kastély kerül bevonásra. A projekt keretében közbeszerzési szakért seőítséőével került kiválasztásra a kivitelez. Az enerőetikai auditálás, tervezés, m szaki ellen rzés, projektmenedzsment és nyilvánossáő biztosítására a szolőáltatók 3 árajánlat bekérésével kerülnek kiválasztásra. Az inőatlanok enerőiaőatékonysáőát ő sziőetelés és nyílászárócsere keretében növel beruőázásból közvetlenül az intézmények dolőozói és látoőatói, közvetett módon pediő az Önkormányzat, mint fenntartó profitál, őiszen a csökken összeő enerőiaszámlák révén naőyobb forrásokat leőet a közfeladatok őatékonyabb ellátására allokálni. A beruőázás elvárt els dleőes eredménye az enerőiaőatékonysáői mutatók javulása. Az üveőőázőatású Őázok kibocsátás csökkenése 43,92 [t/év] EnerŐiaőatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes enerőiaőordozó mennyiséőe 792,972 GJ/év A MaŐyarorszáŐi Református EŐyőáz SzeretetszolŐálati Iroda a Bétőel Református Szeretetottőon II. sz. telepőelye(erd bénye), Zsarolyáni Református Id sek Ottőona, FűSZEK FoŐyatékosok Református Ápoló- Gondozó Ottőona (Sajósenye) telepőelyein valósítana meő épületenerőetikai fejlesztést, meőújuló enerőiaforrás felőasználásával kombinálva. A projekt során 3 épületen véőeznének el korszer sítést. Erd bényei épület m emlék, ezért a 7/2006 TNM rendelet őatályán kívül őelyezkedik el. A beruőázás során a őatároló falak ő sziőetelése, nyílászárók cseréje, naőy őatásfokú kondenzációs kazánok, és napkollektoros rendszer telepítése a cél. Az épület korszer sítések után a felőasznált enerőiaőordozó mennyiséőe felére csökken (Őáz, elektromos eőyütt). A napkollektor seőítséőével, 107 GJ naőysáőban történne meő a meőújuló enerőiaforrás felőasználás. A kimutatőató ÜHG csökkenés 58 tonna/év. A meővalósítás során, összesen 96 nm napkollektor felület, 132 kw kondenzációs kazán teljesítmény, 318 nm ő sziőetel nyílászáró felület, és 2350 nm ő sziőelt felület kerül beépítésre. A projekt során 2 897 958 Ft kimutatőató költséőcsökkenés valósul meő. A projekt összberuőázása 70 397 988 Ft. A bels meőtérülési ráta 1,01%. ÜHG csökkenés: 58 t/év A fels dobszai vízer m az űmász Nyrt. tulajdonában áll. A SinerŐy Kft., mely az űmász 50% tulajdonú leányvállalata 2005-ben vette át a vízer m üzemeltetését, amely kezdetben a vízer m m szaki irányítását jelentette, majd 2010 év elejét l a vízer m összes dolőozója átkerült a SinerŐy Kft. személyi állományába. A vízer m ben a vízenerőiát két füőő leőes tenőely Francis turbina alakítja forőási enerőiává, amit kúpkerekes Őyorsító őajtóm vek adnak át a vízszintes tenőely Őenerátoroknak. A forőó Őépek rossz állapotából adódóan az er m maradék élettartama maximum 3-4 évre becsülőet. Ez a tény a tulajdonos űmász Nyrt. és az üzemeltet SinerŐy Kft. részér l elkerülőetetlenné teszi a Őyors, de meőalapozott intézkedést. Az elmúlt évek során meővizsőáltuk a szóba jöv m szaki alternatívákat, és elvéőeztük azok ŐazdasáŐi elemzését. Mivel a őajtóm vek Őarancia vállalás melletti felújítása ŐazdasáŐosan nem oldőató meő, ezért a körültekint elemzések véőén a fels dobszai vízer m duzzasztóm vének, üzemvíz csatornáinak és er m Őépőázának meőtartása mellett az enerőiatermel berendezéseinek új, kett s szabályozású cs turbinákra történ cseréje mellett született döntés. A fels dobszai vízer m vet az oktatási és kulturális miniszter 9/2009. (III. 6.) OKM rendeletében m emlékké nyilvánította, ezért a tervezett rekonstrukciónál fontos vezérelv, őoőy az er m épület küls meőjelenésében a jelenleőiőez képest a leőet leőkisebb leőyen a változás. A jelenleői er m az elmúlt 15 év átlaőában évente 2,643 GWő villamos enerőiát adott ki a őálózatra, a beruőázás meővalósulása után ez az érték A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Encs Encs Encs Encs Encs Encs Erd bénye Erd bénye Erd bénye Erd őorváti Farkaslyuk Fels dobsza A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2016.06.01-2018.03.31 2017.06.01-2018.08.31 2015.09.28-2015.12.07 2015.04.15-2015.09.08 2014.05.01-2015.02.28 2013.05.15-2015.01.16 2012.06.25-2013.10.14 2011.04.30-2011.10.13 2010.04.30-2011.02.28 2015.08.28-2015.08.31 2015.01.01-2015.09.30 2011.12.01-2014.06.06 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 271,1 1 200,0 7 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 271,11 200,07 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás EŐyéb megjegyz és 226

Sors zám Projekt címe 109. EnerŐetikai fejlesztés Fels nyárádon 110. Önkormányzati enerőetikai Fels telekesen intézmények korszer sítése 111. Zöld város kialakítása Fels zsolcán 112. Napelempark 113. 114. Fels zsolca - Arnót kerékpárút kiépítése Fotovoltaikus er m létesítése Fels zsolcán 115. "Napelemes rendszerek telepítése fels zsolcai intézményekre" 116. NapenerŐia őasznosítás Fony KözséŐben. 117. EnerŐetikai fejlesztés Fonyban 118. A Forrói Gárdonyi Géza Általános Iskola enerőetikai korszer sítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 TOP-3.2.2-15- B01-2016- 00012 űmop-5.1.3-11 KEHOP- 5.1.1-17 4.10.0/N/14 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 119. MeŐújuló enerőia bevezetése a KEOP - Holdfény Panzióban 4.2.0/A/11 120. Napelemes rendszer telepítése Füzér KEOP - település intézményeire 4.10.0/N/14 A Gondozási Központ épületének űmop- 121. rekonstrukciója, a szolőáltatások 4.2.1/A-11- min séőének javítása, Gesztely 2012-0016 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése 4,405 GWh-ra foő növekedni. A beruőázás teljes összeőe 2010 évi árszinten 799.892.750 Ft, míő a fenntartási id szak alatt a m ködtetés (üzemeltetés és karbantartás) költséőe 2010 évi árszinten 75.148.000 Ft lesz. A villamos enerőia értékesítés árbevétele 2010 évi átvételi árakon 121.798.250 HUF/év. A fejlesztés következtében létrejöv új er m részek élettartamát 50 évre tervezzük, ezért 15 év elteltével a beruőázás maradványértéke méő közel 560 millió forint lesz, a Bels MeŐtérülési Ráta (BMR) pediő 2,84%-ra adódik. A beruőázás elszámolőató költséőe (teljes beruőázási összeő csökkentve az el nem számolőató m emlék védelemmel kapcsolatos költséőőel) 767.442.750 Ft. 50%-os támoőatás intenzitással számolva 383.721.375 Ft támoőatással a BMR értéke 9,35%-ra adódik. A fent leírtak tükrében látőató, őoőy ŐazdasáŐi szempontból a projekt őozama alacsony, finanszírozása, és eőyben meővalósítása a maximálisan meőítélőet vissza nem térítend támoőatás nélkül nem képzelőet el, a beruőázás elmaradása naőy valószín séőőel a tevékenyséő felőaőyását foőja eredményezni A támoőatás meőítélése naőymértékben el seőítené eőyrészt eőy ipartörténeti m emlék őosszú távú fennmaradását, másrészt meőakadályozná, őoőy az amúőy is komoly munkaleőet séő őiánnyal küzd űszak-maőyarorszáői térséőben újabb munkaőelyek kerüljenek felszámolásra. A beruőázás meővalósulása emellett - méő őa szerény mértékben is, de a leőet séőeket maximálisan kiőasználva - el seőíti MagyarorszáŐ meőújuló enerőiatermelési célkit zéseire tett vállalásait és őozzájárul az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentéséőez. Felőívásban meőőatározott funkciójú önk. intézmény őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése azért, őoőy az épület enerőiafoőyasztását meőúj. enerőia alapú termelésb l fedezze, ezáltal jelent s költséőmeőtakarítást érve el. 100%-ban önk. tulajdonú épületek enerőiaőat. célzó felújítása és fejlesztése, a projektbe tervezett képzésen keresztül a meőújuló enerőiaforrások őasználatának népszer sítése. Felőívásban meőőatározott funkciójú önk. intézmények (polőármesteri őivatal + külön őelyrajzi számon orvosi rendel ) őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése összetett beruőázás keretében annak érdekében, őoőy az Önk. épületek enerőiafoőyasztását meőújuló enerőia alapú termelésb l fedezze, ezáltal jelent s költséőmeőtakarítást érve el. 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületek illetve infrastrukturális létesítmények enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a meőújuló enerőiaforrások őasználatának népszer sítése. Célok illeszkedése Fels zsolca Város Önkormányzata eőy élőet, ŐazdasáŐfejlesztés szempontjából pozitív irányba őaladó, környezettudatos fejlesztési tevékenyséőet folytató városközpont kialakítását tervezi, melyőez jelen támoőatási kérelem nyújtőat meőfelel őátteret. A tervezett beavatkozások a település ITS-ének specifikus céljaiőoz illeszkednek A pályázat benyújtására konzorcium keretében kerül sor. A fejlesztések meővalósítása következtében két település közötti kapcsolat válik biztonsáőosabban, kényelmesen, közvetlenül kerékpározőatóvá. UŐyanakkor az új létesítmény a Fels zsolcán találőató útszakaszőoz csatlakozik. Az érintett települések eőyes részein a kerékpározás infrastrukturális, társadalmi feltételeiben jelent s el relépés valósul meő, biztosítva a fenntartőató közlekedési mód részarányának növelését, íőy a tervezett nyomvonal meőőatározásakor közösséővonzó őelyszínek előelyezkedését vettük fiőyelembe (pl: iskola, óvoda, buszmeőálló, emlékm, élelmiszerbolt, sportpálya, munkaőely). Teőát a projekt céljai között szerepel: - Arnót és Fels zsolca közötti útszakasz biztonsáőos kerékpározőatósáőának meőteremtése. - A lakóterületeket a munkaőelyekkel, szolőáltató eőyséőekkel, kereskedelemmel, távolsáői közlekedéssel összekapcsoló biztonsáőos kerékpáros közlekedést leőet vé tev útőálózat kialakítása A tervezett naper m vel a maőyar villamosenerőia-termelés CO2-kibocsátása csökkentőet, ezzel mind a Nemzeti EnerŐiastratéŐiában, mind a KEHOP-ban meőőatározott célok a villamosenergia-termelésben decentralizált, környezetbarát meőújuló enerőiaforrások arányának növelése, az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése, továbbá a klímavédelmi célkit zések eléréséőez is jelent sen őozzájárul. tratéőiai cél: az alacsony széndioxid-kibocsátású ŐazdasáŐra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a Őlobális er feszítésekőez. A széndioxid-kibocsátás csökkentés és az er forrás őatékonysáő meővalósítása. ÁtfoŐó cél: Forró KözséŐ Önkormányzatának tulajdonában lév (100%) Gárdonyi Géza Általános Iskola őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése. Az iskola enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése meővalósuljon, továbbá a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tételre, őasználatának ösztönzésre, népszer sítésre kerüljön. A Gondozási Központ átalakítása: 5 cm küls ő sziőetelés, korszer fa ő sziőetelt nyílászárók beépítése a mai energetikai követelményeknek meőfelel en.a födém sziőetelése, majd az épület ús cserépfedést kap. Napkollektorok kerültek a tet déli oldalára, melyek az épület meleővíz ellátását seőítik. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Fels nyárád Fels telekes Fels zsolca Fels zsolca, 056 hrsz, (Sajóvámos jelentette) Fels zsolca Fels zsolca Fels zsolca Fony Fony Forró Forró Füzér Gesztely, Pet fi u. 44. A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2017.01.01-2017.12.31 2017.01.01-2017.12.31 2017.01.01-2019.12.31 2017 2014.09.25-2015.04.30 2017.09.01-2018.03.31 2015.03.01-2015.08.24 2015.06.11-2015.08.31 2017.01.02-2017.12.31 2011.07.25-2011.11.30 2015.05.04-2015.10.12 2012.09.25-2013.08.31. Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 126,9 3 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 126,93 44,17 44,17 300,0 0 277,00-85,72 8 379,5 7 3 144,43 71,81 71,81 78,00 74,00 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Európai Unió támoőatásával valósult meő. EŐyéb megjegyz és 227

Sors zám településen Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 122. 123. 124. 125. EŐészséŐüŐyi szolőáltatásokőoz való őozzáférés területi eseélykülönbséőének csökkentése Gesztely településen Napelem rendszer telepítése Gesztely közséő intézményeinek ellátására Gyermekálom Napköziottőonos Óvoda infrastruktúrális fejlesztése űpületenerőetikai Gibárt közséőben korszer sítés űmop- 4.1.1/A-12-2013-0059 4.10.0/N/14-2014-0310 Orvosi Rendel b vítése, átalakítása, felújítása Napelem rendszer kialakítása Gesztely, Kossuth u. 1. EŐészséŐőáz Gesztely, Kossuth u. 3. KözösséŐi Ház Gesztely, Kossuth u. 36. űtkez Gesztely, Temet alja u. 2. BM Az óvoda épületének 1300 m2-en ő sziőetelése Gesztely, Posta u. 1. TOP-3.2.1-15- BO1 126. Napelemes rendszer kiépítése a GÖNCÖL FA HunŐária Kft-ben. 4.2.0/A/11 127. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Göncön 4.10.0/N/14 128. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Halmaj közséő középületeiben 4.10.0/N/14 129. HanŐony PolŐármesteri Hivatala TOP-3.2.1-15- energetikai korszer sítése BO1 130. EnerŐetikai fejlesztés HanŐonyban 4.10.0/N/14 Harsány KözséŐ Önkormányzatának fenntartásában 131. lév 4 db intézmény KEOPviláŐításkorszer sítése a "Caminus" 5.2.0/A/09 Zrt. beruőázásaként a Szemünk Fénye ProŐram keretében 132. űpületenerőetikai korszer sítés a őarsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziottőonos Óvodában 4.9.0/11 A projekt célja önkormányzati intézmények őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése, a pályázó tulajdonában lév épületek illetve infrastrukturális létesítmények enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az eőyes beruőázások a fosszilis enerőiaőordozókból származó üveőőázőatású Őázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolőálják. További cél a projektek keretein belül a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tétele, őasználatának ösztönzése, népszer sítése. na A projekt célja a Harsányban találőató iskola és óvoda épület teljes enerőetikai korszer sítése, íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozásáőoz. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkit zése - összőanőban a őazai és EU stratéőiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt őanősúlyt fektetve az enerőiaőatékonysáőra és az enerőiatakarékossáőra. Az enerőiaőatékonysáő fokozásának és az enerőiatakarékossáőnak a szükséőesséőét alátámasztja, őoőy a statisztikai adatok szerint a őazai enerőiaiőényesséő eőyséőnyi GDP el állításra vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint őáromszor, vásárlóer paritáson mérve pediő minteőy másfélszer maőasabb, mint a fejlett EU taőállamokban. Jelen konstrukció őozzájárul az épületek enerőiatakarékossáő, - őatékonysáő és meőújuló enerőiafelőasználás fokozására. A 60 éve létesült épület az akkori szabványok és el írások szerint készült, amely a mai sokkal sziőorúbb el írásoknak nem felel meő, illetve az enerőiaárak növekedése miatt az épület f tése indokolatlanul költséőessé vált. LényeŐében eőyetlen küls őatároló felület illetve nyílászáró sem felel meő a mai szabványoknak, a TNM rendeletben foőlaltaknak. A nyílászárókkal kapcsolatban a őasználatból adódó előasználódás illetve vetemedés miatt jelent sen meőn tt a természetes szell zésb l (filtrációs veszteséő) ered léőcsere. Ez jelent s többlet enerőiát iőényel és folyamatosan eőyre többet. A kazánőázban eőy RENDAMAX 120kW-os Őázkazán és 2 db H TERM 116 ELEKTRONIK Őázkazán van jelenleő, melyeknek őatásfokuk ŐyenŐe, üzemeltetése ŐazdasáŐtalan. Emellett az 500L-es HMV tároló sziőeteletlen, ami okán jelent s a rendszer veszteséőe. A kb. 60 éves üzem során a cs vezetékek, a radiátorok és a szerelvények előasználódtak, elkorrodálódtak, csuroőnak, csepeőnek, őidraulikailaő szabályozőatatlanok. A meőfelel őidraulikai feltételek kialakítása és az előasználódott őálózat karbantartási költséőeinek meőel zése érdekében új rendszer kiépítése indokolt és szükséőes. Az elöreőedett Őázkazánok őelyett 2 db EKO KARBON 105 fa-, és pellet tüzelés kazán lesz beépítve, mely meőújuló enerőiafelőasználást képvisel. A projekt eőyszerre valósítja meő az Európai Unió, MaŐyarorszáŐ, valamint a pályázó fenntartőató fejl dés környezeti- és természetvédelmi céljait összeőanőolva a őelyi ŐazdasáŐi és társadalmi elvárásokkal. A projekt közvetlen célja a meőlév épület ŐazdasáŐtalan üzemeltetési feltételeinek meőszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem meőfelel nyílászáró szerkezetek cseréje ő sziőetelt üveőezés, ő őídmentes m anyaő szerkezetekre, és a nem meőfelel küls leő l őatároló szerkezetek ő sziőetelése, az elavult f tési, és a HMV rendszer meőszüntetése, új ŐazdasáŐosan üzemeltetőet rendszer kiépítése, az elavult Őázkazánok kiváltása korszer meőújuló t zel anyaőot foőyasztó pelletkazánra. Ezek a célok nem csupán az üzemeltet versenyképesséőét növelik, de őozzájárul a létesítmény, térséő, réőió és ez által a nemzetőazdasáő enerőia őatékonysáőának növeléséőez. Az új korszer pellet kazán létesítésével a projekt az orszáő bizonytalan Őázszállítóitól (OroszorszáŐ, Ukrajna stb.) és őektikus piacoktól való ŐazdasáŐi Gibárt Gönc Gönc Halmaj Hangony Hangony Harsány Harsány 2013.08.15-2014.07.04. 2015.04.20-2015.08.31. 2013.05.01-2013.05.31. 2016.09.01-2019.08.31 2011.12.08-2012.05.25 2015.05.04-2015.10.31 2015.03.04-2015.08.15 2017.01.01-2017.12.31 2015.07.07-2015.08.31 2009.09.07-2010.04.30 2012.07.02-2012.09.30 39,00 39,00 22,00 22,00 28,00 28,00 BM 65,44 65,44 70,17 66,89 Európai Unió támoőatásával valósult meő. Európai Unió támoőatásával valósult meő. Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás 228

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése füőő séőének csökkentéséőez is őozzájárul. A ő veszteséő ne A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 133. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Harsányban 4.10.0/N/14 134. EnerŐetikai fejlesztés Hejcén 4.10.0/N/14 135. Hej bába közviláőításának KEOPkorszer sítése LED lámpatestek 5.5.0/K/14 alkalmazásával 136. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Hej keresztúr KözséŐ 4.10.0/N/14 Önkormányzat intézményein 137. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Hernádkakon 4.10.0/N/14 138. Önkormányzati épületek enerőetikai KEOPkorszer sítése Hernádkakon 4.10.0/F/14 139. Kerékpárút Hernádnémetiben fejlesztése Hernádnémeti Református Általános, Két Tanítási nyelv és 140. Alapfokú M vészeti Iskola enerőetikai fejlesztése MeŐújuló enerőia bevezetése az 141. Aranykavics Apartmanőázban 142. 143. 144. 145. 146. Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Hernádvécsén Hidasnémeti Általános Iskolában 100 kw-os biomassza kazán telepítése. Hidasnémeti Általános iskolában 150 kw-os biomasszakazán telepítése. "Napelemes rendszerek telepítése őidasnémeti intézményekre" HidvéŐardó közséő általános iskolájának enerőetikai korszer sítése Hollóőáza közviláőításának 147. korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával Napelemes enerőiatermel rendszer 148. telepítése a őollóőázi iskola tetején, az iskola konyőájának a tetején és a kultúrőáz tetején Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 149. HomroŐd KözséŐ Önkormányzat intézményein 150. Általános iskola és óvoda enerőetikai korszer sítése Ináncson Izsófalva NaŐyközséŐi 151. Önkormányzat enerőetikai korszer sítése TOP-3.1.1-15- BO1 4.10.0/E/12 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 4.2.0/A/11 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 5.5.0/K/14 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 A projekt célja: Kerékpárút kialakítása Hernádnémeti naőyközséő belterületén átvezet 3607-es számú Gesztely- B cs-kesznyéten közút 2-5 kilométer-szelvénye között, a Rákóczi utca (2-150 szám) teljes őosszában 2835 méter terjedelemben. A projekt célja önkormányzati intézmények őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése, a pályázó tulajdonában lév épületek illetve infrastrukturális létesítmények enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az eőyes beruőázások a fosszilis enerőiaőordozókból származó üveőőázőatású Őázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolőálják. További cél a projektek keretein belül a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tétele, őasználatának ösztönzése, népszer sítése. projekt eredménye őozzájárul az enerőiaellátás biztonsáőának növeléséőez és az enerőiaimport-füőő séő csökkentéséőez, meőújuló enerőiaőordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondőató, őoőy a beruőázás a környezet teőermentesítését szolőálja, őiszen a felőasznált enerőia mennyiséőének csökkenése és a meőújuló enerőiatermelés a CO2 és üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CűLJA: Az önkormányzati tulajdonban lév Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola HidvéŐardói TaŐiskolájának (3768 HidvéŐardó, Arany János út 18. őrsz.:227/3) épületének komplex enerőetikai korszer sítése. A meővalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólaőos sziőetelése, nyílászárók cseréje, őomlokzati falszerkezet sziőetelése, épületőépészeti korszer sítés, Projektarányos akadálymentesítés Izsófalva NaŐyközséŐ Önkormányzata kiemelten kezeli középületeinek enerőetikai korszer sítését. Cél, őoőy a település leőfontosabb középületének, a PolŐármesteri Hivatalnak, enerőetikai korszer sítése meőtörténjen. Harsány Hejce Hej bába Hej keresztúr Hernádkak Hernádkak Hernádnémeti Hernádnémeti Hernádszurdok Hernádvécse Hidasnémeti Hidasnémeti Hidasnémeti HidvéŐardó Hollóőáza Hollóőáza Homrogd Ináncs Izsófalva 2015.07.28-2015.08.31 2015.06.11-2015.08.31 2015.01.01-2015.07.31 2015.06.30-2015.08.31 2014.12.01-2015.08.31 2014.12.01-2015.08.31 2016.05.17-2017.07.31 2014.04.01-2015.03.31 2011.09.05-2011.11.30 2016.09.01-2019.08.31 2011.10.03-2012.04.16 2011.10.03-2012.04.16 2015.03.01-2015.08.31 2016.09.01-2017.09.30 2015.01.01-2015.09.30 2015.06.30-2015.08.31 2013.06.20-2014.07.14 2016.10.01-2018.08.31 197,3 5 197,35 88,55 88,55 62,58 62,58 70,01 70,01 Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás 229

Sors zám 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. Projekt címe Izsófalva NaŐyközséŐi Önkormányzat középületeinek enerőetikai korszer sítése PolŐármesteri Hivatal épületének enerőiaőatékonysáői korszer sítése Járdánőázán Napelemes rendszer telepítése a karcsai PolŐármesteri Hivatal, EŐészséŐüŐyi Központ és Óvoda épületeire H központ korszer sítés, szolőáltatói ő központ-szétválasztás a kazincbarcikai távő rendszerben Veres Péter Mikszátő Kálmán úti néőyvezetékes szekunder távő vezeték rekonstrukciója A Timpanon Kft irodaépületének felújítási munkáiőoz illeszked, enerőiameőtakarítást eredményez beruőázási elemek meővalósítása. A Timpanon Kft tulajdonában lev Pollack M. úti szolőáltatóőáz enerőiatakarékos felújítása Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.7.0/15 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/N/14 KIOP-1.7.0F.- 05/1-2006-01-0016/3 űmop- 3.1.1/A-2f- 2010-0001 5.3.0/A/09-2009-0072 5.3.0/A/09-2010-0237 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Izsófalva NaŐyközséŐ Önkormányzata kiemelten kezeli középületeinek enerőetikai korszer sítését. Cél, őoőy a település valamennyi releváns középületének ő sziőetelése és nyílászáró cseréje meőtörténjen jelen projekt keretében. Ezáltal jelent s költséőmeőtakarítás érne el az önkormányzat. Tervezett projektelemek: 1126-os hrszon lév középület fejlesztése, amely eőybeépített épületeőyüttesben épületrészenként elkülönülten találőató a PolŐármesteri Hivatal, az Izsó Miklós M vel dési Ház, Könyvtár, illetve a mellette találőató Emlékőáz (külön épületként az 1127 őrsz-on.). A beruőázás indokoltan valamennyi épületrészt érintené. Az önkormányzatnál meőoldatlan méő a Szivárvány Napközi Ottőonos Óvoda 2 épületének (melyben funkcionál a település étkeztetési feladatainak ellátását biztosító konyőa is; őrsz: 1000) enerőetikai korszer sítése, ezért annak jelen pályázati konstrukcióban való szerepeltetése is szükséőes és a rendelkezésre álló támoőatási kereten belül meővalósítőató volna. A PROJEKT CűLJA a település köziőazőatási célt szolőáló épülete enerőetikai adottsáőainak, ő tartásának javítása, a ő veszteséő mértékének csökkentése. A fejlesztés eőyidej leő őozzájárul az intézmény pénzüőyi stabilitásának biztosításáőoz is, őiszen a jelenleő ismert és mért ő veszteséő aránytalan pluszterőet jelent a fenntartó számára az intézmény f tésének biztosítása tekintetében. A projekt-ötlet olyan beruőázásokat jelentett, melyeknek m szaki-fejlesztési célja 72 ő központ primer oldali változó tömeőáramúsítása, és 6 szolőáltatói ő központ szétválasztása volt. Az átalakítás koncepciója az volt, őoőy az állandó tömeőárammal üzemel ő központok - a szolőáltatás folyamatossáőának fenntartása mellet - a kor m szaki színvonalának meőfelel beavatkozó berendezésekkel leőyenek felszerelve, a már beépített, és az ezután beépítésre kerül intelliőens szabályozó elektronikákkal eőyüttesen. Az ellátott épületek ő foőadóit, valamint az ellátó épület szolőáltatói ő központját vasbeton véd csatornás, őaőyományos sziőetelés szekunder távő vezetékek (szekunder f tési el remen, -visszatér, őasználati meleővízvezeték, valamint cirkulációs vezeték) kötötték össze, melyek 1978-80 között lettek beüzemelve. A őálózat kiépítése óta ezen a területen vezetékcsere nem történt, íőy számítani leőetett a 30 éves csövek eőyre Őyakoribb meőőibásodására. Célszer volt teőát a meőlév cs őálózat elbontását követ en, azzal azonos nyomvonalon új, közvetlenül földbe fektetőet, korszer el resziőetelt-, vaőy m anyaő szekunder ellátó őálózat kialakítását meővalósítani. Cél volt a TársasáŐ kés bbi székőelyeként meőjelölt iroda épület teljes ő sziőetelése, nyílászáró cserével kombinálva, valmint a bels f tési őálózat termosztatizálása. Cél volt a TársasáŐ tulajdonában álló szolőáltatóőáz épület teljes ő sziőetelése, nyílászáró cserével kombinálva, valmint a bels f tési őálózat termosztatizálása. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Izsófalva Járdánőáza Karcsa Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.08.31-2015.11.30 2017.01.01-2017.12.31 2015.06.18-2015.08.31 2007.05.29-2008.10.22 2010.08.03-2010.11.17 2013.04.02-2013.10.02 2011.07.27-2011.11.15 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) 9047 948 63 957 53 Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 54,31 54,31 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás A tüzel ő -meőtakarítással csökken az er m károsanyaő-kibocsátása, a szétválasztott naőy szolőáltatói ő központok őelyett 25 épületben felőasználói ő központot létesítettünk, melyekre nézve a társasőázközösséőek most már külön-külön rendelkezőetnek a f tésszolőáltatás 123,0 paramétereir l, minden ő központba a 7 mai kornak meőfelel, leőkorszer bb 49,23 ERFA berendezések kerültek beépítésre, mint például a fordulatszámát automatikusan szabályozó kerinőet szivattyúk, melyek alkalmasak a panel proőramban korszer sítésre kerül f tési rendszerek változó térfoőatáram-iőényeinek kieléőítésére. A projekt meővalóítása eredményeként csökkentőet vé vált a szekunder rendszer ő veszteséőe, a felőasználók által felőasznált ő mennyiséő, mindezeknek köszönőet en pediő mérsékelőet lett a primer enerőiaőordozó-felőasználás és az emisszió, valamint a lakossáő költséőei. A közvetlen célcsoport az érintett szolőáltatói ő központokról távő vel 58,70 27,58 De minimis ellátott lakások tulajdonosai, illetve táőabb értelemben a város valamennyi távő -felőasználója. Az általános cél az enerőiaőatékonysáő növelése, a tudatos és észszer enerőiafelőasználás el seőítése és a léőszennyez kibocsátások csökkentésére irányuló célkit zés. A projekt eredményeként csökkent a szekunder rendszer ő veszteséőe, azaz a TársasáŐ által felőasznált ő mennyiséő, mindezeknek köszönőet en pediő mérsékelőet lett 85,54 57,55 KA a primer enerőiaőordozó-felőasználás és az emisszió, valamint a TársasáŐ költséőei. A projekt eredményeként csökkent a szekunder rendszer ő veszteséőe, azaz a TársasáŐ által felőasznált ő mennyiséő, mindezeknek köszönőet en pediő mérsékelőet lett 41,37 28,69 KA a primer enerőiaőordozó-felőasználás és az emisszió, valamint a TársasáŐ költséőei. EŐyéb megjegyz és 230

Sors zám 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. Projekt címe Elavult távő vezeték korszer sítése el re sziőetelt tecőnolóőiára a városi ő foőadó és a TP3 akna között Elavult, őáromvezetékes távő Őerincvezeték cseréje korszer el re sziőetelt kétvezetékes rendszerre a városi ő foőadó és az AT-15 akna között Kazincbarcika Veres Péter-Mikszátő Kálmán úti akcióterület reőabilitációja Kazincbarcika város I. számú bölcs déjének kapacitásb vítése és rekonstrukciója A kazincbarcikai Pollack Miőály Általános Iskola és Árpád Fejedelem TaŐiskola épületeinek teljeskör infrastruktúrális felújítása a közoktatás színvonalának fejlesztése érdekében. A Kazincbarcikai Összevont Óvodák Mátyás Király Úti TaŐóvoda felújítása a méltányos oktatási környezet meőteremtése érdekében Kazincbarcika Város PolŐármesteri Hivatalának enerőetikai korszer sítése Kazincbarcika Város Önkormányzata - (Ádám Jen 166. Általános Iskola) Dózsa GyörŐy TaŐiskolájának komplex épületenerőetikai korszer sítése Kazincbarcika Város 167. Önkormányzata - Ádám Jen Általános Iskola komplex épületenerőetikai korszer sítése Pollack Miőály Általános Iskola 168. Kazinczy Ferenc TaŐiskolájának komplex épületenerőetikai korszer sítése 169. 170. 171. 172. SáŐvári Endre Gimnázium komplex enerőetikai korszer sítése 2012-5.5.0/A - Kazincbarcika, Sport Központ Tornacsarnok épületének enerőetikai korszer sítése Kazincbarcika akcióterület reőabilitációja "Városközpont" funkciób vít Kazincbarcikai rendezvényőáz és kiállítóterem épületének enerőetikai Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.4.0/09-2010- 0003 5.4.0/12-2013- 0013 űmop- 3.1.1/A-2f- 2010-0001 űmop- 4.2.1/B-2f- 2009-0009 űmop- 4.3.1/2F-2f- 2009-0027 űmop- 4.3.1/A/09-2010-0035 5.3.0/A/09-2009-0068 5.3.0/A/09-2009-0110 5.3.0/A/09-2009-0111 5.3.0/A/09-2009-0151 5.3.0/A/09-2010-0096 5.5.0/A/12-2013-0115 űmop- 3.1.2/A-2f- 2010-0007 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A projekt célja a távő szolőáltatás enerőia-őatékonysáőának növelése a ő veszteséőek csökkentésével, valamint az üzembiztonsáő növelése az el resziőetelt tecőnolóőiával készül, jelz vezetékkel ellátott új primer távő vezetékek révén. A projekt keretében a naőy kiterjedés, elavult, DN400-as, leromlott állapotú primer vezetékőálózat őelyett DN400-as dimenziójú, jó min séő ő sziőeteléssel ellátott primer rendszer kerül telepítésre. A korszer cs vezetékek meőőibásodási valószín séőe minimális, és a őibaelőárítás is korszer módon történik jelent sen csökkentve a fenntartási költséőeket. A projekt célja a távő szolőáltatás enerőia-őatékonysáőának növelése a ő veszteséőek csökkentésével, valamint az üzembiztonsáő növelése az el resziőetelt tecőnolóőiával készül, jelz vezetékkel ellátott új primer távő vezetékek révén. A projekt keretében az elavult, 2xDN200 és 1xDN300-as, leromlott állapotú őáromvezetékes primer vezetékőálózat őelyett 2xDN250-es dimenziójú, jó min séő ő sziőeteléssel ellátott primer rendszer került telepítésre. A korszer cs vezetékek meőőibásodási valószín séőe minimális, és a őibaelőárítás is korszer módon történik jelent sen csökkentve a fenntartási költséőeket. Specifikus cél: Az itt él lakossáő fizikai életfeltételeinek javítása, az akcióterület további leromlásának meőállítása Kapcsolódó űmop beavatkozás: a.) lakófunkció meőer sítését szolőáló fejlesztések, többlakásos társasőázak közös részeinek felújítása az enerőiaőatékonysáő javításának fiőyelembevételével, b.) a lakások enerőiaőatékonysáőának javítását célzó távf tési szekunder rendszer korszer sítése, c.) II. sz. Bölcs de felújítása, akadálymentesítése d.) orvosi rendel felújítása, akadálymentesítése Kapcsolódó maőánszféra beavatkozások: a.) ŐyóŐyszertár küls felújítása, nyílászárók cseréje, akadálymentesítése 2. Specifikus cél: Az épített környezet reőabilitációja, Kapcsolódó űmop beavatkozás: a.) közterületek felújítása A bölcs de küls -bels környezetének színvonalasabbá tétele nyílászárók cseréjével, f téskorszer sítéssel, őomlokzati ő sziőeteléssel, új csoportszoba kialakításával illetve bútorok, berendezési tárőyak és játékok vásárlásával A projekt célja a Kazincbarcika Város Önkormányzata által fenntartott Pollack Miőály Általános Iskola és az Árpád Fejedelem TaŐiskola, intézményi infrastruktúrájának fejlesztésével az oktatás színvonalának javítása. A 2 feladat ellátási őelyen 7826 nm alapterületen az épületek teljes kör felújítása, akadálymentesítése, az eszközpark korszer sítése a min séői és őatékony oktatási-nevelési környezet meőteremtése érdekében. A projekt keretében a őátrányos őelyzet kistérséőben találőató Kazincbarcikán a Mátyás király úton találőató óvoda előelyezés biztosító minteőy 30 éves, leromlott állaőú épület felújítását és b vítését valósítottuk meő 756,67 m2 alapterületen, amellyel eőy korszer és enerőiatakarékos intézmény jött létre. A problémákra történ komplex reaőálás érdekében új eszközöket szereztünk be, amelyek el seőítik a őátrányos és őalmozottan őátrányos Őyermekek felzárkóztatását. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével. Az épület enerőiaőatékonysáőának javítására, az épületszerkezetek ő védelmének fokozására, valamint a ő felőasználás racionalizálására terjed ki. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a Őázkazánok, radiátorok, radiátorszelepek és vezetékek cseréje. Az EŐressy Béni út és kapcsolódó terek reőabilitációja: EŐyséŐes burkolatrendszer és intenzíven kezelt Őyepfelületet jön létre, a terek struktúrája meőváltozik, min séői átalakuláson mennek át, íőy új közösséői funkciókat látőatnak el. A projekt tervezési területe: 33 808 m2. RéŐi iskola épülete meőújul, m vészeti központtá alakul, új nyomvonalú Őy jt út kerül kialakításra. A projekt célja a távf tés, mint meőőatározó költséőelemnek a számottev csökkentése, eőyidej leő komfortos, fenntartőatóan üzemeltetőet épület kialakítása. Projekt m szaki tartalma: nyílászáró csere, őomlokzati és A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.04.29-2011.08.15 2013.09.09-2014.07.31. 2010.08.03-2012.06.30 2010.04.06-2011.10.31 2009.03.31-2010.09.30 2013.09.30-2014.12.18 2010.11.22-2012.10.29 2011.03.30-2012.06.27 2011.03.30-2012.12.31 2011.05.23-2011.12.19 2012.10.01-2013.11.04 2014.05.13-2015.02.14 2011.09.15-2013.12.31 5.5.0/A/12-2014.07.15-2015.10.15 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) 3548 201 3078 173,6 6100 335 3266,85 185 3930 195 8506,9 467,2 8977,35 493 3909,6 285 Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) 3011,862 164,395 Az elért eredmények rövid összefoőlalása A tüzel ő -meőtakarítással csökken az er m károsanyaő-kibocsátása. A tüzel ő -meőtakarítással csökken az er m károsanyag-kibocsátása. Többlakásos társasőázak közös részeinek felújítása az enerőiaőatékonysáő javításának fiőyelembevételével; a lakások enerőiaőatékonysáőának javítását célzó távf tési szekunder rendszer korszer sítése Elkészült az épület bels és küls átalakítása, felújítása, a bútorok, berendezési tárőyak és a játékok meővásárlásra kerültek. Az új csoportszoba kialakításával 24 f vel n tt a böcs débe járó Őyermekek létszáma. EnerŐetikai korszer sítéseknek köszönőet en a felőasznált ő - és villamosenerőia mennyiséőe csökkent EnerŐetikai korszer sítéseknek köszönőet en a felőasznált ő - és villamosenerőia mennyiséőe csökkent A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe, n a zöldfelület. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. Össz költs éő (mill ió Ft) 287,3 4 240,7 6 824,6 0 109,6 0 695,8 4 104,7 3 112,2 9 166,0 4 127,1 4 129,0 3 275,4 5 133,8 1 1 166,5 0 103,7 7 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 143,67 KA 120,12 KA A finanszírozás forrása 500,00 EU + hazai 95,30 Európai Uniós támoőatás+önk ormányzati saját forrás 497,11 EU + hazai 94,26 EU + hazai 86,16 132,19 100,35 101,24 219,21 113,74 927,40 88,21 Európai Uniós támoőatás+önk ormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ EŐyéb megjegyz és - 231

Sors zám 173. 174. 175. 176. 177. 178. Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése korszer sítése 2013-0319 lábazati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelés, valamint a f tési rendszer szabályozőatósáőának meőteremtése termosztatikus szelepek beépítésével, szell z rendszer korszer sítése. Kazincbarcika PolŐármesteri Hivatal és NapsuŐár Óvoda napelemes rendszer kialakítás Kazincbarcikai Központi Tanácsadó véd n i szolőálat korszer sítése és akadálymentesítése Kazincbarcikai kerékpárút őálózat b vítése, fejlesztése A kazincbarcikai Kazinczy Ferenc TaŐiskola épületének korszer sítése és új tornaterem építése a mindennapos testnevelés és min séői oktatás feltételeinek biztosítása érdekében A kazincbarcikai kerékpáros közlekedés komplex fejlesztése Don Boscó Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és KolléŐium (Kazincbarcika, Május 1. út 11.) és József-őáz (Kazincbarcika, Illyés Gy. u. 3.) enerőia meőtakarítást eredményez felújítási munkái 179. EnerŐetikai fejlesztés a Lura Kft-nél 180. MeŐújuló enerőia bevezetése a Hotel Lukács-ban 4.10.0/N/14-2014-0147 űmop- 4.1.1/A-12-2013-0062 űmop-5.1.3-09-2009-0011 űmop- 4.3.1/A-12-2012-0032 űmop-5.1.3-11-2011-0003 4.10.0/E/12 KEOP 5.5.0/A/12-2013-0004 KEOP 4.2.0/A/11-2011-0204 A projekt keretében a Kazincbarcika Város Önkormányzata őálózatra kapcsolódó napelemes rendszerek telepítését célozta meő a település alábbi épületeire: Városőáza (PolŐármesteri Hivatal): 3700 Kazincbarcika F tér 4 Hrsz:1132/5, NapsuŐár TaŐóvoda: 3700 Kazincbarcika Jószerencsét út 4 Hrsz: 1083/15). A beruőázás során összesen 284 db IBC PolySol 250 Wp típusú, 250 W névleőes teljesítmény napelem modul kerül tartószerkezet seőítséőével felszerelésre az épületek tetejére. űves szinten ezzel 67.820 kwő villamos enerőiát tudunk termelni, azaz éves foőyasztásunkból kiváltani. A projekt révén 63,398 t/év üveőőázőatású Őáz kibocsátásának csökkentésére leszünk képesek. A beruőázás teljes elszámolőató költséőe bruttó 47.078.544 Ft, amely 100%-os támoőatási intenzitással 47.078.544 Ft támoőatást céloz meő az önkormányzat számára. A központi véd n i szolőálat bels funkcionális átalakítása,felújítása és teljeskör komplex akadálymentesítése projektünk els dleőes célja,őoőy a szakőatósáő által meőfoőalmazott őiányossáőokat pótolőassuk,valamint a leromlott,nem el írás szerinti infrastrukturális állapotot,őiányos és elavult eszközellátottsáőot meőszüntetőessük.a korszer és őatékony feltételrendszer biztosításával javul az eőészséőüőyi alapellátás színvonala és jelent sen csökkennek a meőlév társadalmi esélykülönbséőek. Az Irinyi J.u. - Jó szerencsét út - Mátyás kir.út - Herbolyai út útvonalon meővalósuló kerékpárforőalmi létesítmény biztosítja Kazincbarcika ipari és lakóterületek kerékpáros kapcsolatát, illetve több városrész biztonsáőos kerékpáros elérőet séőét. A projekt keretében meőépül őivatásforőalmi célú kerékpárforőalmi létesítmény 4260 m őosszú, amely többséőében (a meőlev járda felőasználásával) elválasztás nélküli ŐyaloŐ- és kerékpárút, illetve kis szakaszán önálló kerékpárút. A fejlesztési szakasz közvetetten kapcsolódik a 26-os út mentén SajószentpéteriŐ kiépített kerékpárútőoz, illetve eőyéb forrásból továbbépítése tervezett az űpít k útja, valamint a Tárna utca folytatással, melyre a tervek már rendelkezésre állnak. A meőlev kerékpárúttal eőyütt összesen 8,54 km kerékpár útőálózat jön létre. A létesítmény meővalósítása az útépítési és forőalomtecőnikai építéseken kívül közm -munkákat és támfalépítést is iőényel. A projekt nem csak a városi kerékpárútőálózat I. ütemének létreőozását jelenti, őanem seőíti a kistérséői kerékpáros közlekedési kapcsolatok fejl dését is, az élőet környezet meőteremtése érdekében. Pályázatunk alapvet célja az iskola akadálymentesítése, azbesztmentesítése, enerőetikai korszer sítése a Őépészet-villamossáŐ felújításával,meőújuló enerőiafelőasználással, továbbá eszközállományunk fejlesztése a min séői oktatás biztosítása érdekében, valamint kiemelt célunk a mindennapos testnevelés feltételeinek meőteremtése eőy szabvány szerinti tornaterem építésével,őoőy meőfeleljünk a törvényi el írásoknak és sportiskolai ranőunkőoz méltó körülményt tudjunk biztosítani nebulóink számára. Kazincbarcika Város Önkormányzata az elfoőadott InteŐrált Városfejlesztési StratéŐiájában foőlaltak szerint jelen projekttel folytatja a korábban meőkezdett kerékpáros közlekedés fejlesztését a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése céljából. A projektterv kidolőozása a Pályázati Felőívás feltételei, a kérd íves felmérés, a őelyi közlekedési adottsáőok, az el készítésbe bevont szervezetek észrevételei fiőyelembevételével zajlott. A projektterv a város teljes területét lefed, komplex fejlesztési terv. Két projektelem csoportja: 1. EnŐedélyköteles fejlesztések a Jószerencsét út és EŐressy út keresztez désében lév körforőalomtól a Tardonai út - Mátyás király út - EŐressy úti körpályáiő (a 2010-2011-ben meővalósított, űmop-5.1.3-09-2009-0011 jel projektőez szervesen kapcsolódó őálózati elemek), 2. Nem enőedélyköteles kerékpáros létesítmények a Város további részein, ezen belül forőalomtecőnika, útirányjelz táblák, kerékpártárolók és -parkolók. A projekt a Lura Kft tulajdonában lév inőatlanon valósul meő. A Motel és az űtterem is küls ő - és padlásfödém sziőetelést kap. A korábban cserélt nyílászárók kivételével az összes nyílászáró cserére kerül. A felújítás után a két épület meőfelel a TNM rendelet el írásainak. A réői rossz őatásfokú Őázkazánt korábbi meőnyert pályázat alapján biomassza kazánra cseréljük - ezt a biomassza kazánt jelen pályázat nem tartalmazza. Használati meleővíz ellátásra átfolyós Őáz-vízmeleŐít épül ki fürd szobánként. F tés korszer sítés keretében a ő leadó rendszer cserére kerül. A jobb szabályozőatósáő érdekében termosztatikus szelepekkel látjuk el illetve cseréljük aq radiátorokat. Az űtterem réői rossz őatásfokú Őázkazánját jelen pályázat alapján kondenzációs Őázkazánra cseréljük. A pályázó LURA KR., a őátrányos őelyzet kistérséőben fekv kazincbarcikai Hotel Lukács ő, őasználati meleővíz és elektromos enerőiaszükséőletét kívánja biztosítani meőújuló enerőiaforrásból, alapvet cél, őoőy a beruőázás eredményeként, a tárőyépület f tésér l áramellátásáról és meleővíz iőényér l is a őosszútávon fenntartőató tecőnolóőia beépítésével meőújuló enerőiaőordozók Őondoskodjanak, mellyel füőőetlenné teőeti maőát a projektőazda, a folyamatosan dráőuló és bizonytalan ideiő rendelkezésre álló fosszilis enerőiaőordozóktól úőy, őoőy a m ködtetés ráfordítás töredéke leőyen a jelenleőinél. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.06.15-2015.08.03 2013.11.01-2014.11.30 2010.05.01-2012.04.30 2013.10.01-2015.12.31 2013.07.22-2014.04.30 2014.06.10-2014.12.31 2014.01.20.- 2014.06.30. 2013.07.16-2013.09.06 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) 1220,76 316,991 479,93/év 31,27 1953,43/év 140,8 Az elért eredmények rövid összefoőlalása A meőtermelt villamos enerőiát kiváltjuk az eéves foőyasztásból, csökken az üveőőatású Őázok kibocsátása. A projekt eredményeként csökkent az épület ő veszteséőe. A kerékpárút őálózat fejlesztése kerákpáros forgalom-vövekedést Őenerál, mely eőyértelm en a Őépjárm vek őasználatának csökkenéséőez vezet. A Őépjárm forőalom csökkenése kedvez az üveőőáz őatású Őázok csökkenéséőez, ezáltal a leveő szennyezés csökkenéséőez is. Teljeskör akadálymentesítés valósult meő, valamint teljes azbesztmentesítés, Őépészeti- villamossáői korszer sítés, új eszközök vásárlása (bútor, sport eszköz, stb.), meőépült a tornacsarnok. A pályázatban tervezettek szerint meővalósult a projekt. A meőynyert pályázati forrásból, a páylázatban meőjelölt épületek teljes fal és tet sziőetelése, valamint az összes nyílászáró cseréje meőtörtént, a réői kazánok le lettek cserélve korszer naőy őatásfokú típusokra, a f t testek is új korszer típusokkal lettek kiváltva, melyek eredményeképpen a Kft. képes volt tartani a meőjelölt indikátorokat. A pályázat keretében letelepítésre került eőy 128 kw teljesítmény biomassza kazán, eőy 22 kw teljesítmény 100 db táblából álló 168 m2 felület napelem rendszer illetve eőy 79,8 m2 felület 40 darab elemb l álló napkollektor rendszer. Az íőy kiépített rendszerrel az elérni kívánt indikátorok meővalósultak. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 47,00 47,00 55,20 55,20 170,1 2 521,9 0 111,2 0 147.062 521,90 100,10 137,20 41,96 25,10 71,06 35,53 A finanszírozás forrása önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás 181. Tompa Miőály Általános Iskola nyílászáró csere, f tés korszer sítés, 80 db napelem, őomlokzati sziőetelés Kazincbarcika 2015.06-4262,75 339,3 nyílászáró csere, f tés korszer sítés, 80 139,0 139,00 Európai Uniós EŐyéb megjegyz és 232

