Hatályos: 2012. június 1-tıl. Egységesítve: 2012. május 31. Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Módosításokkal egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Nv.tv.) 5. (2)bekezdés c) pontjában, a 18. (1)bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 109. (4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1)bekezdése a) és e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kadarkút Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); b) Kadarkút Város Önkormányzat tulajdonában lévı, ill. a tulajdonába kerülı nemzeti vagyonra, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékő jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokra, az önkormányzatot megilletı részesedésekre, valamint értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a települési nemzetiségi önkormányzat részére átadott vagyonra, b) az önkormányzat költségvetési szerveinek mőködési célú pénzeszköz átadására irányuló döntésekre, c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére, és d) az önkormányzat pénzvagyonára. (3) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, 1
b) az önkormányzatot megilletı vagyoni értékő jogok, valamint c) az önkormányzat követelései. Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint: a) törzsvagyonból, és b) üzleti vagyonból áll. (2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a) forgalomképtelen b) korlátozottan forgalomképes c) forgalomképes. (3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések: a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthetı el, nem terhelhetı meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihetı. b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerzıdés semmis. c) Az Nv.tv -ben foglaltakon túlmenıen forgalomképtelenek a köztéri mőalkotások. d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. e) Az Nv.tv. -ben foglaltakon túlmenıen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végzı vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet. (5) Forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonát és a korlátozottan forgalomképes vagyont az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat törzsvagyona 3. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemek körét az Nv.tv. 5. (2) bekezdése határozza meg. 4. (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı forgalomképtelen törzsvagyonának körét az Nv.tv. 5. (3) bekezdése nevesíti. 2
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısített vagyonelemeket e rendelet 1. mellékletének II. része tartalmazza. (3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következı vagyonelemek jelentik: - közmővek kiemelt jelentıséggel a vízi közmővek, és a hozzájuk tartozó védıterületek, - mőemléki védettségő ingatlanok, - védett természeti területek és emlékek, - önkormányzati intézmények épületei, középületek, - köztemetık, - az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosításba, hasznosítás céljára használatba adott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. mellékletének I.-II. részében meghatározott vagyontárgyakat, - mindazon vagyon, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít. (4) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: Közmővek: Vízi közmővek nem elidegeníthetıek, nem megterhelhetıek. A közmővek mőködtetési jogát koncessziós szerzıdés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzem mőködéséhez szükséges a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem ha jogszabály másként nem rendelkezik önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közmőveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtıl. Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetıek el és nem terhelhetıek meg. Nem idegeníthetı el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb idıszakra ruházható át. Mőemléki védettségő ingatlanok: Az önkormányzat tulajdonába kerülı mőemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelıi joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelıi vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. (5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. (6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. 3
II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai 5. (1) A helyi önkormányzatot a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) Az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. (3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (4) Önkormányzati vagyonkezelı szervek: az önkormányzat intézményei és az önkormányzat hivatala. (5) A vagyonkezelı szerv a kezelésében, használatában lévı önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelezı feladatainak sérelme nélkül a vonatkozó törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. 6. (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülı vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (2) A gazdasági társaság alapítására és mőködtetésére az Nv.tv.7. rendelkezései az irányadók. Vagyon elidegenítése, hasznosítása 7. (1) Ingatlanvagyont értékesíteni a képviselı-testület döntése alapján - pályázati kiírással versenyeztetés útján lehet. (2) Egyéb vagyont értékesíteni 500.000 Ft értékhatár felett - az Nv.tv.11. (16) bekezdés alkalmazásával - versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak indokolt esetben zártkörőnek kell lennie. Vagyont értékesíteni összességében a legelınyösebb ajánlatot tevı részére lehet. (3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása. (4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (5) Az önkormányzat Gazdasági Bizottsága tesz javaslatot a vagyonhasznosításra, közremőködik a pályázati eljárásban és ellenırzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. 4
(6) A vagyonhasznosítási szerzıdés megkötésére a polgármester jogosult. (1) Nem értékesíthetı az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon. (2) Feltételekkel lehet értékesíteni a 4. (3) bekezdésében meghatározott az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (3) Az üzleti forgalomképes vagyon az alábbiak szerint értékesíthetı: a) A képviselı-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítésérıl, az értékesítés kihirdetésének módjáról. A képviselı-testület a legelınyösebb ajánlatot tevı javára dönt. b) A polgármester a képviselı-testület által átruházott hatáskörében dönt a 500.000 Ft értékhatárt el nem érı vagyon értékesítésérıl ide nem értve az értékhatárt el nem érı értékő ingatlanvagyont. A polgármester a döntésrıl a képviselı-testületet a soron következı ülésen tájékoztatja. (4) Vagyont értékesíteni csak a 13. alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettıl eltérni csak önkormányzati érdekbıl lehet. 8. 9. (1) Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon tulajdonjogát ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet az Nv.tv.13. (4)-(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) Önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselıtestület jogosult, akkor ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelezı vagy önként vállat önkormányzati feladatok (közfeladat) teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátáshoz szükséges. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülı költséget ideértve az esetlegesen felmerülı adófizetési kötelezettségeket. (3) Önkormányzati vagyont térítés ellenében csak tartós közérdekő cél megvalósítása céljából- kizárólag határozott idıre lehet a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1954. évi IV. törvény ( Ptk. ) és az Nv.tv. szabályainak megfelelıen használatba adni. (4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: a) 100.000 Ft feletti ingó vagyon, illetve vagyoni értékő jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktıl függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselı-testület dönt. b) 100.000 Ft-ot el nem érı vagyonátruházásról - az Nv.tv.14. (1)bekezdésében foglaltak betartásával ingatlanvagyon kivételével a polgármester dönt az alábbi feltételek betartásával: Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - A településen mőködı társadalmi szervezeteknek. - Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. 5
c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseirıl a képviselı-testületet a soron következı ülésén tájékoztatja. A vagyon megterhelése 10. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhetı meg. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselıtestületének döntése alapján terhelhetı meg. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhetı. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselı-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat követelés elengedése 11. (1) Az önkormányzat követeléseirıl mint önkormányzati vagyon részérıl való lemondás joga: a) az adósok, vevık és egyéb követelések vonatkozásában a képviselı-testület joga, b) a polgármester joga a képviselı-testület által átruházott hatáskörben értékhatár nélkül, az irányítása alá tartozó munkavállalókkal szembeni különféle követelésekrıl való lemondás joga, c) az intézményvezetık a polgármester részére tett bejelentést követıen engedhetnek el a munkavállalókkal szembeni követeléseket. A polgármester a bejelentést követı 3 napon belül nyilatkozik a követelés elengedésének lehetıségérıl. (2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseirıl a soron következı ülésen tájékoztatja a képviselı-testületet. 12. (1) A 11. (1) bekezdésében meghatározott követelésrıl csak akkor lehet lemondani, ha: a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés késıbbiekben való behajthatóságára, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna. d) a bíróság bevonásával történı behajtás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat a követelésrıl való lemondásról bírói egyezség történt, e) a felszámolási eljárás, illetve a csıeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínőséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csıdeljárás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat csıdeljárási megállapodást kötöttek, f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhetı, nem lelhetı fel és ez bizonyított. (2) A követelésrıl való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. 6
