Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (k, rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését! Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház. 1843 Egressy Béni megzenésítette a Szózatot. 1844 Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! Petőfi: A nép nevében (1847) Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját! (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.) Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike [ ] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. [ ] (A magyar irodalom története)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 2 2. A feladat a dualizmus korszakára vonatkozik. (k, hosszú) Elemezze a források és ismeretei segítségével a dualizmuskori gazdasági fejlődés sajátosságait! Térjen ki a hazai ipari forradalom kibontakozására, a külföldi tőke szerepére, a közlekedés fejlődésére, az ipari változások jelenségeire és a városiasodásra! Használja a Történelmi atlaszt! A gazdaság teljesítménye %-ban 1867 1870 1900 1913 Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 A nemzeti jövedelem, a gyáripari és a mezőgazdasági termelés alakulása Az ipari részvénytőke megoszlása
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 3 Termelési érték (%) Iparág 1898 1913 Bányászat és kohászat 6,7 5,4 Nehézipar összesen 33,2 35,8 Könnyűipar összesen 16,0 19,9 Élelmiszeripar 44,1 38,9 Összesen 100,0 100,0 A hitelintézetek száma és együttes tőkéje 1867 1890 Szám 85 1225 Tőke (millió Ft) 85 1200 A vasútépítés üteme 1867 1890 Km 2160 11246 Befektetett tőke (millió Ft) 193 915
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 4 3. A feladat az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcról szól. (k, hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848 ősze és 1849 tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt! Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak. (Windischgrätz hg. jelentése.) Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja. (Görgey Arthur) Osztrák haderő 1848 decemberében Magyar haderő 1848 decemberében Létszám Létszám Fősereg 50 000 fő Fel-dunai hadtest 30 000 fő Tartalék sereg 19 000 fő Egyéb erők 23 000 fő Egyéb erők 43 500 fő Erdélyi hadtest 10 000 fő Összesen 112 500 fő Dráva mentén 4 000 fő További erők 35 500 fő 12 000 fő Teljes létszám 148 000 fő Őrség: Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad Összesen 79 000 fő További erők 22 200 fő Teljes létszám 101 200 fő
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 5 Kronológia: 1848. szept. 29. pákozdi csata 1848. okt. 30. Schwechati csata 1848. dec. 25. Kolozsvár 1848. dec. 27. Győr feladása 1848. dec. 30. móri csata 1849. jan. 4. Pest eleste 1849. jan. 5. váci kiáltvány 1849. jan. 31. tokaji csata 1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 6 4. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (k, hosszú) Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre! Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; [ ] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [ ] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt. (Széchenyi István: Hitel) 4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium) Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem [ ] Kossuth [ ] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. [ ] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. [ ] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 7 személyek ilyeneket használjanak, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet) [ ] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll Buda még. [ ] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr. (Kossuth Lajos)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 8 5. A feladat a dualizmus korával kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a korszak társadalmi, gazdasági viszonyainak jellemzőit, és a kor meghatározó tudományos-technikai találmányait! A kor magyar társadalma sajátos kettős arculatot mutat. Egyfelől a polgárosodásnak számos jele volt: megnőtt az ipari munkásság létszáma, erőteljes városiasodás indult el, egyre nagyobb gazdasági és politikai jelentőségre tett szert az ipari, pénzügyi és kereskedő nagypolgárság. Erősebb lett az értelmiség: ezen belül a műszaki értelmiség létszáma, társadalmi tekintélye nőtt. Ugyanakkor továbbra is a földművesek adták a társadalom tömegét. A munkásság még gyenge, a századfordulón sem tette ki az össznépesség egyötödét. Tekintélyelvű volt e társadalom [ ] A származás a társadalmi presztízs szempontjából még a vagyonnál is fontosabb volt [ ] A kasztosodás a társadalom szinte minden, még legalsó csoportjaiban is megfigyelhető. (Tankönyvi szöveg) A gazdaság teljesítménye %-ban 1867 1870 1900 1913 Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9 Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2 Gyáripar 7,0 16,2 19,1 Kisipar 6,0 5,7 6,6 Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 Földbirtokviszonyok a századfordulón 0 5 hold a gazdaságok 53,5%-a a földterület 5,8%-a 5 20 hold a gazdaságok 35,9%-a a földterület 23,5%-a 20 100 hold a gazdaságok 9,5%-a a földterület 23,0%-a 100 1000 hold a gazdaságok 0,8%-a a földterület 15,4%-a 1000 hold felett a gazdaságok 0,2%-a a földterület 32,3%-a A földterület 52,3%-a, a szántók 64,4%-a, a rétek 68,8%-a és a szőlők 90,3%-a a száz hold alatti kisbirtokokhoz tartozott. A nagybirtok túlnyomó része erdő- és legelőterület volt.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 9 Bláthy Ottó Titusz (gépészmérnök), Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal 1885-ben megalkotta az iparilag is használható transzformátort. Eötvös Lóránd világhírű gravitációs ingája, ásványi kincsek fölkutatásának nélkülözhetetlen eszköze. A világ első dinamója, készítette Jedlik Ányos 1861-ben.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 10 6. A feladat az 1848-as polgári forradalommal kapcsolatos. (k, rövid) Ismertesse a térkép és a források segítségével a pesti forradalom eredményeit! Válaszában térjen ki a tömegek szerepére is! Innen a vezérek, roppant néptömeg kíséretében, először az orvosi tanuló karhoz, melly derék tanárai megegyezésével is azonnal hozzájok csatlakozott, aztán a mérnökökhöz, s elvégül a jogászokhoz mentek, mindnyájukat a velők egyesülésre szólítván fel. Azonnal elhatároztatott az első pontnak a sajtószabadságnak haladéktalan eszközlésbe vétele, tényleg s a censura mellőzésével. A határozat rögtön foganatosíttatott. Rámenvén ugyanis a néptömeg Landerer és Heckenast Hatvaniutczai nyomdájára, a vezérek a nyomdát a nép védelme alá helyezték, s önfelelősségök alatt szedették s nyomatták ki a két iratot [a 12 pontot és a Nemzeti dalt] a proclamatio [kiáltvány] tüstint németre fordíttatván, s akkint is sajtó alá bocsáttatván. Ezalatt Jókai előjővén, a nyomdahivatal ajtajától beszédet tartott a néphez, elmondván czéljokat s azt, hogy békés úton akarnak haladni. Utána Vasvári [Pál] szólott, s dús ismeretekre mutató szónoklatában elmondá az európai mozgalmak keletkeztét. Ezután közkívánatra Petőfi szavalá el ismét költeményét, mellynek elragadó hatása nemhogy csökkent ezáltal, sőt mindinkább növekedni látszok. Az egész Hatvani-utcza tele volt emberekkel, kik a versszakok eskü-refrainjét egekig ható robajjal utánzengék. (Birányi Ákos: Pesti forradalom. Hiteles adatok nyomán; Megjelent Pesten, 1848-ban)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 11 A pesti forradalom helyszínei A 12 pont kinyomott példánya
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 12 7. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Hasonlítsa össze az arisztokrácia és a nagypolgárság társadalmi és gazdasági helyzetét, szerepét! Tárja fel az életmódjukban megjelenő azonosságokat és különbségeket! A dualista társadalom modellje A nemzeti jövedelem, a gyáripari és a mezőgazdasági termelés alakulása
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 13 Az Andrássy család kastélya Dreher Antal sörgyáros kőbányai villái Életünk szabályos rendben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük, a budai Duna-parton, a Margit rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után Terebesre mentünk, Zemplén megyébe. A szeptember hónapot Dubrinban töltöttük, az erdélyi hegyekben, ezer méter magasan fekvő vadászházunkban. [ ] Három nővérem volt. [ ] Három nevelőnő volt tehát mellettünk, egy német, egy francia és egy angol magyar egy sem. [ ] Először angolul tanultam meg. Magyarul nem tudtam; anyámat rokonaink szemrehányásokkal is illették ezért. Anyánkat egyébként ritkán láttuk, csak jó reggelt és jó éjszakát kívánhattunk neki. [ ] A dzsentri, kisnemesi körökkel nemigen érintkeztünk. Ezekben a körökben szabadabbak voltak a lányok. Az arisztokrata férfiak velük érintkezhettek, de mi általában nem érintkeztünk a dzsentri férfiakkal. Nagy ritkán rendeztek ugyan szélesebb körű ünnepségeket közösen, többnyire jótékony céllal, de még ilyen alkalmakkor is gondosan körülvett bennünket a mi férfiaink kísérő testőrsége, nehogy valamelyik»kívülálló«fel merészeljen kérni egy táncra. (Károlyi Mihályné Andrássy Katinka emlékirataiból) Kornfeld Zsigmond díszmagyarban. Nagyhatalmú bankár, tehetséges pénzember Ifj. Andrássy Gyula díszmagyarban, a magyar arisztokrácia egyik képviselője
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 14 A legjelentősebb nagypolgári családok Tevékenységi terület Deutsch család malom- és cukoripar Dreher család szeszipar Weiss család gépgyártás (hadi ipar) Röck család gépgyártás (gőzgép, cséplőgép) Láng család gépgyártás (gőzgép Goldberger család textilipar Kornfeld család pénzügyi élet A német nevelőnők megtanítottak bennünket tökéletesen viselkedni, köszönni, szoknyánk két szélét megfogva, fél lábon térdet hajtva pukedlizni, illedelmesen felelni a felnőttek sablon kérdéseire [ ]. Általuk ismertük meg a német klasszikus költészet számtalan remekművét, és hat-hét éves korunkban sok versszakos Goethe- vagy Schiller-költeményeket hibátlanul fújtunk egy-egy születésnapon [ ]. Később a német nevelőnő helyett a francia Madame költözött a házba. Majd apám ötlete nyomán ezt a fiatal pedagógust angol kisasszonyok váltották fel [ ]. Ez természetesen azt jelentette, hogy az iskolán kívüli idő alatt, beleértve az étkezéseket is, az általános társalgási nyelv az éppen jelen levő nevelőnő anyanyelve volt. (Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 15 8. A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon! Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen. (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; 1848. március 27.) ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett. (Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; 1848. május) A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez. Atyánkfiai! Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok! Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülkerítettek Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van választás. (Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; 1848. december) A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak a hadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték és megcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont (Klapka György; 1848 nyara) Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem szerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentől bőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk, mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend, vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk, melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése és méltánylata által pótolják. (Teleki László levele Kossuthnak; 1849. május) Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak; nem különben a jegyzőkönyv is
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 16 mind a két nyelven szerkesztendő. Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek, kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is eszközöltethetik. (Magyar román megbékélési tervezet; 1849. július 14.) 9. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a főváros dualizmus kori fejlődését, gazdasági, politikai, kulturális szerepét! Térjen ki a budapesti várospolitika jellemzésére is! Használja a történelmi atlaszt! 2.. Az áru- és értéktőzsde célja: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar iparvállalatok által fensőbb engedély folytán kibocsátott részvények és kötvények eladását és vevését; végre zálog-biztosítási üzleteket megkönnyíteni (A pesti áru- és értéktőzsde alapszabályaiból; 1865) A mi a létrejött elhatározásokat illeti, jelezzük, hogy a központi csarnok czéljára az ú. n. sóházi telek van kiszemelve, melyet a Vámház körút, Pipa utcza, Csillag utcza és Sóház utcza határolnak s melyet mi is a legalkalmasabbnak tartottunk. [ ] Kívánatosnak jeleztük továbbá, hogy a szabályozás alkalmából a Sóház utcza lehetőleg kiszélesíttessék, mert előre látható, hogy ezen utczában a közúti vaspályai közlekedés berendezése szükségessé fog válni. (A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a fővárosi vásárcsarnok létesítéséről; 1889-1891)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 17 Fővárosi fenntartású iskolák (1873-1915) Az Erzsébet híd építése; 1903
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 18 A Baross tér a Keleti pályaudvarral 1910 körül Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az utóbbi éveknek megváltozott gazdasági viszonyai az életszükségleteknek általános megdrágulása vezetvén, ez az állapot főként az élelmi czikkek beszerzésénél érezteti nyomasztó hatását. [ ] Ezen viszonyokkal szemben a főváros tétlenül nem maradhat, hanem egyesen kötelessége egyrészt olyan irányban intézkedni, hogy a fogyasztó közönséget az üzérkedések, és jogosulatlan áremelkedések ellen megvédje, másrészt, hogy a drágulást a lehetőséghez képest ellensúlyozza, illetve mérsékelje. (A fővárosi közgyűlés felterjesztése kenyérgyár létesítése ügyében; 1907)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 19 10. A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a honvédség szervezésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat! A tábornokok és törzstisztek* foglalkozása a szabadságharc előtt (fő) Aktív vagy nyugalmazott császári és királyi tiszt 508 Vármegyei, városi, állami tisztviselő vagy magánhivatalnok 121 Értelmiségi szabadfoglalkozású 25 Iparos, kereskedő 7 Egyéb 12 Összesen 673 * őrnagy, alezredes, ezredes
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 20 A tábornokok és törzstisztek nemzetiségi hovatartozása Nemzetiség Fő Magyar 571 Német és osztrák 129 Lengyel 35 Szerb, horvát 31 Olasz 6 Egyéb 12 Katonadinasztia* 24 Ismeretlen 22 * A család több nemzedék óta a birodalom hadseregében szolgál, és inkább ahhoz köthető, semmint egy meghatározott nemzethez. Ügyünk diadalát nem kirekesztőleg annak szentsége és igazságossága dönti el, hanem az ágyú és a fegyverek hatalma. Ezért fegyvert és ágyúkat kell teremteni minden áron és minél többet [ ] annyi katonánk van, amennyi fegyvert adni tudunk. (Kossuth; 1848. december) [ ] nem lévén elegendő szabályszerű barna posztó: a honvédek attilái és egyéb ruha nemei más színű posztóból is rendeltetnek készíttetni. (Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletéből; 1848. november)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 21 11. A feladat a magyar reformkor történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Írjon áttekintést ismeretei és a források alapján a magyar nyelv helyzetéről, szerepéről a XVIII. század végétől az 1840-es évekig! Térjen ki a magyar nyelv használatában tapasztalható változásokra az államéletben, az oktatásban és a művelődésben! Magyar gyermekeknek magyarul írtam, nem idegen nyelven, melyet nem értenek. Sőt vallyha már valaha felállíttatnának a mi nemzetünkben is a magyar oskolák, amellyekben a szükséges dolgokra magyar nyelven taníttatnának elsőben gyermekeink! Úgy sem ezek idejeket, sem a szülék költségeket haszontalanul el nem vesztenék. (Losonczi István tankönyve; 1771) Tehát nem arról van szó, hogy milliók megváltoztassák nyelvüket és más nyelven beszéljenek, hanem arról, hogy azok, akik a közügyeknek akarják magukat szentelni, a latin helyett a német nyelvet használják s az ifjúság ahelyett ezt tanulja Rendeletem a magyar nemzetnek és a köznek a legjobbat akarja és egyáltalán nincs szándékomban az anyanyelv kiirtása. [ ] Továbbá 1784. nov. l-től fogva egy ifjút sem lehet felvenni a középiskolába, aki nem képes kimutatni, hogy németül olvasni és írni tud. (II. József nyelvrendelete; 1784) Azt mondják, nyolc század óta van öszvekötve a nemzettel a római nyelv [latin]; s annál fogva ez több érdekekkel van öszvekapcsolva, és eltörlésére vagy megváltoztatására felette szükséges előbb mind a kívánság eredetét s kiterjedését, mind pedig a teljesedés lehetőségét és az említett érdekekkel való megegyeztethetését bővebb vizsgálat alá vétetni. Rendes dolog Tekintetes Rendek! Én ezen oldalról más érdekeket nem ismerek, mint azt, mely abból foly, hogy mi magyarok és független, önállású nemzet vagyunk, legalább akarunk lenni. Ezen érdekből következik, és természetesen következik, hogy mi a magunk tulajdon nyelvével élni kívánjunk. Mi ezen kívánság eredete? Csak az, mert magyarok vagyunk. (Kölcseynek a nyelvkérdésben elmondott beszédéből; 1833) [ ] ha valaki magyarul tud beszélni, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterekre, sőt legyünk rögtön magunk is mind azzá, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve s feldicsőítve fajtánk. ( Széchenyi akadémiai beszédéből; 1842) 1.. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézmények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.. A törvénycikkek, valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősítettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar leszen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. [ ] 5.. A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belül minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja, azon levelezések, melyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az Ő felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s külországi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értvén. [ ] 9.. Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. (Az 1844. évi II. törvénycikkből)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 22
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 23 12. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Kronológia 1805. évi 4. tc. Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek. 1830. évi VIII. tc. A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya háromévi haladékkal a magyar nyelv tudásához kötött. 1836. évi I. tc. A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik. 1840. évi VI. tc. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar; három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul. 1. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. A törvénycikkek, valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. [ ] 5. A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja [ ] 8. Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. (Az 1844. évi II. tc.)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 24 13. A feladat Magyarország dualizmus kori történetére vonatkozik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a zsidóság magyarországi helyzetét a dualizmus korában! Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. (Az 1867. évi XVII. törvénycikk Az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében) 1. Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik (Az 1895. évi XLII. Törvénycikk az izraelita vallásról)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 25 14. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar mezőgazdaság dualizmus kori fejlődését!
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 26 Hitelintézetek száma Magyarországon, 1867 1913 Kézi aratás a századfordulón
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 27 Cséplés a századfordulón Az önálló birtokosok megoszlása 1910-ben
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 28 15. A feladat a magyarországi nemzetiségek dualizmus kori helyzetével kapcsolatos. (k, rövid) Indokolja a források és ismeretei segítségével, mivel magyarázható a magyarság számarányának és számának nagymértékű emelkedése a dualizmus korában! A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban [ ] a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában [ ] oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Az ún. Lex Apponyi; 1907) Akkoriban azt tartották a Délvidéken, hogy az ember csak ötszáz holdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarrá kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni. (Herczeg Ferenc: Emlékezései) [A kivándorlás] az 1880-as- és 1890-es években öltött nagyobb méreteket, különösen az Északi- és az Északkeleti-Felvidék megyéiből [ ] tömegesen keltek át az óceánon. (Katus László történész)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 29 Magyarország nemzetiségi megoszlása (Horvátország nélkül) 1880 és 1910 között 16. A feladat a magyar polgári átalakulással kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan valósultak meg az áprilisi törvényekben a reformkor nagy törekvései! a. A közterhekben való osztozkodás. Mire nézve az eddig egyedül adózó nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mindnyájunk számára gyarapítani törekedünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a célok országgyűlési meghatározását, számadást és felelősséget föltételül kötjük. b. A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése. [ ] d. Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése; (Ellenzéki Nyilatkozat; 1847)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 30 III. tc. Független magyar felelős minisztérium alakításáról IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről 6. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és a következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előbb be nem rekeszthetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. V. tc. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról 1.. Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlése követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezen kívül 2.. Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók: a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst Ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul bírnak. VIII. tc. A közös teherviselésről Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai a közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. IX. tc. Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések a törvény kihirdetéséről fogva örökösen megszüntetnek. (Áprilisi törvények; 1848. április 11.) A tizenkét pont
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 31
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 32 17. A feladat az amerikai és magyar Függetlenségi Nyilatkozathoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével azokat a hasonlóságokat és különbségeket, melyek a két dokumentumban a függetlenség kinyilatkoztatásának indokaira vonatkoznak! Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa, vagy eltörölje és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását. (Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat részlete) A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtóli elszakítását s az evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb HabsburgLotharingiai-ház Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszttetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfoszttatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetétől számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. (A magyar Függetlenségi Nyilatkozat részlete)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 33 18. A feladat a dualizmus kori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a dualizmus kori Magyarország társadalmi szerkezetét, és jellemezze a fontosabb társadalmi rétegeket! Nála vacsoráztam egyszer a palotájában. Gyönyörű két könyvtártermére emlékszem, a kisebbik a magyar, a nagy a világirodalom. Képe csak egy volt: Rippl-Rónai Önarcképe a vendégszobában. Nagytermetű, elegánsan öltözött ember volt. Utolsó mecénás volt nálunk, átvette az Esterházyak szerepét. Ha közelemben volt, előkelőtlensége zavart távolról azonban tiszteltem. (Tolnay Károly visszaemlékezése Hatvany Deutsch Lajosról) [Hatvany Lajos báró (1880-1961), nagypolgári család sarja, irodalomtörténész, mecénás.] A lakást vasrácsos, fapadozatú folyosó keretezte, ahogy akkor mondták: gang. Apámék lakásában előszobán keresztül lehette bejutni. Az előszobából tágas ebédlőbe lépett az ember, az ebédlőből egy még tágasabb szalonba, akkor úgy mondták vizitszobába. Az ebédlőből nyílott a nappali szoba, onnan pedig a hálószoba, majd tovább a gyerekszoba. A konyhába a gangon keresztül jártak be. Az élelmiszerkamra a konyhából nyílott. Cselédszoba, fürdőszoba nem volt. A szakácsnő és a szobalány a konyhában aludt. (Antal Dávid: Család és szolgálat) [Egy középosztálybeli család lakásának leírása.] [ ] a bensőbb társas érintkezés csak egyenrangúak, egy világból valók között volt lehetséges, s a dzsentriné csak a dzsentrinét, a hivatalnokné csak a hivatalnoknét, a gazdag zsidó csak a gazdag zsidót fogadhatta otthoni uzsonnára, különben mi lenne, Úristen!, ebből a bonyolult szerkezetű, ebből a kacsalábon forgó úrivilágból? (Gyergyai Albert)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 34 19. A feladat az 1848 49-es magyar forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik. Mutassa be a források és ismeretei alapján a tavaszi hadjáratot és politikai következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (k, rövid) 1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak [állam] nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-or. A Habsburg-Lothringeni ház [ ] Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, s magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. ( Függetlenségi Nyilatkozat) Budavár bevétele; 1849. május 21.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 35 20. A feladat a kiegyezés korának történelméhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a dualizmus korának gazdasági fejlődését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Pártoljuk a hazai ipart! -plakát A hitelintézetek tőkeállománya (millió korona)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 36 Az állami ipartámogatás 1. Állami kedvezményekben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, amelyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek. [ ] 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező vagy ezen túl felállítandó gyárak, éspedig: a) azon gyárak, amelyekben sárgaréz áruk, sárgaréz, pléh, cink, cinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékekből való áruk, zománcozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, zongorák, elektrodinamikus készülékek, fegyverek, porcelán, tábla- és tükörüveg, üveg, regeneratív fűtőkészülékek, kaucsuk, cellulóz, tapéták, konzervek, konyak, szóda, kénsav, aszfalt készül; b) a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak, selyemfonó, -szövő és festőgyárak, gyapjúfonó, -szövő és appretírozó gyárak, pamutfonó, -szövő és fehérítő gyárak, len- és kendertörő és kikészítőtelepek, len- és kenderfonó, -szövőgyárak, kötszövészeti gyárak. (1881. évi XLIV. törvénycikk a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről) Az egy főre jutó nemzeti jövedelem néhány európai országban
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 37 21. A feladat az 1848. évi forradalomhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be az áprilisi törvények szövegének felhasználásával, hogyan teremtette meg az 1848as forradalom a polgári alkotmányos kormányzat alapjait Magyarországon! III. Törvényczikk. Független magyar felelős ministerium alakításáról. 3.. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. 4.. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős [ ] 6.. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, [ ] köréhez tartoztak [ ] Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni [ ] IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 38 6.. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozata előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. (Részletek az áprilisi törvényekből) 22. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország iparának fejlődését a dualizmus korában! Válaszában térjen ki az iparosítás feltételeinek megteremtésére, a fejlődő iparágakra és a földrajzi elhelyezkedésre! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 39 A dualizmus kori Magyarország gazdasága
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 40
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 41 23. A feladat az 1848-as forradalomhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és saját ismeretei segítségével a reformkori nemzeti eszme megjelenését az 1848-as magyar forradalom követeléseiben! Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék fel az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség! (A 12 pont) 24. A feladat a reformkorhoz kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei segítségével a jobbágyfelszabadításra vonatkozó terveket a reformkorban! Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek milliók közt csendességben élni: ez
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 42 bizonyosan a milliók jóakaratától van függésben. S hogy e jóakaratot csak a kölcsönös bizodalom teremtheti. Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Itt nem egyesekről van szó, itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig, csak olyan közös érdekkel, mely a társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a hazához, s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon. ( Kölcsey Ferenc, 1832) Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény. Kérdem én, lehet-e ember széles e hazában, aki higgye, hogy e törvény mellett hazánk az úrbéri viszonyokból századok alatt is kibontakozzék? Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll? (Kossuth Lajos, 1846) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése, mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a status [állam] közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék. (Ellenzéki Nyilatkozat, 1847)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 43 26. A feladat Kossuth Lajos reformprogramjával kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan kapcsolódott össze az iparfejlesztés és a vámkérdés Kossuth Lajos reformprogramjában! Én a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben. [ ] Vallottam mindig, s azt vallom ma is, hogy a védvámrendszer nem cél, hanem eszköz; nem kinevelt állapot, hanem nevelés, s még ennek is csak azért jó, mert szentségtelen kénytelenség. Mit tehetünk mi róla, hogy a műipar [értsd: ipar] a világon nem a közös egyenlő szabadság dajkáló karjain neveltetett fel? Mit tehetünk mi róla, hogy csak most kezd fejleni műiparunk? [ ] Csaknem minden nemzet gyermeki műiparának nevelőjéül a véd[vám]rendszert alkalmazá, s ennek oltalma alatt férfiúvá nevelé a gyermeket [ ] adjátok nekünk is azon nevelőt, hadd növelje fel gyermekünket hasonló férfiúvá; adjatok védvámrendszert lépcsőnek, hogy feljuthassunk a szabad kereskedés emeletébe, ne kényszerítsétek ki a hazai gyermeket az erős férfiúval küzdeni, hisz a szegény gyermeket az erős férfiú agyontiporja okvetlenül, hagyjátok a gyermeket férfiúvá növelnünk, aztán nyissátok fel viadalra a sorompókat. (Részletek Kossuth Lajos egyik hírlapi cikkéből)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 44 27. A feladat az 1848-1849. évi magyar szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján 1849 április májusának legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában térjen ki a katonai erőviszonyok alakulására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által [ ] saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik. (Részlet a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából) Hadműveletek 1849 április májusában Katonai erőviszonyok 1849 májusának végén A teljes magyar honvédsereg: kb. 160 ezer fő A Magyarország ellen mozgósított császári-királyi seregek: kb. 170 ezer fő A varsói megállapodás után Magyarországra induló orosz seregek: kb. 200 ezer fő
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 45
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 46 28. A feladat a reformkor kulturális életéhez kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan jelentkezett a nemzeti eszme a magyar kulturális életben a reformkorban! Válaszában röviden térjen ki a kérdés politikai jelentőségére és a nemzeti kultúra intézményi hátterére! Jelenet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából (metszet, 1844) Jelenet Katona József Bánk bán című művéből (metszet, 1845)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 47 29. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, hosszú) Ismertesse a kiegyezés megkötésének legfontosabb kül- és belpolitikai okait és körülményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-i országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. [ ] Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajtántúli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állnak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett, anélkül, hogy egymást absorbeálni [elnyelni] akarnánk. (Deák Ferenc húsvéti cikkéből, 1865) A königgrätzi csata vázlata
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 48 I. Ferenc József királlyá koronázása (Eduard von Engerth festménye)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 49 30. A feladat a dualizmus kori Magyarország nemzetiségei viszonyaival kapcsolatos. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a nemzetiségi arányok változását! Ismertesse a változás jellemző okait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 50 31. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi, gazdasági és politikai alapelveit! [Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás [ ]. (Széchenyi István: Stádium; 1833)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 51 32. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozták az áprilisi törvények, illetve a kiegyezés a birodalom és Magyarország viszonyát, és hasonlítsa össze a két szabályozást! III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról 6.. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a m. [magyar] k. [királyi] udvari kancelláriának a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak [...] köréhez tartoznak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni. 13.. A miniszterek egyike folyvást Ő Felsége személye körül lesz, s mindazon viszonyokban, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, az országot képviseli. 14.. A minisztériumnak következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás, g) Honvédelem. (1848. III. tc.) 1.. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Őfelségének többi országai között jogilag fennáll, a pragmatica sanction alapszik. 8.. A pragmatica sanctioból folyó közös védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű vezetése. Ennélfogva a birodalom képviseltetése a külföld irányában mindkét fél minisztériumával egyetértésben a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. 9.. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg, a hadügy. 11.. Őfelségének a hadügy körébe tartozó fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is egységes vezérletére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el. 16.. A pénzügyeket annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. (1867. VIII. tc.) A közös ügyek rendszere
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 52
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 53 33. A feladat Magyarország dualizmus kori történetéhez kapcsolódik. (k, hosszú) Mutassa be ismeretei és a források segítségével Budapest fejlődését! Válaszában a források alapján térjen ki a népesség változásaira is! A fővárosi lakosság száma és aránya az ország teljes lakosságához képest Kizárólag anyanyelvüket beszélők aránya az össznépesség százalékában Budapesten (1880 1900) 1880 1900 Csak magyarul beszél: 18 38,7 Csak németül beszél: 20 4,3 Csak szlovákul beszél: 2,3 1,1 Csak más nyelven beszél: 0 0,9 Az első budapesti villamos indulása (1887)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 54 34. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (k, rövid) Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével, miért növekedhetett jelentősen az ipari termelés a dualizmus korában! Válaszában világítson rá azokra a fontosabb változásokra, amelyek megteremtették az ipari fejlődés feltételeit! Térjen ki röviden a kérdés általános gazdaságtörténeti hátterére is! 1. Állami kedvezményekben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, a melyek Magyarországon eddig elő nem
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 55 állított czikkeket készítenek. 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező, vagy ezentúl felállítandó gyárak, és pedig: a) azon gyárak, a melyekben sárga rézáruk, sárga rézpléh, czink, czinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékből való áruk, zománczozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, [ ] b) a rizshántoló malmok; a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak; selyemfonó-, szövő- és festőgyárak; gyapjúfonó-, szövő- gyárak. [ ] 2. Az 1. -ban említett gyáraknak [ ] a következő állami kedvezmények adatnak: 1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék, s ipar és kereskedelmi kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól. (Részlet az 1881. évi XLIV. törvénycikkből) 35. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Kossuth Lajos programját! Válaszában térjen ki Kossuthnak a reformellenzéken belül játszott szerepére és Széchenyivel folytatott vitájára is! Ahol egy részben [ ] privilegiumok léteznek, minthogy a privilegium kiváltság a törvény alól ott a más részen szolgaság, és megszorítás találtatik. [ ] Szabad legyen [ ] kérdenem: elfogultság nélkül állíthatnók-é a 19-dik században, hogy azon alkotványon; mely 10 milliónyi nép közül csak hatszáz ezeret nevez nemzetnek, [ ] ezen alkotványon [ ] módosítni nem kell? (Kossuth írása, 1833) Azt akarjuk, hogy a magyar hazában ne egy holt idegen, nekik [a szlovákoknak] úgy mint nekünk holt és idegen, hanem a magyar mely Magyarhonban nekünk nemzeti és anyai, nekik [a szlovákoknak] pedig nem anyai bár, de nem is idegen, ha ők honunk, alkotmányunk s törvényeink jóvoltában nem idegenek azt akarjuk, hogy a kormányzás és közigazgatás nyelve a magyar legyen. (Kossuth cikke a Pesti Hírlapban, 1841)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 56 Felhívom a tisztelt egyesületet következő nyilatkozatok elfogadására: A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy a köztünk s az austriai örökös tartományok közt fennálló vámrendszer méltánytalan és igazságtalan [ ]. A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy hazánk status gazdászati [közgazdasági] szomorú állapotján a hazai műipar [értsd: ipar] emelése nélkül segíteni lehetetlen. (Kossuth beszéde a Védegylet ülésén, 1846)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 57 36. A feladat az 1848/49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a szabadságharc kirobbanásától az 1848. október végéig tartó időszak legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában a források segítségével röviden térjen ki a szabadságharc kirobbanásának közvetlen előzményeire is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Mi arra [kértük] a királyt: segítsen minket királyi tekintélyével a hazát, a királyi széket s a törvényt megvédeni; s nekünk egy emlékirattal [feleltek], melynek tartalma: a törvény, melyre a király megesküdött, semmit sem ér, Magyarország szűnjék meg önálló ország lenni s a német minisztérium által Bécsből kormányoztassék, [ ] és legyünk továbbá is egy gyarmattartomány, szükségre, nyomorúságra kárhoztatva, mint eddig valánk. (Kossuth Lajos cikke a szabadságharc kirobbanásának előzményeiről, 1848. szeptember 18.) Lelkemben fel vagyok indulva azon gondolattól, [ ] hogy negyven-ötvenezer [ ] ember bejő az országba, s úgyszólván kardvágás nélkül foglalja el a hazát. Én nem érzek magamban annyi erőt, hogy ezt tűrjem; egy félóra múlva [ ] megyek a vasúton, s megkezdem Ceglédnél felhívni a népet, hogy tömegestől fegyverbe szálljon, s így megyek tovább faluról falura, és vagy nem látnak önök többé, vagy látnak, mint utócsapatát oly seregnek, mely maga is képes lesz semmivé tenni oly gyalázatos rablócsordát. (Kossuth Lajos bejelentése a képviselőházban, 1848. szeptember 24.) A képviselőház az ország kormányzatát mind a két ház részéről kiküldött Honvédelmi Bizottmány kezébe mindazon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letevén, a Honvédelmi Bizottmányt mindaddig, míg az ország normális állapotba jővén, törvényesen elismert kormánya nem lesz, az ország teljhatalmú kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt pedig egyetemes felállássali kijelentéssel e kormány elnökének nyilvánítja. (Országgyűlési határozat, 1848. október 8.)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 58 37. A feladat az 1848-as forradalom és a szabadságharc időszakához kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, miként került sor Magyarországon a jobbágyfelszabadításra! Válaszában világítson rá röviden a jobbágyfelszabadítás jelentőségére! Akarom, hogy a nemesség kármentesítve legyen, s ezen kármentesítés következtében biztosítva legyen a népnek is szabadsága. [ ] Azt akarom, ha minden elveszne is Magyarországon, legalább az ne vesszen el, hogy a nép nyakát a robot ne nyomja. [ ] Mert az abszolutizmus, [ ] ha győzne, az volna következése, hogy marad ugyan szabadság, de [a jobbágy] egészen maga [kellene, hogy] fizesse a megváltás terhét. [ ] Én biztosítani akarom a nép szabadságát, s egyszersmind azt is, hogy a nemesség a maga kármentesítését kapja meg. (Kossuth Lajos, 1848. szeptember 19. röviddel a szabadságharc kirobbanása után)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 59 38. A feladat Széchenyi István gazdasági programjához kapcsolódik. (k, rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi István gazdasági programjának legfontosabb elemeit! Széchenyi gyakorlati alkotásaira ne térjen ki! De mind e mellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt 9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium, 1833)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 60 40. A feladat a dualizmus kori Budapesttel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Budapest dualizmus kori fejlődésének fő összetevőit! Válaszában térjen ki röviden Budapestnek az ország gazdasági életében játszott szerepére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A budapesti lakosok megoszlása születési hely szerint 1869 és 1890 között Születési hely 1869 1880 1890 Budapest 54,7 42,7 39,3 Magyarország (Budapesten kívül) 35,5 46,5 52,1 Ausztria 9,6 9,3 7,4 Külföld 0,2 1,5 1,2 Munkagödör az Andrássy úton, 1895 Az épületek száma Budapesten 1900 és 1914 között 1900 1914 Az épületek száma 16 650 20 220 ebből három- és többemeletes 2 514 4 188
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 61 41. A feladat az 1848 49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, miként alakult a katonai helyzet 1849 nyarán! Válaszában térjen ki az erőviszonyokra és a vereség okaira! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Katonai erőviszonyok 1849 nyarának elején A teljes magyar honvédsereg kb. 160 ezer fő A Magyarország ellen mozgósított osztrák seregek kb. 170 ezer fő Magyarországra küldött orosz seregek (1849 májusától) kb. 200 ezer fő
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 62 Mi nem tesszük le fegyverünket. Mi megvívandunk Európa szövetkezett két tyránjának [zsarnokának] hadaival. [ ] De egyszersmind kiáltó s komoly szózatot emelünk Európa alkotmányos kormányaihoz és népeihez. Ti kormányok, hivatalos őrei vagytok nemcsak országotok, hanem egész Európa szabadságának és jogszerű érdekeinek is. Roppant felelősség nehezedik rátok. A bűn, melyet bármely országában Európának a szabadság és az örök jog ellen elkövetni engedtek, bosszúállva fog titeket és országaitokat megbüntetni. (Kossuth Lajos és Szemere Bertalan miniszterelnök által kibocsátott kiáltvány Európához, 1849. június 28.) Sehogy sem tudok napirendre térni afölött, hogy Görgei Komárom elhagyása után hogyan kerülhette meg hadseregünknek előbb a jobb, aztán a bal szárnyát, hogyan tehetett ilyen hatalmas kört, hogyan teremhetett délen, hogyan egyesülhetett az ottani erőkkel! S mindezt az általad vezetett 120 000 főnyi fegyelmezett és bátor hadseregünk [az orosz fősereg] ellenében. (I. Miklós cár levele Paszkievicsnek, a Magyarországra küldött orosz seregek főparancsnokának, 1849 nyarán)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 63 42. A feladat a dualizmus kori Magyarország nemzetiségeivel kapcsolatos. (k, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a nemzetiségek jogi és társadalmi helyzetének fő jellemzőit! Válaszában térjen ki az etnikai arányok változására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Társadalmi rétegek aránya egyes etnikai közösségeken belül 1910-ben (%, kerekített adatok) magyar szlovák román birtokos vagy bérlő 100 hold feletti birtokkal 1 0 0 birtokos vagy bérlő 100 hold alatti birtokkal* 28 48 60 városi polgár (pl. kereskedő, iparos, tisztviselő, értelmiségi) 18 8 4 ipari, kereskedelmi munkás 16 13 4 mezőgazdasági munkás 25 22 24 egyéb 12 9 8 * Többségükben paraszti birtokosok vagy bérlők. A Magyarországról kivándorlók etnikai megoszlása a századfordulón
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 64 17. Az állam [ ] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat, egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. (Részlet az 1868. évi nemzetiségi törvényből)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 65 Emelt szintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A feladat a dualizmus korszakára vonatkozik. (e, rövid) Ismertesse a források és ismeretei segítségével a női életformában (a mindennapi szokásokban) bekövetkezett változásokat a XIX XX. század fordulójának Magyarországán! Az írni-olvasni tudó nők arányának változása Magyarországon (Horvátország és Szlavónia nélkül) A századfordulóra a [...] tánc, színház, séta, sporttevékenységek a férfiak rosszallása ellenére széles körben elterjedtek a nők körében, mint a szabadidő eltöltésének lehetséges módjai. Újabb szórakozási formák is megjelentek, mint például a mozi, mely a szegény nők számára is elérhető időtöltés volt. (Magyar nők a dualizmus korában) A terézvárosi telefonközpont
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 66 A vadászathoz hasonlóan a nők által művelt biciklizés, teniszezés, úszás, a vívás és a tornagyakorlatok társadalmi szintű elfogadása is lassú folyamat volt; általában a századvégig váratott magára. E sportágak művelésének természetesen a ruhadivat is jelentős korlátokat szabott. (Tankönyvi szöveg)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 67 2. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (e, hosszú) Elemezze a források és ismeretei segítségével a reformkori vármegye és országgyűlés működését, és vesse össze a korszak államelméleti elgondolásaival (pl. hatalmi ágak megosztása, képviseleti rendszer)!
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 68
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 69 3. A feladat a dualizmus korszakára vonatkozik. (e, hosszú) Ismertesse a dokumentumok és ismeretei segítségével a parasztság társadalmi szerkezetét a dualizmus korszakában! Tárja fel az egyes rétegek gazdasági-társadalmi szerepét és életmódjuk jellegzetességeit! Az ezredéves szokások megörököltek, levethetni-e az ily szokásokat néhány év alatt? (Táncsics Mihály) A magyar paraszt megszokta, hogy csak annyit dolgozik, amennyire élete fenntartásához múlhatatlanul szüksége van. Ha szükségének kiállítása többe kerül, többet, ha kevesebbe, akkor kevesebbet dolgozik. (Keleti Károly) Nem a legszegényebbek vándorolnak ki; ezeknek útiköltségük sincs, energiájuk is hiányzik egy ily nagy vállalkozáshoz. A cél mindig csak kettő: adósságtörlesztés és földvásárlás. (Egy kortárs megfigyelő) Felnőtt férfi idénymunkás havi járandósága egy 1906-ban kötött szerződés szerint: némi készpénz, 20 kg búza, 40 kg rozs, 5 liter bab, 5-5 kg hús és szalonna, 5 liter pálinka, 2 kg só, 2 liter ecet, tűzifa. [ ] Közönyük és nemtörődömségük ellen nehéz a védekezés, annál inkább, mert a munka késleltetésében igazán ritka leleményességről s agyafúrtságról tesznek tanúságot.»nem a kezük, csak a szemük jár«mondja róluk a felsőbb körök példabeszéde, és ebben van igazság. Azt nézik, merre akad valami rés, amelyen át a munka alól kibújhatnának. [ ] Arculcsapásban a pusztai 30 35 éves koráig részesül.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 70 Aztán rendszerint csak hátulról kap a tarkóra vagy a nyakba, de leginkább csak egyet. Ha a helyzet úgy hozná, hogy mégis elölről kell leadni neki, a jártas szakértők szerint az gyors és lefegyverező legyen, határozott és befejező, mint a mondat után a pont, hogy mire az illető magához tér, már túl is essék rajta, fellebbezhetetlennek érezze. Az öregekkel szemben az ember lehetőleg módjával folyamodik a közvetlen fegyelmezéshez. Hatvan éven túl legtöbb már a kézemelésre elsírja magát. Nem az ijedtségtől, hanem a megaláztatás miatt. Akkorára érik meg ugyanis bennük az emberi méltóság tudata. (Illyés Gyula: Puszták népe az uradalmi cselédekről) Magyarország lakosságának vándorlási vesztesége (1880 1910) Év Vándorlási veszteség (fő) 1880. 310 000 1890. 208 000 1900. 151 000 1910. 527 000 A korszakban 1 197 000 Parasztcsalád a század végén Föld kiszívja az életünk. Ásó töri a tenyerünk, Lyukas ingünk, lyukas gatyánk, Az Isten se gondol miránk. Kubikus rigmus
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 71
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 72 4. A feladat a dualizmus korszakára vonatkozik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan fejlődött Budapest világvárossá a dualizmus korában! Budapest egy közel 20 milliós állam fővárosa, a kiépülő polgári közigazgatás központja lett, számos országos hatáskörű intézmény, hivatal székhelye. Ez sok új munkahelyet teremtett, nagyarányú középület-építést indított el. A magyar államvezetés tudatosan törekedett Magyarország szerepének, gazdasági, politikai súlyának Monarchián belüli növelésére. E törekvések részét képezte Budapest»felfejlesztése«Bécs mellé, a két város rivalizálása. A fejlesztés jegyében egyesítették 1873-ban Pestet, Budát és Óbudát. 1870-ben fogadta el az országgyűlés a főváros rendezéséről szóló törvényt, mely tartalmazta a következő évtizedek legfontosabb városrendezési feladatait. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának a közreműködésével 1871-ben megkezdődtek a városrendezési munkálatok, melynek eredményeképpen a századfordulóra Európa egyik legnagyobb (1900-ban Európa 8. legnagyobb városa) s legmodernebb városává lett Budapest. Az 1870-es években gyorsult fel az elővárosok kialakulása (Újpest már a szabadságharc évében községgé szerveződött); Kispest, Erzsébetfalva, Pestszentlőrinc később városi rangot is nyert, s átformálódtak a várost körülvevő agrárfalvak is: Rákospalota, Rákoscsaba, Soroksár, Csepel, Budafok stb. (Tankönyvi szöveg) A város gyors ütemben, tervszerűen épült, így jól elkülönültek egymástól az eltérő funkciójú negyedek. A belvárosban a kereskedelem és a bankvilág, a politikai irányítás központjai épültek ki, a Nagykörút határolta területen lakóövezet létesült. Pesten a sugárút villáiban lakott az arisztokrácia és a nagypolgárság. Ezt fogták körül a pályaudvarok, majd a Duna vonalán kiszélesedve a gyárnegyedek. A város szélén helyezkedtek el a munkásnegyedek. (Tankönyvi szöveg) A hitelintézetek száma és együttes tőkéje 1867 1890 Szám 85 1225 Tőke (millió Ft) 85 1200
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 73 A nagybankok tőkeerejének növekedése (millió korona) Bankok 1880 1890 1900 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 38 149 503 Pesti Hazai Első Takarékpénztár 135 249 481 Magyar Általános Hitel Bank 72 79 178 Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 19 59 110 Magyar Jelzálog Hitel Bank 110 190 430 Összesen 374 726 1702 A kontinensen az első földalatti Budapesten épült meg A főváros közlekedését meghatározó új jelenség: a villamos Budavári Palota (Hauszmann Alajos alkotása) A millenniumi kiállítás épületei madártávlatból
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 74 Lakosság (fő) Év Város Lakosság (fő) 1720 11 000 London 4 211 000 1800 61 000 Párizs 2 448 000 1831 103 000 Berlin 1 578 000 1850 156 000 Bécs 1 341 000 1867 280 000 Szentpétervár 1 003 000 1890 491 000 Moszkva 822 000 1900 733 000 Glasgow 658 000 1910 880 000 Manchester 703 000 1913 933 000 Budapest 491 000 Budapest lakossága A világ legnagyobb városainak lakossága (1890)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 75 5. A feladat a XIX. század végének magyar történelmére vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tömegkultúra új jelenségeit a századforduló Magyarországán! Válaszában utaljon a folyamatok társadalmi összefüggéseire! Gondosan kicsavart a két lópokrócból egy sárga disznóbőr koffert, mely drága anyagával, finom kidolgozásával harsányan elütött környezete minden darabjától. Kívánkoztak rá a fényűző fürdőhelyek hotelcímkéi. [ ] A kávézó teraszán szívja szivarját a langy nyárestében, amikor a porköpenyesporszemüveges automobilista lekanyarodik az Erzsébet körútról puffogva-zörögve, s begurul egyenesen a törzskávéháza elé. Az úri közönség tapsol-ünnepel s pezsgőt bontat a pezsgőgyáros sportsman tiszteletére. [ ] Addigra én már belevetettem magam a város rohamosan gyarapodó éjszakai életébe. Jártam a café chantant-okat, mulatókat, hoteleket, kártyabarlangokat, kaszinókat a tömött bukszámmal. [ ] Száz darab vizitkártyát rendelek vajszín kartonon. Azután méretet vétetek Kamarásnál, Taylor for Gentlemen, a Papnövelde utcában, tiszta gyapjú felöltőt, két öltözet ruhát, szakkót, sétakabátot, frakkot, szmokingot rendelek, sürgősségi felárral. (Részletek Lengyel Péter Macskakő című regényéből)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 76 Korabeli plakát Korabeli újság Korabeli képeslap Korabeli plakát
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 77 6. A feladat a XIX. századi magyar történelemre vonatkozik. (e, hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján Magyarország és Ausztria közjogi viszonyának alakulását a forradalom és szabadságharc időszakában! Válaszában térjen ki a viszony jogi előzményeire és a legfőbb vitás kérdésekre! Az Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az utódlást a felséges Osztrák Ház nőágára is a Németországban s azon kívül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen birtoklandó országaiban uralkodás és kormányzás végett átruházzák. (Pragmatica Sanctio) Magyarország szabad és független, azaz semmi más országnak alá nem vetett, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára kormányzandó ország. (Az 1791. X. törvény) Készek vagyunk mi az örökös tartományok érdekeivel ne talán ellenkezésben álló magyar érdekeknek igazság és méltányosság alapján lehető kiegyenlítésére kezet nyújtani; de abban soha meg nem egyezünk, hogy az összes kormányzási rendszer egységének, mit némellyek a monarchia egysége gyanánt szeretnek főelvül emlegetni, minden érdekeink, még alkotmányosságunk is feláldoztassanak. (Az Ellenzéki nyilatkozat, 1847) 13.. A ministerek egyike folyvást Ő Felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, mellyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 14.. A ministeriumnak a fenti tagján kívül, következő osztályai lesznek: a) Belügyek b) Országos pénzügy c) Közmunka, közlekedés és hajózás d) Földművelés, ipar és kereskedelem e) Vallás és közoktatás f) Igazságszolgáltatás és kegyelem g) Honvédelem (1848. III. törvény)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 78 Kronológia 1848. augusztus 1. Újabb királyi leirat az önálló magyar hadügy ellen 1848. december 2. V. Ferdinánd lemond, az új uralkodó Ferenc József 1849. március 4. Az olmützi oktrojált alkotmány I. 1.. Az ausztriai császárság a következő koronatartományokból áll: az ausztriai főhercegség, salzburgi hercegség, steyer hercegség [ ] horvát királyság, magyar királyság, erdélyi nagyfejedelemség és a lombard-velencei királyság. [ ] I. 3.. Bécs a császárság fővárosa, és a birodalmi hatalom székhelye. [ ] II. 19.. A császár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket. [ ] VIII. 39.. A közönséges birodalmi gyűlés két házból álland, s a császár által évenkint hivatik egybe. (Az olmützi alkotmány) Magyarország szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik. A hitszegő HabsburgLothringi ház Magyarország feletti uralkodásból ezennel örökre kizáratik. (A Függetlenségi nyilatkozat)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 79
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 80 7. A feladat a XIX. század magyar történetével kapcsolatos. (e, hosszú) Elemezze az ábra, a forrás és ismeretei segítségével, mennyiben jelentett alternatívát a kiegyezéssel szemben Kossuth Lajos alkotmánytervezete! Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet dunai szövetség -nek lehetne elnevezni. Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alapján. Így például Erdély lakói általános szavazattal fognák eldönteni, vajon hazájuk egy legyen-e Magyarországgal vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal, közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre csak szövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi állammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlőség alapon? [...] Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségével találna megoldatni, kívánom, hogy Szerbia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a dunai szövetségbe, mely esetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék s állana: Magyarországból, Erdélyből, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatolandó tartományokból. A szövetségi szerződést egy törvényhozó gyülekezet készítené, alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök. 1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, odaértve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és mértékek. 2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s a hadi kikötőkre vonatkozik, a szövetségi
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 81 hatóság fogná szabályozni. 3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volnának külön képviselőik, a szövetségi diplomatia egy és közös lesz. 4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes államok közt akként fog fölosztatni, miként a törvényalkotó gyülekezet megszabni fogja. Közös lesz a kereskedelmi törvényhozás. Egy pénz, egy súly egy mérték az egész szövetségben. 5. A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajon a szövetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja, csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettőből, mint az Amerikai Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház választani fog, az egyes államok népességi aránya szerint. A senatusban a nagy és kis államok egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, amibe a kisebb államokra nézve kitűnő garantia rejlik. 6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja, melyet ha egy kamara lesz: ez, ha kettő: ezek választják. Ő fog irányt adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenőrzése mellett. 7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyűlés fog határozni. A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja. 8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. [ ] 10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, aminő érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek. (Kossuth Lajos alkotmánytervezetéből)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 82 8. A feladat a dualizmus korára vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az elemi (alsó fokú) iskoláztatás legfontosabb vonásait a dualizmus korában! Az analfabétizmus alakulása az 1868. évi népiskolai (népoktatási) törvény megjelenése után ÉVSZÁM ÍRÁSTUDÓ 1870 31% 1880 46% 1910 68% 1. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy háziszolgák tartattnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat [ ] nyilvános iskolába járatni életidejök 6. évének betöltésétől egészen 12., illetőleg 15. év betöltéséig (A népiskolai közoktatásról szóló törvény; 1868) 55. A községi elemi népiskolában köteles tantárgyak: b) hit- és erkölcstan,
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 83 c) írás és olvasás, d) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek és pénznemek ismerete, e) nyelvtan, f) beszéd- és értelemgyakorlatok, g) hazai földleírás és történet, h) némi általános földleírás és történet, i) természettan és j) természetrajz elemei, k) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből, l) polgári főbb jogok és kötelességek tanítása, m) ének, n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra. (A népiskolai törvény melléklete; 1868)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 84 9. A feladat a XIX. századi magyar történelemre vonatkozik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján Kossuth Lajos politikai pályájának fontosabb állomásait! [ ] mit akar tulajdonképp a magyar liberális ellenzék? Mit akarunk mi, kiket agitatoroknak [lázítóknak] neveznek? Én titkot belőle soha nem tevék [ ] akarunk monarchiát, tehát respublicáról [köztársaságról] nem ábrándozunk: akarjuk a monarchiának az austriai dynastiát, tehát elszakadásról nem álmodozunk, [ ] de ha monarchiát akarunk, akarjuk, hogy az legyen constitutionalis [alkotmányos] monarchia, legyen pedig az a valóságban, nem pedig csak írott malaszt (Kossuth Lajos; 1844) Az első felelős minisztérium
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 85 1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik [ ]. 2-or. A Habsburg-Lotharingiai- ház [ ] Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik. (Részlet a Függetlenségi Nyilatkozatból.) Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam kialakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet dunai szövetség nek lehetne elnevezni. (Kossuth Lajos; 1862) A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decretáltatik [rendeltetik], s annak nemcsak szervezete s vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alul elvonatik és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatik. [ ] De én e tényben a nemzet halálát látom [ ]. Ne vidd azon pontra a nemzetet, amelyről többé a jövőnek nem lehet mestere [ ] Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, amelyek még a reménytől is megfosztják! Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt! (Kossuth Lajos; 1867)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 86 10. A feladat Magyarország dualizmuskori történelmével kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a gazdasági átalakulás alapvető sajátosságait, jellemző társadalmi hatásait! Használja a történelmi atlasz megfelelő térképeit is! A hitelintézetek száma és együttes tőkéje 1867 1890 Szám 85 1225 Tőke (millió Ft) 85 1200 Hogy épül gyár, malom, egetverő Kémények, új büszke házsorok; Hogy vállalat kél, hogy nyer a merő, A pénz nem is cseppen, hanem csorog, A vérkeringés élő, friss, sebes, Hogy aki látja, a lelke is repes. Bank, társaság, egylet nő, mint a gomba, Külföldi tőkék jőnek forgalomba, Franc, belga, ángol meg se kérdezi Kinek, mi célra, mily pénz s mennyi kell;szilárd s korlátlan a magyar hitel. (Arany László: A délibábok hőse; 1873) A szántóföld, kert és szőlő kiterjesztése a műveletlen területek, valamint az erdő, nádas, rét és legelő rovására az intenziválódás [erősödés] jele. [ ] A felzárkózás során azonban az ország tájegységeinek növekedési üteme nem volt azonos. [ ] A szántóföld kiterjesztésére az északi és keleti peremvidéken nem volt lehetőség már 1867-ben sem, így az országos arányok eltolódása jórészt az Alföld és Dunántúl változásainak eredménye. Ez az állapot még súlyosabbá tette a peremvidékek szaporodó agrárnépességének helyzetét, amely [ ] egyre kevésbé találta meg megélhetésének forrását. [ ] A szarvasmarha különböző hasznosítása vetette fel a század második felének leglényegesebb kérdését: a fajtaváltást. A 70-es években még legelterjedtebb magyar szürke marha a táplálék szempontjából igénytelen, szívós, kiváló igavonó állat volt, de nem volt elég hízékony, s igen gyenge volt tejelőképessége. (Katus László történész) [ ] Iparosodásunk kezdeti szakaszában igen fontos szerepet játszottak a fejlettebb országokból [ ] importált tőkék, gépek és termelő berendezések, az onnan átvett műszaki eljárások, üzemszervezési,
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 87 vállalkozási, finanszírozási formák. [ ] Az ipari forradalom először azokban az iparágakban bontakozott ki, amelyek a nyersanyagbőség révén [ ] előnyökkel, s a fejlett ipari országok kereslete révén széles és dinamikus piacokkal rendelkeztek. Ilyen volt mindenekelőtt az élelmiszeripar, amely nálunk a modern iparosodás vezető ágának számított. Malomiparunk már az 1860-70-es években világviszonylatban az élre került, s nemzetközi mértékkel mérve is jelentősen fejlődött a szesz-, cukorés dohányipar, és a fűrészárugyártás is. (Katus László történész) A modern városfejlődésben kiemelkedő helyet foglalt el az egyesített és székváros rangjára emelt Budapest, amely [ ] az európai ranglistán a hatodik helyet foglalta el. Növekedése a valóságban még nagyobb volt, mert szorosan hozzá kapcsolódtak a néhány évtized alatt várossá felnövő környékbeli községek is. [ ] A korszak folyamán Budapest nemcsak az ország gazdasági, hanem kulturális fővárosává, nemcsak a politikai életet, hanem az eszméket és az ízlést is irányító központjává, nemcsak külső megjelenésében, hanem alkotó szellemében is világvárossá vált. (Hanák Péter történész) Magyarország vasúthálózata 1866-ban, 1887-ben és 1913-ban
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 88 11. A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a dualista magyar állam nemzetiségi politikáját! Válaszában koncentráljon az oktatás és az asszimiláció kérdéskörére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar. 6. A törvényhatósági tisztviselők a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét használják. 8. A bíró a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el, bírói cselekményeket a perben álló felek nyelvén eszközöl. 14. Az egyházközségek iskoláiban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. 17. Az állam köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. 20. A községi gyűlések maguk választják ügyvitelük
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 89 nyelvét. (Az 1868. évi nemzetiségi törvény) 19. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Az 1907. évi iskolatörvény)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 90 12. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (e, rövid) Foglalja össze a források és ismeretei alapján, milyen tényezők hatottak Széchenyi István eszmerendszerének alakulására a reformkor időszakában! A pénznek, földnek s minden egyébnek csak úgy van lehető legnagyobb haszna, ha egyiket s másikat minden pillanatban arra fordíthatom, amire tetszik. [...] Pénzéhez képest miért szegény a magyar tőkepénzes és a földesúr? Az első nem teheti pénzét oly helyre, honnan mindég tetszése szerint ki is vehetné, s attul rendes kamat folyna. A másik pedig kiterjedt zsíros dűlői mellett se kap [...] okvetlenül egy forintot is. (Széchenyi István) Tudom én a közvéleményt tisztelni, de nem azt, mely Dózsa söpredékében vagy chartista bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor. Hozzuk végre tisztába, hogy mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejletlen körülményeihez képest sem a sokaságban lelendjük azt a vezetést, mely ki bírná kalauzolni az ígéret földére a magyart. Mindent a népért, de semmit általa! (Széchenyi István) Arra kell végre meggyőződve lennünk, hogy nem a kormány valódi oka elnyomatásunknak s hátramaradásunknak, hanem értelmi súlyunk fejletlensége s így parányisága. [ ] (Széchenyi István) Itt a kulcsa mindennek, az érdekben és a szövetségben. [ ] Ez hozta létre a vasutat, a gőzhajót, a repülő léggömböt, az új hidakat, az alagutakat. Anglia azért áll a világ élén, mert ez a szenvedély itt öltött leginkább formát. (Széchenyi István) Üssük csak gyenge fazekunkat minden fazék, sőt a szláv és német kőedény ellen is, és rövid idő alatt törött cserép lesz a magyar. (Széchenyi István) Széchenyi Bécs felé húzza, Kossuth visszatartja a szamár magyart Széchenyi, az utazó
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 91 13. A feladat a XIX. század magyar történelméhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar nyelv ügyének mint társadalmi mozgalomnak alakulását a reformkorban! Két idősebb nővérem [...] a magyar nyelvből rendszeres oktatásban részesült, mert gyakorlatuk vajmi kevés volt, miután az akkori világban soha senki a magasabb körökből magyarul nem beszélt, de rendesen vagy éppen nem, vagy csakis hiányosan tudták hazai nyelvünket. Nemcsak az egyes úri családok tagjai társalogtak egymás között német nyelven, de az összes cselédség, egészen le a mindenesig, mosó- és konyha-leányokig, igáskocsisig, mind németek valának. (Podmaniczky Frigyes naplójából) A magyar igen szerencsés helyzetbe jutott nyelvének művelése által. Az új idő varázsütése valóban csudákat idézett elő a nyelvből, s mindez megtörtént s átmene, mint jó pénz, a szellemi élet forgalmába, s népszerűséget, közelismerést vívott ki magának. (Erdélyi János; 1851) Széchenyi [ ] az akadémia üléstermében kifüggesztette mindazon szókat, melyekre egyenértékűeket nem talált nyelvünkben, s fölszólított bennünket, keressük meg e kifejezéseket, melyekre szüksége volt. Maga is nagy kedvvel adta magát reá a szófaragásra. [...] Kossuth is foglalkozott szócsinálással, mégpedig elég szerencsésen, mert megvolt benne a nyelvérzék. [...] Eötvös Pepi [József] találta fel a kételyt, Ballagi [Mór] a nővért, Szemere Bertalan használta először a jellemet és irodalmat, Szemere Pál után, aki többek közt a szilfából a szilárd szót csinálta. Mindez és számtalan más szó hamar terjedett el, s közvagyonná vált. (Pulszky Ferenc)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 92 A magyarországi újságok száma a XIX. század első felében Év Magyar nyelvű Német nyelvű Egyéb Összesen 1801 4 3 1 latin nyelvű 8 1830 10 9 1 latin nyelvű 3 nemzetiségi 23 1840 26 18 1 latin nyelvű 8 nemzetiségi 53 1847 33 19 7 nemzetiségi 59 Kronológia: 1830: Törvény születik arról, hogy senki sem viselhet közhivatalt, aki nem tud magyarul. A bírósági perek magyarul folynak, magyar nyelven hozzák az ítéleteket. 1836: A feliratok és törvények magyar nyelvűek. 1840: Törvényerőre emelkedik, hogy az egyházi anyakönyvek nyelve kizárólag a magyar.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 93 14. A feladat a dualizmus korához kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a nagyvárosi életmód sajátosságait a dualizmus korában! Utaljon a budapesti életmódra ható tényezőkre! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A kis asztalkáknál diákok készülnek a vizsgára, anatómiát, jogbölcseletet, irodalomtörténetet tanulnak. Ha akarom, szabadegyetem. [ ] Az első kávéházi törzsvendég Petőfi Sándor volt. Azóta a magyar irodalom a kávésiparral együtt fejlődik. [ ] Itt töltjük az életünket. [ ] Az angol hallatlan gőggel mondja:»az én házam, az én váram.«de a pesti ember sem kevesebb önérzettel vetheti vissza:»az én kávéházam, az én váram«. (Kosztolányi Dezső; 1914) A századfordulóra az olvasás, tánc, színház, séta, sporttevékenységek a férfiak rosszallása ellenére széles körben elterjedtek a nők körében, mint a szabadidő eltöltésének lehetséges módjai. Újabb szórakozási formák is megjelentek, mint például a mozi, mely a szegény nők számára is elérhető időtöltés volt. Míg egy-két évtizeddel korábban a nőknek nem illett idegen férfiakkal érintkezniük, mindez a filmszínházak megjelenésével fellazult, hiszen ott vadidegen férfiak és nő kerültek egymás mellé a sorokban (jóllehet, az eltérő helyárak miatt a vagyoni alapú elkülönülés fennmaradt). (Kéri Katalin történész) Ki kellene irtani az úgynevezett jasszbeszédnek, detektív-nyelvnek a tisztes polgári családokba, rendes családok fiai közé való betolakodását; a mai apróságok már úgy beszélnek, hogy minden harmadik, negyedik szavukat mi öregebbek már meg se tudjuk érteni. (Darvassy Károly korabeli kritikája) Ily körülmények között az egyedüli helyes megoldás csak az lehetett: [ ] a Gizella tértől az Andrássy úton át végig a Városligetig föld alatt nyitni utat a közlekedésnek. (Budapesti Hírlap; 1896) Korabeli plakát Munkáslakások a budapesti Dagály utcában 1900 körül
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 94 Villamos a főváros utcáin
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 95
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 96 15. A feladat a dualizmus kori közlekedéssel kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a vasútépítés folyamatát és eredményeit a korszakban! Baross Gábor megszelídíti a (magán)vasutakat-karikatúra;1889 Magyarország vasúthálózatának fejlődése Év A vasútvonalak hossza (km) 100 km²-re jutó vasút (km) 1850 222 0,1 1867 2 285 0,8 1913 22 084 6,8 A magyarországi vasúthálózat 1913-ban
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 97 16. A feladat a reformkori gazdasági átalakulással kapcsolatos (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tőkés átalakulás jellemzőit a reformkori magyar gazdaságban! Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [ ] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mendemonda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sat. (Széchenyi István: Hitel; 1830) Kronológia: 1840 Törvény a szabad gyáralapításról és a csődeljárásról. 1846 Megnyitják az ország első vasútvonalát Pest és Vác között. A pozsonyi Ullmann Ábrahám Izrael nagykereskedő 1782 óta részben bécsi, részben saját készítményű textilárukkal látogatta a pesti vásárokat. 1802-ben egyik fia, Mózes, már»előkelő«és jelentős vagyonú kereskedőnek számított Pozsonyban. [ ] 1831-ben mint nagykereskedő felvételt nyert a Polgári Kereskedelmi Testületbe. Gabonával és dohánnyal kereskedett. Az 1830-as évek végétől tevékenységének súlypontja egyre inkább a hitelügyeletekre helyeződött át. A Pesti Kereskedelmi Bank megalapításának fő kezdeményezője és a Rotschildok után fő részvényese, 1843 1846 között egyik vezetője is volt. A bécsi Rotschild bankház érdekkörébe tartozva részt vett a korabeli legnagyobb vállalkozásokban: a Lánchíd és a Dunabalparti vasút építésében, de szerepe volt a Hengermalom és a Gyáralapító Társaság finanszírozásában is. (Bácskai Vera történész)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 98 Óbudai Hajógyár: részvénytársasági alapon létesült üzem, a legnagyobb osztrák bankházak (pl. Rothschild), nagybirtokosok (pl. Metternich) és magyar arisztokraták (Esterházy Pál, Széchenyi István) részvételével 1841 A gőzgépek száma összteljesítménye Magyarország 11 120 130 lóerő Örökös tartományok 337 7733 lóerő
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 99 17. A feladat a reformkori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján az országgyűlés és a megyék kapcsolatát a reformkori Magyarországon! Térjen ki a megyék szerepének eltérő kortársi értékelésére is! Az ötvenkét vármegye küldötteit a nép, vagyis a választói testület jelöli ki, kettőtkettőt minden egyes vármegyéből. (A nép, populus, a magyarországi latin nyelvhasználatban a nemességet, a papságot és a szabad városok polgárait jelenti; plebsen kizárólag a parasztságot értik, s a szóhoz gyakran fűzik a misera contribuens [nyomorult adófizető] jelzőt.) [ ] A diéta tagjai minden küszöbönálló döntésről értesítik a megyegyűlést. A választók aztán, néha több napon át, megvitatják ezeket a kérdéseket, majd pedig a többség akaratának megfelelően megfogalmazzák utasításaikat a követek számára, s közlik velük, hogyan kell szavazniuk. (John Paget: Magyarország és Erdély; 1839) Ez a remek institutio [intézmény] adott menedéket a szabadságnak [ ] Mennyi nyíl tört meg aczélpaizsán, mit nyílt hatalom vagy titkos ármány a nemzet szívére irányzott. [ ] a megyei szerkezet lesz Magyarhonban a magyar alkotmányos élet nyilatkozványának [megnyilvánulásának] legfőbb, leglényegesebb organuma, és kell is, hogy az legyen, hogy az maradjon. (Kossuth a megyéről a Pesti Hírlapban)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 100 Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása következtében a megyét nem az országgyűlésnek alárendelt, hanem vele rendezett [egyenjogú] hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyékre nem bír semmi befolyással, a megyék ellenben utasításaik által a törvényhozást saját kívánataik orgánumává [fórumává] teszik. Ily körülmények közt természetes, hogy a törvényhozás hatásköre mindig szűkebbre szoríttatik. (Eötvös József: Reform; 1846)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 101 18. A feladat a dualizmus kori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyarországi nemzetiségek társadalmi és műveltségi viszonyait, valamint politikai törekvéseit a századfordulón! (Használja a középiskolai történelmi atlaszt!) Az írni-olvasni tudók aránya anyanyelv szerint (1890) Összesen magyar 53,6% német 63,0% szlovák 43,2% román 14,1% ruszin 9,7% horvát 42,4% szerb 30,9% szlovén 39,8% egyéb 28,7%
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 102 Miután a dualisztikus rendszer és az unió révén a magyar elem kezébe került az államhatalom, ez az állam közös és nagy érdekeit figyelmen kívül hagyva csak azt az egyetlen célt követte, hogy saját nemzeti hegemóniáját biztosítsa és megvalósítsa a magyar nemzeti egységet, s az azóta hozott valamennyi törvény, valamint ezek végrehajtása élénk bizonyítékai annak, hogy tovább haladnak ezen a meredek lejtőn. [ ] A politikai nemzetfogalomnak az etnikaival való szándékos felcserélése által a törvény első mondatától kezdve tagadja politikai tényezőként való létünket. (Az erdélyi románok memoranduma I. Ferenc Józsefhez; 1892) 1. Rendíthetetlenül követeljük a román nép államalkotó politikai egyéniségének elismerését, etnikai és alkotmányos fejlődésének közjogi intézmények általi biztosítását, a Szent István koronája országai állama integritásának érintetlen fenntartása mellett. (A nagyszebeni román nemzeti konferencia határozata; 1905) 19.. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam befejeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. 22. 1. A községi elemi népiskolai tanító fegyelmi vétséget követ el a) ha a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, c) ha államellenes irányt követ. (Részlet az 1907. évi XXVII. törvénycikkből) Kronológia: 1898: Törvény a helynevek használatáról: minden községnek csak egy hivatalos neve lehet (a nemzetiségi helynévhasználat korlátozása). 1907: A néptanítók járandóságainak emelését a nemzetiségi iskolákban a törvény a magyarosításban elért eredményekhez kapcsolja. 1908: Miniszteri rendelet szerint az iskola tannyelvétől függetlenül a hittan alapelemeit és az imádságokat magyarul is tanítani kell.
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 103
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 104 19. A feladat a reformkori gazdasági átalakulással kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével milyen szerepet játszott Széchenyi István a reformkori Magyarország közlekedésének fejlesztésében! Nemes Tanács és Választott Polgárság! Alulírottaknak tudtokra esett, hogy az országgyűlésen mind a tekintetes Karok és Rendek, mind a Méltóságos Főrendek tábláján országos határozásként megállapíttatott azon elv, mely szerint egy Buda és Pest közt építendő állóhídon, meghatározandó jegyzék szerint és bizonyos esztendőkig, mindenki különbség nélkül köteles lenne vámot fizetni. (gróf Széchenyi István és más kezdeményezők levele Buda és Pest városának; 1835) A Duna Gőzhajózási Társaság forgalmának alakulása Pest-Buda és Bécs között Év Utas Áru (bécsi mázsában) 1835 17 000 36 000 1837 47 000 97 000 1840 125 000 368 000 1844 555 000 1 083 000 1847 825 000 3 184 000 Feladatunk nem egyéb, mint a világcsaláddal állandó kapcsolatba lépni. [ ] Terményeink többnyire olly természetűek, mellyek magas szállításbért nem bírnak. [A folyók] mostani rendezetlen állapotukban még nem alkalmasak biztos közlekedésre, [ezért] Magyarország vasutakra van rendelve. [ ] A magyar kereskedelem s iparfejlődés gyűlpontja Budapest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívbűl a vérforgást az ország véghatáráig eszközli. (Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül; 1848)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 105 20. A feladat a XIX. századi nemzeti ébredéshez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a szlovák példa segítségével a magyarországi nemzetiségek reformkori nemzeti ébredését! Térjen ki a formálódó nemzetiségi követelésekre, és a konfliktus kiéleződésére is! A mi hőseink dicső emlékének újraéledésére indulok beszélni Nektek, drága földijeim a legdicsőbb, de fájdalom, egyben utolsó hőséről is magyar Szlovákiának Trencséni Mátéról. Megmutatom nektek Máté emelkedését, dicsőségének csúcsát és rettenetes bukását, hogy megismerjétek a nyomornak azt a szakadékát, melybe a szlovák nép beletaszíttatott, mert megfosztották függetlenségétől, eltulajdonították tevékenységének gyümölcseit. Vannak szlovákok, akik már azt sem hiszik, hogy a juhászbojtárok, tutajosok, drótosok és favágók e mostani népének talán magasztosabb szerepe is volt szeretett magyar hazánk történetében. (Viliam Pauliny-Tóth [1826-1877] szlovák író, publicista, politikus) Szép tulajdonság, amely kivált ékesíti a szláv nemzetet, az ártatlan vidámság. E nemzet fiai, úgy látszik, születésüktől fogva inkább hajlanak az örömre, mint a búbánatra, vérük oly egészséges és friss, idegeik és ereik oly ragyogóak és érzékenyek, arcuk oly barátságos és derűs, sőt nyelvük is oly örömteli és beszédes, hogy ahová mennek, mindenütt öröm és vidámság lengi őket körül. [ ] kétségkívül a leggyönyörűbb az egész szláv nemzetet ékesítő tulajdonság a valamennyi szomszéd és nemzet iránt tanúsított tolerancia és békés viselkedés. Ez dicsősségének legragyogóbb gyöngyszeme, ez a legjelentősebb tulajdonsága és erénye, amelyet valamennyi más nemzetnek meg kellene tőle tanulnia. (Ján Kollár [1793-1852]: A szláv nemzet jó tulajdonságai; 1822) És ha egyedül mi nem kelnénk fel most, most, amikor minden nemzet felkel, minden becsületes ember leköpne minket, elvetne minket az Úristen, aki elküldte nekünk a szabadság napját, akkor megint ránk jönnének az urak pálcáikkal, korbácsaikkal és sarkantyúikkal. Hogyan kell tehát felkelnünk? Először is fel kell emelnünk igazságos szavunkat nemzeti szabadságunkért, vagyis olyan szabadságért, amely minden szlovák számára szabadság. Igaz, azóta, hogy az úri hatalom összedőlt, nagy ígéreteket hallotok, szlovákok, szabadságról és könnyebbítésről, és bizonyos, hogy sok szempontból megjavulna az állapototok, de más kérdés, hogy nem vesztitek-e el mindezt két vagy három év múlva? Ezt a szabadságot csak akkor tudjuk magunknak biztosítani, ha az egész szlovák nemzetet állítjuk őréül. Mert egy ember semmit sem tehet, de egy nemzet igen sokat tehet. Ismerjétek meg tehát magatokat, szlovákok, hogy minél előbb úgy ismerjétek magatokat, mint egyetlen hatalmas nemzetet, és hogy mint ilyen nemzet lépjetek az egész ország, az egész világ elé. (Jozef Miloslav Hurban [1817-1888] szlovák író, költő, politikus, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezére kiáltványa; 1848) Magyarország nemzetiségei 1850-ben (ezer fő, illetve %) magyar német szlovák román ruszin horvát szerb egyéb összesen 4 818 1 356 1 739 2 239 447 1 180 979 456 13 191 36,5 10,3 13,2 17,0 3,4 8,9 7,4 3,2 100,0
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 106
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 107 21. A feladat az 1848-as forradalmakhoz kapcsolódik. (e, rövid) Ismertesse a források és saját ismeretei alapján, hogyan kapcsolódtak össze a magyarországi katonai történések és a bécsi forradalom eseményei 1848 októberében! Tegnapról mára virradó éjszaka némelyek rábírták azon olasz és német ajkú gránátosokat, kik parancsot vőnek, hogy ma reggel Magyarországba menjenek az új császári biztos Jellasich tábornok rendelkezése alá, hogy a parancsnak ellenszegüljenek. Tenger néptömeg csoportosult és éljenezte a vonakodó katonaságot. [ ] Déltől fogva négy óráig kereste a nép Latourt a haditanács épületében: végre egy kályhafűtőben meglelték, agyonverték, egy lámpásra középen felakasztották. A nép borzalomig dühös. A jelszó: Éljen Magyarország! A magyarok iránti rokonszenv erős. Az ügy, úgy mondják, a szabadság ügye közös. (Egykorú leírás az októberi bécsi forradalomról) Hadműveletek 1848 őszén
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 108 22. A feladat a reformkori magyar történelemhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a reformkori magyar társadalom szerkezeti sajátosságait és a meghatározó rétegek alapvető jellemzőit! A reformkori magyar társadalom szerkezete
