E R D É S Z E T I AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Megjelenik minden hónapban L A P O K Szerkesztő: Bedö Albert. Huszonnyolczadik évfolyam. XI. füzet. 1889. november hó. Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapító tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapító tagok, kik 150 írtnál kevesebbet alapítottak 3 frt kedvezményi árért járathatják. fp8>~' Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten. Lipótváros, Alkotmány-utcza, 10. sz. II. emelet. A la}) irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. A nemes-apáti szelíd gesztenyésről. Irta : Hangái Géza, m. kir. h. erdőmester. E lapok legutóbbi évfolyamaiban a szelid gesztenye erdőgazdasági jelentőségéről, hazai termőhelyeiről, növekvéséről stb. sok érdekest olvashattunk,*) azt hiszem, hogy nem lesz érdektelen, ba a közöltekhez némi adatokkal én is hozzájárulok, leírván a kezelésem alá tartozó nemes-apáti gesztenyeerdőt, annak jövedelmezőségét és jövő kezelésének tervezetét. A szóban lévő erdő Zalavármegyének zala-egerszegi járásához tartozó Alsó-, Közép- és Felső-apáti helységekből alkotott Nemes-apáti község határában fekszik és az ottani róm. kath. bitközségnek tulajdonát képezi. Területe a legújabb felmérések szerint 18'4 kat. hold, mely háromnegyed részben *) L. az Erdészeti Lapok-' 1884. évfolyam 821. és 1133. lap; az 1885. évf. 1., 142., 526. és 1217. lap; az 1886. évf. 232. lap és az 1888. évf. 562. lapjain megjelent közleményeket. ERDÉSZETI LAPOK. 53
fennsíkon, egynegyed részben pedig északról keletnek, majd délnek húzódó meredek hegyoldalon, a tenger szine felett 295 m magasságban terül el. Talaja mély, kevés televénnyel biró homokdús agyag, mintegy 0-25 holdnyi területen azonban tiszta homok, a melynek altalaját homok rétegkő képezi. Határos északról és nyugatról a községbeli szántóföldekkel, délről és keletről a nemesi közbirtokosság felosztott s erdeifenyő által alkotott erdeivel. A termőhely, zárlat és elegyarányra vonatkozó adatok a következő táblázatba foglaltattak össze. Termőhelyi viszonyok Állabjellegzés Osztag Terület talaj és kőzet fekvés, hajlás és lejtszög fanem és elegyarány 03 éc <s S u ~ 2 S 1 063 2 5-35 3 0-37 Mély, üde, elég lombbal fedett, bükk és gyertyán csemetékkel benőtt homokdus agyag ugyanaz, a déli részen réteges - homokkő altalajjal mély, üde, füvei benőtt homokdus agyag 4 1152 mint a 3. osztagban É. K. 10 25 meredek oldal ugyanaz sík sík, részben 5 10 5 0-63 mint a 3. osztagban sík 18-40 Bükk és gyertyán O'íi szelid gesztenye. 0'2 0-2 számos erdeifenyő szelid gesztenye. 0'4 " 0-2 0-2 erdeifenyő... 0-2 erdeifenyő... 0'9 szelid gesztenye. O'l szelid gesztenye. 0'4 0-2 0-4 erdeifenyő.. 09 szelid gesztenye. 0*1 0-6 0-7 0-5 06 65 50 10 55 30 10 30 10 15 30 50 30 10 0-4 15 25 A mint a fennebbi táblázatból látható, a szelid gesztenye elegyetlenül csak a 1T52 holdas 4-dik osztagban fordul elő, mig a többiben erdeifenyővel, bükk- és gyertyánnal, jobbára csoportosan elegyítve, fordul elő s a területnek 0-8 részét,
