Fizi ka kö zéps zi ntű érettségi s zóbeli tételeihe z s zü ksé ges eszkö zö k jegyzé ke, ill etve a z eze kkel kapcsol atos kísérl etek leírása

Hasonló dokumentumok
I. tétel Egyenes vonalú mozgások. Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások

Mérési és kísérleti feladatok a középszintű fizika érettségin (2018.)

A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások

A Soproni Széchenyi István Gimnázium 12. ABCD osztálya fizika érettségi szóbeli tételeinek témakörei és a hozzájuk kapcsolódó mérések

1. Newton törvényei Feladat: A kísérlet leírása:

A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.

1. KÍSÉRLET Egyenes vonalú mozgások

Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája. 1. Newton törvényei

Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok

A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

1. Newton törvényei. 2. Egyenes vonalú mozgások

SZOSZSZC Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma Szóbeli érettségi témakörök és kísérletek fizikából

Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017

Kísérletek, egyszerű mérések a évi középszintű fizika szóbeli érettségi vizsgához

Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei

Kísérletek, elemzések, eszközök

1. Egyenes vonalú mozgások

Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei

A középszintű fizika érettségi vizsga szóbeli témakörei és kísérletei (2017. május-június)

FIZIKA. középszintű szóbeli tételekhez tartozó kísérletek leírásai Összeállította: Horváth Lajos

1. EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK

2. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek

1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája

A Debreceni SZC Vegyipari Szakgimnáziumának középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései 2017.

A Keszthelyi Vajda János Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és elemzései 2016/2017

A fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései. 3. Forgatónyomaték, merev test egyensúlya, egyszerű gépek

1. Newton törvényei. Fizika érettségi középszint szóbeli tételek Öszeállította: Bólyáné Lehotai Katalin szaktanár

A középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései Szegedi Deák Ferenc Gimnázium, 2018

Mérések és kísérletek

1) Egyenes vonalú mozgások kinematikája

Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2017

Hőtan. Elektromosságtan. Optika. Atomfizika, magfizika. Gravitáció, csillagászat. Fizika

FIZIKA Középszintű szóbeli érettségi A mérések és kísérletek felsorolása (12. abc)

Középszintű szóbeli tételek fizikából május

Fizika Szóbeli érettségi tételek

FIZIKA. középszintű szóbeli tételekhez tartozó kísérletek leírásai Összeállította: Zajacz Lajos

1./ Egyenes vonalú mozgások

Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel!

1. Newton törvényei. Fizika

Rugóra rögzített, rezgőmozgást végző test periódusidejének tömegfüggése elvégzendő kísérlet

1. tétel. Newton törvényei

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK ÉS KÍSÉRLETLISTA A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL 2018.

1. Newton-törvényei. Az OH által ajánlott mérés

1. NEWTON TÖRVÉNYEI. Szükséges eszközök: Befőttesüveg; pohár; azt lefedő kártyalap; egy pénzérme. A kísérlet leírása:

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1./ Egyenes vonalú mozgások

2017. Fizika szóbeli érettségi témakörök és kísérletek a Teleki Blanka Gimnáziumban

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

A mérések és kísérletek felsorolása

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június

1. Newton törvényei. Feladat:

A középszintű fizika szóbeli érettségi témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései Szegedi Deák Ferenc Gimnázium, 2018

Szóbeli érettségi tételek fizikából 2016/2017-es tanév

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

A mérések és kísérletek felsorolása

FIZIKA. középszintű érettségi. szóbeli vizsga. nyilvánosságra hozandó anyagai. Témakörök, kísérletek, eszközök. Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és egyszerű mérései május

Középszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév

ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉS KÍSÉRLETEK FIZIKÁBÓL

1. Egyenes vonalú mozgások

A mérések és kísérletek felsorolása

1. Newton törvényei Feladat: A kísérlet leírása:

Középszintű érettségi témakörök és kísérletek fizika

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

Középszintű fizika érettségi kísérletek listája témakörök szerint, 2017

14. Geometriai fénytan optikai eszközök 15. Hullámjelenségek, a polarizáció jelenségének bemutatása polárszűrővel

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag

Tájékoztató a KSzC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma fizika középszintű szóbeli érettségihez

1. ábra Newton törvényei

FIZIKA. középszintű szóbeli tételekhez tartozó kísérletek leírásai 2019.

KÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEK FIZIKA 2017

Középszintű fizika szóbeli érettségi

A mérések és kísérletek felsorolása

2. Egyenes vonalú mozgások

1. Tétel. Egyenes vonalú mozgások

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

Fizika Szóbeli érettségi kísérlet jegyzéke

A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA TANTÁRGYBÓL 2018/2019.

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései

1. PERIODIKUS MOZGÁSOK

FIZIKA középszintű szóbeli érettségi témakörök, kísérletek június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI június

A középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései

Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2018

I. Mechanika. II. Hőtan. III. Elektromosságtan. IV. Optika. V. Atomfizika, magfizika. VI. Gravitáció, csillagászat

FIZIKA középszintű szóbeli érettségi témakörök, kísérletek június

Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium A fizika

KÖZÉPSZINTŰ FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELSOR

Témakörök és kísérletek a fizika érettségi szóbeli részére. Középszint, május-június

Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola középszintű fizika szóbeli érettségi témakörei és kísérletei (2017)

1. Egyenes vonalú mozgások

3. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletes mozgás tanulmányozása Mikola-csővel elvégzendő kísérlet

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései

1. A haladó mozgás fajtái, jellemzői és dinamikai feltételük

1. TÉTEL EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK

Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei május-június

Érettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához

Átírás:

Illéssy Sándor Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola 5310 Kisújszállás, Arany János utca 1/A Pf.: 88 / fax: +36-59/321-329 : illessy@illessy.sulinet.hu http://illessy.baptistaoktatas.hu OM: 201732 Fizi ka kö zéps zi ntű érettségi s zóbeli tételeihe z s zü ksé ges eszkö zö k jegyzé ke, ill etve a z eze kkel kapcsol atos kísérl etek leírása Mechanika: (30 %), azaz 6 db téte l 1. tétel: Newton törvényei A kísérlethez szükséges eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel; különböző, a kocsikra rögzíthető nehezékek; sima felületű asztal vagy sín. A kísérlet leírása: A kocsikat helyezze sima felületű vízszintes asztalra, illetve sínre úgy, hogy a rugós ütközők egymás felé nézzenek! A két kocsira rögzítsen egyforma tömegű nehezékeket, és az egyik kocsit meglökve ütköztesse azt a másik, kezdetben álló kocsival! Figyelje meg, hogy a kocsik hogyan mozognak közvetlenül az ütközés után! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a kocsik szerepét felcseréli! Változtassa meg a kocsikra rögzített tömegeket úgy, hogy az egyik kocsi lényegesen nagyobb tömegű legyen a másik kocsinál! Végezze el az ütközési kísérletet úgy, hogy a kisebb tömegű kocsit löki neki a kezdetben álló, nagyobb tömegűnek! Ismételje meg a kísérletet úgy is, hogy a nagyobb tömegű kocsit löki neki a kezdetben álló, kisebb tömegűnek! 1

2. tétel: Az egyenes vonalú mozgások A kísérlethez szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. A kísérlet leírása: Rögzítse a Mikola-csövet a befogó segítségével az állványhoz, és állítsa pl. 20 -os dőlésszögre! Figyelje meg a buborék mozgását, amint az a csőben mozog! A stopperóra és a mérőszalag segítségével mérje meg, hogy mekkora utat tesz meg a buborék egy előre meghatározott időtartam (pl. 3 s) alatt! Ismételje meg a mérést még kétszer, és minden alkalommal jegyezze fel az eredményt! Utána mérje meg azt, hogy mennyi idő alatt tesz meg a buborék egy előre meghatározott utat (pl. 40 cm-t)! Ezt a mérést is ismételje meg még kétszer, eredményeit jegyezze fel! Utána növelje meg a Mikola-cső dőlésének szögét 45 -osra és az új elrendezésben ismét mérje meg háromszor, hogy adott idő alatt mennyit mozdul el a buborék, vagy azt, hogy adott távolságot mennyi idő alatt tesz meg! Milyen mozgást végez minden esetben a buborék? Adja meg a buborék mozgásának jellemzőjét (jellemzőit)! 2

3. tétel: Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek A kísérlethez szükséges eszközök: Karos mérleg; erőmérő; súly; mérőszalag vagy vonalzó. A kísérlet leírása: Egy egyensúlyban lévő karos mérleg egyik oldalára akassza fel az ismert súlyú testet, és jegyezze fel a távolságot a rögzítési pont és a kar forgástengelye között!. Rögzítse az erőmérőt a mérleg másik karján, a forgástengelytől ugyanekkora távolságra! Egyensúlyozza ki a mérleget függőleges irányú erővel, és a mért erőértéket jegyezze le! Változtassa meg az erőmérő rögzítési helyét (pl. a forgástengelytől fele-, vagy harmad akkora távolságra, mint az első esetben), és ismét egyensúlyozza ki! A mért erőértéket és a forgástengelytől való távolságot ismét jegyezze fel! Készítsen értelmező rajzot, amely az elvégzett mérés esetében a mért erőértékek arányait és irányait magyarázza! 3

4. tétel: Periodikus mozgások A kísérlethez szükséges eszközök: Bunsen-állványra rögzített rugó; legalább öt, ismert tömegű súly vagy súlysorozat; stopperóra; milliméterpapír. A kísérlet leírása: Rögzítse az egyik súlyt az állványról lelógó rugóra, majd függőleges irányban kissé kitérítve óvatosan hozza rezgésbe! Ügyeljen arra, hogy a test a mozgás során ne ütközzön az asztalhoz, illetve hogy a rugó ne lazuljon el teljesen! A rezgőmozgást végző test egyik szélső helyzetét alapul véve határozza meg a mozgás tíz teljes periódusának idejét, és ennek segítségével határozza meg a periódusidőt! A mérés eredményét jegyezze le, majd ismételje meg a kísérletet a többi súllyal is! A mérési eredményeket, valamint a kiszámított periódusidőket rögzítse táblázatban, majd ábrázolja a milliméterpapíron egy periódusidő-tömeg grafikonon! Tegyen kvalitatív megállapítást a rezgésidő tömegfüggésére! 4

5. tétel: Cartesius-búvár A kísérlethez szükséges eszközök: Nagyméretű (1,5 2,5 literes) műanyag flakon kupakkal; üvegből készült szemcseppentő vagy kisebb kémcső, oldalán 0,5 cm-es skálaosztással. A kísérlet leírása: Ha a flakont oldalirányban összenyomja, a búvár lesüllyed a flakon aljára. Figyelje meg, hogy hogyan változik a vízszint a kémcsőben a flakon összenyomásakor! Jegyezze fel a kémcsőbe szorult levegőoszlop hosszát akkor, amikor a búvár a felszínen lebeg, illetve akkor, amikor a flakon aljára süllyed! 5

6. tétel: Segner-kerék a lendületmegmaradás elvének demonstrálása A kísérlethez szükséges eszközök: Fonálon függő műanyag pohár a fénykép alapján beleragasztott hajlítható szívószálakkal; lavór; állvány; víz. A kísérlet leírása: Öntsön vizet a műanyag pohárba! A szívószálak végének különböző állásaiban figyelje meg, hogy hogyan viselkedik a berendezés, miközben kifolyik a víz! (Mindkét szívószál merőlegesen kifelé áll; mindkettő az óramutató járásával megegyező irányba hajlik; az egyik az óramutató járásával megegyezően, a másik ellentétesen.) 6

Hőtan: (15 %), azaz 3 d b té tel 7. tétel: A hőtágulás bemutatása golyó és lyuk hőtágulásai A kísérlethez szükséges eszközök: Gravesande-készülék (házilagosan is elkészíthető); Bunsen-égő; hideg (jeges) víz. A kísérlet leírása: Győződjön meg arról, hogy a golyó szobahőmérsékleten átfér a gyűrűn! Melegítse fel a golyót, és vizsgálja meg, átfér-e a gyűrűn! Melegítse fel a gyűrűt, és így végezze el a vizsgálatot! Hűtse le a gyűrűt a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre, majd tegye rá a golyót, s hagyja fokozatosan lehűlni! 7

8. tétel: A Boyle Mariotte-törvény szemléltetése A kísérlethez szükséges eszközök: Tű nélküli orvosi műanyag fecskendő. A kísérlet leírása: A fecskendő dugattyúját húzza ki a legutolsó térfogatjelzésig, majd szorítsa ujját a fecskendő csőrére olyan erősen, hogy légmentesen elzárja azt! Nyomja erősen befelé a dugattyút anélkül, hogy a fecskendő csőrén kiengedné a levegőt! Mit tapasztal? Mekkora térfogatúra tudta összepréselni a levegőt? A dugattyún a nyomást fenntartva hirtelen engedje el a fecskendő csőrét! Halk hangot hallhat a fecskendőből. Mi lehet a hanghatás oka? Húzza ki ismét a dugattyút a felső állásba, fogja be ismét a fecskendő csőrét és nyomja be erősen a dugattyút! A fecskendő csőrét továbbra is befogva engedje el a dugattyút! Mi történik? Végezze el a kísérletet úgy is, hogy az összenyomott fecskendő csőrét befogja, ezután kifelé húzza a dugattyút, majd ebből a helyzetből engedi el! Mi tapasztal? 8

9. tétel: Halmazállapot-változások A kísérlethez szükséges eszközök: Borszeszégő; kémcső; kémcsőfogó csipesz; vizes papírzsebkendő; könnyen szublimáló kristályos anyag (jód); tű nélküli orvosi műanyag fecskendő; meleg víz. A kísérlet leírása: a) Szórjon kevés jódkristályt a kémcső aljára, a kémcső felső végét pedig dugaszolja el lazán a hideg, vizes papírzsebkendővel! A kémcsövet fogja át a kémcsőcsipesszel, és ferdén tartva melegítse óvatosan az alját a borszeszlángban! Figyelje meg a kémcsőben zajló folyamatot! Külön figyelje meg a jódkristályok környezetét és a kémcsövet lezáró vizes papírzsebkendő környezetét is! b) A műanyag orvosi fecskendőbe szívjon kb. negyed-ötöd részig meleg vizet, majd a fecskendő csőrét fölfelé tartva a víz feletti levegőt a dugattyúval óvatosan nyomja ki! Ujjával légmentesen fogja be a fecskendő csőrének nyílását! Húzza hirtelen mozdulattal kifelé a dugattyút! Figyelje meg, hogy mi történik eközben a fecskendőben lévő vízzel! Mit tapasztal? 9

Elektromágnesség: (20 %), azaz 4 db tétel 10. tétel: Testek elektromos állapota A kísérlethez szükséges eszközök: Két elektroszkóp; ebonit- vagy műanyag rúd; ezek dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil; üvegrúd; ennek dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír. A kísérlet leírása: a) Dörzsölje meg az ebonitrudat a szőrmével (vagy műszálas textillel), és közelítse az egyik elektroszkóphoz úgy, hogy ne érjen hozzá az elektroszkóp fegyverzetéhez! Mit tapasztal? Mi történik akkor, ha a töltött rudat eltávolítja az elektroszkóptól? Ismételje meg a kísérletet papírral dörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal? b) Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a megdörzsölt ebonitrudat érintse hozzá az egyik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Dörzsölje meg az üvegrudat a bőrrel (vagy újságpapírral), és érintse hozzá a másik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Érintse össze vagy kösse össze vezetővel a két elektroszkópot! Mi történik? 10

