A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
P. KOVÁCS MELINDA Cigányok Egerben a XVIII. században Az Eger város népességére vonatkozó kutatások alapjául szolgáló források (anyakönyvek, összeírások, adólajstromok) a legritkább esetben jelölik az etnikai eredetet. Kivételt képeznek a kifejezetten ilyen célból elrendelt speciális összeírások (cigányok, rácok, zsidók stb.). A török hódoltság idején figyelhető meg a cigányok letelepedése a városokban, a várak környékén. 1 A török alóli felszabadulást követő első egri összeírás 1690-ben három házbirtokos cigányt regisztrált: Törők Czigany Kovács Istók, Annok nevű Eozvegy Cziganynee Uy kőrőtztyén, Törők Czigany Kovács Mihály} 1692-ben négy cigány mesterembert írtak össze Egerben: a saját házzal rendelkező Kovács Pétert és Kovács Istvánt, a saját házat nem birtokló Tibicen(?) Istvánt és Hatvani Mártont. 3 A közel azonos időpont ellenére sincs igazán egyezés, egyedül Kovács Istók azonos lehet Kovács Istvánnal. 1713-ban a város egy évre fogadta fel kovácsnak a Baia nevű néma cigányt. 4 Még 1720-ban adózott zsellérként Baja János. 5 1715-ben Kovács Istvánt összeírták mint adózó családfőt. 6 1723-ban, 1724- ben még mindig szerepel az adózók között. 7 Mellette Hatvani Imre és Kovács Péter is megjelenik az adóösszeírásokban. 8 1727-től Hatvanyi Imrén kívül Loso Péter és Lósó István cigány kovács szerepel az összeírásokban. 9 1729-től már Lósó Mihály zsellért írták össze, Lósó Pétert viszont már nem. 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MÉSZÁROS László: A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórvány adatok). = Századok, 1976. 3. sz. 483. p. HML XII-3/a/58. MOL E 158 U et C Fasc.69. Nr. 94. HMLV-1/D/5B. V. 1. HML V-4/a/8. öi. 308. HMLV-1/D/6B.V.77. HML V-4/a//l 1. öi. 311., V-4/a/l 1 öi. 312. HML V-4/a/5 öi. 305., V-4/a/8. öi. 308., V-4/a/10. öi.310., V-4/a/l 1. öi. 311. HML V-4/a/16. öi. 317. 10 HML V-4/a/18. öi. 318. 279
1728-ban és 1729-ben egy püspöki összeírás két cigány családfőt regisztrált: Fejér Györgyöt és Balas Jánost; utóbbi 1729-re vajda lett. 11 Ők az adóösszeírásokban nem szerepelnek. 1733-ban Hatvanyi Imre, Lósó István és Lósó Mihály mellett még Hatvanyi Jánost is összeírták. 12 Ők négyen, illetve gyerekeik az 1760-es évekig nyomon követhetők Egerben lakóként. 13 Az összeírok nem minden esetben tüntették fel a cigány származást. Ezekből a szórvány adatokból nemcsak annyi állapítható meg, hogy a török kiűzése után és a XVIII. század első felében a cigányok jelen voltak a városban, hanem közülük néhányan házakban laktak és adóztak, voltak, akik vándoroltak. A cigányság folyamatos elterjedését a Kárpát-medencében az is mutatja, hogy a 1760-as években országos rendelkezések születtek a beilleszkedésük megkönnyítése érdekében. Mária Terézia cigánypolitikájának legfontosabb célkitűzése mindennemű megkülönböztetés megszüntetése volt. Ezért az 1761. november 13-ai rendeletével még a cigány név használatát is megtiltotta, helyette az új paraszt vagy az új magyar szó alkalmazását írta elő. A minden ember egyforma elv a cigányság számára a teherviselést és a vándor életmód tilalmát jelentette (1761: elvi tilalom, 1767: országon belül is útlevél kötelezettség, 1783: mindennemű mozgás, búcsú- és vásárlátogatási tilalom). Ezek a korlátozások és az 1773-as rendelet, mely szerint a vármegyék adjanak házat minden cigánynak, egyértelműen a letelepedés érdekében születtek. 