BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7 8. ÉVFOLYAM A biológia tantárgy tartalma a természettudományos mőveltség sajátos és egyben szerves része. Különös jelentıségét az adja, hogy az élı természettel foglalkozik, amelynek része a társadalomban élı, tanuló ember is. Az e kerettantervben szereplı biológia tantárgy témakörei, és azok feldolgozási módjai a NAT azon törekvésére építenek, amely szerint a természettudományokban való alapvetı jártasság nemcsak az orvosok, mezıgazdászok, környezetvédık, biológusok és a szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A biológia tanulása által a diákok nemcsak az élı természet szépségét és változatosságát, de saját szervezetük mőködését is megismerik, miközben egyre jobban megértik a természeti törvényszerőségeket, a jelenségek hátterében zajló folyamatokat és a közöttük lévı összefüggéseket. Az általános iskolai biológia az alsó tagozatos környezetismeret, illetve az 5 6. évfolyamon tanult természetismeret tantárgy folytatása, de azoktól eltérıen már csak az élık világával foglalkozik. A tantárgy tanulásának fontos feladata a természetrıl és az emberrıl, a kettı kapcsolatáról való szemlélet formálása, a diákok egészséges életmódjának és környezettudatos magatartásának alakítása. Annak érdekében, hogy diákjaink nyitottak legyenek a világra, tudjanak tapasztalati tényekbıl következtetéseket levonni, felismerjék a problémákat, keressék azok okait, és életkoruknak megfelelı válaszokat fogalmazzanak meg a felvetıdött kérdésekre, a biológia tanulása során a mindennapi életben tapasztalható jelenségekbıl, problémákból kiindulva jutunk el a megoldáshoz szükséges hez, és azok alkalmazásához. A tartalmak egy része lehetıséget ad a társadalom és a gazdaság aktuális problémáinak felismerésére és értelmezésére, az aktív és felelıs állampolgári magatartás gyakorlására. A célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az ismeretszerzés folyamatában. Ehhez megfelelı motiváció, tanulási környezet és az (inter)aktív tanulási formákat támogató tanulásszervezés szükséges, amelynek során folyamatosan fejlıdik a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen megfigyelıképesség, a könyvtári és más információforrások használata, az információk rögzítésének és felidézésének képessége. Ennek során alakul a diákok egyéni tanulási stílusa és együttmőködési képessége, megtanulnak másokkal együttmőködni és csoportban tanulni. A 7 8. évfolyamon a diákoknak az élıvilág és az élılények iránti szeretetére és kíváncsiságára építve a fiatalabb korra jellemzı közvetlen megfigyelésen és tapasztalatszerzésen alapuló, többnyire leíró jellegő tudásépítés mellett egyre erıteljesebben jelenik meg az absztrakt gondolkodás fejlesztése. A természet szépségére, az élıvilág érdekes dolgaira történı rácsodálkozás a kíváncsiság kielégítése és fenntartása mellett azokat a pozitív érzelmeket mozgósítja, melyek motiváló hatása a tanulás fáradtságosabb szakaszain is átsegíti a tanulót. A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztı értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését. A tananyag a természet leíró megismerésébıl kiindulva fokozatosan halad a jelenségek hátterében lévı általános természeti törvények felismerése, a természetben lévı kölcsönhatások megismerése és megértése felé. A Föld nagy tájai zonális életközösségeinek megismerése során, e biomok jellegzetes élılényeinek megismerése által világossá válnak a fajok elképesztı sokfélesége mögött rejlı alapvetı törvényszerőségek: a testfelépítésnek és a mőködésnek, illetve az állati viselkedésnek a környezeti feltételekhez való alkalmazkodása. Példák sorozatán keresztül derül fény az életközösségek felépülésének törvényszerőségeire, és 1