Sors zám 182. 183. 184. 185. 186. 187. Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása energetikai korszer sítése 4.10.0/E/12 2015.09 db napelem, őomlokzati sziőetelés 0 TámoŐatás A projekt a területi szerepl fejlesztési célra elkülönített forrás kerete alapján a Minden meőyén belüli joőosult számára pályázőató keretőez kapcsolódik. A fejlesztés céljai: Munkaőelyek, közintézmények, kereskedelmi létesítmények elérőet séőének javítása;a városi kerékpáros-őálózat őiányzó szakaszainak meőépítése a Kazincbarcika és térséőe TOP-3.1.1-15- biztonsáőos kerékpározás érdekében a naőyobb forőalmú belterületi utak mentén;a kerékpáros közlekedési 2016.08.01-292,0 kerékpáros-őálózatának fejlesztése I. Kazincbarcika 292,04 BO1 kapcsolat fejlesztése a szomszédos települések (Tardona és Sajóivánka), és a térséői kerékpáros-őálózat irányába. 2018.10.31 4 ütem Ennek érdekében tervezzük a kerékpáros-őálózat további fejlesztését, íőy kerékpáros-barát településrész kialakítását a Belvárosban, és a Kertváros-Herbolya városrészben. A tervezett fejlesztés szervesen kapcsolódik a meőlév kerékpárutakőoz. EnerŐetikai korszer sítés meővalósítása a Tiszáninneni Református EŐyőázkerület által fenntartott oktatási és szociális intézményeiben Tiszáninneni EŐyőázkerület enerőetikai felújítása Református épületeinek Kazincbarcika, EŐressy úti őáromvezetékes távő Őerincvezeték cseréje a Városi H foőadó és az AT-15 akna között TIMPANON KFT, KAZINCBARCIKA, TÁVVEZETűKI KORSZER SÍTűS A VÁROSI H FOGADÓ űs A TP3 AKNA KÖZÖTT A kazicbarcikai TIMPANON Kft., irodaépületének felújítási munkáiőoz illeszked, enerőiameőtakarítást eredményez beruőázási elemek meővalósítása. KEHOP- 5.2.3-16 KEHOP- 5.2.3-16 5.4.0/12 5.4.0/09 5.3.0/A/09 A pályázat keretében két épület enerőetikai korszer sítésére kerül sor. 1.) Irinyi J. Szakközépiskola Diákottőon épülete és a MAON Református Szeretetottőon épülete A projekt meővalósítására a Kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákottőon f épületében kerül sor. EnerŐetikai rendszere elavult, teljes cserére szorul. Funkciója, veőyipari irányultsáőú szakközépiskola laboratóriumokkal, speciális felszereltséő tantermekkel. Fejlesztési javaslat: őomlokzati ő sziőetelés nem készül a védettséő miatt. Nyílászáró szerkezetei a költséő optimalizált szintet elér m anyaő ablakok, födém ő sziőetelés szintén. A projekt keretében a TIMPANON VaŐyonkezel és SzolŐáltató Kft. Kazincbarcikán, a LiŐeti út és az EŐressy út közötti elavult 2xDN300, 1xDN300+2xDN250, ill. 1xDN300+2xDN200 méret, leromlott állapotú, vb. véd csatornába fektetett primer vezetékőálózat őelyett 2xDN250-es dimenziójú, közvetlenül földbefektetőet, jó min séő ő sziőeteléssel ellátott primer rendszert épít. A felújítást követ en a ~836 m nyomvonal őosszúsáőú új vezetékszakasz ő veszteséőe jelent sen csökken a jelenleői ő veszteséőőez képest, továbbá a korszer cs vezetékek meőőibásodási valószín séőe minimális, és a őibaelőárítás is korszer módon történik, jelent sen csökkentve a fenntartási költséőeket. A felőasználásra kerül el resziőetelt, m anyaő köpenycsöves rendszer leőfontosabbak kedvez tulajdonsáőai a kiváló ő sziőetelés, a naőy teőerbíró képesséő, a Őyors és alacsony költséő vezetékfektetés, a őibaérzékel rendszer és a őosszú élettartam. A projekt beruőázási költséőe 240 757 856 Ft. A távő őálózatőoz primer távvezetéki rendszer, szolőáltatói és foőyasztói ő központok, valamint a szekunder foőyasztói rendszerek tartoznak, amelyeket a TIMPANON VaŐyonkezel és SzolŐáltató Kft. üzemeltet. A távő szolőáltatás a városi ő ellátás ideális meőoldása. A őelyi tüzelésekkel m köd rendszerekkel szemben számtalan el nye van, amelyek közül kiemelend környezetkímél jelleőe, és az iőénybevev inek nyújtott kényelem. Kazincbarcikán a távő szolőáltatás 1965-ben indult meő. Kazincbarcika város lakásainak 65%-ának f tése távő vel valósul meő. ÖsszesséŐében több mint 8 200 őáztartási és 450 eőyéb célú felőasználót szolőál ki. Alapvet szempont teőát az ellátás biztonsáőának fokozása, a őavária esetek miatti üzemkimaradások csökkentése. A primer cs vezetéki elosztóőálózat életkora több mint 30 év, mely őaőyományos tecőnolóőiával készült, vasbeton véd csatornába őelyezett és a őelyszínen ő sziőeteléssel ellátott vezetékekb l áll. A primer vezeték cseréje a távő szolőáltatás enerőia-őatékonysáőának növelésével és a ő veszteséőek mérséklésével jár. A primer kerinőetés enerőiaiőénye nem változik, mivel az új primer vezeték átmér je meőeőyezik az elbontott vezetékével. A projekt célja a távő szolőáltatás enerőia-őatékonysáőának növelése a ő veszteséőek csökkentésével, valamint az üzembiztonsáő növelése az el resziőetelt tecőnolóőiával készül, jelz vezetékkel ellátott új primer távő vezetékek révén. A projekt keretében a naőy kiterjedés, elavult, DN400-as, leromlott állapotú primer vezetékőálózat őelyett kiépítésre kerül DN400-as dimenziójú, jó min séő ő sziőeteléssel ellátott primer rendszer. A korszer cs vezetékek meőőibásodási valószín séőe minimális, és a őibaelőárítás is korszer módon történik jelent sen csökkentve a fenntartási költséőeket kerülnek telepítésre. A beruőázást két ütemben, 2010-ben és 2011-ben tervezik meővalósítani. A projekt beruőázási költséőe 292 495 812 Ft. ÖsszesséŐében fejlesztés után évente 10 401 723 Ft költséőcsökkenés várőató, azaz a projekt pénzüőyi eredménye 10 401 723 Ft/év. Ez igen alacsony, 1,26%-os bels meőtérülést eredményez. UŐyanakkor a projekt eredményeként nemzetőazdasáői szinten 3 049 GJ/év primer enerőiaőordozó takarítőató meő, az üveőőázőatású Őázok kibocsátása pediő évente 173 t-val csökken. A projekt meőfelel a 2009-5.4.0. pályázat feltételeinek, mellyel a beruőázási költséőek 50%-ára vissza nem térítend támoőatást kapőat. A támoőatással eőyütt a beruőázás bels meőtérülési rátája 8,06%, mely már elfoőadőató a szolőáltatás őosszútávú fenntartása érdekében. A projekt közvetlen célcsoportja Kazincbarcika város távő vel ellátott foőyasztói, táőabb értelemben - mivel Kazincbarcika lakásállományának jelent s része távő vel ellátott - a város valamennyi lakosa. A projekt közvetlen célja, őoőy az irodájának épületet nettó 1243 m2 alapterületen infrastruktúrálisan korszer sítse, az épület enerőetika mutatóit nyílászáró cserével, pótlólaőos küls ő sziőeteléssel, a f tési rendszer és viláőító berendezések cseréjével javítsa. Közvetett cél: Az előelyezés min séőének javításával az ott dolőozó célcsoport munkakörülményei, eőészséőüőyi és szociális értelemben is javulnak. A projekt őosszú távú célja az enerőiafüőő séő és a fosszilis enerőiaőordozók őasználatából származó káros kibocsátások csökkentése, az enerőiaellátás biztonsáőának növelése, az enerőiaimport-füőő séő mérséklése, ezzel pediő az orszáő nemzetközi kötelezettséővállalásainak teljesítésőez. A projekt sikere által a társadalmi koőézió er sítése, közvetve a település, kistérséő és a réőió ŐazdasáŐi versenyképesséőének javítása. A beruőázással javul a település népesséőmeőtartó képesséőe, és csökkennek a reőionális és társadalmi különbséőek is. A fejlesztés erdményeként teljes infrastruktúrájában, eszközállományában meőújul az inőatlan, a vállalat központja. EŐyben szabványosan meőépített akadálymentes környezettel biztosítják a szolőáltatásokőoz való az eőyenl esély őozzáférést. Ennek a beruőázásnak eredménye lesz: ő sziőetelés és nyílászáró csere által 45%-os, a f tési rendszer korszer sítése következtében 10%-os, a villamos őálózat, viláőítás korszer sítés által 70%-os foőyasztáscsökkenés, enerőiameőtakarítás érnek el. Távlatos cél az emberi környezet védelme, és a természeti Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika 2016.12.01-2017.12.31 2016.12.01-2017.12.31 2013.09.09-2014.07.31 2011.04.29-2011.12.15 2010.12.15-2013.11.15 Össz költs éő (mill ió Ft) 210,0 0 260,0 0 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 210,00 260,00 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 233

Sors zám Projekt címe Önkormányzati épületek enerőetikai 188. korszer sítése KisŐy r, Kistokaj, Bükkaranyos, TiszadoroŐma településeken Napelemes rendszer telepítése 189. KisŐy r KözséŐ Önkormányzatának intézményeire 190. 191. 192. EnerŐetikai fejlesztés Kissikátor településen Kerékpáros létesítmény kialakítása Miskolc-Kistokaj-Mályi- Nyékládőáza települések között (I. ütem) GazdasáŐi és társadalmi meőújulás Miskolcon Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 űmop-5.1.3.- 11 4.2.0/B/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése er források ésszer mérték őasználata, a vállalkozás költséőeinek csökkentése. A proőram valós problémákat old meő, reális iőényeket eléőít ki azáltal, őoőy a célcsoport ismert problémáira, iőényeire összpontosít, a szinerőia kiterjesztésével célozza meő az elérend eredményeket. A projekt illeszkedik az orszáőos és reőionális fejlesztési célokőoz, az UMFT és a KEOP és űmop priorításaiőoz is. A projekt f tevékenyséőei: Az épületet küls, őatároló szerkezeteinek utólaőos ő védelme, a őomlokzati nyílászárók teljes cseréje, új ő központ és alacsony ő mérséklet,suőárzó f tés építése, az irodaterek viláőításának cseréje. A projekt közvetlen célcsoportja: az ott dolőozó emberek, a vállalat dolőozói és üőyfelei, az épület őasználói. A projekt táőabb értelembe vett célcsoportját a város és a kistérséői lakosok alkotják A vállalat az üzemeltetési költséőeiben meőtakarított er forrást további fejlesztésre tudja majd fordítani. Haszonélvez i lesznek a fejlesztésnek azok is, akik a beruőázással, a kivitelezéssel kapcsolatban munkáőoz, jövedelemőez jutnak. EnerŐiaköltséŐ meőtakarítás éves szinten: 6 895 873 Ft; A projekt jellemz i az értékelési szempontok alapján: - a pályázó pénzüőyileő stabilan Őazdálkodik; a projekt az esélyeőyenl séői és fenntartőatósáői szempontokőoz maximálisan iőazodik minden célcsoportnál, ill. minden kateőóriában - a projektmenedzsment tagjai 5-10 éves szakmai tapasztalattal és már több közösen lebonyolított őasonló jelleő projekttel vállalták el a felkérést - a projekt részletes enerőetikai és Őépészeti felmérésen és enerőetikai számításon alapul, az üzemeltetés reálisan tervezett - fajlagos a CO2 meőtakarításra vonatkoztatva: 1111 e Ft/t/év - fajlaőos beruőázási költséő az enerőia meőtakarításra vonatkoztatva: 82,33 eft/gj/év - a keletkez őulladékokat felmértük, teljes mértékben őasznosításra kerülnek (ld. MVT 7.) - a projekt tervezése a őelyi közösséő iőényei alapján történt. A projekt eredményesséőe a számszer adatokon túl is kiemelked, mert a rendkívül rossz enerőetikájú és szabályozőatatlan f tési rendszer ép előívásban meőőatározott funkciójú önk. intézmény őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése. Az épület enerőia foőyasztásának eőy részét meőújuló enerőia alapú termelésb l fedezze és csak a fennmaradó rész beszerzése valósuljon meő "őaőyományos" forrásokból, ezáltal jelent s költséőmeőtakarítást érve el. 100%-ban önkormányzati tulajdonú épület illetve infrastrukturális létesítmény enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, valamint a projektbe tervezett képzésen keresztül a meőújuló enerőiaforrások őasználatának népszer sítése Nyékládőáza, Mályi, Kistokaj önkormányzata fejlesztési koncepciót dolőozott ki annak érdekében, őoőy a őárom település között a biztonsáőos közlekedést meőteremtse a kerékpárral közleked dolőozók számára, valamint kapcsolatot biztosítson Miskolc várossal. A meőlév kerékpárút-, és kerékpársáv őálózat tovább fejlesztésével a munkaőelyek, közintézmények, kereskedelmi-, szolőáltató- és oktatási létesítmények kerékpárral való meőközelítőet séőe számottev en javulna, valamint biztosítottá válna a települések közötti őivatásforőalmú közlekedés biztonsáőos lebonyolítása. A tervezett kerékpáros létesítmény 7. építési szakaszra került felbontásra. A meővalósítási feladat az els ütemben teőát a meőlév aszfalt kerékpárutak rekonstrukciója, eőy szakaszon pediő új, 2,25m széles kerékpárút építése. A többi szakaszon az út mellett, annak mindkét oldalán meőlév 1m széles zúzottk padka kerül burkolásra, íőy biztosítva a kerékpáros forőalmat. A projekt szempontjából érintett térséő Miskolc városa, melynek f tési és őasználati meleővíz ellátási ő iőényét jelenleő a Miskolci H szolőáltató Kft. látja el. A MIH Kft. 13 Őázalapú távf t rendszert üzemeltet a városban, amelyek eltér színvonalúak, azonban tecőnolóőiájukat tekintve rendkívül elavultak és a primer enerőia árának növekedése miatt lassan elviselőetetlen anyaői terőet rónak a távf téses lakásokban él lakossáő számára. JelenleŐ földőáz seőítséőével történik a távő szolőáltatás. A projektben őelyi meőújuló enerőiaforrásőasznosítás és felőasználás valósul meő. A projekt célja Őeotermikus enerőiával ő termelése, mellyel környezetkímél és enerőiaőatékony ő enerőia ellátás alakítőató ki. A projektben szerepl beruőázás célja, őoőy a projektőazda a őelyi Őeotermikus potenciált kiőasználva, a város távf t rendszeréőez csatlakozva a lakossáői ő keresletet el tudja látni. A projektőazda f tevékenyséőe íőy a Őeotermikus forrásból történ ő termelés, illetve ennek a ő nek az értékesítése. A projekt el készítési munkálatainak meővalósításáőoz a Miskolci Geotermia Zrt. 2010 áprilisában a 4.7.0 konstrukció keretében pályázatot nyújtott be, melyre 2011 márciusában támoőatást is nyert. Az els fordulós pályázat részeként sor került eőy kutatófúrás elvéőzésére (a projektőazda a kutatófúrást 2010 szeptemberében méő saját kockázatára valósította meő), mely a kúttesztek elvéőzése után a továbbiakban termel kútként szolőál. Aőőoz, őoőy a kútból kinyert termálvízb l értékesítőet ő enerőia leőessen, szükséő van a visszasajtoló kút fúrására, illetve a meőlév távő rendszerre történ csatlakozásőoz szükséőes vezetékrendszer kiépítésére. A közvetlen cél Őeotermikus enerőia őasznosításával távő el állítása és annak értékesítése a miskolci távő szolőáltató részére. A projekt során az Avasi lakótelep lakossáői f tési, illetve őasználati meleővíz iőényének részbeni kieléőítése valósul meő, évente 216 000 GJ értékesített ő seőítséőével. A beruőázás őozzájárul aőőoz, őoőy a távf tési rendszer ellátása részben meőújuló enerőiával történőessen. Másrészt közvetetten csökken a káros anyaő kibocsátás, els sorban a felőasznált földőáz mennyiséő meőtakarításával csökken az üveőőázőatású Őázok kibocsátása (minteőy 10 450 t CO2ekv/év mennyiséőőel), mely jelent sen visszaszorítja a környezeti terőelést. A leend Őeotermikus er m két őidraulikai kört tartalmaz: 1.Őeotermikus ő távvezeték: a mályi Őeotermális termel kúttól a kistokaji visszasajtoló kútiő tart, 2.szekunder ő távvezeték: a kistokaji ő cserél állomástól az avasi őidraulikai központiő tart. A projekt során az alábbi f tevékenyséőek valósulnak meő: - mályi kutatófúrás termel kúttá alakítása búvárszivattyú, nyomásfokozó szivattyú, kerinőet szivattyú, Őáztalanító, puffer tartály beépítésével - távvezeték kiépítése - mályi Őeotermális kút és a kistokaji ő cserél állomás között - kistokaji ő cserél állomás és az avasi őidraulikai A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település KisŐy r KisŐy r Kissikátor Kistokaj Kistokaj A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2016.11.01-2018.10.31 2015.05.18-2015.06.16 2017.01.01-2017.12.31 2014.05.15-2015.09.25 2011.05.25-2013.08.23 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 203,1 4 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 193,00 47,07 47,07 222,21 A finanszírozás forrása Európai Uniós támoőatás+ önkormányzati saját forrás Európai Uniós TámoŐatás Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap EŐyéb megjegyz és 234

Sors zám 193. 194. 195. 196. 197. 198. Projekt címe Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Kistokaj KözséŐ Önkormányzat intézményein Geotermikus távf t rendszer kiépítése Kistokajban PolŐármesteri őivatal enerőetikai korszer sítése Krasznokvajda településen A Kossutő Lajos Általános Iskola enerőetikai korszer sítése Kurityáni TaŐintézmény kolléőiumi épületének enerőetikai korszer sítése űpületenerőetikai fejlesztés Kurityán településen Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/N/14 4.10.0/B/12 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 KEHOP- 5.2.10-16 5.5.0/B/12 Léő KözséŐi Önkormányzat és 199. intézményei épületenerőetikai KEOPfejlesztése meőújuló enerőiaforrás 4.10.0/F/14 őasznosításával 200. A kultúra és a tudomány TOP-3.2.1-15- központjának őelyet adó könyvtár BO1 enerőetikai korszer sítése Mádon 201. Napelemes rendszerek telepítése Mádon 4.10.0/N/14 202. Önkormányzati épületek enerőetikai KEOPfejlesztése Makkosőotykán 4.10.0/F/14 203. 204. 205. Kerékpárút építése Mályi és Miskolc között (Miskolc MJV köziőazőatási őatáráiő) Mályi KözséŐ Önkormányzat középületeinek enerőetikai korszer sítése Geotermia, szaktudás a ŐazdasáŐ szolőálatában TOP-3.1.1-15- BO1 5.7.0/15 4.7.0/11 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése állomás között - kistokaji ő cserél állomás és a visszasajtoló kút között - Kistokajban ő cserél állomás és visszasajtoló kút létesítése ő cserél vel, kerinőet szivattyúval, visszasajtoló szivattyúval, puffer tartállyal, termálvízsz r vel - avasi őidraulikai állomás kialakítása ő cserél, visszakerinőet szivattyú, nyomástartó szivattyú, nyomástartó szabályozó szelep beépítésével, meőlév távő rendszerre való csatlakozással - irányítástecőnika kiépítése A projekt tervezett összköltséőe 2 855,6 M Ft, mely meőeőyezik a pályázat elszámolőató költséőével, az iőényelt támoőatás 1 000 000 000 Ft. Kistokaj Miskolctól délre, annak közvetlen szomszédsáőában fekv kistelepülés, lélekszáma folyamatosan növekszik, ipari és mez ŐazdasáŐi tevékenyséő a betelepül céőek számának folyamatos b vülésével számottev. A kialakítandó őálózat ún. indirekt Őeotermikus távf tési rendszer, melynek keretében a Miskolci Geotermia Zrt. által épített termál rendszerb l, őulladékő őasznosítására a visszasajtolás el tti közeőb l ő t adnak ki a pályázó szervezet, a Geo-WendunŐ Zrt. számára. A projekt célja a település közintézményeinek, lakossáőának és vállalkozásainak ellátása Őeotermikus ő enerőiával, a Őeotermikus távő szolőáltatás kiépítése. A projekt célja a 100% önkormányzati tulajdonban lév krasznokvajdai polőármesteri őivatal enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, a őazai meőújuló enerőiaforrások fokozottabb őasználata, valamint a projektek keretein belül a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tétele, őasználatának ösztönzése, népszer sítése. A kurityáni általános iskola korszer sítése, a projekt eredménye őozzájárul az enerőiaellátás biztonsáőának növeléséőez és az enerőiaimport-füőő séő csökkentéséőez, meőújuló enerőiaőordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondőató, őoőy a beruőázás a környezet teőermentesítését szolőálja, őiszen a felőasznált enerőia mennyiséőének csökkenése és a meőújuló enerőiatermelés a CO2 és üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CűLJA: Az önkormányzati tulajdonban lév Kurityáni Kossutő Lajos Általános Iskola (3732 Kurityán, Kossutő Lajos út 79. őrsz.: 355) épületének komplex enerőetikai korszer sítése. KlebelsberŐ Intézményfenntartó Központ, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, KészséŐfejleszt Iskola, KolléŐium és EŐyséŐes GyóŐypedaŐóŐiai Módszertani Intézmény fenntartója pályázatot nyújt be a KEHOP-5.2.10 KöltséŐvetési szervek pályázatos épületenerőetikai fejlesztései pályázati konstrukcióra. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei EGYMI sajátos nevelési iőény értelmileő akadályozott (középsúlyos értelmi foőyatékos) tanulásban akadályozott, valamint súlyosan és halmozottan sérült tanulókat lát el őáromtól őuszonőárom éves koriő. Az intézmény jelenleő 7 taőintézménnyel m ködik, melyek közül jelen fejlesztés során a Kurityáni KolléŐium (3732 Kurityán, Kossutő utca 130.) épületének enerőetikai felújítása tervezett. Kurityán KözséŐ Önkormányzatának fenntartásában m köd Kisvakond Óvoda enerőiaőatékonysáői javítása valósul meő a projekt keretében. A beruőázással az épületek ő tecőnikai adottsáőait javítják (sziőetelés,nyílászáró-csere) az intézmény f tési, ő tési és őasználati meleő víz és viláőítási rendszerét korszer sítik. Napelemes és napkollektoros rendszer is kialakításra kerül. A meőújulóenerőiafelőasználással kombinált épületenerőetikai fejlesztésnek köszönőet en az épület éves üzemeletetési költséőei a jelenleői állapotőoz képest 50-60%-ot csökkenenk. Fejlesztést követ en: Az üveőőázőatású Őázok kibocsátás csökkenése 47,410 t/év. MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználás növekedése 663,140 Gj/év. EnerŐiaőatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes enerőiaőordozó mennyiséőe 275,36 GJ/év A bemutatásra kerül projekt Mád KözséŐ Önkormányzat területén találőató könyvtár és kiállító tér enerőetikai korszer sítésére irányul. Célja az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő és az ezen keresztül elérőet környezettudatos m ködés Jelen támoőatási kérelem keretében Mályi KözséŐ Önkormányzata a település területén már meőépült kerékpárforőalmi létesítmény és Miskolc MJV köziőazőatási területe között kívánja meőteremteni a biztonsáőos kerékpáros közlekedés feltételeit. A fejlesztés keretében Mályi KözséŐ belterületér l indulva 1100 m eőyoldali kétirányú kerékpárút építése tervezett. A projektőazda Mályi KözséŐ Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 88.274.354.- Ft összeő kivitelezés során 2 db épületét kívánja enerőetikailaő felújítani. 1. Általános Iskola (Mályi, Móra Ferenc u. 11., őrsz: 281/26.) 2. PolŐármesteri Hivatal (Mályi, Szécőenyi u. 4. őrsz: 324.) A kivitelezés során az alábbi tevékenyséőek valósulnak meő: - Küls őomlokzati ő sziőetelés - Tet tér sziőetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 1201,8 GJ/év primer enerőiaőordozót takarítunk meő, 67,77 t/év ÜHG-Őáz kibocsátás csökkenést érünk el. A meőtakarított éves enerőiaköltséő összesen 4 468 940.- Ft. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossáőa. A projektben szerepl beruőázás célja, őoőy a projektőazda a őelyi Őeotermikus potenciált kiőasználva, Miskolc város központi távf t rendszeréőez csatlakozva a lakossáői és intézményi ő keresletet is el tudja látni, illetve leőet séőet biztosít a potenciális ő kereslet-b vülés kieléőítésére is. A projektőazda f tevékenyséőe a projekt során teőát a Őeotermikus forrásból történ ő termelés, illetve ennek a ő nek az értékesítése lesz. A projektet a A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Kistokaj Kistokaj Krasznokvajda Kurityán Kurityán Kurityán Léő Mád Mád Makkoshotyka Mályi Mályi Mályi A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.06.30-2015.08.31 2014.01.15-2015.12.22 2017.01.01-2017.12.31 2016.09.01-2017.11.30 2017.02.01-2018.01.31 2014.02.01-2014.11.30 2015.05.25-2015.10.31 2016.09.01-2017.12.31 2015.05.02-2015.08.31 2014.12.01-2015.08.31 2016.10.31-2018.11.30 2015.09.01-2015.11.30 2011.07.11-2013.06.24 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 113,6 4 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 113,64 89,19 89,19 87,51 87,51 77,76 77,76 52,80 52,80 A finanszírozás forrása Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 235

Sors zám 206. 207. 208. 209. 210. 211. Projekt címe GazdasáŐi és társadalmi meőújulás Miskolcon Nepelemes rendszer telepítése Mályi KözséŐ intézményeire Martonyi közséő polőármesteri őivatalának enerőetikai korszer sítése Minden forint számít!? enerőetikai korszer sítés Meszes közséő polőármesteri őivatalában Mez csát Város Önkormányzata középületeinek enerőetikai korszer sítése Az EŐészséŐfejleszt Központ és óvoda enerőetikai korszer sítése A Mez csáti KistérséŐi 212. EŐészséŐfejleszt Központ enerőetikai fejlesztése 213. Mez csáti Református Gimnázium EnerŐetikai Korszer sítése 214. Min séői oktatás és mindennapos testnevelés feltételeinek meőteremtése a mez keresztesi Kossutő Lajos Általános Iskolában Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.7.0 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 5.7.0/15-2015- 0078 5.7.0/15 4.10.0/N/14 4.10.0/E/12 űmop- 4.3.1/A-12-2012-0034 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Kuala Kft. fogja megvalósítani. A projekt szempontjából érintett térséő Miskolc városa, melynek f tési és őasználati meleővíz ellátási ő iőényét jelenleő a MIH Miskolci H szolőáltató Kft. látja el. A MIH Kft. a MaŐyarorszáŐ második leőnaőyobb távf tési rendszerét üzemeltet közszolőáltató, amely Miskolc teljes köziőazőatási területén minteőy 32 000 lakossáői és minteőy 1 000 közületi felőasználója részére véőez ő termelési és ő szolőáltatási tevékenyséőet. A MIH Kft. 13 Őázalapú távf t rendszert üzemeltet a városban, amelyek eltér színvonalúak, a jelen projektben azonban tecőnolóőiáját tekintve többnyire rendkívül elavultak és a primer enerőia árának növekedése miatt lassan elviselőetetlen anyaői terőet rónak a távf téses lakásokban él lakossáő számára. Ezt fiőyelembe véve döntött a város önkormányzata arról, őoőy alternatív-, elviselőet árú enerőiát próbál a lakossáőnak biztosítani. Miskolc térséőében a Őeotermikus er m őelyszínének kiválasztását els sorban a ŐeolóŐia és vízföldtani tényez k őatározták meő. A kutak őelyének kijelölése a tervez vel közösen került meőőatározásra. F szempontként kellett fiőyelembe venni a ŐeolóŐiai viszonyokat, a felőasználás őelyét, a meővalósítás tecőnikai eszközeinek biztonsáőos üzemét, a kutak védelmét. Miskolcon jelenleő földőáz energiaőordozó seőítséőével történik a távő szolőáltatás. A kimerül készletek miatt eőyre dráőuló földőáz eőyre naőyobb terőeket ró a lakossáőra. Jelent s őazánk földőáz import füőő séőe is. Ezekre a problémákra meőoldást jelentőet a földőáz - leőalább részbeni - kiváltása Őeotermikus enerőiával, melyet a Pályázó jelen projekt keretében tervez meővalósítani. Jelen - els fordulós - projekt f célja a kutatófúrás meővalósítása, melynek eredményei alapján második fordulós pályázat keretében eőy eőy termel - és két visszasajtoló kútból álló Őeotermikus ő szolőáltató rendszer meővalósítása válik leőet vé. Az eőőez szükséőes enőedélyek meőszerzése, tervezés, tanulmányok elkészítése is jelen projekt részét képezi. A projekt meővalósítását a Pályázó a pályázat formai befoőadását követ en saját kockázatára kívánja meőkezdeni. A KEOP eljárásrend szerint a formai befoőadást 2011. július véőére ütemeztük. A támoőatás leőívási iőénylések ütemezése a TámoŐatási Szerz dés meőkötését l kezd dik, melynek az eljárásrend szerint ütemezett id pontja 2011. október véőe, íőy az els támoőatás leőívás 2011. IV. neőyedévében várőató. A projektfejlesztés várőató befejezése 2011 decembere. A 4.2.0/B pályázat benyújtása várőatóan 2011 szeptemberében történik. Az eljárásrend alapján ennek formai befoőadását 2011. novemberre tervezzük, melyet követ en a Pályázó saját kockázatára meőkezdi ennek a 2. fordulós pályázat meővalósítását. A teljes projekt befejezésének várőató dátuma 2012. december véőe. A kutatófúrás (tervezett termel kút) őelyeként kijelölt Mályi 10 őrsz.-ú inőatlan Mályi belterület északi részén, a 3. sz. f út mellett nyuőati irányban találőató. A kutatófúrás eredményeként elvárt m szaki adatok: vízőozam 60 l/s, az el remen ő mérséklet 98 C, visszajöv ő mérséklet 50 C. A kút talpmélyséőe 2300 m. Az el A projektben őelyi meőújuló enerőiaforrás-őasznosítás és felőasználás valósul meő. A projekt célja Őeotermikus enerőiával ő termelése, mellyel környezetkímél és enerőiaőatékony ő enerőia ellátás alakítőató ki. A projekt keretében őelyi meőújuló enerőiaforrás-őasznosítás és felőasználás valósul meő A projektben a komplex proőrammal fejlesztend edelényi járásban találőató 412 f s lakossáőszámú Martonyi közséő területén lév : Martonyi közséő polőármesteri őivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett. A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása. A PolŐármesteri Hivatal, az EŐészséŐőáz és 2 óvoda enerőetikai korszer sítése Az EŐészséŐőáz épülete H sök tere 33. szám alatt, az eőyik óvoda H sök tere 15. szám alatt a másik óvoda Árpád út 6. szám alatt, PolŐármesteri Hivatal épülete pediő H sök tere 1. szám alatt találőató Mez csáton. Mind a néőy inőatlan tulajdonosa Mez csát Város Önkormányzata. A pályázat keretében meővalósul az épületek őomlokzat felület ő sziőetelése, lábazat felület ő sziőetelése. Padlásfödém ő sziőetelés, lapostet ő - és vízsziőetelése kerül meővalósításra. Mindezeken túl az épület valamennyi nyílászárója, őomlokzati nyílászáró cseréje történik meő. A projekt során meővalósuló eőyéb projektelemek: az el készítés során enerőetikai el készítés, tervezés, projektmenedzsment, a meővalósítás során a kivitelezés mellett m szaki ellen rzés, projektmenedzsment és kötelez tájékoztatás, nyilvánossáő feladatai kerülnek elvéőzésre. épületkorszer sítés komplex akadálymentesítéssel, az enerőetikai rendszer felújítása, tornaterem b vítése, napelemes rendszer kiépítése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mályi Mályi Martonyi Meszes Mez csát H sök tere 1., H sök tere 33., H sök tere 15., Árpád u. 6. Mez csát Mez csát Mez csát Mez keresztes, Összeköt u. 28. A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2010.04.20-2012.09.30 2015.02.18-2015.08.31 2016.09.01-2018.08.31 2017.01.01-2017.12.31 2015.08.03-2015.10.31 2015.03.16-2015.05.29 2014.07.01-2014.11.30 2013.11-2014.07 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása A néőy épület őomlokzati, lábazati és padlásfödém ő sziőetelése, lapostet ő - és vízsziőetelése és nyílászórócseréje valósult meő. épületkorszer sítés komplex akadálymentesítéssel, az enerőetikai rendszer felújítása, tornaterem b vítése, napelemes rendszer kiépítése Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 41,40 41,40 47,58 47,58 150,0 0 358,8 4 A finanszírozás forrása 150,00 Európai Unió 358,00 Új Szécőenyi Terv űszak- MaŐyarorszáŐi Operatív Program - Nemzeti Fejlesztési ÜŐynökséŐ EŐyéb megjegyz és 236

Sors zám 215. 216. 217. 218. 219. Projekt címe Mez keresztesi önkormányzati épületek enerőiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Mez keresztes, NéŐyes, Cserépfalu, Nyékládőáza, Mályi és Gelej településeken Zöld és funkciókban ŐazdaŐ városközpont kialakítása Mez keresztesen Ádám és Fia Bt által üzemeltetett szociális ottőon őasználati meleővíz iőényének kieléőítése meőújuló enerőiaforrásokból Helyi villamosenergia-iőény kieléőítésére alkalmas napelemes áratermel rendszer alkalmazása a Ferpetrol Kft. beruőázásában. Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/N/14-2014-0244 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 4.2.0/B/09 4.10.0/A/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Mez keresztesi önkormányzati épületek enerőiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével A projekt célja, őoőy a konzorciumban résztvev önkormányzatok tulajdonában lév, leromlott enerőetikai állapotú épületek enerőetikai korszer sítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel őozzájárulnak az épületek ŐazdasáŐosabb fenntartásáőoz, eőyséőes településkép létreőozásáőoz, a település lakossáőa szempontjából eőy élőet bb környezet kialakításáőoz, valamint az érintett épületekben lév szolőáltatások színvonalának emeléséőez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású ŐazdasáŐi céljaiőoz is. LeŐtáŐabb értelemben a környezetünk védelméőez is őozzájárul. A fejlesztéssel érintett épületek: 1. Arany János Általános Iskola, Gelej, 2. Mez kövesdi Általános Iskola és Alapfokú M vészeti Iskola, HórvölŐye TaŐiskola Cserépfalu,. 3. Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal, Cserépfalu, 4. Mályi Móra Ferenc Két Tanítási Nyelv Általános Iskola, Mályi, 5. Mez keresztesi Gyermekorvosi Mez keresztes, 6. NéŐyes KözséŐ Önkormányzat KözséŐőáza, NéŐyes, 7. Nyékládőázi Kossutő Lajos Általános Iskola Nyékládőáza Mez keresztes város fejlesztési szükséőletei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felőívás céljai meőfelelnek eőymásnak. Ez alapján a támoőatási kérelem alapvet célja Mez keresztes városi szerepének az er sítése és a városi életmin séő javítása a városkép és környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók meőer sítésével. Az alapvet célt a tervezett fejlesztés az alábbi specifikus célokon keresztül kívánja elérni Az Ádám és Fia Bt f tevékenyséőe alapján saját tulajdonú vaőy bérelt inőatlan üzemeltetésével foőlalkozik. Jelen beruőázás során a céő által üzemeltett, mez keresztesi id sek ottőonát újítaná fel. A társasáő célja, őoőy célja olyan ápolást, Őondozást nyújtó intézményt m ködtessen, mely az id s és rászorult emberek teljes kör ellátását véőzi. M ködési területe az eőész orszáőra kiterjed. A társasáő székőelye a közeli Mez kövesden találőató. Jelen projekt keretében a társasáő által üzemeltetett mez keresztesi szociális ottőon felújítására kerülne sor. A szociális ottőon 102 fér őelyes, 2-3 szintes épületeőyüttes. A f tési rendszer Őázkazános, kétcsöves, központi meleővízf tés. Az épület vízellátása saját, fúrt kutakból biztosított. A őasználati meleővízellátás Őázkazános, indirekt f tés 500 és 300 literes meleővízbojlerekkel valamint 2 db 150 l-es villanybojlerrel van meőoldva, mely nappali áramról m ködik, őoőy biztosítsa a meőfelel mennyiséő ivóvizet. A projekt során a mez keresztesi szociális ottőon HMV rendszerének enerőiaőatékonysáői átalakítása történik meő. A jelenleői meleővíz iőények a következ k: fürdés és tisztálkodás napi meleővíz iőénye 5100l/nap, míő a konyőa napi meleővíz iőénye 1100l/nap, íőy az összes meleővíz iőény 6200 liter naponta. Az el állításőoz szükséőes meleővizet eddiő földőáz és villanyáram seőítséőével állítottuk el. A projekt során azonban a fenti meleővíz el állítását 3 db napkollektoros meleővíz termel rendszerrel kívánjuk meőoldani. A számítások alapján ezzel a módszerrel az éves meleővíz iőény 70 %-a napkollektorokkal biztosítőató. A projekt elszámolőató összes költséőe 16 036 259 Ft, mely nem tartalmazza a 25 %-os ÁFA-t, hiszen az Ádám és Fia Bt vissza tudja iőényelni jelen projekt keretében. Jelen támoőatási konstrukció keretében, Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében 50 %-os támoőatási arány veőet iőénybe, mely alapján a támoőatási összeő 8 018 129 Ft. A társasáő a pályázatőoz szükséőes öner t a bankszámláján meőlév összeőb l kívánja biztosítani. Az eőőez szükséőes 8 018 129 Ft az OTP Bank Nyrt. iőazolása alapján rendelkezésre áll. Sikeres projekt esetén az Ádám és Fia Bt által a mez keresztesi volt Általános Iskola épületében m ködtetett szociális ottőon őasználati meleővízellátását sikerül korszer bbre cserélni, meőnyílik a leőet séő a meőújuló enerőiaforrások őasználatára, melyet a KEOP 2009-4.2.0./B pályázati kiírásban meőlév leőet séőeket iőénybe véve szeretnénk véőreőajtani. A projekt számszer sítőet eredményei között meő kell említeni az éves szinten 378 GJ-ra teőet enerőiaőordozófelőasználás csökkenését, az évi 16 t ÜHG (CO2) kibocsátás csökkenést, valamint a meőtermelt, évi 494 GJ napenerőiát. A projekt meőtérülése és őosszú távú fenntartőatósáőa biztosított, őiszen a bels meőtérülési ráta 5,89 %, a projekt által vizsőált 15 éves referencia id szak alatt a őalmozott pénzüőyi nettó pénzáram eőyik évben sem neőatív, valamint a projekt minden évben 1.639.596 Ft üzemeltetési költséőcsökkenést eredményez. Az iménti eredmények biztosításáőoz szükséő van a jelen pályázati kiírásban elnyerőet támoőatásra, őiszen az Ádám és Fia Bt kisvállalkozásként m ködik, ezért az ilyen őorderej beruőázásokat nem képes tisztán öner b l megvalósítani. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mez keresztes, Dózsa GyörŐy utca 30. Mez keresztes, Szentistváni utca 74., HRSZ:800/1., Mez keresztes, József Attila utca 3., HRSZ:16., Mez keresztes, Összeköt út 28., HRSZ:684/3. Mez keresztes Mez keresztes Mez keresztes Mez keresztes A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2014.06-2015.08 2016.11.01-2018.10.31 2017.02.01-2019.05.31 2010.08.01-2010.11.19 2014.04.10-2014.07.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) 75 t/év Az elért eredmények rövid összefoőlalása Mez keresztesi óvoda József A. u. 3. Beépített teljesítmény: 17,5kW Szentistváni utca 74. Beépített teljesítmény: 6kW Általános Iskola Összeköt út 28. Beépített teljesítmény: 40kW PolŐármesteri Hivatal Dózsa Gy. u. 30. Beépített teljesítmény: 15kW Összes teljesítmény: 78,5kW Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 49,68 49,00 295,1 0 279,6 4 285,00 236,60 A finanszírozás forrása Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és EnerŐiaőatékon ysáői Operatív ProŐramokért Felel s Helyettes ÁllamtitkársáŐ Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás EŐyéb megjegyz és 237

Sors zám 220. 221. Projekt címe Mez kövesd kerékpárforőalmi őálózatának fejlesztése Mez kövesd - Bükkzsérc kerékpárút kialakítása és a Mez kövesdi közösséői közlekedés fejlesztése Zöld felületek és közösséői terek 222. fejlesztése, kialakítása Mez kövesden Miskolci Szakképzési Centrum Mez kövesdi Szt. László 223. Gimnáziuma és KözŐazdasáŐi Szakközépiskolája enerőetikai korszer sítése 224. KözviláŐítás fejlesztése Mez kövesden 225. 226. 227. 228. A MaŐányos Id s Emberek Gondviselése Alapítvány épületenerőetikai fejlesztése űpületenerőetikai fejlesztés a mez kövesdi Mez Ferenc TaŐiskolában űpületenerőetikai fejlesztése a mez kövesdi VI. sz. TaŐóvodában űpületenerőetikai fejlesztés a mez kövesdi V. sz. TaŐóvoda Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) űmop-5.3.1-09 TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 KEHOP- 5.2.2-16 5.5.0/K/14 5.5.0/A/12 5.5.0/A/12 5.5.0/A/12 5.5.0/A/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Mez kövesd naőy kiterjedése és síkbeli előelyezkedése miatt naőy őaőyományai vannak a kerékpározásnak. A tervezett kerékpárút a Löv i út mentén kerül meőépítésre. Ezen az útszakaszon, beleértve a vasúti átjárón átőaladást is, problémás a kerékpáros közlekedés. A tervezési szakaszon a meőlév kerékpárút a Szécőenyi utca nyuőati oldalán őelyezkedik el. Ez a szakasz része a ő fürd t a vasútállomással összeköt kerékpárútnak. A Vasút utcánál befordul a MÁV-állomás felé, íőy a vasúti átjáró keresztezése, valamint az átjárótól délre előelyezked területek kerékpáros közlekedése nincs külön választva a közúttól. A jelenleői balesetveszélyes őelyzet feloldása, a közúti- és kerékpáros forőalom szétválasztása a kerékpárút déli irányú meőőosszabbításával meőoldódik. A beruőázás keretében meővalósul a 845 méter őosszú kerékpárút-szakasz kijelölése, meőterveztetése, enőedélyezése, kivitelezése, üzembe őelyezése és m szaki átadása. A meőlév kerékpárút folytatásaként meővalósul külön pályán a vasúti váőányokon történ biztonsáőos ŐyaloŐos és kerékpáros átvezetés is, külön biztosítóberendezéssel. A csapadékcsatornák kiépítését az önkormányzat saját költséően foőja kivitelezni. A kerékpárút potenciális felőasználóinak száma 3 537 f. A jelenleői átlaőos napi forőalom 553 kerékpáros/nap, amely a kerékpárok meőépülése után min 10,3%-kal foő n ni, azaz a várőató átlaőos napi forőalom min 610 kerékpáros/nap-ra foő emelkedni. A beruőázás összes költséőe 55 206 404 Ft, elszámolőató költséőe 44 829 18 Ft, mely beruőázásőoz 40 346 269 Ft támoőatást kívánunk iőénybe venni. A projekt célja Mez kövesd kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának javítása, összefüőő kerékpárőálózat további növelése, a meőlév elemek őálózatba szervezése környezetileő fenntartőató módon. Távlati célunk a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakossáő körében, a őivatásforőalmú kerékpáros közlekedés forőalmának a növelése. A fejlesztés a KerékpárforŐalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszeőre irányul. Jelen támoőatási kérelem két f építési elemre épül. EŐyrészt a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a Mez kövesd-boőács-cserépfalu-bükkzsérc településeket összeköt térséői jelent séő kerékpáros útvonal meőépítésével, másrészt Mez kövesd, mint járási székőely közösséői közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése tervezett új pályaudvar kialakításával, az intermodalitás er sítésével, valamint ezzel összefüőőésben a város közlekedési kapcsolatainak és forőalmi rendjének részbeni átalakításával. A városfejlesztési iőényei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felőívás céljai meőfelelnek eőymásnak. Ez alapján a támoőatási kérelem alapvet célja Mez kövesd járásközponti szerepének az er sítése és a városi életmin séő javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók meőer sítésével. A beruőázás közvetlen célja a Miskolci Szakképzési Centrum Mez kövesdi Szt. László Gimnáziuma és KözŐazdasáŐi Szakközépiskola épületei enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával, ezáltal az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásának, valamint a fosszilis enerőiaőordozóktól való füőő séő csökkentése. A MaŐányos Id s Emberek Gondviselése Alapítványt tartós közérdek célra, 1993.09.03-án őozta létre eőy maőánszemély, Pap Lászlóné. Az alapítványt a B-A-Z MeŐyei BírósáŐ 13.PK 575/1993. azonosító számon vette nyilvántartásba. Az alapítvány célja: a Mez kövesden és környékén él id s és rászoruló emberek Őondozása, amely el seőíti, őoőy a maőányos id s emberek az életük utolsó éveit nyuőodt körülmények között, rendszeres orvosi felüőyelet és teljeskör szociális ellátás biztosítása mellett, Őondtalanul élőessék le. A projekt konkrét célja a Szent József Id sek Ottőona enerőetikai korszer sítése: küls nyílászárók m anyaőra cserélése, f tési rendszer korszer sítése, küls utólaőos ő sziőetelés. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. A fejlesztés elvárt eredménye ezen célőoz kapcsolódóan "A" osztály elérése, fenntartási költséőek csökkenése, a kiőasználtsáő növelése, a káros környezeti őatások csökkenése. A projekt célja a Mez kövesd, űpít k útja 1. sz. alatt találőató általános iskola épület enerőetikai korszer sítése. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit.a projekt közvetlen célcsoportja az iskola tanulói és az iskola tanárai. A közvetett célcsoport Mez kövesd városának lakossáőa. A projekt f tevékenyséőei utólaőos küls ő sziőetelés, küls nyílászárók cseréje, f tési rendszer korszer sítése. A meőlév épület összesített enerőetikai jellemz je: 164,43 (kwő/m2a) A meővalósítandó épület összesített enerőetikai jellemz je: 81,869 (kwh/m2a). A projekt meővalósulását követ en az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának mennyiséőe évente 81,99 tonnával csökken. Ez enerőiaköltséőben 5 millió forint költséőmeőtakarítást eredményez. A projekt célja a Mez kövesd, Móra Ferenc utca 13. sz. alatt találőató óvoda épület teljes enerőetikai korszer sítése. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. A projekt közvetlen célcsoportja az óvoda tanulói és tanárai. A közvetett célcsoport Mez kövesd városának lakossáőa. A projekt f tevékenyséőei utólaőos küls ő sziőetelés, küls nyílászárók cseréje, f tési rendszer korszer sítése. A meőlév épület összesített enerőetikai jellemz je: 355,57 (kwő/m2a) A meővalósítandó épület összesített enerőetikai jellemz je: 102,77 (kwő/m2a). A projekt meővalósulását követ en az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának mennyiséőe évente 46,23 tonnával csökken. Ez enerőiaköltséőben 2,9 millió forint költséőmeőtakarítást eredményez. A projekt célja a Mez kövesd, Doőány utca 1. alatt találőató óvoda épület teljes enerőetikai korszer sítése. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. A projekt közvetlen célcsoportja az óvodások és az intézmény dolőozói. A közvetett célcsoport a város lakossáőa. A projekt f tevékenyséőei utólaőos küls ő sziőetelés, küls nyílászárók cseréje, f tési rendszer korszer sítése. A meőlév épület összesített enerőetikai A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2010.08.23-2011.03.31 2016.09.01-2019.08.31 2017.02.01-2019.05.31 2016.12.01-2017.05.31 2015.01.03-2015.11.30 2014.03.01-2015.05.31 2014.03.01-2015.05.31 2014.05.01-2015.05.31 2014.05.01-2015.05.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 1 708,3 7 342,8 0 200,0 0 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 40,35 1 708,37 342,80 200,00 A finanszírozás forrása Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 238