mig a többi fanemek 0-2 részét foglalják el, az átlagos zárlat pedig 0'60-ra tehető. A gesztenyefáknak mintegy fele része magról, s fele része különböző korú sarjakból keletkezett. A fennsikot képező s erős gyeptakaróval boritott 3. és 4. osztag kivételével, valamennyi osztagban, daczára a legeltetésnek, a fák alatt elég szép, természetes uton keletkezett fiatalos található, ez azonban, különösen a dúsan felverődött gyertyán és a helyenként sűrűbben álló egyéb fanemek beárnyalása által sokat szenved. Hasonlót találunk a szomszédos, erdeifenyő állábokban, daczára a folytonos legeltetésnek. Ez az itteni vidékbeli lakosság által általánosan hangoztatott azon körülménynek tudható be, hogy a legelő marha a szelid gesztenye lombját nem rágja le. A gesztenyefák növekvése igen jónak és vidornak mondható, rajta a betegség vagy kóros állapot jelei nem észlelhetők. A magról, sarjról keletkezett és sűrűbb állásban felnőtt idősebb törzsek egyenes növésüek, 8, sőt 10 m magasságban is tiszták az ágaktól, átlagos vastagságuk 35 40 cm, magasságuk pedig 18 20 m. Hogy e fanem mily rendkivüli sarjadzóképességgel bir, mutatja az, hogy az 1879. évben levágott 100 130 cm vastag 150 200 éves törzsek tuskóin átlag 6 8, mintegy 10 12 m hosszú és 15 20 cm vastag, egészséges és életerős sarjak találhatók, a melyek már 4 5 éves korukban bőven termettek. A gesztenyés eddigi kezelése a magtennésre volt alapítva, emellett azonban az erdő gondozásban nem részesült, mert misem történt arra nézve, hogy a hézagok kipótoltassanak, a tenyésztés tárgyát nem képező fanemek kiküszöböltessenek és gesztenyével pótoltassanak, és a gesztenyésben a törzsek oly téres állásba hozassanak, hogy ez által bővebb, minőségre nézve sokkal szebb és értékesebb gesztenye termeltessék. 53*
A. fahasználat eddig csupán csak a veszendőbe menő gesztenyefák és esetleg a tenyésztés tárgyát nem képező egyéb fanemü -törzsek kiszedésére szorítkozott. Legutóbb, mint már említve volt, 1879. évben az összes 150 200 éves vén, csúcsszáradás és korhadásnak induló törzsek használtattak ki. Az egész.terület minden évben bérbe szokott adatni, illetőleg a gesztényetermés leszedetlenül eladatni, a mi nem csekély jövedelemmel gyarapítja a hitközség pénztárát. A gesztenyét 8 8 napi időközben, rendesen háromszorra, sőt négyszerre szedik fel, a szedés itt semmibe sem kerül, mivel a szedéshez minden hivő egy napszámot tartozik szolgáltatni. A szedés akkor kezdhető meg, a mikor az itteni tájszólás szerint, a gesztenye fondor"-ja (tüskés kupacs) kezd kivicscsanni" (kinyílni), még pedig rendesen az erre következő 8 napra az első, a következő 8 nap múlva a második stb. szedés. A második szedés ugy mennyiségre, mint minőségre nézve a legjobb eredményt szolgáltatja. Ha a szedés alkalmával a lomb még nem hullott le, akkor a kupacsban lévő gesztenye reá tiprás által fejtetik ki belőle és azzal együtt, a mely a kupacsból önként hullott ki öszszeszedetik; ha azonban a lomb is hullani kezd, akkor ritka fogú gereblyékkel először a lomb gyűjtetik össze. A gyűjtött gesztenye itt csak kivételesen osztályoztatik, illetve válogattatik át, rendszerint csak válogatatlanul, tetézett mérőszámra adatik el a szürethez megjelenő vevőknek. A gesztenyetermésre vonatkozólag meghallgattam egy pár idősebb embert is, és azok nem emlékszenek arra, hogy ezen erdőcskében gesztenyetermés ne lett volna. Véleményem szerint ez azon körülménynek tudható be, hogy az erdő fennsíkon, tehát helyen feküdvén, a hol többé-kevésbbé légáramlat mindig van, a késői fagyok, a magtermést virágjában teljesen nem tehetik tönkre.