14 így Eger város magisztrátusa 1768-ban a királyi parancsra hivatkozva lépett fel az új lakosok ide-oda csapongása ellen. A lopások elkerülése érdekében a vásárokra való járást engedély nélkül nem tette lehetővé számukra. Húsz cigányt engedély hiányában fejenként 24 pálca ütésre büntettek. A püspökség, mint a város egyik földesura már 1768-ban összeírta a városban lakó cigányokat feleségükkel és gyerekeikkel együtt. 15 A gyerekek név és életkor szerint szerepelnek. Az összeírás mindenkit pápistának, mindenkit - a vándorlók kivételével - egri származásúnak tekint. 11 12 13 14 15 280 HML XII-3/a/317. Fasc. D. 170. b. HML V-4/a/23. öi. 323. HML V-4/a/24. öi. 59 324-359. TOMKA Miklós: A cigányok története. = Cigányok honnét jöttek - merre tartanak? 1983. 47. p. HML V-l/b/70. B. XLVIII/b 135., XII-3/a/317. Fasc. D. 170. a.b.
Az 1772-ben Eszterházy Károly egri püspök által elvégeztetett összeírás ugyancsak városrészenként vette sorba a cigányokat feleségükkel együtt, kitért a vallásukra, a státusukra, számba vette a gyerekeiket. Itt az összeíró azt is megjegyezte, hogy Egerben született illetőről van-e szó, ha nem, akkor honnan költözött Egerbe, közölte a feleség származási helyét is. Házbirtokukat is összeírták, annak becsült értékével. A két összeírás - egymáshoz közeli időpontban készült volta ellenére is - jól példázza, milyen eltérések vannak az egyes személyek adataiban. Megpróbáltuk a családfőket az adóösszeírások alapján azonosítani. Néhányuknál a pontosítást a későbbiekben az anyakönyvek alapján reméljük. A két összeírást egymás mellett közöljük, közbeszúrva az egyéb információkat. A családnevek írásánál az eredeti írásmódot követjük. 1768 1772 püspök területén BÁLÁS ANDRÁS 24 éves, felesége ILLÉS MÁRIA 30 éves, gyerekük: Mihály 1 Vi éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. Szent János külváros, Farkasvölgy utca BÁLÁS FARKAS 16 39 éves, felesége ILLÉS ERZSÉBET 44 éves, gyerekük: János 17 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya BÁLÁS GÖRGY 17 36 éves, felesége CSÓKA ERZSÉBET 28 éves, gyerekeik: György 9 éves, József 4 éves, Anna 6 éves, Borbála 2 éves, ülés 1 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya BÁLÁS JÁNOS 18 42 éves, felesége ILLÉS ILONA 30 éves, gyerekeik: Ülés 18 éves, János 9 éves, József 6 éves, István 1 éves; pápista; kovács; püspökjobbágya. BALAS FARKAS 50 éves, katolikus, nős, egyfiavan a feleségének; itt született, felesége HORVÁTH ERZSÉBET Osgyánból, vasat ver, háza van, értéke 22 rhenes forint. BÁLÁS GYÖRGY 46 éves, katolikus, nős, kétfiaés két lánya van; itt született, felesége CSÓKA ERZSÉBET Mikófalváról; szeget és konyhai eszközöket készít; 23 rhenes forint értékű háza vaa BALAS JÁNOS 25 éves, katolikus, nős, egyfiavan; Balas Farkasfia,felesége SUHA ANNA Füzesről; citerás; zsellér. 1769-tól 1788-ig szerepel az adóösszeírásban, 1773-tól a fia is. 1769 és 1787 között adózott. A két összeírás életkor adatában való eltérés ellenére valószínűsíthető, hogy ugyanarról az emberről van szó. 1769-tól szerepel az adóösszeírásban egy ilyen nevű adózó. 1772-től Bálás Jánosnét is összeírtak Bálás János mellett. 1778-tól már az ifjú Bálás János zsellér jelenik meg. 281
1768 1772 BÁLÁS JÓNÁS 31 éves, felesége CZENKE ANNA 25 éves, gyerekeik: János 9 éves, Pál 5 éves, Ferenc 2 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. BALOG FERENC 35 éves, felesége CSÓKA JUDIT 27 éves, gyerekeik: János 9 éves, Mária 3 éves, István i éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. BÁLÁS JÓNÁS 35 éves, katolikus, nős, két kiskorú fia és két kiskorú lánya van, felesége CZENKE ANNA Rékasrol; vasárus; háza van, értéke 16 rhenes forint FARKAS FERENC 19 30 éves, katolikus, nős, egy fia és három lánya van; Farkas János fiútestvére; felesége KÖKÉNY ZSUZSANNA Hevesről; szeg és tűzhelyvas készítő; háza van, értéke 12 rhenes forint. BALOG FERENC 36 éves, felesége CSEMER SÁRA 32 éves, gyerekeik: Anna 8 éves, Mihály 3 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. 20 BALOG ISTVÁN 70 éves, felesége SUHA ILONA 60 éves, gyerekeik: Klára 7 éves, György 18 éves, István 10 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. FARKAS JÁNOS 21 26 éves, felesége BADER ÉVA 20 éves, gyerekeik: Erzsébet 3 éves, János Vi éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. FARKAS JÓNÁS 22 60 éves, felesége CSÓKA JUDIT 50 éves, gyerekük: Farkas 12 éves; pápista; kovács; püspökjobbágya. FARKAS MÁTYÁS 23 26 éves, felesége NEMES SÁRA 22 éves, gyerekük: Borbála 2 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. FARKAS JÁNOS 25 éves, katolikus, nős, egyfiaés két lánya van; felesége abonyi; szeg és tűzhelyvas készítő; zsellér, apja Farkas Jónás házában él. FARKAS JÓNÁS 65 éves, katolikus, nős, egy 17 éves fia, kétfiú-és 1 lányunokája van; felesége CSÓKA JUDIT 40 éves, Apátfalváról vette el; szegkovács; háza van, értéke 10 rhenes forint FARKAS MÁTYÁS 26 éves, katolikus, nős, egyfiaés két lánya van; itt született, felesége NEMET SÁRA; általában kőművesek mellett dolgozik, máskor vasat ver; háza van, értéke 5 rhenes forint 1769-től 1787-ig írták össze adózóként, 1785-től már a fiával együtt. Az 1770-1772-es és az 1775-ös adóévben csak egy Balog Ferenc szerepel. 1769-tól folyamatosan megtalálható az adózók között. 1743. február 9-én született, apja Farkas János, anyja Csóka Judit. A János és a Jónás név használatában az összeírok nem igazán következetesek. 1782-től már a fiával együtt írták össze. Mellette egy ifj. Farkas János is szerepel a legtöbb évben, de nem folyamatosan. 1769-tól adózik, 1784-től már az özvegyét írták össze. Csak 1769 és 1774 között szerepel az adóösszeírásban. 282
1768 1772 JÓNÁS FERENC 30éves, felesége KÉKÉN ZSUZSA 26 éves, gyerekeik: Teréz 8 éves, Zsuzsa 6 éves, András 4 éves, Júlia 1 éves; pápista; kovács; püspökjobbágya KOZÁK GYÖRGY 25 26 éves, felesége BALOG KRISZTINA 24 éves, gyerekeik: Borbála 4 éves, Éva 2 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya PISMA ISTVÁN 26 44 éves, felesége DAUR JUDIT 32 éves, gyerekeik: István 18 éves, András 13 éves, Ferenc 11 éves, Ágnes 7 éves, János Vi éves; pápista, kovács; püspök jobbágya. Sátorosok FEHIR ISTVÁN 24 távozott. KOZÁK GYÖRGY 40 éves, katolikus, nős, egy kilenc éves lánya van; Miskolcról jött Egerbe 1765-ben; felesége BALOG vagy LUKÁCS KRISZTINA; vasárus; háza van, értéke 7 rhenes forint. HORVÁTH ILONA Bolaprekita (Balas) János özvegye, 45 éves, katolikus, négyfiavan; 23 évvel ezel ott jött Egerbe Osgyánból; általában kender kötelet ver, kefét készít; háza van, értékel7 rhenes forint. BISZTRI ANDRÁS 70 éves, felesége SZÁLAI SÁRA 50 éves; pápista; rézműves CSKALLÓ ISTVÁN 27 22 éves, felesége KOZÁK KATALIN 26 éves, gyerekük: János 3 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya. KOLOMPÁR GYÖRGY 28 28 éves, felesége FARKAS DOROTTYA 16 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya KOLOMPÁR ISTVÁN 29 36 éves, felesége FARKAS SÁRA 26 éves, gyerekeik: András 11 éves, Péter 9 éves, Éva 1 éves; pápista; kolompár 30 ; püspök jobbágya. Káptalani városrész KOLOMPÁR GYÖRGY elmenekült. Káptalani városrész BALOGH MÁTYÁS 50 éves, felesége DÁVID ERZSÉBET 30 éves, gyerekeik: Anna 13 éves, Erzsébet 10 éves; pápista; kovács; kóborló. 1770-1772-ben szerepel. Csak 1769 és 1772 között szerepel az adóösszeírásban. Csak 1769-ben és 1771-ben adózott Egerben. Csak 1769-ben írták össze. 1770-1772-ben szerepel az adóösszeírásban. Csak 1769-ben írták össze. Kolompár német eredetű, szláv közvetítésű szó, jelentése: bádogos. - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. Főszerk.: Benkő Loránd. Bp. 1970. II. 530. (Szerk.) 283
1768 1772 BOLHA ISTVÁN 20 éves, felesége BALOGH ZSUZSA 20 éves, gyerekük: Ágnes 3 éves; pápista; hegedűs; kóborló. DANÓ LÁSZLÓ 30 éves, felesége DÉSÁN ZSUZSA 24 éves, gyerekük: Rozália 2 x h éves; pápista; kóborló. DÉSÁNY ANDRÁS 30 éves, felesége HORVÁTH ANNA 20 éves, testvére DÉSÁN GYÖRGY, gyerekeik: Zsuzsanna 3 éves, András 2 éves; pápista; kóborló. 31 HAIDU MIHÁLY 30 éves, felesége MIKÓ ÁGNES 18 éves, gyerekeik: Mihály 5 éves, Anna x h éves; pápista; kovács; kóborló. HORVÁTH ANDRÁS 50 éves, felesége DEME JUDIT 22 éves, gyerekeik: Ferenc 10, Borbála 5 éves; pápista; kóborló. LAKATOS ANDRÁS 32 50 éves, felesége BÁLÁS ANNA 40 éves, gyerekeik: János 18, Mátyás 12, kisebb János 10, Anna 14, Teréz 6, Ágnes 1 éves; pápista; lakatos; kóborló. LAKATOS ANNA 50 éves, RÓSA KATALIN 40 éves, Anna 2 éves; pápista; kóborló. LAKATOS ANTAL 33 23 éves, felesége MAGYARI REBEKA 28 éves, gyerekeik: György 7, Borbála 4, Teréz 1 éves; pápista; lakatos; kóborló. LAKATOS FERENC 26 éves, felesége KOCZKA EVA 16 éves; pápista; lakatos; kóborló. LAKATOS ANTAL 35 éves, katolikus, nős, egy fia és három lánya van; hat éve jött Egerbe Marmatiából 34 ; lakatokat, szegeket és hasonló szerszámokat készít; gerenda háza van, értéke 9 krajcár. y, 1770-ben írták össze a két testvért. Csak 1769-ben található az adóösszeírásban. 1769-ben, 1771-ben és 1775-ben megtalálható az adóösszeírásban. Marmatia: Máramaros vármegye. - MIHÁLYI János (egybegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta): Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramarossziget, 1900. 2-3. 284