Sors zám 229. 230. 231. Projekt címe A mez kövesdi Mez Ferenc Általános Iskola enerőetikai korszer sítése űpületenerőetikai Mez kövesd Sportcsarnokban korszer sítés a Városi Bayer Róbert kolléőium és Szent László Őimnázium épületeinek enerőetikai korszer sítése Mez kövesden Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.1.0 4.9.0/11 4.9.0/11 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése jellemz je: 324,95 (kwő/m2a) A meővalósítandó épület összesített enerőetikai jellemz je: 188,78 (kwő/m2a). A projekt meővalósulását követ en az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának mennyiséőe évente 122,11 tonnával csökken. TárŐyi projekt során meővalósításra kerül beruőázás célja a mez kövesdi Mez Ferenc Általános Iskola elavult központi f tési rendszerének teljes kör korszer sítése, amely a ő termel k kondenzációs üzem kazánokra történ cseréjét l teles kör, zónánkénti id járásfüőő szabályozás meővalósításán keresztül a őelyiséőenkénti szabályozőatósáő meővalósításáiő terjed. Hosszú távú célja az enerőiafüőő séő és a fosszilis enerőiaőordozók őasználatából származó káros kibocsátások csökkentése, az enerőiaellátás biztonsáőának növelése, az energiaimport-füőő séő mérséklése, ezzel pediő az orszáő nemzetközi kötelezettséővállalásainak teljesítésőez. F tevékenyséőe az épület enerőiakorszer sítése. Elvárt eredményei évi: - 77 t CO2, - 110 kg NOx, - 11 kg SO2 káros anyaő emisszió csökkentés. Valamint évi 1441 GJ enerőiamennyiséő meőtakarítás. Akkor tudjuk eredményesen meővalósítani a projekt céljait, őa közben fiőyelünk azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban állunk: szül kre, tanulókra, fenntartóra stb. A projekt meővalósítóknak eőyeztetniük kell tapasztalataikat a partnerek észrevételeivel. Ez alapján őatározőatnak el különféle változásokat az intézményre vonatkozóan. E változások alapvet célja mindiő a partnerek eléőedettséőének növelése. A partnerek iőényeinek kieléőítése természetesen bizonyos keretek között érvényesülőet: az iskolának minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilaő elfoőadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a joőszabályok el írásaira is. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - iőyekszünk leőet séőet teremteni arra, őoőy iskolánk életér l, tevékenyséőér l, eredményeir l minél többet meőismerőessenek a szül k, valamint városunk érdekl d polőárai, - ápoljuk és b vítjük eddiői kapcsolatainkat a városunkban találőató iskolákkal, óvodákkal és a m vel dési és sportközponttal, a városi könyvtárral. A projekt célcsoportja az intézmény tanulói, dolőozói. A projekt célja a Mez kövesd, Kavicsos-tó u. 9. sz. alatt találőató Mez kövesdi Sportcsarnok épületének enerőetikai korszer sítése, íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozásáőoz. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. A projekt tárőyát képez Mez kövesd Városi Sportcsarnok (3400 Mez kövesd, Kavicsos-tó u. 9.) 5383/40 őelyrajzi számú inőatlanon találőató, az inőatlan Mez kövesd Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. Az inőatlan per és iőénymentes. A projekt közvetlen célja a meőlév épület ŐazdasáŐtalan üzemeltetési feltételeinek meőszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem meőfelel nyílászáró szerkezetek cseréje ő sziőetelt üveőezés, ő őídmentes m anyaő szerkezetekre, és a nem meőfelel küls leő l őatároló szerkezetek ő sziőetelése. A HMV rendszer korszer sítése napkollektoros rendszerrel, valamint az elöreőedett kazánok cseréje modern, kondenzációs kazánokra. A projekt els dleőes célcsoportja Mez kövesdi Városi Sportcsarnok látoőatói és dolőozói. A projekt meővalósításával az Önkormányzat kiadásai jelent sen csökkenek majd, a költséőmeőtakarítás leőet vé teszi az Önkormányzat számára, őoőy más fontos üőyek meővalósítására fordítsa a meőtakarított költséőeket, ezáltal a város népesséő meőtartó ereje is növelőet vé válik. A projekt közvetett őatása teőát a dolőozókon túl, a város eőész lakossáőára is pozitív őatással van. A projektben meővalósuló változat kiválasztásának f szempontjai a folyamatos enerőiaiőény, kis kezelési id ráfordítás, az enerőia meőtakarítás és a káros-anyag kibocsátás csökkentés. Ezért napkollektorok telepítése valósul meő, mint meőújuló enerőia őasznosító rendszer. A pályázó célja ezen elavult elemek ő sziőetelése. A nyílászárók a sok éves őasználatból adódó előasználódás illetve vetemedés miatt jelent sen meőn tt a természetes szell zésb l (filtrációs veszteséő) ered léőcseréje. Ez jelent s többlet enerőiát iőényel és folyamatosan eőyre többet. F berendezések: -Korszer ő sziőetelt nyílászárók -Határoló szerkezetek ő sziőetelése -Vaillant VFK 150V típusú napkollektor LeŐfontosabb el nyök: -maőas őatásfokú napenerőia kiőasználás meleővíz készítésre és részleőes f tésráseőítésre, -2,51 m2 bruttó kollektorfelület, -3,2 mm vastaő edzett, szolár biztonsáői üveőőel rendelkeznek, -magas őatásfok az antireflexiós üveő, 96%-os fényátereszt képesséőnek köszönőet en, tetszés szerint kombinálőató Őázüzem, őaőyományos m ködés fali vaőy állókazánokkal, kondenzációs készülékekkel. A napkollektorok meőfelelnek az alábbi követelményeknek -EN 12975-1 és 2 szerinti min séői szabvány, valamint uőyfcélanezen szabvány min séői tesztje. -Rendelkezik Solar Keymark és/vaőy DIN-CERTCO min sítésekkel. -Gyártói Őarancia minimum 5 év. -VAILLANT ecocraft 1606/3-E, és 2006/3-E A Őázüzem ecocraft VKK/3 kondenzációs állókazán a széleskör beépítési leőet séőek sokasáőával bizonyít. TeljesítménynaŐysáŐa a f tési ő iőény szerint típusonként nyújt 13,6 kw-tól 294,3 kw-iő meőfelel alternatívát. Ezzel eőyidej leő moduláris felépítése által a leőmaőasabb üzembiztonsáőról és őosszú élettartamról Őondoskodik. Ez teszi az ecocraft kazánt ideális kondenzációs meőoldássá iskolák, többlakásos társasőázak és üzemi objektumok berendezéseként. A projektmeővalósítás sikeresséőét eőy Jelen pályázat a Mez kövesd, Damjanicő út 1. sz. alatt találőató Bayer Róbert KolléŐium és Szent László Őimnázium épületeit érinti. A kolléőium épületben találőató a kazánőáz. Az épületek jelenleői enerőetikai jellemz i naőyon rosszak, a különböz őatályos el írásoknak nem felelnek meő. Az épületenerőetikai paraméterek azért rosszak, mert létesítésükkor az akkori szabványok sokkal enyőébb követelményrendszere szerint épült. A nyílászárók jelent s része eőy korábbi beruőázás során már cserére kerültek. Ezek megfelelnek a TNM ide vonatkozó el írásainak. A maradék, méő ki nem cserélt nyílászárókat, melyek nem felelnek meő a TNM rendeltben leírtaknak (lsd. enerőetikai audit), jelen pályázat keretein belül kívánja a pályázó meővalósítani. Ezek a nyílászárók er sen elvetemedtek, ami jelent sen növeli a kialakuló léőcserét. Az épület központi meleővíz f téses, 2 csöves rendszer, a kazánok földőáz üzem ek. A beépített összes kazánteljesítmény 1200 kw (10db 120kW-os FűG VESTAL) melyek a szóban forőó kolléőium, valamint a szomszédos Őimnázium ő szükséőletét is ellátják. A kazánőáz a kolléőium pinceszintjén találőató. A Őimnáziumőoz földben fektetett távvezetékkel érkezik a f töközeő, és eőy, a földszinten találőató ő foőadó osztó-őy jt eőyséő osztja szét a ő mennyiséőet az épület további részeibe, illetve HMV rendszerébe. A kazánok m ködése nem meőfelel, A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2008.08.01-2009.09.30 2012.12.01-2013.08.31 2012.12.15-2013.11.30 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 239

Sors zám 232. 233. Projekt címe űpületenerőetikai fejlesztés meőújuló enerőiaforrás őasznosítással kombinálva a PolŐármesteri Hivatal "A" épületében Mez kövesden Zsóry Fürd termálvíz őasznosításra épül épületőépészeti rekonstrukció Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.9.0/11 4.2.0/B/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése szabályozva nincsenek, őatásfokuk a sok éves őasználat során er sen leromlott. Cseréjük szükséőes modern, kondenzációs kazánokra.. A jelenleői HMV rendszer is elavult, az épület jelleőe miatt is iően maőas a HMV foőyasztás, cseréje/modernizálása szükséőes. A pályázó napkollektorokat szeretne felszerelni, melyek a tervek szerint éves szinten 50%-os fedezeti szinttel m ködnek. A maradék 50%-ot, mikor a napenergia nem képes el állítani a meőfelel mennyiséő és ő mérséklet meleővizet a kondenzációs kazánok fedezik el nykapcsolás révén. Ha azonban a meőfelel mennyiséő őasználati meleővizet el állította, és méő képes a napenerőia a kollektorok f tésére, akkor a f tési rendszerre is rádolőozik a kollektor, az el zetes méretezés szerint éves szinten 30%-kal. A kolléőiumi secunder f tési rendszere (ő leadók, cs vezeték, radiátorszelepek) eőy korábbi saját beruőázás révén már felújításra került, modern lapradiátorok és termosztatikus szelepek kerültek felszerelésre a kolléőiumban, jelen pályázatot nem érinti. A Őimnáziumban találőató radiátorok meőfelel állapotban vannak, viszont a jelenleői őaőyományos radiátorszelepek lecserélése szükséőes modern, termosztatikus szelepekre. A jelenleői őelyzetben a rossz épületenerőetikai értékek, illetve a HMV és f tési rendszer őiányossáőai jelent sen növelik a pályázó enerőiakiadásait, naőyban meőneőezítve az épület üzemeltetését A Mez kövesd, Damjanicő út. 1. sz. alatt találőató Bayer Róbert KolléŐium és Szent László Őimnázium enerőetikai felújításán keresztül a projekt közvetlen céljai az alábbiak: " Az épület enerőetikai tényez inek javítása " SziŐeteléssel és nyílászárócserével az épület ő tecőnikai adottsáőainak javítása. " Az intézmény HMV rendszerének illetve kazán parkjának korszer sítése " MeŐújuló enerőiafelőasználás kialakítása " Hazai és az EU irányelvek el írásainak, elvárásainak való meőfelelés (pl. TNM rendelet) " Az enerőiafelőasználás csökkentése " Hatékonyabb enerőiafelőasználás " A m ködési költséőek csökkentése A Mez kövesd, Damjanicő út. 1. sz. alatt találőató Bayer Róbert KolléŐium és Szent László Őimnázium enerőetikai felújításán keresztül a projekt közvetett céljai az alábbiak: " A ŐazdasáŐos m ködtetés el seőítése, mellyel az Önkormányz A projekt célja a Mez kövesd, Mátyás király út 114. sz. alatt találőató PolŐármesteri őivatal épület enerőetikai korszer sítése, íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozásáőoz. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkit zése - összőanőban a őazai és EU stratéőiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt őanősúlyt fektetve az enerőiaőatékonysáőra és az enerőiatakarékossáőra. Az enerőiaőatékonysáő fokozásának és az enerőiatakarékossáőnak a szükséőesséőét alátámasztja, őoőy a statisztikai adatok szerint a őazai enerőiaiőényesséő eőyséőnyi GDP el állításra vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint őáromszor, vásárlóer paritáson mérve pediő minteőy másfélszer maőasabb, mint a fejlett EU taőállamokban. Jelen konstrukció őozzájárul az épületek enerőiatakarékossáő, - őatékonysáő és meőújuló enerőiafelőasználás fokozására. A több mint 60 éve létesült épület az akkori szabványok és el írások szerint készült, amely a mai sokkal sziőorúbb el írásoknak nem felel meő, illetve az enerőiaárak növekedése miatt az épület f tése indokolatlanul költséőessé vált. LényeŐében eőyetlen küls őatároló felület sem felel meő a mai szabványoknak, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben foőlaltaknak. Ezek ő sziőetelését szeretné meővalósítani a pályázó. A nyílászárókkal kapcsolatban a őasználatból adódó előasználódás illetve vetemedés miatt jelent sen meőn tt a természetes szell zésb l (filtrációs veszteséő) ered léőcsere. Ez jelent s többlet enerőiát iőényel és folyamatosan eőyre többet. A kazánőázban 4 db elavult öntöttvas, ŐázéŐ kkel szerelt (75-120 kw) Őázkazán találőató, melyek üzemeltetése ŐazdasáŐtalan, őatásfokuk a 30 éves folyamatos őasználat révén iően lecsökkent. Jelen pályázat keretein belül a HMV ellátást szeretné a pályázó korszer síteni, valamint az épület sziőetelése miatt lecsökkent enerőiaiőényt kieléőít kazánok lecserélést szeretné modern, id járás követ szabályozású kondenzációs Őázkazánokra. A HMV el állítást 50%-os éves fedezeti szinten napkollektoros meleővíz termel rendszer véőezné. Az épület secunder f tési rendszere (ő leadók, cs vezeték) meőfelel állapotban van, azonban a radiátor szelepeket le kell cserélni termosztatikus szelepekre. A őazánkban 2020-ra az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján a meőújuló enerőiaforrások részarányának minimum 13%-ot kell kitennie a bruttó véős enerőiafoőyasztásból. MaŐyarorszáŐ MeŐújuló EnerŐia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2010-2020 id szakra ennél maőasabb célkit zést állapított meő, összesséőében 14,65%-ot őozzájárulva a zöldőazdasáő fejlesztéséőez. A projekt eőyszerre valósítja meő az Európai Unió, MaŐyarorszáŐ, valamint a pályázó fenntartőató fejl dés környezeti- és természetvédelmi céljait összeőanőolva a őelyi ŐazdasáŐi és társadalmi elvárásokkal. A projekt közvetlen célja a meőlév épület ŐazdasáŐtalan üzemeltetési feltételeinek meőszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem meőfelel nyílászáró szerkezetek cseréje ő sziőetelt üveőezés, ő őídmentes m anyaő szerkezetekre, és a nem meőfelel küls leő l őatároló szerkezetek ő sziőetelése. A HMV rendszer korszer sítése napkollektoros rendszerrel, valamint az elöreőedett kazánok cseréje modern, kondenzációs kazánokra. A Zsóry GyóŐy- és Strandfürd Őépészeti rendszereit a fejlesztési források őiányából adódó átőondoltan m szaki és üzemeltetési meőoldások, és a karbantartás őiányossáőai jellemzik. A Őépészeti infrastruktúra - részben méő a viszonylaő új ŐyóŐyászati épület területén is - naőymértékben elavult, előasználódott. Ezekb l több eőyséő (az uszoda vízforőató berendezése, a léőtecőnikai rendszerek, a termálvíz medencék ő mérséklet szabályozása, stb.) őosszú ideje üzemképtelen vaőy eleve őiányzik. A maőas sótartalmú termálvíz korrozív és vízk -képz tulajdonsáőainak ellensúlyozására semmiféle tecőnikai meőoldást nem alkalmaznak. A projekt célja a Zsóry GyóŐy- és Strandfürd komplett enerőetikai rendszerének felújítása. JelenleŐ a ő termelés eőy részét elavult Őázkazánokkal oldják meő. A termál vizet el f tésre és ő visszanyerésre őasználják, de iően rossz őatásfokkal. A rendszerek méretezési és tervezési őibái miatt folyamatos az üzemzavar. A tervezett ő szivattyús rendszerrel naőymértékben csökkentőet k az üzemeltetési költséőek, illetve a további környezetszennyezés. Az épület korszer sítése elenőedőetetlen, de a vállalkozás ŐazdasáŐi adatai miatt öner b l nem őajtőató véőre. A fejlesztést a pályázati forrás bevonásával eőy ütemben véőre leőet őajtani, míő öner b l évekiő is előúzódőat, vaőy meő sem valósulőat. A pályázati támoőatás seőítséőével komplex fejlesztést őajtanak A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mez kövesd Mez kövesd A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2013.03.18-2013.10.30 2011.05.05-2011.11.28 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 240

Sors zám 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. Projekt címe Helyi őasználati meleővíz termelésőez szükséőes ő enerőia kieléőítése meőújuló enerőiaforrással Mez kövesd Matyóföld Id sek Ottőonában a 4.2.0/A/11 támoőatási konstrukción belül Fotovoltaikus rendszerekek kialakítása Mez kövesden űpületenerőetikai felújítás a mez kövesdi Szent István Katolikus Általános Iskolában 4.10.0/F NapenerŐia őasznosítása Mikóőáza közintézményeiben A miskolci távő rendszer meőújítása, korszer sítése A Szent Ferenc Reőabilitációs 241. Kórőáz enerőetikai korszer sítése. "BűRC" Ipari, Kereskedelmi és SzolŐáltató Korlátolt Felel sséő 242. TársasáŐ Irodaőáz felújítása, korszer sítése 243. 244. Türr István Képz és Kutató Intézet enerőetikai korszer sítése Miskolc Kenderföldi Bio-f t m létesítése 245. Miskolci bioőáz üzem létesítése 246. MeŐújuló enerőia bevezetése az Italkeresked -Ház Zrt. edelényi telepőelyén Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 4.10.0/E/12 4.10.0/E/12 Mez kövesdi Szécőenyi István Katolikus Szakképz Iskola EnerŐetikai korszer sítése Mez zombor Önkormányzat és intézményei épületenerőetikai fejlesztése meőújuló enerőiaforrás őasznosításával 2014-4.10.0/F/14-2014-0304 4.2.0/A/11 KEOP 5.4.0/12, KEOP 4.1.0 KEOP 5.3.0/B/09 KEOP 5.3.0/A/09 KEOP 5.3.0/B/09 KEOP 4.2.0/B/09 KEOP 4.4.0/A/09 KEOP 4.2.0/A/11 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése véőre, melynek eredményeként eőy iően modern rendszer kerül kiépítésre, amely iően kedvez üzemeltetési költséő, maximális enerőiaőatékonysáőú. A projekt meővalósulása során jelent sen javul az enerőiafelőasználás, tekintettel a meőújuló enerőiaforrású rendszer kiépítésére. Csökken az üveőőázőatású Őázok kibocsátása, a földőáz felőasználása, az él viláő veszélyeztetése ezzel is őozzájárulva a nemzetőazdasáői célokőoz. A projekt keretében tervezett fejlesztések: 1. a fürd meőlév, meőmaradó épületőépészeti rendszerének átalakítása: - a maőas enerőiatartalmú termálvíz többszörös, kaszkád rendszer (újra-) felőasználása az enerőia foőyasztók sorrendjének optimalizálásával. A jelenleői minimális enerőia nyerés naőymérték növelése. - a rendszer (f tés, HMV ellátás, párátlanítás) alkalmassá tétele meőújuló enerőiaforrásból termelt alacsony ő mérsékleten üzemel ő termel berendezés (ő szivattyú) foőadására. 2. A párőuzamosan folyó fürd fejlesztéssel b vített épületek (kb. 30%-kal meőnövekedett alapterület), valamint az ezzel arányosan meőnövekedett f tési ő iőény kieléőítése alternatív enerőiaforrásból. A f tési f iőény naőyobb mértékben, kb. 50%-kal n, mivel télen a fejlesztés kapcsán kültéri medencéket is üzemeltetni kívánnak. A projekt eredményképpen meővalósul a meőlév termálkutak maximális kiőasználtsáőa, a kibocsátott üveőőázőatású Őázok minimalizálása, az épület üzemeltetésének ŐazdasáŐossá tétele, a közvetlen enerőia költséőének csökkentése. A tervezett fejlesztéssel a komfortérzet naőymérték növelése, ami várőatóan a vendéőek eléőedettséőével és fürd létszám növekedésével is jár. A projekt célja: - az új kapcsolási struktúra kialakítása (többszörös ő őasznosítás), - a meőújuló enerőiaforráson alapuló ő termelés, - a ő enerőia felőasználókőoz való eljuttatása, valamit - a meőlév, meőmaradó rendszerekre való ráillesztés. A m ködési költséő 16 017 572Ft-tal csökken, ami a földőáz felőasználás csökkenéséb l adódik. A karbantartás 2 800 000Fttal csökken évente, az éves meőtakarítás 18 817 572Ft-ot tesz ki. A Őeotermikus enerőia felőasználása 16 143 GJ/év, ő szivattyúval termelt enerőia 6 862 GJ/év, íőy az éves me Napelemes rendszer meővalósítása MIH Miskolci H szolőáltató Kft meővalósításában új foőyasztók távő re kötése a belvárosi ő ellátási körzetben, a primer távő rendszer enerőetikai korszer sítése, kazánőázi korszer sítések a MIH Kft. szolőáltatási területén, a miskolci távő szolőáltatás b vítése, Kemény Dénes Városi Sportuszoda távő ellátás kiépítése, Futó utcai kazánőázában bioőázmotoros er telep és kazánkorszer sítés létesítése, a rekultivált BoŐáncs utcai őulladéklerakóból történ bioőázellátása Nyílászórócsere, napkollektor előelyezése A BűRC Kft. tulajdonában lév, Miskolc, József Attila utca 57. számú (őrsz: 4745/1) inőatlanon találőató irodaépület és m őelyépület komplex enerőetikai korszer sítését kívánjuk meővalósítani a projekt keretein belül. Irodaőáz: Lapostet s, téőlaépítés földszintes+ kétszintes épület. A f tési és a őasználati meleővíz el állítási rendszer enerőetikai racionalizálása és felújítása az űszakmaőyarorszáői ReŐionális Képz Központ (űrák) miskolci létesítményeiben. A projekt célja, célcsoportja: A projekt célja, őoőy az intézményünk enerőetikai korszer sítése /a Őázkazánok cseréje, nyílászáró csere valamint a fosszilis enerőiaőordozó (földőáz) kiváltása meőújuló enerőiával (napenerőia)/ eredményeként jelent s költséőmeőtakarítást érjünk el. A Miskolci Távő szolőáltató Kft. (MIH ) projektcéőe a BioenerŐy-Miskolc SzolŐáltató Korlátolt Felel sséő TársasáŐ bio-távf t m létesítését valósította meő, amelyet a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátására kíván őasználni, uőyanis a jelenleői rendszerei közül a biomassza itt őasználőató fel optimális körülmények között. Biogas-Miskolc Kft. BioŐáz üzemet létesített. MeŐújuló enerőia bevezetése az Italkeresked -Ház Zrt. edelényi telepőelyén A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd Mez kövesd 3931 Mez zombor, Árpád utca 11.; 3931 Mez zombor, Mátyás utca 23. Mikóőáza Miskolc Miskolc Miskolc, József Attila u. 57. Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.03.10-2015.10.27 2014.05.01-2015.05.31 2014.05.01-2015.02.28 2015.05.20-2015.10.31 2007.06.23-2015.10.20 2011.07.21-2012.04.30 2011.02.21-2012.01.17 2011.08.09-2011.11.24 2011.04.26-2013.03.28 2011.07.01-2015.11.25 2011.07.01-10.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Intézmények áram költséőeinek csökkentése Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 53,73 53,73 1 893,1 4 119,9 8 1 004,94 71,99 99,54 68,68 77,48 77,48 658,5 9 2 173,9 1 329,29 1 000,00 59,68 29,84 A finanszírozás forrása EURÓPAI UNIÓS KEOP EŐyéb megjegyz és 241

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 247. BÁSTYA Wellness Hotel*** enerőetikai korszer sítése KEOP 4.2.0/A/11 BÁSTYA Wellness Hotel*** enerőetikai korszer sítése Miskolc 2011.09.30-2012.07.16 59,40 29,70 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Büntetés-véŐreőajtási Intézet miskolci naper m ve STEELVENT 2000 Csavar és Húzottáru Ipari Kereskedelmi Zrt. űpületeiben enerőetikai korszer sítés LLANDEN Kft. miskolci telepőelyének komplex enerőetikai felújítása és korszer sítése Napelem telepítése az Aventis Consult Kft telepőelyén A Miskolci Egyetem A/6 épületblokk és a Díszaula enerőetikai korszer sítése Komplex épületenerőetikai fejlesztés a TISZAÚJVÁROS TRANSZ KFT irodaőázában űpületenerőetikai fejlesztések meőújuló enerőiaforrás őasznosítással kombinálva a miskolci Fráter GyörŐy Katolikus Gimnázium és KolléŐium iskola épületeiben Geotermia, szaktudás a ŐazdasáŐ szolőálatában A miskolci DiósŐy ri Fedett Uszoda épületének enerőetikai felújítása Miskolc Önkormányzati tulajdonú épületeinek enerőetikai felújítása Komplex enerőetikai fejlesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Városőáztér 1. szám alatti B épületénél Fáy András GöröŐkatolikus KözŐazdasáŐi Szakközépiskola enerőetikai korszer sítése űpületenerőetikai felújítás a DiósŐy ri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskolában Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium enerőetikai meőújulása Konventuális Ferences Minorita Rend Kelemen Didák FiúkolléŐiumának enerőetikai KEOP 4.4.0/A/09 KEOP 5.3.0/A/09 KEOP 5.3.0/A/09 KEOP 4.2.0/A/11 KEOP 5.3.0/A/09 KEOP 4.9.0/11 KEOP 4.9.0/11 KEOP 4.10.0/B/12 KEOP 5.5.0/A/12 KEOP 5.5.0/A/12 KEOP 5.6.0/12 KEOP 4.10.0/E/12 KEOP 4.10.0/E/12 KEOP 4.10.0/E/12 KEOP 4.10.0/E/12 A projekt közvetett célkit zése napelemes őáztartási kiser m létesítése révén az enerőiaköltséőek csökkentése. A projekt célja a Steelvent 2000 ZRt. iroda és üzletek épületeinek ő sziőetelése és nyílászáró cseréje f tés korszer sítéssel a környezeti terőelés csökkentése és az enerőiaracionalizáció meőteremtése érdekében. A projekt célja: enerőiaőatékonysáő növelése, ő - és villamos enerőia felőasználás csökkentése komplex enerőetikai fejlesztéssel a társasáő épületében, az épület küls ő sziőetelésével, nyílászáró cseréjével és az eőyedi f tés korszer sítésével, központi f tés kiépítésével, ő mérséklet szabályozók beépítésével. A projekt során a viláőítótestek cseréje enerőiatakarékos viláőítótestekre, a kapcsolódó szerelvények modernizációjával, kül- és beltéri viláőítási rendszerek korszer sítése, az iőényekőez térben és id ben alkalmazkodó m szaki meőoldások kialakítása is meővalósul. Napelem telepítése az Aventis Consult Kft telepőelyén Az A/6 épületblokk és a Díszaula enerőetikai korszer sítése, az élőet bb oktatási környezet meőteremtése érdekében. Lapostet sziőetelés, őomlokzati ő sziőetelés, elavult léőtecőnika lecserélése, szabályozőatóvá tétele, nyílászáró csere. Komplex épületenerőetikai fejlesztés a TISZAÚJVÁROS TRANSZ KFT irodaőázában: ő sziőetelés, nyílászáró csere, fútés- és villamosőálózat rekonstrukció Homlokzati ő sziőetelés, födém sziőetelés, nyílászáró csere, napkollektorok és napelem felszerelése a miskolci Fráter GyörŐy Katolikus Gimnázium és KolléŐium iskola épületeiben A Kuala Kft.2011-ben egy nyertes 4.7.0 pályázati konstrukció keretében elvéőezte a tárőyi naőy teljesítmény Őeotermikus enerőiaőasznosítást célzó projekt meővalósításáőoz szükséőes el készítési- illetve enőedélyeztetési folyamatokat, valamint a szükséőes kutatófúrást. A kutatófúrás eredményei a vártnak meőfelel en alakultak mind őozam, mind ő mérséklet tekintetében. A beruőázás lezárás alatt lév els üteme után jelen pályázat keretében a kutatófúrás termel kúttá alakítása történik meő, majd újonnan létesített, illetve meőlév távő vezetékeken és ő átadó állomásokon keresztül valósul meő a meőlév távő őálózatra való rákötés, és ezáltal a termálvíz ő enerőiájának őasznosítása. A projekt célja Miskolc Tatár utcai F t m ve által kiszolőált Belvárosi városrész meőlév távő -rendszer ellátásának korszer sítése Őeotermikus enerőia őasznosítással. Az enerőetikai korszer sítése keretében utólaőos ő sziőetelés kerül a őatároló szerkezetekre, a korszer tlen nyílászárók cserére kerülnek, ezzel csökkentőet a ő veszteséő, enerőiatakarékosabb és költséőőatékonyabb f tést eredményez, csökkentve a kibocsájtott ÜHG Őázokat és primer enerőia felőasználást. Miskolc önkormányzati tulajdonában lév épületek enerőetikai korszer sítését tervezi,mellyel a dolőozók és látoőatók ő érzetének javítása a cél.a projekt közvetlen célja minden épületnél:ő sziőetelése 10cm EPS ő sziősel,nyílászárók cseréje(uő=1,1w/m2k), őelyiséőenkénti szabályozás kialakítása,radiátorok cseréje.lapostet sziő.(józsef-középszer-batsányi-avastet i-katowice)12cm EPS,padlásfödém sziő. 15-20 cm k zetőyapottal SziláŐyi, József-Selyemrét-SziláŐyi esetében kondenzációs kazán cseréje is tervezett. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal Miskolc Városőáz tér 1. szám alatti székőelyének épület energia-korszer sítése, során lecserélésre kerül az épület közel 50 éves f tés cs reőiszteres f tésrendszere, őelyére modern kondenzációs kazán kerül beszerelésre, új kéménnyel, id járásfüőő szabályozással, radiátoronkénti termo fejes beállítási leőet séőőel. Az épület korszer sítése a teljes őomlokzat ő sziőetelésével és valamennyi küls elavult nyílászáró cseréjével történik meő. Az épület lapos tet s részére - új ő - és vízsziőetelés mellett - a leőújabb m szaki meőoldásokat tartalmazó napcellás villamos ráseőít rendszer kerül, ezzel eőyütt a méő le nem cserélt nem enerőiatakarékos lámpatestek is kiváltásra kerülnek, a villamos őálózat felújítása mellett. A beruőázás során a KolléŐiumi épület teljes enerőetikai korszer sítése valósult meő, melynek során meőújult a f tésrendszer, ŐazdasáŐos kazánok szolőáltatják a meleő vizet, valamint az épület küls ő sziőetelésével eőyütt meőtörtént a küls nyílászárók cseréje is. Az összes radiátorszelep termosztatikus kivitel re lesz cserélve, új pellet tüzelés kazánok beépítése a f épületben kialakított új ő -központba. A meőlév lapos tet komplett víz és ő sziőetelést kap. 2X12 db napkollektor kerül előelyezésre a tet déli oldalán mely a meleővíz minteőy 40 %-át foőja el állítani puffer tároló seőítséőével. Az épület összes nyílászárójának cseréje fokozott léőzárású, ő sziőetelt üveőezés eőyedi m anyaő szerkezetekre. A őomlokzat utólaőos ő sziőetelése 10 cm vastaő dryvit rendszerrel. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium enerőetikai meőújulása Konventuális Ferences Minorita Rend Kelemen Didák FiúkolléŐiumának enerőetikai meőújulása Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc 2011.12.30-2012.06.19 2012.01.31-2012.12.20 2012.02.01-2013.08.27 2012.03.02-11.20 2012.05.15-2013.12.20 2012.08.10-2013.01.16 2012.06.22-2014.05.31 2013.03.01-2014.11.14 2014.03.01-09.29 2014.05.02-10.01 2014.04.07-2016.01.21 2014.07.02-10.27 2014.05.01-2015.04.30 2014.06.02-10.20 2014.06.02-2015.09.15 70,44 70,44 57,68 39,80 46,49 30,22 59,11 29,56 499,5 6 499,56 60,00 30,00 135,4 9 2 857,1 4 129,2 0 488,6 3 1 016,0 0 150,0 0 139,1 6 115,17 1 000,00 109,82 415,34 1 016,00 150,00 139,16 78,63 78,63 53,38 45,38 242

Sors zám meőújulása Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. A miskolci Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola KEOP épületenerőetikai fejlesztése 4.10.0/E/12 meőújuló enerőiaforrás őasznosításával kombinálva űpületenerőetikai fejlesztés a Miskolc-Szirmai Református KEOP Általános Iskola, Alapfokú 4.10.0/E/12 M vészeti Iskola és Óvodában Lévay József Református KEOP Gimnázium és Diákottőon 4.10.0/E/12 enerőetikai meőújulása Napelemes rendszer telepítése a KEOP Miskolci EŐyetem területén 4.10.0/K/14 A Miskolci Rendészeti KEOP Szakközépiskola Naper m ve 4.10.0/K/14 KözviláŐítás enerőiatakarékos KEOP meővalósítása Miskolcon 5.5.0/K/14 Napelemes rendszerek kiépítése KEOP Miskolc város önkormányzati 4.10.0/N/14 épületein Napelemes rendszer kiépítése a B- KEOP A-Z MeŐyei Kórőáz és EŐyetemi 4.10.0/K/14 Oktató Kórőáz több épületén A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium enerőetikai korszer sítése Az Miskolci Rendészeti Szakközépiskola 4 szállásépületének épületenerőetikai fejlesztése Orvos- és n vérszállók épületenerőetikai felújítása és napelemes kiser m telepítése a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kórőáz és EŐyetemi Oktatókórőázban Miskolci Semmelweis Kórőáz és EŐyetemi Oktatókórőáz orvosőarzon épületenerőetikai fejlesztése Miskolci Pet fi Sándor Középiskolai FiúkolléŐium Teleki TeőetséŐŐondozó KolléŐium TaŐintézményének épületenerőetikai fejlesztése Napelemes rendszer kiépítése a Miskolci Szakképzési Centrum iskoláiban Miskolci Szakképzési Centrum Andrássy Gyula Szakközépiskolája enerőetikai korszer sítése Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei oktatási intézmények épületenerőetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 KEHOP- 5.2.10-16 KEHOP- 5.2.10-16, KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.10-16 KEHOP- 5.2.10-16 KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.2-16 KEHOP- 5.2.2-16 Homlokzati ő sziőetelés, padlásfödém sziőetelés, lapostet sziőetelés, nyílászáró csere, termosztatikus szelepeke, napkollektor telepítése a miskolci Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskolában. űpületenerőetikai fejlesztés a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú M vészeti Iskola és Óvodában Lévay József Református Gimnázium és Diákottőon enerőetikai meőújulása Napelemes rendszer telepítése a Miskolci EŐyetem területém A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Naper m ve KözviláŐítás enerőiatakarékos meővalósítása Miskolcon Napelemes rendszerek kiépítése Miskolc város önkormányzati épületein Napelemes rendszer kiépítése a B-A-Z MeŐyei Kórőáz és EŐyetemi Oktató Kórőáz központi és eőyéb telephelyein A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium enerőetikai korszer sítése A projekt keretében a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és KolléŐium enerőetikai fejlesztése valósul meő. A fejlesztésbe 7 épület került bevonásra. Az épületek esetében a nyílászárók korszer sítése valósul meő, valamint 1 épület esetében a padlásfödém, és a padlásteret őatároló fal utólaőos ő sziőetelésére is sor kerül. A projekt az MRSZKI Szentpéteri kapu 107. sz. alatti két és a Szentpéteri kapu 78. sz. alatti két kolléőiumi szállásépületének enerőetikai felújítását célozza. ElvéŐzend munkák: őomlpkzati ő sziőetelés, lábazati, födém sziőetelés, lapostet sziőetelés és nyílászárócsere. A beruőázás keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kórőáz és EŐyetemi Oktató Kórőáz öt, jelenleg is orvos- és n vérszállóként üzemel épületének enerőetikai felújítása történik meő. A felújítás 3 f részre bontőató: Homlokzati ő sziőetelés, lapostet ő sziőetelése és nyílászárók cseréje. A 2 meővalósítási őelyszínen találőató kórőázi épülettömb rendelkezésre álló épületeinek ideális tájolású tet felületeire a létesítmény foőyasztásának jelent s részét fedez, összesen 2x792 db, eőyenként 265 Wp teljesítmény napelem panel kerül előelyezésre. Miskolci Semmelweis Kórőáz és EŐyetemi Oktatókórőáz orvosőarzon épületenerőetikai fejlesztése A pályázat célja a Miskolci Pet fi Sándor Középiskolai FiúkolléŐium Teleki TeőetséŐŐondozó KolléŐium TaŐintézmények épületenerőetikai korszer sítése. fejlesztés őozzájárul az épület enerőiaőatékonysáőának javításáőoz, a környezetbarát meőújuló enerőiaforrás felőasználás növeléséőez és az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentéséőez az épület ő sziőetelése, nyílászárócseréje és napelemes rendszer beépítése által. A pályázatunk célja a Miskolci Szakképzési Centrum iskoláiban meőlév, fosszilis alapú villamos enerőia ellátásának meőújuló, napelemes rendszerrel történ részleőes kiváltása. A pályázatban érintett épületek: 1. Miskolc SZC Blátőy Ottó Villamosipari Szakközépiskola 2. Miskolc SZC Fazola Henrik Szakképz Iskola 3. Miskolc SZC Ferenczi Sándor EŐészséŐüŐyi SzakŐimnázium 4. Miskolc SZC Szentpáli István Kereskedelmi és VendéŐlátó Szakközépiskola és Szakiskola 5. Miskolc SZC Martin János Szakképz Iskola 6. Miskolc SZC Martin János Szakképz Iskola A beruőázás közvetlen célja Miskolci Szakképzési Centrum Andrássy Gyula Szakközépiskolája épületei enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával. A beruőázás közvetlen célja a Miskolci Herman Ottó Gimnázium épületeinek enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával. Pályázó neve: Nemzeti Fejlesztési és StratéŐiai Intézet Korlátolt Felel sséő TársasáŐ Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc 2014.05.01-2015.02.28 2014.07.23-2015.01.07 2014.07.02-12.16 2015.07.01-10.15 2015.04.03-09.30 2015.01.01-10.15 2015.08.07-10.27 2015.03.30-10.15 2015.10.22-12.15 2016.10.01-2017.08.31 tervezett: 2017.01.01-2018.02.28 tervezett: 2017.02.01-2018.01.31 tervezett: 2017.03.01-2018.02.28 tervezett: 2017.02.01-2018.01.31 tervezett: 2016.12.01-2018.05.31 tervezett: 2017.02.01-2018.10.01 2212,092 GJ/év 239.040 kwő/év 124,74 t/év 150,0 0 150,00 85,44 85,44 144,3 9 163,4 9 119,9 0 451,3 6 144,39 163,49 119,90 451,36 36,98 36,98 273,4 8 150,0 0 212,5 6 450,1 0 130,0 1 207,3 9 134,2 1 180,0 0 990,0 0 273,48 150,00 212,56 450,10 107,91 207,39 134,21 180,00 990,00 Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból 243

Sors zám 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. Projekt címe Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet épületeinek enerőetikai felújítása KerékpárforŐalmi őálózat fejlesztése Miskolc városában BrinŐázz a tudásért, környezerbarát közlekedés a Miskolci EŐyetemen Miskolci EŐyőázmeŐye épületeinek enerőetikai felújítása Napelemes rendszer kiépítése a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal épületeiben Borsod-Abaúj-Zemplén meőye területén meőlév SEAP-ok felülvizsőálata és átdolőozása SECAP-pá, illetve új SECAP-ok kidolőozása Nemzeti Adó- és Vámőivatal enerőiatakarékossáői beruőázásai Napelemes rendszer kiépítése a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal épületeiben 2. szakasz Miskolci Szakképzési Centrum TaŐiskoláin, Fotovoltaikus rendszer kiépítése Fotovoltaikus rendszer a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) KEHOP- 5.2.3-16 űmop-5.1.3-09 űmop-5.3.1-11 KEHOP- 5.2.3-16 KEHOP- 5.2.11-16 TOP-3.2.1-15- BO1 KEHOP- 5.2.2-16 KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.11-16 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A projekt őelyszínét Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképz Iskola fels s épülete képezi. A felújítás keretein belül az korszer sítésre kerülnek az épület őatároló szerkezeteinek elemei, az épületőépészeti valamint az épületvillamossáői rendszer eőyaránt. Nyílászárócsere, padlásfödém utólaőos ő sziőetelése és kazáncsere valósul meő, sajnos a őelyi védettséői meőkötések miatt a őomlokzati falak ő sziőetelése nem meőoldőató. A projekt célja a kerékpáros közlekedés mai, méő iően alacsony mértékének jelent s növelése eőy olyan kerékpárforőalmi őálózat kialakítása által, mely komfortos és biztonsáőos közlekedést tesz leőet vé, összekötve az eőymás mellett lév városrészeket és meőkönnyítve íőy a munkaőelyek, közintézmények elérését. Ezen célok elérésének eszköze Miskolc kerékpáros baráttá tétele, a fenntartőató mobilitási formák támoőatása, a közleked k szemléletének meőváltoztatása. KizárólaŐ az önálló és költséőes kerékpárutak építése nem mindiő célravezet, őiszen a rendelkezésre álló eszköztár ennél sokkal szélesebb kör és sok esetben költséő-őatékonyabb intézkedéseket tesz leőet vé. Gyakran nem a kerékpárosok elválasztása, őanem a közúti forőalomba történ biztonsáőos inteőrációja a jó meőoldás, a meőfelel környezet kialakítása által. Pályázatunk ezen célokat és meőállapításokat fiőyelembe véve került összeállításra, mely által a város kelet-nyuőati tenőelyén eőy 10,25 km őosszú nyomvonal jön létre, amit kieőészít az észak-déli f tenőelyen, forőalomtecőnikai eszközökkel kialakítandó 1,415 km őosszú kerékpáros útvonal, déli véőén csatlakozva a már meőlév Tapolcai kerékpárútőoz. Ezáltal a város f tenőelyei mentén eőymásőoz kapcsolódó, a már meőlév ekkel eőyütt 16,785 km folyamatosan véőiő kerékpározőató őálózat jön létre, melyek a jöv ben tovább fejlesztőet k. A pályázatban foőlaltak meővalósulása által szakmai őatásként várőató, őoőy a fejlesztés őatékonyan foőja seőíteni a lakossáő környezettudatos, eőészséőes életmód szemléletének formálódását, aktív állampolőári szerepkör betöltésére való motiválódását. A városrészek összekötése által a kerékpár a őelyi forőalom eőyik leőőatékonyabb közlekedési eszközévé válőat, köszönőet en annak, őoőy Őyors, alacsony a költséő/ őelyiőénye és stresszmentes közlekedést tesz leőet vé. Rövid távú utazások esetében felváltőatja a Őépjárm őasználatot, őosszabb távokon pediő a közösséői közlekedéssel kombinálva leőet versenyképes. A Miskolci EŐyetem által meővalósítani kívánt "BrinŐázz a tudásért, környezetbarát közlekedés a Miskolci EŐyetemen" projekt során, kiépítésre kerül eőy átfoőó útőálózat, amelyen közlekedve az intézmény f oktatási, kulturális, sport és eőészséőüőyi szolőáltató őelyei a jelenleőinél Őyorsabban és biztonsáőosabban válnak elérőet vé. A tervezéskor a leőoptimálisabb vonalvezetés kit zése volt az els dleőes szempont. Miskolc-Tapolca meőlév kerékpárújáőoz két őelyen csatlakozik a tervezett kerékpárút eőy direkt kapcsolódási pontban és eőy ŐyenŐe forőalmú útszakaszon keresztül. A két csatlakozás eredményeként a projekt tárőyát jelent útvonal részévé válik a város meőlév kerékpárút őálózatának. Cél a őallőatósáő, a dolőozók és az IdelátoŐatók, illetve a kolléőiumok őotelszolőáltatásait iőénybe vev k körében népszer síteni a kerékpáros közlekedést, ezzel párőuzamosan csökkenteni a területen a ŐépkocsiforŐalmat, a környezeti terőelést és fokozni az eőészséőesen él k számát. A tervezett fejlesztések Miskolci GöröŐ Katolikus Általános Iskola: - utólaőos küls ő sziőetelés - födém ő sziőetelése - küls nyílászárók cseréje, korszer sítése - f tési rendszerek korszer sítése (radiátor és szelepek cseréje) Szent Miklós GöröŐkatolius óvoda és Bölcs de Fels zsolcai taőóvoda és bölcs de: - utólaőos küls ő sziőetelés - födém ő sziőetelése - küls nyílászárók cseréje, korszer sítése - f tési rendszerek korszer sítése (kazáncsere, radiátor és szelepek cseréje) Sárospataki Örömőírvétel Óvoda: - utólaőos küls ő sziőetelés - födém ő sziőetelése - küls nyílászárók cseréje, korszer sítése - f tési rendszerek korszer sítése (cs őálózat, radiátor és szelepek cseréje) - napelemes rendszer (6 kw teljesítmény ) A projekt keretében 9 kormányőivatali épület tekintetében valósul meő őálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítása. A pályázatban érintett épületek: 1. Szikszói Járási Hivatal HatósáŐi és GyámüŐyi Osztály 2. Ózdi Járási Hivatal űpítésüőyi Osztály 3. Encsi Járási Hivatal FoŐlalkoztatási Osztály 4. Sátoraljaújőely Járási Hivatal 5. Szikszói Járási Hivatal 6. Tiszaújvárosi Járási Hivatal - FoŐlalkoztatási Osztály 7. Tokaji Járási Hivatal - FoŐlalkoztatási Osztály 8. NépeŐészséŐüŐyi F osztály (Miskolc) 12. 9. Miskolci Járási Hivatal Kormányablak Osztály A projekt leőf bb célkit zése a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Önkormányzat által konzorciumvezet i szinten összefoőott és koordinált őelyi önkormányzati konzorciumi taőok Fenntartőató EnerŐia Akciótervének (SEAP) felülvizsőálata és átdolőozása Fenntartőató EnerŐia és Klíma Akciótervvé (SECAP), SECAP kidolőozása, valamint a meőye területén m köd Helyi Fejlesztési StratéŐiával rendelkez vidékfejlesztési közösséőek SECAP-jainak összefoőása. A beruőázás közvetlen célja a Nemzeti Adó- és Vámőivatal épületeinek enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával, ezáltal az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásának, valamint a fosszilis enerőiaőordozóktól való füőő séő csökkentése. A projekt keretében 9 kormányőivatali épület tekintetében valósul meő őálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítása. Pályázatunk célja a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Kormányőivatal kezelésében lév épültek meőlév, fosszilis alapú villamos enerőia ellátásának meőújuló, napelemes rendszerrel történ részleőes kiváltása, ezáltal a környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjesztésének ösztönzése. A Miskolci Szakképzési Centrum pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére TaŐintézményei számára a meőújuló enerőiaforrás felőasználás növelése, valamint az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt leőf bb célja a decentralizált, épületekőez kapcsolódó környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének el seőítése, íőy a meőlév fosszilis alapú villamosenerőia felőasználás meőújuló enerőiaforrásra való teljes vaőy részleőes kiváltásának támoőatása A fejlesztés keretében a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola őárom épületén valósulőat meő őálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer telepítése az épületek villamosenerőia iőényének kieléőítése céljából. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc, Fels zsolca, Sárospatak Miskolc, Encs, Ózd, Sátoraljaújőely, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc A meővalósítá s (tervezett) id szaka tervezett: 2016.12.15-2018.12.14 2010.05.07-2012.12.31 2015.02.27-2015.06.24 tervezett: 2016.12.01-2018.01.31 tervezett: 2017.02.01-2018.01.31 2016.11.02-2017.10.31 2017.09.30-2018.04.02 2017.07.01-2018.06.30 2017.09.01-2018.08.31 2017.07.03-2018.08.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) 1.619 GJ/év 219.379 kwő/év Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 120,0 0 180,0 0 131,0 0 107,7 5 3 000,0 0 132,3 6 133,0 0 134,6 0 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 120,00 156,15 59,13 180,00 131,00 107,75 3 000,00 132,36 133,00 134,60 A finanszírozás forrása Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Európai Uniós TámoŐatás Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és EŐyéb megjegyz és 244

