NYÍREGYHÁZA MEZŐVÁROS TANÁCSA (1838. H V. 23.) Bevezetés

László Géza NYÍREGYHÁZA MEZŐVÁROS TANÁCSA (1838. H. 13-1848. V. 23.) Bevezetés Dolgozatom tárgya a 17 ezer lakosú Nyíregyháza szabad privilegizált mezőváros két önkormányzati testülete: Belső Tanácsa, illetve Választott Közönsége. Az időpont meghatározásánál egyrészt a kiváltságlevél elnyerése utáni első tisztújítást (1838. II. 13.), másrészt az 1848-ban teljesen új feltételek között megtartott választást (1848. V. 23.) vettem figyelembe. 1 Ebben a tíz évben kisebb módosításoktól eltekintve e testületek változatlan feltételek mellett működtek. A kiváltságlevél (amely 1837. aug. 31-én kelt), csak általánosan rendelkezett e testületek választásáról és hatásköréről.2 Ezért a tisztújítás előkészítése idején sok kérdésben pontosítani, értelmezni kellett azt. 3 Ezek szerint a 14 tagu Belső Tanács, amelyet 1847-ben 12 főre csökkentettek, 4 a főbíró vezetésével elsősorban bíráskodással, míg a 62 tagu Választott Közönség a polgármester irányításával a városgazdálkodással foglalkozott. A korabeli iratokban e két testület megnevezése különböző változatokban szerepel. A kisebbik; Belső Tanács, Tanács, Kis Tanács és Senatus, a nagyobbik pedig; Választott Közönség, Külső Tanács és Communitas néven fordul elő. Ezeket a továbbiakban én is használom. Választás Az 1838. februári választáson hatalomra került személyek éveken át meghatározó szerephez jutottak Nyíregyháza közigazgatásában. A korábbi tisztségviselők mindnyájan lemondtak. Az újonnan megválasztottak mandátuma életük végéig szólt. Ez a két tanácsban összesen 76 embert jelentett. A választás három évenként történt, amely a későbbiekben csak a valamilyen ok miatt (elhalálozás, a szükséges feltételek valamelyikének elvesztése, közpénzzel való felelőtlen gazdálkodás) megüresedett helyekre vonatkozott. A választást a Tisztújító Szék vezette le, amelynek 12 tagját a Külső Tanács soraiból jelölték és szavazták meg. Ebbe nem kerülhettek hivatalban lévő bírók,

tanácsnokok, jegyzők és ügyészek. Elnökét a Communitas általjavasolt három személy közül a főispán nevezte ki. Kik választhattak? A Választott Közönség, azaz a Külső Tanács első alkalommal való megválasztásánál minden, Nyíregyházán birtokkal rendelkező lakos szavazhatott. A később megüresedett helyekre a Communitas már maga választott személyeket. A Belső Tanács tagjait, a főbírót, az albírót és a polgármestert, szintén az előbbi testület választotta. Kiket választhattak? Akik megfelelő személyi és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeztek. Valláskülönbség nélkül bárkit, amennyiben törvényesen elismert felekezethez tartozott. Azokat, akiknek személye nem esett bírói foglalás alá. Legalább házuk volt a városban. Ez olyan fontos feltétel volt, hogy aki házát időközben elvesztette, annak a testületi tagsága is megszűnt. Az 1838-as első választás után a Belső- és a Külső Tanács tagjait egy arany polgártaksa letételére kötelezték, amelynek ellenében polgárjogot nyertek. Később csak polgári jogállású lakost választottak. Csak olyan személyekre szavazhattak, akik a tanácsokon belül, nem álltak egymással atya-fiúi, vagy sógorsági kapcsolatban. A szavazás előtt névjegyzéket készítettek, a tilalmazott rokoni kapcsolatok megjegyzésével, amelyek figyelésével egy küldöttség foglalkozott. Tagjai: helybeli lelkészek, a főjegyző, a tiszti ügyész, valamint a népet jól ismerő négy idősebb személy. 5 A két tanács tagjainak egymáshoz való viszonylatában ezt a rokoni kapcsolatot nem tiltották. Ezért történhetett meg, hogy 1838-ban a Választott Közönségbe id. Súlyán Józsefet, míg a Belső Tanácsba fiát, Súlyán Ádámot választották be. A szavazás a városháza egyik szobájában, a Tisztújító Szék előtt személyenként történt. Tehát egyenként, valószínűleg szóban voksoltak a megfelelő jelöltre. Emellett szól az is, hogy a birtokosok egyrésze feltehetően még nem tudott írni - olvasni. A választás előtt annak szabályait, feltételeit a város lakosainak elmagyarázták. A szavazási rendre három személy ügyelt. 6 Belső Tanács (Tanács, Kis Tanács, Senatus) A Belső Tanács hagyta jóvá a Választott Közönség határozatait. A pénz- és városgazdálkodási ügyekben csak a rendszeres kiadást igénylőkben rendelkezett, a többinél a Communitas meghallgatásával és beleegyezésével dönthetett. A főjegyző jelenlétében tárgyalt a vármegyével és katonasággal kapcsolatos biztosi és politikai ügyekben. Gondoskodott a közrendről, a törvények és rendeletek

