A TULAJDONNÉV ~ KÖZNÉV "SZÓFAJVÁLTÁSOKRÓL"

Hasonló dokumentumok
É í

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Ó Ó ó ö ó

Á ű ó ó

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

É Á Á Ö Á

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É É Ö

ű ő ő ő

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő

ö ü ü ö Ő ü í ü í ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ó ö ö ö í ü í Ő Ü ü ö í Á í ü ü ü ö ű ú ö ö ü í Ü Ő ü ü ó ó ó ó í í ó í ö ú ü ü Ö Ö ű ó í ó ó ü ú ü ü ö í ó Ő Ü ó

Ö Ö Ö í í ü í ű ú í ú

ü í ö í ó ö ö Ö í ü ó ó í ö ö ö ö ö í í ü í ó ö ö í ó ű ö í í ú ó ó í ó ö ü í í ó ó ö ó ó

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

Ü

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ö Ö ú

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö É í ü í Ú ö ó ó ó ü ó í Ö í Ú í ö í í ó ű ö ű ö ű í ö Ö ű ü ö ü ö ű ü ó ü ó í ö ű ó í ó í ó ű í í ó í ü ű ü í ó í ü ú ó í í ó ü ü í í ó í ó í í ö í

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö


Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó ó ű ű ó í ó í ó ó ű í í ű Á

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Átírás:

Schaffer Kálmán nyugdijas, Rács. Schiszler János állami gazdasági dolgozó, Hács. DÉGI ZOLTÁN A TULAJDONNÉV ~ KÖZNÉV "SZÓFAJVÁLTÁSOKRÓL" Le{ró és történeti nyelvtanaink többsége a szófajváltások között, a szófajváltások kapcsán említi és tárgyalja azokat a folyamatokat, amelyeket a "tulajdonnevek köznevesülése", illetve a "köznevek tulajdonnévvé válása" néven szokás számon tartanil /~~INyR. I,RQPONMLKJIHGFEDCBA 199; ~INyT.200; stb./. Ez a tény, illetve a mögötte álló nyelvészeti hagyománya következo feltételezésen alapul: 1. A tulajdonnév kategóriája a magyar nyelv rendszerének, azaz létezése nyelvészeti eszközökkel kimutatható, bizony{tható a nyelvben. 2. A tulajdonnév szó, ilyennek, van szófaja. 3. A ~~ és mint kaján, illetve a kovács ~Kovács folyamatok során a kérdéses szavak szófajával történik valami. - Helyesek-e ezek a feltételezések? 1. Az ll/-es feltételezés annyira természetesnek és magától értetődonek tdnik, hogy ezt eddig még csak egyetlen tanulmány vizsgálta: BARABÁS - KÁLHÁN - NÁDASDY: Va.n-e a magyarban tulajdonnév? /NyK. 79:VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 135-55/. A cikk gondolatmenete röviden és bizonyos kiegész{tésekkel a következoképpen összegezheto: A/ A tulajdonnév nem a főnév egy alosztálya. /Hanem: a főnévi érték<i elemek egyik, kizárólag a szintaktikai viselkedés alapján elkülön{thető csoportja./ Ez az állítás, pontosabban: ennek elso fele logikai 6ton, logikai t{pus6 érveléssel látható be li. m. 136-7/. 1. Ha egyáltalán szerepel ilyen ofm, vagy alcim, hogy "szófajváltás". Ez a tény, valamint megfogalmazásom bizonytalansága Jelzi a cfm által kijelölt feladat megoldásának nehézségét. Azt, hogy ismeretlent kell viszony:ltanunk ismeretlenhez, mert sem a tulajdonnevek mibenlétéről, sem a szófajváltás folyamatáról nem sokat tudunk. Aszófajváltás kérdésköre jelenleg teljesen feldolgozatlan.