Sors zám 289. 290. 291. 292. Projekt címe Miskolci Tankerületi Központ Intézményein Fotovoltaikus rendszer telepítése Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Központi Kórőáz és EŐyetemi Oktatókórőáz Intézményein Fotovoltaikus rendszer telepítése Hit és KözösséŐ. A miskolci GöröŐ Katolikus EŐyetemi és F iskolai KolléŐium épületenerőetikai fejlesztése Új foőyasztók csatlakozása a miskolci távő rendszerre - a belvárosi körzetr l távvezetéki csatlakozással ellátva 293. Miskolci távő szolőáltatás b vítése 294. 295. 296. Új foőyasztók távő re kötése a belvárosi ő ellátási körzetben, a primer távő rendszer energetikai korszer sítése Kemény Dénes Városi Sportuszoda távő ellátás kiépítése, a primer távő rendszer enerőetikai korszer sítése Új foőyasztók távő re kötése, kazánőázi korszer sítések a MIH Kft. szolőáltatási területén Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.11-16 5.5.0/A/12 5.4.0/12 5.4.0/12 5.4.0/12 5.4.0/12 5.4.0/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A Miskolci Tankerületi Központ pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére TaŐintézményei számára a meőújuló enerőiaforrás felőasználás növelése, valamint az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt leőf bb célja a decentralizált, épületekőez kapcsolódó környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének el seőítése, íőy a meőlév fosszilis alapú villamosenerőia felőasználás meőújuló enerőiaforrásra való teljes vaőy részleőes kiváltásának támoőatása. A Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Központi Kórőáz és EŐyetemi Oktatókórőáz pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére TaŐintézményei számára, a meőújuló enerőiaforrás felőasználás növelése, valamint az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt leőf bb célja a decentralizált, épületőez kapcsolódó környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének el seőítése, íőy a meőlév fosszilis alapú villamosenerőia felőasználás meőújuló enerőiaforrásra való teljes vaőy részleőes kiváltásának támoőatása. Az épület Miskolc-Tapolcán a Görömböly u. 24. szám alatt őelyezkedik el.. Az épület épületenerőetikai szempontból nem felel meő a jelenleői elvárásoknak. A számítások szerint célszer a küls őomlokzati ő sziőetelést, a födémsziőetelést és a tet sziőetelést elkészíteni, a küls nyílászárókat a jelenleői el írásoknak meőfelel min séő nyílászárókra cserélni, valamint célszer a Őázkazánokat korszer, jó őatásfokú kondenzációs kazánokra cserélni. 1 W/m2K ő átbocsátási tényez j nyílászárók lesznek beépítve, a kazán őatásfoka pediő meőközelíti a 100 %-ot. 583,5 m2 felület lesz ő sziőetelve. A beruőázás méő 2013-ban meővalósulőat, íőy már a következ télen is érezőet lesz a költséőek csökkenése. A beruőázás eredményeképpen az ÜHG csökkenés 12,78 t/év lesz, az enerőiaőatékonysáő fokozásával elérőet primerenerőia mennyiséő csökkenése pediő 195,27 GJ/év lesz. Az enerőia felőasználás költséőe 919350 Ft/év-el csökken. Miskolcon a távő ellátást a Miskolci H szolőáltató Kft. szolőáltatja. Két leőnaőyobb távő rendszerének (Avas, Belváros) ő forrása a Miskolci F t er m Kft. f t er m ve. A projekt a város északi részén, a Belvárosi körzet szomszédsáőában előelyezked posta központ - jelenleő földőáztüzelés kazánokkal ellátott- létesítményeinek (MaŐyar Telekom Nyrt., MaŐyar Posta Zrt., ANM 21 Kft.) távő rendszerre csatlakoztatására vonatkozik. A projekt keretében ~970 m DN50-DN250 méret új primer, el resziőetelt, közvetlenül földbefektetőet vezeték kerül kiépítésre, valamint 3 db 540-770 kw teljesítmény ő központi blokk kerül előelyezésre. A projekt meővalósítására várőatóan 2013 júliusa és decembere közötti id szakban kerül sor. A projekt - inteőráltan nézve - számos enerőiaőatékonysáői el nnyel jár, miközben a projektőazdának a támoőatás nélküli meővalósítás ŐazdasáŐi neőézséőbe ütközik. A projekt beruőázási költséőe 139 621 442 Ft. A projekt célja a miskolci Szent Ferenc Kórőáz (3529 Miskolc, Csabai Kapu 42.), valamint a miskolci Semmelweis IŐnác EŐészséŐüŐyi Központ és EŐyetemi Oktatókórőáz Nonprofit Kft. (3529 Miskolc, Csabai Kapu 9-11.) - továbbiakban: Semmelweis Kórőáz -bekapcsolása a miskolci városi távő ellátó rendszer déli szakaszába. A projekt meővalósulása esetén növekszik a kórőázak f tési rendszerinek üzembiztonsáőa, valamint a kórőázaknál eddiő jelentkez folyamatos karbantartási iőény mértéke csökken. A projekt keretében 41.448,5 GJ/év ő enerőia értekésítésére kerül sor. Az alkalmazott vezetékek a bekapcsolni kívánt intézmények esetében Isoplus által Őyártott merevcsöves el resziőetelt, m anyaő köpenycsöves darabok. Az alkalmazott tecőnolóőia az Isoplus által kifejlesztett és kieőészít tartozékokkal támoőatott el feszítéses, párnázásos rendszer. A tervezett távő vezeték nyomvonal őossza: 1444,3 m. Miskolcon a távő ellátást a Miskolci H szolőáltató Kft. biztosítja. Két leőnaőyobb távő rendszerének (Avas, Belváros) ő forrása a Miskolci F t er m ve. A projekt a belvárosi körzet szomszédsáőában, az alábbi néőy egymástól elkülönül őelyeken meővalósuló beruőázásokra vonatkozik: - a Szécőenyi-neŐyedben meővalósuló inőatlanfejlesztések távő re csatlakoztatásával - a Miskolc MeŐyei JoŐú Város Önkormányzati épület fejlesztése, a meőlév ő központ b vítése, új primer beköt vezeték építése - a Kassai u. 15. sz. alaltti iskolában lév kazánőáz kiváltásával és az ellátott intézményekben felőasználói ő központok kialakításával - A déli teőermentesít út (DTM) meőőosszabbítása során a meőlév távő vezeték kiváltása új, korszer, el sziőetelt vezetékre A projekt keretében DN32-DN400 méret új, primer, el sziőetelt, közvetlenül földbe fektetőet vezetékek kerültek kiépítésre, valamint a MIH Kft. beruőázásában 4 db felőasználói ő központ létesült. (...) Miskolcon a távő ellátást a Miskolci H szolőáltató Kft. biztosítja. Két leőnaőyobb távő rendszerének (Avas, Belváros) ő forrása a Miskolci F t er m. A f t er m b l Miskolc város két ő körzetét látjuk el távf tési ő enerőiával, ezek az ellátási területek a belvárosi és az avasi ő körzetek. MIH Kft. belvárosi ő körzete eőy északi és eőy déli Őerincvezetéki áőra taőolódik a rendszer két áőának véőén a Szeles-Katalin utcák (PA13-K1 aknák) között a városi Vásárcsarnok ő szolőáltatásának biztosítását is ellátó II. sz. körösít vezetéket épített társasáőunk 2007 és 2010 évek között. A körösít vezetékek meőépítése stratéőia fontossáőú a céő életében, ezekkel a vezetékekkel az üzembiztonsáő jelent s mértékben meőn tt, azáltal, őoőy minden foőyasztó két irányból látőató el ő enerőiával a vezetékőálózatról, íőy eőy esetleőes meőőibásodás esetén csak minimális területek maradnak szolőáltatás nélkül. A körösítö vezeték eőy része meőlév vezeték nyomvonalán épült, kiépítésével kiváltásra került Miskolcon a távő ellátást a Miskolci H szolőáltató Kft. biztosítja. Két leőnaőyobb távő rendszerének (Avas, Belváros) ő forrása a Miskolci F t er m. A f t m vön kívül további őét kisebb kazánőázban történik ő enerőia el állítás. A projekt néőy elemb l tev dik össze, melynek során a két naőy ő körzetre történik eőy-egy új felőasználó rácsatlakozása a szükséőes primer távő vezeték és a ő központi foőadó blokk kiépítéásével: - Az els projekt elem a belvárosi ő körzet környezetében, GörŐey utca 4. szám alatt épült Centrum Apartman Hotel ő ellátásának kiépítésére vonatkozik. - A projekt második eleme MMJV Önkormányzatának beruőázásban meővalósuló, Miskolctapolcai strandfürd ő ellátásának kiépítésére vonatkozik. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2017.09.01-2018.08.31 2017.09.01-2018.08.31 2013.06.01-2013.12.31 2014.02.15-2015.03.31 2014.03.01-2015.08.31 2008.04.02-2014.04.30 2007.06.23-2010.10.19 2010.09.09-2015.10.26 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 241,4 8 249,1 6 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 241,48 249,16 A finanszírozás forrása őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 245

Sors zám 297. 298. 299. 300. Projekt címe A f tési és a őasználati meleővíz el állítási rendszer enerőetikai racionalizálása és felújítása az űszakmaőyarorszáői ReŐionális Képz Központ (űrák) miskolci létesítményeiben Az enerőiafelőasználás és a környezetterőelés csökkentése a GerŐely László Alapítvány miskolci oktatási épületében f tés korszer sítés, küls ő sziőetelés, nyílászáró csere, valamint a bels épületviláőítás modernizációjának meővalósításával A MIH Kft. irodaépületének enerőetikai korszer sítése A Borsod Dekor BT telepőelyének enerőetikai beruőázása Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.3.0/B/09 5.3.0/A/09 5.3.0/A/09 5.3.0/A/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A projekt célja, célcsoportja: A projekt célja, őoőy az intézményünk enerőetikai korszer sítése /a Őázkazánok cseréje, nyílászáró csere valamint a fosszilis enerőiaőordozó (földőáz) kiváltása meőújuló enerőiával (napenerőia)/ eredményeként jelent s költséőmeőtakarítást érjünk el. Ezzel, feln ttképz A projekt közvetlen célja a GerŐely László Alapítvány miskolci oktatási épülete enerőiafelőasználásának csökkentése, és ezáltal enerőetikai őatékonysáőának javítása. Hosszútávú célja pediő az enerőiaőordozókkal történ Őazdálkodás javítása, és a környezetterőelés csökkentése által az eőészséőes, élőet környezet meő rzése A projekt meővalósításától az alábbi céőszint eredményeket várjuk: - Az épület enerőiafelőasználásának jelent s mérték csökkentése, ezáltal az alapítvány állandó költséőeinek csökkenése - Az állandó költséőek csökkenése által jelent s mérték meőtakarítások elérése, és ennek révén a Őazdálkodási mutatók javulása - A Őazdálkodás javulása következtében pénzforrások felszabadulása - A szabad pénzforrások révén a közőasznú tevékenyséőek körének b vítése Közvetlen célcsoportok: az alapítvány munkatársai és a tevékenyséőei által érintettek, valamint a projektben résztvev k Közvetett célcsoportok: a környezetterőelés által érintettek, els sorban az épület közelében él k A létesítmény eőy többfunkciós épület, amelyben irodák és tantermek találőatók. Az épület ezáltal komplex oktatási-m ködési környezetet biztosít. Az alapítvány a középszint oktatás szakmai és tárőyi feltételeinek, valamint a nevelés módszereinek min séői fejlesztésével, a fels fokú és feln ttképzés posztőraduális és Őraduális képzéseinek szakmai és tárőyi feltételeinek biztosításával, szakirányú továbbképzések, továbbá kulturális, sport és szociális tevékenyséőek támoőatásával foőlalkozik. Az alapítvány min sítése tevékenyséőei alapján közőasznúnak min sül, ezért kiemelten fontos az épület rekonstrukciója A projekt keretében az épület őomlokzatát és lapos tetejét komplex küls ő sziőetel rendszerrel látjuk el, m anyaőra cseréljük a jelenleői elavult és rossz állapotban lév fa nyílászárókat. A projekt során a bels viláőítási rendszer eőy részének a cseréje is meővalósul A létesítmény 1977-ben épült, a őatályos MSZ el írások alapján lett tervezve és kivitelezve. Az építéskor korszer nek számító panelépület ő sziőetelés nélkül készült el, íőy ma már nem felel meő az építészeti-ő tecőnikai el írásoknak, ő veszteséőe jelent s. Az ablakszerkezet is a 70-es évek el írásainak felel meő. Az épület bels viláőítási rendszere elavult, ma már nem Őyártott, vasmaőos - teőát jelent s medd enerőia-terőelést okozó - neon fénycsöves rendszer. A f tést biztosító Őázkazán szintén elavultak. A várőató enerőia áremelkedés őatásai, és a környezettudatossáő miatt a f téskorszer sítést eőy modern, faelgázosító kazán beépítésével biztosítjuk,amelyet jelen projekten kívül valósítunk meő. A projekt meővalósításával Őázfelőasználásunk és kapcsolódó f tési költséőeink jelent sen csökkennek, a környezeti károsanyaő-terőelés minimalizálódik. A karbantartási-üzemelési költséőek racionalizálódnak, a rendelkezésre álló er források optimálisabban felőasználőatók lesznek, az alapítvány Őazdálkodása eredményesebbé válik A modern enerőiatakarékos viláőítás meőteremtésével villamos enerőia költséőeink is racionalizálódnak. A viláőítás korszer sítésének kedvez élettani őatásai is seőítik az eőészséőesebb munkavéőzést Az épületüzemeltetés biztonsáőának, a szolőáltatás zavartalansáőának biztosítását el seőíti a projekt meővalósítása. Az alapítvány energia-felőasználásának racionalizálási célja teljesül a f tési- és ő enerőia felőasználása területén. Az enerőiameőtakarítást Őáz esetében az épület ő sziőetelésének javítása és őatékony környezetkímél kazán üzembe őelyezése eredményezi. A villamos enerőia felőasználás Projektünk a MIH Kft. irodaépületének enerőetikai fejlesztését célozza. A Miskolcon találőató néőyszintes irodaépület 1981-es tervek alapján ipari tecőnolóőiával épült panel épület. Eredeti rendeltetése alapján a BORSODTÁVH telepőelyének szociális épülete volt öltöz kkel, f rd kkel, amelyet 1997-ben alakítottak át a céő székőelyének irodaépületévé. JelenleŐ minteőy 60 f dolőozik az irodaépületben napi szinten. A funkcióváltás a bels őelyiséőek átrendezésére és az eredetileő lapos tet s épület sátortet vel való ellátására szorítkozott. Mára az épület utólaőos küls ő sziőetelése, közel 30 éves nyílászáróinak cseréje és távf tési rendszerének szabályozása vált sürőet en aktuálissá az enerőiafelőasználás csökkentése és a ŐazdasáŐos üzemeltetés érdekében. A irodaépület 580 m2-en terül el és a néőy szinten 2300 m2-en folyik a munka. A két hosszanti homlokzaton kelet-nyuőati fekvésben, 55 m őosszan dönt en ablakok vanna. A lépcs őáz az épület teljes maőassáőában telibe üveőezett acél kerettel. A küls felület közel 50%-a üveőezett felület. Az épület 110 db, dönt en fa küls nyílászárója jelent s ő veszteséőet eredményez, amit enerőetikai szempontból nem leőet fiőyelmen kívül őaőyni. Valamint a kelet-nyuőati fekmés miatt nyáron rendkívül fölmeleőszik az épület sziőetelés őiányában. Korszer, m anyaőkeretes, ő sziőetelt küls nyílászárók beszerelését tervezzük. A lépcs őázban nem a teljes felület lesz üveő, ami további meőtakarítást eredményez. Az épület utólaőos ő sziőetelése a őomlokzatot és a lábazatot érinti. 1340 m2 felületen 8 cm vastaő EU szabvány, komplex ő sziőetelési rendszert tervezünk fölőelyezni és a céő brandjének meőfelel szín vakolattal ellátni. A pincefödém sziőetelése nem szükséőes, mivel a pince f tött. Az projekt kisebb részét képezi méő, de aktuálisan most praktikus az épület távf tési rendszerének korszer sítése. A pincében kiépített ő központ automatikus központi (ő forrás oldali) és őelyi (ő leadó oldali) szabályozásának kiépítése szükséőes, őoőy a sziőetelés miatt lecsökken ő iőénynek meőfelel en szabályozőató és mostmár mérőet is leőyen a konkrét épületi rendszer foőyasztása. Ez épületszerkezeti változtatásokat nem Őenerál, pusztán m szaki, Őépészeti beruőázással jár. A tervezett beruőázás számításaink alapján őozzávet leőesen 55%-os enerőiameőtakarítást eredményez, amely elenőedőetetlen a jelenleői ŐazdasáŐi körülmények között a céő számára. A céő költséőeinek csökkentése közvetve befolyásolja a kft. szolőáltatói tevékenyséőét is, őiszen a ŐazdasáŐos m ködtetés kedvez bb szolőáltatói árszínvonalat tesz leőet vé, ami széles foőyasztói réteőet érint. A Borsod Dekor Bt 2003.februárjától foőlalkozik kül és beltéri polisztirol díszít elemek kis és naőykereskedelmével.a vállalkozás alapítása óta jelenleői székőelyén folytatja tevékenyséőét (3531.Miskolc Gy ri kapu 24/A) melynek jelenleői alapterülete 120 m2,melyet eddiő bérleményként őasználtunk. TevékenyséŐi körünk Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves meőye közel 50 kereskedelmi eőyséőére terjed ki, naőy és kiskereskedelmi forőalmunk meőkívánja a folyamatosan naőy árukészletet. JelenleŐi üzletőelyiséőünk teljes A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.08.09-2011.11.24 2009.09.11-2010.08.05 2010.06.22-2011.07.30 2011.04.21-2013.07.04 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 246

Sors zám Projekt címe 301. Irodaépület enerőetikai fejlesztése. 302. 303. 304. 305. T-DENTAL Kft. fogtechnikai labor épületének enerőiaőatékonysáői fejlesztése A VasúteŐészséŐüŐyi Kőt. Miskolci EŐészséŐüŐyi Központ enerőiaőatékonysáői fejlesztése és korszer sítése. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium enerőetikai rekonstrukciója meőújuló enerőiaforrások felőasználásával. Miskolc Kenderföldi Bio-f t m létesítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.3.0/A/09 5.3.0/A/09 5.1.0 4.2.0/B/09 4.2.0/B/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése kiőasználtsáőa mellett is két raktárőelyiséő bérlésére kényszerülünk. 2010.évben leőet séőünk nyílik üzletőelyiséőünk meővásárlása mellett, eőy szomszédos bérlemény tulajdonjoőának meőszerzésével annak b vítésére,íőy telepőelyünk több mint duplájára 300 m2-re b vül. A jelenleő őasznált bérlemény több évtizede épült,annak f tés és viláőításrendszere elavult, küls ő sziőetelése nem meőoldott. Tervezett beruőázásunk maőába foőlalja a már kib vített telepőely teljeskör enerőetikai korszer sítését, az épület egyedi f tésrendszerének kialakítását,szabályozőatóvá tételét, a nyílászárók komplex cseréjét, az épület el írások szerinti ő sziőetelését. Jelen pályázatunkkal komplex, több enerőiaőatékonysáő-növelési cél meővalósításáőoz szeretnénk seőítséőet kapni,mely naőymértékben el seőítené őosszútávú terveink realizálását, a tervezett forőalom és létszámb vítés meővalósítását. A projekt célja a KULCS-ÁR InŐatlanforŐalmi, űpítési és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lév, Miskolc belvárosában lév Kazinczy u. 32. (3435 őrsz) alatt lév iroda épület enerőetikai felújítása. Az épület kb. 100 éves, irodaépületként funkcionál melyben jelenleő a Bevándorlási és ÁllampolŐári Hivat A projekt közvetlen célja a T-Dental Kft. miskolci fogtechnikai laborépületének enerőetikai szempontokat fiőyelembe vev felújítása, az épület eredeti enerőiafelőasználásának csökkentése, és ezáltal enerőetikai őatékonysáőának javítása. Hosszútávú célja pediő az enerőiaőordozókkal történ Őazdálkodá Mint a MÁV területi eőészséőüőyi központok joőutódja a VasúteŐészséŐüŐyi Kőt. azzal a szándékkal jött létre, őoőy e több mint 100 éves tradíciókkal rendelkez eőészséőüőyi ellátórendszert, értékeit meő rizve alkalmassá teőye a piaci iőények kieléőítésére. Az intézmény épületeinek vizsőálatával arra jutottunk, őoőy jelent s költséőmeőtakarítást leőet elérni őatékonyabb enerőiafelőasználással. A VasúteŐészséŐüŐyi Kőt. jelen projektének célja a költséőőatékonysáő növelése érdekében a küls sziőetelés és nyílászárók cseréje, a projekt őatására a költséőek csökkentésével több fordítőató a járóbeteő ellátás színvonalának növelésére. A pályázat részét képez projekt eőy több év alatt, több szakaszban meővalósuló enerőetikai korszer sítés utolsó szakasza, melynek eredményeként a miskolci épület enerőiaőatékonyan, ŐazdasáŐosan m ködik az elkövetkez évtizedekben ( a projekt élettartama kb. 25 év). A beruőázás eredményeként évi 34 894 m3 földőázfelőasználás csökkenést érünk el, íőy évente 66,3 tonna CO2 mennyiséőőel kevesebb káros anyaőot jutattunk a környezetbe. Az alábbi tevékenyséőek alkotják a fejlesztést: - küls nyílászárók cseréje, - küls ő sziőetelés és őomlokzat felújítása. A beruőázást a 2009. évi f tési szezoniő meővalósítjuk. A projekt menedzsmentjét a Klimasol Kft. véőzi, több évtizedes tapasztalata számunkra eőyfajta biztosíték a meőbízőató munkára. Referenciái a speciális léőtecőnika mellett a talaj ő szivattyús, a napenerőia őasznosítás, az általános enerőiaőazdálkodás mellett, épületszerkezet temperálás. A projekt célcsoportja els sorban a Kőt. alkalmazottai (a Kőt. alkalmazotti létszáma: 833 f ; a projekt által érintett miskolci intézményben 91 f ), ill. az eőészséőüőyi szolőáltatást iőénybe vev k. Jelen beruőázás a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium IŐnác épületének, jelenleői porta épületének, b vített József épületének, ill. fiú kolléőiumi épületének f téstecőnikai rekonstrukcióját tartalmazza. Az épületeket külön-külön ő tecőnikai vizsőálatoknak vetettük alá meőőatározva az MSZ 04-140/1-4. el írásai szerinti ő tecőnikai jellemz ket, továbbá elvéőezve a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet el írásai szerinti ő tecőnikai vizsőálatot, min sítést. Az épületek küls őomlokzata építészetileő dísztéőla burkolattal készült, ily módon annak ő tecőnikai felújítása, javítása nem leőetséőes. Az épület nyílászárói 13-15 évesek, mint maőuk az épület. Az IŐnác épület, porta épület, ill. József épület meőlév épületrészén a nyílászárók cserére kerültek, a József épületrész pediő a jelen el írások szerinti min. u=0,45 W/m2k ő átbocsátási tényez j falszerkezettel és u=1,4 W/m2k ő átbocsátási tényez j ő sziőetelt üveőezéssel készül. A Őeotermikus rendszerre kapcsolódó épületek ő tecőnikai viszonyainak feljavítása az intézet részér l az elmúlt években folyamatosan történt. Számításaink ezt az állapotot, mint bázist vették fiőyelembe és minden ő tecőnikai számítás, ill. iőény ennek meőfelel en lett meőőatározva. A őosszú távú közvetlen és közvetett célok és elvárt eredmények: 1. Olyan beruőázási, meővalósulási költséőben céltudatos, racionális szakaszolőató kivitelezés enerőetikai rekonstrukció meővalósítása, amely az üzemeltetési költséőek vonatkozásában a környezeti enerőiaőasznosítás alkalmazásának többlet beruőázási költséőeit ésszer id n belüli meőtérüléssel biztosítja. 2. A környezeti enerőiaőasznosítással a kiemelt környezetre vonatkozó környezetvédelmi őatások tekintetében a jelenleőiőez képest iően naőy mérték csökken terőelést eredményez (fosszilis enerőiaőasznosítás, ill. környezetszennyezés csökkentés). A talaj ő sszivattyúzásra alapuló enerőetikai rendszer kialakításának jelen ütemében őárom önálló szondarendszerrel meővalósítőató, összeséőében 72 db 100 m mélyséő, ún. zárt rendszer kialakítású duplaőurkos talajszonda rendszer készül. Ezek eőyüttes termikus teljesítménye f tési ciklusban várőatóan 370-440 kw lesz. A őasználati meleővíz termelés napenerőia őasznosító rendszere 15 m3/d kapacitású komplett rendszer. űves szinten vett káros anyaő csökkenés: CO2 csökkenés: -86 t/év NOx csökkenés : -272,8 kő/év SO2 csökkenés: -27,3 kő/év GHG kibocsátás-csökkenés fajlaőos költséőe az élettartamra vetítve: 1298 eft/t CO2 Talajszennyezés a tervezett enerőetikai rendszer kapcsán nincs. Vízszennyezés a ( 150 mm/100 m átmér j ) furatokba őelyezett zárt rendszer cs őurok, mint ő cserél k alkalmazásával nem fordulőat el. Zajkibocsátás: az épületeőyüttes enerőetikai központja mely tartalmazza a ő szivattyúkat, talajszint alatti Őépészeti aknában kerül beépítésre jól sziőetelt módon. A fejlesztés őulladékkezelési konzekvenciákkal nem jár. A projekt által elért meőtakarítások a jelenlegi 84 alkalmazott tovább foőlalkoztatását is biztosítják, illetve az új épületrész meőépítésével, és az épület költséőőatékony m ködésével további 2f alkalmazását is leőet vé teszi. A projekt közvetlen célcsoportja az iskola jelenleői és jöv beni tanulói és dolőozói. Az intézmény eőyüttm ködik a Miskolci EŐyetemmel. Az eőyüttm ködés keretében az eőyetem őallőatói az intézményben találőató bemutató-mér őelyiséőben tanulmányozőatják a napenerőia őasznosítását. A földőáz árának drasztikus változásai és az ellátással kapcsolatos bizonytalansáőok kikényszerítik a távő szolőáltatók részér l a városi távő szolőáltató rendszerek stabil, ŐazdasáŐos m ködését seőít intézkedések meőőozatalát. Az eőyik leőetséőes irány a biomassza, mint enerőiaőordozó bevonása a távő termelésbe. A Miskolci Távő szolőáltató Kft. (MIH ) fejlesztési stratéőiájában is szerepel bio-távf t m A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.04.15-2011.07.30 2010.08.30-2011.12.31 2010.06.15-2010.12.03 2010.08.19-2011.07.17 2011.04.26-2012.10.13 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 247

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése létesítése, amelyet a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátására kíván őasználni, uőyanis a jelenleői rendszerei közül a biomassza itt őasználőató fel optimális körülmények között. A projekt meővalósítását és m ködtetését e célra alapított projekttársasáő a BioenerŐy-Miskolc SzolŐáltató Kft. (BIOMI) véőzi. A társasáő alapítói: MIH 25% és a WIS Befektet és kereskedelmi Zrt. 75% tulajdoni részesedéssel. A társasáő pénzüőyi őátterét és stabilitását az alapítók tartós, eredményes m ködése, pénzüőyi stabilitása biztosítja. A meővalósítás projektmenedzsmentjét a projektőazda vezetésével m köd küls menedzsment szervezettel kívánják ellátni. A menedzsment szervezet kieőészül a tecőnolóőiát és az építési területet ismer és számos őasonló projekt meővalósításában részt vett szakemberekkel, és az esetileő bevont speciális szakért kkel. A projekt céljai és tervezett eredményei: -űves átlaőban minteőy 4.500 t/év faapríték felőasználásával 1.355.800 m3/év földőáz kiváltása, -Az olcsóbb és kiszámítőató árú tüzel anyaő felőasználásával őozzájárulás a miskolci távő költséőeinek csökkentéséőez és kiszámítőatóbbá tételéőez, -Helyi értékteremtés növelése a 4.500 t/év dendromassza réőión belüli őasznosításával kb. 25-30 MFt/év mértékben, -A ő termelés több bázisra őelyezése, kisebb kiszolőáltatottsáő a naőy enerőiaszállítóknak, -A meőújuló primer enerőiafelőasználás növelése 51.478 GJ/év értékben, -A távő szolőáltatás versenyképesséőének növelése, további fejlesztések meőalapozása, példa mutatása további projektekőez, ideértve a beruőázói üzemeltet szervezet konstrukcióját is, -Fentiekhez kapcsolódóan eőy alternatíva felmutatása a földőázalapú kapcsolt enerőiatermelés enerőiapolitikai okokból történ visszaszorulása esetére. A projekt m ködtetését a BIOMI véőzi, a termelt ő enerőia őosszútávú ő vásárlási szerz désben röőzített feltételek szerinti eladásával MIH részére. A Bio-f t m m szaki-termelési adatai:bio-f t m ő termelése:41.087 GJ/év; Bevitt tüzel ő :51.478 GJ/év; LeŐnaŐyobb faapríték foőyasztás:1.110 kő/ő; Kazán névleőes teljesítménye:3.000 kw; Kazán névleőes őatásfoka:85%; Termelt ő őordozó közeő :meleővíz, max. 110 C; Üzemórák száma:kb. 5.000/év. A f tecőnolóőiai eőyséőek: - Vontatőató dízelmotoros aprítóőép -F t m vi anyaőtárolás, Homlokkanalas rakodóőép -Kazán és tüzel berendezés -H központi elemek a Bio-f t m ben, a Kenderföldi kazánőázban és a Dorottya u. kazánőázban -Összeköt ő távvezetékek el resziőetelt, földbefektetett acélcs rendszer. -A projekt kieőészül a f tecőnolóőiai eőyséőekőez kapcsolódó maőas- és mélyépítési, valamint közm létesítményekkel. A projekt m ködése során elérőet bevételek: -őosszútávú szerz dés keretében:142.530 eft/év; -bérleti díj a ő távvezeték után:9.500 eft/év. Hozzájárulás a környezeti fenntartőatósáőőoz: - A projekt által elérőet fosszilis energiahordozó (földőáz) kiváltás:46.165 GJ/év -A projekt m ködése által elérőet ÜHG-kibocsátás csökkenés mértéke (CO2 ekv):2.504 t/év -A projekt élettartama alatt elérőet csökkenés (CO2 ekv):50.077 t/év -Az ÜHGkibocsátás csökkenésre vetített elszámolőató projektköltséő:2 A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása 306. MeŐújuló enerőia bevezetése a 2012.05.17 - MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolc NORDLAB Kft-ben 4.2.0/A/11 2012.11.27 6,53 ERFA 307. Napelemes rendszer kiépítése a 2012.04.02 - Napelemes rendszer kiépítése Miskolc Gombos Gold Bt-ben 4.2.0/A/11 2012.04.30 3,76 ERFA 308. MeŐújuló enerőia bevezetése a 2012.04.04 - MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolc VÁRIBEL Kft. székőelyén 4.2.0/A/11 2012.11.23 5,41 ERFA 309. A Váribel Kft napelemes 2011.05.01 - Napelemes rendszer kiépítése Miskolc rendszerének kiépítése 4.2.0/A/11 2011.07.31 2,38 ERFA 310. MeŐújuló enerőia bevezetése a 2011.12.01 - MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolc CELLKONT Bt-ben 4.2.0/A/11 2011.12.16 7,83 ERFA 311. Napelemes rendszer kiépítése a 2011.12.12 - Zenit Panzióban enerőiaszükséőlet Napelemes rendszer kiépítése Miskolc 4.2.0/A/11 2012.05.31 kiváltására. 11,98 ERFA 312. MeŐújuló enerőia bevezetése a Profil 2012.02.02 - MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolc Copy Kft-ben. 4.2.0/A/11 2012.04.13 14,79 ERFA 313. HunŐária Panzió ő és őasználati meleővíz f tési ő iőényének 2010.02.22 - Miskolc kieléőítése meőújuló 4.2.0/A/09 2010.10.11 6,08 ERFA enerőiaforrásokkal 314. Az Aventis Consult Kft. f tésének és őasználati meleővízellátásának 2012.04.02 - Miskolc biztosítása meőújuló enerőiaforrás 4.2.0/A/09 2012.04.30 6,69 ERFA felőasználásával 315. Az AVE Miskolc Kft. 2010.07.01 - enerőiakorszer sítése meőújuló Miskolc 4.2.0/A/09 2010.12.21 enerőia őasználatával 9,98 ERFA 316. Zenit Panzió napkollektoros HMV 2011.06.01 - Miskolc ellátásának kialakítása 4.2.0/A/09 2011.09.30 2,56 ERFA 317. "Fotovoltaikus rendszer telepítése" 2015.04.29 - a Miskolci Semmelweis Kórőáz és Miskolc 4.10.0/K/14 2015.10.15 EŐyetemi Oktatókórőáz területén 318. Napelemes rendszer telepítése a 2014.10.29 - Napelemes rendszer telepítése Miskolc VIZI & CO. Kft. telepőelyén 4.10.0/A/12 2014.11.14 23,55 ERFA 319. Napelemes rendszer telepítése a 2014.01.15 - Napelemes rendszer telepítése Miskolc SZATECH-2000 Kft.-nél 4.10.0/A/12 2014.11.01 11,80 ERFA 320. MeŐújuló enerőia bevezetése az 2013.07.24 - MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolc ALAPOZÓ-KER Kft-ben 4.10.0/A/12 2014.07.31 17,31 ERFA 321. 3521 Miskolc Belterület MeŐújuló enerőia őasznosításra irányuló fejlesztés Miskolc 2015.01.20-25,74 ERFA Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 248

Sors zám 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. Projekt címe őrsz.:235/72 alatt. AVIA Benzinkút MeŐújuló enerőia őasznosításra irányuló fejlesztés Napelemes rendszer telepítése a Rehab-űszak Kft.-nél Napelemes rendszer telepítése a VÁRIBEL Kft.-nél Napelemes rendszer telepítése a Pax & Caritas Kft.-nél MeŐújuló enerőia bevezetése az M1 FITNESS Kft.-ben. Mixtrade'93 Kft. Irodaőázának villamosenerőia iőényének korszer sítése Holocor Bt. irodaépületének meőújuló enerőiaforrásból történ villamos enerőiaellátása MeŐújuló enerőia bevezetése a TELVILL Kft.-ben. A Miskolci H szolőáltató Kft. Futó utcai kazánőázában bioőázmotoros er telep és kazánkorszer sítés létesítése, a rekultivált BoŐáncs utcai őulladéklerakóból történ bioőázellátása Önkormányzati épület enerőetikai 330. korszer sítése Monokon Napelemes rendszer telepítése 331. MONOK KÖZSűG ÖNKORMÁNYZATA-nál Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 332. Muői KözséŐ Önkormányzat intézményein 333. KözséŐőáza épületenerőetikai fejlesztése NaŐybarcán Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka 4.10.0/A/12 2015.11.30 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.1.0 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/A/12 4.10.0/N/14 5.5.0/A/12 Napelemes rendszer telepítése Napelemes rendszer telepítése Napelemes rendszer telepítése MeŐújuló enerőia bevezetése Holocor Bt. irodaépületének meőújuló enerőiaforrásból történ villamos enerőiaellátása MeŐújuló enerőia bevezetése Miskolcon a HCM-t l keletre előelyezked BoŐáncs utcai őulladéklerakó 2006-ban EU támoőatással rekultiválásra került, ezzel eőyidej leő meővalósították a keletkez bioőáz (depóniaőáz), fáklyázás útján történ ártalmatlanításának leőet séőét. A őulladéklerakótól léővonalban ~1,5 km-re üzemel a HCM lakótelep ő - és meleővíz-ellátását biztosító, földőáztüzelés meleővíz-kazánokkal rendelkez Futó utcai kazánőáz. Felvet dött a Őondolat, őoőy a depónaiőázt a f t m ben a ő ellátás céljára őasznosítsák. A Futó utcai kazánőázat üzemeltet MIH Kft. 2006. szeptemberében el zetes tanulmányt készíttetett a depóniaőáz őasznosítőatósáőával kapcsolatban, amely meőállapította, őoőy a rekultiváció során kiépített 84 db Őázkúton keresztül - ~250 m3/h, ~22 MJ/m3 f t érték Őáz termelőet ki folyamatosan, aminek enerőetikai őasznosítása feltétlenül indokolt. A további vizsőálatok arra az eredményre vezettek, őoőy a depóniaőáz felőasználását a f t m ben eőy bioőáz tüzelés Őázmotor telepítésével, és az eőyik meleővízkazán bioőáztüzelésre történ átalakításával, azaz a kazán éő jének bioőáztüzelésre alkalmas éő re történ cseréjével célszer meőoldani. A Őázmotor révén a kiadott ő naőy része kapcsoltan termelőet meő, ami a rendelkezésre álló meőújuló enerőiaforrás (depóniaőáz) iően kedvez őasznosítását eredményezi enerőetikai és környezeti szempontból eőyaránt. A projekt általános célja teőát a fosszilis enerőiaőordozók felőasználásának mérséklése meőújuló enerőiaforrás bevonása révén és a távő ellátás primeroldali enerőiaőatékonysáőának korszer sítése. A őosszútávú közvetlen és közvetett célok az alábbiak szerint foőlalőatók össze: Közvetlen célok: - depónia Őáz enerőetikai célú őasznosítása - kapcsolt ő és villamosenergia-termelés meővalósítása, - az üveőőázőatású Őázok kibocsájtásának mérséklése. Közvetett célok: - költséőek csökkenése miatt a távő versenyőátrányának csökkenése, - a távő szolőáltatás lakossáői meőítélésének javulása, - üzemeltetés őatékonysáőa növekedése, - meőlév foőyasztói kör őosszú távú meőtartása, - új foőyasztók bekapcsolása a távő rendszerbe, - új foőyasztók bekapcsolásával a távő szolőáltatás fajlaőos m ködési költséőeinek csökkenése. A projekt f tevékenyséőe és eredménye A fejlesztés keretében kiépül eőy Őázvezeték, amely a őulladéklerakóban keletkez bioőázt a f t m be szállítja, aőol annak távő célú őasznosítására beépül eőy kapcsolt ő - és villamosenerőia-termelésre szolőáló ~0,5 MWe teljesítmény bioőázmotor, valamint meőtörténik az eőyik meőlév földőáztüzelés meleővízkazán bioőáztüzelésre történ átalakítása. A projekt meővalósulását követ en évente átlaőosan ~37 590 GJ depóniaőáz őasznosítása történik meő, a meőújuló bázisú villamosenerőia-termelés volumene kb. 3 419,9 MWő/év lesz. A depóniaőáz őasznosításával a f t m ben átlaőosan 377 330 m3-rel csökken az évi földőázfoőyasztás. A fejlesztés eredményeként 3 872 t/év értékkel csökken a CO2- kibocsájtás. A projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja Miskolc város távő vel ellátott lakói, táőabb értelembe - mivel Miskolc lakásállományának 44%- ában, közel 32.000 lakásban, valamint majd 1000 közületi felőasználó f tése távő vel meőoldott - a város valamennyi lakosa. A projekt tárőya a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, Monok településen találőató KözséŐőáza épületeőyüttesének részbeni enerőetikai korszer sítése. A projekt célja a projektőazda rendelk.ére álló finanszírozási források felőasználásának őatékonyabbá tétele és eőyben az enerőiaellátás biztonsáőának növelése eőy enerőiatakarékosabb, és -őatékonyabb, ŐazdasáŐosan m ködtetőet KözséŐőáza kialakításával. A fejlesztés célcsoportja a KözséŐőáza dolőozói és látoőatói, a m ködési költséőek és a környezeti ártalmak csökkentése révén közvetve a település teljes lakossáőa. A projekt eredményeként az épület küls ő - és födémsziőetelése történik, 12 db fa ablak és 1 db fa ajtó m anyaő nyílászáróra való cseréjére, f téskorsz. keretében a meőlév primer oldali ő termel k meőmaradnak, a szekunder oldali ő leadók cserére kerülnek. A projekt őatására a jelenleő "G" ÁtlaŐost meőközelít besorolású épület "B" Követelménynél jobb enerőetikai min séő szerinti besorolást ér el. A meőlév épület összesített enerőetikai jellemz je: 449,74 (kwő/m2a) A meővalósítandó épület összesített enerőetikai jellemz je: 178,12 (kwh/m2a) Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Monok Monok Muhi Nagybarca 2014.01.15-2014.10.30 2013.12.16-2014.09.05 2014.05.28-2014.07.25 2013.12.10-2014.11.04 2014.01.24-2014.07.21 2014.10.30-2015.04.21 2014.08.05-2015.04.07 2008.09.30-2010.09.08 2016.08.01-2017.12.31 2014.02.05-2014.03.06 2015.06.26-2015.10.15 2014.03.01-2014.10.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 46,00 46,00 10,32 ERFA 5,34 ERFA 10,29 ERFA 25,75 ERFA 9 641,84 ERFA 2 557,80 ERFA 19,43 ERFA A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás EŐyéb megjegyz és 249

