V á r kony i - Nickel R é ka M TA B T K N é p r a j z t u d o m á n y i I n t é z e t AZ ACÉLGYÁRI MUNKÁSSÁG ÉLETMÓDJÁNAK VÁLTOZÁSA SALGÓTARJÁNBAN EGY NÉPRAJZI KUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI 2 016. m á jus 1 9.
A MUNKÁSSÁG ÉLETMÓDJA A NÉPRAJZI KUTATÁSOK CÉLKERESZTJÉBEN A vizsgálatot nehezítő tények: Nem homogén embertömeg, az első 2 generációig más történelmi tapasztalatot, más szokásrendszert, más hiedelemvilágot hordoznak. Az 1950-es évekre néprajzilag elemezhetővé válnának a 19. században alapult kolóniák, de a szocialista ipar ismét új embertömeget emel be a telepekre. 1990-től megszűnik a nagyipari munkásság Magyarországon és a munkásságkutatás átkerül a társadalom néprajzról a történeti néprajz területére. A magyar néprajz későn ébred. A magyar nagyipari munkásság kutatása a klasszikus néprajz eszközeivel mára már megkésett. Az interdisziplináris kutatások jelenthetnek kiutat. Tárgyi néprajz: Lakókörnyezet, lakásbelsők, térhasználat, tárgyhasználat, eszközhasználat Társadalom néprajz: Öltözködés, viselet, tisztasági szabályok Munkába-nevelődés, társadalmi szerepek, közösségi szabályrendszer Identitás, nemi szerepek, családi és közösségi hierarchia Közösségi és személyes terek használata Szokás, hiedelem (Hétköznapi és ünnepi időszakok, munkavégzéshez fűződő rituálék, hiedelmek, szimbolikus gondolkodás) Folklór: munkadalok, anekdoták, mesék, viccek, csúfolók
A MUNKÁSSÁG KUTATÁSA AZ OSZTRÁK ÉS NÉMET NÉPRAJZBAN Wilhelm Heinrich Riehl a német néprajz fő kutatási területének a parasztságot jelölte ki, a munkásságot és a városi ipari társadalom kultúráját a megromlott paraszti kultúra kihalási szakaszaként ér telmezték. 1909-ben Paul Göhre szociáldemokrata politikus vetette fel először a munkásság néprajzi kutatásának ötletét. Őt követte Otto Rhüle német és Leopold Schmidt osztrák kutató az 1940-es években. Ők még mindig a paraszti kultúra negatív példáját látják a munkásságban, de a klasszikus néprajz eszköztárával végeznek kutatásokat. Gerhard Heilfur th az 1950-es években átfogó kutatásokat publikált a bányászok életmódjával, folklórjával, szokásaival kapcsolatban. Ugyanebben az időben az NDK-ban intenzív munkásnépdal kutatás kezdődött. Az 1970-es évek hoznak fordulatot. A német néprajz nyit más társadalomtudományok felé és elkezdődnek az interdiszciplináris kutatások. Jelentősen hatott a brit Edward P. Thompson: The making of the English working class című műve (1963) a munkáskultúra egy olyan messzemenően koplex alakzat, amely mögött nem egyszerűen a munkásosztály, hanem egyes emberek sokasága áll, akik gyakran teljesen különböző történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek Létrehozzák a Német Néprajzi Társaság Munkáskultúra szekcióját 1979-ben szervezik meg az első nemzetközi munkásság konferenciát és indítják útjára az első szervezetet (Munkáskultúra Bizottság), amely összefogja a nemzetközi társadalomtudományos kutatókat. A Humboldt Egyetemen kutatócsoportot hoznak létre a munkásság kultúrájának tanulmányozására. 1985-ben a bécsi egyetemen is létrejön egy munkásság kutatócsoport 1990-es években újabb jelentős váltás tör tént, az osztályspecifikumról az életmódkutatások javára. Dieter Kramer kritikát gyakorolt saját maga felett is, amikor felhívta a figyelmet a kultúraanalízisre.
MUNKÁSOK A MAGYAR NÉPRAJZI SZAKIRODALOMBAN Ösztönös adatgyűjtés szakasza (1867-1947) Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (1866) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1868-1873) Kötelező munkásosztály kutatások (1947-1956) Dégh Linda: A munkásság és a népköltészet (1947) Szerémi Béla: Magyarországi munkásdalok (1955) Tudományos alapra épülő munkásfolklór kutatások (1957-1989) Katona-Maróthy-Szatmári: A parasztdaltól a munkásdalig (1968) Nemcsik Pál: Az Ózd-vidéki munkásság dalai (1975) Vass Tibor: Az ózdi hengerészek jelbeszéde (1977) Nagy Dezső: Az amerikás magyarok folklórjáról (1978-79) Fülemile Ágnes - Stefány Judit: A kazári nöi viselet változása a XIX - XX. Században (1989) Munkás- és városantropológiai kutatások (1989-2015) Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869-1985) (1989) Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia (1996) Paládi-Kovács Attila: Magyar Néprajz VIII. Társadalom kötet Ipari munkásság fejezet (2000) Dobák Judit: Életmód a diósgyőri vasgyári kolóniában (PhD értekezés) (2003) Horváth Réka: Egy falu két életforma. Paraszti és munkáséletmód Lábatlanon. (2003) Balázs Géza: Pálinkázás munka közben (2003) Paládi-Kovács Attila: Ipari táj (2007.) Bali János: A munkáslakás-kutatás eredményei a Nagy-Budapesti Néprajzi Munkaközösségben (2009) R. Nagy József: Boldog téglafalak között (2010) Juhász Katalin: Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep. Dokumentumok és néprajzi tanulmányok (2012) Várkonyi-Nickel Réka: Gyermek a gyárak völgyében. (2015) Skanzen? MaDok (Néprajzi Múzeum): A MaDok-program (hálózat) a kortárs tárgyi világ megőrzésérére és a jelenkor múzeumi dokumentációjára helyezi a hangsúlyt, egy központi nyilvántartási rendszer felépítésével és működtetésével.