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 13. (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén, a névérték alapján, b) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerzıdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. (5) 1 A Képviselı-testület az önkormányzat tulajdonát képezı, építési tilalommal nem terhelt, beépítésre szánt ingatlanok értékesítése esetében a vagyon értékérıl a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a Gazdasági Bizottság javaslata alapján egyedi határozattal dönt. Eljárás a tulajdonos képviseletében 14. Az önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. A felajánlott vagyon elfogadása 15. (1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelı elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére 1.000.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselı-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 16. A képviselı-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: 1 Kiegészítette a 15/2012 (V.28.) Ökr. 1. -a. Hatályos: 2012. június 1-tıl. 7
a) a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, szolgalmi jog alapítása, használat jogának biztosítása, haszonkölcsönbe adása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása, b) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságba apportként történı bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása, c) az önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékő jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) a vagyon lízing szerzıdéssel való hasznosítása, koncesszióba adása, támogatásra történı felajánlása, f) az önkormányzatot megilletı, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása, és gyakorlása, g) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jog gyakorlása, h) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása és elvonása, i) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történı kijelölése, j) önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban az önkormányzatot megilletı jog gyakorlása, k) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, l) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, m) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, n) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása, o) közérdekő kötelezettségvállalás. 17. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függıen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelık hatáskörébe tartoznak. (2) A Képviselı-testület hatáskörébe tartozik: a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követıen a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása. b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása, c) 100.000 Ft értékhatár felett a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, d) behajthatatlan követelések törlése 50.000.- Ft. értékhatár felett. (3) A képviselı-testület Gazdasági Bizottságának hatáskörébe tartozik: a) a vagyonbiztosítási szerzıdések megkötésének véleményezése, b) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, c) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és 50.000 Ft között. (4) A vagyonkezelı szervezet vezetıjének hatáskörébe tartozik a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával a közszolgáltatáshoz nélkülözhetı vagyon két évet meg nem haladó határozott idıtartamú bérbeadás útján történı hasznosítása. (5) A polgármester jogosult: 8
a) a hatáskörrel rendelkezı szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévı bérleti szerzıdéseket, c) megkötni a Gazdasági Bizottság véleményének figyelembe vételével a vagyonbiztosítási szerzıdéseket. Vagyonkezelıi jog létesítése 18. (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot az Nv.tv. - 11. (1)bekezdésében meghatározott - átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévı törzsvagyonára és üzleti vagyonára vagyonkezelıi jogot létesíthet. (2) Vagyonkezelıi jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ellenérték fejében, vagy ingyenesen az új Ötv. 109. -ában foglaltak szerint - lehet megszerezni és gyakorolni. (3) A vagyonkezelıi jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelı a feladatellátással összefüggı jogokat, kötelezettségeket átvegye. (4) A vagyonkezelési szerzıdés kötelezı tartalmi elemeit az Nv.tv. és az új Ötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai és jelen rendelet határozza meg. (5) A vagyonkezelıi jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját a vagyonkezelıvel megkötött vagyonkezelési szerzıdés tartalmazza. (6) A vagyonkezelıi jog megszőnését az Nv.tv. 11. (4) és (12)bekezdése, valamint az új Ötv. 109. (10) és (12) bekezdése szabályozza. (7) Az önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelıi jogot: az építet és természeti környezet védelme, köztemetı fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, köztisztaság és településtisztaság biztosítása, helyi tőzvédelemrıl való gondoskodás, óvodákról, alapfokú nevelésrıl-oktatásról gondoskodás, egészségügyi ellátásról gondoskodás, szociális ellátásról gondoskodás, gyermek- és ifjúsági feladatokról gondoskodás, közösségi tér biztosítása, közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésérıl gondoskodás, egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. 9
Az önkormányzati vagyon hasznosítása Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 19. (1) Amennyiben a vagyonkezelıi jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetıvé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelı útján kívánja ellátni, úgy a Képviselı-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe, üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adhatja át a kizárólagos- vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával mőködı többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekbıl államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül egyháznak valamint más szervezetnek. 20. (1) Az önkormányzat a kötelezı és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelıi jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelı fizetési kötelezettségeket. (2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat az alapfeladata ellátása sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja. (3) Az intézmény vezetıje köteles gondoskodni az intézmény használatában lévı ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézményvezetı köteles a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos elıterjesztésben jelezni. (4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselı-testület dönt az intézmény írásos elıterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselı-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási elıirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket. 10
III. Záró rendelkezések 21. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2003. (XII. 31.) számú önkormányzati rendelete. Karsai József polgármester dr. Horváth Zsolt jegyzı A rendelet kihirdetve: Kadarkút, 2012. március 2. dr. Horváth Zsolt jegyzı 11
1. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012. (III.2.) önkormányzati rendeletéhez I. Az önkormányzat törzsvagyonából kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı vagyonelemek Fekvés Kadarkút/ hrsz. Forgalomképtelen vagyon Mővelési ág Tulajdoni hányad 03 Árok 1/1 552 08 Árok 1/1 3498 09 Árok 1/1 2248 012 Árok 1/1 3616 014 Árok 1/1 416 028 Árok 1/1 1 ha 3198 030 Árok 1/1 3559 035 Árok 1/1 3670 041/1 Árok 1/1 5155 060/2 Árok 1/1 3560 087 Árok 1/1 5281 0105 Árok 1/1 2138 0106 Árok 1/1 1550 0107 Árok 1/1 1 ha 7208 0108 Árok 1/1 2596 0112 Árok 1/1 1 ha 1351 0144/1 Árok 1/1 3566 0144/2 Árok 1/1 18 0145 Árok 1/1 1 ha 0166 0163 Árok 1/1 3 ha 1978 0169 Árok 1/1 1702 0174 Árok 1/1 1600 0177 Árok 1/1 8551 0179 Árok 1/1 3124 0183 Árok 1/1 4332 0185 Árok 1/1 1932 0186/4 Árok 1/1 449 0190 Árok 1/1 9381 0192 Árok 1/1 2878 0205 Árok 1/1 2323 0207 Árok 1/1 1223 0213 Árok 1/1 1 ha 2056 0216 Árok 1/1 1 ha 6872 0231 Árok 1/1 1 ha 2200 Terület nagyság m2 12
0235 Árok 1/1 6047 0278 Árok 1/1 2241 0280 Árok 1/1 3678 0283/2 Árok 1/1 9223 79 Járda 1/1 5369 81 Járda 1/1 6826 230 Járda 1/1 716 232 Járda 1/1 841 299 Járda 1/1 3310 301 Járda 1/1 1987 681/4 Járda 1/1 67 779 Járda 1/1 1703 781 Járda 1/1 1736 8 Közút 1/1 361 13 Közút 1/1 1526 118 Közút 1/1 1716 119 Közút 1/1 1321 121/1 Közút 1/1 1 ha 2434 121/15 Közút 1/1 6653 121/16 Közút 1/1 4978 121/45 Közút 1/1 5244 121/60 Közút 1/1 3508 131/3 Közút 1/1 2116 131/16 Közút 1/1 7527 162 Közút 1/1 1042 207 Közút 1/1 4102 0214/1 Közút 1/1 2 ha 3836 288 Közút 1/1 1712 302/6 Járda 1/1 1677 303 Közút 1/1 562 309 Közút 1/1 5422 343 Közút 1/1 3352 383/3 Közút 1/1 1362 384/2 Közút 1/1 71 384/4 Közút 1/1 137 507 Közút 1/1 252 512 Közút 1/1 1079 513 Közút 1/1 1342 515 Közút 1/1 1665 517 Közút 1/1 3321 520 Közút 1/1 725 525 Közút 1/1 2875 558 Közút 1/1 3761 579 Közút 1/1 1509 616 Közút 1/1 2679 628 Közút 1/1 1039 631 Közút 1/1 6685 13
636 Közút 1/1 3501 679 Közút 1/1 723 705 Közút 1/1 197 728 Közút 1/1 400 734 Közút 1/1 6566 784 Közút 1/1 1277 880/2 Közút 1/1 569 881 Közút 1/1 2305 905 Közút 1/1 465 922 Közút 1/1 1 ha 3406 923 Közút 1/1 129 1126 Közút 1/1 3578 1139 Közút 1/1 451 5292/3 Saját használatú út 1/1 680 04 Közút 1/1 4797 06/11 Saját használatú út 1/1 1 ha 4513 010 Közút 1/1 513 015 Közút 1/1 2 ha 6740 Árok 565 Töltés 498 Összesen: 2 ha 7803 018 Közút 1/1 820 023 Közút 1/1 3826 026 Közút 1/1 4847 029 Saját használatú út 1/1 1 ha 9283 033 Közút 1/1 1 ha 8539 036/9 Út 1/1 4991 043 Közút 1/1 594 046 Közút 1/1 1225 047 Közút 1/1 3807 054 Közút 1/1 1 ha 2796 056 Közút 1/1 2640 062 Közút 1/1 1359 066 Saját használatú út 1/1 2 ha 9672 074/3 Közút 1/1 1719 Szántó 2047 Összesen: 3766 079 Közút 1/1 6971 082 Közút 1/1 2 ha 1068 091/61 Út 1/1 188 0109 Közút 1/1 1064 0111/2 Saját használatú út 1/1 1 ha 3721 0120 Közút 1/1 1 ha 3521 0123 Közút 1/1 2364 0124 Közút 1/1 4190 0126 Közút 1/1 362 0228/21 Saját használatú út 1/1 2421 0130/1 Saját használatú út 1/1 5035 14