Sors zám Projekt címe 334. Napelemes rendszer telepítése a K kapu Kft.-nél 335. Napelemes rendszer telepítése a K kapu Kft.-nél. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. EnerŐetikai fejlesztés Nekézseny közséőben Nemesbikki iskola energetikai fejlesztése Nemesbikk KözséŐ Önkormányzat épületeinek enerőetikai korszer sítése napelemes rendszerek telepítésével Zöldebb és funkciókban ŐazdaŐabb Nyékládőáza kialakítása Nyékládőáza Város Önkormányzat középületeinek enerőetikai korszer sítése Nyomár KözséŐ Önkormányzat enerőetikai korszer sítése Orvosi rendel felújítás OnŐa NaŐyközséŐben Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.2.0/A/11 4.10.0/A/12 TOP-3.2.1-15- BO1 4.9.0/11 4.10.0/N/14 TOP-2.1.2-15- BO1 5.7.0/15 TOP-3.2.1-15- BO1 űmop- 4.1.1/A-2008-0089 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A PROJEKT CűLJA a település köziőazőatási célt szolőáló épülete enerőetikai adottsáőainak, ő tartásának javítása, a ő veszteséő mértékének csökkentése. A fejlesztés eőyidej leő őozzájárul az intézmény pénzüőyi stabilitásának biztosításáőoz is, őiszen a jelenleő ismert és mért ő veszteséő aránytalan pluszterőet jelent a fenntartó számára az intézmény f tésének biztosítása tekintetében. AőoŐy a projekt címe is jelzi, jelen fejlesztés célja a Nemebikken találőató Móra Ferenc Általános Iskola ( 3592. Nemesbikk, Alktmány tér 16. őrsz:4 ) épületének esetében enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozása. A fejlesztéssel érintett iskola épülete 19 éves, alapterülete m2. Az épület küls fala 30cm vastaő télából készült. A padlásfödém Tőerwoolinnal ő sziőetelt. A padló réteőrendje nem ismert, vélőet en ő sziőetelést nem tartamaz. A beépített fa nyílászárók az eredetiek, rossz állapotúak, az id folyamán elvetemedtek. A fenntiekb l meőállapítőató, őoőy a jelenleői el írások alapján ő tecőnikailaő nem felel meő eőyik szerkezet sem, uőyanakkor páratecőnikailaő elfoőadőatóak. A f tésre 2db típusú nyílt éőéster Őázkazánt őasználnak. A névleőes teljesítménye kw és kw. A f tési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a ő leadók lapradiátorok kézi elzáróval. A szabályozás központi termosztáttal történik. JelenleŐ az épület ő veszteséőe 62,716kW -15C küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőénye 275,18kWő/m2/év. Az elektromos áram foőyasztása 11,20 MWő/év. A földőáz foőyasztása 118,47 MWő/év. A CO2 kibocsátása 28,14 t/év. Az enerőetikai min séő szerinti besorolása "E" (141,0% ) Mindezek alapján a beruőázás indokolt és szükséőszer, különös tekintettel arra a tényre, őoőy enerőetikai szempontból az épület minden része javítőató. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meő is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében küls nyílászárócsere, küls ő sziőetelés, termosztatikus szelepek felszerelése, kazáncsere és napkollektor felszerelése valósul meő. A felújítás eredményeként az épület ő veszteséőe a jelenleői 62,716 kw-ról 36,941 kw-ra csökken, -15 C küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőény 120,75 kwő/m2/év-re, az eletromos áram foőyaztása 6,99 MWő/év-re, a földőáz foőyaztása 46,80 MWő/év-re, a CO2 kibocsátása 12,05 t/év-re csökken. ÍŐy az épület enerőetikai min séő szerinti besorolása "A" (61,9%) A projekt közvetlen célja az iskola épületének komplex fejlesztése, mely a küls nyílászárók cseréjére, küls ő sziőetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére, kazáncserére és napkollektor beüzemelésére terjed ki. A beruőázás els dleőes célja sz enerőiatakarékossáő és az enerőia őatékonyséő fokozása a pályázó önkormányzat álatl m ködtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költséőek csökkentése. További célok a környezeti fenntartőatósáő érdekében az üveőőázőatású ázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terőelés és az enerőiaőordozók felőasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolőáltatások színvonalának növelése a lakossáő-megtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímél, enerőiaőatékony üzemeltetés, mely példaérték leőet mind a településen él k, mind az idelátoőatók számára. A projekt els dleőes célcsoportja a település iskolás korú ( 6-14 éves ) lakosai, valamint az iskolában dolőozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akinek a Őyermekei az iskolában tanulnak Nyékládőáza ŐyenŐeséŐei és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felőívás céljai meőfelelnek eőymásnak. Ez alapján a támoőatási kérelem alapvet célja Nyékládőáza városi szerepének az er sítése és a városi életmin séő javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók meőer sítésével. A projektőazda Nyékládőáza Város Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 89.885.380.- Ft összeő kivitelezés során 2 db épületét kívánja enerőetikailaő felújítani. - Nyékládőáza Kossutő Lajos Általános Iskola (3433 Nyékládőáza, Kossutő Lajos u. 54/b hrsz. 725/3) - Nyékládőázi VárosŐondnoksáŐ (3433 Nyékládőáza, Iskola u. 5. őrsz. 744) A kivitelezés során az alábbi tevékenyséőek valósulnak meő: - Küls őomlokzati ő sziőetelés - Padlásfödém, lapostet ő sziőetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 1793,8 GJ/év primer enerőiaőordozót takarítunk meő. A meőtakarított éves enerőiaköltséő összesen 7.177.720.- Ft. Az ÜHGkibocsátás csökkentése 101,19 t/év. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja a település teljes lakossáőa. A őelyi Őyermek étkeztetést ellátó épület enerőetikai korszer sítése valósul meő jelen pályázat kapcsán az alábbi fejlesztés kapcsán: az épület küls őatároló szerkezeteinek sziőetelése, f tés korszer sítés. A projekt célja, őoőy az épületek üzemeltetési költséőei kedvez bbek leőyenek, és meőfelel módon tudják üzemeltetni azokat. A költséőcsökkenésen túl a környezett tudatossáő a másik meőőatározó cél. Korszer sítés őatására fajlaőosan naőymértékben csökken az üveőőáz őatást kibocsájtó Őázok mértéke. Küls térőatároló falak ő sziőetelése, őomlokzat sziőetelés, tet csere, korszer Őázkazán beépítése, akadálymentesítés és eszközbeszerzés. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Nagyhuta Nagyhuta Nekézseny Nemesbikk Nemesbikk Nyékládőáza Nyékládőáza Nyomár A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.10.01-2012.01.31 2014.02.20-2014.07.15 2017.01.01-2017.12.31 2012.07.01-2012.11.19 2015.05.19-2015.06.15 2017.02.01-2019.05.31 2015.09.08-2015.11.30 2016.10.01-2018.08.31 Onga 2010 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) nem áll rendelkezé sre információ Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) nem áll rendelkezé sre információ Az elért eredmények rövid összefoőlalása Küls térőatároló falak ő sziőetelése, őomlokzat sziőetelés, tet csere, korszer Vaillant eco TEC pro kondenzációs falikazán beépítése, akadálymentesítés és eszközbeszerzés. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 65,28 58,83 221,5 0 221,50 39,28 39,28 28,90 16,80 A finanszírozás forrása Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás Európai Uniós TámoŐatás EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s, öner EŐyéb megjegyz és 250

Sors zám 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. Projekt címe Nyílászárócsere az általános iskola I. sz. épületén (az 1/2010 (I.19.) ÖM rendelet alapján) EŐészséŐüŐyi szolőáltatásokőoz való őozzáférés területi esélykülönbséőének csökkentése OnŐán (I. számú őáziorvosi körzet és véd n i szolőálat épületének felújítása) Arany János utcai taőóvoda épületének elemi infrastrukturális rekonstrukciója (a 4/2014. (I.31.) BM rendelet alapján) Biomassza alapú enerőetikai korszer sítés a PolŐármesteri Hivatalban Biomassza f tési rendszer kialakítása a Bársonyos Óvodában Biomassza alapú enerőetikai korszer sítés a GörŐey Általános Iskolában OnŐa közviláőításának részleőes korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával 350. OnŐa kertje leőyen zöldebb! 351. Napelemes mintaberuőázás Ónod KözséŐ eőyes közintézményein Ormosbánya közviláőításának 352. korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával 353. 354. "Távő -rendszer korszer sítés az Ózdi Távő termel és SzolŐáltató Kft-nél" Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) EBR42 azonosító: 154 űmop- 4.1.1/A-12-2013-0108 EBR42 azonosító: 192579 4.10.0/A-12-2013-0471 4.10.0/A-12-2013-0473 4.10.0/A-12-2013-0495 5.5.0/K/14-2014-0072 TOP-2.1.2-15- BO1 4.10.0/N/14 5.5.0/K/14 "EnerŐetikai korszer sítés az Ózdi Távő termel és SzolŐáltató Kftnél" 5.4.0/11-2011- 0014 5.4.0/12-2015- 0012 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Az OnŐai Általános Iskola I. számú épületén küls nyílászárók cseréje, őomlokzat ő sziőetelése. Onga 2010 A őáziorvosi rendel és a véd n i szolőálat épületének enerőetikai célú felújítása utaólaőos őomlokzati ő sziőeteléssel, padló és zárófödém sziőetelés, nyílászárócsere. A tet szerkezetre napkollektor telepítése. Eszközbeszerzés. Homlokzat felújítás (ő sziőetelés, nyílászárók cseréje) és a lapostet s épületrész ő sziőetelése, vízsziőetelése, felújítása. A PolŐármesti Hivatal épületének f tési rendszerének átalakítása meőújuló enerőiaforrások (biomassza) őasználatával. Onga 2014 Onga 2014 Onga 2015 Az Óvoda székőely épülete f tési rendszerének átalakítása meőújuló enerőiaforrások (biomassza) őasználatával. Onga 2015 Az Iskola f tési rendszerének átalakítása meőújuló enerőiaforrások (biomassza) őasználatával. Onga 2015 OnŐa város közviláőításának részleőes korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával. Onga 2015 OnŐa városa jelen formájában méő nem felel meő a modern városi szerepkör követelményeinek (zöldfelületek naőysáőa és állapota, piactér kis kapacitása, enerőetikailaő korszer tlen közösséői létesítmények, vizuális környezetterőelési problémák). A fejlesztési azt szolőálja, őoőy OnŐa már középtávon eőy attraktív városképpel, funkcióját jól betölt kisvárossá válik. Új felőasználók távő rendszerbe való csatolása: Bem úti és Bartók Béla úti iskolák ő központjainak kialakítása új vezetékpár építése a f vezetékr l leáőazással. Piac úti föld felett futó Őerincvezeték földbefektetése. Új felőasználók távő rendszerbe való kapcsolása: 850 kw ő központ, DN125-50 138 nyvm távő vezeték; meőlév távő körzetek szétválasztása felőasználói ő központokra, valamint meőlév felőasználói ő központok felújítása: 60-843 kw teljesítményben ő központ korszer sítés; primer távő vezeték felújítás: DN350-40 886 nyvm mennyiséőben. Onga Ónod Ormosbánya Ózd Sárli út, Nemzet r utca, 48-as út, Bartók béla utca 36. Bem utca 8. 12. Piac utca, Arany János utca Ózd Vasvár út 29-31-33. 52. 60. Nagy Imre út 13. 15-21. 23-33. 35-39. 41-43. Ózd volt ÓKÜ - TörzsŐyár, Gyár út 1. 10. Bolyki f út 25. 91-109. Munkás úti MATÁV, Autóbusz Állomás, Gyár úti Városi Múzeum, Roya Varroda, 2017.03.01-2018.12.31 2015.09.14-015.09.25 2015.02.02-2015.08.31 2011.07.26-2013.08.31. 2008.07.16-2015.09.30. Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) nem áll rendelkezé sre információ Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) nem áll rendelkezé sre információ Az elért eredmények rövid összefoőlalása Az OnŐai Általános Iskola 1. számú épületén küls nyílászárók cseréje, őomlokzat ő sziőetelése. Az utólaőos ő sziőetelés közvetlen enerőetikai őatásaként javult a szerkezet ő átbocsátási tényez je, csökkent a transzmissziós ő áram, amely enerőiameőtakarítást eredményezett. Új, fokozott léőzárású m anyaő ő sziőetel nyílászárókbeépítése, a hatroló szerkezetek utólaőos ő sziőetelése, kondenzációs kazán beépítése. Az épületre napkollektor nem áll nem áll rendelkezé sre információ rendelkezé sre információ előelyezése. Akadálymentesítés, eszközbeszerzés. nem áll nem áll Homlokzat felújítás (ő sziőetelés, rendelkezé rendelkezé nyílászárók cseréje) és a lapostet s sre sre épületrész ő sziőetelése, információ információ vízsziőetelése, felújítása Innovatív, enerőiatakarékos és nem áll környezettudatos fejlesztés a rendelkezé 23,43 PolŐármesteri Hivatalban 1 db 100,0 sre kw teljesítmény biomassza kazán információ telepítésével. nem áll rendelkezé sre információ nem áll rendelkezé sre információ nem áll rendelkezé sre információ 1258 GJ/év 5641,86 GJ/év 34,24 168,43 26,03 204 t/év 377,04 t/év Innovatív, enerőiatakarékos és környezettudatos fejlesztés az Óvoda székőely épületében 1 db 100,0 kw teljesítmény biomassza kazán telepítésével. Innovatív, enerőiatakarékos és környezettudatos fejlesztés az Óvoda székőely épületében 1 db 320,0 kw teljesítmény biomassza kazán telepítésével. OnŐa város közviláőításának részleőes korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával. A rossz állapotban lév sziőetelés föld felett futó vezeték földbefektetése elkészült. A primer vezetékrendszerre közvetlenül csatlakozó ő központok kialakítása meőtörtént. A ő központi és vezetéki korszer sítések jelent sen csökkentik a szolőáltató primer enerőia iőényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó naőy szolőáltatói ő központok őelyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül csatlakozó ő központok kialakítása történt. A ő központi és vezetéki korszer sítések jelent sen csökkentik a szolőáltató primer enerőia iőényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 9,50 8,50 58,50 58,50 32,80 29,60 26,10 26,10 26,70 26,70 57,80 57,80 23,10 23,10 200,0 0 208,0 0 316,0 0 200,00 104,00 316,00 A finanszírozás forrása őazai öner forrás, EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s őazai öner forrás, EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s KözszolŐáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támoőatás 85% Koőéziós Alap, 15% Magyaro. Központi költséővetés KözszolŐáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támoőatás EŐyéb megjegyz és 251

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Bajcsy-Zs. Út 3. 4. Bulcsú út 7. Alkotmány út 9. 11. Szent István út 1-5. NaŐy Imre út 31. Ív út 7. 3-4-5-6. Nemzet r út 14-17. 48-as út 6. A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 355. 356. 357. 358. 359. 360. "2015. évi fejlesztések az Ózdi Távő Kft-nél" "2016. évi fejlesztések az Ózdi Távő Kft-nél" Bolyky Tamás Általános Iskola, Vasvár úti Általános Iskola, és Katona József Úti Óvoda épületenerőetikai korszerüsítése Az ózdi Béke lakótelep északi részének reőabilitációja: 234 panellakás enerőiaőatékonysáőának javítása a lakóközösséőek bevonásával, valamint a közterületek rendezése és az ''ÖreŐek és Fiatalok Házának'' felújítása közösséői funkciók fejlesztésével Kerékpárutak és eőyéb közlekedésfejlesztési beruőázások Ózd városában Faapríték tüzelés f t m létesítése Ózdon - --------- SzolŐáltatói ő központok szétválasztása, új felőasználók rendeszerbe kapcsolása ---------- SzolŐáltatói ő központok szétválasztása, távő termel berendezések korszer sítése, szivattyús nyomástartás 5.5.0/A/12-2013-0052 űmop- 3.1.1/A TOP-3.1.1-15- BO1 KEHOP- 5.3.2-17 A projekt keretében mindeőyik épület 10 cm EPS őomlokzati ő sziőetelést kapott, meőtörtént a födémek és a tet k ő sziőetelése valamint az összes küls nyílászáró cseréje és kialakításra került a őelyiséőek ő szabályzásáőoz f tési szabályzó szelepek cseréje. A projekt keretein belül az alábbi fejlesztések valósulnak meő: - A közösséői funkciókat ellátó intézmény ÖreŐek és Fiatalok Háza névvel kezdi meő m ködését a Bolyki Tamás 15. számú épületben. Az intézmény keretein belül eőy 50 fér őelyes id sek nappali ellátását biztosító napközi ottőon és eőy multifunkcionális kulturális központ kap őelyet. Az id sek ottőona a nyuődíjas korú lakossáő kirekeszt désének meőakadályozására és szociális ellátás biztosítása céljából alakul. A kulturális központ tervezett célja a kultúra terjesztése és a szabadid őasznos eltöltése. - A lakófunkció er sítése céljából lakóőázak felújítása, amely jelent s enerőiafelőasználás csökkenést von maga után, az esztétikai jellemz k javítása mellett. NaŐy Imre út 23-25., 27-29., 31-33., 35-37. és 39. számú lakóőázak felújítása MeŐvalósul a f tés korszer sítése és a bejárati ajtók cseréje. Bolyki f út 28-34. számú lakóőáz felújítása MeŐvalósul a őomlokzat felújítása, ő sziőetelése, f téskorszer sítés, nyílászárók cseréje, véd tet felszerelése, m anyaő ablakokba szell z beépítése. Bolyki Tamás 15. számú társasőáz felújítása Az inőatlanban lév 49 lakás mellett kerül kialakításra az ÖreŐek és Fiatalok Háza. A felújítás keretében meővalósul a őomlokzat ő sziőetelése, f téskorszer sítés, nyílászárók cseréje, tet fedés cseréje. - A felújítási munkálatokőoz tereprendezés és zöldfelület rendezés is kapcsolódik. A küls környezet alakítása kiemelten a Bolyki Tamás 15. számú épület el tt területet érinti. - Közterületek reőabilitációjáőoz kapcsolódó eszközbeszerzés is történik. - ESZA típusú tevékenyséőek: Képzési proőramok kialakítása, közösséőfejlesztést és szabadid őasznos eltöltését szolőáló szolőáltatások. A képzésben résztvev k számára képzési támoőatás biztosítása. - A projekt részét képezik továbbá az eőyéb, kapcsolódó tevékenyséőek: városmarketinő és kötelez nyilvánossáő, PM, kiviteli tervek, m szaki ellen rzés, közbeszerzés, könyvvizsőáló A Felőívás Területspecifikus mellékletének elkülönített fejlesztési célja: "KerékpárforŐalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszeő" A fejlesztés célja a) EŐyes településrészek közlekedési útőálózatának kerékpárosbaráttá alakítása kerékpárforőalmi létesítmények kijelölésével, építésével. b) A településközpont és lakott területen kívül elérőet lakott településrész közötti kerékpárforőalmi útvonal kialakítása. c) OrszáŐos közút átkelési szakasza mentén a leőforőalmasabb településközponti szakasz kiváltása érdekében kerékpáros útvonal létesítése. d) Lakott területen kívül előelyezked munkaőelyek és a település belterülete közötti kerékpárforőalmi útvonal kialakítása. e) közlekedésbiztonsáői beavatkozások: f) Új forőalomcsillapított lakóterületek kialakítása Faapríték tüzelés f t m létesítése Ózdon Ózd volt ÓKÜ törzsőyár Gyár út, Katona J. út 1-2-3. Leőel Vezér út 6-16. Bolyki f út 28-50. Ív út 3-6. Ózd, volt ÓKÜ törzsőyár Gyár út, Bolyki f út 16-65. Szent István út 20-36. Bolyki f út 11. Ózd, Vasvár út 37. (HRSZ.:7714/5) ; Katona József út 7. (HRSZ.: 7710) ; Bolyky Tamás utca 42. (HRSZ.: 8696/1) Ózd, Béke lakótelep északi része Ózd Ózd 2015.04.01-2015.12.31. 2016.04.01-2016.12.31. 2014.06.16-2014.10.03. 2010.03.31-2011.12.31 2016.06.01-2018.06.01 2017.09.15-2019.09.15 nincs adat nincs adat 3269,29 Gj/év nincs adat nincs adat 182,64 t/év Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó naőy szolőáltatói ő központok őelyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül csatlakozó ő központok kialakítása történt. A ő központi és vezetéki korszer sítések jelent sen csökkentik a szolőáltató primer enerőia iőényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. Az ellátás színvonalának emelése érdekében a több száz lakást ellátó naőy szolőáltatói ő központok őelyett az épületekbe szerelt, a primer vezetékrendszerre közvetlenül csatlakozó ő központok kialakítása történt. A ő központi és vezetéki korszer sítések jelent sen csökkentik a szolőáltató primer enerőia iőényét, csökkenti az emisszió kibocsátást. A meőtakarított f tési enerőia és a csökkent üveőőáz őatású Őázok kibocsájtása mellett jelent sen javult az intézményeket őasználók ő érzete, szabályozőatók a őelyiséőek ő mérsékletei és az épületek küls megjelenése is meőújult. 181,0 0 131,0 0 301,3 256,1 440,0 0 278,9 7 - Saját forrás - Saját forrás 439,50 550,95 167,38 TámoŐatás: KEOP pályázatból EU forrással Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból 252

Sors zám 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. Projekt címe Köznevelési épületek enerőetikai korszer sítése Ózdi Szakképzési Centrum Bródy Imre Szakképz Iskolája enerőetikai korszer sítése Fotovoltaikus rendszer kiépítése a Ózdi Szakképzési Centrum Intézeteinél űpületenerőetikai korszer sítés Ózd Rend rkapitánysáő (Ózd, Jászi Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3) űpületenerőetikai fejlesztés az Ózdi GöröŐ Katolikus EŐyőázközséŐnél BORSOD VOLÁN ZRT. ÓZDI TELEPHELYűNEK ENERGIARACIONALIZÁLÁSA NapenerŐia alapú villamosenerőia termelés az ózdi Almási BaloŐő Pál korőázban Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) KEHOP- 5.2.3-16 KEHOP- 5.2.2-16 KEHOP- 5.2.11-16 5.6.0/12 5.5.0/A/12 5.3.0/A/09 4.4.0/A/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Jelen pályázat során a 10 épület közül 2 db épület lesz érintett Az érintett inőatlan: - II. János Pál Katolikus Általános Iskola (3600 Ózd, Bem u. 12 Hrsz: 6937) - Fels zsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola (3561 Fels zsolca, Szent István u. 2. Hrsz: 173). projekt célja, őoőy az épületek enerőetikai mutatói meőfeleljenek a mai kor és joőszabályok el írásainak. Ezzel csökkentve az épületek káros anyaő kibocsátását, csökkentve az üzemeltetési és fenntartási költséőeket, és csökken a fosszilis anyaőok felőasználása is. A beruőázás közvetlen célja az Ózdi Szakképzési Centrum Bródy Imre Szakképz Iskola épületeinek enerőia felőasználásának csökkentése az enerőiaőatékonysáő növelésével, meőújuló enerőiaforrások őasznosításával, ezáltal az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásának, valamint a fosszilis enerőiaőordozóktól való füőő séő csökkentése. Fotovoltaikus rendszer kiépítése a Ózdi Szakképzési Centrum Intézeteinél A fenti meővalósulási őelyszíneken épületenerőetikai korszer sítést tervezünk. A projektben érintett épületek a következ k: 1.-es épület Ózd, Jászi Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3, F épület 2.-es épület Ózd, Jászi Oszkár u. 3. Hrsz.:7259/3, melléképületek A projekt keretében tervezett beruőázások: - Teljes őomlokzati ő sziőetelés az 1- es és 2-es épületnél (16 cm EPS általános/xps lábazati zónában); - Teljes nyílászárócsere 1-es és 2-es épületnél (ő sziőetel üveőezéssel az 1-es jel épületnél biztonsáői üveőezéssel); - Padlásfödém ő sziőetelése (1-es épület 10 cm ásványőyapot, 2-es épület 25 cm ásványőyapot); - F tési rendszer teljes ő termel és részleőes ő leadó oldali felújítása (kazáncsere kondenzációsra, új szabályozás kiépítése, termosztatikus szelepek felszerelése, radiátorcsere); - HMV rendszer felújítása (kapcsolt meleővíz-termelés kialakítása, indirekt tároló előelyezése); - fényforrások és armatúrák részleőes cseréje. Az Ózdi GöröŐ Katolikus EŐyőázközséŐ Parókia és KözösséŐi Ház 1993-94-ben épült. Bár az épület őatároló szerkezetei viszonylaő korszer anyaőok és szerkezetek felőasználásával épültek meő, azok ő átbocsátási tényez i nem érik el a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben el írtakat. Különösen rossz min séő ek a nyílászárók. Az épület f tését földőáz kazánokkal biztosítják, amelyek közel 20 évesek, íőy a őatásfokuk sem éri el a mai tecőnikai leőet séőekkel elérőet értéket. Emiatt az épület f tési költséőei az indokoltnál maőasabbak, ami felvetette az épületenerőetikai korszer sítés Őondolatát. A projekt célul t zte ki a nyílászárók cseréjét a jelenleői 3 W/m2K ő átbocsátási tényez j nyílászárókról 1,1 W/m2K ő átbocsátási tényez j re. A f tés meővalósításáőoz kondenzációs kazán lett tervezve, míő a őasználati meleővíz el állítása kombi kazánból történne. A beruőázás eredményeként éves szinten 146,65 GJ primer enerőia lenne meőtakarítva, amelynek költséő kiőatása 493 952 Ft meőtakarítás. A projekt meővalósulásának őelyszine a Borsod Volán Zrt. Ózdi telepőelye, amely Ózd belvárosában a 25-ös közlekedési útvonallal párőuzamosan a Zrínyi Miklós utcán találőató. A projekt részeként két épület enerőiaracionalizálására kerül sor. A telepőelyen az északkeleti oldallal párőuzamosan őelyezkedik el a leőnaőyobb tömeő épület eőyüttes. Az épület több részre osztőató úőymint iőazőatási irodaszárny, m őelyőarázs valamint a szociális és m őely szárny. A projekt során ez az épület "Szociális- és M őelyépület" néven kerül említésre. A terület délkeleti délnyuőati sarkában találőató a réői fest m őely, ami most második számú m őelyként funkcionál. A projekt során "2.sz. M őelyépület", illetve ennek az épületnek a korábbi funkcióját idéz "Fest m őely" néven kerül említésre. Az épület két elnevezése eőyenérték. Az épületcsoport 50-56 éves. Ez id alatt a Őondos karbantartás és üzemeltetés ellenére is előasználódott a rendszer. Az épületek a 1950-es évek tecőnolóőiai színvonalán készültek. Az eltelt id szakban, az enerőiaőatékonysáőot javító, jelent sebb építészeti fejlesztés nem történt. Gépészeti rendszerét a létesítménynek leőutóbb az 1985-ös években korszer sítették, ami tulajdonképpen csak enerőiaőordozó váltást jelentett, olajról földőázra. Alapvet feladata a projektnek, őoőy a telepőely épületeiben biztosítőató leőyen a különböz munkaterek és őelyiséőek részére el írt ő mérséklet. Cél, őoőy ne alakuljanak ki alulf tött és túlf tött épületrészek és az épület őasználati ritmusáőoz iőazodóan id ben és térben szabályozőató leőyen az épületekben biztosított ő mérséklet. Az "A" alternatíva keretében az épület ő védelem fokozása a őomlokzatok, tet k utólaőos ő sziőetelésével, nyílászárók fokozott léőzárásúra cserélésével történik. A meőváltozott új, korszer, környezetbarát rendszer kialakítása a ő termel, átalakító, ő elosztó, ő felőasználó berendezések korszer sítésével. Az elvéőzett számítások alapján meőállapítőató, őoőy az épületenerőetikai számítás szerint a tervezett beruőázás meővalósulása esetén a létesítmény valamennyi jellemz je meő foő felelni a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet el írásainak. A projekt célja az ózdi Almási BaloŐő Pál Kórőázban (3600 Ózd, Béke út 1-3.) napenerőia alapú - fotovoltaikus - rendszer kiépítése. Jelen projekt keretében az intézmény villamos enerőia iőényének részleőes kiváltása a cél, meőújuló enerőiaforrás alkalmazásával. A projekt meőalapozó vizsőálatok, valamint a őelyszíni felmérés során a kórőáz komplexum épületei közül 4 került kiválasztásra, amelyek teljes mértékben meőfelelnek a létesítend napelem csoportok követelményeinek, amelyek röviden a következ ek: " meőfelel felület: naőy teőerbírás és a panelek röőzítőet séőe; " ideális tájolás és d lési szöő: a panelek ideális tájolása D-i irányba mutat. D lési szöőe ~35 ; " a őelyszín és környezete: a nap semelyik órájában nem vet sem teljes, sem pediő részleőes árnyékot a napcellákra. Az ezen szempontok fiőyelembevételével meőtervezett rendszer 140,07 kwp villamos teljesítmény elérését teszi leőet vé. Az alábbi összesít táblázat épületenkénti bontásban adja meő az eőyes alrendszerek f bb m szaki paramétereit. Almási BaloŐő Kórőáz Modul-szám Nettó eőyséő-felület Nettó össz-felület Modul őatásfok Inverter őatásfok Kalkulált éves enerőiaőozam db m2 m2 % % kwő M t épület - 8,97 kwp 39 1,46 56,94 14,5 95 10.800 C épület - 22,08 kwp 160 1,46 233,60 14,5 98 45.400 I10 épület - 88,32 kwp 171 1,46 249,66 14,5 98 48.300 H épület - 11,04 kwp 240 1,46 350,40 14,5 98 67.800 Szum= 172.300 A projekt környezeti őatásterülete nemcsak az ózdi Almási BaloŐő Pál Kórőázra terjed ki, őanem az eőész orszáő enerőiaellátásának biztonsáőát és versenyképesséőének javítását, a környezeti állapot meő rzését szolőálja. A A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2017.01.02-2017.12.31 2016.12.01-2018.05.31 2016.12.01-2017.11.30 2014.08.18-2015.11.15 2013.06.15-2014.01.31 2011.09.09-2012.03.30 2011.08.31-2012.12.06 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 210,0 0 190,0 0 128,2 3 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 210,00 190,00 128,23 A finanszírozás forrása Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 253

Sors zám Projekt címe Napelemes rendszer telepítése a 368. BaumArt Kft ózdi telepőelyén MeŐújuló enerőia bevezetése a 369. Bajnok Cukrászati és Kereskedelmi Bt-ben A Kaiser Kft. villamos energia iőényének részbeni közvetlen 370. kieléőítése meőújuló enerőiaforrásból. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. Középületek villamos foőyasztásának részbeni kiváltása Pácinban (Óvoda) Kassa-Sárospatak fejlesztés kerékpárút Perkupa KözséŐi Önkormányzat enerőetikai korszer sítése NapenerŐia villamos őasznosítása, napelem telepítése PrüŐyön Önkormányzati épületek korszer sítése meőújuló enerőia felőasználásával Putnokon Fenntartőató települési közlekedésfejlesztés Putnokon A putnoki Tótő Ede M vel dési Ház épületenerőetikai fejlesztése KözviláŐítás enerőiatakarékos 378. átalakítása Putnokon Fotovoltaikus rendszerek kialakítása 379. a putnoki Serényi László Általános Iskola épületén Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.2.0/A/11 4.2.0/A/11 4.10.0/A/12 4.10.0/N/14-2014-0041 HUSK/0901/ 2.3.1/0284 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.1.1-15- BO1 5.7.0/15 5.5.0/K/14 4.10.0/N/14 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése projekt eőyszerre valósítja meő az Európai Unió, MaŐyarorszáŐ, valamint a pályázó fenntartőató fejl dés környezeti- és természetvédelmi céljait összeőanőolva a őelyi ŐazdasáŐi és társadalmi elvárásokkal. A projekt el készítésének és meővalósításának ütemezése: A fejlesztés ütemtervéb l a f bb mérföldkövek az alábbiak: " KEOP támoőatási szerz dés várőató meőkötése: 2010. 12. 31. " Beszállítókkal, kivitelez kkel szerz déskötés: 2011. 03. 31. " űpítési munkák meőkezdése: 2011. 05. 01. " M szaki átadás-átvétel: 2011. 09. 30. " Adminisztratív és pénzüőyi zárás: 2011. 11. 30. A projekt objektív mér számai: Beépített meőújuló enerőia alapú kapacitás: 140,07 [kwp] Beépített meőújuló enerőia alapú kapacitásokra vetített elszámolőató költséő: 1325,36 [ezer Ft/kW] CO2ekv kibocsátás csökkenés: 161,1 [tco2ekv/év] A beruőázási költséőre vetített várőató éves CO2 meőtakarítás: 1.152,4 [ezerft/ tco2ekv/év] A bels meőtérülési ráta: 0,62% Az óvoda enerőia foőyasztását kívántuk részben kiváltani, 33 KW-os napelemes rendszer kiépítésével A projekt maőyar és szlovák települések konzorciumával valósult meő. A beruőázás 2010. szeptember 22-én kezd dött meő, melynek keretében csaknem 12 km kerékpárút, 2 km kerékpársáv épült meő és 27,5 km kisforőalmú közút került kitáblázásra. Az utak mellett 3 kerékpáros piően is létesült és több mint 100 irányító tábla seőíti a tájékozódást. Az új útszakaszokkal létrejöv összefüőő Őerincút őossza 72 km és közvetlenül 18 települést érint. A projektben a komplex proőrammal fejlesztend edelényi járásban találőató 925 f s lakossáőszámú Perkupa közséő területén lév : polőármesteri őivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett. Putnok Város Önkormányzata 5 épületén kíván napelemeket előelyezni maximum őáztartási méret kiser m (HMKE) fotovillamos rendszer kialakítása saját villamosenerőia-iőény kieléőítése céljából:- napelemek és tartóelemeik beszerzése és telepítése; statikai szakvélemény alapján a tet szerkezet érintett teőerőordó elemeinek meőer sítése; a őelyi elektromos rendszerőez illetve a őálózatőoz való csatlakozásőoz szükséőes elemek (pl. inverterek, kétirányú mér k) beszerzése a bels csatlakozásőoz elenőedőetetlenül szükséőes őálózatfejlesztések és ezek kiépítésének költséőei; meőtermelt villamos enerőiát mér és röőzít eszközök. Forrásfelőasználási keretek közül a minden meőyén belüli joőosult számára pályázőató összeőre irányul a támoőatási kérelem. A 26. sz. f útvonal mentén Putnok belvárosa fel l Serényfalva illetve Dubicsány irányába kerékpáros út kialakítása a projekt eőyik részcélja. Részben belterületi lakóterületek és külterületi ŐazdasáŐi területek között jönne létre kerékpárosbarát összeköttetés. Eőőez a részcélőoz kapcsolódva szemléletformáló kampányt kívánunk meővalósítani, őoőy azok fiőyelmét is felőívjuk erre a környezetbarát és eőészséőesebb közlekedési formára akik nem íőy közlekedtek. A másik részcél a Miskolc fel l érkez 26. sz. f útvonal mellé Gömör Kapu építése piően vel és parkolóval. Hosszútávú célok: A környezetet kevésbé terőel, meőújuló enerőia alapú enerőiatermelés elterjesztése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése.közvetlen célok:a putnoki Tótő Ede M vel dési Ház komplex épületenerőetikai fejlesztését szeretnénk meővalósítani. UtólaŐos küls ő sziőetelés, küls nyílászáró-csere a cél. A projekt célcsoportjai:az épületben dolőozók, a őelyséőeket őasználó putnoki klubok, eőyesületek és az ott meőrendezett rendezvények résztvev i. Az általános célcsoport a Föld lakossáőa. b.; A projekt őelyszíne: 3630 Putnok, Rákóczi F. út 2 HRSZ.: 1337/2. F bb tevékenyséőek: a) UtólaŐos küls ő sziőetelés (őatároló szerkezetek) b) Küls nyílászáró-csere A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Ózd Ózd Ózd 3964 Pácin, Kossutő kert 2. Pálőáza, Hollóőáza, Füzérkomlós, F zér, Szkáros, Treseté Pri Hornáde, Cana, Zdana, Gynov Perkupa PrüŐy Putnok Putnok Putnok Putnok Putnok A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2012.04.30-2012.08.14 2011.07.01-2011.11.28 2013.11.07-2014.02.20 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) 2015 122,76 31,877 2010.06.01-2012.11.30 2016.09.01-2018.08.31 2015.02.17-2015.04.01 2016.08.01-2018.10.31 2016.08.01 -é 2018.10.31 2015.09.08-2015.11.30 2015.02.13-2015.06.10 2015.03.02-2015.08.31 Az elért eredmények rövid összefoőlalása 33 KW-os napelemes rendszer kiépült, mely éves szinten 34 100 KWő enerőiát ternel A projekt maőyar és szlovák települések konzorciumával valósult meő. A beruőázás 2010. szeptember 22-én kezd dött meő, melynek keretében csaknem 12 km kerékpárút, 2 km kerékpársáv épült meő és 27,5 km kisforőalmú közút került kitáblázásra. Az utak mellett 3 kerékpáros piően is létesült és több mint 100 irányító tábla seőíti a tájékozódást. Az új útszakaszokkal létrejöv összefüőő Őerincút őossza 72 km és 18 települést érint. Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 23,00 23,00 239 530,0 0 203 600,00 28,12 28,12 52,57 52,57 666,2 6 666,26 A finanszírozás forrása KEOP 4.10.0/N/14-2014-0041 pályázat Szállítói EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és 254

Sors zám 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. Projekt címe Önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támoőatása Tokaj-Hegyaljai Településfejlesztési Projekt Kiemelt turisztikai attrakciók és szolőáltatások fejlesztése Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Répásőuta, Mez csát, Nemesbikk, Em d és Köröm településen Répásőuta KözséŐ középületeinek enerőetikai fejlesztése Napelemes enerőiatermel rendszer telepítése a ricsei m vel dési őáz,az iskola és az óvoda tetején Rudabánya Városőázának enerőetikai korszer sítése A sajóbábonyi Napközi Ottőonos Óvoda épületenerőetikai fejlesztése meőújuló enerőiaforrás őasznosítással kombinálva Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) BM 192887 2014- szsz/0129 támoőatási szerz dés űmop- 2.1.1/F-14-2014-0001 sz TOP-3.2.1-15- BO1 5.7.0/15 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 4.9.0/11-2011- 0018 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Az Önkormányzat által üzemeltetett intézmények enerőiameőtakarítása, tet sziőetelése és felújítása, napelem felszerelése, nyílászárók cseréje, étkez és folyosó aljzat-és oldalfal burkolása, festés, villanyszerelés Az Önkormányzat által meővalósított családi és szabadid park létesítése, temet felújítása (f ként út felújítást, parkoló kialakítást, csapadékvíz elvezetést és parkosítást foőlal maőába) Az Önkormányzat tulajdonában lév M vel dési Ház került felújításra. A bels tér átalakításával új névvel létrejött a SVÁB HAGYOMÁNYOK HÁZA. Az épület kulturális rendezvények, lakossáői fórumok, állandó kiállítások számára nyújt leőet séőet. Répásőuta, Nemesbikk, Köröm KözséŐek Önkormányzata és Mez csát, Em d Városok Önkormányzata közösen pályázatot nyújt be a TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése cím pályázati felőívásra. A projekt célja, őoőy a konzorciumban résztvev önkormányzatok tulajdonában lév, leromlott enerőetikai állapotú épületek enerőetikai korszer sítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel őozzájárulnak az épületek ŐazdasáŐosabb fenntartásáőoz, eőyséőes településkép létreőozásáőoz, a település lakossáőa szempontjából eőy élőet bb környezet kialakításáőoz, valamint az érintett épületekben lév szolőáltatások színvonalának emeléséőez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású ŐazdasáŐi céljaiőoz is. LeŐtáŐabb értelemben a környezetünk védelméőez is őozzájárul. A projektőazda Bükkaranyos KözséŐ Önkormányzata jelen projekt keretein belül nettó 32.826.391.- Ft összeő kivitelezés során 2 db épületét kívánja enerőetikailaő felújítani. 1. Általános Iskola (3559 Répásőuta Herman Ottó út 2 HRSZ 1.) 2. Óvoda (3559 Répásőuta Kossutő út 20. HRSZ 168.) 3. Tornaterem (3559 Répásőuta Herman Ottó út 4/A HRSZ: 2/1) A kivitelezés során az alábbi tevékenyséőek valósulnak meő: - Küls őomlokzati ő sziőetelés - Tet tér sziőetelése - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 475,55 GJ/év primer enerőiaőordozót takarítunk meő. A meőtakarított éves enerőiaköltséő összesen 1 601 580.- Ft. A projekt eredménye őozzájárul az enerőiaellátás biztonsáőának növeléséőez és az enerőiaimport-füőő séő csökkentéséőez, meőújuló enerőiaőordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondőató, őoőy a beruőázás a környezet teőermentesítését szolőálja, őiszen a felőasznált enerőia mennyiséőének csökkenése és a meőújuló enerőiatermelés a CO2 és üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CűLJA: Az önkormányzati tulajdonban lév PolŐármesteri Hivatal (3733 Rudabánya, Gvadányi József út 47. (őrsz:496/1) épületének komplex enerőetikai korszer sítése. A meővalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló szerkezetek utólaőos sziőetelése, nyílászárók cseréje, H szivattyús rendszer kialakítása, Projektarányos akadálymentesítés, Azbesztmentesítés A sajóbábonyi Óvoda épületének teljes enerőetikai korszer sítése, olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei meőfelelnek az el írt szabványoknak. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Rátka, Önkormányzati űtkez Rátka Önkormányzat,Csalá di és szabadid park és edz terem, Temet felújítás Rátka Önkormányzat, KözösséŐi őáz felújítása Répásőuta Répásőuta Ricse Rudabánya A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015. január 1. - 2015. december 31. 2014. március 01. - 2015. november 30. 2014. május 22. - 2015. szeptember 30. 2016.11.01-2018.10.31 2015.07.10-2015.11.15 2017.01.01-2018.03.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) energiam eőtakarítá s: kb.: 50%-os villamosen ergia felőasználá a sban. A f tés költséőei kb.: 15 %- os meőtakarít ást mutatnak.. f tés költséőei kb.: 15 %- os meőtakarít ást mutatnak. Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Sajóbábony 2012 267/év 41/év Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) MagyarorszáŐon is eőyre jobban fejl dik az a szemlélet, őoőy a meőújúló enerőiaforrások felőasználával környezetünk meőóvása érdekében alakítsuk át enőriafelőasználásunkat. A napelemek felszerelésével, a tet szerkezet 21,00 17,00 sziőetelésévelés, a nyílászárók cseréjével számunkra is ez volt az egyik f szempont. A másik a csökken villamosenerőia felőasználása és a költséőmeőtakarítás az áram és a f tés tekintetében. Az Önkormányzat a falu frekventált őelyén eőy Őondozatlan földterülettel rendelkezett, aőol a szabadid park kialakítására került sor. A projek célja és eőyben eredménye is a szabadid s leőet séőek meőteremtése a lakossáő és az idelátoőató túristák számára. A számokban mérőet enerőiamaőtakarítás nem releváns, de a parkosítás során elültetett növények jótékonyan őatnak a környezetünkre, és tisztítják a leveő t. Növekedett a településen a Őondozott, rendezett zöldterületek naőysáőa. A temet felújításával meővalósult az út felújítás, csapadékvíz elvezetés, parkoló kialakítása és új növények, fák sövények beültetése. A projekt kb.: 10%-os része tette ki az enerőiaőatékony beruőázást, mely maőában foőlalta a nyílászárók ő sziőeteltre történ cseréjét. Ezzel a beépítéssel a f tésre fordított enerőiafelőasználás csökkent. Az épület küls réteőe 12 cm vastag sziőetelést, a födém ő sziőetel filc réteőet kapott. A réői elöreőedett, elvetemedett nyílászárók korszer, 27 + 24 51,00 25,00 25,00 260,1 9 250,00 87,80 87,80 25,77 21,90 A finanszírozás forrása BelüŐyminiszté Rium által finanszírozott 80%, Öner 20% Európai Úniós forrásból finanszírozott 100% Európai Úniós forrásból finanszírozott 100% EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Európai Unió Európai ReŐionális Fejlesztési Alap EŐyéb megjegyz és meővalósul t 255

Sors zám 388. 389. 390. 391. Projekt címe Sajóbábony Deák Ferenc Általános Iskola enerőetikai korszer sítése Fotovoltaikus rendszer telepítése Sajóbábony Város önkormányzati épületeiben Fenntartőató települési közlekedésfejlesztés HivatásforŐalmi kerékpárút-őálózat kiépítése Sajóbábonytól, SajóecseŐ, Sajókeresztúr és Szirmabeseny érintésével a miskolci Boscő ŐyáriŐ Hollandkert Id sek Ottőonában napkolletoros rendszer telepítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.5.0/B/12-2013-0053 4.10.0/N/14-2014-0422 TOP-3.1.1-15- BO1 4.10.0/A/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A Sajóbábony, Iskola tér 1. sz. alatt találőató iskola épület teljes enerőetikai korszer sítése, íőy járulva őozzá az enerőetikaiőatékonysáő fokozásáőoz. Sajóbábony Város Önkormányzatának tulajdonában lév közösséői épületeinek meőújuló enerőián alapuló fejlesztése, íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarákossáő javulásáőoz. A fenntertőató közlekedés feltételeit meőteremt és er sít közlekedésfejlesztési intézkedés valósul meő, amely azzal, őoőy növekszik a kerékpárral közleked k aránya, őozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséőez, a leveő min séőének javításáőoz és ezáltal az éőőajlatváltozás mérsékléséőez, környezet védelméőez. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Sajóbábony 2014 1194,26/év 117,69/év Sajóbábony 2015 180,270/év 40,2/év Sajóbábony, SajóecseŐ, Sajókeresztúr, Szirmabeseny Sajóbábony 2016 2014.06.10-2014.07.10 392. Szalmabálás f tés az óvodában A Őázf tés kiváltása szalmabálás kazánnal Sajóivánka 2013 132 GJ/ év 393. 394. 395. 396. EnerŐetikai meőújítás Sajóivánka közséőben Sajókazai Általános Iskola épületének enerőetikai korszer sítése Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Sajókazán PolŐármesteri Hivatal akadálymentesítése TOP-3.2.1-15- BO1 4.9.0/11 4.10.0/N/14 űmop 4.2.2-09-2009-0085 A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása A projekt célja a Sajókazai Általános Iskola épületének teljes enerőetikai korszer sítése, íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozásáőoz. Cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak. EnerŐiaszükséŐlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken, ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit. Jelen pályázat kiemelt célkit zése - összőanőban a őazai és EU stratéőiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt őanősúlyt fektetve az enerőiaőatékonysáőra és az enerőiatakarékossáőra. Jelen konstrukció őozzájárul az épületek enerőiatakarékossáő, - őatékonysáő és meőújuló enerőiafelőasználás fokozására. A 60 éve létesült épület az akkori szabványok és el írások szerint készült, amely a mai sokkal sziőorúbb el írásoknak nem felel meő, illetve az enerőiaárak növekedése miatt az épület f tése indokolatlanul költséőessé vált.. A projekt közvetlen célja a meőlév épület ŐazdasáŐtalan üzemeltetési feltételeinek meőszüntetése, a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletnek nem meőfelel küls leő l őatároló falszerkezetek ő sziőetelése, az elavult f tési, és a HMV rendszer meőszüntetése, új ŐazdasáŐosan üzemeltetőet rendszer kiépítése, az elavult Őázkazánok kiváltása korszer meőújuló tüzel anyaőot foőyasztó pelletkazánra. A sajókazai iskola enerőetikai felújításán keresztül a projekt közvetlen céljai az alábbiak: " Az épület enerőetikai tényez inek javítása o SziŐeteléssel az épület ő tecőnikai adottsáőainak javítása. o Az intézmény f tési rendszerének korszer sítése o MeŐújuló enerőiafelőasználás kialakítása " Hazai és az EU irányelvek el írásainak, elvárásainak való meőfelelés (pl. TNM rendelet) " Az enerőiafelőasználás csökkentése " Hatékonyabb enerőiafelőasználás " A m ködési költséőek csökkentése A sajókazai iskola enerőetikai felújításán keresztül a projekt közvetett céljai az alábbiak: " A ŐazdasáŐos m ködtetés el seőítése, mellyel az Önkormányzat kiadásai jelent sen csökkenek. " A fenntartőató fejl dés el seőítése " A projekt abszolút értékben csökkenti őazánk üveőőázőatású Őáz kibocsátását. " Szemléletváltás el seőítése a fenntartőató fejl dés területén " Az éőőajlatváltozás mérséklése " EnerŐiafüŐŐ séő csökkentése " Az orszáő versenyképesséőének javítása A projekt számszer sítőet elvárt eredményei: " ÜHG- kibocsátás évente 100,4 to-val csökken. " MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználása évente 629,62GJ-lal növekszik. " EnerŐiaőatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes (primer) enerőiaőordozó mennyiséőe 1255,38GJ évente. A projekt jelent s őatása a környezet védelme és az elkerült szennyezésen túl a pályázónál jelentkez számottev közőazdasáői őatás. A őatások közül - őasználónál jelentkez és externális - kiemelten foőlalkozunk a őasználónál jelentkez őasznokkal, őiszen a projekt révén a őasználó jelent s anyaői áldozat vállalás alól mentesül. A fejlesztés tervezett költséőe és forrása: Saját forrás: 10 171 727 Ft. /15%/ TámoŐatás: 60 733 787 Ft. /85% ÖSSZESEN : 71 451 514 Ft A fejlesztés meővalósításának tervezett üteme: 2011 május 01.-2012 augusztus 31. Sajóivánka Sajókaza Sajókaza 2017.01.01-2017.12.31 2012.05.02-2013.10.25 2014.12.01-2015.08.31 A PolŐármesteri Hivatal komplex akadáylmentesítése, f téskorszer sítés és ő sziőetelés, nyilászáró csere Sajókeresztúr 2010 Az elért eredmények rövid összefoőlalása ő sziőetelt fokozott léőzárású m anyaőra cserélve, valamint cserére kerültek az épületőépészeti elemek is. Az elöreőedett Őázkazánok őelyett 2 db EKO Karbon 75 típusú pellet tüzelés kazán lett beépítve. MeŐtörtént az épület ő sziőetelése, a nyilaszárók cseréje, és az épületőépészeti elemek cseréje. A projekt meővalósítása során az enerőetikai mutatók javítása érdekében 40,2 kva teljesítmény napelemes rendszer telepítése történt Sajóbábony Város Önkormányzatának épületein. A ŐázfoŐyasztás évi 1 millió Ft-tal lett kevesebb. Az enerőetikai felújításnak köszönőet en jelent sen csökkent a Össz költs éő (mill ió Ft) 140,4 9 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 119,42 30,15 30,15 754,8 0 2,60 2,60 32,93 21,16 31,00 8,78 A finanszírozás forrása Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai kp. költséővetési el irányzatból Európai ReŐionális Fejlesztési Alap és MaŐyarorszáŐ költséővetése társfinanszírozá sban biztosítja. közfoőlalkoztat ási proőram EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s MaŐyarorszáŐ Kormánya és az EŐyéb megjegyz és meővalósul t meővalósul t bírálat alatt áll 256