A RIMAURÁNY-SALGÓTARJÁNI VASMŰ RT. ÉS GYÁRAI A SZAKIRODALOMBAN Nemcsik Pál 1967: Munkáslakás és berendezés a Rimai Társulat munkásgyarmatain Réti R. László 1977: A Rimamurány -Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság története, 1881 1919 Szvircsek Ferenc 1993: A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 125 évének története 1868-1993 Vass Gergely 2003: Bankárok és menedzserek a Rimamurány -Salgótarjáni Vasmû igazgatótanácsa a századelőn (1892 1914) Csontos Györgyi Vass Tibor 2001: Ózdi munkáskolóniák Gauc ík István 2011: A Rimamurány -Salgótarjáni Vasmu Rt. a gazdasági elitek példáján Murányi István 2012: A munkások lokális identitásának jellemzői Borsodnádasdon Nagy Péter 2012: Ahol a vállalatvezetés volt az úr... A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. szociális és jóléti intézményrendszere Ózdon Nagy Péter 2015: A gyári munkás és az egészség: Betegségek és balesetek a Rimamurány -Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi munkásai körében Várkonyi-Nickel Réka 2015: A salgótarjáni acélgyár munkás-lakóházai (1871 1945)
SALGÓTARJÁN A HELYTÖRTÉNETI ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETI SZAKIRODALOMBAN Dornyay Béla 1939: Salgótarján történetéhez Lizsnyánszky Antal Hortobágyi András Erdős István Csabai József: A Salgótarjáni Kohászati Üzemek száz éve 1868 1968 Balázs László 1978: Adatok és összefüggések a Rimamurány -Salgótarjáni Vasmu salgótarjáni (acélgyári) népiskolájának történetéhez ( 1870 1920) Hlavacska Edit 1989: Salgótarján utcanevei. Névtár és rendszertani vizsgálat. Szvircsek Ferenc 1990: A városépítés történeti áttekintése 1922-1968. Szvircsek Ferenc 1992: Kolonizálás, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájának része. Szvircsek Ferenc 1994: A Salgótarjáni Öblösüveggyár Balogh Zoltán 1995: Társasági élet a salgótarjáni vendéglőkben Horváth István 1996-1997: Mentalitás és mítosz. Jelenségek és összefüggések Salgótarján 20. századi társadalmi életéből Szomszéd András 1997: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban R. Várkonyi Ágnes 2005: Egy ferences plébánia alapítása a XX. Században Noszky Jenő 2007: Salgótarján és barnaszénbányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra Szirácsik Éva (szerk.) 2012: Dr. Förster Kálmánnak, Salgótarján város első polgármesternek visszaemlékezései Fodor Milkós 2012: Levente egyesületek Salgótarjánban ( 1924-1939),
A KUTATÁS TÉRBELI ÉS IDŐBELI HATÁRAI Gépgyári kolónia Palackgyári kolónia Régi falu o 1861-től szénbányászat, 1868. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. o 1868-tól vasfinomító építése, 1871. Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. o 1893. Salgó-Tarjáni Palackgyár Rt. o 1898. Hirsch és Frank Budapest- Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt.
SALGÓTARJÁN TÁRSADALMÁNAK FOGLALKOZTATOTTSÁGI STATISZTIKÁJA 1870 (Teljes népesség kb. 4300 fő) 2014. (Teljes népesség kb. 37 000 fő) 1930 (Teljes népesség kb. 16 900 fő) Gyári munkás 2% Egyéb 27% Bányász 71% Fizikai fogl. álláskeres ők 20% Egyéb álláskere sők 3% Egyéb 52% Bányász 10% Gyári munkás 38% Egyéb 75% Fizikai fogl. 2%
GYÁRANKÉNTI MUNKÁSLÉTSZÁMOK ALAKULÁSA SALGÓTARJÁNBAN Acélgyár Palackgyár Hirsch Kőszénbánya 3000 3100 2200 1900 300 250 700 700 500 1200 1000 1100 1900 1920 1940
Kaszinók
Acélgyári munkásokra vonatkozó napi bérátlagok összehasonlítása 1938. A salgótarjáni borbélyüzletek árszabásai 1938 ban RMST borbély 800 St-i Borbély Szakcsoport RMST átlag Országos átlag 500 74 85 79 40 60 20 30 140 240 59 Hajvágás Tartósondolálás Borotválás Borotválás 10 alkalom 42 49 38 1938 as élelmiszer árak összehasonlítása 25 RMST élelmezési üzlet 190 Országos átlag 140 117 128 napszámos (nő) napszámos (férfi) kovács esztergályos 34 38 18 28 1kg sertéshús 1kig kenyér 1l tej 1kg cukor
A fősorompó az Acélgyári út elején.
A KUTATÁS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI A kutatás további lehetőségei: A szocialista modernizáció társadalom-átalakító hatása az acélgyári kolónián.
A VÁROSKÉP ÁTALAKÍTÁSA
A MUNKANÉLKÜLISÉG, GYÁRNÉLKÜLISÉG HATÁSAI
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET.