13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez



Hasonló dokumentumok
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Veszprém Megyei TOP április 24.


Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

A helyi vidékfejlesztési terv 2.sz. melléklete. Intézkedés B Fenntartható gazdasági modell kialakítása 1. alintézkedés 1 Ökoturisztikai fejlesztések

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A térségfejlesztés modellje

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Tervezzük együtt a jövőt!

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Bábolna, 2013.December 10.

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

várható fejlesztési területek

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A K+F+I forrásai között

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Kisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén

VÖLGYVIDÉK HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez


Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, április 14.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Támogatási lehetőségek a turizmusban

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Tanyafejlesztési Program

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Közép-Dunántúli Régió

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, március 24.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei között Répceszemere június 17.


Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Átírás:

H E L Y I K Ö Z Ö S S É G S T R A T É G I A I V Á Z L A T 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez A S Á R V Í Z T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S, F E J É R M E G Y E Z Ö L D S Z I G E T E 1. Helyzetelemzés: Erőforrások, fejlesztési potenciál: Természeti, kulturális erőforrások: Magas táji, ökológiai értékű mikrorégió (Sárvíz ökofolyosó, erdők, vizes élőhelyek, tájvédelmi körzetek), Kiváló földrajzi fekvés az országon belül, európai szinten is könnyen elérhető térség, Magas agroökológia potenciálú művelhető területek, Európai szinten jegyzett természeti értékek, egyedi természet-, vadon élő állat- és madárvédelmi területek, Kulturális örökség magterületek (Tác-Gorsium, szabadbattyáni ásatások, kastélyok, népi építészeti értékek). Kedvező humán-erőforrás helyzet Pozitív vándorlási egyenleg a térség északi részén, Országos viszonylatban magas képzettségű munkaerő a térség északi részén, Kiépült oktatási infrastruktúra, Gazdaság fejlesztési potenciál: Logisztikai fejlesztések megnyíló lehetősége a börgöndi reptér aktiválásával, Befektetéseket fogadó területek megléte (ipari parkok, reptér melletti gazdasági övezet), A székesfehérvári gazdasági agglomeráció második hullámú fejlődésének fogadó területe, Kedvező termőhelyi adottságok, Ökoorientált térhasználatra történő áttérés célterülete, Potenciális felvevő piacok közelsége (Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Balaton), Szabadidő, falusi, ökoturizmus fejlesztés lehetősége. Hiányosságok: Természeti, kulturális környezet gyengeségei: Környezetvédelmi problémák (Inota meddőhányó, Nádor vízminőség, szennyezett iszap, veszélyeztetett karsztvízbázis, Szár-hegy védelme), Szennyvízkezelés megoldatlanságai, Rossz birtokstruktúra (rendezetlenség, töredezettség, az agroökológiai potenciálnak nem megfelelő használat), Korszerű vízgazdálkodási rendszer hiánya. Humán-erőforrás helyzet Formázott: Felsorolás és számozás 1

Jelentős népességcsere a rendszerváltás óta (város-falu), a tradicionális faluközösségek elsorvadása, új közösségi tudat hiánya, A helyi civil társadalom gyengesége (kevés civil szervezet, alacsony forrásszerző és forrásabszorpciós képesség), Sok megoldatlan/megoldandó probléma az oktatási rendszerben, Elöregedés a térség déli részén, Természetes szaporulat folyamatos csökkenő trendje, Rétegproblémák a foglalkoztatásban, Hátrányos szociális helyzetben lévő társadalmi csoportok mobilitás hiánya. Gazdaság fejlesztési problémák: A helyi szolgáltató szektor gyengesége, Adatátviteli rendszerek hiányosságai, Forrásabszorpciós képesség hiánya úgy a közösségi, mint a civil szférában, Jövedelem kiáramlás a helyi gazdaság alacsony teljesítőképessége miatt, Mezőgazdasági termékek feldolgozó kapacitása alulfejlett, Infrastrukturális hiányosságok 2. Általános célok és jövőkép: Jövőkép: A Sárvíz településegyüttes 2013-ra környezeti értékeire támaszkodó, magas életminőséget biztosító vonzó és élhető vidékké válik, Fejér Megye Zöld Szigete -ként Általános célok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fenntarthat ó környezet használati rendszer létrehozása, működtetése Fenntarthat ó gazdasági modell kialakítása Település- és térségmarketin g Humán erőforrás fejlesztés a felnőttképzé s segítségével Magas életminősége t biztosító települési környezet kialakítása Közösségfejleszté s a civil társadalom erősítésével 2, 4, 6, 1, 3, 7, 11, 13 Kapcsolódó modulok száma 7, 9 8, 12 5, 6, 8, 10, 11 14 A hat általános cél lefedi az akcióterv készítése során feltárt legfontosabb problémákat és jól tükrözi a térség jövőképét. Az előirányzatok prioritásokként- kezelik a térség természeti, környezeti, társadalmi és gazdasági problémáit. A prioritásokon belül megvalósuló intézkedések egységes keretben kezelik a fejlesztéseket, ezáltal ezek kisebb méretük ellenére szinergikusan egymásra épülnek. A természeti erőforrások megőrzése és fejlesztése révén javul a környezet állapota, a lakosságmegtartó és vonzó képesség. A vonzó környezet segíti az ökoturisztikai beruházásokat, ezáltal növelve a térségi szolgáltatások számát és színvonalát, valamint a jövedelemtermelő képességet. A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése egyszerre javítja a környezet állapotát, a szebb környezetnek köszönhetően segíti a turizmus lehetőségét, növeli a 2

versenyképességet és munkahelyeket teremt. A mezőgazdaság alkalmas lehet az alacsony képzettségűek foglalkoztatására, segítve ezáltal integrálódásukat a munka világába. A kisvállalkozói szektor hálózat fejlesztése növeli a térség vállalkozói közötti információáramlást, együttműködést. Munkahelyeket teremt lehetőséget biztosítva a részmunkaidős foglakoztatásra, a többletjövedelmeken keresztül növelve a térségi lakosság vásárlóerejét. A humán infrastruktúra fejlesztése növeli a térség lakosainak képzettségi szintjét, ezáltal segítve a vállalkozói szektort és csökkenti a társadalmi lemaradást. A civil kezdeményezések támogatása növeli a térségi öntudatot, a helyi társadalmi élet felpezsdítésével segít a lakosság mobilizálásában és a helyi problémamegoldó készség fejlesztésében. A Leader+ megközelítés eredményeként véleményünk szerint 5-10 év alatt megváltozhat a közgondolkodás és a helyi társadalom képessé válhat a saját problémáinak kezelésére. A különböző érdekcsoportok közötti együttműködés révén egymás problémáinak felismerése és a közös megoldások keresése révén a támogatások katalizáló hatása jelentősen emelkedni fog. 3. Gazdaságfejlesztési koncepció A második cél-csoportban olyan gazdasági modell kialakítását tűztük célul, amely figyelembe véve a térség adottságait fenntartható fejlődési pályát alakítana ki maga számára. A térség természeti értékeire alapozva ökoturisztikai fejlesztéseket kívánunk támogatni. A fejlesztések egymásra épülve, hálózatba szervezve lehetőséget teremtenek a turisták számára, hogy kéthárom napot, egy hosszú hétvégét tartalmasan eltöltsenek. Szintén fontosnak tartjuk a már meglévő mikro vállalkozások közötti együttműködések támogatását, hiszen a csatlakozás utáni közösségi piacon csak az együttes piaci jelenlétnek van jövője. A térségben szintén fejleszteni szükséges a szolgáltatások színvonalát, hiszen ma ezek sem a lakosságot, sem a vállalkozói szektort nem szolgálják ki kellőképpen. A gazdaság fejlesztésének fő célja a munkahelyteremtés, hiszen nem tartható, hogy a munkavállalók nagy része a közeli nagyvárosba ingázik. A mai legnagyobb foglalkoztató a mezőgazdaság, de a termékek helyi feldolgozása sajnos a 90-es években megszűnt. Ezen feltétlenül változtatni kell, hiszen az árrések ma nem az alapanyag termelésben, hanem a kész termék előállításban és kereskedelemben, értékesítésben mutatkoznak meg. Éppen ezért fontos a helyi termékek feldolgozása és a direkt értékesítési csatornák fejlesztése. A térség gazdasági- és turizmusfejlesztése szervesen épít a természeti környezetre, annak megőrzése, fejlesztése döntő fontosságú. A turizmus kérdésében az értékek mellett meghatározó földrajzi fekvés. 4. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás A minőségi élhető lakókörnyezet kialakítása érdekében szükség van környezet-használati rendszer fejlesztésére, vonzó településképre, marketingre, szolgáltatásfejlesztésre egyaránt. A humán erőforrások, közösségek fejlesztése érdekében rendezvények, programok, képzések és önállóan működő közösségi projektek létrehozása szükséges. Gyenge szolgáltatások fejlesztése mind az itt élők, mind a turizmus miatt szükséges, jövedelmet tart a térségben Környezetvédelmi problémák: a természeti környezet rehabilitációja szükséges a fenntartható fejlődés megvalósításához. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése értéknövelő és jövedelemteremtő hatású. 3