11. tétel: Soros és párhuzamos kapcsolás A kísérlethez szükséges eszközök: 4,5 V-os zsebtelep (vagy helyettesítő áramforrás); két egyforma zsebizzó foglalatban; kapcsoló; vezetékek; feszültségmérő műszer, áramerősségmérő műszer (digitális multiméter). A kísérlet leírása: Készítsen kapcsolási rajzot két olyan áramkörről, amelyben a két izzó sorosan, illetve párhuzamosan van kapcsolva! A rendelkezésre álló eszközökkel állítsa össze mindkét áramkört! Mérje meg a fogyasztókra eső feszültségeket és a fogyasztókon átfolyó áram erősségét mindkét kapcsolás esetén! Figyelje meg az izzók fényerejét mindkét esetben! 11

12. tétel: Egyenes vezető mágneses terének vizsgálata A kísérlethez szükséges eszközök: Áramforrás; vezető; iránytű; állvány. A kísérlet leírása: Az ábrákon szereplő megoldások valamelyikét követve árammal átjárt egyenes vezetőt feszítünk ki egy iránytű környezetében. Először a vezető iránya észak déli legyen, másodszor kelet nyugati! Figyelje meg mindkét esetben az iránytű viselkedését! Végezze el a kísérletet fordított áramiránnyal is! 12

13. tétel: Elektromágneses indukció A kísérlethez szükséges eszközök: Középállású demonstrációs áramerősség-mérő; különböző menetszámú, vasmag nélküli tekercsek (például 300, 600 és 1200 menetes); 2 db rúdmágnes; vezetékek. A kísérlet leírása: Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését az árammérőhöz! Dugjon be egy mágnest a tekercs hossztengelye mentén a tekercsbe! Hagyja mozdulatlanul a mágnest a tekercsben, majd húzza ki a mágnest körülbelül ugyanakkora sebességgel, mint amekkorával bedugta! Figyelje közben az áramerősségség-mérő műszer kitérését! Ismételje meg a kísérletet fordított polaritású mágnessel is! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy gyorsabban (vagy lassabban) mozgatja a mágnest! Ezután fogja össze a két mágnest és a kettőt együtt mozgatva ismételje meg a kísérleteket! Ismételje meg a kísérletet kisebb és nagyobb menetszámú tekerccsel is! Röviden foglalja össze tapasztalatait! 13

Optika: (10 %), azaz 2 db tétel 14. tétel: Geometriai fénytan optikai eszközök A kísérlethez szükséges eszközök: Ismeretlen fókusztávolságú üveglencse; papírernyő; gyertya; mérőszalag; optikai pad vagy az eszközök rögzítésére alkalmas rúd és rögzítők. A kísérlet leírása: Helyezze a gyertyát az optikai pad tartójára és gyújtsa meg! Helyezze el az optikai padon a papírernyőt, az ernyő és a gyertya közé pedig a lencsét! Mozgassa addig a lencsét és az ernyőt, amíg a lángnak éles képe jelenik meg az ernyőn! Mérje le ekkor a kép- és tárgytávolságot, és a leképezési törvény segítségével határozza meg a lencse fókusztávolságát! A mérés eredményét felhasználva határozza meg a kiadott üveglencse dioptriaértékét! 14

15. tétel: A homorú tükör képalkotása A kísérlethez szükséges eszközök: Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A kísérlet leírása: A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy- és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet! 15