a fajok közötti kapcsolatok különbözı típusainak megismerésére. Sor kerül a fajok sokféleségében való rendszerezés szükségszerőségének belátására és a tudományos rendszerezés alapjainak a megismerésére. Az egyedekbıl álló szervezıdés, valamint az egyedek jellemzésének és mőködési sajátosságainak a megismerését az egyed alatti szervezıdési szintek megismerése követi: a struktúra és a funkció közötti kapcsolat megvalósulása a sejtekben és a szövetekben, a növényi és az emberi szervekben, szervrendszerekben. A környezettudatosság és a fenntarthatóság tantárgyakon átívelı nevelési feladat, amely karakteresen kötıdik a természettudományos tárgyakhoz és a biológiához. Megvalósítása leginkább az életközösséggel és az emberrel foglakozó tematikus egységeknél valósítható meg. A tudományos megismerés során nemcsak a mi van a természetben?, hanem miért éppen úgy van? kérdésre is keressük a választ. Több témakör tartalma ad lehetıséget arra, hogy a tanulók tervezett megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket végezzenek, és tapasztalataikról feljegyzéseket készítsenek. A balesetmentes kísérletezés fegyelemre szoktat, miközben fejleszti a megfigyelés és az elemzés képességét. Az önálló tanulás megvalósítását segítik a győjtımunkára épülı, prezentációval is kísért kiselıadások és projektek, melyek információhordozók alkalmazására és természettudományi témájú ismeretterjesztı források keresésére, követésére, értelmezésére épülnek. A tudomány gyakorlati alkalmazásának felelısségét az egészség, a természeti erıforrások és a környezeti rendszerek állapotának kontextusában helyezzük el. Az ember megismerése és egészsége fejlesztési feladataihoz kapcsolódó tartalmaknak és tevékenységeknek meghatározó szerepük van a kamaszok reális önismeretének alakításában. Nevelési feladataink súlypontjai a testi-lelki egészségre, a családi életre nevelésre, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrálnak. Szándékainknak azonban van erkölcsi állampolgári vetülete is, azaz az önmaga cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelısség tudatával rendelkezı személyiség alakítása. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg az 7. évfolyam Az élılények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben 10 óra Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezık hatása az élılényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben. A rendszerszemlélet fejlesztése az élıvilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, idıbeni változásának elemzése során. Az életközösségek belsı kapcsolatainak megértése a fajok közötti kölcsönhatások típusain keresztül. Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtőrı, fénykedvelı, Földrajz: A Föld gömb alakja és a földrajzi övezetesség, a forró
élettelen környezetei tényezık az élıket, az élık az élıket, az élettelen az élıket, az élettelen az élettelent? Miért elképzelhetetlen az ÉLET a Földön víz nélkül? Szobanövényeink egy része trópusi eredető. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)? Milyen következményekkel jár az erdık kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban? Ismeretek: A környezeti tényezık (fény, hımérséklet, levegı, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). Példák az élılényeknek a magas hımérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függıleges rendezıdése mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, fıbb növény- és állattani jellemzıi). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élısködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. A biológiai óra. Az élıhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei. Kulcs/ árnyéktőrı). Példák a víz fontosságára. A magas hımérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élıhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül. A kedvezıtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése. Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati öv biomjainak jellegzetes élılényeibıl. A trópusokról származó gyümölcsökkel és főszerekkel kapcsolatos fogyasztási szokások elemzése; kapcsolatuk a környezetszennyezéssel. Projektmunka lehetısége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (, az ültetvényes gazdálkodás, a fakitermelés, a vándorló-égetı földmővelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlısállatok túlzott vadászata, a gyors népességgyarapodás) hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetıségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetıségei. éghajlati öv. Tájékozódás térképen. Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai. Történelem, társadalmi és állampolgári : A tengeren túli kereskedelem jelentısége (Kolumbusz Kristóf) Környezeti tényezı, életfeltétel, tőrıképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esıerdı, erdıs és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllı, madár, emlıs.
Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési gyakorlati alkalmazások: Honnan tudja egy növény, hogy mikor kell virágoznia? Honnan tudja a rigó, hogy mikor van tavasz? Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve esı után? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítıtıl való távolság függvényében. Hogyan alakulnak ki a savas esık és hogyan hatnak a természetre? Ismeretek: A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzıi. A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdık, lombhullató erdıségek, füves puszták jellemzıi) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzıbb elıfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és állatfajok). A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdı, rét, vízvízpart). Az élılények változatossága II. Az élıvilág alkalmazkodása a négy évszakhoz A környezeti tényezık hatása az élılényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc. 12 óra Életközösségek felépítésének és belsı kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján. Az élılények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élıhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével. Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel. A környezeti tényezık és az élıvilág kapcsolatának bemutatása a méréskelt övi biomok néhány jellegzetes élılényének példáján. A környezeti tényezık élıvilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtık) fás társulások összehasonlításával. A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) csoportosítása különbözı szempontok szerint. Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a jellegzetes hazai életközösségekben. A lakóhely közelében jellegzetes természetes és mesterséges életközösségek összehasonlítása. Az ember és a természet sokféle kapcsolatának elemzése csoportmunkában: A természetes élıhelyek pusztulásának okai (pl. savas esı, fakitermelés, az emlısállatok túlzott vadászata, felszántás, legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás lehetıségei. Aktuális Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függıleges földrajzi övezetesség. Idıjárási jelenségek, a földfelszín és az idıjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golfáramlat, szélrendszerek). Csapadékfajták. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Petıfi: Az Alföld. Matematika: Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése
Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezıgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében. A környezetszennyezés jellemzı esetei és következményei (levegı, víz, talajszennyezés). Invazív és allergén növények (parlagfő). Kulcs/ környezetszennyezési probléma vizsgálata. Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógynövények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak ismerete és jelentıségének felismerése (analízis). Adatok győjtése, rendezése, ábrázolása. Tundra, plankton, egysejtő, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlıs; környezeti tényezı, tőrıképesség, táplálkozási hálózat, fenntartható fejlıdés. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az élılények változatossága III. Az élıvilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez 10 óra Éghajlati övezetek, vizek vízpartok élıvilága; környezeti tényezık, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai Az élıvilág sokféleségének, mint értéknek felismerése. Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése. A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása. gyakorlati alkalmazások: Miért élhetnek fenyık, illetve örökzöld növények a mediterrán és az északi mérsékelt éghajlaton is? Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? Miben mások a szárazföldi és a vízi élıhelyek környezeti feltételei? Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élıvilágára? Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hımérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élı élılények példáin. A megismert élılények csoportosítása különbözı szempontok szerint. Táplálkozási lánc és táplálékpiramis összeállítása a tengeri élılényekbıl. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv. Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése. Fizika: Az energiamegmaradás elvének alkalmazása. Az energiatermelés módjai, kockázatai. A Nap energiatermelése.
Ismeretek: A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. A világtenger, mint élıhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élılényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Anyagforgalom és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élıhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kıolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei. A Föld globális problémái: túlnépesedés - a világ élelmezése, fogyasztási szokások anyag- és energiaválság, környezetszennyezés a környezet leromlása. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hıszigetelés). Kulcs/ életközösségekben. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása. A környezeti kár, az ipari és természeti, idıjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetıségeinek bemutatása. Az energiaátalakító folyamatok környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok összehasonlítása. Idıjárási jelenségek, a földfelszín és az idıjárás kapcsolata. Csapadékfajták. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Keménylombú erdı, lombhullató erdı, füves puszta, tajga, nyitvatermı, zárvatermı, gerinces, hüllı, madár, emlıs; táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési Rendszer az élıvilág sokféleségében 10 óra A fıbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai. A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élıhely és viselkedés kapcsolata. Az élıvilág rendszerezésében érvényesülı szempontok értelmezése. A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása. A tudományos modellek változásának felismerése. A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. gyakorlati alkalmazások: A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Magyar nyelv és irodalom: Egy
Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, győjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élılényeket? Miért nem igaz, hogy az ember a majomtól származik? Ismeretek: Az élılények csoportosításának lehetıségei. A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Az élıvilág törzsfejlıdésének idıskálája. Baktériumok, egyszerő eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzıi. A növények és állatok országa jellegzetes törzseinek általános jellemzıi. Fıbb rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévı kapcsolat ábrázolása. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs). A fıbb rendszertani csoportok jellemzıinek felismerése 1-1 tipikus képviselıjének példáján. hétköznapi kifejezés (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok. Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események idınagyságrendi és idıtartambeli különbségei. Kulcs/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. Történelem, társadalmi és állampolgári : tájékozódás a térben és idıben. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelésifejlesztési Részekbıl egész 11 óra A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban. A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül. A rész és egész viszonyának felismerése az élı egységes egész és a benne összehangoltan mőködı szervezıdési szintek összefüggésében. A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet egységére vonatkozó elképzelések formálása. Az ember természetben elfoglalt helye a természetben megjelenı méretek és nagyságrendek érzékeltetésével. A sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és növényi szervek mőködésének példáján.
gyakorlati alkalmazások: Hogyan tudunk különbséget tenni élı és élettelen, növény és állat között? Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdıdnek? Ismeretek: Az élı szervezet mint nyitott rendszer. A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. A biológiai szervezıdés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszervezıdés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fı sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentısége a természettudományos megismerésben. A sejtosztódás fı típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából. A növényi és az állati szövetek fı típusai, jellemzésük. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentısége a földi élet szempontjából. Az élılényeket/sejteket felépítı anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük Az élıvilág méretskálája: a szervezıdési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítı példák azonosítása. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség értelmezése. Tárgyak, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek. Informatika: adatok győjtése az internetrıl. 8
az életmőködések megvalósulásában. A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fı típusai. Kulcs/ Szervezıdési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Továbbhaladás feltétele A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemzı környezeti tényezıkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelı algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belılük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élılények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendezıdésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. - A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait, ismerje a biomok összetételét. - Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, tudja, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség életét. - Megfelelı algoritmus alapján tudja jellemezni az életközösségek legfontosabb fajait, tudja táplálékláncot összeállítani. - Tudja bemutatni az életközösségek szerkezetét. - Tudja a rendszerezés fontosságát. - Ismerje az élıvilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. - Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján az ismert élıhelyeket a fejlıdéstörténeti rendszerben (max. osztály szintig).
8. évfolyam Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési Szépség, erı, egészség 18 óra A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzıi; a hám-, a kötı- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete. Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bırápolás iránti igény felkeltése. Az egészséget veszélyeztetı tényezık azonosítása, az és tapasztalatok felhasználása a veszély idıbeni érzékelése és elhárítása érdekében. A fogyatékkal élı emberekkel tanúsított elfogadó, segítı, megértı magatartás erısítése. A reális énkép és az önismeret fejlesztése. gyakorlati alkalmazások: Milyen szerepe van a bırnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket? Milyen kapcsolat van az ember mozgása és fizikai munkavégzése között? Ismeretek: Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma. A bır felépítése és funkciói. A bır szerepe a külsı testkép kialakításában: a bır kamaszkori változásainak okai, következményei. A bır- és szépségápolás. A bır védelme; bırsérülések és ellátásuk. Bırbetegségek (bırallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás). A mozgásszervrendszer aktív és A kétoldali szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedı szervekre. A bır szöveti szerkezetének és mőködésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás mőködésváltozás összefüggésére. A pattanás, a zsíros és a száraz bır, a töredezett haj és köröm összefüggése a bır mőködésével. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségességének felismerése. Elsısegélynyújtás bırsérülések esetén. Környezetkímélı tisztálkodási és tisztítószerek megismerése, kipróbálása. Az emberi csontváz fı részei, a legfontosabb csontok felismerése. Példák győjtése a jellegzetes csontkapcsolatokra. Elsısegélynyújtás gyakorlása mozgássérülések esetén. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése. Sportoló és nem sportoló Informatika: adatok győjtése az internetrıl. Magyar nyelv és irodalom: a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése. Kémia: az oldatok kémhatása. Fizika: erı, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly. Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelızésében.
passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erı, munkavégzés). A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csipıficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelızésük. A mozgás, az életmód és az energia-szükséglet összefüggései. Kulcs/ osztálytársak napi-és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya a test napi energiaigénye szempontjából. Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési gyakorlati alkalmazások: Miért van szüksége szervezetünknek különbözı tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegı összetétele, és mi a különbség magyarázata? Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a szervezetünk belsejében található sejtek? Mitıl függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk A szervezet anyag- és energiaforgalma 20 óra A sejt felépítése, sejtszintő életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fı mőködéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légzı szervrendszer részei és mőködéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet mőködésében. A sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése. A saját és mások egészségének megırzése iránti felelıs magatartás erısítése. Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erısítése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes idızítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvı magatartás megalapozása. A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján. Lehetséges projektmunka: Felvilágosító kampány összeállítása az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére. Az egészséges étkezési szokások népszerősítése. A táplálkozásnak és a mozgásnak a keringésre Matematika: Adatok, rendezése, ábrázolása. Matematikai modellek (pl. függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok) értelmezése, használata. Informatika: adatok győjtése az internetrıl, prezentáció készítése.
egy nap? Ismeretek: Az élılényeket felépítı szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Az egészséges táplálkozás jellemzıi (minıségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly). A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban. A légzési szervrendszer részei és mőködésük. Hangképzés és hangadás. A keringési rendszer felépítése és mőködése. A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belsı állandóságának fenntartásában. Immunitás, vércsoportok. A védıoltások jelentısége. A kiválasztásban résztvevı szervek felépítése és mőködése. A vízháztartás és a belsı környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások. Légzıszervi elváltozások, betegségek megelızése. A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei. Az alapvetı életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhımérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belsı környezet állandóságának fenntartásában. A rendszeres szőrıvizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelızésében. gyakorolt hatása, az elhízás következményei. A pulzusszám, a vércukorszint, a testhımérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történı változásának megfigyelése és magyarázata. Vénás és artériás vérzés felismerése, fedı- és nyomókötés készítése. Adatgyőjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési szervrendszerre, illetve a magzat fejlıdésére. Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és szőrıvizsgálatok, az önvizsgálat, a védıoltások, valamint az egészséges életmód betegségmegelızı jelentıségérıl. Az eredményes gyógyulás és az idıben történı orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek mőködésének magyarázata (táblázat). Kémia:a legfontosabb tápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok)kémiai felépítése Technika, életvitel és gyakorlat: betegjogok.
Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás. Kulcs/ Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szőrlet, vizelet, só- és vízháztartás. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelésifejlesztési A belsı környezet állandóságának biztosítása 17 óra A sejt felépítése, külsı- és belsı környezet, egyensúlyi állapot, környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására. A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése. A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az érzékelés folyamatában. Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitőd alakítása. gyakorlati alkalmazások: Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelıen mőködik? Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket? Mit jelent a szemüveg dioptriája? Ismeretek: A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentısége. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei. Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer fıbb részei, az egyes részek Az idegsejt felépítése és mőködése. A feltétlen és a feltételes reflex. A feltételes reflex, mint a tanulás alapja. Az alapvetı életfolyamatok (légzés, pulzusszám, Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élı emberek elfogadása, segítésük kulturált módjainak bemutatása.. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttmőködéseként jön létre. Az idegsejt különleges felépítése és mőködése közötti összefüggés megértése. Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környezethez való alkalmazkodás. Az egyensúlyi állapot és a rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét példákon. A személyes felelısség tudatosulása, a szülı, a család, a környezet szerepének bemutatása a függıségek megelızésében. A kockázatos, veszélyes élethelyzetek megoldási lehetıségeinek bemutatása. Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai. Hangerısség, decibel. Zajszennyezés. A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk. Matematika: Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Modellek megértése, használata. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata; egy hétköznapi
vérnyomás, testhımérséklet és vércukorszint) szabályozásának mőködési alapelve. Az alkohol egészségkárosító hatásai. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelızés módjai. Kulcs/ probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával. Informatika: szövegszerkesztés. Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer. Tematikai egység/ A tematikai egység nevelési-fejlesztési A fogamzástól az elmúlásig 17 óra Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei. Felkészítés a felelısségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. Az életszakaszok fıbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzıinek megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erısítése, melyek biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést. Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. gyakorlati alkalmazások: Mi a szexualitás szerepe az ember életében? Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddıséget? Ismeretek: A férfi és a nı szaporodási szervrendszerének felépítése és mőködése. Elsıdleges és másodlagos nemi jellegek. A nemi hormonok és a pubertás. Az ivarsejtek termelıdése, felépítése és biológiai funkciója. A menstruációs ciklus. Az önkielégítés. Az örökítı anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Másodlagos nemi jellegek győjtése, magyarázat keresése a különbségek okaira. Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése. A petesejt és a hím ivarsejt termelıdésének összehasonlítása. A nemek pszichológiai jellemzıinek értelmezése. A biológiai és társadalmi érettség különbözıségeinek megértése. Érvelés a tudatos családtervezés, Informatika: szaktárgyi oktatóprogram használata. Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Matematika: ciklusonként átélt idı és lineáris idıfogalom; idıtartam, idıpont. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi
A fogamzásgátlás módjai, következményei. Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései. A nemi úton terjedı betegségek kórokozói, tünetei, következményei és megelızésük. A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minıségi változásai, a szülés/születés fıbb mozzanatai. A méhen kívüli élet fıbb szakaszainak idıtartama, az egyed testi és szellemi fejlıdésének jellemzıi. A serdülıkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzıi. A személyiség összetevıi, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Leány és nıi, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentısége, szerepük a személyiség fejlıdésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben. Kulcs/ A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén az egymás iránti felelısségvállalásra épülı örömteli szexuális élet mellett. Hiedelmek, téves tisztázására alapozva a megelızés lehetséges módjainak tudatosítása. Mikortól tekinthetı a magzat embernek/élılénynek? Érvelés a tudatos gyermekvárás mellett. A születés utáni egyedfejlıdési szakaszok legjellemzıbb testi és lelki megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése közötti összefüggésre. Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására. Az adott életkor pszichológiai jellemzıinek értelmezése kortárssegítık és szakemberek segítségével. Szerepjáték, illetve kortárs irodalmi alkotások bemutatása a szerelemnek az egymás iránti szeretet, tisztelet és felelısségvállalás kiteljesedéseként történı értelmezésérıl. megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése; a bibliográfiai rendszer mibenléte és alkalmazása; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítı példák azonosítása. Ivarsejt, nemi hormon, elsıdleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, nemi identitás, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlıdéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élıvilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élılények el tud helyezni a fejlıdéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és mőködése közötti összefüggést. Érti a sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás elınyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvetı mőködési sajátosságaival, a férfi és a nı közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelızésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az
Továbbhaladás feltétele elsısegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szőrıvizsgálatok jelentıségét a betegségek sikeres gyógyításában. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában. - Lássa a sejtek, szövetek, szervek felépítése és mőködése közötti összefüggést. - Ismerje az ionos és iontalan szaporodást és szerepüket a földi élet változatosságának fenntartásában. - Legyen tisztában saját teste felépítésével és alapvetı mőködésével. - Legyen tisztában a férfi és nı közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. - Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelızésüket, az egészséges életmód és elsısegélynyújtás legfontosabb szabályait. - Értse a szőrıvizsgálatok jelentıségét a betegségek sikeres gyógyításában.