betartatásáról. Bizonyítványokat és a vármegye területére útleveleket adott. Védte az özvegyeket és kezeltette az árvák vagyonát. Ügyükben díjazás nélkül ítélkezett. A polgárjog elnyerésére is a Tanács terjesztette elő a Választott Közönséghez, a megfelelő feltételekkel rendelkező lakosok nevét. Előtte történtek az örökvallások, amelyekről hiteles bizonyságlevelet adott ki. A Senatus általában hetente egyszer, hétfőn ülésezett. Ettől azonban néha, pl. ünnepnap miatt eltértek. A főbíró szükség esetén rendkívüli tanácsüléseket is összehívhatott. Félévenként scontrális gyűléseket tartottak a határidők átnézésére. Az ülések nyáron 8, télen pedig 9 órakor kezdődtek. A város Tanácsa első fokú ítélőszékként is működött, ezért a település minden polgárának és nem nemes lakosának vagyonbeli és személyes kereseteinél ítélkezett. Kivételt képezett a vérbírálati vétség. A nemesek csak a városban levő ingatlanaik kapcsán - amennyiben a városlakókkal folytatott perekben alperesek voltak - tartoztak a Tanács ítélőszékéhez. A Belső Tanács három szinten bíráskodott: cl/albírói Ítélőszék (hetente kétszer: kedden és szerdán) Itt az albíró egyedül ítélt, a 20 pengő forintot meg nem haladó, apróbb keresetekben. Az ítéletet egy esküdttel hajtatták végre. Fellebbezni a Tanácsi ítélőszékhez lehetett. Az itt hozott ítéletek után taksát nem fizettek. bjfőbírói Ítélőszék (hetente kétszer: kedden és szerdán) Ez a főbíró elnöklete alatt, két tanácsnok jelenlétében ítélt, a 20 pengő forint feletti és a 60 pengő forintot meg nem haladó keresetekben. A tanácsnokok személyét hetente változtatták. Az ítéletet egy tanácsnok által hajtatták végre. Fellebbezni a Vármegye Törvényszékéhez lehetett. Az itt hozott ítéletek után sem fizettek taksát. A fenti két ítélőszéken a fő- és albíró, akadályoztatásuk esetén egymást helyettesítették. cj Tanácsi ítélőszék (hetente egyszer: pénteken) Itt a 60 pengő forintot meghaladó, nagyobb keresetekben ítélkeztek. A tanácsnokokat felváltva rendelték ki az ülésekre, általában egyet, a fontosabb ügyekben pedig kettőt. A panaszok és keresetek egyrészét szóban intézték el. Ennek egy pengő forint volt a taksája. írott kereseteknél az érintett összeg nagyságától függően, kettőtől négy pengő forint térítést kértek. Fellebbezni a Vármegye Törvényszékéhez lehetett. A tárgyalt perek jegyzékét és az ítéleteket a fellebbezési határidő lejártáig, 8 napig kifüggesztették a tanácsterem ajtaján. A folyamatban lévő perekről félévenként tájékoztatták a Helytartótanácsot. A Senatus rendelkezésére állt az aljegyző, aki vezette a tanácsülési jegyzőkönyveket és ellátta az ítélőszéki adminisztráció jelentős részét. A Belső Tanács munkáját hat esküdt segítette, akik a végrehajtásnál is közreműködtek. 7