A turizmusból származó jövedelem elsődlegesen a térségen kívül keletkezett jövedelem bevonzását jelenti. Internet használat fejlesztése az információk korszerű áramlása miatt fontos. A kulturális és közösségi élet fejlesztése, a térség arculatának fejlesztése, a civil szervezetek támogatása a folyamatok társadalmi támogatása és tartóssá tétele miatt fontos. A tervezési folyamat során figyelembe vettük a már meglevő programokat, áttekintettük a megvalósult elemeket illetve elemeztük a meglevő anyagok időtállóságát. A jelenleg futó Sárvíz térségi LEADER program alapelemei és célkitűzései meghatározóak voltak a tervezésben. 5 Összefüggések Fenntarthatóság A fenntarthatóság egyik pillére a természeti környezet felelős használata, ez a program egyik fő pontja. A fenntarthatóságot ezen felül az erőforrások által termelt javak áramlásának iránya határozza meg. Jelen stratégia célja az értékek és javak áramlási egyensúlyának megteremtése azáltal, hogy új értékek teremtésére használjuk az erőforrásokat illetve máshol termelt jövedelmet vonzunk a térségbe a turizmus által. A humán erőforrások, az egyének és közösségek fejlesztése teszi hosszú távon is működővé a folyamatokat és segíti elő a fejlesztési projektek fenntartását, másolódását, ismétlését. Esélyegyenlőség A képzési programok kialakításánál fontos szempont, hogy munka világában nehezebb helyzetben levő nők illetve az alacsonyabban képzett rétegek élethosszig tartó tanulásának elősegítése a felnőttképzés segítségével. Az újonnan létrejött Sárvíz Helyi Vidékfejlesztési közösség több településén van jelen reprezentatív arányban roma közösség. A tervezés során figyelembe vesszük sajátos szempontjaikat. Jól igazolja ezt a szándékot, hogy a Sárvíz Térség jelenleg futó LEADER programjának Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságában a sárkeresztúri roma közösség képviseletet kapott. Az általános célokhoz tartozó modulok felsorolása 1. Turizmus 2. Biogazdálkodás 3. Megújuló energia 4. Fenntartható agrárgazdaság 5. Épített örökség megőrzése, falufejlesztés 6. Természet- és tájmegőrzés 7. Helyi termékek előállítása és promóciója 8. Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása 9. Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése 10. Önkormányzati szolgáltatások és közösségi közlekedés fejlesztése 11. Szabadidős szolgáltatások (sport, rekreáció, szórakozás) térségi fejlesztése 12. Helyi identitás- és kapacitásfejlesztés, képzés 13. Általános vállalkozás ösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása 4

14. Civil közösségek tartós hatású fejlesztése, a helyi kultúra és közösségi értéket teremtő személyes önmegvalósítás támogatása 5