Sors zám Projekt címe 397. Orvosi rendel felújítása 398. F út felújítás és M vel dési Ház kialakítása Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) űmop- 4.1.1/A-2008-0030 űmop 3.1.3-11-2012-0075 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Az orvosi rendel felújítása, sziőetelése, nyilászárócseréje, eszközbeszerzés Sajókeresztúr 2010 A Rákóczi utca teljes felújítása és eőy réői iskolából eőy m vel dési őáz kialakítása Sajókeresztúr 2013 399. PolŐármesteri Hivatal EnerŐiaudvar 2113581995 Napelemes autótölt és napelemes enerőiatermel kiépítése Sajókeresztúr 2013 400. 401. Sajólád közséő középületeinek enerőetikai korszer sítése Sajólád közviláőításának részleőes korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával 5.7.0/15 5.5.0/K/14 A projektőazda Sajólád KözséŐ Önkormányzata jelen projekt keretein belül bruttó 148.724.373.- Ft összeő kivitelezés során 42 db épületét kívánja enerőetikailaő felújítani. - Karbantartó csoport épülete - m őelyek, öltöz (3572 Sajólád, Fráter GyörŐy utca 2.; 861/3 Hrsz. ) - KözösséŐi Ház (3572 Sajólád, Dózsa GyörŐy utca 110.; 485 Hrsz) - PolŐármesteri Hivatal - "kis épület" (3572 Sajólád, Ady Endre utca 2.; 1/3 őrsz ) - Általános Iskola (3572 Sajólád, Dózsa GyörŐy utca 74.; 858/3 Hrsz.) A kivitelezés során az alábbi tevékenyséőek valósulnak meő: - Küls őomlokzati ő sziőetelés - Padlásfödém ő sziőetelés: - Nyílászárócsere A kivitelezéssel összesen 2408,556 GJ/év primer enerőiaőordozót takarítunk meő. A meőtakarított éves enerőiaköltséő összesen 8.963.480.- Ft. Sajólád Sajólád 2015.07.29-2015.11.15 2015.01.02-2015.09.30 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) ŐázfoŐyasztás Az enerőetikai felújításnak köszönőet en jelent sen csökkent a 28,00 21,64 ŐázfoŐyasztás Az enerőetikai felújításnak 106,0 köszönőet en jelent sen csökkent a 0 ŐázfoŐyasztás 99,90 A napelemes áramtermeléssel f téskiváltás és az enerőetikai 13,10 8,90 felújítással csökken rezsiszámla A finanszírozás forrása urópai Unió MaŐyarorszáŐ Kormánya és az urópai Unió MaŐyarorszáŐ Kormánya és az urópai Unió MVH LEADER EŐyéb megjegyz és 402. Napelemes rendszer telepítése Sajólád település intézményeire 4.10.0/N/14 Sajólád 2015.08.10-2015.10.01 403. EnerŐetikai fejlesztés Sajónémetiben 404. 405. 406. 407. Kerékpárút építése Sajóörös- Tiszaújváros között Sajóörös KözséŐ Önkormányzata középületeinek enerőetikai korszer sítése PolŐármesteri Hivatal és Faluőáz enerőetikai korszer sítése Sajópálfalán űpületenerőetikai fejlesztés a sajópálfalai orvosi rendel ben 4.10.0/N/14 TOP-3.1.1-15- BO1 5.7.0/15 TOP-3.2.1-15- BO1 4.9.0/11 A támoőatási kérelem a felőívás területspecifikus mellékletében lév források közül a KerékpárforŐalmi létesítmények kialakítása számára elkülönített indikatív keretösszeőre irányul. Sajóörös lakossáőának jelent s része a térséői központba jár dolőozni, a munkaer mobilitása er sen korlátozott. MaŐyarorszáŐon a vidéki térséőekb l a ŐazdasáŐi központokba irányuló, jellemz en alacsonyabb rend utak felújítása és fejlesztése kiemelt prioritás, annak érdekében, őoőy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepül vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérőet vé váljon, a vállalkozások pediő meőfelel mértékben találjanak munkavállalókat. Projektünk meővalósulásával jelent sen javulnak településünkön a fenntartőató közlekedési módok, illetve feltételek. Borsod-Abaúj-Zemplén meőye 2014-2020 id szakra vonatkozó InteŐrált Területi ProŐramjának (továbbiakban ITP) és a projektünk célja olyan, a fenntartőató közlekedés feltételeit meőteremt és er sít közlekedésfejlesztés meővalósítása a településen, illetve amely őozzájárul az éőőajlatváltozás mérsékléséőez, a CO2 kibocsátás csökkentéséőez, az élőet környezet kialakulásáőoz. Sajóörös KözséŐ Önkormányzata 4 önkormányzati tulajdonú épület enerőetikai korszer sítésére nyújtja be pályázatát. A projektben a pályázati felőívás keretében szabott feltételek szerint készül el az enerőetikai szempontból rossz paraméter épületek küls ő sziőetelése és küls nyílászáróinak cseréje, valamint a f tött és f tetlen terek közötti őatárolószerkezetek ő sziőetelése. A projekt tartalmazza az el készítés munkafázisait (enerőetikai tanulmány készítés, tervezés, közbeszerzés) valamint a meővalósítás elemeit (kivitelezés, m szaki ellen rzés, projektmenedzsment, nyilvánossáő). A támoőatási kérelemben bemutatásra kerül projekt Sajópálfala PolŐármesterei Hivatal és Faluőáz enerőetikai korszer sítésére irányul. Célja az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő és az ezen keresztül elérőet környezettudatos m ködés. Sajópálfala Miskolctól 12 kilométerre találőató, napjainkban 826 lakosa van. Az infrastruktúra teljes, őiszen adott a korszer telefonőálózat, a víz- és szennyvízcsatorna rendszer, a vezetékes Őáz, s a többséőében aszfaltos utak. Ezek mind a település komfortossáőát biztosítják. Az önkormányzat fenntartásában a polőármesteri őivatalon kívül orvosi és foőorvosi rendel, napköziottőonos óvoda, valamint általános iskola áll, utóbbi Arnót KözséŐi Önkormányzattal közösen Arnóton. A meőújuló enerőiaőordozó bázisú villamosenerőia-termelés növekedése: 0,0008 GWő/év MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználás: 4 GJ/év Az üveőőázőatású Őázok kibocsátás csökkenése: 10,1 t/év EnerŐiaőatékonysáŐ növelés révén meőtakarított éves els dleőes (primer) enerőiaőordozó mennyiséőe: 155 GJ/év 1 GJ éves alapenerőiaőordozó-meőtakarításra vetített elszámolőató költséő (őatékonysáő projekt/projektrész): 74,34 ezer Ft/GJ/év 1 m2 napkollektor fajlaőos beruőázásiőénye: 774,98 ezer Ft/m2 Az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolőató költséő CO2 eőyenértékben kifejezve (őatékonysáő projektrész): 1259,03 ezer Ft/tCO2eq/év Az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolőató költséő CO2 eőyenértékben kifejezve (meőújuló projektrész): 4019,33 ezer Ft/tCO2eq/év 1 kw beépített villamos teljesítmény fajlaőos beruőázás iőénye: 2655,16 ezer Ft/kW Projekt m szaki tartalma: Az épület ő tecőnikai adottsáőainak javítása (utólaőos küls ő sziőetelés, küls nyílászáró-csere), f tési rendszer korszer sítés, napkollektorok alkalmazása őasználati meleővíz el állítás. ViláŐításkorszer sítés, napelemek őasználata villamosenerőia termelésre. űpület ő tecőnikai adottsáőainak javítása során a küls fal szerkezete 10 cm vastaősáőban kerül ő sziőetelésre. Az alkalmazott ő sziőetel anyaő EPS alapú, 0,04 W/mK ő vezetési tényez j sziőetelés. A padlásfödém szerkezetének sziőetelése 15 cm vastaősáőban foő meővalósulni. Az alkalmazott ő sziőetel anyaő EPS alapú, 0,045 W/mK ő vezetési tényez j sziőetelés. A őomlokzaton előelyezked nyílászárók, melyek nem eléőítik ki a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet által el írt ő átbocsátási tényez k értékét, cserére kerülnek. A beépítésre kerül nyílászárók típusukat tekintve fa, ő sziőetelt üveőezés Sajónémeti Sajóörös Sajóörös Sajópálfala Sajópálfala 2015.03.23-2015.08.31 2016.09.01-2018.09.30 2015.09.01-2015.11.30 2016.11.01-2017.12.31 2013.07.01-2013.11.30 350,0 0 245,00 54,23 54,23 EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s 257

Sors zám 408. 409. 410. 411. 412. Projekt címe Kerékpárosbarát fejlesztés Sajószentpéteren? Városi kerékpárút őálózat meővalósítása Zöld város kialakítása Sajószentpéter Kertváros városrészén Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Intézményeknél Sajópetri Önkormányzat és Iskola épületének f tés korszer sítése biomassza kazánnal Sajópetri Óvoda épületének enerőetikai felújítása biomassza kazánnal 413. KözösséŐi Ház enerőetikai pályázat 414. A Sajóvámosi KözséŐőáza enerőetikai korszer sítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 KEHOP- 5.2.11-16 4.2.0/B/09 4.2.0/A/09 VP-6-7.4.1.1-16 TOP-3.2.1-15- BO1 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése ablak és tömör fa ajtók. F tési rendszer korszer sítése során az épület taőolt, szabályozatlan ő enerőia ellátását eőy eőyséőes rendszerré tervezett átalakítani. A jelenleői kazán és konvektor leszerelésre kerül. Az eőyséőes f tési rendszert az épület meőváltozott ő veszteséőéőez illesztett ő leadókkal tervezett biztosítani, melyek őelyséőenkénti szabályzása termosztatikus szelepekkel meőoldott. Az épület f tési ő iőény biztosítását kondenzációs kazánnal, a őasználati meleővizet kombináltan a kondenzációs kazánnal és napkollektoros rendszer seőítséőével tervezett biztosítani. F tési rendszer és őasználati meleővíz el állítás berendezései: - SAUNIER DUVAL Semia Condens típusú, zárt éőéster, F 25 j. kondenzációs kazán - HelioSet 150 szolárrendszer A szoláris részarány a HMV el állítás esetében 52,8%. A meőlév viláőító berendezések naőy része már korszer sítve lett, a meőlév 36 W T8-as őaőyományos fénycsövek és 60 W-os izzók enerőiatakarékos, korszer berendezésre történ cseréje a projekt során meővalósításra kerül. A vásárolt villamosenerőia mennyiséőének csökkentése emellett napelemes rendszer seőítséőével meővalósítőató. projekt keretében a pályázati felőívás 3.1.1 A) pontjában meőőatározott kerékpárosbarát fejlesztést, Sajószentpéter város kerékpárőálózatának b vítését tervezzük meővalósítani. A projekt keretében a 441 (kivett általános iskola), 440/10 (kivett közterület), 778/3 (kivett Őyerekjátszótér), valamint a 764/14 (kivett udvar) őelyrajzi számú, önkormányzati tulajdonban lév területek fejlesztését kívánjuk elvéőezni. A projekt célja fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Szociális és Gyermekvédelmi F iőazőatósáő 9 db. A fejlesztés őelyszíne Sajópetri KözséŐben találőató őivatal és iskola épületére irányul. Az épületeket ellátó kazánok kiszolőáltak, elavult darabok. űves őatásfokuk a tecőnolóőiájukból adódóan alacsony (kb.80%). Optimális üzemidejükön már túlvannak, elöreőedtek, ami további őatásfokromlást okoz. Jelent s enerőiaköltséőet jelent a két önkormányzati épület éves f tése. Az emelked földőázárak tovább növelik a költséőeket, és az ellátás bizonytalansáőa veszélyezteti a PolŐármesteri Hivatal m ködésének és az Iskolai tanítás zavartalansáőának biztonsáőát. Mivel a kazánok elavultak, cseréjük indokolt. A projekt közvetlen célja az önkormányzati tulajdonban lév PolŐármesteri Hivatal és Általános Iskola elavult Őázf tésének kiváltása biomassza tüzelés kazánok telepítésével. Ezáltal az önkormányzat költséőeinek a racionalizálása, enerőiatakarékossáő, káros anyaő kibocsátás csökkentése és az önkormányzatban valamint az iskolában dolőozó és tanuló diákok körülményeinek a javítása. A projekt közvetett célja az, őoőy enerőiaőatékonysáőot fokozza, és környezetbarát meőoldásokat alkalmazzon. EŐy primer oldali f téskorszer sítés, mely enerőiaőordozó váltást is eredményez. A réői ő termel i rendszert, korszer en szabályozőatóra kiváltva javul a bent tartózkodók komfortérzete, amely a túlf tés elkerülésére ad leőet séőet, mely további enerőiaköltséő-csökkenést tesz leőet vé. A projekt közvetlen célcsoportja teőát az intézményekben dolőozó munkavállaló és az iskolában tanuló alsó taőozatosok. A őatásfok növekedése által ezen személyeknek jobb lesz a ő érzetük, a korszer f tési tecőnolóőiai meőoldás a munkavéőzés, tanulás színvonalát, és az alkalmazottak, tanulók komfortérzetét növelik. A projekt közvetett célcsoportja Sajópetri KözséŐ lakossáőa 1562 f. A káros anyaő kibocsátás csökkenése által a környezetre jutó terőelés csökken, az életszínvonal n. A projekt eredményei az elért enerőia meőtakarítás. A projekt befejezését követ en a számítások alapján a vásárolt, felőasznált földőázfoőyasztást 17 201m3/év (585 GJ/űV) teljes mértékben kiváltja a biomassza kazán, melynek foőyasztása (497 GJ/űV). Ezáltal 88 GJ/év a meőtakarítás. Becsléseink szerint a projekt meővalósításával a projekt fenntartási id szakban 1 619 818 Ft,.20 év őasznos élettartam alatt minteőy 27 millió Ft meőtakarítás érőet el. A projekt fenntartás alatt évente jelent s meőtakarítást foőunk elérni az enerőiaőordozók költséőén,mely a fejlesztés után csökken. A fejlesztés következtében csökken az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának mértéke, mennyiséőe,éves szinten 33,19 t csökkenést foő eredményezni, mely a teljes őasznos élettartamra vonatkozóan 663,8 t csökkenést eredményez. Iskola esetében: MeŐlév számított ŐázenerŐia iőény: 98 655 kwő/év azaz 355 GJ/év.Új számított biomassza f tési enerőia iőény: 82 213 kwő/év azaz 296 GJ/év.Változás:-59 GJ/év. Hivatal esetében: MeŐlév számított ŐázenerŐia iőény : 76 811 kwő/év azaz 277 GJ/év.MeŐlév számított ŐázenerŐia iőény : 67 134 kwő/év azaz 242 GJ/év.Változás.:-35 GJ/év. A fejlesztés m szaki tartalma: A kiválasztott változat szerint tecőnolóőia tüzel anyaő- kiváltás valósul meő. A meőlév kazánokból a jobb állapotban lév meőmarad, mint tartalék. SeŐédüzemre a napi tároló rendszeres töltése esetén és az el írások betartása és az id szakos karbantartások elvéőzése esetén nem lesz szükséő. Beszerelésre kerül méő eőy-egy 100L-es zárt táőulási tartály, kazánköri szivattyú, a rendszerőez tartozó 10 m maőas kémény. A meőlév kazánőázakat fel leőet őasználni, új őelyiséőekre nincs szükséő, a tecőnolóőiát a réői kazánok A meővalósítani tervezett projekt Sajóvámos KözséŐ Önkormányzatának területén találőató és a Sajóvámosi KözséŐőáza enerőetikai korszer sítésére irányul. Célja az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő és az ezen keresztül elérőet környezettudatos m ködés. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Sajószentpéter Sajószentpéter Sajószentpéter Sajópetri Sajópetri Sajóvámos,Kossutő tér l/a. Sajóvámos092/31 Sajóvámos A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2016.09.01-2018.10.31 2017.02.01-2018.10.31 2017.08.02-2017.07.31 2010.11.05-2011.06.22 2010.10.01-2011.05.09 2017 2016.11.01-2017.12.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 293,5 6 400,0 0 249,7 3 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 293,56 400,00 32,20 32,20 A finanszírozás forrása EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és 258

Sors zám 415. 416. 417. 418. 419. 420. Projekt címe A PolŐármesteri Hivatal enerőiatakarékos felújítása Sajóvelezden Sárospatak város közviláőításának enerőiatakarékos korszer sítése Napelemes rendszer telepítése Sárospatak Város Önkormányzatának épületeire Kiemelt turisztikai attrakciók- és szolőáltatások fejlesztése Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Sárospatakon Kerékpárosbarát fenntartőató közlekedésfejlesztés Sárospatakon 421. Sárospatak - Zöld Város Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 050003009L LEKI/űM/20 09/536 5.5.0/K/14-2014-0054 4.10.0/N/14 űmop- 2.1.1/F-14-2014-0001 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.1.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 422. Kék és Társai Kft. napsütésb l KEOPvillanyt a szelídebb m ködésért 4.4.0/A/09 423. Nepelem telepítése az ARKÁNUM X Rendezvényszervez Bt. 4.2.0/A/11 környezettudatos fejlesztéseként 424. Harmónia Panzió enerőetikai KEOPkorszer sítése napkollektor 4.2.0/A/11 felszerelése által 425. A Kispatak 2000 Kft. meőújuló KEOPenerŐiaőasználata 4.2.0/A/09 426. Villamos enerőia kiváltása KEOPnapelemes rendszer kiépítésével 4.10.0/A/12 427. A Zemplén-Idegenforgalmi Kft. KEOPenerŐetikai korszer sítése 4.10.0/A/12 fotovoltaikus rendszerrel 428. Napelemes őáztartási méret KEOPkiser m létesítése WeinberŐ 93 4.10.0/A/12 Kft-nél A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A PolŐármesteri Hivatal réői, családi őáz jelleő 1910-ben készített épület. Az épület komplex akadálymentesítése korábban 2008-ban meőtörtént. A projekt kapcsán meővalósult a nyílászárók cseréje, a ő sziőetelt rendszer vakolat kialakítása (8cm), amely az épület enerőia-felőasználásának mérséklését szolőálta. MeŐszüntettük a beázásokat. A felújítás során a meőlév pala fedés őelyett éőetett aőyaőcserép került. A m ködési környezet javulása őozzájárult az Önkormányzat őatékonyabb m ködtetéséőez, alapfeladatainak maőasabb színvonalon történ ellátásáőoz. Sárospatak város közviláőítási őálózatán üzemelettt elavult lámpatestek cseréje enerőiatakarékos LED fényforrásra Sárospatak Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre napelemes rendszer telepítése a őaőyományos Sárospatak településen kerékpárkölcsönz épületének enerőiatakarékos kialakítása (napelem, ő szivattyú) kerékpárok és túraautók beszerzése, kerékpártárolók kialakítása a város több pontján, víziszínpad létesítése a BodroŐ folyón. Az Európa 2020 stratéőia, a Nemzeti EnerŐiastratéŐia 2030 és orszáőunk célkit zéseivel összőanőban Sárospatak Város Önkormányzata kiemelt prioritásként kezeli a fenntartőatósáő el mozdítását, különös tekintettel az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának mérséklését és a meőújuló er forrásokra való áttérés leőet séőeinek maximális kiőasználását. Jelen projekt keretében 4 db, Sárospatak Város Önkormányzata 100%- os tulajdonában lév, jelen felőívás keretében támoőatőató köz(össéői) funkciót betölt intézményi épület komplex enerőetikai fejlesztése valósul meő. Fejlesztési cél: KerékpárforŐalmi létesítmények kialakítása. Sárospatak Város Önkormányzata 2015-ben készült InteŐrált Településfejlesztési StratéŐiája kiemelt stratéőiai célként kezeli a település elérőet séőének és bels közlekedési rendszerének fenntartőató fejlesztését (2.stratéŐiai cél: A közlekedés sz k keresztmetszeteinek oldása). A városi közlekedés fenntartőatósáőa biztosításának, a sz k keresztmetszetek feloldásának városon belüli leőjobb módja az alternatív őivatásforőalmú, szabadid s és turisztikai közlekedés módozatváltásainak el seőítése, ezen belül is a ŐyaloŐos, kerékpáros és közösséői közlekedési módok felé történ modális átterelés meővalósítása. A Sárospatak- Zöld Város cím pályázati projekt keretében Sárospatak Város belterületének városképi és funkcionális szempontból kiemelt jelent séő közterületei, zöldparkjai meőújítására vállalkozunk. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Sajóvelezd 2010 Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak 2015-01-05-2015-08-28 2015-01-07-2015-08-28 2015-03-23-2016-04-15 2016.09.05-2018.09.28 2016.08.01-2019.05.30 2017.05.30-2019.04.29 2011.06.28-2011.09.30 2012.08.16-2012.10.14 2010.04.15-2010.11.11 2014.06.10-2015.02.05 2014.02.25-2015.05.30 2015.02.20-2015.06.03 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) na Az elért eredmények rövid összefoőlalása A projekt meővalósulásával javult az önkormányzat m ködési környezete. A színvonalbeli javulás közvetlenül is érzékelőet vé vált, meőszüntek a beázó őelyiséőek, a korszer nyílászárók beépítésével és ő sziőetelésével csökkent az épület enerőiafelőasználása. 1374 db korszer tlen lámpatest cseréje enerőiatakarékos LED fényforrásra Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 16,99 14,44 211,3 0 211,30 na 41,27 41,27 na 25 db kerékpár, 5 db elektromos kerékpár, 3 db elektromos városnéz autó szerelvénnyel, 4 db terep túraautó beszerzése, 14 db kerékpártároló kölcsönz épületén napelem létesítés és f téskorszer sítés (ő szivattyú) 170,0 0 247,0 8 499,7 5 200,3 5 170,00 247,08 499,75 200,35 A finanszírozás forrása Magyar köztársasáő 2009. évi költséővetésér l szóló 2008. évi CII. Tv. 16. sz. melléklet alapján, 2009 évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú támoőatásból Európai Unió társfinanszírozá s Európai Unió társfinanszírozá s Európai Unió társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és Szécőenyi Programiro da NKft. több települést érint keretprojek tje 259

Sors zám 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. Szociális Sátoraljaújőelyen Önkormányzati enerőetikai Sátoraljaújőelyen Rudabányácskán Projekt címe városreőabilitáció épületek korszer sítése és Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Sátoraljaújőelyen és Károlyfalván Zöldebb és városi funkciókban ŐazdaŐabb Sátoraljaújőely Fotovoltaikus rendszer kialakítása a Sátoraljaújőelyi Erzsébet Kórőázban 2016 Sátoraljaújőely FeŐyőáz és Börtön napelemes kiser m ve Sátoraljaújőely óvodáinak enerőetikai korszer sítése A Sátoraljaújőelyi Szlovák nemzetiséői Iskola enerőiatakarékos m ködtetése Sátoraljaújőelyi FeŐyőáz és Börtön épületenerőetikai fejlesztése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) űmop- 3.1.1/B TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 KEHOP- 5.2.11-16 KEHOP- 5.2.11-16 5.7.0/15 5.5.0/A/12 5.3.0/B/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A projekt keretében meővalósul az önkormányzati tulajdonú eőyszobás, komfort nélküli szociális bérlakás felújítása a Biőari utcában A felújítás a küls őomlokzatot érinti. Bels átalakítás nem történik. A tet szerkezet cserére szorul, új cserépfedést is kap az épület. A lábazati falakat vakolják. Az épület mellett 1m széles járda készül. A KöztársasáŐ utcai társasőázban a födémet 12 cm k zetőyapot ő sziőeteléssel látják el. A bels falburkolatokat vakolják és újrafestik, a őomlokzatot nemesvakolattal, a lábazatot mozaikvakolattal látják el. A tet cserépfedést kap. A küls nyílászárók ő sziőetelt m anyaő szerkezet ek. Az épület mellett 1m szélesséőben járda készül. A Rózsa utcában az inőatlanokon eőy 3 és őárom 4 lakásos társasőáz találőató. A felújítás alapvet en a küls őomlokzatokat érinti. Bels átalakítás nem történik. A tet fedés és tet lécezés teljesen cserélend. A tet re új cserép kerül. A őomlokzati és lábazati falak ő sziőetelést kapnak, a födémszerkezet is sziőetelésre kerül. Új küls és bels vakolatok; új betonjárda készül. Vízelvezet árok építése 814 fm (KöztársasáŐ út), 215 fm (biőari), 114 fm (Meder utca), 63 fm (749 őrsz). Süllyesztett út-és járdaszeőély építése 1910 fm (KöztársasáŐ), 607 fm (Meder utca), 1033 fm (Biőari). Fásítás, parkosítás, játszótér építés (Ronyva, Meder, Járóka, Határ) A kicsik számára eőy 140 m2-es őomokozó áll rendelkezésre dupla őintával és eőy csúszdavárral. Padok kerülnek előelyezésre. Kézilabdapálya méret füves pálya épül két kézilabda kapuval, két betonlapos ping-ponő asztal, streetball pálya. A kerítés bels oldalán sövény, a küls oldalon fasort telepítenek. A őátrányos őelyzet ek foőlalkoztatásának el seőítésére két képzést bonyolítunk le. Az álláskeres közmunkások 400 órás szakmai képzésén 10 f vesz részt (a képzéssel parkőondozó munkakör töltőet be). A véd n képzés célja a őátrányos őelyzetben él lakossáő eőészséőének fejlesztése. A kivitelezésbe 10 - a szeőreőátumban él - romát kívánunk bevon A pályázat célja a sátoraljaújőelyi Esze Tamás Általános iskola és taőiskolájának épületenerőetikai korszer sítése, valamint a sátoraljaújőelyi M vel dési őáz és a Rudabányácskai orvosi rendel épületének enerőetikai korszer sítése. A támoőatás célja a Sátoraljaújőelyi PolŐármesteri őivatal épületének, a sátoraljaújőelyi Kossutő Őimnázium épületének, a sátoraljaújőelyi Szepsi Laczkó M.Mez ŐazdasáŐi szakközépiskola épületének és a Károlyfalvi faluőáz épületének enerőetikai korszer sítése. A város problémái és a TOP-2.1.2-15 Zöld város kialakítása pályázati felőívás céljai meőfelelnek eőymásnak. Ez alapján a támoőatási kérelem alapvet célja Sátoraljaújőely járásközponti szerepének az er sítése és a városi életmin séő javítása a város környezeti állapotának a javításával és a városi funkciók meőer sítésével. Fotovoltaikus rendszer kialakítása a Sátoraljaújőelyi Erzsébet Kórőázban 2016 A fejlesztés keretében a Sátoraljaújőelyi FeŐyőáz és Börtön néőy épületén valósulőat meő őálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer telepítése az épületek villamosenerőia iőényének kieléőítése céljából. Sátoraljaújőely Város Önkormányzata a pályázat keretében 3 óvodaépület Diana M vészeti TaŐóvoda, HétszínviráŐ Óvoda és annak Károlyfalvi TaŐóvodája) enerőetikai korszer sítését kívánja meőoldani. Az épületek mindeőyike önkormányzati tulajdonú és fenntartású, enerőetikai szempontból elavult épület. A beruőázás keretében mindőárom épületen elvéőezzük az enerőetikai szempontból leőfontosabb beavatkozásokat: teljes küls őomlokzati ő sziőetelés, zárófödém ő sziőetelés, az összes nyílászáró cserére korszer ő sziőetelt m anyaő nyílászárókra. A tervezett beavatkozások nem építési enőedély kötelesek. A projekt el készítettséőe meőfelel, a szerz déskötési moratórium lejártát követ en a kivitelezési szerz dés meőkötésre kerülőet a nyertes ajánlattev vel. A Projekt meőkezdését 2015.08.17-én tervezzük, befejezése 2015.11.17. A kivitelezési költséőb l 1.450.325 Ft-ot nem kívánunk elszámolni, mert a 2015.07.22-én meőjelent közlemény el tt az nem elszámolőató költséőnek min sült az ET alapján. A leőet séőeket meővizsőálva, valamint a leőkedvez bb meőoldást kiválasztva az épület esetében utólaőos küls ő sziőetelés alkalmazása valamint az elavult küls nyílászárók cseréje mellett döntött az üzemeltet. A fejlesztés meővalósításával az épületek arculata modernizálódna, enerőiaőatékonysáőuk jelent s mértékben javulna. A projekt els dleőes célkit zése a költséőcsökkentés, valamint a környezeti terőelés csökkentése. A kivitelezés őatására az épület ÜHG-kibocsátása alacsonyabb lesz, mindamellett, őoőy jóval kisebb primerenerőia felőasználással válik leőet vé a jelenleői komfort meőtartása. Ezen őatások azt jelentik, őoőy az üzemeltetés jóval költséőőatékonyabbá válik, mely nem utolsó szempont az üzemeltet számára. A fejlesztés őatására az épület primer enerőia meőtakarítása 377,964 GJ/év, az ÜHG-kibocsátás csökkenése pediő 6,97 t/év. Ezen indikátorok ismeretébe a fejlesztési koncepció jól meőalapozott, meővalósítása indokolt. A Sátoraljaújőelyi FeŐyőáz és Börtön büntetés-véőreőajtási intézet a Borsod-Abaúj-Zemplén meőyei Sátoraljaújőelyen. KöltséŐvetési szerv, joői személy. AlaptevékenyséŐe a külön kijelölés által meőőatározott körben az el zetes letartóztatással, továbbá a feln tt korú férfi elítéltek feőyőáz és börtön fokozatú szabadsáővesztésével összefüőő büntetés-véőreőajtási feladatok ellátása. FelüŐyeleti szerve az IŐazsáŐüŐyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelüőyeletet ellátó szerve a Büntetés-véŐreőajtás OrszáŐos ParancsnoksáŐa. Alapító okirata szerint 1900-ban létesítették. űpítését 1901-ben kezdték meő a Törvényszéki Palota és foőőáz (?Törvényőáz?) részeként CziŐler Gy z m építész tervei alapján. M ködését 1906-ban kezdte meg. 1942 szeptemberében a MaŐyar Honvéd Vezérkari f nökséő (VKF) büntet intézetévé jelölték ki és politikai elítélteket szállítottak ide. 1944. március 22-én a különböz nemzetiséő politikai foőlyok az rséőet A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2009.09.01-2010.12.31 2016.11.01-2018.10.31 2016.11.01-2018.10.31 2017.02.01-2019.05.31 2017.03.01-2017.11.30 2017.01.01-2017.12.31 2015.08.07-2015.11.30 2014.06.01-2015.05.30 2012.08.01-2013.01.16 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) 300,0 0 399,9 9 299,9 8 112,8 4 132,5 5 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 270,51 300,00 399,99 299,98 112,84 132,55 A finanszírozás forrása Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EŐyéb megjegyz és 260

Sors zám 438. 439. Projekt címe A sátoraljaújőelyi Városőáza épületének f téskorszer sítése űpületenerőetikai korszer sítés Sátoraljaújőely Város Id sek Ottőonában Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 5.1.0 4.9.0/11 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése lefeőyverezve kitörtek és a környez őeőyekbe menekültek. A német katonai seőítséőőel levert sátoraljaújőelyi börtönlázadásnak 60 őalálos áldozata volt. A bírósáői épület 1950 és 1953 között eőy ideiő üresen állt, majd őatár r kiképz központként m ködött. 1954-ben fiatalkorú elítélteket szállítottak az intézetbe. 1956 októberében a városi Munkástanács utasítására 258 f t szabadítottak fel, mindössze 11-en maradtak fogva. A forradalom leverését követ en ismét politikai foőlyok foővatartására jelölték ki az intézetet. Az Ormosbányán dolőoztatott elítélteket is ide szállították át. 1956. december 12-én a rendkívül zsúfolt orszáőos börtön rabjai kitörést kíséreltek meő. Szerszámokkal, késekkel feőyverkeztek fel, túszul ejtettek néőy börtön rt. Az rséő riasztólövésekkel fékezte meő a kitörési kísérletet. 1959-ben az elítéltek munkáltatására feőérnem Őyárat őoztak létre. UŐyanez évben indult a tényleőes rabnevel i tevékenyséő. 1986 és 1988 között korszer sítési munkálatok zajlottak (f tés, viláőítás, biztonsáői rendszer). 1990-ben új rabkonyőa és mosoda épült. 1997-ben a nagy, őarmincf s zárkákat felújították, a mellékőelyiséőeket leválasztották a lakótért l. 1993-ban a Feőérnem Őyár joőutódjaként meőalapították az ÁBRÁND-ÁŐynem, Feőérnem Őyártó és ForŐalmazó Kft-t. 1994-ben befejez dött a KülönleŐes BiztonsáŐú Körletrész (KBK) építése. 2001-ben felújítási munkálatok zajlottak, az intézet új épületrésszel b vült. A projekt átfoőó célja, őoőy az enerőetikai őatékonysáő fokozásával őozzájáruljon az enerőiaellátás biztonsáőának növeléséőez, az enerőiaimport-füőő séő mérséklésőez, és a környezeti ártalmak csökkentéséőez, ezzel pediő az orszáő nemzetközi kötelezettséővállalásainak teljesítésőez. A fejlesztéssel érintett épület - a sátoraljaújőelyi PolŐármesteri Hivatal épülete, mely m emlék jelleő -, alapkövét 1754-ben rakták le. Az épület barokk stílusban épült, a falazat mészk b l készült, őelyenként veőyes k -téőlából. A beruőázás következtében az épület f téskorszer sítése valósul meő, mely őosszú távon őozzájárul az enerőetikai őatékonysáő fokozásáőoz, az enerőiatakarékos m ködéséőez. Az Önkormányzat számára közvetlen célként foőalmazódik meő az éves f tési költséőek csökkentése. Hosszú távú célként jelenik meő a projekt környezetvédelmi szempontokat fiőyelembe vev törekvése, miszerint őosszú távon mind relatív és mind abszolút mértékben jelent s szennyez anyaő-kibocsátás csökkenés érőet el. A jelenleői, - a f téskorszer sítés nélküli - állapot esetén több év átlaőát tekintve az éves költséő 8 511 302 Ft/év. Az épület f tött léőköbmétere 9.340 lm3. A fejlesztés után számított éves költséő 4 774 439 Ft/év. A korszer f tési berendezésekkel az éves 152,37 t/év széndioxid (CO2) kibocsátás csökkenni foő, évenként 71,4 t-val. Az enerőiaőatékonysáő növelése révén meőtakarított éves enerőiaőordozó mennyiséőe 1 273 GJ/év. A jelenleői kazánpark becsült őatásfoka 60-65%. A beruőázás keretében a meőlév elavult f tésőálózat cseréje valósul meő. A meőlév Őáztüzelés meleővíz kazántelep már csak a polőármesteri őivatal épületeőyséőeit látja el. A tüzel berendezések Őyártási éve 1981, vaőyis a berendezések elavultnak számítanak. A cs őálózat er sen korrodált állapotú, rendszeresen jelentkez szivárőásokkal, a vízveszteséőb l adódó beleveő södéssel, f tés leállásokkal. A jelenleői kazánok őelyett kondenzációs üzem kazánok kerülnek beépítésre, kaszkád szabályozással. Az eőyes f tési áramkörök őidraulikus váltón keresztül önállóan szabályozott f tési zónák csatlakozási leőet séőét biztosítják. A meőlév f tési alapvezetékek őelyett új f tési áramkörök kerülnek kialakításra. Az öntöttvas radiátorok őelyett lapradiátorok kerülnek beépítésre. A beépítésre kerül 2 db kazán őatásfoka 104-105%. Csak min séőtanúsítással és épít ipari alkalmassáői bizonyítvánnyal rendelkez kazánok kerülnek beszerzésre, melyek teljes mértékben meőfelelnek a környezetvédelmi el írásoknak. A beépítésre kerül ő termel k éőéstermék kibocsátása a leősziőorúbb (Kék AnŐyal) el írásokat teljesíti, enerőetikai őatásfok min sítése a 92/42/CEE szerint ****-os. A kazánőázi korszer sítés a meőlév kazánőáz őelyiséőben kerül meővalósításra, mely őelyiőényét tekintve a jelenleői alapterület felén meőoldőató, íőy a másik őelyiséőrész más funkció számára lesz iőénybe veőet. A projekt közvetlen célcsoportja a PolŐármesteri Hivatal épületében dolőozók összesséőe, a maőasabb őatásfokú f t berendezések őozzájárulnak komfortérzetük javításáőoz is. A projekt közvetett célcsoportja az Önkormányzat üőyfelei, a város és a környez települések lakói. A projekt célja a Sátoraljaújőely külterületi részén találőató kövesőeőyi id sek ottőona épületének enerőetikai korszer sítése,íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozásáőoz.cél eőy olyan épület kialakítása, amelynek épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelelnek az el írt szabványoknak.enerőiaszükséőlete, és ezáltal károsanyaő-kibocsátása a jelenleőiőez képest jelent sen csökken,ezzel is javítva az épület őasznosításának feltételeit.a projekt közvetlen célja a meőlév épület ŐazdasáŐtalan üzemeltetési feltételeinek meőszüntetése,a 7/2006. (V.24.)TNM rendeletnek nem meőfelel nyílászárók cseréje ő sziőetelt üveőezés, ő őídmentes fa szerkezetekre,és a nem meőfelel küls őatároló szerkezetek ő sziőetelése,az elavult f tési,és HMV rendszer meőszüntetése, új ŐazdasáŐosan üzemeltetőet rendszer kiépítése,a meőlév Heizer Őázbojler kiváltása napkollektorra,és HMV tárolóra,az elavult Őázkazánok kiváltása korszer pelletkazánra. A projekt els dleőes célcsoportja Sátoraljaújőely Város Id sek Ottőonának lakói és dolőozói.az intézmény lakóinak száma 62 f,a dolőozók száma volt 40 f.a projekt meővalósításával az Önkormányzat kiadásai jelent sen csökkenek majd, a költséőmeőtakarítás leőet vé teszi az Önkormányzat számára, őoőy más fontos üőyek meővalósítására fordítsa a meőtakarított költséőeket,ezáltal a város népesséő meőtartó ereje is növelőet vé válik.a projekt közvetett őatása teőát a dolőozókon és az ottőonban él kön túl,a város lakossáőára is pozitív őatással van. A projektben meővalósuló változat kiválasztásának f szempontjai a folyamatos enerőiaiőény,őelyiőény,kis kezelési id ráfordítás, esztétikai, és statikai kérdések, továbbá az enerőia meőtakarítás, és káros-anyaő kibocsátás csökkentés.ez alapján a HMV el állításőoz napkollektorral kombinált pelletkazános rendszer kiépítése valósul meő, melyb l az utóbbi a f tési rendszert is m ködteti. A projekt során meőszüntetésre kerül az elavult f tési rendszer,a meőlév állapot 171,5kW-os f tési ő szükséőlete, a tervezett állapot meővalósulása után 90kW-ra csökken.a termosztatikus szelepek beépítésével naőymértékben javul a rendszer enerőiaőatékonysáőa. A 2db meőlév H term 116 ESE típusú álló Őázkazán PB Őázzal történ üzemeltetése ŐazdasáŐtalan, új rendszer kiépítése szükséőes. A 2 Őázkazán mellé két 50kW-os EKO-KARBON automata pellet kazán telepítése javasolt, amely sokkal ŐazdasáŐosabb, id járás füőővényében szabályozott meőújuló enerőiaforrást jelent. Jelent sen csökkentve ezzel a f tési költséőeket és eőyúttal az üveőőázőatású Őázok kibocsátását is. A meőlév Heizer Őázbojler kiváltása BUDERUS síkkolektorra és HMV tárolóra. A A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2008.09.01-2009.10.31 2013.07.09-2014.05.29 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 261

Sors zám Projekt címe Napelemes rendszer telepítése a 440. Zepmléni ReŐionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál 441. Fotovoltaikus rendszer kialakítása a Sátoraljaújőelyi Erzsébet Kórőázban űpületenerőetikai felújítás a 442. sátoraljaújőelyi V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnáziumban Helyi ő - és villamosenerőia-iőény kieléőítése meőújuló 443. enerőiaforrásokkal, napelemes rendszer kiépítése PolŐármesteri Hivatal villamos enerőia költséőének csökkentésére Helyi ő - és villamosenerőia-iőény kieléőítése meőújuló 444. enerőiaforrásokkal napelemes rendszer kiépítése a MaŐas-hegyi Sportcentrumban 445. Solarmez kialakítása Sóstófalván 446. PolŐármesteri Hivatal enerőetikai korszer sítése Szalaszenden EDUKO-2000 Kft. 447. enerőiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével Dolomit Kft. villamos energia 448. iőényeinek kieléőítése napelemes rendszerrel Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.2.0/A/11 4.10.0/K/14 4.10.0/E/12 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 4.4.0/11 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/A/12 4.10.0/A/12 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése projektben meővalósuló fejlesztések: - Korszer ő sziőetelt nyílászárók - Határoló szerkezetek ő sziőetelése (8cm-es sziőetel rendszerrel illetve az utolsó f tött szint feletti födém sziőetelésével a projekt paraméteri meőfelel mérték meőtakarítást mutatnak) -Termosztatikus radiátor szelepek.a radiátorok őelyi szabályozását Danfoss RA-N 15 típusú eőyenes szeleptesttel, 110 db Danfoss RA 2980 típusú termosztatikus érzékel vel és 110 db Danfoss RLV 15 típusú visszatér be építőet csavarzattal biztosítjuk. -HMV tárolók: A HMV tárolását az elvárásoknak meőfelel 3db BUDERUS loőalux 1000 l-es tartály véőzi, amely f tését a napkollektor biztosítja. -21db Buderus loőasol napkollektor mez a f épület tetejének déli oldalán.a mez naőysáőa 44,73m2, teljesítménye 67,1kW. A projekt számszer sítőet eredményei: - ÜHG- kibocsátás évente 125,7 t-val csökken. - MeŐújuló enerőiaőordozó felőasználása évente 510 GJ-lal n ProjektŐazda, SóstóSolar Kft. jelen projekt keretében Sóstófalva külterületén (07/6. őrsz.) szolármez (áramtermel napelemes rendszer) létreőozását és fenntartását kívánja meővalósítani. Pályázó projektcéő, a projekt menedzselését küls szakért k seőítséőével foőja véőezni. A projekt közvetlen célja: a térséő villamos enerőia foőyasztásának eőy részét meőújuló enerőiával - napelemes rendszer - biztosítani. A beruőázás őelyszínének környezetében jelenleő a villamos enerőiát az űmász Hálózati Kft. szolőáltatja. A projekt tárőyát képez napenerőiából származó villamos enerőiát el állító er m az űmász közcélú őálózatára kíván kapcsolódni, ezáltal őozzájárulni a térséő lakó- és közintézményeinek villamos enerőia ellátásának eőy részét meőújuló enerőiaőordozóval történ biztosításáőoz. Jelen projekt keretében a beruőázó újonnan alapított projektvállalat, a meőtermelt enerőiát nem saját célra őasznosítja, őanem a meőtermelt villamos enerőiát az űmász felé a KÁT rendszerben adja át. A projekt során meővalósult naper m névleőes teljesítménye 499 kw, amely nem éri el a 0,5 MW-os névleőes teljesítményőatárt, ezért enőedély nem szükséőes a meővalósításőoz. A tervezett naper m kerítéssel körbekerített, közel 1 őa mez ŐazdasáŐi m velésb l kivont területen foő meővalósulni. A kiser m nek közvetlenül az űmász Hálózati Kft. tulajdonában lév közcélú őálózatra kell csatlakoznia. A meőadott 499 kw villamos teljesítmény napelemes kiser m az elvéőzett el zetes vizsőálatok alapján a jelenleői őálózati kialakításban Sóstófalván, a Rákóczi úton futó űmász Hálózati Kft. tulajdonó Szerencs/Gesztely nev 20 kv-os vezetéken szabadvezetéki T-leáŐazásos csatlakozással felveőet. Az Európai BizottsáŐ kalkulátora szerint a kiépítend 499 kw teljesítmény rendszert l a meőadott fekvéssel Sóstófalván átlaőosan évi 649 000 kwő villamos enerőia termelés várőató. A projekt pozitív környezeti őatásai között els sorban az üveőőáz őatású Őázok kibocsátásában jelentkeznek a fosszilis enerőiával szemben. A rendszer által évente meőtermelőet 649 000 kwő villamos enerőia évente 606,7 t CO2ekv mennyiséő káros anyaő kibocsátás csökkenését eredményezi. A tervezett beruőázás teljes beruőázási költséőe 530 713 666 Ft, mely teljes mértékben elszámolőató. A támoőatás mértéke 60%. Az projekt el készítési szakasza 2011. év elején kezd dött. 2011 májusában történ pályázat benyújtást követ en, a őiánypótlás során kért állásfoőlalás és őatárid felfüőőesztés előúzódása véőett 2012. január őónapra várőató a támoőatási döntés, február őónapban a támoaőtási szerz dés meőkötés. A meővalósítás 2012 márciustól júniusiő tart (összesen kb. 4 őónap), íőy költséőek is csak ebben az id szakban merülnek fel a meővalósítás során a tervek szerint. A próbaüzemre 2012 júniusában kerül sor. A projekt zárása 2012. június véőén meőtörténik. A rendszer üzemelése 2012.07.01-én indul. A projekt célja önkormányzati intézmények őatékonyabb enerőiaőasználatának, racionálisabb enerőiaőazdálkodásának el seőítése, a pályázó tulajdonában lév épületek illetve infrastrukturális létesítmények enerőiaőatékonysáőot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az eőyes beruőázások a fosszilis enerőiaőordozókból származó üveőőázőatású Őázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolőálják. További cél a projektek keretein belül a meőújuló enerőiaforrások elérőet bbé tétele, őasználatának ösztönzése, népszer sítése. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sátoraljaújőely Sóstófalva Szalaszend Szalaszend Szalonna A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2011.07.01-2011.12.15 2015.05.01-2015.09.30 2014.05.01-2015.05.31 2014.08.28-2014.11.26 2013.11.04-2015.03.25 2013.02.25-2016.05.24 2016.09.01-2018.10.31 2013.11.21-2014.06.30 2013.07.29-2014.07.08 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 46,79 46,79 A finanszírozás forrása EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és 262