Főbíró és albíró A fő- és albírót a megüresedett tanácsnoki helyekhez hasonlóan, három évenként a Tisztújító Szék négy-négy jelöltjéből, szavazással választotta a Külső Tanács. A jelöltek a Belső Tanácsból kerülhettek ki. A fő- és albírói tisztségre ugyanaz a személy egymás után több ciklusban is választható volt. Hivatalba lépésük után esküt tettek, hogy az országos, vármegyei és városi törvényeket, rendeleteket és határozatokat betartják, és mindenkinek igazságot szolgáltatnak. A főbíró ideiglenes akadályoztatása esetén az albíró látta el a Tanács elnöki posztját. Valamelyikük elhalálozása után, a hivatalban maradt a Választott Közönség megbízásából, a következő tisztújításig betöltötte a megüresedett helyet is. Mindketten évdíjat kaptak a város közjövedelmeiből: - a főbíró 200, - az albíró 150 pengő forintot. Az évdíj összegét a tisztújítás idején a Külső Tanács megváltoztathatta. Részesültek még a Tanácsi ítélőszék előtt befolyt taksából is. A főbíró annak 2/16-od, az albíró 1/16-od részére tarthatott igényt. 9 Főbíró A főbíró látta el a Belső Tanács és a Főbírói ítélőszék elnöki teendőit. Hozzá tartozott: - a város és a katonaság közötti, - a város és a megye közötti összes ügy, - az adóval kapcsolatos ügyek, (ellenőrizte az esküdtek adóügyi munkáját, havonta bekérte a tabellákat, felügyelte az adószedést, intézkedett az elmaradt adók bírói behajtásáról), - ítéletet hozott kisebb büntetői perekben, végrehajtatta azokat, - figyelemmel kísérte a Belső Tanács tagjainál a városbeli ház folyamatos meglétét, - az albírót egy hónapnál rövidebb távolléte esetén helyettesítette, - vizsgálta a tűzvészek okait (1841-től), - magánál tartotta az iratos vasláda három kulcsának egyikét, - a polgármesterrel közösen használhatta az udvari kiskocsit, s ha az foglalt volt, a Czugos Társaság szekerei közül vehetett egyet igénybe. 8 Albíró Az albíróítéletet hozott az Albírói ítélőszéken, - a szóbeli perekről jegyzőkönyvet vezetett, - felügyelt a vásárok rendjére,

- ellenőrizte a városgazdát bizonyos területeken, Az albíró egyúttal városi és mezei rendőrkapitány is volt. Mint városkapitány: - ügyelt a rendőrség minden ágára, éjjeli őrökre, az utcák tisztaságára, járható állapotára, a piaci árulóhelyekre, felügyelt a mértékekre, a mészárszékek és a korcsmák rendjére. Ellátta a városi tüzikapitányi hivatal feladatait (1841-től), amely a tűzesetek megelőzésére, az elhárítás megszervezésére irányult. Mint mezei rendőrkapitány: - eljárt az útilevelek nélkül csavargó, a mezőbírók által hozzá bekísért személyek ügyében. Tanácsnokok A Belső Tanács tagjait a Communitas és a Polgárok közül választották. A Tisztújító Szék elnöke mellé a Külső Tanácsból egy 12 fős testületet állítottak fel. Ennek négy-négy jelöltjéből szavazta meg a Választott Közönség a tanácsnokokat. A bíráskodási feladatok miatt elsősorban jogi végzettségű embereket jelöltek. A legelőször megválasztott 8 személy fizetéssel, a másik négy pedig évdíj nélkül, csupán az egyéb jövedelmekért látta el e tisztséget. A menetközben megüresedő senatori helyeket csak a következő tisztújítás alkalmával tölthették be. Amennyiben fizetéses helyre is választani kellett, arra egyaránt esélye volt az újonnan beválasztott és a régi fizetés nélküli tanácsnokoknak. Az első választási ciklusban (1838-1840.), Markó János személye miatt kivételesen megengedték, hogy 9 évdíjas tanácsnok legyen. 10 A fizetett senatorok száma 1844-től 6-ra, 1847-től 4-re csökkent. A senatorok megválasztásuk után esküt tettek. Tevékeny részt vállaltak a Belső Tanács feladatainak megvalósításában. A tanácsüléseken pontosan meg kellett jelenniük. Késés és előre nem jelzett távolmaradás esetén, alkalmanként egy-egy pengő forintot fizettek. A gyűléseken illetlenül viselkedőket és a személyeskedőket egyaránt megbüntették. Hivatali kötelességeiket lelkiismeretesen, igazságosan - személyes válogatás: gazdagság, szegénység, harag, szeretet, félelem, vagy atyafiság figyelmen kivül hagyásával - kellett ellátniuk. Szükség esetén részt vettek az ítélőszék munkájában, a végrehajtásban, kiküldetésbe mentek, amelyről határidőre jelentést készítettek. Ez utóbbi olyan fontos volt, hogy felszólítás utáni elmulasztás esetén még az évdíjuktól is megfoszthatta őket a Választott Közönség.