0130/30 Saját használatú út 1/1 3713 0133 Közút 1/1 1 ha 2634 0136/1 Közút 1/1 3 ha 3719 0136/3 Közút 1/1 3415 0136/4 Közút 1/1 1 ha 0860 0136/5 Közút 1/1 2970 0166 Közút 1/1 8 ha7918 0182 Közút 1/1 9098 0184 Közút 1/1 2202 0187 Közút 1/1 1 ha 1504 0197 Közút 1/1 7403 0198/3 Közút 1/1 1005 0199 Közút 1/1 1661 0200 Közút 1/1 7759 0210 Közút 1/1 2 ha 1095 0211 Közút 1/1 2590 0220 Közút 1/1 4272 0223 Közút 1/1 1948 0224 Közút 1/1 1 ha 4940 0226 Közút 1/1 1387 0229/1 Közút 1/1 1204 0229/2 Közút 1/1 7009 0232/15 Saját használatú út 1/1 785 0233 Közút 1/1 2713 0237 Közút 1/1 5330 0240 Közút 1/1 5025 0243 Közút 1/1 9994 0245 Közút 1/1 1 ha 8482 0247 Közút 1/1 2050 0250 Közút 1/1 1510 0252 Közút 1/1 1570 0254 Közút 1/1 5267 0256 Közút 1/1 5949 0258 Közút 1/1 3100 0261 Közút 1/1 3 ha 7361 0263 Közút 1/1 1217 0264 Közút 1/1 9882 0267 Közút 1/1 3970 0270 Közút 1/1 9657 0272 Közút 1/1 2640 0273/20 Közút 1/1 4417 0276 Közút 1/1 1949 0281 Közút 1/1 4521 0283/1 Közút 1/1 4008 0285 Közút 1/1 3602 0293 Közút 1/1 3251 0294 Közút 1/1 1 ha 4516 0296 Közút 1/1 2647 15
0298 Közút 1/1 3239 384/3 Díszkert 1/1 2367 47 Közterület 1/1 4162 163 Közterület 1/1 8910 208 Közterület 1/1 3501 237/3 Közterület 1/1 900 368 Közterület 1/1 1 ha 3191 467 Közterület 1/1 1 ha 9353 522 Közterület 1/1 1 ha 5302 678 Közterület 1/1 7172 821 Közterület 1/1 1729 838 Közterület 1/1 1736 852 Közterület 1/1 1246 857 Közterület 1/1 5011 880/1 Közterület 1/1 468 619 Temetı 1/1 5083 044 Temetı 1/1 3368 048/1 Temetı 1/1 6525 057 Temetı 1/1 1419 096 Temetı 1/1 2608 0103 Temetı 1/1 792 0209 Temetı 1/1 1052 0228/25 Temetı 1/1 2484 0188 Töltés 1/1 1499 16
II. Az önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısített vagyonelemek Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág Tulajdoni hányad 703 Közterület 1/1 3 ha 4303 064 Közút 1/1 2 ha 2494 074/1 Út 1/1 2299 1113 Út 1/1 7750 Terület nagyság m2 III. Az önkormányzat törzsvagyonát képezı Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör 1 Közterület, park 1/1 453 14/2 Szociális Gondozási Központ 1/1 1629 123 Sporttelep 1/1 2 ha 4342 243 Általános iskola 64/100 1 ha 3243 244 Óvoda 1/1 3509 246 Orvosi rendelı 51/100 1609 247/5 Ifjúsági Szálló 1/1 3135 336 Polgármesteri Hivatal (Kistérség) 1/1 1 ha 2360 350 Pedagógiai Szakszolgálat 1/1 1598 352 Mővelıdési Ház 1/1 5292 355 Filmszínház 4/8 3085 379/2 Szociális Alapszolgáltatási Központ 1/1 2896 382/8 Tőzoltóság 1/1 1031 384/5 Akác Vendéglı 1/1 2353 641/2 Szociális bérlakások (81) 1/1 2367 641/3 Szociális bérlakások (81/a.) 1/1 2951 053 Ipartelep 1/1 3 ha 7339 0149/4 Gázfogadó 1/1 180 0244/2 Szennyvíztisztító 1/1 2111 0268/2 Szemétlerakó telep 1/1 1600 382/2 Vízmő 1/1 907 02/2 Vízmő 1/1 3300 091/7 Vízmő 1/1 121 0268/3 Vízmő 1/1 512 17
Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág 2. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletéhez IV. Üzleti vagyon Tulajdoni hányad 2/2 Beépítetlen terület 1/1 560 30 Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/1 1944 131/12 Gazdasági ép., udvar 1/1 2174 242 Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/1 1122 317/2 Lakóház, udvar 1/1 9125 380 Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/1 1575 384/1 Polgármesteri Hivatal 1/1 2688 629/4 Lakóház, udvar 1/1 1619 650 Lakóház, udvar 3/12 2039 813 Lakóház, udvar 1/1 2183 867 Rendırség 1/1 2826 874 Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/1 2172 875 Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/1 2033 879 Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/1 1550 0248/5 Lakóház, udvar 1/1 280 Szántó 1579 Szılı Összesen: 2076 3935 84 Beépített terület* 1/1 2252 86 Beépített terület* 1/1 2353 17/9 Beépítetlen terület 1/1 1142 121/2 Beépítetlen terület 1/1 1829 121/3 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/4 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/5 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/6 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/7 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/8 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/9 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/10 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/11 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/12 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/13 Beépítetlen terület 1/1 2058 121/14 Beépítetlen terület 1/1 2122 121/17 Beépítetlen terület 1/1 1877 121/19 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/20 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/21 Beépítetlen terület 1/1 1580 * osztott tulajdon Terület nagyság m2 18