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 109 Atyám tisztességes állásnak csak a földbirtokosét tartotta, ki hivatalt nem visel, senkitől nem függ, ez az igazi úr. Különbséget itt nem tett a nagyobb vagy kisebb birtok, hanem legfeljebb a család régisége, mert az egyenlőség érzése áthatotta az összes birtokos nemességet, kik kerülték a mágnások társaságát, kik akár aranykulcs, akár hivatal s családi összekötetés következtében az udvartól függnek, különben is jobbaknak tartják magukat a többi nemességnél, holott a törvény azt mondja: sem nagyuraknak nincs több, sem a kisebb nemeseknek kevesebb szabadságuk. Az ügyvéd, az orvos szintén beleillette az úri társaságba, ha nem is volt nemes, hiszen honorácior volt mindenesetre, mindenkinek szüksége volt rá, ő ismerte a házi kör legbelsőbb titkait, de azért mégsem tartották egyenlőnek, mert függésben élt, ha nem is az egyestől, mégis a közösségtől. A kereskedő, még ha nemeslevele volt is, csak polgárnak tarttatott, ezek, a tanárok, papok s városi házbirtokosok alkották a magasabb polgári társaságot, külön a céhbeli kézművesektől, kik majszter uram címmel szólíttattak meg, s ismét külön társaságban éltek egymással. (Pulszky Ferenc: Életem és korom) Napszámban Szécsény lakosságának egy csoportja dolgozott csupán, akiket zselléreknek neveztek; kényszerültek erre, minthogy a házon, a kerten és egy kis szőlőn kívül más járandósággal nem rendelkeztek, ez pedig a család fenntartásához nem volt elég. Földünk 24 ezer hold területű volt, amiből 12 ezret a parasztok gondoztak, a másik 12 ezer a mi művelésünk alatt állt: ez azt jelenti tehát, hogy nem bérelték gazdák, hanem a saját embereinkkel műveltettük meg. (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékirataiból)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 110 23. A feladat a dualizmus kori magyar gazdasággal kapcsolatos. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a mezőgazdaság fejlődését a dualizmus kori Magyarországon! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 111 Korabeli térkép a Tisza szabályozásáról (A vonalkákkal jelölt részek az ármentesített területeket jelölik.)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 112 24. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan változott Ausztria és az újjászervezett magyar állam politikai és közjogi viszonya 1848 folyamán! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a birodalom különféle népeinek egy szívbenlélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeink respektálása [tiszteletben tartása] mellett csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg. [...] Az ausztriai tartományokkali érdektalálkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn, mire nemzeti önálló jogaink s érdekeink megóvása mellett örömest nyújtunk segédkezet. (Kossuth felirati javaslatából; 1848. március 3.) Röviden felsorolom azt a három módozatot, melyet egyedül tartok lehetségesnek arra, hogy Magyarországon még valamit elérhessünk. Az első: minden csapatot kivonni az országból. [ ] A második mód az lenne, hogy gróf Batthyányval [ ] paktáljunk [egyezkedjünk], mentsük, ami még menthető, hogy tudjuk, mi legyen a teendő. [ ] A harmadik mód lenne: a nádort meneszteni, királyi biztost [ ] nagy katonai segítséggel Pozsonyba küldeni, az országgyűlést szétoszlatni, aztán Pestre nyomulni, és amíg szükségesnek látszik: a nemzetet a katonaság vasöklének nyomása alatt tartani. (István főherceg V. Ferdinándhoz írt leveléből; 1848. március 24.) [...] nem az igazi magyar horvát ellentétek kiegyenlítését, nem az igazi horvát kívánságok teljesítését, hanem némely magyar minisztérium elejtését, és különösen [...] azt követelték, hogy a magyar hadügyminisztérium az osztrákba olvadjon. (Batthyány a Jellasiccsal folytatott tárgyalásokról) A képviselőház az ország kormányzatát mind a két ház részéről kiküldött Honvédelmi Bizottmány kezébe mindazon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letevén, a Honvédelmi Bizottmányt mindaddig, míg az ország normális állapotba jövén, törvényes elismert kormánya nem lesz. Az ország teljhatalmú kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt, pedig egyetemes felállássali kijelentéssel e kormány elnökének nyilvánítja, kire egyszersmind azon hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott Honvédelmi Bizottmányt önbelátása szerint rendezze s egyes tagjainak teendőit jelölje ki. (Országgyűlési határozat, 1848. október 8.)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 113
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 114 25. A feladat Magyarország dualizmus kori történetéhez kapcsolódik. (e, rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korszak iparpolitikáját! Válaszában a gazdasági kiegyezés iparra vonatkozó következményeit és a magyar kormányok ezirányú törekvéseit ismertesse! XVI. tc. A magyar korona országai és Őfelsége többi országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1.. Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. 12.. Az ausztriai pénz, míg törvényesen meg nem változik, közös pénz marad. 22.. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe, s ha fel nem mondatik, további 10 évre, s így 10 évről 10 évre folyton fennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor csak a 9. év végén történhetik meg, s ez esetben a szerződés megújítása iránti egyezkedés hasonló úton haladék nélkül megkezdendő. (1867: XVI. törvénycikk) 1.. Állami kedvezményben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, melyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek. 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő gyárak, és pedig a) azon gyárak, amelyekben rézárúk, vasedények, szerszámgépek, gőzgépek, elektrodinamikus készülékek, porcellán és üveg készül b) a rizshántoló malmok, szeszgyárak, selyemfonó, -szövő és festő gyárak, gyapjúfonó és szövő gyárak. 2.. Az említette gyáraknak az alábbi állami kedvezmények adatnak: 1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól 2. Fölmentetnek a telkek megszerzéséért és átírásáért járó illeték alól, s amennyiben részvénytársaság alakjában létesíttetnek, az okiratok után járó illeték alól. (1881: XLIV. törvénycikk)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 115 26. A feladat a dualizmus kori magyar társadalommal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a nagybirtokos arisztokrácia és a nagypolgárság legfontosabb jellemzőit! Válaszában térjen ki gazdasági, társadalmi, politikai szerepükre is! A nagybirtok szerepe a mezőgazdaság üzemstruktúrájában 1895-ben 1000 hold feletti birtok Gazdaságok száma Az összes gazdaság százalékában Gazdaságok területe (kataszteri hold) Az összes birtokterület százalékában 3 768 0,2 11 901 380 32,3 A napóleoni időkben épített nagy, dór oszlopos, világossárga fóti kastély, s benne a nyolcvanezer kötetes könyvtár, amelyet József ükapám és fia, István gyűjtöttek össze, a mahagóni könyvespolcokkal, karzatokkal és csigalépcsővel, stukkós mennyezettel és kandallóival, háromszáz holdas parkjával és tavával olyan aranyketrec volt, amely előkelő elzártságban tartott bennünket a külvilágtól. Nekünk, gyerekeknek szigorúan tilos volt kilépni a park területéről, amely, igaz, elég nagy volt ahhoz, hogy egy fiú barangolhasson benne. A falu már terra incognitá-nak [ismeretlen földnek] számított. Még a falusi notabilitások [előkelőségek] gyermekeivel sem volt szabad találkoznunk. (gróf Károlyi Mihály) A fekvése szerint első palota-bérház [a Sugárúton, majd Andrássy úton] Saxlehner Andrásé volt. [ ] Az első emeletet foglalta el Saxlehner lakása. A Sugárút felé öt szoba nyílt, mögöttük az udvarra a hatalmas ebédlő és még egy szoba. A lakáshoz tartozott még a Két szerecsen utcára nyíló ablakokkal további három szoba. Külön bejárattal, szintén a mellékutcai szárnyban kapott helyet a Saxlehner cég irodája. A lakás helyiségei tágasak voltak. [ ] A felsőbbemeleti lakások természetesen kisebbek voltak, de nem kicsik. [ ] Mindegyik lakáshoz tartozott fürdőszoba is. [ ] Az építtető, Saxlehner András (1815 1889), posztókereskedőként kezdte pályáját, és mint a Hunyadi János keserűvíz forgalmazója lett gazdag és ismert emberré. (Gábor Eszter, művészettörténész) A gazdasági életben fontos szerepet játszó polgáremberek, továbbá a kiemelkedő tudósok is kaphattak báróságot, ha tevékenységük során jelét adták az udvarhoz való lojalitásuknak. Ebbe a kategóriába tartozott többek között a harminc zsidó származású bárói család is. Kezdetben természetesen csak a kikeresztelkedők köréből jöhettek a jelöltek, a magyar polgárosodás olyan korszakos szerepet játszó famíliáiból, mint a Wodianer-, Ullmann-, Hatvany-, Kornfeld-, avagy a monarchia végperceiben közéjük lépő Weiss-család. (Csorba László, történész)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 116
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 117 27. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a dualizmus kori társadalom nemzetiségi összetételét! Válaszában térjen ki a magyar nemzetiségi politika jellemző vonásaira és a nemzetiségek fő törekvéseire is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem a magyar. [ ] 17. Az állam [ ] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat, egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. [ ] 20. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. [ ] (Részletek az 1868. évi nemzetiségi törvényből) 19. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában [ ] oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Részlet a Lex Apponyi néven ismertté vált törvényből, 1907) 1892-ben 300 tagú küldöttség vitte az uralkodóhoz az emlékiratot, amelyben [a románok] sérelmeiket sorolták fel, és követeléseiket ismertették. Ezek lényege Erdély autonómiájának helyreállítása, a románok által lakott területeken román hivatalnokok alkalmazása és a román nyelv használata, teljes nemzetiségi egyenjogúság [ ]. Ferenc József azonban nem fogadta a delegációt, s a memorandumot felbontatlanul átküldte a magyar kormányhoz. Ezen felháborodva a román vezetők magyarul és idegen nyelven is közzétették az anyagot. A magyar államügyészség erre azzal válaszolt, hogy sajtó útján elkövetett nemzetiségi izgatás címén vádat emelt ellenük, s a kolozsvári törvényszék egy-két éves államfogházzal sújtotta őket. (Romsics Ignác, történész a Memorandum-perről, 2003) A Magyarországról kivándorlók etnikai megoszlása a századfordulón
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 118
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 119 28. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a gazdaságot érintő elképzeléseit és kezdeményezéseit! Nem a király hibája, ha rossz gazdák vagyunk és szép birtokinkat elpazaroljuk; [ ]. Ha a kormány a földesúrnak módot ád, benne bízik s tenni hagyja, ez pedig a jobbágynak bizonyos és bátorságos birtokot nyújt, akkor egy rész se panaszkodhatik s önköriben minden hátramaradásának senki más nem oka, egyedül önmaga, akárhogy akarná is másra tolni a hibát. S így, midőn a kegyelmes Isten magyar földbirtokossá teremtett, én legalább önkötelességimet szeretem mindenekelőtt fejtegetni, s ezen értekezést legfőképpen velem egy helyeztetésűekhez intézem. S íme, nyíltan azon vallást teszem: hogy hazánk előmenetele s magasb felemelkedése legfőbb gátjai mi, tehetősb birtokosak vagyunk. (Széchenyi István, Hitel, 1830) Nehéz volna annak jóslatát itt kimerítőleg elősorolni, mi mindent fogna egy balatoni gőzösnek életbe léptetése maga után vonni; [ ]. Némieket azonban oly bizonyosan vonna maga után egy balatoni gőzös, hogy azokat előre jósolni bizony nem nagyobb mesterség, mint megjövendölni, miként a nyarat és őszt tél váltja fel [ ]. Így például: legelsőben is kőszén-szerzésre fog indítni! [ ] Most Magyarország legnagyobb része, kivált kőszén és tán vas tekintetében is, pincze nélküli alházhoz hasonlítható, melyben terjedelmessége daczára sem lakik igazi kényelemmel szinte senki is, [ ]. Minden ehhez képest, mi arra ösztönül szolgál, hogy földgömbünk gyomrába mentül mélyebbre behassunk, honunkra nézve csak üdvös lehet, mert ez által szintúgy nagyobbodnék az mint ház, melynek egy sorára két három sor is rakatik. (Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, 1846) Midőn legalább[is] Európában nincs nemzet, mely szükségei közé ne számítaná mindazon élvezetet, mit a találékony ipar s a fürge szorgalom békés hódításai kielégítenek; ma már politikai függetlenség industriális [ipari] függetlenség nélkül nem egyéb, mint ábránd s nem soká tartható öncsalódás; mert hiába óhajtanátok vissza a baromi tengéssel határos»szent«egyszerűség durva napjait, a civilisatio [ ] karjai közül menekvés nem adatott, aki áldásait nem szerezte meg, legalább átkát fogja érezni; [ ]. (Kossuth Lajos cikke, 1842) [ ] a köztünk s az austriai örökös tartományok közt fennálló vámrendszer méltánytalan és igazságtalan, mert nem csak a magyar gyáripar lehetetlenítésére, hanem egybevetve a kül vámvonal rendszerével, oda is van irányozva, hogy mi monopolizált piaczul szolgáljunk Austria iparműczikkeinek, miket máshonnan olcsóbban vehetnénk. [ ] a köztünk s Austria közti vámrendszer kérdésének egyedül oly módoni megoldása nyugtathatja meg a nemzetet, mely az eddig csak ellenünk irányzott védrendszert a költsönös érdekek kiegyenlítésére, alku s egyezkedés útján viszonos méltányossággal alkalmazza. (Kossuth Lajos beszéde, 1846)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 120
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 121 29. A feladat a reformkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (e, rövid) Bizonyítsa a források és ismeretei segítségével, hogy Pest a reformkori Magyarország gazdasági fővárosává vált! A cél, ahova igyekszünk, a parasztpiac nagy, puszta tér, teli mindenféle nemzetbeli emberrel és mindenfajta állattal. A téren és környékén legalább harmincezer ember járt-kelt, zsibongott. [ ] Az egyik dombon néhány száz asszony üldögélt, tyúkot, kakast, tojást árultak. A másikon hatalmas disznókondák pihentek, mellettük a rét sima talaján lovakat adtak-vettek. Odább egy másik sík területet juhnyájak özönlöttek el. Az árokban és a lejtők alján szlovák vászonkereskedők üldögéltek [ ]. (Johann Georg Kohl, német utazó leírása a pesti Medárd-napi országos vásárról, 1842) A Dunai Gőzhajózási Társaság áruforgalma Pest és Bécs között a reformkorban Év A szállított áru mennyisége (bécsi mázsa) 1835 36 000 1837 97 000 1840 368 000 1844 1 083 000 1847 3 184 000