A fizetéses tanácsnokok szintén évdíjat kaptak, melynek összegét: 1838-ban 100 pengő forintban állapították meg, és három évenként, a tisztújítások alkalmával változtathatták. A tanácsnokok jövedelme más forrásokból is kiegészülhetett, ugyanis az ítélőszékben való közreműködésükért ügyenként 1 pengő forintot kaptak. A Tanács ennél nagyobb összeget is megállapíthatott, amely azonban személyenként és kiküldetésenként 6 pengő forintnál több nem lehetett. A Tanácsi ítélőszék előtt tárgyalt keresetek taksájából befolyt pénzt összegyűjtötték, és évvégén 16 egyenlő részre osztották. Ebből minden tanácsnok és az aljegyző 1/16-od részt kapott. Egy tanácsnoknak egyszerre csak egy fizetéses állása lehetett, ezért mondott le 1847-ben id. Tresztyenszky Sámuel belső tanácsnok évdíjáról, miután tiszti gyámmá választották. 11 Választott Közönség (Külső Tanács, Communitas) A Külső Tanács 62 tagból állt, amelyből 60 személyt választottak, kettő: a főjegyző és a főügyész pedig szavazati joggal, hivatalból voltjelen. A városi birtokosok életük végéig választották meg a tagokat. A Communitas valamely helyének megüresedése után már nem a birtokosok, hanem maguk a testület tagjai szavaztak új személyre. A nemesek főhadnagya, ha atyafisági, sógorsági kapcsolatban nem állt a tagokkal, részt vehetett a Választott Közönség munkájában, tagtársaival megegyező ülési és szavazati joggal. Ha a nemesek a Külső Tanács soraiból jelöltek nemesi főhadnagyot, úgy külön nem küldhettek még egy tagot. A közjövedelmeket kezelő, vagy azokra ügyelő tisztviselők a Választott Közönség ülésein jelen lehettek, de nem szavazhattak. A Communitas munkáját hat biztos segítette. A Külső Tanácsnak véleményezési- és hozzájárulási joga volt az egész várost érintő fontosabb dolgokban, a nagyobb kiadást igénylő pénz- és városgazdálkodási ügyekben. A Belső Tanács előterjesztésére megadta a polgárjogot a megfelelő feltételekkel (pl. jó magaviselet) rendelkező személyeknek. Felvette a lakosok közé az azt kérelmezőket. Ez elsősorban a remeket készítő iparosokat érintette. A Választott Közönség, ülésein hozott határozatait a Belső Tanáccsal köteles volt írásban, vagy szóban közölni. Az ülésekről jegyzőkönyv készült, amelyet hitelesíttetni kellett. Ugyanakkor kezdeményezési, indítványozási joga bármely tárgyban csak neki volt. Félévenként scontrális gyűléseket tartottak a határidő napló átnézésére.