B/ A tulajdonnév nem.szó. Az a kérdésfeltevés, amely a tulajdonnevet.szófaji.szempontból akarja minős{teni, eleve rossz. A tulajdonnév ugyanis logikai kateg6ria. Az pedig nem szükségszera, hogy egy logikai kategória nyelvileg is kifejeződjön, hogy egy logikai kategóriának minden esetben legyen nyelvi megfelelője. például. a fogalom szó, {télet - mondat között sincs egyérte~m~ megfelelés. C/ A tulajdonnevekről tett eddigi áll{tások ellentmondásos vagy semmitmondó volta abból származik, hogy a problémával foglalkozó nyelvészek a tulajdonnevet szándékuk szerint mint a /magyar/ nye l v kategóriáját tárgyalták, valójában azonban logikai, szemantikai, szociológiai, helyes{rási~stb~ azaz nyekjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihg 1 ven k:í v ü li szempontok alapján tették ezt. Felismerték tehát, hogyatulajdonnév és a köznév között lényeges különbségek vannak, de azt nem, hogy ezek, az ázyxwvuts 1 t a- luk reg i sz t r á 1 t különbségek nem n ye l- vie k. - Egy ilyen jellegd vizsgálat bizony{thatja ugyan, hogy a tulajdonnév része "logikai rendszerünknek ll ; hogy része a /ma~yar/ nyelv rendszerének is. de azt nem, D/ Csak olyan elem tekinthető a nyelvi rendszer részének, amelynek a léte nyelvészeti eszközökkel és módszerekkel bizony:ítható. - A tulajdonnév létének sem fonológiai, sem morfológiai bizony{ télcai nincsenek. Sem morfémaszerkezete, sem toldalékolása nem különbözik a köznevekétől; nincsenek speciáj.is tulajdonnévképzők, vagy más,. kizárólag a tulajdonnévre jellemzo tol dal ékmorfémák, amelyek a tulajdonnéviség ismérvei lehetnének. - ~1ibenléte csak a szintaxis szintjén ragadható meg, szintaktikai disztrib.jció segitségével. Ha annak alapján..:.zsgálunk bizonyos főnévi érték~ elemeket /ame~yek között vannak hagyományosan köznévnek és tulajdonnévnek tekintett elemek isi, hogy azok me ly környezetekben fordulhatnak elő, négy különböző csoportot kapunk. Ez a négyes felosztás nyilvánvalóan esik egybe a hagyományos tulajdonnév - köznév felosztással. 2. Ennek a kimutatása sem fölösleges, ui. a logikakutatók szerint a tulajdonnév léte logikailag sem szükségszerti. J.linden tulajdonnév helyetteslthető leirással. /VÖ. SZÉPE: NytudÉrt. 70: 307-11./ nem 50

A szerzőknek ebből a vizsgálatából egy további ~ontos következtetés adódik. A tulajdonnév - köznév fogalompár és megkülönböztetés mást jelent logikai szemantikai és mást nyelvészeti szempontból. Például logikai szempontból az elseje köznév, a Géza pedig tulajdonnév, mert a két szó denotátuma, sajátos jelentése, stb. egészen más. Nye 1 v ész e t i sze m pon t ból azonban min d ket t ő tul a j- don n é v, mert mindkettőnek teljesen azonosak a külső kapcsolódási lehetőségei, mindkettő ugyanabban a két környezetben jelenhet meg. Látható tehát, hogy az az elem, amely any elv i /disztribts.ciós/ elemzés alapján tulajdomiévnek azonos azzal, amit hagyományosan, logikai jelleg{{ elemzés alapján tulajdonnévnek Tehát lehet éppen beszéln:!. tulajdonnévről kategóriájáról tekinthető, nem a nagy kezdőbet{.ís irás és a szokás tartani. mint a magyar nyelv i s, de ennek nincs sok értelme. Már csak azért sem, mert ha a tulajdonnév ~ogalma egészen mást jelent a logikában, és mást anyelvtudományban, zavaró, ha a két teljelesen különböző dolog jelölésére ugyanazt az elnevezést használjuk. A tulajdonnév - köznév elnevezést és különbségtételt célszer{.í meghag)tii a logika számára, mert ott ennek régi, tu-zyxwvutsrqpo doiaárryo s érvekkel alátámasztott hagyománya van; é s mivel a két fogalom meghatározása a nyelvészeti igény{{ {rásokban is logikai - szemantikai érvek alapján történt. -- A Barabásék által any elv ben, nyelvészeti módszerekkel kimutatott "tulajdonnév" számára pedig jobb lenne más nevet keresni. Ezzel azonban a probléma még nincs teljesen megoldva. A hagyományos nyelvészet tulajdonnév - fogalma ugyanis nem egy teljes, módszeres és egyértelm{.í logikai elemzés eredménye. Még csak nem is a logika és a nyelv~ilozófia tulajdonnevekre vonatkozó kutatási eredményeinek egy az egyben való átvétele, hanem több különböz~ esetleges /többek között néhány logikai/ szempont /is/ keveredik benne. Ezért nem azonos azzal a tulajdo.nnév - fogalommal sem, amely a logikában nyelvfilozófiában használatos. Ennek, az igény /nyelvleirás/ és a módszer Inem egységes 51

és nem nyelvészeti/ közötti ellentmondásnak az, hogy a hagyományos nyelvle:írásban használatos hogy a nevek szó faj i lyi érték. A szavak fajtáinak több szempontból is különálló tegória strukturális elemzése venni." /NytudÉrt. 70: 298./ ért é k e is jellegzetes herendszerében a következménye tulajdonnév - fogalom valójában egy fikoió. Azaz ennek a kategóriának ninos megfelelő je a nyelvben. Pontosabban: a ~, t{pus~, nagy kezdőbet~vel Sárospatak, stb. {rt szavak és szócsoportok együttese nem alkot önálló kategóriát a nyelvben, és nem mutatható ki a logika - nyelvfilozófia 1\:"tulajdonnév" eszközeivel sem. szónak ilyen módon tehát három különböző jelentése van: a/ logikai - nyelvfilozófiai; b/ nyelvészeti; 0/ a hagyományos nyelvleirásban használt. Ezek közül az első. kettő tudományos -- A továbbiakban mégis a o/-vel foglalkozom, mert az eddigi nyelvészeti témájj tanulmányok tárgya kizárólag ez. Ezért a bevezetésben emlitett további két feltételezés is a tulajdonnévnek ezen a fogalmán alapul. Abból a tényből, hogy az /1/ feltételezés helytelen~ már következik, hogy a másik kettő is az. Hégis érdemes röviden ezeket is megvizsgálni, mert vizsgálatuk egyrészt bizonyos tanulságokkal szolgálhat a szó- és szófajprobléma további tanulmányozásához, másrészt rámutathat a hagyományos nyelvtan néhány más, a fentiekhez hasonló ellentmondásaira. 2. A tulajdonnevet a nyelvészek többsége szónak tekinti. Vagy a főnév alkategóriájának, tehát egyszerden főnévnek laz összes le:író és történeti nyelvtani, vagy s a j áto s szó faj i c s o por t nak, mint például BALÁzs JÁ- NOS. Arról viszont, hogy miben áll ennek a szófaji csoportnak a sajátossága, semmi közeleblzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrq t nem tudunk meg: "Nyilvánvaló, a tulajdonnevek helyet foglalnalc el, s ezt a kasorán szintén figyelembe kell SZÉPE GYÖRGY szerint /NytudÉrt. 70: 307-11./ a tulajdon-hgfedcba név más odcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba d 1 a gos szó faj. Ez a megállapitása 3. A hag~ományos értelemben vett tulajdonnév nem.kategóriája a magyar nyelv rendszerének. 52

összhangban van azzal az állftásával/feltételezésével, hogy a névadási funkció másodlagos a nyelv hat alapvető /Jakobson által megállapftott/ kommunikációs funkciójához képest. A BARABÁS--KÁlk~ÁDASDY-féle, idézett tanulmány szerint a tulajdonnév nem főnév Inem szó, tehát nem lehet szófaja sem/, mert ez azt jelentené, hogya magyarban vannak olyan főnevek, amelyek több szóból állnak. A tulajdonnév szerintük f ő n é v i ért é k {{ ele m, és mint ilyen, állhat egy vagy több szóból. Láthattuk, hogy a hagyományos értelemben tulajdonneveknek tartott szavak és szócsoportok nem alkotnak önálló és homogén kategóriát a nyelvben. Ezért nye 1 v ész e. t i sze m pon t ból szükségtelen és értelmetlen egységes elemcsoportként kezelni őket~ Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a ~' ~' Anglia, stb. egyszavas alakulatok szavak, és mint ilyenek van szófajuk: főnevek. A Hagyar Tudományos Akadé. ~' Kovács János, stb. féle, több szóból álló alakulatok pe- ~ig nem szavak, hanem főnévi érték{i elemek. -- Ez utóbbiakról csak két esetben mondhatnánk, hogy van szófajuk: a/ ha elfogadjuk azt, hogy léteznek több szóból álló szavak; b/ ha elfogadjuk azt, hogy a szófaj nem a szó sajátja. Az a/ feltevés nyilvánvalóan abszurd. Első látsára a b/ is abszurdnak t~ik. De BERRÁR JOLÁN szófajelméletéből /Próbák és probzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba Lémák, A l-laimagyar Nyelv tankönyv második kiadásához. Szófajok. Kézirat,VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 1979./, valamint TELEGDI ZSIGHONDnak aszófajokkal kapcsolatos észrevételeiből /NytanTan. 25-48./ a z követ kez i k, hogyaszófaj nem köthető a szóhoz. Nem a szó sajátja, még csak nem is a szójelentésé, hanem a jelentésé általában. Mindkét szerző véleménye megegyezik abban, hogyaszófajkjihgfedcbazyxwv = = jelentésforma: az a forma, amelyben a szó egyedi jelentéstartalma megjelenhet. Nem magának a szójelnek van tahát szófaja, hanem a szerzők szerint a szójelentésnek. Aszófajok val.ójában "jel.entésfajok". TELEGDI: " asz ó faj o kt 4. Más sze m pon tok ból természetesen azonos kategóriába tartozhatnak. 53