1768 1772 LAKATOS GYÖRGY 26 éves, felesége TORÓ BORBÁLA 18 éves; pápista; lakatos; kóborló. LAKATOS JÁNOS 35 31 éves, felesége KOLOMPÁR JÚLIA 30 éves, gyerekeik: János 6 éves, Károly 3 éves, Ilona 1 éves, Kata 7 éves; pápista; lakatos; kóborló. LAKATOS GYÖRGY 28 éves, katolikus, nős, egy 2 éves fia van; 6 éve jött Egerbe Szalókról, különben Úrmezőröl, Máramaros megyéből; lakatokat csinál; zsellér, Lakatos János házában lakik ingyen. LAKATOS JÁNOS 40 éves, katolikus, nős, kétfiaés 3 lánya van; Marmatiából származik, felesége KOLOMPÁR JUDIT tíz éve jött Egerbe; lakatokat és konyhai eszközöket készít; háza van, értéke 21 rhenes forint LAKATOS KATALIN 50 éves, CZIGÁN MÁRIA 40 éves, Dóra 12 éves; pápista; kóborló. NÉMETH FARKAS 25 éves, felesége CSONTOS ERZSÉBET 20 éves; pápista; kóborló. RÁcz FARKAS 30 éves, felesége MELLYES KATALIN 24 éves, gyerekeik: János 12 éves, Rozália 5 éves; pápista; kézműves; kóborló. SURÁNYI ISTVÁN 24 éves, felesége CSÓKA ROZÁLIA 24 éves, gyerekük: Anna 5 éves; pápista; kovács; kóborló. Makiári külváros DANYI ISTVÁN 36 30 éves, katolikus, nős, egyfiaés egy lánya van; nyolc éve jött Ostorosról Egerbe, felesége CSÓKA ROZÁLIA Felnémetről; szegeket ver, néha ásót; háza van, melynek becsült értéke 1 rhenes forint 25 krajcár. NÉMETH MIHÁLY 37 22 éves, katolikus, nős, egy fia van; hat éve jött Egerbe Szalókról; háza van, értéke 18 rhenes forint. Szent Rókus kápolna alatt, mészárszék mellett HORVÁTH VAGY RÁCZ ZSUZSANNA egy törvénytelen gyereke van; Recskről jött Egerbe; koldus; 6 krajcárt érő faháza van. 1769-ben és 1771-ben adózott. 1770-től szinte folyamatos a jelenléte az adóösszeírásban. 1772-től - egy-két évet leszámítva - folyamatosan összeírták Németh Mihályt a Makiári külvárosban. 285
1768 1772 Cifra külváros Cifra külváros NÉMETH JÓZSEF 38 27 éves, felesége PÚPOS KATALIN 27 éves, gyerekeik: Rozália 8 éves, József 6 éves, árvák: Juda(!) 10 éves, Pál 1 éves; pápista; kovács; káptalan jobbágya. TÚRÓ FARKAS 28 éves, felsége VÁRI JUDIT 40 éves, gyerekeik: Jakab 7, András 4, Borbála 1 éves; pápista; kovács; káptalan jobbágya. Felnémet külváros BALOG ISTVÁN 4 '50 éves, felesége SUHAI ILONA 60 éves, gyerekeik: György 20 éves, Klára 6 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya CSÓKA MIHÁLY 43 50 éves, felesége PUSMA ÁGNES 40 éves, gyerekeik: Ferenc 15 éves, Judit 10 éves, Ádám 6 éves, Éva 6 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya NÉMETH MIHÁLY 40 éves, felesége OLÁH KRISZTINA 30 éves, gyerekeik: Sándor 14 éves, Sámuel 11 éves, Mária 6 éves, Apolló 4 éves, Krisztina 10 éves, Mihály 18 éves; pápista; kovács; püspök jobbágya NÉMETH JÓZSEF 31 éves, katolikus, nős, kétfiaés két lánya van; apjával, Németh Mihállyal jött Egerbe; szegeket, tűzhelyhez való eszközöket készít; 7 rhenes forint értékű háza és 25 rhenes forint értékű szőlője van Felső-Cigléd