A Választott Közönség üléseit hetenként egyszer, hétfőn - ünnep esetén a következő napon tartották meg. Szükség szerint a polgármester rendkívüli gyűléseket is összehívhatott. Az ülések nyáron, Szent György naptól Szent Mihályig hét, télen pedig nyolc órakor kezdődtek. A határozat jóváhagyása miatt a Belső- és Külső Tanács üléseit azonos napon tartották. A Külső Tanács tagjai hivatalba iktatásuk előtt esküt tettek: a köz javának szolgálatára, a város fejlődésének segítésére, feladataik pontos elvégzésére (gyűléseken való közreműködés, jelentés tétel, stb.). Főállásban különböző városi tisztségeket töltöttek be, vagy a polgári élet más területén működtek. A Választott Közönség tagjai e tevékenységükért nem kaptak évdíjat. 12 Polgármester (népszószóló) A polgármester a Külső Tanács elnöke volt. A 12 tagu Tisztújító Szék négy jelöltje közül, három évenként választotta a Communitas saját tagjaiból. - A polgármester felügyelt a város közös gazdálkodására. - A főjegyzővel és fiskálissal együtt minden év elején jelentést készített a város gazdálkodásáról, és azt a Külső Tanács elé terjesztette. - A város részére való kaszáitatás, gyűjtés és hordás, valamint a katonaság szénával való ellátása is hozzátartozott. - A város külső határát és a kaszálók mezsgyéit évente egyszer küldöttséggel bejáratta. - Ügyelt a tagok gyűléseken való pontos megjelenésére. - Rendkívüli üléseket és konferenciákat hívhatott össze. - Joga volt az iratos vasláda három kulcsának egyikére. - A pénztárba esetenként tíz pengő forintig önállóan utalványozott. - A pénztárt évente legalább kétszer, a főjegyző, fiskális és több tanácstag segítségével ellenőrizte. - Felügyelt a folyamatos ügyek időre való teljesítésére, a város épületeinek karbantartására, a vásárvám jövedelmeinek beszedésére és a tisztviselők hivatali tevékenységére. - Figyelemmel kísérte a város kintlévőségeit, azok behajtását elősegítette. - Ügyelt a város külső és belső területeire. - Figyelemmel kísérte a Külső Tanács tagjainál a városbeli ház folyamatos meglétét. - Minden hozzáérkezett ügyet a beadás utáni legközelebbi gyűlésen napirendre kellett tűznie. - Kötelességei teljesítéséről a Választott Közönségnek számolt be. - Hivatalába való beiktatása előtt esküt tett.

Az 1838-as választás után a polgármestert a belső, városbeli ügyekben a kinevezett polgármester-helyettes, míg a városon kívüli, pusztabeli feladatok elvégzésénél a városgazda helyettesítette. A polgármester évdíja 200 pengő forint volt. 13 Főjegyző és tiszti ügyész (fiskális, főügyész) A főjegyző a Választott Közönség jegyzőjeként tevékenykedett. A Belső Tanács ülésein csak akkor lehetett jelen, amikor a vármegyével és a katonasággal folytatandó biztosi és politikai tárgyak voltak napirenden. E témák kidolgozása és ügyintézése az ő feladatkörébe tartozott. Mentesítették a városházán való mindennapos tartózkodás kötelezettsége alól. Az iratos vasláda három kulcsának egyikét magánál tartotta. A főjegyző esküt tett feladatainak pontos elvégzésére, amelyben kiemelten szerepelt a város iratainak rendben tartása. 0 A tiszti ügyész hivatalból jelen volt a Külső Tanács törvényes ülésein. Nyilvántartást vezetett a város pereiről. A főjegyzővel együtt minden év elején elkészítették a város bevételeinek és kiadásainak mérlegét. A főjegyző és a tiszti ügyész, mivel külön számvevőszék nem volt, számvevői feladatot is ellátott. 14 A két Tanács összetétele Jogállás szerint az 1838-ban megválasztott két tanács tagjai között összesen 14 %-ot tettek ki a nemesek. Ez több mint duplája a város összlakosságában elfoglalt 6 %-os arányuknak. Ha a két tanácsot külön-külön figyeljük, akkor a Külső Tanácsnak 11 %-a, a Belső Tanácsnak pedig 29 %-a nemes. Ez utóbbi a városbeli arányuknak már közel ötszörösét jelentette. 15 Felekezeti megoszlásuk összhangban van az egyes vallásoknak a város összlakosságában elfoglalt helyével. A két Tanácsnak összesen: 76 % evangélikus, 11 % római katolikus, 8 % református, 5 % görög katolikus tagja volt. 16 Foglalkozás szerinti összetételük a két Tanácsot együtt vizsgálva: gazda 43 %, iparos 29 %, ügyvéd 12 %, hivatalnok 9 %, orvos 3 %/. Az iparosok között egyaránt megtalálható az asztalos, csizmadia,.könyvkötő, kalapos, lakatos, rostás, szabó. 17 Életkor szerinti megoszlásuk nagy hasonlóságot mutat. A Belső- és Külső Tanács átlagéletkora majdnem megegyezik: 44, illetve 46 év. A legfiatalabb személy a 24 éves Benedikty Ágoston, aki a Belső Tanács tagja, apja a város orvosa. A legidősebb pedig a 76 éves Súlyán József, a Külső Tanács tagja. 18