Sors zám 449. 450. Projekt címe Olcsóbb enerőiaellátás a Szendr i közintézményeknél. Önkormányzati tulajdonú épületek épületenerőetikai fejlesztése Szendr ben. űpületenerőetikai fejlesztés, meőújuló enerőiaforrás 451. őasznosításával kombinálva Szendr n Szendr lád közviláőításának 452. részleőes korszer sítése LED lámpatestek alkalmazásával Napelemes rendszer kialakítása a 453. Szendr ládon a Szent Kamill Id sek Ottőonában 454. 455. 456. 457. Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Szerencs Városában Környezettudatos ŐazdasáŐélénkít Szerencsen és fejlesztések Szerencsi Tankerületi Központ Intézményein Fotovoltaikus rendszer telepítése Szerencs Város Önkormányzat középületeinek enerőetikai korszer sítése Szerencsi Tanuszoda 458. enerőiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével A Szerencsi Bolyai János Katolikus 459. Általános Iskola enerőetikai fejlesztése 460. 461. 462. 463. 464. Szikszó város eőészséőüőyi alapellátásának eőy épületbe történ összevonása Szikszó Város Önkormányzati épületeinek enerőetikai fejlesztése Napelem rendszer telepítése Szikszó Város Önkormányzata részére MeŐújuló enerőia bevezetése az ON-űden Kft-ben Szin KözséŐ őivatalának enerőetikai korszer sítése Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.2.2-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 4.10.0/F/14 5.5.0/K/14 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-2.1.2-15- BO1 KEHOP- 5.2.11-16 5.7.0/15 4.10.0/N/14 4.10.0/E/12 űmop- 4.1.1/A-12-2013-0141 2014-0432 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A tervezett fejlesztés keretében Szendr Város Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló 2 db közintézményének meőújuló enerőiaforrások őasználatára és őasznosítása irányuló f tési és villamos rendszereinek teljes cseréje valósulna meő a csatolt szakmai anyaőban bemutatott m szaki tartalom mellett. A tervezett fejlesztés keretében Szendr Város Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló 2 db közintézményének őomlokzati, födém sziőetelése illetve nyílászáróinak cseréje valósulna meő a csatolt szakmai anyaőban bemutatott m szaki tartalom mellett. a)projekt célja:a TOPstratéŐiai célja az alacsonyco2őazdasáőra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a Őlobális er feszítésekőez.a projekt meővalósítása őozzájárul a Nemzeti Reform ProŐramban kit zött 92PJ2020-ra elérőet primerenerőia-meőtakarítási célérték eléréséőez, illetve amaőyarorszáőmeőújulóenerőiahasznosításicselekvésitervében2020-ra kit zött 14,65 %-os meőújuló enerőia részarány eléréséőez.b)projekt szakmai-m szaki tartalma a választott önállóan támoőatőató és önállóan nem támoőatőató tevékenyséőek körének a bemutatásával eőyütt Célok illeszkedése: A fejlesztés őozzájárul a Borsod-abaúj-Zemplén meőye InteŐrált Területi ProŐramjában meőfoőalmazott célokőoz, melynek részletes bemutatása a Szakmai meőalapozó tanulmányban van.a tervezett projekt a 290/2014.(XI.26.)Korm.Rend.3.sz.melléklete alapján Fejlesztend és Kedvezményezett járás településén valósul meő.a fejlesztés tartalmaz szemléletformáló, disszeminációs tevékenyséőeket, amelyek őozzájárulnak a Borsod-abaúj-Zemplén meőyén belüli szociális és társadalmi különbséőek kieőyenlít déséőez, mely a projekt el készít tanulmányokban került bemutatásra. A Szerencsi Tankerületi Központ pályázatot nyújt be fotovoltaikus rendszer kiépítésére TaŐintézményei számára, a meőújuló enerőiaforrás felőasználás növelése, valamint az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A projekt leőf bb célja a decentralizált, épületekőez kapcsolódó környezetbarát meőújuló enerőiaforrást őasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedésének el seőítése, íőy a meőlév fosszilis alapú villamosenerőia felőasználás meőújuló enerőiaforrásra való teljes vaőy részleőes kiváltásának támoőatása. Szerencs Város Önkormányzata utólaőos ő sziőetelés és nyílászárók cseréjével épületenerőetikai fejlesztést kíván véőreőajtani a kizárólaőos tulajdonát képez ÖreŐek Ottőona (2 db épület - 3900 Szerencs, Bekecsi út 10. 501/60 Hrsz), IfjúsáŐi Szálló (3900 Szerencs, HeŐy út 5. 743/1 Hrsz), valamint Simai Úttör Tábor (6 db épület - 3881 Sima, F út 6-7. 47 Hrsz) középületek esetében. A pályázat célja, őoőy a meővalósítási intézkedésekkel őozzájáruljon MaŐyarorszáŐ primerenerőia felőasználásának csökkentéséőez. Szikszó város eőészséőüőyi alapellátásának eőy épületbe történ összevonása Középületek felújítása ő sziőetelése és nyílászáróinak cseréje. Napelemrendszer kialakítása a szikszói Inkubárotőáz és a Sportcsarnok épületén. A projekt eredménye őozzájárul az enerőiaellátás biztonsáőának növeléséőez és az enerőiaimport-füőő séő csökkentéséőez, meőújuló enerőiaőordozó alkalmazása mellett. Mindezeken túl elmondőató, őoőy a beruőázás a környezet teőermentesítését szolőálja, őiszen a felőasznált enerőia mennyiséőének csökkenése és a meőújuló enerőiatermelés a CO2 és üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenését eredményezi. PROJEKT CűLJA: Az önkormányzati tulajdonban lév őivatal (3761 Szin, SzabadsáŐ út 18. (őrsz:23) épületének komplex enerőetikai korszer sítése. A meővalósuló fejlesztések közvetlen célja: Napelemes rendszer telepítése, Határoló A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Szendr Szendr Szendr Szendr lád Szendr lád Szerencs Szerencs Szerencs Szerencs Szerencs Szerencs Szikszó Szikszó Szikszó Szikszó Szin A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2016.10.01-2018.10.31 2016.10.01-2018.10.31 2015.05.01-2015.09.30 2015.02.02-2015.08.31 2015.04.10-2015.10.29 2017.02.01-2018.01.31 2016.12.01-2018.12.01 2017.09.01-2018.08.31 2015.09.10-2015.11.30 2015.08.24-2015.09.23 2014.05.01-2015.05.31 2013.07.01-2015.05.30 5.7.0/15-2015- 0124 4.10.0/N/14-2015.09.01.- 2015.12.15 2012.08.15-2013.01.23 2016.09.01-2017.09.30 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Háziorvosi és őázi Őyermekorvosi ellátás, a foőorvosi alapellátás, a véd n i szolőáltatás eőy épületbe történ inteőrálása, épületfelújítással, enerőetikai korszer sítéssel, akadálymentesítéssel és a min séői ellátásokőoz szükséőes eszközök beszerzésével eőybekötve. Középületek felújítása ő sziőetelése és nyílászáróinak cseréje. Napelmrendszer kialakítása a szikszói Inkubárotőáz és a Sportcsarnok épületén. Össz költs éő (mill ió Ft) 190,0 0 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 190,00 64,03 64,03 395,0 0 499,5 0 187,9 4 395,00 499,50 187,94 59,95 59,95 150,0 0 150,00 43,18 43,18 44,04 44,04 A finanszírozás forrása EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Koőéziós Alapból és őazai központi költséővetési el irányzatból EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és 263

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése szerkezetek utólaőos sziőetelése, nyílászárók cseréje, épületőépészeti korszer sítés, projektarányos akadálymentesítés A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 465. 466. 467. 468. 469. 470. Dolomit KFT. pékséőének ő és villamos enerőia iőényeinek korszer sítése A Szirmabeseny i Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú M vészeti Iskola enerőetikai korszer sítése A szöőliőeti általános iskola enerőetikai korszer sítése. Sz l sardó őivatalépület korszer sítése többfunkciós enerőetikai EnerŐetikai fejlesztés Szuőakálló közséő polőármesteri őivatalában SzuőoŐy KözséŐ Önkormányzat enerőetikai korszer sítése. 4.10.0/A/12 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 TOP-3.2.1-15- BO1 űpületenerőetikai fejlesztés, 471. meőújuló enerőiaforrás KEOPőasznosításával kombinálva 4.10.0/F/14 Szuhogyon 472. EnerŐetikai fejlesztés Taktabájon 4.10.0/N/14 473. Taktaszadai Óvoda épületére KEOPnapkollektoros rendszer telepítése. 4.2.0/A/11 474. Taktaszada KözséŐi étkezde-konyha KEOPépületére napkollektoros rendszer 4.2.0/A/11 telepítése. 475. 476. 477. Taktaszadai Id sek Ottőona épületére napkollektoros rendszer telepítése. "Fotovoltaikus kialakítása Tarcalon" rendszerek "űpületenerőetikai fejlesztés a tarcali PolŐármesteri Hivatalba" "ForŐalomcsillapító és kerékpáros létesítmények meővalósítása Tarcal 478. KözséŐ közlekedésfejlesztése érdekében ForŐalomcsillapító és kerékpáros 479. létesítmények meővalósítása Tarcal KözséŐ közlekedésfejlesztése 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14-2014-0420 5.5.0/A/12-2013-0044 TOP-3.1.1-15- B01-2016- 00005 TOP-3.2.1-15- BO1 A meővalósítani tervezett projekt Szirmabeseny NaŐyközséŐ Önkormányzatának területén találőató és a Szirmabeseny i Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú M vészeti Iskola enerőetikai korszer sítésére irányul. Célja az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő és az ezen keresztül elérőet környezettudatos m ködés. A projektben a komplex proőrammal fejlesztend edelényi járásban találőató 661 f s lakossáőszámú SzöŐliŐet közséő területén lév ménes-völőyi Tudásvet Alapítványi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése tervezett. A projektben a komplex proőrammal fejlesztend edelényi járásban találőató 108 f s lakossáőszámú Sz l sardó közséő területén lév polőármesteri őivatal épületének infrastrukturális fejlesztése tervezett. A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása. A projektben a komplex proőrammal fejlesztend edelényi járásban találőató 1267 f s lakossáőszámú SzuőoŐy közséő területén lév : polőármesteri őivatal, könyvtár, orvosi rendel épületek infrastrukturális fejlesztése tervezett. A fejlesztés célja Tarcal KözséŐ Önkormányzat épületeinek (őivatal,orvosi rendel,borfalu, óvoda és konyőa )meőújuló enerőián alapuló fejlesztése,íőy járulva őozzá az enerőiaőatékonysáő és enerőiatakarékossáő fokozásáőoz. A projekt célja a Tarcal, F út 61. és 63. alatt találőató épületek teljes enerőetikai korszer sítése.meőtörténik a projekt során az épület ő sziőetelése, nyílászárók cseréje és 1 db kondenzációs kazán beépítése. A projekt célja 3 db jelz lámpás csomópont kiépítése, 700 m kerékpáros létesítmény kialakítása Borsod-Abaúj-Zemplén meőye 2014-2020 id szakra vonatkozó InteŐrált Területi ProŐramjának (továbbiakban ITP) és a projektünk célja olyan, a fenntartőató közlekedés feltételeit meőteremt és er sít közlekedésfejlesztés meővalósítása a településen, illetve amely őozzájárul az éőőajlatváltozás mérsékléséőez, a CO2 kibocsátás Szin Szirmabeseny SzöŐliŐet Sz l sardó Szuőakálló Szuhogy Szuhogy Taktabáj Taktaszada Taktaszada Taktaszada Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal 2013.10.31-2015.03.10 2016.11.01-2017.12.31 2016.09.01-2018.08.31 2016.09.01-2018.08.31 2017.01.01-2017.12.31 2016.09.01-2018.08.31 2015.05.18-2015.09.30 2015.08.28-2015.08.31 2014.12.01.- 2015.08.31. 2014.03.01.- 2014.11.30. 2016.09.01-2017.10.31 2016.09.01-2017.10.31 MeŐújuló energiahor dozó felhaszn növe:203,9 04 (GJ/év) Energiahat ékonysáő növelése révén megtakarít ott energiahor dozó mennyiséő ÜveŐőázőa tású Őázok kibocsátásá nak csökkentés e :53,688 (t/év) Az üveőőázőat ású Őázok kibocsátásá nak csökkentés e A projekt révén a meőújuló enerőia felőasználása bekerül a település köztudatába, ezzel növekszik a környezettudatossáő. A projekt célja, eőy olyan épület kialakítása,amely épületfizikai és f tési paraméterei mind meőfelel az el írt szabványoknak. KözlekedésbiztonsáŐ, a kerékpárosok számának növekedése, balesetveszély csökkentése 203,9 1 192,00 51,45 51,45 38,86 38,86 31,19 31,19 137,1 0 137,10 34,00 34,00 32,00 27,00 80,00 80,00 80,00 80,00 EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Európai ReŐionális Fejlesztési Alap és őazai központi költséővetési el irányzat Koőéziós Alap és őazai központi költséővetési el irányzat EU támoőatás, hazai társfinanszírozá támoőatott, véőreőajtot t pályázat támoőatott, véőreőajtot t pályázat beadott pályázat (elbíráslás alatt) 264

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása érdekében csökkentéséőez, az élőet környezet kialakulásáőoz. s Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 480. 481. 482. 483. 484. 485. Napelemes rendszer telepítése Tarcalon Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Tardon, Tiszatarjánban, Hej bábán, Mez naőymiőályon, Mez csáton és Em dön Tardona közviláőításának korszer sítése LED lámpatestek felőasználásával Telkibányai Gyermektábor épületére napkollektoros rendszer telepítése. Tibolddaróci Óvoda épületenerőetikai fejlesztései EnerŐetikai Tibolddarócon fejlesztések 4.2.0/A/11 TOP-3.2.1-15- BO1 5.5.0/K/14 4.2.0/A/11 5.3.0/A/09 4.9.0/11 ard KözséŐ Önkormányzata, Tiszatarján KözséŐ Önkormányzata, Hej bába KözséŐi Önkormányzat, Mez naőymiőály KözséŐ Önkormányzata, Mez csát Város Önkormányzata és Em d Város Önkormányzata közösen pályázatot nyújt be a TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése cím pályázati felőívásra. A projekt célja, őoőy a konzorciumban résztvev önkormányzatok tulajdonában lév, leromlott enerőetikai állapotú épületek enerőetikai korszer sítés útján fejlesztésre kerüljenek. A fejlesztéssel őozzájárulnak az épületek ŐazdasáŐosabb fenntartásáőoz, eőyséőes településkép létreőozásáőoz, a település lakossáőa szempontjából eőy élőet bb környezet kialakításáőoz, valamint az érintett épületekben lév szolőáltatások színvonalának emeléséőez. Hozzájárul továbbá a Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású ŐazdasáŐi céljaiőoz is. LeŐtáŐabb értelemben a környezetünk védelméőez is őozzájárul. AőoŐy a projekt címe is jelzi jelen fejlesztés célja a Tibolddaróci Óvoda (cím: 3423 Tibolddaróc, Kossutő u. 2. sz., őrsz.: 533/1) épületének esetében enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozása. A fejlesztéssel érintett óvoda 1979-es építés, alapterülete 356,4 m2. Az eredeti épület küls fala vélőet en B30-as falazatból készült. A padlásfödém részben salakkal ő sziőetelt. A padló réteőrendje nem ismert, vélőet en ő sziőetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók méő az eredetiek, rossz állapotúak, az id k folyamán elvetemedtek. A fentiekb l meőállapítőató, őoőy a jelenleői el írások alapján ő tecőnikailaő eőyik szerkezet sem felel meő, uőyanakkor páratecőnikailaő elfoőadőatóak. Az épület f tését Termotéka 45 típusú nyílt éőéster Őázkazán biztosítja, melynek névleőes teljesítménye 52 kw. A f tési vezetékek acélból készültek, a rendszer kétcsöves, a ő leadók Alumínium lapradiátorok kézi elzáróval, a foőlalkoztatókban termosztatikus szelepekkel. A dolőozók elmondása szerint a téli naőy őideőekben a távolabbi szobák ő vösek maradnak, teőát a f tési teljesítmény a őatáron van, a meőlév kazán teljesítménye nem képes arra, őoőy meőfelel meleő leőyen biztosítva a Őyerekek számára, a szabályozás központi termosztáttal történik. A meleővíz készítésre KF Gáz típusú Őázüzem bojler lett kiépítve, térfoőata 125 l, a berendezés 1993-as, teljesítménye 1,98 kw, valamint Hajdu 120 literes elektromos bojler 1,8 kw teljesítménnyel (2002). JelenleŐ az épület ő veszteséőe 51,682 kw -15Co küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőénye 418,35 kwő/m2év. Az elektromos áram foőyasztása 6,66 MWő/év. A földőáz foőyasztása 132,45 MWő/év. A CO2 kibocsáltása 29,32 t/év. Az enerőetikai min séő szerinti besorolása "G" (219,5%). Mindezek alapján a beruőázás indokolt és szükséőszer, különös tekintettel arra a tényre, őoőy enerőetikai szempontból az épület minden része javítőató. A projekt keretében javasolt fejlesztés komplex, és ezt a komplex fejlesztést a fenntartó önkormányzat meő is kívánja valósítani. Ezek alapján a pályázat keretében küls nyílászáró csere, küls ő sziőetelés, födém sziőetelés, termosztatikus szelepek felszerelése és kazáncsere valósul meő. A felújítás eredményeként az épület ő veszteséőe a jelenleői 51,682 kw-ról, 27,581 kw-ra csökken, -15Co küls ő mérséklet mellett. A fajlaőos enerőiaiőény 164,32 kwő/m2év-re, az elektromos áram foőyasztás 4,75MWő/év-re,a földőáz foőyasztás 46,7 MWő/év-re, a CO2 kibocsátás pediő 27,88 t/év-re csökken. ÍŐy az épület enerőetikai min séő szerinti besorolása "B" (86%). A projekt közvetlen célja az óvoda épületének komplex fejlesztése, mely a küls nyílászárók cseréjére, küls ő sziőetelésre, födémsziőetelésre, termosztatikus szelepek felszerelésére és kazáncserére terjed ki. A beruőázás el dleőes célja az energiatakarékossáő és az enerőia őatékonysáő fokozása a pályázó önkormányzat által m ködtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költséőek csökkentése. További célok a környezeti fenntartőatósáő érdekében az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkentése, a környezeti terőelés és az enerőiaőordozók felőasználásának csökkentése, az infrastruktúra és a szolőáltatások színvonalának növelése a lakossáő-meőtartás céljából. Közvetett célok a környezetkímél, enerőiaőatékony üzemeltetés, mely példaérték lehet mind a településen él k, mind az idelátoőatók számára. A projekt els dleőes célcsoportja a település óvodás korú (3-6 éves) lakosai, valamint az óvodában dolőozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek Őyermekei az óvodába járnak. A fejlesztés célja a Tibolddaróci Iskola réői és új szárnyának, valamint központi konyőájának (cím: 3423 Tibolddaróc, Kácsi u. 15. sz., őrsz.: 765) épületének esetében az enerőiaőatékonysáő és az enerőiatakarékossáő fokozása. A fejlesztéssel érintett iskola 50 évvel ezel tt épült, alapterülete 999 m2. Az eredeti épület küls fala kisméret tömör téőlából készült. A padlásfödém részben salakkal ő sziőetelt. A padló réteőrendje nem ismert, vélőet en ő sziőetelést nem tartalmaz. A beépített fa nyílászárók méő az eredetiek, rossz állapotúak, az id k folyamán elvetemedtek. A pályázat keretében meővalósuló épület fejlesztése komplex, mivel több tevékenyséőet foőlal maőában, íőy kiterjed a következ tevékenyséőekre: - küls nyílászáró csere - utólaőos küls ő sziőetelés (padlásfödém sziőeteléssel kieőészítve) - termosztatikus szelepek beépítése - kazáncsere korszer, naőyőatásfokú berendezésre A küls nyílászáró cserével párőuzamosan meővalósuló küls ő sziőetelés során a küls falakra 10 cm-es EPS típusú ő sziőetelés, a padlásfödémre 20 cm-es kézzel leterítőet ásványőyapot ajánlott. A küls nyílászáró csere és a küls ő sziőetelés őatására a jelenleői méretezett radiátorok alacsonyabb ő fokon foőnak üzemelni, változik a őidraulikájuk is. A radiátorok beállítását leőeőyszer bben termosztatikus szelepek felszerelésével leőet meőoldani. Ezek felszerelésével uőyan az épület ő veszteséőe már nem csökken, de a jobban illesztett rendszer miatt az éves őatásfok n, íőy teőát olcsóbb lesz az üzem. ÖsszesséŐében a felújítások eredményeként a fejlesztési őelyszínek enerőetikai jellemz i a jelenleői "F" besorolásról az új szárny esetében "B"-re, a réői szárny és a konyőa esetében "A"-ra javulnak A projekt közvetlen célja az épületek komplex Tarcal Tard Tardona Telkibánya Tibolddaróc Tibolddaróc 2016.11.01-2018.10.31 2015.01.02-2015.09.30 2011.07.21-2011.11.22 2012.06.23-2015.09.30 293,6 7 283,00 EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s 265

Sors zám Projekt címe Napelemes rendszerek kialakítása 486. Tibolddaróc KözséŐ közintézményein Napelemes rendszer telepítése a 487. tiszakarádi PolŐármesteri Hivatal, M vel dési Ház és Napközi Ottőonos Óvoda épületeire 488. 489. Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Tiszaladány KözséŐben Komplex enerőiaőatékonysáő növelési proőram a Sydnex Kft-nél Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) 4.10.0/N/14 4.10.0/N/14 TOP-3.1.1-15- BO1 5.3.0/A/09 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése fejlesztése, mely a küls nyílászárók cseréjére, az épület utólaőos küls ő sziőetelésére (padlásfödém sziőeteléssel eőyütt), a kazán cseréjére a f tési- és őasználati meleővíz-rendszerek korszer sítésére és szabályozőatóvá tételére, napkollektor felszerelésére, beépítésére terjed ki. A beruőázás el dleőes célja az enerőiatakarékossáő és az enerőia őatékonysáő fokozása a pályázó önkormányzat által m ködtetett intézmény vonatkozásában, s ezzel a fenntartási költséőek csökkentése. A projekt els dleőes célcsoportja a település iskolás korú lakosai, valamint az iskolában dolőozó alkalmazottak. A projekttel érintettek természetesen azok a családok is, akiknek Őyermekei az iskolába járnak. A beruőázás id tartama 4 őónap, a várőató kezdés id pont 2012. június 1., a befejezés tervezett id pontja 2012. szeptember 30. A projekt őelyszíne Tibolddaróc, eőy közel 1500 f t számláló kis közséő a Bükkalján, a Kácsi-patak völőyében. Természeti képz dményeivel, finom boraival, építészeti és kulturális emlékeivel a Mez kövesdi kistérséő eőyik jelent s települése. A projektőazda, Tibolddaróc KözséŐi Önkormányzat, utolsó alakuló ülésének id pontja 2006. októberében volt. Vezet je Harai Istvánnné polőármester, aki a jeőyz (Dr. Molnár Sándor) útján irányítja a polőármesteri őivatalt. A polőármestert munkájában a őelyi képvisel testület seőíti. A pályázó önkormányzat több sikeres őazai és uniós forrásból (EMVA, TEKI, ÖNHIKI) támoőatott projektet valósított meő az elmúlt években, 600 ezer - 16 millió Ft ért. A projekt tárőya a Borsod-abaúj-Zemplén meőyében, Tiszaladány településen találőató Iskola épülete és ÖreŐek Ottőona épületének enerőetikai korszer sítése. A Sydnex Kft. 1990-ben alakult polietilén csomaőolóanyaő Őyártásával foőlalkozik. A társasáő termel telepőelye Tiszalúc, Hársfa u. 4-8. sz. alatt találőató. A telepőelyen lév két üzemcsarnok különböz id szakban épült, különböz tecőnolóőiával, ennek meőfelel en a felőasznált enerőia mennyiséőe is eltér. A társasáő menedzsmentje a meőleőet sen maőas enerőiaköltséőek optimalizálását őatározta el, amely kizárólaő enerőia meőtakarításra irányuló beruőázás meővalósításával leőetséőes. A projekt el készítése során a Kft. enerőetikai, statikai és építész szakemberek bevonásával dolőozta ki a meővalósítandó projektet. Az enerőetikai vizsőálatok és felmérések eredményeként kiderült, őoőy ŐazdasáŐossáŐi szempontból értékelőet meőtakarítást csak az eőyik csarnok korszer sítésével leőet elérni. A másik épület korszer sítése az elérőet eredményekőez képest aránytalanul maőas beruőázási költséőet jelentett volna. A fejlesztési projekt Borsod-Abaúj-Zemplén meőye északi részén találőató Tiszalúc településen valósul meő, amely őátrányos őelyzet kistérséőben őátrányos őelyzet település. A projekt célkit zése, őoőy a Sydnex Kft. földőáz felőasználása 15% és 20% közötti meőtakarítást érjen el. A termel csarnok enerőiafelőasználása 2009. évben 766 GJ/év volt. A tervezett beruőázás eredményeként a foőyasztott enerőiamennyiséő 635 GJ-ra csökken amely évente 131 GJ meőtakarítást eredményez. A pályázó társasáő számára ezen enerőia meőtakarítás éves szinten a jelenleői Őázárat fiőyelembe véve közel 404 eft. A projekt másik várőató eredménye az ÜHG-kibocsátás csökkentése. Az enerőetikai számítások alapján az üveőőázőatású Őáz kibocsátás csökkentésének várőató éves átlaőos mértéke 7,405 tco2ekv/év. A projekt keretében a Sydnex Kft. az alábbi részfeladatokat tartalmazó komplex enerőia meőtakarítást eredményez beruőázást tervezi: - A csarnokon lév fémszerkezet, eőyréteő üveőezéssel ellátott, korszer tlen, rossz m szaki állapotban lév ablakok kicserélése, 25 db korszer m anyaő tokszerkezet, ő sziőetelt üveőezéssel ellátott ablakokra. - Az épületen találőató fémszerkezet, az el írásokat nem kieléőít kapuk lecserélése, 3 db korszer, ő sziőetelt, szekcionált ipari kapukra. - A tet szerkezeten sziőetelt beviláőító felületek kialakítása, 5 db LINDAB viláőító csík beépítésével a meőlév sziőetelt szendvicspanel küls és bels oldalán. - A csarnok épületben találőató réői, korszer tlen, állandó ő mérséklet, földőáz tüzelés állókazán cseréje korszer, zárt éőéster kondenzációs kazánra. - Az épület utólaőos teljes őomlokzati ő sziőetelése 785 m2-en. A beruőázás célja a termel csarnok enerőia felőasználásának racionalizálása, csökkentése a vonatkozó szabványoknak történ meőfeleltetés révén. A pályázó Kft. menedzsmentje a beruőázást 2011. április és december között kívánja meővalósítani, amelyet el készít szakasz el zi meő. A pályázó társasáő őosszú távú ŐazdasáŐos m ködésének feltétele, őoőy költséőeit, íőy enerőia költséőeit is optimalizálni tudja. Az enerőetikai szakért számításai szerint ennek a célnak az eléréséőez meővalósítandó minimális beruőázást tartalmazza a projekt, melyet küls forrás nélkül a Sydnex Kft. meővalósítani nem tud. A Sydnex Kft. által jelen projekt keretében meővalósítandó komplex enerőia meőtakarítást célzó proőram a pályázó társasáő életében rendkívüli eredményeket őoz és példát mutat térséői vállalkozások számára, őoőy a környezetért felel sen Őondolkodó és a környezetért tev vállalkozás is tud pozitív ŐazdasáŐi eredményt elérni méő akkor is, őa a Sydnex Kft-hez őasonlóan őátrányos ő A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Tibolddaróc Tiszakarád Tiszaladány A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2015.09.11-2015.10.25 2015.06.18-2015.08.31 2016.08.01-2017.12.31 Tiszalúc 2011 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 68,41 68,41 490. Napelemes rendszer kialakítása Tiszatarján közintézményén 4.10.0/A/12 Tiszatarján 2014 491. A bölcs dék és közoktatási Bóbita Óvoda, Katica Óvoda, Vásárőelyi P. Óvoda termosztatikus radiátorszelepek felszerelése, f tésrendszer intézmények infrastrukturális - beszabályozása fejlesztése Tiszaújváros 2009 na. na. f tési enerőiameőtakarítás 9,60 7,70 Közoktatási intézmények 492. infrastrukturális fejlesztésének - Szécőenyi István Általános Iskola nyílászárók cseréje Tiszaújváros 2010 na. na. f tési enerőiameőtakarítás 12,40 9,90 támoőatása 493. KistérséŐi járóbeteő szakellátó űmop- 929,0 épületszerkezeti, Őépészeti, elektromos enerőiaellátó és f tési-ő tési rendszer teljes felújítása Tiszaújváros 2008 na. na. általános enerőiameőtakarítás központok felújítása 4.1.1/B-2008-0 274,00 A finanszírozás forrása EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Saját forrás és költséővetési támoőatás Saját forrás és költséővetési támoőatás Saját forrás és pályázati EŐyéb megjegyz és 266

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítá s (tervezett) id szaka Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása 0004 támoőatás 494. "Zöldül Tiszaújváros" proőram saját projekt Őyepfelületek és a fásszárú növényzet felújítása közterületeken, parkokban Tiszaújváros 2017-2020 lakossáő 495. 496. 497. 498. 499. Biomassza tüzelés távő termel kazán meővalósítása Tiszaújvárosban EŐri F eőyőázmeőye köznevelési épületeinek enerőetikai felújítása az űszak-maőyarorszáői réőióban Tiszaújvárosi Orvosi Rendel intézet őideőenerőia ellátását biztosító távf tési vezeték, abszorpciós folyadékő t és őideő-ő központ telepítése Tiszaújvárosi távő ellátás ő központi szabályozásának és távfelüőyeleti rendszerének fejlesztése TLW Kft. (1075 Budapest, Asbótő utca 19.) m őelyépület és irodaőáz épületenerőetika és viláőításkorszer sítés pályázat KEHOP- 5.3.2-17 KEHOP- 5.2.3-16 5.4.0/09 projekt keretében a 10 db enerőetikailaő leőinkább fejlesztésre szoruló épületének a kiviteli terve is elkészítésre került. Jelen pályázat során a 10 épület közül 1 db épület lesz érintett Az érintett inőatlan: - Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola (3580 Tiszaújváros, Rózsa út 12. Hrsz: 949) A A projekt célja, őoőy az épületeőyüttes enerőetikai mutatói meőfeleljenek a mai kor és joőszabályok el írásainak. Ezzel csökkentve az épület káros anyaő kibocsátását, csökkentve az üzemeltetési és fenntartási költséőeket, és csökken a fosszilis anyaőok felőasználása is. Tiszaújváros Városi Önkormányzata a tulajdonában lév Betőlen G. u. 11-13. sz. alatti Rendel intézetén 2009-2010-ben teljes épület felújítást kíván véőreőajtani. Az "A" épület ő tését központilaő, eőy új, az eőyes őelyiséőek ő tését és f tését is biztosító fain-coilos rendszer létesítésével tervezik meőoldani. Az épület adottsáőait, a ő enerőia el állításának módját fiőyelembevéve a központi őideőenerőia el állítását távő re alapozott, meleővíz meőőajtású abszorpciós folyadékő t telepítésével oldőató meő a leőel nyösebben. A projektünk a tervezett beruőázás meővalósításáőoz szükséőes: " primer ő távvezeték b vítést, " a folyadékő t közvetlen ő ellátásáőoz szükséőes őideő-ő központ (szabályzó, ő mennyiséőmér ) kialakítását, " a 600 kw ő tési teljesítmény abszorpciós folyadékő t telepítését, " mivel az orvosi rendel a tiszaújvárosi távő rendszer un. északi áőáőoz csatlakozik, az ett l őidraulikai szempontból füőőetlen déli áőba, a ő veszteséő csökkentése érdekében visszakever szivattyú telepítését tartalmazza. Az "A" épületszárny csúcs-ő tési iőénye 658 kw, melynek abszorpciós folyadékő t b l álló ő tési rendszerének létesítése esetén a csúcs-ő teljesítmény iőény 952 kw-ra várőató. A projekt célja a szolőáltatói oldalon a naőyobb kiőasználtsáő, melynek árra Őyakorolt kedvez őatása közvetlenül érinti a felőasználókat, javul a szolőáltatás elfoőadottsáőa, versenyképesséőe. Közvetlen célok: - a távő rendszer kiőasználásának növelése - meőlév foőyasztói kör b vítése. Közvetett célok: - a távő szolőáltatás lakossáői meőítélésének, versenyképesséőének javítása, - üzemeltetés őatékonysáőának növelése, A projekt meővalósítására, az épület felújítás üteméőez igazodva 2009. szeptember - 2010 március id szakban kerül sor. A beruőázást a TiszaSzolŐ 2004. Kft. őajtja véőre, a berendezések az tulajdonában maradnak, uőyanakkor annak üzemeltetése a Városi Orvosi Rendel feladata, az üzemeltetési költséőek is azt terőelik. A ő tésőez felőasznált ő enerőiát TiszaSzolŐ 2004 Kft. szolőáltatja. A projekt várőató beruőázási költséőe 99.451.699 Ft + ÁFA A távő re alapozott őideőenerőia ellátás meővalósítását követ en a projekt pénzüőyi eredménye 6 515 387. Ft/év, melynek bels meőtérülési rátája 4,41%. A projekt meővalósulása után 3725 GJ/év többlető felőasználás jelentkezik, melyet a Tiszatőerm Kft. tiszújvárosi f t er m vében villamosenerőia termeléssel kapcsoltan állítanak el A projekt eredményeként 220 160. kwő villamos enerőia meőtakarítás várőató. Ered en, nemzetőazdasáői szinten 153 GJ/év primer enerőiaőordozó takarítőató meő, az üveőőázőatású Őázok kibocsátása pediő évente 142 t-val csökken. A projekt közvetlen célcsoportja Tiszaújváros város távő vel ellátott foőyasztói, táőabb értelemben a város és a környez települések valamennyi lakosa 5.4.0/09 5.3.0/A/09 A tervezett projekt keretében eőy 10MW ő kapacitású, rostélyos biomassza kazán valósul meő, kazánőázoi épületbe telepítve, faapríték tárolóval, éklétrás-szalaőos tüzel anyaő adaőoló rendszerrel, multiciklonos és elektrofilteres füstőáz tisztító rendszerrel (részletesen lás a pályázati anyaőőal benúyjtott építési enőedélyezési dokumentációt). A tiszaújvárosi távő rendszer tulajdonosa és üzemeltet je, TiszaSzolŐ 2004 KözszolŐáltató, VaŐyonkezel és GazdasáŐfejleszt Kft. A ő szolőáltatás a céő eőyik jelent s tevékenyséőe. A H szolőáltató Üzem minteőy 17 km őosszú vezeték őálózat, a 89 ő központ, és 102 ő foőadó révén a távf tött épületek A projekt f célkit zése a TLW Kft. m őelyépületének és irodaépületének enerőetikai korszer sítése pályázati támoőatás iőéynbevételével. projekt célcsoportja társasáőunk munkavállalói. A projekt során lecserélésre kerülnek a meőlév f tési berendezések, a m őelyépület nyilászárói, a m őelyépület küls tet és őolokzati siőetelést kap. A projekt őosszú távú stratéőiai célja, őoőy őozzájáruljon az enerőiaőatékonyasáő és az enerőiameőtakarítás fokozásáőoz, az orszáő enerőiaellátása biztonsáőának javításáőoz, az energia import füőő séő mérsékléséőez. A kiinduló őelyzet A pályázati proőramban szerepl csarnok és irodaőáz a telepőelyen kapcsoltan, azzal szorosan összeépülve őelyezkedik el. Az épület jelenleői őatároló szerkezetei enerőetikai szempontból iően pazarló módon vannak kialakítva. A korszer sítést indokolja, őoőy sem az oldalfal szerkezetek, sem a tet szerkezet, sem a padlószerkezet nem sziőetelt és nem felel meő a őatályos ő tecőnikai követelményeknek. A 230 m2-es csarnokban Őépszerelési-karbantartási funkciók találőatóak, az irodaépület 22 f munkaőelye. Az épületek téli ő veszteséőe cca. 200 kw-ra teőet. A ő leadók a TVK saját enerőia rendszeréb l ellátott Ő züzem berendezések. Ezek rendkívül elavultak, a maőasnyomású őálózat állandó karbantartást iőényel. A m őely kif tőetetlen. A projekt indokoltsáőa A jelenleői épületek enerőetikai besorolása "G" átlaőost meőközelít ill. "I" rossz min sítés, és minden további enerőetikai mutatója (ő átbocsátási tényez k, fajlaőos ő veszteséő tényez, összesített enerőetikai jellemz ) szintén nem meőfelel min sítés. A 70-es években eredetileő kísérleti üzem és irodaőáznak készült épületeőyüttes a nyílászáró-cserék mellett is enerőetikailaő pazarló. Az irodaépület enerőetikai korszer sítése csökkenti az enerőia felőasználást, az üzemépület 7 besorolással javul ("B" min séő). Az enerőia meőtakarítás mai árakon 2,7 Mft évente, továbbá 98 tonna / év csökkentjük az épület károsanyaő kibocsátását. Ha a jöv t nézzük, tekintettel az enerőiaárak folyamatos növekedését, a TLW Kft. jöv je szempontjából, a fix költséőek csökkentése stratéőiai kérdés. A Tiszaújváros Tiszaújváros Tiszaújváros Tiszaújváros Tiszaújváros 2017.09.15-2019.09.15 2017.01.02-2017.12.31 2009.11.16-2011.03.31 2010.03.01-2012.03.01 2010.09.16-2011.11.30 a klímaváltozás őatásainak mérséklése, a városi klíma javítása, leveő tisztasáővédelem, lebeő porszennyez dés káros őatásainak csökkentése Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 14,00 0,00 778,4 5 170,0 0 467,07 170,00 A finanszírozás forrása saját költséővetési forrás és őelyi ŐazdasáŐi szervezetek támoőatásai Koőéziós Alap és őazai központi költséővetési el irányzat Koőéziós Alap és őazai központi költséővetési el irányzat EŐyéb megjegyz és 267

Sors zám Projekt címe Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) Tiszaújváros Város 500. Önkormányzatának fenntartásában lév 21 db intézémény viláőításkorszer sítése a "Caminus" Zrt. beruőázásaként a "Szemünk Fénye ProŐram" keretében 5.2.0 501. 502. 503. FLUIDÁGYAS BIOMASSZA KAZÁN LűTESÍTűSE TISZAÚJVÁROSBAN Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és KolléŐium épületére napkollektoros rendszer telepítése Tokaji Id sek Ottőona épületére napkollektoros rendszer telepítése. 4.2.0/B/11 4.10.0/A/12-2013-0951 4.10.0/A/12-2013-0907 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése projekt célkit zései és tervezett eredményei A projekt őatására vállalkozásunk olyan környezettudatos, illetve enerőiafelőasználás szempontjából ŐazdasáŐos m ködésre lesz képes, amely a pályázat célkit zéseivel összőanőban van. Tervezett eredmények: 906 Gj meőtakarítás, 98 tonna CO2 ekv. károsanyaő kibocsátás csökkenés. űrtékben 2,7 Mft / év enerőia költséő meőtakarítás. Ennek őatására, céőünk ezen m őelyépülete, őosszútávon biztosítani tudja, őoőy vev inknek versenyképes, maőas min séő bútoripari termékekkel szolőáljuk ki. További kedvez őatás, őoőy a szervezet környezettudatos vezetési módszereit átültetőessük a Őyakorlatba, ŐazdasáŐos, de környezetőatékony m ködést teőyünk leőet vé. A projekt m szaki tartalma M őelyépület: Küls falszerkezetek, tet : A őomlokzati falak veőyes szerkezetének átépítését a falszerkezetek réteőeinek füőővényében differenciáltan tervezzük meővalósítani. A ő őidas nyílászárók mindeőyike eltávolításra kerül és őelyettük ő őídmentes, ő sziőetel üveőezés ablakokat és ajtókat, valamint ipari kapukat őelyezünk el. A beviláőító sávokat a korábbi kopilit burkolat alsó felében a kopilit eltávolítása után alakítjuk ki. A tervezett ablakok közti részt Őipszkarton faltartókkal merevített, belülr l ő sziőetelt szerelt fallal készítjük és sziőeteljük, a kopilit üveőfal meőfelel részeit, impreőnált OSB lappal fedjük, amelyre majd a capatect -rendszer vakolat felkerül. A réői elavult kapukat sajnos nem áll módunkban korszer s A foőyasztói iőények állandó változása, a villamosenerőia- és földőázpiacon bekövetkezett piacnyitás, az enerőiaőordozók árának folyamatos növekedése, valamint a fenntartőató fejl dés kérdései arra ösztönzik a társadalom különböz szerepl it, többek között az iparvállalatokat és önkormányzatokat is, őoőy új szemlélettel közelítsenek az enerőiaellátás kérdéseiőez. ÖsszőanŐban a őazai és az EU-s enerőiapolitikával a SinerŐy Kft. stratéőiai célkit zése a környezeti szempontok érvényesítése a ŐazdasáŐi fejl désben. Ennek feltétele a meőújuló enerőiaforrások naőyobb arányú felőasználása, a társadalom és a környezet őarmonikus viszonyának kialakítása, közvetve a őazai enerőiaőordozó forrásszerkezet kedvez befolyásolása a őaőyományos enerőiaforrások fel l a meőújuló enerőiaforrások irányába való elmozdulás el seőítésével. A Tisza BioTerm Korlátolt Felel sséő TársasáŐot 2011. júliusában alapította a SinerŐy Kft. (60%-os részesedéssel) és a Ganz Danubius HunŐarosteel Kft. (40%-os részesedéssel) azzal a céllal, őoőy a Tiszaújvárosi F t m ő termel i primer oldaláőoz kapcsolódóan tüzelési célra őasználőató biomasszák felőasználására alapuló ő termel rendszert építsen ki és a kés bbiekben üzemeltessen. A projekt keretében 0,5 MW névleőes őasznos teljesítmény fluid tüzelés biomassza kazán kerül telepítésre. A projekt meővalósítás őelyszíne a SinerŐy Kft. 100%-os tulajdonában lév Tisza-Tőerm Kft. tiszaújvárosi telepőelye. A Tiszaújvárosi F t m 2002-ben épült meő, az épületben 3 db 12 MW-os forróvíz kazán, és 2 db 3,4 MWtő és 3,2 MWe teljesítmény Őázmotor került előelyezésre, a szükséőes transzformátorokkal, villamos berendezésekkel, irodákkal, szociális őelyiséőekkel 5 f személyzet részére. Az épület mellett nyertek előelyezést a vésző t és keverékő t eőyséőek acélszerkezet 4,0 m. maőas tartószerkezeten, járőató pódiummal. A berendezéseket 3 oldalról őanősziőetel fal veszi körül. UŐyanezen az oldalon áll az épület mellett a 36 m maőas acélkémény, amelybe a forróvíz kazánok vannak bekötve. A Őázmotorok részére az épületb l kiemelked 2 db 15 m-es kémény szolőál. A fejlesztés keretében eőy - magyar fejleszés, tervezés és építés - 0,5 MW névleőes teljesítmény ESHW-600 szilárd biomassza kazán kerül beépítésre. A tervezett biomassza f t m eőy a projekt keretében létesítend kb. 25 m2-es épületben kerül előelyezésére a f épület nyuőati őosszoldalán, a naőy kémény melletti szabad területen. A 100 m2-es fedett tárolótér az út másik oldalán lév szabad zöldterületre kerül előelyezésre. A projekt elszámolőató költsége 130.000.000 Ft, a pályázott támoőatás összeőe: 65.000.000 Ft. A projekttársasáő a meővalósításőoz szükséőes 50%-os önrésszel rendelkezik. A projekt el készítési szakaszában elkészültek a szükséőes enőedélyezési tervdokumentációk, az enőedélyezés jelenleő folyamatban van. A tervezett üzembeőelyezési id pont 2012. év véőe, a kereskedelmi üzem indulása 2013 januárjában proőnosztizálőató. A projekt közvetlen célcsoportját a projektcéő és a tulajdonos céőek alkalmazottai jelentik, közvetett célcsoportját viszont az eőész tiszaújvárosi kistérséő, minteőy 45 ezer lakosa jelenti. A projektcéő a beruőázás indításáőoz, illetve annak 2013. évben történ üzembe őelyezéséőez eőy feszes, de meőfelel el készítéssel és koordinációval jelent sebb kockázatoktól mentes és meővalósítőató ütemezés meővalósítását szorőalmazza. Az épület éves Őáz foőyasztása a feldolőozott számlák átlaőolt adatai szerint 88950 m3/év, ami jelent s foőyasztásnak tekintőet. Az épület foőyasztási iőény meőtakarítási potenciál a Őáz enerőia éves szaldójának javitásában van leőet séő. A tervezett napkollektoros rendszer által meőtakarított ŐázmennyiséŐ 17104,7 m3/év. A tervezett 72 táblás napkollektoros rendszer bruttó/abszorber felülete: 180,72/166,32 nm. A rendszer által meőtermelt enerőia: 391,25 GJ/év, az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenése: 38,14 t/év. Az épület éves Őáz foőyasztása a feldolőozott számlák átlaőolt adatai szerint 117995 m3/év, ami jelent s foőyasztásnak tekintőet. Az épület foőyasztási iőény meőtakarítási potenciál a Őáz enerőia éves szaldójának javitásában van leőet séő. A tervezett napkollektoros rendszer által meőtakarított ŐázmennyiséŐ 15601,7 m3/év. A tervezett 72 táblás napkollektoros rendszer bruttó/abszorber felülete: 180,72/166,32 nm. A rendszer által meőtermelt enerőia: 365,36 GJ/év, az üveőőázőatású Őázok kibocsátásának csökkenése: 34,79 t/év. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Tiszaújváros Tiszaújváros 3910 Tokaj Bajcsy- Zsilinszky Endre 15-17 Hrsz.: 657/4 3910 Tokaj BoldoŐkeresztúri 52., Hrsz.: 1544/2 A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2007.11.01-2008.07.15 2012.09.03-2013.01.31 A projekt meővalósítás tervezett befejezése: 2014.04.01 A projekt meővalósítás tervezett befejezése: 2014.06.30 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) MeŐtakarít ott Őáz 17104,7 m3/év. MeŐtakarít ott Őáz 15601,7 m3/év Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása Össz költs éő (mill ió Ft) TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 57,86 49,18 57,86 49,18 A finanszírozás forrása EŐyéb megjegyz és 268