121/22 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/23 Beépítetlen terület 1/1 1581 121/24 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/25 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/26 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/27 Beépítetlen terület 1/1 1581 121/28 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/29 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/30 Beépítetlen terület 1/1 1331 121/31 Beépítetlen terület 1/1 1590 121/32 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/33 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/34 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/35 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/36 Beépítetlen terület 1/1 1580 121/37 Beépítetlen terület 1/1 1659 121/39 Beépítetlen terület 1/1 1658 121/40 Beépítetlen terület 1/1 1659 121/41 Beépítetlen terület 1/1 1659 121/42 Beépítetlen terület 1/1 1658 121/47 Beépítetlen terület 1/1 1652 121/48 Beépítetlen terület 1/1 1711 121/49 Beépítetlen terület 1/1 1769 121/52 Beépítetlen terület 1/1 1892 121/53 Beépítetlen terület 1/1 1929 121/54 Beépítetlen terület 1/1 1934 121/55 Beépítetlen terület 1/1 1860 121/56 Beépítetlen terület 1/1 1819 121/57 Beépítetlen terület 1/1 1885 121/58 Beépítetlen terület 1/1 1961 121/59 Beépítetlen terület 1/1 2040 245/4 Beépítetlen terület 1/1 1701 341/1 Beépítetlen terület 1/1 1715 382/5 Beépítetlen terület 1/1 574 385 Beépítetlen terület 1/1 981 657 Lakóépület 1/1 1986 677 Lakóépület 1/1 2207 681/2 Beépítetlen terület 1/1 2087 865 Magtár épül 1/1 300 0138/1 Erdı 1/1 3214 0139/2 Erdı 1/1 604 5039 Szántó és út 1/1 3327 022/1 Gyep (legelı) 1/1 8993 022/2 Gyep (legelı) 1/1 5918 027/2 Gyep 1/1 2 ha 3886 0259/2 Gyep (legelı) 1/1 2 ha 4922 0268/5 Gyep (legelı) 1/1 3971 19
0282/3 Gyep (legelı) 1/1 1 ha 2164 Árok 554 Gyep (legelı 5020 Összesen: 1 ha 7738 20
3. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletének 7. -ához Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai I. fejezet Általános rendelkezések 1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Város Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra. 1.2. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévı vagyon leghatékonyabb formában történı hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét. 1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselı-testület döntése, elıírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérıt, a pályázón egyben ajánlattevıt is érteni kell.) II. fejezet Az ajánlatkérés 2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény). 2.2. Az ajánlattevınek azonos feltételek biztosításával legalább három személytıl (szervtıl) kell ajánlatot kérnie. 2.3. Ajánlatkérı az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételeit. 2.4. Ajánlatkérı a legkedvezıbb ajánlattevıvel köt szerzıdést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelınek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményrıl valamennyi ajánlattevıt közvetlenül tájékoztatni kell. III. fejezet A pályáztatás A pályázat típusai 3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörő (meghívásos) lehet. 3.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt. 3.3. Zártkörő pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton elıre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé. 21
A pályázat kiírása, meghirdetése 4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidıhöz képest megelızıen kell meghirdetni. 4.2. A kiíró a az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot pályázati felhívásban határozza meg. 4.3. A kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejőleg és közvetlenül értesíti. Zárkörő (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni. A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma 5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell: a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos), a pályázat tárgyaként az értékesítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, fıbb jellemzıit (ingatlan esetén a korlátozásokat), az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, az ajánlati kötöttség tartalmát, a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését, a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést. 5.2. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: az elidegenítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elıkészítéséhez szükséges információkat, részletes eljárási rendet, az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve: - az ajánlatok felbontásának helyét és idıpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell), - azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, - az ajánlatok elbírálására vonatkozó idıpontokat, - valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését, az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetıségét és kezelésének módját, a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendı fizetési feltételeket, határidıket, stb. azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességérıl, pénzügyi helyzetérıl, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását, amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart. 22