Vagyoni állapotukról a birtokolt földek, illetve a befizetett adók alapján alkothatunk képet. A két Tanács tagjait együtt tekintve, két kötélalj volt az átlag földtulajdon, amely 20 holdat jelentett. A legtöbb földdel rendelkező Súlyán József, külső tanácsnok 6 kötélaljat bírt. Számosan voltak olyanok is, akiknek 1 kötélalj földjük sem volt, ezek többnyire iparosok. A befizetett adókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ebből a szempontból a Belső- és Külső Tanács szinte megegyezik. Átlagosan 12 pengő forintot fizettek évente. A legkevesebb adó 23 krajcár, a legtöbb 34 pengő forint volt. Ez azt bizonyítja, hogy a két Tanács tagjai között egyaránt szerepeltek a kisebb jövedelműek. Őket valószínűleg személyes tulajdonságaik, pl. képzettségük, tisztességük miatt választották meg. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik elsősorban vagyonuknál fogva szereztek tekintélyt maguknak. 1 9 A tanácsok tagjainak és a város lakosságának jogállás szerinti összetétele nemes polgár Belső Tanács Külső Tanács két Tanács együtt város lakossága

A tanácsok tagjainak felekezet szerinti összetétele Belső Tanács Külső Tanács evangélikus római katolikus református görög katolikus A két tanács tagjainak és a város lakosságának felekezet szerinti összetétele evangélikus római katolikus református görög katolikus

A tanácsok tagjainak foglalkozás szerinti összetétele Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt gazda iparos ügyvéd hivatalnok kereskedő orvos A tanácsok tagjainak életkor szerinti összetétele 80 70 69 év 76 év legfiatalabb legidősebb 76 év átlagéletkor 60-50 - 44 év 46 év 46 év 40 30 24 év 29 év 24 év 20 + 10 0 Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt

A nemes tanácsnokok földtulajdonának nagyság szerinti megoszlása (kötélaljban) 3,5 3 2,5 3,5 3,5 3,5 legkevesebb legtöbb átlag 2 1,5-1,35 1 0,5 0 Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt A polgártanácsnokok földtulajdonának nagyság szerinti megoszlása (kötélaljban) 6 5 + 5,5 6 5,75 legkevesebb legtöbb átlag 4 3 2 2,2 2,1 1 4 0 Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt

A tanácsnokok földtulajdonának nagyság szerinti megoszlása (kötélaljban) 5,5 5,75 legkevesebb legtöbb átlag 2,1 2,05 Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt A polgártanácsnokok adózás szempontjából való összetétele (pengő forintban) 35 30-32,13 34,53 34,53 legkisebb legnagyobb átlag 25 -- 20 15 10-10,75 13,2 12 5-0 0,39 0,23 0,23 Belső Tanács Külső Tanács a két Tanács együtt

Nyíregyháza mezőváros föbírái 1838-1848. V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettől Meddig Vé Szül.idő Hal.idö Élt Mestersége 1 Kralovánszky András ev. főbíró 1838 1840 50 1788 1866.V.23. 78 év katonatiszt, gazda n i n H i n 2 főbíró 1847 1848 " 3 Tresztyanszky Sámuel, id. ev. ns. főbíró 1841 1846 43 1794.XI.29. 1861.IV.3. 67 év ügyvéd Nyíregyháza mezőváros albírái 1838-1848. V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettől Meddig Vé Szül.idő Hal.idö Élt Mestersége 1 Dómján Sámuel ref. albíró, kapitány 1844 1846 27 1809.VIII.28. 1878.11.14. 69 év ügyvéd 2 Juhász Mihály, ifj. ev. albíró, kapitány 1847 1848 44 1800.VI.8. 1876.VII.9. 76 év mérnök 3" Reguly Sámuel_ ev. ns^ albíró, kapitány 1841 1843 35 1802.VIII.28. 1845.V.15. 42 év 9 hó törvénytudó 4 Tresztyanszky Sámuel, id. ev. ns. albíró 1838 1840 44 1794.XI.29. 1861.IV.3. 67 év ügyvéd

Nyíregyháza mezőváros Belső Tanácsának tagjai 1838-1848. Ssz. V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettől Meddig Vé Szül.idő Hal.idö Élt Mestersége 1 Barzó András ev. tanácsnok 1838 1848 41 1797.11.20. 1857. XII. 12. 61 év szabó, 2. 2 Benedikty Ágoston ev. tanácsnok, fiznélk. 1838 1842.11.17. 24 1813.111.4. 1842.11.17. 29 év értelmiségi 3 Blahunka János ev. tanácsnok 1838 1845.XII.13. 54 1784 1845.XII.13. 61 év gazda 4 Bodnár Antal rk. tanácsnok 1838 1848 42 1796 1858.IV.19. 62 év iparos? 5 Dómján Sámuel ref. tanácsnok 1838 1843 28 1809. VIII.28. 1878.11.14. 69 év ügyvéd 6 tanácsnok 1847 1848 37 " n fi II II 7 Draskóczy János ev. ns. tanácsnok 1838 1848 45 1793 1855.11.12. 62 év város ügyvédje 8 Enyingi Dániel ref. tanácsnok, fiznélk. 1838 1848 53 1785 1854.11.16. 69 év hivatalnok 9 Juhász Mihály, id. ev. tanácsnok 1838 1842.111.12. 69 1768.V.2. 1842.111.12. 73 év gazda? 10 Juhász Mihály, ifj. ev. tanácsnok, fiznélk. 1844 1846 44 1800.VI.8. 1876.VII.9. 76 év mérnök 11 Kacska János ev. tanácsnok, fiznélk. 1844 1848 44 1794.VIII.3.? 12 Kralovánszky András ev. tanácsnok 1841 1846 49 1788 1866.V.23. 78 év katonatiszt, gazda 13 Markó János ev. tanácsnok 1838 1840 48 1789.111.22. 1841.VI.15. 52 év gazda ii 14 tanácsnok, fiznélk. 1841 1841.VI.15. 51 II H H Ts Oláh Ferenc gk. tanácsnok, fiznélk. 1838 1848 33 1805 1880.111.5. 75 év magánzó 16 Palitz Mihály, ifj. ev. tanácsnok, fiznélk. 1844 1848 ügyvéd 17 Reguiy Sámuel ev. ns. tanácsnok 1838 1840 35 1802.VI1I.28. 1845.V.15. 42 év 9 hó törvénytudó II II ii n 18 tanácsnok 1844 1845.V.15. 41 II 19 Súlyán Ádám ev. tanácsnok 1838 1843 43 1794.VII.20. 1861.VIII.20. 68 év törvénytudó 20 Súlyán János ev. tanácsnok, fiznélk. 1844 1848 34 1804 1858.VII.16. 54 év 21 Tresztyanszky Sámuel, id. ev. ns. tanácsnok, fiznélk. 1847 1848 43 1794.XI.29. 1861.IV.3. 67 év ügyvéd