a szavak osztályai voltaképpen a jel e nkjihgfedcbazyxw t é sek os z- tál Y a i." li. m. 35./. BERRÁR: "A szótári szónak több jelentése lehet /szótározottan isi. MindenRQPONMLKJIHGFEDCBA e g ye s jelentéshez külön tartozik e g y jelentési'orma; tulajdonképpen szónak van szófaja, hanem egyes jelentéseinek nem a szótári külön - külön." A szerzők áll{tásaiból azonban nem /csak/ az következik, hogy a szófaj a szójelentés sajátja, hanem, hogy minden olyan nyelvi elemé /is/, amelynek van jelentéstartalma. Mert minden olyan elemnek, amelynek van jelentés tar tal m a, kell, hogy legyen jelentés for máj a ;';szófaja n / is, amelyben ez a tartalom megjelenhet. -- B~~R, ugy tanik, számolt elméletének ezzel a következményével, mert többször ernliti, hogy a szó alatti, vagy a szó fölötti nyelvi szintekhez tartozó, valamint a több szóból álló_ nyelvi elemeknek is lehet "szóf'aja". "Nemcsak magányos szónak van szófaji természete, hanem szerkezetnek is." - irja idézett, kéziratos tanulmányában. Például a ház, ház möeiött morfológi';'i terlllészet{fszerkezetek főnévi szófajúak; a beteg volt morfológiai természetd szerkezet melléknévi szófaju; a szép és okos mellérendelő szintagma melléknév; a nagyon okos alárendelő szintagma is melléknév, stb. A szintagma szóértékdségérői, szófaj-voltáról ir egy másik tanulmányában is /~rny. LXXI, 37/. 3. Ha tehát több szóból álló kifejezéseknek is lehet szó- :faja /legalábbis létezik egy olyan szófaj-elmélet, amely ezt megengedi/, akkor mondhatjuk, hogya Magyar Tudományos Akadé- ~. Kovács János, stb. féle alakulatoknak is van szófaja: főnevek. Ez a szófaj meg is változhat. Tehát a kérdéses nyelvi elem részt vehet a szófajváltás folyamatában, vii e g lehetséges. Egy kovács> az szófajváltás, Kovács folyamatról akkor mondhatjuk, hogy mert ez ehgfedcba l- ha mindkét elemnek lehet /van/ szófaja, és ez a szófaj a kérdéses folyamat során változik meg. -- A hagyományos felfogás szerint a tulajdonnév is főnév, és a köznév is az. Az az állítás tehát, me ly szerint a tulajdonnév > köznév, illetve a köznév~ tulajdonnév változások szófajváltások, eleve, önmagához képest is ellentmondásos, mert ha azyxwvutsrqp 54

~olyamat kiindulópontjaként szereplo szó ugyanolyan szófajj, mint amilyen a végeredményill kapott szó, akkor a szó s z ó- faj a nyilvánvalóan nem változott meg. Más változások természetesen történhettek vele. -- Annak a folyamatnak a során, amikor például a kovács jelet /hangsort/ egy más denotátum jelölésére /is/ alkalmazzuk, mint ezt korábban tettük, a jelviszony változik meg, azaz jel e n t é s v á l t o z á s tör t é n i k~ Ebben az esetben szófajváltásról beszélni értelmetlen. Az más kérdés, hogy például egykjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgf ~> kaján folyamat során történt szófajváltás: egy főnévböl melléknév lett. De ez a folyamat nem attó:].szófajváltás, hogy az egyik szó ntulajdonnév", a másik pedig "köznév". A hagyományos értelemben vett tulajdonnév - kategória nem egy azonos minösé~ elemekből álló, meghatározott formális ismérvekkel rendelkezo kategória, amely nyelvi különbségek a- lapján szembeáll:[tható lenne más ka tegóriákkal /például a köznevekkel/. Azaz nem nyelvi kategória. Ezért nem beszélhetünk tulajdonnév~ köznév szófajváltásokról. Az ide sorolt folyamatok minden esetben egyéni elbirálást igénye~ek. Az Ágoston > aggastyán folyamat szófajváltás: főnév> melléknév; azyxwvutsrqponmlkjihgfedcb.!- ~> gábor /'gébics', 1808/ folyamat jelentésváltozás. FABÓ h.'"inga NÉHÁNY KIEGÉszíTÉS OROSHÁZA UTCANEVElHEZ A Névtani Értesítő 3. számában (22--34) jelent meg HAJDÚ MIHÁLY cikke Orosháza utcanevei d.mmel. Ennek néhány adatához, megállapitásához szeretnék az alábbiakban egy-két kiegész1téssel, helyesbltéssel hozzájárulni. Jóllehet nem érintik az utcanévrendszer strukturális rendszerét a kiegé- 5. A jelentésváltozás tehát nem minden esetben jár együtt szófajváltással. Jelentés és szófaj között tehát nincs olyan közvetlen összefüggés, mint amilyenitelegdi feltételez. 55