5.3. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevık ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelmően meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó. 5.4. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevıknek nem ad. 5.5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. IV. fejezet Biztosíték, ajánlati kötöttség Pályázati biztosíték 6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetı, melyet az ajánlat megküldésével egyidejőleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. 6.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a 6.3. bekezdésben foglalt kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé. 6.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzıdés megkötése neki felróható vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség 7.1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig kötve van. 7.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdıdik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidı lejárt. A pályázat visszavonása 8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörő pályázat esetén errıl az ajánlattevıket haladéktalanul értesíteni. 8.2. A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni. 8.3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelı teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevıt az eljárási rend alapján terhelı egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történı kizárást vonja maga után. 8.4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplı feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet. 23
8.5. Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát. 8.6. Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellı követelést. V. fejezet Ajánlatok beérkezése, elbírálása A pályázati ajánlat 9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes nyilatkozatát, különösen: a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan, a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról, a vételár vagy ellenszolgáltatás összegérıl, fizetési feltételek vállalásáról. 9.2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta. 9.3. Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése 10.1. A pályázatok beérkezése során az átvevı az átvétel pontos idıpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. 10.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselıje, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen. 10.3. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevı megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni. 10.4. A kiíró képviselıje az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja. A pályázat elbírálása 11.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el. 11.2. Az értékelı (elbíráló) az ajánlatok felbontását követıen köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azon ajánlattevık, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. 24
11.3. Érvénytelen az ajánlat, ha: olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton, az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerően meghosszabbított határidı után nyújtották be, az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak, biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevı nem bocsátotta, vagy nem az elıírtaknak megfelelıen bocsátotta a kiíró rendelkezésére, amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelmően határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, olyan ajánlattevı nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerzıdésbe foglalt vállalásait nem teljesítette. 11.4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. 11.5. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak. 11.6 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következı ülésen kell elbírálni. 11.7. A pályázati ajánlatok elbírálása során az Nv.tv. 11. (16) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 11.8. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem. 11.9. Eredménytelen a pályázat, ha - a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó elıírásnak, - a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött, - a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el. A pályázat eredményének közzététele 12.1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végsı döntését a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetıség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevıket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévı ajánlattevıket a döntésrıl haladéktalanul értesíteni kell. 12.2. Zártkörő (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevıkkel közvetlenül ismertetni kell. 12.3. Csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelıbb ajánlatot tette. 25