A gesztenyés jövedelmét az egyházgondnokok által a hanninczas évek óta vezetett templom-számadásból kívántam volna összeállítani, sajnos azonban, abban a bevételek oly sommásan vannak előtüntetve, hogy a számadások' adatait erre a czélra fel nem használhattam. Igy tehát nem maradt egyéb hátra, mint erre a czélra az idei, a lakosság által középtermésnél jobbnak minősített, termés adatait felhasználni. Ez évben összegyűjtetett összesen 82 mérő, a melyhez, hozzászámítandó az egyeseknek rendesen kiadatni szokott, továbbá a szedők és mások által elhordott mennyiség, a mely az egésznek mintegy 10 / 0 -át teszi ki, ezzel tehát az idei gesztenyetermés bátran 90 mérőre tehető. A gesztenyének ez idén jó ára lévén, a termés mérőnként 2 frt 50 krért adatott el, vagyis yw-enként 4 írtért. A mult évi bő termés folytán, a gesztenye piaczi ára csak 1 frt 70 kr, vagyis A/-enként 2 frt 72 kr volt. Az idén tehát a gesztenyéből befolyt. 225 frt kr. A területnek legeltetésre történt bérbeadásából 50 «A kihasznált fa értékéből mintegy.. 25 Összesen. 300 frt kr. Ezzel szemben a kiadások, és pedig : Adó és kezelési költségek, holdanként 1 írtjával számítva 18 frt 40 kr, 90 mérő gesztenye szedése, á 30 kr pásztor fizetése a hullás és szedés idejére erdősítési és egyéb költségek. összesen 7 7 frt 40 kr, marad tiszta jövedelemnek 222 60,, vagyis holdanként.... 12,. 10
a mi oly jövedelem, hogy ilyet másnemű erdőgazdasági módnál hazánkban elérni alig lehet. Az erdőgazdaság czélját ezen gesztenyésnél más nem képezhetvén, mint hogy az a hitközség pénztárába a lehető legnagyobb jövedelmet szolgáltassa, ezen erdő gesztenyetermelésre rendezendő be. A fahasználat tehát itt alárendelt szerepet fog játszani s az csak a tenyésztés tárgyát nem képező más fanemek kiszedésére, a túlsűrű és elnyomott, vagy veszendőbe menő gesztenyefáknak kiszállalására fog szorítkozni s e mellett a legeltetés, némi korlátozások mellett, szintén gyakorolható lesz. Hogy a körülményekhez képest ezen erdőben minél több és értékesebb gesztenye teremjen, szükségesnek tartom, a meglévő és a tenyésztés tárgyát nem képező fanemek kihasználását és az ezáltal keletkező hézagoknak 3 4 éves csonkított csemetékkel, 0'4 zárlatig, ötös hálóban való betelepítését és pedig az előre megállapítandó sorrend szerint. Hogy továbbá a túlsűrű állabrészek 0*4 zárlatig kiritkittassanak, a mely munka közben a főfigyelem arra lesz fordítandó, hogy egyenlő elosztás mellett a legszebb törzsek és a 6 8-asával álló sarjak közül a két legszebb hagyassák meg, s végül, hogy a fiatalabb gesztenyefák közül oltás által minél több nemesittessék meg. A csonkított gesztenyecsemeték, mint arról meggyőződni alkalmam volt, a legczélszerübben csemetekertben oly módon nevelendők fel, hogy az 1 éves csemeték 60 cm távolságban tavaszszal átiskoláztatnak és mindjárt tőre metszetnek, e viszszametszés ismétlendő még két éven át s igy 4 éves korában szép egyenes, erős 2 3 m magas, nemesítésre alkalmas suhángokat nyerünk. Minthogy ismeretes dolog, hogy a kereskedésbe jövő nagy szemü olasz gesztenye (maroni), csupán nemesitett gesztenyefákon terem, tekintettel arra, hogy e fanem Zalavármegyében,
kivéve a Balatonvidékét, majdnem mindenütt tenyészik, a vármegye közigazgatási erdészeti bizottságának érdemdús elnöke, az érdeklődő birtokosok figyelmét e körülményre felhívta és a Sopronmegyében dívó gesztenyenemesités módját a következőkben ismertette : 1. Ugy a magról kelt, mint pedig a sarjról keletkezett, utóbbiaknál leginkább a gyökből jövő egyedek nemesitetnek és teljes megerősödés után a többi mellékhajtások eltávolíttatnak. 2. A nemesítés kizárólag oltás utján történik, mely mellett a nemesítendő ág csakis a bélig, tehát egyfél átmérőig hasítandó be. Az ág teljes keresztülhasitása nem tanácsos, mert ezáltal az összeforradás és megeredés nehezebben megy régbe, sőt gyakran el is marad. A nemesítésre legalkalmasabb évszak a tavasz. Az oltó ágakat eredetileg az úgynevezett,,maroni"-t termő fákról Görtzből szerezték, Sopron megyében pedig a már nemesitett erőteljes, nagy gyümölcsöt termő fákról nyerik. Kisérletképen ez idén 100 drb oltó ág a megye alispánja által Fraknóból hozatott és többek között szétosztatott. Az elért eredmény, tekintve, hogy az alanyokat e tavaszszal ültették át, kielégítőnek mondható. 3. A nemesítés 8 10 éves korban, legelőnyösebben 5 8 cm vastagság mellett eszközölhető; de igen gyakran történik, hogy idősebb, 30 40 éves fák is nemesittetnek, ekkor azonban a korona ágai, mint a botoló üzemnél, visszavágandók s minden visszavágott ág beoltandó, vagy pedig a törzs az elágazás kezdeténél teljesen levágandó és a váglapon nem a farészbe, hanem a héjba (in die Rinde propfen) 16 20 ág beoltandó." Megemlitendőnek tartom, hogy volt év, a mikor Fraknó község ily nemesitett gesztenyeért 16.000 frtot vett be. Zala megyében a gesztenye elterjedése örvendetes módon gyarapszik s ez azon körülménynek köszönhető, hogy majd
minden szőllógazda, egyúttal erdőbirtokosnak lévén egy pár gesztenye fája, ha makktermés nincsen, az erdősitendő terület jórészt gesztenyével rakja be", mit nemcsak hogy nem ellenezünk, hanem a birtokosokat arra még sarkaljuk is. A gesztenyefa alkalmazásának nézetem szerint még igen jó tere nyílik a fás legelőterületek telepítésénél is. Ennél azon esetben, ha a termőhely megfelelő, egyrészt azon czélból, hogy a talaj mielőbb beárnyékoltassék és ez által a fűnövés elősegítessék, másrészt pedig, hogy a birtokos mielőbb némi fát is nyerhessen, czélszerünek tartanám, hogy egy tölgygyei elegyített gesztenyesor után váltakozva, két sor ákácz ültettessék. Az ákácz ezután akkor, a mikor a gesztenye és tölgy megerősödik, elterebélyesedik, ki lenne vágható. Egy uj cserzőanyag. (A Quebracho fa és Quebracho kivonat.) Schroeder tanár után közli: Rignáth Ödön, m. kir. erdész. Azon cserzőanyagok között, a melyek az uj világrészből kerülnek az európai piaczokra a Quebracho fa igen jelentékeny helyet foglal el. Ez ugyanis azon kevés idegen cserzőanyagok közé tartozik, a melyek első megjelenésük és az első kísérletek után nem tűnnek ismét azonnal le a piaczról, hanem hovatovább mindég nagyobb tért foglalnak el, s ámbár a Quebracho fa a német és franczia, piaczokra még csak nem rég hozatott be, mégis azon kiváló cserzőanyagok közé kell azt sorolni, a melyek a tölgy- és lúczkéreg mellett, a bőripar terén elsőrendű jelentőséggel birnak. A Quebracho fának hazája Dél-Amerika, hol az Argentini köztársaság területén, Brazília, Uruguay és Guayana legnagyobb részén önálló erdőségeket alkot. Az európai piaczok részére