szőlőhegyen. NÉMETH MIHÁLY 39 60 éves, katolikus, nős, három fia van; nyolc éve jött Egerbe Szalókról; szegeket ver; 27 krajcárt érő háza van. Felnémet külváros BALOG FERENC 40 34 éves, katolikus, nős, kétfiaés egy lánya van; itt született, felesége CSEMER SÁRA Rimaszombatból, vasat ver; 28 krajcárt érő háza van. BALOG ISTVÁN 64 éves, katolikus, nős, egyfiaés egy lányunokája van; itt született, felesége SUHA ILO NA Baktárói származik; szegeket csinál; háza van, értéke 9 rhenes forint. BALOG MIHÁLY 42 vagy LAKATOS FERENC 34 éves, katolikus, nős, három fia és egy lánya van; itt született, felesége CSOKVA JUDIT F[első] Tárkányból; vasat ver, 5 rhenes forint értékű háza van. BALOG SÁRA 30 éves, katolikus, férje katona; Balog István lánya; kóborol, koldul; zsellér. DARU JUDIT Pusomai István özvegye, 30 éves, katolikus, két fia és két lánya van; Miskolcról származik; kenderkötelet ver, 3 rhenes forint értékű háza van. 38 39 40 41 42 43 1769 és 1787 között írták össze, 1789-tól már a feleségét. Németh Mihály a Cifra külvárosban 1769 és 1772 között adózott. 1775 és 1777-ben szerepel az adózók között. 1769-ben, 1772-1773-ban és 1775-ben szerepelt az adóösszeírásban. Balogh Mihályt csak 1772-ben írták össze. 1769-ben, 1772-1773-ban és 1775-ben szerepelt az adóösszeírásban. 286
1768 1772 OLÁH GYÖRGY 28 éves, katolikus, nős, magtalan; szülei Marmatiából származnak; szegeket készít, máskor henyél; háza van, értéke 18 rhenes forint. A fentiek alapján megállapítható, hogy a két összeírásban szereplő családok egy része az 1780-as évekig nem költözött el a városból, más része feltételezhetően elvándorolt. Az adóösszeírásokkal való összevetésből kiderül, hogy a Belváros négy kerületében nem laktak, a Szent János, a Felnémeti, a Cifra és a Makiári külvárosban telepedtek meg. A Szent János külvárosban a Bálás és Farkas család, 1776-tól még a Kökiny család volt folytonos. A Felnémeti külvárosban a Duka, a Farkas, a Kozák, a Lukács, az Oláh és a Pusoma család volt közel folyamatosan ott lévő. A Cifra külvárosban a Németh család jelenléte igazolható. A Makiári külvárosban a Danyi és a Németh család volt folytonos. A püspöki városrészben lakó tizenegy családból nyolcnak volt háza, de ez igen különböző értékű (5-23 forint) volt. A káptalani városrészben a három család egyikének 21 forint értékű háza volt, a másiknak 9 krajcáros gerenda háza. A Cifra külvárosban lakó négy család mindegyike háztulajdonos volt, de házaik rendkívül változó értékűek (27 krajcár-18 forint) voltak. A Felnémeti külvárosban a hat család közül egynek nem volt háza. A házak értéke 28 krajcár és 18 forint között mozgott. 1772-ben a 24 családból kilencben 4 gyerek, nyolcban 1 gyerek volt. A foglalkozások tekintetében a két összeírás között nincs nagy eltérés: legtöbben a kovácsmesterségből éltek. 1768-ban egy hegedűs, egy rézműves és egy kolompár, 1772-ben egy citerás, két kötélverő és két koldus volt. További kutatást igényel a cigányok életmódjának, a város életébe való beilleszkedésüknek a vizsgálata. Oláh György 1774-től szinte minden évben szerepel az adóösszeírásban. 287