Sors zám 504. 505. Projekt címe Tokaj II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Alapfokú M vészeti Iskola és tornacsarnok enerőetikai korszer sítése Kerékpárút őálózat kialakítása a HeŐyalján csatlakozva Tokaj- NyíreŐyőáza kerékpárútőoz 506. Tokaj-külterületi kerékpárút építés 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513. Tokaj II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Alapfokú M vészeti Iskola és tornacsarnok enerőetikai korszer sítése űpületenerőetikai korszer sítés a Szerencsi SZC kolléőiumának épületén "Napelemes rendszerek telepítése tomori intézményekre" A napközi ottőonos óvoda és konyőa enerőiatakarékossáői proőramja, Tornyosnémeti közséőben. Az Általános, MaŐyar-AnŐol Két Tanítási Nyelv, Alapfokú M vészetoktatási Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Kossutő Lajos TaŐiskolájának f téskorszer sítése a "Caminus" Zrt. beruőázásaként a "Szemünk Fénye ProŐram" keretében EnerŐetikai korszer sítés Vadna közséő polőármesteri őivatalában Orvosi rendel kialakítása meőlév épület átalakításával, felújításával Varbón Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) TOP-3.2.1-15- BO1-2016- 00009 TOP-3.1.1-15- BO1-2016- 00028 KÖZOP- 3.5.0-09-11-2015-0081 TOP-3.2.1-15- BO1 EHOP-5.2.10-16 4.10.0/N/14 5.3.0/B/09 5.2.0 TOP-3.2.1-15- BO1 űmop 4.1.1/A-2008-0090 A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. és Alapfokú Muv. Isk. (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) A meőlév épület enerőetikai min séő szerinti besorolása: GG. Az épület új őomlokzati sziőetelést kap, komplett rendszerben kapcsolódó seőédanyaőokkal, nemes vakolattal. Korszer sítés során a réői kazán őelyett, enerőiatakarékos, kondenzációs Őázkazán kerül beépítésre, mely id járásfüőő f t vizet állít el. A f tési rendszer szükséő szerint felújításra kerül, a rossz min séő radiátorok és szerelvények őelyett újak kerülnek beépítésre, a ő leadókat termosztatikus radiátorszeleppel látják el. A f tési rendszerben szabályozó körök, fordulatszám szabályozós kerinőtet szivattyúk, sz r -iszapleválasztó és mikrobuborék leválasztó szerelvények kerülnek beépítésre. Az elavult nyílászárókat m anyaő, feőér szín, 5 léőkamrás ablakra (min. 4-16-4 mm réteőrend ő sziőetel üveőezéssel, ő őídmentes őorőanyzott acélbetét merevítés PVC tok- és szárnyszerkezettel, rejtett vasalattal, falszerkezetbe beépítve), és feőér szín, bejárati ajtóra (m anyaőból, min. néőy léőkamrás, idomacél merevítéssel, 4-16-4 mm réteő felépítés ő sziőetelt üveőőel, tömít Őumival, alacsony küszöbbel, vízvezet vel, feőér színben, falszerkezetbe beépítve) cserélik le. Az épület tetejére fotovoltalikus napelem rendszer kerül letelepítésre. Akadálymentes parkoló, rámpa és akadálymenetes mosdó kialakítása is a költséővetés részét képezi. (építészeti, elektromossáői és Őépészeti elemekkel) Akadálymentes eszközök telepítése: vezet sáv, breille írásos táblák, indukciós őurok kiépítése, előelyezése.. A fenti korszer sítések következtében az épület enerőetikai min séő szerinti besorolása: DD besorolásra javul. A projekt célja: MaŐyarorszáŐ Kormánya és NyíreŐyőáza MeŐyei JoŐú Város Önkormányzata között létrejött, 2015. november 10-én kelt eőyüttm ködési meőállapodás szerint 2016. december 10-iŐ szükséőes meővalósítani a NyíreŐyőáza és Tokaj közötti kerékpárút őiányzó szakaszait. Ennek iőényeként és el bbi beruőázások folytatásaként őatározta el Tokaj Város Önkormányzata, őoőy a városban meőlév kerékpárút őálózat b vítésével, illetve eőy részének felújításával meőteremti annak leőet séőét, őoőy BodroŐkeresztúr, Tarcal és Mád települések irányába érintve Mez zombor köziőazőatási területét is bár ez csak inkább tecőnikai jelleő - folytatva a kerékpárforőalmi őálózatot a Tokaji őeőy körbe kerékpározőatóvá váljék, ezzel is kiszolőálva a NyíreŐyőáza irányából kerékpáros közönséőet. ÍŐy több mint 50 km eőybefüőő kerékpárút őálózat jön létre. Kerékpárút épült Tokaj és Tarcal között A közlekedés Operatív ProŐram KÖZOP-3.5.0-09-11 "TérséŐi elérőet séő javítása- Kerékpár-őálózat fejlesztése) részeként kerékpárutat építettek Tokaj és Tarcal között. Az Európai Unió és a maőyar állam által finanszírozott beruőázásban másfél kilométeres szakaszon épült meg a kerékpárút, a költséőek meőőaladják a 104 millió forintot. A beruőázás 2015.12.15-éiŐ készült el. Az új kerékpárút a korábbi Tarcali úti szakasz folytatásaként jött létre. A MOL tölt állomástól a korábbi utat folytatva eőészen a pálinkaf z iő tart a szakasz. EddiŐ tart a város köziőazőatási őatára. II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. és Alapfokú Muv. Isk. (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) és a Alapfokú Muv. Isk. Tornaterem (3910 Tokaj,Bajcsy-Zsilinszky Endre út 7-9.) épület enerőetikai min séő szerinti besorolása DD-re javul A tervezett beruőázás keretében meővalósul az épületek teljes őomlokzati és födém ő sziőetelése, valamint az épületek küls nyílászáróinak enerőia-meőtakarítást eredményez cseréje. projekt alapvet célja, őoőy az óvoda enerőiafelőasználását csökkentsék, ezzel a fenntartó önkormányzat költséőet takarítson meő. Közvetlen cél, az enerőiaracionalizálás keretében az épület küls őomlokzatának pótlólaőos ő sziőetelése, a födémek sziőetelése, a meőújuló enerőia forrás őasznosítására napkollektorok telepítése, a őasználati meleővíz és a f tésőez el állított meleővíz el állítására, naőy őatékonysáőú kázkazán beépítése, a központi f tési rendszerben új radiátor ill. a meőmaradóknál szabályozó szelepek szerelése. Távlatos, közvetett cél: A projekt őozzájárul a leőőátrányosabb kistérséőek településeinek felzárkóztatásáőoz, a felőasznált fosszilis enerőiaőordozók és az eléőetésükb l származó üveőőáz őatású Őázok mennyiséőének csökkentéséőez, őozzájárulva ezzel az enerőiafüőő séő csökkentését célzó nemzeti célkit zésőez. A fejlesztés által a felújítandó épület enerőiaőatékonysáőa javul, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökken. A fejlesztés őozzájárul a meőújuló enerőiaforrások őasználatának ösztönzéséőez, népszer sítéséőez. Az enerőetikai korszer sítéssel az épület fenntartási költséőe csökken. A projekt őosszú távú közvetlen céljai között szerepel a m ködési költséőek csökkentése és a maőasabb komfortfokozat elérése. A projekt őosszú távú közvetett céljai els sorban a szén-dioxid valamint az üveőőáz-őatású Őázok kibocsátásnak csökkentése és mérsékelt fosszilis enerőia felőasználása. A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település 3910 Tokaj, Bajcsy- Zs. E. út 7-9., Hrsz.: 663/2. Tokaj Tarcal között Tokaj- BodroŐkeresztúr Tokaj Tokaj Tokaj Tomor Tornyosnémeti Újcsanálos Vadna A meővalósítá s (tervezett) id szaka A projekt meővalósítás tervezett fizikai befejezése: 2018.06.30 A projekt meővalósítás tervezett fizikai befejezése: 2018.09.30 A Projekt meővalósításá nák tervezett napja: 2015.12.15 2016.10.01-2018.06.30 2017.02.01-2018.01.31 2015.07.21-2015.09.21 2012.05.07-2012.08.31 2008.11.10-2009.03.31 2017.01.01-2017.12.31 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása A fenti korszer sítések következtében az épület enerőetikai min séő szerinti besorolása: GG besorolásról DD besorolásra javul. MeŐlév épület átalakítása, korszer sítése seőítséőével orvosi rendel kialakítása Varbó Rákóczi u. 41. 2009 45,40 Össz költs éő (mill ió Ft) 274,6 5 1840, 1028 00 ebb l Tokaj ra es rész: br. 690,3 5546 0 104,0 7 274,6 5 104,2 5 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 274,65 1 840,10 104,07 274,65 104,25 56,41 56,41 A finanszírozás forrása EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Koőéziós Alap és őazai kp. költséővetési el irányzat EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s Európai Unió és MaŐyrorszáŐ Kormánya EŐyéb megjegyz és 269

Sors zám 514. Projekt címe BÜKK-MAK LEADER KözösséŐi enerőiaudvar fejlesztése Varbón Projekt azonosító száma (amennyiben releváns) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Bemutató enerőiaudvar létesítése Varbó Rákóczi u. 24. A meővalósítá s (tervezett) id szaka 2013.05.13-2013.05.27 Tervezett /elért energiameőtakarí tás (GJ) Tervezett /elért széndioxid meőtakarí tás (tonna) Az elért eredmények rövid összefoőlalása 515. KazánproŐram Aprítékoló kazán előelyezése korábban csak Őázf téssel rendelkez épületben Varbó H sök tere 1. 2013 6,40 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522. Varbói Református templom felújítása és környezetének kialakítása Varbó Református EŐyőáz Gyülekezeti Ottőonnál Eneriaudvar létesítése Vilmányi Iskola épületére napkollektoros rendszer telepítése. Vilmányi Óvoda épületére napkollektoros rendszer telepítése. Napelemes rendszer telepítése Vizsoly településen. EnerŐetikai fejlesztés ZemplénaŐárdon Önkormányzati épületek enerőetikai korszer sítése Ziliz közséőben 4.2.0/A/11 4.2.0/A/11 4.10.0/N/14 4.10.0/N/14 TOP-3.2.1-15- BO1 A templom feljújítása, napelem Szélkerék és napkollektorok seőítséőével a Gyülekezeti Ottőon enerőiaellátásnak biztosítása A PROJEKT CűLJA Ziliz KözséŐ Önkormányzata 2 db 100% önkormányzati tulajdonú épületének enerőetikai korszer sítése. A projekt illeszkedik a TOP stratéőiai céljaiőoz, mivel őozzájárul az alacsony széndioxidkibocsátású ŐazdasáŐra való áttérésőez. Varbó, Dózsa GyörŐy utca Református Templom Varbó, Dózsa GyörŐy utca Református Gyülekezeti Ottőon Vilmány Vilmány Vizsoly ZemplénaŐárd 2010.08.26-2011.08.26 2013.01.17-2013.02.28 2015.06.15-2015.11.11 2015.07.20-2015.08.31 16. táblázat: Fenntartőató enerőia-, zöldfelületőazdálkodási és közlekedésfejlesztési (kerékpáros, közösséői közlekedési) projektek Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Ziliz 2017.04.03-2019.04.01 Össz költs éő (mill ió Ft) 13,00 40,90 10,00 TámoŐ atási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns) 55,06 55,06 A finanszírozás forrása Európai Unió és MaŐyrorszáŐ Kormánya KistérséŐi startmunka ÚMVP Európai Unió és a Magyar KöztársasáŐ Kormánya ÚMVP - LEADER forrás EU támoőatás, hazai társfinanszírozá s EŐyéb megjegyz és JelmaŐyarázat: kék őáttérszínnel kerültek meőjelölésre a közlekedésfejlesztési projektek, zöld őáttérszínnel a zöldfelületőazdálkodási projektek, míő feőér őáttérszínnel az enerőiaőazdálkodási projektek szerepelnek. Adott projektek esetében az üres cellák els sorban az adatközlés, illetve az elérőet adatforrások őiányossáőaiból erednek. 270

7.3. Klíma- és enerőiatudatossáői, szemléletformálási projektek listája A KEOP 6. prioritás által támoőatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, 2007-2013 között Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása EnerŐiatudatossáŐi kampány EnerŐiatudatossáŐi kampány Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése "MeŐtérül enerőia" szemléletformáló kampány és rendezvénysorozat Borsod- Abaúj-Zemplén meőyében EnerŐiát is mértékkel! Helyben maradunk! Megmutatjuk helyi emberi, épített és természeti értékeinket Természetesen - természeteset "Keresd a helyit!" - ReŐionális kampány a őelyi élelmiszerek közösséői, környezeti és ŐazdasáŐi el nyeinek edukálására az űszak- MaŐyarorszáŐi-RéŐióban Komplex kampány kisfilmekkel a fenntartőató életmódért Cél a Borsod-abaúj-Zemplén meőye különböz részein lév települések körében felmerült iőényekkel kapcsolatosan a helyi tapasztalatok átadásának biztosítása a őelyi értékek (természeti, épített és emberi) terén. Rendezvények: Tibolddarócszilvaszedés; Szentistvánszilvalekvárf zés; Mez keresztes- Őomolya+mézes napok; Noszvaj-buktás napok A Keresd a őelyit kampány célja a fiatalok, fiatal Őyermekes családok és őáztartásvezet k szemléletének meőváltoztatása MitiŐáció Miskolc 2012-2013 46 43 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 MitiŐáció Miskolc 2014-2015 37 35 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 MitiŐáció, adaptáció Miskolc 2010 Elkészült a HELYBEN MARADUNK c. kiadvány, mely 14 települést mutat be a őelyiek szemével. TevékenyséŐek: 1.) iskolai el adások: 8 település, 9 intézmény, 654 f ; 2.) őelyi találkozók: 7 alkalom, 6 település 120 f ; 3.) meőyei m őelyek: 4 alkalom, 3 település 94 f ; 4.) kincskeres képzés: 2010. 09. 11. SajóŐalŐóc, 33 f ; 5.) jó Őyakorlat látoőatás: 201 f Adaptáció Mez nyárád 2009-2010 MeŐvalósultak a rendezvények. A rendezvényekőez közvetlenül kapcsolódó feladatok elvéőzésére 2 db dokumentumfilm készült el. MitiŐáció Miskolc 2011-2012 A kampány formálta a környezettudatos maőatartást, ami őozzájárul a őelyi termékek foőyasztásának b vüléséőez az űszak-maőyarorszáői RéŐióban 4 4 ERFA KEOP 6.1.0-A- 09 5 5 ERFA KEOP 6.1.0-A- 09 51 48 ERFA KEOP 6.1.0-C- 09 271

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése Helyi értékek, őelyi termékek meőismertetése, népszer sítése Hulladékcsökkentés Helyb l Helyben MitiŐáció Miskolc 2011-2012 14 13 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 KAMA, azaz Kertek alatt Miskolc aranya Tudatos vásárlói és foőyasztói maőatartás kialakításán keresztül a lakossáői őulladék csökkentése őalmozottan őátrányos őelyzet térséőekben (Encs, Edelény) KözösséŐi rendezvénysorozat a fenntartőatósáő jeőyében Célunk volt Borsod-Abaúj- Zemplén meőye két őátrányos őelyzet térséőében (Encs, Edelény) a feln tt lakossáő illetve a diákok környezettudatos maőatartásának kialakításáőoz történ őozzájárulás MitiŐáció, adaptáció Miskolc 2014-2015 24 23 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 MitiŐáció Edelény 2009-2010 Iskolai el adások: 8 település, 9 intézmény, 536 f 2. LakossáŐi fórumok: a) Encsi Kist.: 4 alkalom, 44 f b) Edelényi Kist.: 4 alkalom 67 f 3. Akciónapok: 2 alk.: Perkupa, Encs. Az akciónapokon Őyakorlati bemutatókat tartottunk (komposztálás, vízmin séő vizsőálat, stb.), illetve szórólapokat osztottunk, emellett plakátsorozaton is tájékoztattuk a résztvev ket. 4 3 ERFA KEOP 6.1.0-A- 09 Hulladékcsökkentés "Zöld Elek a réőió fenntartőató fejl déséért" Kommunikációs kampány A kampány rövidtávú célja volt, őoőy a réőió lakosai tisztában leőyenek a jelenleői életmód fenntartőatatlan voltával; meőismerjék az ökointelliőens őulladékkezelési és építési alternatívákat. Miskolc 2010-2011 MeŐvalósult a kampány, melynek célcsoportja az űszak- MaŐyarorszáŐi RéŐió lakossáőa volt. 39 37 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 Hulladékcsökkentés A fenntartőatósáői szempontok alkalmazásának ösztönzése a lakossáői e- őulladék kezelés terén, orszáőos iskolai rendezvénysorozat keretében Ne dobd el! szemléletformáló kampány MitiŐáció Dédestapolcsány 2009-2011 OrszáŐosan 12 központi őelyszínen, 57 település 15.000 f t meőőaladó általános iskolai tanulóinak adtuk át a különböz őulladékáramok őulladékainak, ezen belül is kiemelten az e- őulladékok kezelésére vonatkozó ismereteket. 43 41 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 272

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Hulladékcsökkentés Információs központ Iskolai szemléletformálás Iskolai szemléletformálás "A őulladék érték" Társadalmi célú szemléletformáló kampány a szelektív őulladékőy jtésért Fenntartőató életmódot népszer sít információs központ Gömörben A bükkábrányi iskola környezettudatos rendezvénysorozata Környezeti nevelés elindítása CiŐándon Szemléletformáló kampány, melynek témája az orszáőos szelektív őulladékőy jtés, azon belül is a lakossáő tájékoztatása MitiŐáció Miskolc 2009-2010 "A őulladék érték" elnevezés társadalmi célú kampány meővalósult MitiŐáció, adaptáció Gömörsz l s 2010-2012 Elkészült az új információs és bemutató terem Az épület 30-40 f s csoportok számára leőet vé teszi, őoőy kényelmesen veőessenek részt a tréninőeken, illetve a bemutató terem funkciót is el tudja látni (makettek, plakátok, stb. kiállítására). 151 144 ERFA KEOP 6.2.0-A- 09 136 129 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Bükkábrány 2012-2013 4 4 ERFA KEOP Iskolai szemléletformálási kampány 6.1.0/A/11 MitiŐáció, adaptáció CiŐánd 2011-2012 4 4 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Iskolai szemléletformálás A őernádnémeti iskola szemléletformáló rendezvénysorozata a fenntartőatósáő jeőyében Iskolai szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Hernádnémeti 2011-2012 Iskolai rendezvények a őernádnémeti iskola alsó és fels tagozatosainak filmvetítés beszélőetés csoportrendezvények vetélked 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Iskolai szemléletformálás Iskolai szemléletformálás "A természet fiőyel rád, éld meg tudatosan a mát és a holnapot!" Képzéssorozat diákoknak és multiplikátoroknak a fenntartőató életmód népszer sítésére A projekttartalom az eőészséőes életmódra, a környezetvédelemre, a környezettel való eőyüttélés fontossáőára ösztönzi a tanulókat Miskolc 2011-2012 Kialakítottuk bevont tanulók körében a felel s foőyasztói maőatartást, az eőészséőes életmóddal kapcsolatos attit döt. 4 4 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 MitiŐáció, adaptáció Miskolc 2013-2014 46 44 ERFA KEOP 6.1.0-B- 11 273

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Kerékpározás Kerékpározás népszer sítése az edelényi Városi Oktatási Központban MitiŐáció Edelény 2011 Kerékpártárolók Öltöz k és zuőanyzók felújítása 20 db kerékpár beszerzése 10 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 09 Kerékpározás Kerékpározás Kerékpártároló kialakítása Abaújszántó Város PolŐármesteri Hivatalában HivatásforŐalmú kerékpáros közlekedés népszer sítése a Bükki HeŐy és Sportmászó MitiŐáció Abaújszántó 2012-2015 10 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Miskolc 2012-2013 9 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 EŐyesület közrem ködésével Kerékpározás Kerékpárbarát önkormányzat MitiŐáció CiŐánd 2012-2013 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 Kerékpározás Kerékpározás Kerékpározás Kerékpározás Kerékpározás Komposztálás Kerékpártároló kialakítása Encs Város Önkormányzatának fenntartásában m köd intézményeknél HivatásforŐalmi kerékpározás infrastrukturális őátterének fejlesztése Göncruszkán Abaújszántó fiatal Őenerációját érint kerékpáros közlekedés népszer sítése A Komlóstet i Kerékpáros Sport Klub seőíti a őivatásforőalmú kerékpározás fejl dését Az önkéntes dolőozók őivatásforőalmú kerékpározásának seőítése a MátéőeŐyi Ökoparkban Házi és közösséői komposztálás bevezetése és népszer sítése a lakossáő körében A komposztálás bevezetése Edelény és Szendr városok lakossáőa, intézményei részére MitiŐáció Encs 2012-2013 8 8 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Göncruszka 2012-2013 6 6 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Abaújszántó 2012-2013 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Miskolc 2012-2013 9 8 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Borsodnádasd 2012-2013 10 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Edelény 2010-2011 A két város területén 110-110 db kis komposztáló keret kiosztása. 3-3 komposztálást ismertet el adás véőén a lakossáő és intézmények számára. 4-4 db nagy 10 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 09 274

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Komposztálás Komposztálj ottőon! A projekt Dubicsány, Sajóvelezd és Vadna településeken valósult meő, 200 család bevonásával. Cél a komposztálás népszer sítése, elterjesztése, továbbá a lakossáő környezeti tudatossáőának növelése Komposztálás A őázi és közösséői komposztálás népszer sítése Borsod-Abaúj -Zemplén meőye településein Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás A komposztálás népszer sítése Abaújszántó lakossáőának körében Házi komposztálás el seőítése Arnóton ÖsszefoŐás Aszalón környezetünk meőóvásáért Házi komposztálás Bükkábrány településen Helyi komposztálás népszer sítése CiŐándon Komposztáló ládák kiadása a lakossáő részére, valamint PR és kommunikációs feladatok vállalása 280 db komposztláda, aprítóőép beszerzése, csoportfoőlalkozás lebonyolítása komposztáló keret Edelény és Szendr köziőazőatási területén. MitiŐáció Dubicsány 2010-2011 A projekt az iőények felmérésével 7 7 ERFA kezd dött; majd meőtörtént a 400 KEOP 6.2.0-Adb komposztkeret beszerzése. A 09 komposztmester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a résztvev kkel, eőyeztette az el adások id pontját, tájékoztatta a további érdekl d ket. MitiŐáció Miskolc 2010-2011 A proőramban résztvev 3 9 9 ERFA településen (Boldva, KEOP 6.2.0-B- Szirmabeseny, Em d) a lakossáő 09 körében összesen 500 fa komposztkeretet osztottak ki, kötelez el adásokkal eőybekötve. A zöld őulladék újraőasznosításáőoz 6 iskola, illetve óvoda is csatlakozott. MitiŐáció Abaújszántó 2012-2013 10 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Arnót 2013-2015 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Aszaló 2013-2015 280 db komposztáló láda beszerzése beőaranőozó újsáőőirdetés 280 db kiadvány 650 db meőőívó 19 db csoportfoglalkozás MitiŐáció Bükkábrány 2014-2015 A pályázatban tervezettek szerint meővalósult a projekt 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció CiŐánd 2012-2013 9 9 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 275

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Komposztálás Komposztálás Házi komposztálás bevezetése és népszer sítése az edelényi kistérséő őat településén Encs Város őázi és közösséői komposztálásának meővalósítása és MitiŐáció Edelény 2011-2012 8 8 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Encs 2012-2013 8 7 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 népszer sítése Komposztálás Házi komposztálás Girincsen MitiŐáció Girincs 2012 9 8 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Komposztálás Házi komposztálás Halmaj településen Házi komposztálás Harsány településen Házi komposztálás Hernádnémeti KözséŐi Önkormányzat szervezésében István Király Általános Iskola szervezésében meővalósuló őázi komposztálás A Kalász László Általános M vel dési Központ szervezésében meővalósuló őázi komposztálás Sajópálfala Napköziottőonos Óvoda szervezésében meővalósuló őázi komposztálás "ZölDaróc" - Házi komposztálás Tibolddarócon Házi komposztálás Vatta településen MitiŐáció Halmaj 2013-2015 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Harsány 2013-2015 11 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Hernádnémeti 2011-2012 10 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Szentistván 2011-2012 8 7 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Múcsony 2012-2013 8 7 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Sajópálfala 2012-2013 5 5 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Tibolddaróc 2013-2015 7 7 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 MitiŐáció Vatta 2013-2015 10 10 ERFA KEOP 6.2.0-A- 11 Komposztálás Házi komposztálás Bükkalján MitiŐáció Tard 2013-2015 8 7 276

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Online kampány Öko cimke Rendezvények környezetterőelésének csökkentése Tájismeret, természetvédelem Virtuális közösséőek és kampány a fenntartőató életmód és foőyasztás ösztönzéséért Komplex népszer sít kampány a maőyar Környezetbarát Termék és az Európai Öko-címke rendszerek ismertséőének és elismertséőének növelése érdekében Zöldövezet Társulás - "A rendezvények környezetterőelésének csökkentéséért" c. szemléletformáló, környezetkímél viselkedést ösztönz projekt BodroŐ menti tájbejárás Ökofitnesz platform létreőozása és ismeretterjesztés A kampány célja a maőyar és az EU ökocímkéz rendszerek ismertséőének növelése volt általában a lakossáő, a szakmai közönséő, a közintézmények és a fiatalok körében. F cél volt, őoőy célcsoportunk leőyen elkötelezettebb a saját környezet védelmének irányában, illetve a környezetterőelés csökkentési és meőel zési akciókat és azok alkalmazási leőet séőeit meőismerjék A projekt meővalósulása során a résztvev k meőismerőetik a BodroŐköz természeti adottsáőait. MitiŐáció Miskolc 2010-2011 Az Ökofitnesznek 605 reőisztrált felőasználója van. A felőasználók száma Őyorsan n. A felőasználók a következ eredményeket érték el életmód változtatással az Ökofitnesz keretén belül: -6754 kg CO2, -3180 kwő áram, - 224992 l víz, -7641 gm 2 ökolábnyom. MitiŐáció Miskolc 2009-2010 Felmérés a maőyar és az EU ökocímke ismertséőének mérésére. Médiakampány (őelyi televíziók, őelyi rádió, őelyi őírlap). "A környezeti címkézés és a zöld közbeszerzés" tájékoztató füzet. MeŐújult a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. őonlapja. MitiŐáció, adaptáció Tokaj 2011-2012 A proőramokon résztvev fiatalok és fiatal feln ttek meőismerték a őulladékokkal, közlekedéssel, valamint az újra őasznosítással kapcsolatos problémákat, cselekedeteik környezeti őatásait, cselekvési leőet séőeiket. Adaptáció Sárospatak 2009-2010 Az el re meőőatározott és feltérképezett területek tájbejárása során az érdekl d knek él lény és tájtörténeti ismereteket adtunk át. 42 40 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 31 30 ERFA KEOP 6.1.0-B 19 18 KEOP 6.1.0-B- 11 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A Tájismeret, természetvédelem Több területet érint szemléletformálási kampány A természet és a társadalom harmonikus viszonya a Bükkalján Fenntartőató Fejl dés Aggtelken Szemléletformálási kampány gyermekeknek MitiŐáció, adaptáció Cserépfalu 2009-2010 A projekt keretében meővalósult 5 db interaktív rendezvény, melyeken a Őyerekek aktívan részt vettek az el adásokon, az ételek elkészítésében és kóstolásában 5 4 ERFA KEOP 6.1.0-B Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Aggtelek 2011-2012 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 277

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány "Cselekedjünk környezetünk meőóvásáért!" - Szemléletformáló rendezvények Mez csáton Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Mez csát 2011-2012 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Fenntartőató Fejl dés B csön Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció B cs 2011-2012 5 5 ERFA KEOP EŐyütt Könnyebb - környezettudatos szemléletmód formálás az Avason 6.1.0/A/11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Miskolc 2012-2013 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány NaŐy lépés eőy kisebb lábnyomért Halmaji rendezvénysorozat a fenntartőató életmódért Fenntartőató Fejl dés Monokon Fenntartőató Fejl dés Szendr n Fenntartőató Fejl dés Edelényben A fenntartőató fejl dés, a környezettudatossáő fontossáőának meőismertetése, szemléletformáló proőramsorozat keretében MitiŐáció, adaptáció Hidasnémeti 2012-2013 3 3 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Halmaj 2012-2013 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Monok 2011-2012 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Szendr 2011-2012 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Edelény 2011-2012 5 5 ERFA KEOP 6.1.0/A/11 Több területet érint szemléletformálási kampány Fenntartőató életmódra való nevelés a őatármenti térséőben Hosszú távú cél volt az enerőiatakarékossáő, a klímatudatossáő terjesztése, valamint a meőújuló er források meőismertetése és naőyobb arányú felőasználása a térséőben MitiŐáció Putnok 2009 A célok meővalósítása érdekében különböz rendezvényeket (lakossáői fórum, vállalkozói fórum, Őyerek képz m vészeti verseny, kiállítások) tartottunk, kiadványok (roll-up, film, ismertet füzet) jelentek meő a projekt témáiról. 5 5 ERFA KEOP 6.1.0-A- 09 278

Tématerület Projekt címe Projekt rövid ismertetése Kapcsolódás mitiőációs/ adaptációs törekvésekőez Helyszín MeŐvalósí tás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐatá s (millió Ft) Finanszírozás forrása Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Több területet érint szemléletformálási kampány Környezettudatos szemléletformálás Matyóföldön A Fenntartőató Jöv Kézzel FoŐőató Alapkövei "űl Mini ViláŐ" a fenntartőató életmód és foőyasztói minták, a környezettudatossáő elemeinek, értékeinek innovatív módon történ népszer sítése Szemléletformálási kampány MitiŐáció, adaptáció Mez kövesd 2009-2011 A projekt keretében meővalósult 7 db interaktív rendezvény, melyeken a Őyerekek aktívan részt vettek az el adásokon, az ételek elkészítésében és kóstolásában IfjúsáŐi KözösséŐi Projekt MitiŐáció, adaptáció Tokaj 2009-2010 A projekt sikeresen aktivizálta a bázisrendezvényen (HeŐyalja Fesztivál) résztvev fiatalokat, valamint a proőram el készít és KiállításanyaŐ: eőy szabványos csuklós autóbuszba telepített, 38-40 m 2 alapterület, modellezett élettér; szemléletformálás lezáró fázisában elért közönséőet. MitiŐáció Miskolc 2010-2011 A tervezetteknek meőfelel en a gyakorlati ismeretátadást és elsajátítást seőít informális tanulási elemeket változatosan alkalmaztuk az "állomásokon"; ill. média-kampány valósult meő. Bábozd zöldre az ottőonod! Miskolc 2010-2011 A proőram során több mint 1500 óvodást és 100 óvón t ért el a környezettudatossáőra nevel bábel adás, valamint a őozzá kapcsolódó ismeretb vít játékok. EnerŐiaGyár - A tudatosan takarékos társadalom zöld m őelye "Szólj rá apádra!" Szemléletformálási kampány gyermekeknek A kampány célja a fenntartőató életmód és az eőőez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése a lakossáő körében, a mindennapi élet területén (közlekedés, enerőiatakarékossáő, környezetvédelem). 3 3 ERFA KEOP 6.1.0-A- 09 35 33 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 31 30 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 23 22 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 MitiŐáció, adaptáció Miskolc 2010-2011 20 19 ERFA KEOP 6.1.0-B- 09 MitiŐáció Miskolc 2009-2010 www.zoldorseg.hu, mely minden információt tartalmaz a roadshow-val és a médiakampányőoz kapcsolódóan. Kampány: tv, rádió, sajtó, online, közterület, mozi, mely eszközök eőyüttesen meővalósították a leőet leőnaőyobb elérés biztosítását. 183 128 ERFA KEOP 6.1.0-C- 09 17. táblázat: A KEOP 6. prioritás által támoőatott szemléletformálási projektek Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében, 2007-2013 között. F bb adatok és d lt bet vel néőány jellemz példa. Forrás: TámoŐatott projekt keres 180 adatai alapján saját szerkesztés 180 https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso 2017. július 27-i letöltések 279

Klíma- és enerőiatudatossáői szemléletformálást közvetetetten szolőáló projektek Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Projekt(csoport) meőnevezése A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉS Kerékpárút-fejlesztés Kerékpárút őálózat b vítése, fejlesztése Kerékpáros létesítmények, ill. turisztikai attrakciók HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Sajó-Bódva VölŐye és környéke települési szilárdőulladék- Őazdálkodási rendszer fejlesztése eszközbeszerzésekkel Sajó-Bódva VölŐye és környéke települési szilárdőulladék- Őazdálkodási rendszer fejlesztése Sajó-Bódva VölŐye és környéke települési szilárdőulladék- Őazdálkodási rendszer fejlesztése Kerékpárkölcsönz épületének enerőiatakarékos kialakítása, kerékpárok és túraautók beszerzése, kerékpártárolók kialakítása, vízi színpad 3 db jelz lámpás csomópont kiépítése, 700 m kerékpáros létesítmény kialakítása Gy jt járm vek, speciális járm vek beszerzése, őulladékőy jt edények beszerzése, informatikai fejlesztések. Szilárdőulladék- Őazdálkodási rendszer fejlesztése Hulladék szerves anyaő tartalmának csökkentése, szelektív őulladékőy jtés, őulladékkezel telepek fejlesztése Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez MitiŐáció MitiŐáció A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Árokt (2 db) Kazincbarcika (2 db) Pálőáza, Hollóőáza, Füzérkomlós, Füzér, Szkáros, Treseté Pri Hornáde, Cana, Zdana, Gynov; Sajóbábony, SajóecseŐ, Sajókeresztúr, Szirmabeseny ; Tokaj (2 db), Tarcal, BodroŐkeresztúr Sárospatak Tarcal A meővalósítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása 2008-2018 MeŐvalósult kerékpárút fejlesztések 2015-2017 Kerékpárok, elektromos városnéz autók és más eszközök beszerzése, kerékpártároló kölcsönz épületén napelem létesítés és ő szivattyú KözlekedésbiztonsáŐ, a kerékpárosok számának növekedése, balesetveszély csökkentése MitiŐáció Kazincbarcika 2013-2015 A pályázatban tervezettek szerint meővalósult a projekt MitiŐáció Kazincbarcika A pályázatban tervezettek szerint meővalósult a projekt MitiŐáció Kazincbarcika 2012-2015 A pályázatban tervezettek szerint meővalósult a projekt ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐat ási összeő (millió Ft) A finanszírozás forrása 241 205 ROP űmop (2 db) HU-SK TOP (2 db) KÖZOP 250 250 űmop, TOP 2 541 2 414 KEOP 49 49 KEOP 3 293 3 128 KEOP 280

Projekt(csoport) meőnevezése Abaúj-Zempléni Szilárdőulladék Gazdálkodási Rendszer teljes kiépítése "Zöldül Tiszaújváros" proőram LakossáŐi körben keletkez veszélyes őulladékok beőy jtése ÉPÜLET-ENERGETIKA Komplex épületenerőetikai fejlesztések A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése InteŐrált őulladékőazdálkodási rendszer kiépítése; csökkenteni a szükséőes lerakó kapacitást; növelni a környezettudatossáőot aktívan bevonni a lakossáőot a őulladékőazdálkodásba; meőel zés; őázőoz men szelektív Őy jtés Gyepfelületek és a fásszárú növényzet felújítása közterületeken, parkokban A lakossáői körben keletkez veszélyes őulladékok beőy jtése révén ezen őulladékféleséőek kivonása a kommunális őulladékáramból A következ meőoldások közül leőalább kett t alkalmaztak 181 : enerőetikai korszer sítés épület f tési rendszer korszer sítése meőújuló energia őasznosítás sziőetelés nyílászáró csere távő korszer sítés Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez MitiŐáció A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Sárospatak 80 zempléni és abaúji település A meővalósítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása 2013-2016 A modern őulladékőazdálkodási rendszer infrastrukturális őátterének meőteremtése Házőoz men edényes szelektív őulladékőy jtés Házőoz men zöldőulladék beőy jtés A társulás területén él k környezettudatossáőra nevelése Alkalmazkodás Tiszaújváros 2017-2020 A klímaváltozás őatásainak mérséklése, a városi klíma javítása, leveő tisztasáő védelem, lebeő porszennyez dés káros őatásainak csökkentése, MitiŐáció Tiszaújváros 2007- űvr l évre növekv mennyiséő veszélyes őulladék került kivonásra a kommunális őulladékáramból MitiŐáció Arló (1 db) Árokt (7db) Bánőorváti (4 db) Borsodszirák (2 db) Bükkábrány (1 db) Edelény (1 db) Gesztely (2 db) Kazincbarcika (19 db) Mez csát (1 db) Mez keresztes (1 db) Onga (4 db) Ózd (4 db) Rátka (2 db) Sajóbábony (2 db) Sajókeresztúr (3 db) Sajóvámos (1 db) Sajóvelezd (1 db) 2008-2018 Felújított intézmények típusai: eőyőázi intézmény (1 db) önkormányzati közintézmények: - polőármesteri őivatal (7 db) - eőészséőüőyi intézmény (12 db) - iskola (15 db) - óvoda/bölcs de (8 db) - m vel dési őáz (4 db) - Őyerekőáz (1 db) - konyha (1 db) - szertár (1 db) - id sottőon (1 db) - sportcsarnok (1 db) - eőyéb intézmény (6 db) maőáncéő (3 db) ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐat ási összeő (millió Ft) A finanszírozás forrása 4 697 4 431 Európai Unió társfinanszírozás 14 - Saját költséővetési forrás és őelyi ŐazdasáŐi szervezetek támoőatásai 5 - Saját költséővetési forrás 9 553 7 342 AdóssáŐkonszolidációban nem részesült települések támoőatása (2 db) BM (5 db) CűDE (1 db) EBR42 (2 db) űmop (25 db) KEOP (23 db) Saját forrás (1 db) TOP (3 db) VP (2 db) 181 Az adatközl k eltér foőalomőasználata miatt átfedés leőet az eőyes beavatkozás típusok között. 281

Projekt(csoport) meőnevezése Nem komplex enerőetikai felújítás (eőyféle beavatkozás) A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése enerőetkai korszer sítés (1 db) épület f tési rendszer korszer sítése (1 db) meőújuló enerőia őasznosítás (27 db) sziőetelés (1 db) nyílászáró csere (1 db) távő korszer sítés (5 db) EGYÉB SZEMLÉLETFORMÁLÁS EŐészséŐre nevel és EŐészséŐőét, eőészséőüőyi szemléletformáló állapotfelmérés, el adás, tábor, életmód proőramok klub foőlalkozás, biciklitúra, Bükkábrányban túra sportfoőlalkozás, verseny Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez MitiŐáció Alkalmazkodás (Extrém id járási eseményekőez való alkalmazkodás) A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település Szikszó (3 db) Tarcal (1 db) Tiszaújváros (1 db) Tokaj (1 db) Varbó (2 db) Arló (1 db) Boldva (1 db) Bükkábrány (4 db) Edelény (1 db) Fels zsolca (1 db) Gesztely (2 db) Kazincbarcika (6 db) Mez keresztes (1 db) Mez zombor (1 db) Onga (3 db) Ózd (1 db) Pácin (1 db) Sajóbábony (1 db) Sajóivánka (1 db) Sajókeresztúr (1 db) Sárospatak (1 db) Szikszó (1 db) Tarcal (1 db) Tiszaújváros (2 db) Tokaj (2 db) Varbó (2 db) A meővalósítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása 2007-2017 Felújított intézmények típusai: eőyőázi intézmény (1 db); önkormányzati közintézmények: o polőármesteri őivatal (8 db) o iskola (5 db) o óvoda/bölcs de (7 db) o id sottőon (1 db) o eőyéb intézmény (13 db) o maőáncéő (1 db) ÖsszköltséŐ (millió Ft) TámoŐat ási összeő (millió Ft) A finanszírozás forrása 1 909 1 362 BM (1 db) űmop (1 db) EU (1 db) KEOP (21 db) KIOP (1 db) KistérséŐi startmunka (1 db) KözfoŐlalkoztatási program (1 db) VP LEADER (4 db) saját forrás (1 db) saját forrás és költséővetési támoőatás (2 db) TOP (2 db) Bükkábrány 2013-2014 10 10 TÁMOP 18. táblázat: Klíma- és enerőiatudatossáői szemléletformálást közvetetetten szolőáló projektek a meőyében 282

Néőány példa a maőas szemléletformáló erej épületenerőetikai projektek közül Projekt(csoport) meőnevezése A Kazincbarcikai Összevont Óvodák Mátyás Király Úti TaŐóvoda felújítása a méltányos oktatási környezet meőteremtése érdekében Kazincbarcika Veres Péter-Mikszátő Kálmán úti akcióterület reőabilitációja PolŐármesteri Hivatal Energiaudvar Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Tarcalon Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Bánőorvátiban Fotovoltaikus rendszerek kiépítése Boldva KözséŐ KözszolŐálati Intézményein BÜKK-MAK LEADER KözösséŐi enerőiaudvar fejlesztése Varbón A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővaló-sítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása EnerŐetikai korszer sítés MitiŐáció Kazincbarcika 2013-2014 EnerŐetikai korszer sítéseknek köszönőet en a felőasznált ő - és villamosenerőia mennyiséőe csökkent EnerŐiaőatékonysáŐ javítás MitiŐáció Kazincbarcika 2010-2012 Többlakásos társasőázak közös részeinek felújítása az enerőiaőatékonysáő javításának fiőyelembevételével; a lakások enerőiaőatékonysá-őának javítását célzó távf tési szekunder rendszer korszer sítése MeŐújuló enerőiatermelés MitiŐáció Sajókeresztúr 2013 A napelemes áramtermeléssel f téskiváltás és az enerőetikai felújítással csökken rezsiszámla MeŐújuló enerőiatermelés MitiŐáció Tarcal 2014-2015 A projekt révén a meőújuló enerőia felőasználása bekerül a település köztudatába, ezzel növekszik a környezettudatossáő. Háztartási kiser m vek előelyezése a Bánőorváti Szivárvány Gyermekóvodán, valamint a Kazinczy Gábor Általános Iskolán A projekt által érintett Önkormányzati Intézmények (4 db) villamos enerőia ellátása, a fejlesztésnek köszönőet en eőyre növekv mértékben napenerőia őasznosítással történjen MitiŐáció (Fosszilis alapú villamos enerőiatermelés kiváltása részben) MitiŐáció (Fosszilis alapú villamos enerőiatermelés kiváltása részben) Bánőorváti 2015 A napelemek előelyezésének köszönőet en csökkent az áram költséőe Boldva 2015 A projekt a céloknak meőfelel en meővalósult MeŐújuló enerőiatermelés MitiŐáció Varbó 2013 KözösséŐi meőújuló enerőia termelés és szemléletformálás az 1 Falu 1 MW őálózat részeként Összkö ltséő (millió Ft) TámoŐat ási összeő (millió Ft) 105 94 űmop 825 500 űmop 13 9 LEADER 34 34 KEOP A finanszírozás forrása 22 22 Európai Unió, Európai ReŐionális Fejlesztési Alap 18 18 KEOP 13 13 VP 19. táblázat: Néőány példa a maőas szemléletformáló erejű épületenerőetikai projektek közül 283

Szemléletformálási jó példák Borsod-Abaúj-Zemplén meőyében Projekt(csoport) meőnevezése A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése SZEMLÉLETFORMÁLÁS Öko-NemezIS - Az űszak-maőyarorszáő szemléletformáló jurta Flórájáért és Faunájáért Alapítvány (űmff) mobil szemléletformáló installációja őatékonyan és élményszer en mutatja be az éőőajlatváltozás problémakörét, okait és következményeit, továbbá fenntartőató életmód mintákat Az űlet forrása Az ÖkolóŐiai Intézet a Fenntartőató Fejl désért Alapítvány projektjének els dleőes célja a térséő elöreőed falvainak lakói részére kulturális, szabadid s, őaőyomány rz proőramok, a családok, közösséőek közös tevékenykedését biztosító rendezvények szervezése. HELYI TERMÉK EL ÁLLÍTÁS / FOGYASZTÁS Bioszentandrás Hernádszentandrás Önkormányzatának kezdeményezése őelyi biokert létreőozására a közfoőlalkoztatásra alapozva Miskolci Zöld Kosár Az űmff Alapítvány bevásárlóközösséőének célja, hogy kisebb környezetterőeléssel, eőészséőes, környezetkímél, illetve kézm ves termékekőez juttassa a őelyieket és javítsa a őelyi termel k meőélőetését. Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása MitiŐáció, alkalmazkodás Miskolc és más települések 2009-2014 Az installáció számos fesztiválon, rendezvényen volt látőató MitiŐáció, alkalmazkodás Gömörsz l s, Miskolc és számos más őelyszín 2017- Mind a Őömöri, mind a miskolci színőelyeken a már bevált, és jól ismert proőramokon túl, új tevékenyséőekbe is bekapcsolódőatnak a fenntartőató életmód iránt érdekl d k. MitiŐáció, alkalmazkodás Hernádszentandrás 2016- Biokert FeldolŐozó NyereséŐes értékesítési rendszer KözfoŐlalkoztatottak bevonása a termelésbe MitiŐáció, alkalmazkodás Miskolc és környéke 2014- Webáruőáz Biotermék rendelési rendszer Miskolcon ÖsszköltséŐ (millió Ft) Támo- Őatási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns ) A finanszírozás forrása VM 25 25 EFOP Start Közmunka TÁMOP EU űmff Alapítvány, saját forrás 284

Projekt(csoport) meőnevezése A pályázat, projekt (tervezett) célja és rövid ismertetése TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZETKÍMÉL GAZDÁLKODÁS Tiszatarjáni ártéri reőabilitáció és meőújuló enerőia őasznosítás A WWF MaŐyarorszáŐ azokon az eőykori leőel kön és vizes él őelyek környezetében, aőol az invazív cserjék, mint például a ŐyaloŐakác uralkodtak el, a növényzet leváőásával biomasszát állít el Kapcsolódás a klímaváltozás őatásainak meőel zési/őatásaiőoz való alkalmazkodási törekvésekőez A meővalósítás (tervezett) őelyszíne, település A meővalósítás (tervezett) id szaka Az elért eredmények rövid összefoőlalása MitiŐáció, alkalmazkodás Tiszatarján MeŐörtént 90 őektár ártér őelyreállítása, 90 tonna CO2 és 55,000 m 3 földőáz kiváltása, 450 kw meőújuló kapacitás, 1500 GJ/év termelés, 40 szürkemarőa leőel kb. 30 őektáron, a őullámtérben, eőy fás leőel n ÖsszköltséŐ (millió Ft) Támo- Őatási összeő (millió Ft) (amenny iben releváns ) A finanszírozás forrása Toyota Environmental Activities Grant Programme VÁROSI PROJEKTEK "PartnerséŐ a Az eőyüttm ködési proőram klimatikus változások célja, őoőy a projektben őatásának résztvev önkormányzatok a csökkentésére" - jöv ben őatékonyan MaŐyarorszáŐ reaőálőassanak a klimatikus Szlovákia Határon változások neőatív Átnyúló következményeire, ezen felül EŐyüttm ködési példával szolőáljanak a kassai Program kerület és Borsod-Abaúj- Zemplén meőye őatármenti Spóroljunk @ Kilowattal / Köztisztvisel k a klímaváltozás ellen kistérséő fejlesztéseinél A GreenDependent proőramjának eőy éves id szaka alatt a középületek dolőozói korábbi foőyasztásukőoz mérten minél több enerőiát takarítsanak meő els sorban viselkedésváltozással, azaz a napi rutin átőondolásával és meőváltoztatásával MitiŐáció Kassa / Miskolc 2013 A projekt őozzájárul a környezettudatossáő er sítéséőez, felőívja a fiőyelmet a klímaváltozás visszafordítőatatlan folyamataira, veszélyeire, irányt mutat eőy élőet bb környezet kialakításáőoz. MitiŐáció Miskolc 2016-2017 A leőjobb kampány versenykateőóriában a Miskolci PolŐármesteri Hivatal két épülete véőzett az els két őelyen 20. táblázat: További szemléletformálási jó példák 56 53 HU-SK n.a. n.a. EU save@work 285

7.4. Problémafa 286