Atomfizika, magfizika: (15 %), azaz 3 db tétel 16. tétel: A fényelektromos jelenség A kísérlethez szükséges eszközök: Elektroszkóp; cinklemez; szigetelő állvány; vezető krokodilcsipesszel; üveg- és műanyag rúd; a dörzsöléshez bőr vagy újságpapír, illetve gyapjú vagy selyem; UV-forrás. Ha az eszközök nem állnak rendelkezésre, a kísérlet filmen is letölthető. A kísérlet leírása: A cinklemezt rögzítse szigetelő állványhoz, majd kösse össze az elektroszkóppal! A műanyag rúd segítségével töltse fel a cinklemezt negatív töltésekkel, majd bocsásson rá ultraibolya sugárzást! Figyelje meg, mit jelez az elektroszkóp mutatója! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy az elektroszkópot a bőrrel dörzsölt üvegrúd segítségével tölti fel! 16

17. tétel: Radioaktív bomlástörvény vizsgálata szimulációval A kísérlethez szükséges eszközök: GeoGebra szimuláció. (https://www.geogebra.org/m/javj2cra) Amennyiben a szimulációra nincs mód, előre gyártott adatbázis is használható. A kísérlet leírása: A szimuláció során először minta nélkül végezzen mérést, azaz indítsa el a szimulációt a start gomb megnyomásával! Ekkor a háttérsugárzás adatsorát kapja meg. A mérést 30 másodperces leolvasásokkal végezze 5 percen át! Utána nyomja meg a minta elhelyezése gombot! Ismételje meg az 5 perces méréssorozatot így is, 30 másodperces leolvasásokkal! Számítsa ki és ábrázolja a háttérsugárzás levonása után az egymást követő 30 másod-perces szakaszokban lezajló bomlások számát! Becsülje meg a felezési időt! 17

18. tétel: Az atommag stabilitása egy nukleonra jutó kötési energia Feladat: Az alábbi grafikon segítségével elemezze, hogyan változik az atommagokban lévő nukleonok kötési energiája az atommag tömegszámának változásával! Értelmezze ennek hatását a lehetséges magátalakulásokra! 18

Gravitáció, csillagászat: (10 %), azaz 2 db tétel 19. tétel: A gravitációs mező gravitációs kölcsönhatás A kísérlethez szükséges eszközök: Fonálinga: legalább 30-40 cm hosszú fonálon kisméretű nehezék; stopperóra; mérőszalag; állvány A feladat leírása: A fonálingát rögzítse az állványra, majd mérje meg a zsinór hosszát és jegyezze le! Kis kitérítéssel hozza az ingát lengésbe! Ügyeljen arra, hogy az inga maximális kitérése 20 foknál ne legyen nagyobb! Tíz lengés idejét stopperrel lemérve határozza meg az inga periódusidejét! Mérését ismételje meg még legalább négyszer! A mérést végezze el úgy is, hogy az inga hosszát megváltoztatja az új hosszal történő mérést is legalább ötször végezze el! 19

20. tétel: Kepler törvényeinek bemutatása bolygópálya-szimulációval A kísérlethez szükséges eszközök: Számítógép; Kepler törvényeit animáló program http://astro.unl.edu/naap/pos/animations/kepler.swf (az angol program kezeléséhez magyar nyelvű útmutató). A kísérlet leírása: Elsőként a pályaadatok megválasztásával mutasson be egy körpályán, egy gyengén elnyúlt ellipszispályán, valamint egy erősen elnyúlt ellipszispályán keringő égitestet! Az animáció segítségével állapítsa meg, hogy a Naprendszer melyik bolygója mozog a legelnyúltabb, és melyik a körpályához leginkább közelítő pályán! Szemléltesse a területi sebességek állandóságára vonatkozó összefüggést a program segítségével az előző két objektum esetén! A program segítségével hasonlítsa össze kvalitatív módon a keringési időket és a fél nagytengelyek hosszát azonos vonzócentrum körül keringő objektumok esetében! Mutassa meg a két mennyiség között fennálló összefüggést! 20