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 122 30. A feladat a reformkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. (e, rövid) Magyarázza meg a források és ismeretei segítségével, miként vált az 1832 36. évi országgyűlés fő témájává a jobbágykérdés! Válaszában világítson rá a jobbágyság helyzetének általános jellemzőire és az országgyűlésen történtekre is! Az egy gazdára jutó telek átlagos mérete Magyarországon, 1760 1840 Hazánk történeteiben a példák borzasztóbbak, mint akárhol. Említem a Dózsa vérengző tetteit; tudják a Tek[intetes] Rendek a József császár alatti dolgokat Erdélyben; s ki az, ki még most is borzadva nem tekintene a kolera évére, midőn némely megyékből a legrettenetesebb tettek híre az egész országot keresztül rázá. Felszólítom a kormányt; ily esetekben mi a mód, mely által bennünket megoltalmazand? Talán hóhérpallos és kötél? Mik a bűnösök ellen fordíttatnak. Nyomorult eszközök! Mert ezek semmivé tehetnek ugyan egyes életet; de itt nem egyesekről van szó; itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta most lánggal lobogva, majd hamv alatt emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le hatalom; ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig, csak oly közös érdekkel, mely a társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a hazához; s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon! (Kölcsey Ferenc országgyűlési beszéde, 1832)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 123 31. A feladat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország és Ausztria közjogi viszonyának alakulását az áprilisi törvények elfogadásától a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáig! Meg kell említenem Ausztria irányábani viszonyainkat. Én igazságos akarván lenni, azt mondom, miként én természetesen meg tudom fogni [értsd: érteni], hogy a bécsi falakban létező hatalomnak fáj Magyarország felett nem rendelkezhetni többé. De azért, mert valamelly fájdalom természetes, nem minden fájdalom jogszerű; és még kevésbé következik, hogy valamelly fájdalom iránti könyörületességből egy nemzet a maga jogait megnyirbáltatni hajlandó legyen. Igenis, uraim! Megvannak kétségtelenül, megvannak azon mozgalmak, hogy ha egyebet nem, hát legalább a pénz- és hadügyi tárczát ismét a bécsi ministerium számára visszaszerezni sikerüljön; mert hiszen a többi majd elkövetkezik. [ ] Összeköttetésben látszik nekem lenni ezzel a horvát mozgalom is; mert Jellasics azt nyilatkoztatta, hogy neki nem kell szabadság, hogy neki csak az kell, miként Magyarország had- és pénzügyi tárczája a bécsi ministeriumra bízassék. (Kossuth Lajos országgyűlési beszéde, 1848. július 11.) Magyarország [Ausztriával] egy fejedelem alatt álló, de Ausztriába soha bele nem olvasztott, jogszerűen soha be nem olvasztható önálló külön ország [ ]. Magyarország ezen elidegeníthetlen jogában [ ] támadtatott meg, és megtámadtatott oly istentelen módon, mellyhez hasonló példa nincs [ ]. Magyarország ez ellen védi magát; ha volt valaha harcz szent, a védelemnek ezen harcza az. [ ] Lejárt az idő, hogy erőszakos hódításokkal lehessen Ausztria erejét növelni; béke és egyesség útján lehet azt csak. (Kossuth Lajos levele Csány László kormánybiztoshoz, 1848. december 7.) Korabeli cseh gúnyrajz az olmützi alkotmányról
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 124 A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyvert fogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtóli elszakítását, és az ország önálló status életének [államéletének] eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s e végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, melly kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország és tartományai között fennállott. (Részlet a Függetlenségi Nyilatkozatból)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 125 32. A feladat az osztrák magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a közös ügyek rendszerét! Válaszában térjen ki a közös ügyek megteremtésével kapcsolatos kortársi vitára! Világítson rá röviden a közös uralkodó szerepére is! Kész volt Magyarország a múltban, s kész lesz jövendőben is mindenkor teljesíteni mindazt, amit a Pragmatica Sanctio szerint a közös biztosságnak együttes erővel védelme és fenntartása múlhatatlanul megkíván: úgy másrészről oly kötelezettségeket, melyek e célon túlterjednek [ ] magára nem vállalhat. (Részlet az 1867: 12. törvénycikkből) A félelem mindig rossz tanácsadó. [ ] Az osztrák birodalommali összeolvadás nemcsak hogy nem biztosítja hazánkat az orosz ellen, hanem éppen ez az összeolvadás [ ] az, ami az orosz inváziót nyakunkra hozza. Ez a szorosabb egyesülés az osztrákokkal nemcsak nem villámhárító, de villámvonzó. (Kossuth Lajos levele a váci választóknak, 1867) Azon konföderációnak, melyet Kossuth ígért híveinek, s mely 22 millió magyart, szlávot és románt foglalna magában, még csak egy nagy európai háborúval lehetne foganatosítást eszközölni. [ ] [A konföderációba] valamivel még szorosabb volna a beolvasztás, s még inkább vesztené el hazánk függetlenségét. (Kemény Zsigmond cikke, 1867) Korabeli karikatúra
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 126
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 127 33. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korabeli nacionalizmus Magyarországon megjelenő formáit és a nacionalizmusok jellemző vonásait! Válaszában térjen ki az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségekre is! Kérdem én, mit veszít [ ] igazaiból a magyar nemes, ha törvény által azt nyilatkoztatná, hogy a magyar parasztot személyében s vagyonában törvény útján kívül szintén senki sem háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek, s a Szent Koronának, vajon mit veszít? [ ] A szabadság oly kimeríthetetlen kincs, mely azáltal, hogy véle többen osztoznak; sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik. Ki az, aki javallani merje, hogy a magyar nemes mondjon le alkotmányos jussairól, hogy leszálljon a néphez? s én leszek első, ki őt bármi hatalmas legyen is, a nemzeti felségsértés bűnével nyilván vádolom. Nem arról van szó, hogy mi nemesek leszálljunk a néphez, hanem arról, hogy őtet magunkhoz felemeljük. (Kossuth Lajos írása, 1833) Korabeli metszet a Nemzeti Színház előadásáról
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 128 Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia. Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül "nyelvmesterekre", sőt legyünk rögtön magunk is mind azokká, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve s feldicsőítve fajtánk. Nyelvet, nemzeti sajátságot, ily felette könnyűszerrel azonban, én legalább úgy hiszem, még csak biztosítani sem lehet, s annál kevesebbé szilárdabb s tágabb alapokra állítni; minthogy és itt különös figyelemért esedezem a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is, korántsem magyar még. (Széchenyi István beszéde, 1842) Legtiszteletteljesebben kérjük [ ] Felségedet, kegyeskedjék iskoláinkat és templomainkat néhány túlfeszült hazafi hevességétől és erőszakoskodásától, akik mindent és minden lehetséges módon magyarosítani akarnak, megvédeni, és legkegyelmesebben elrendelni, hogy gyermekeink emberré és polgárrá nevelése, különösen pedig a vallásoktatás anyanyelven történjék. (A szlovák evangélikus lelkészek és tanárok beadványa az uralkodóhoz, 1842)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 129 34. A feladat az osztrák magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (e, rövid) Igazolja ismeretei segítségével, hogy a kiegyezés folytonosságot és változást is jelentett Magyarország közjogi viszonyaiban az 1848-as áprilisi törvényekhez képest! Válaszában a források alapján térjen ki a kérdéssel kapcsolatos kortársi vitára is! Együtt állottunk őrt a nemzet jogai mellett az 1848. évi válság [a szabadságharc] előestéjén, midőn mint minisztertársak közegyetértéssel megköveteltük a bécsi udvartól s kormánytól, hogy»hazánknak törvényes önállása [önállósága] és szabadsága minden tekintetben, a pénz- és hadügyek önálló, független és minden idegen [be]avatkozástól ment[es] kormányzatát is világosan odaértve, nyíltan elismerve és megóvva legyen«. [ ] A romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig [ezen a] jogalapon vél állani. Pedig már rég nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós terére jutottál [ ]. (Kossuth Lajos nyílt levele Deák Ferenchez, 1867) Midőn 1848-ban az ország alkotmányának nagyszerű átalakulása megtörtént, [ ] Deák örült az átalakulásnak. [ ] De azon törvények, melyek 1848-ban alkottattak, s azon rendszer, mely akkor megállapíttatott, később élesen lőn megtámadva; kitört a belháború [ ]. [ ] Deák visszalépett, mert [ ] a sikerhez reménye [ ] nem volt. [ ] Kossuth ellenben bízott, s remélt. [ ] A merész politikát, melynek folytatásában Deák Kossuthot sem szóval, sem tettel nem gátolta, sikertelenség követte és bukás és tizenkilenc évi szenvedése szegény hazánknak. (Pulszky Ferenc, országgyűlési képviselő válasza Kossuth Lajos nyílt levelére, 1867)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 130 35. A feladat Magyarország dualizmus kori történetével kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a nemzetiségek politikai helyzetét és a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos jellemző álláspontokat a dualizmus korában! Belügyminiszter úr előterjesztette, hogy a Matica Slovenská című tót [szlovák] irodalmi és szépművészeti egylet működése iránt rendőri nyomozás tartatván, az ezen nyomozásról tett jelentésből kiderül, hogy a mondott egylet [ ] nem annyira az irodalom fejlesztésével, mint inkább pánszláv izgatásokkal foglalkozik [ ]. A nyomozást teljesítő biztos jelentésében azon javaslatot terjeszti elő, hogy az egylet [ ] feloszlattassék. [ ] [Az előterjesztés] helyeslőleg tudomásul vétetett. (Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1875. április 1.) A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában [ ] oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett törvény, 1907) Ahol a szerbek [ ] önmaguk vagy a románokkal és szlávokkal [értsd: szlovákokkal] szövetkezve kis számuk miatt nem volnának képesek szerbet vagy megállapodás szerint románt vagy szlávot [ ] képviselőül megválasztani, ott adják szavazatukat az ellenzéki párt jelöltjére. [ ] A szerb nemzeti párt által megválasztott képviselők a magyar országgyűlés szláv és román hasonló szabadelvű ellenzéki képviselőivel az országgyűlésen külön politikai nemzeti pártot s az országgyűlésen kívül úgynevezett külön politikai klubot alakítsanak. (A szerb nemzeti konferencia határozatai, 1869) Követeljük az általános, egyenlő, titkos választójogot mind az állami, mind az önkormányzati életben. [ ] A vármegyei önkormányzat, ha az [ ] valódi demokrácia lesz, minden megrázkódtatás nélkül megadja a lehetőséget arra, hogy a nemzetiségi nép egyetlen téren se érezze magát háttérbe szorítottnak azért, mert anyanyelve nem magyar. (A Jászi Oszkár által alapított Országos Polgári Radikális Párt programja, 1914)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 131
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 132 36. A feladat Széchenyi István programjához kapcsolódik. (e, rövid) Tárja fel a források és ismeretei segítségével, miben látta Széchenyi István a gazdasági fejlődés akadályait Magyarországon, és milyen elméleti és gyakorlati megoldásokat dolgozott ki! Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság [biztonság], azaz 5-szer Törvény előtti egyformaság. De mindemellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt, 9-szer A monopóliumokat, céheket, limitatiókat [hatósági árszabás] s egyéb ilyes intézeteket örökre. (Részletek Széchenyi István Stádium című művéből, 1833)
Az újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 133 37. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (e, hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a modern életmód és életkörülmények legfontosabb összetevőit a dualizmus kori Magyarországon! Válaszában térjen ki röviden a tömegkultúra jelenségére is! A posta által kiszállított hírlapok éves példányszámának változása a dualizmus korában Év 1868 1878 1882 Példányszám 13 millió 34 millió 41 millió Crikvenica [az] egyetlen magyar tengeri fürdő. Elérhető Fiuméből, a Hotel Európával szemközt fekvő Adamich-mólóról induló gőzhajóval 5-ször naponta, másfél óráig tartó érdekes tengeri úton. [ ] A Budapest Fiume vonalon fekvő Plase máv. állomástól, kocsival is elérhető Crikvenica 3 óra alatt. [ ] Mint tengeri fürdő, Crikvenicánk képes a világ leglátogatottabb tengeri fürdőivel versenyezni, különösen azóta, mióta homok- és napfürdőkkel rendelkezik. (Magyar fürdő-kalauz, 1911) A vízvezetéki berendezést, a closetot és vízmedencéket mindig tisztán kell tartani, azokba szemetet, hamut, konyhahulladékot dobni tilos, úgyszintén a vízpazarlás szigorúan tiltva van. (Egy budapesti ház házirendje, 1916) Plakát, 1910 körül