Nyíregyháza mezőváros polgármesterei 1838-1848. V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettől Meddig Vé. Szül.ido Hal.idö Élt Mestersége 1 Inczédy György ref. ns. polgármester 1838 1840 58 1780 1854X14. 74 év ügyvéd, táblabíró 2 Suták Sámuel ev. polgármester 1841 1846 40 1797.VIII.27. 1849. VII.27. 53 év mester 3 Krajnyák János ev. polgármester 1847 1848 45 1793 1849.IV.2. 56 év mester Nyíregyháza mezőváros főjegyzője és tiszti ügyésze 1838-1848. V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettől Meddig Vé. Szül.idő Hal.idö Élt Mestersége 1 Galánfy János ev. főjegyző 1838 1848 1803 1862.XI.2. 59 év ügyvéd 2 Jármy Menyhért ref. ns. tiszti ügyész 1838 1846 1801 1873.11.25. 72 év birtokos, ügyvéd

V. Név K. Név V. J. Tisztsége Mettói Meddig Vé. Szül.idó Hal.idö Élt Mestersége Andráscsik András rk. külsőtanácsnok 1838 1848.111.13. 35 1803 1848.111.13. 45 év lakatos Andrejkovics Márton ev. külsőtanácsnok 1838 1848 55 1783 1857.11.27. 74 év mester Antal György ev. külsótanácsnok 1841 1848 1820. előtt 1860.X.22. után városgazda? Augusztinyi Mihály ev. külsőtanácsnok 1838 1848.IV.23. 38 1799.IV.24. 1848.IV.23. 47 év, 8 hó gazda Babicz Mihály ev. külsótanácsnok 1838 1848 1818. előtt 1848-1860.X.22. gazda Bálás,? Ádám.? ev. külsótanácsnok 1844 1847 43 1800.IV.12. 1848-1860.X.22. Bálint Mihály ev. külsótanácsnok 1838 1848 39 1798.VIII.9 1864.11.9. 65. év tímár,? Ballá Sámuel ev. külsótanácsnok 1841 1848 34 1806.V.4. 1848-1860.X.22. Barta Sámuel ev. külsótanácsnok 1838 1848 34 1803.VIII.27. 1869.IV.15. 65 év, 8 hó mester Belyus András ev. külsőtanácsnok 1838 1848 37 1802.11.24. 1854.V.7. 53 év gazda Benczúr Vilmos ev. ns. külsőtanácsnok 1844 1847 32 1811.IX.15. 1873.111.26. 62 év gyógyszerész Bencs Mihály ev. külsótanácsnok 1838 1847 45 1793 1858.111.17. 65 év gazda Biri Károly ref. külsótanácsnok 1844 1848 1810.X.23. 1888.H-17. 77 év Csajka József rk. külsótanácsnok 1838 1848 45 1793 1853.VII.4. 60 év csizmadia Diósy Pál rk. ns. külsótanácsnok 1838 1848 44 1794 1865.11.27. 71 év csizmadia, 1. Eliász Mihály ev. külsőtanácsnok 1838 1848 40 1799.V.I3. 1862.XII.2. 64 év gazda Fedor József ev. külsótanácsnok 1838 1848 41 1796.V.1. 1867.XII.3. 73 év kereskedő Friderikusz András ev. külsőtanácsnok 1838 1838.IV.24. 62 1776 1838.IV.24-62 év mester Garay Mihály ev. külsőtanácsnok 1838 1848 39 1798.IX.27. 1884.XII.17. 86 év gazda Gerhard János ev. külsőtanácsnok 1838 1848 49 1789 1861.IV.15. 72 év gazda Gerliczky János ev. külsőtanácsnok 1838 1842.11.14. 47 1791 1842.11.14. 51 év gazda Gráf Dániel ev. külsőtanácsnok 1838 1838.V.13. 40 1798.1.3 1838.V.13. 42 év mester Habzsuda István ev. külsőtanácsnok 1841 1848 42 1798.X.25. 1860.VI.29. 63 év kalapos Hankovszki András ev. külsótanácsnok 1838 1847.111.24. 58 1780 1847.111.24. 67 óv gazda, tehetős Hattzel Antal rk. kültancsn.,polgm.h. 1838 1848 42 1796 1868.IV.1. 72 év postahivatalnok Henzsel András ev. külsőtanácsnok 1838 1848 39 1798.X.9. 1851.IV.28. 54 év gazda Hibján Sámuel ev. külsőtanácsnok 1838 1848 46 1792 1848.VII.18. 56 év szűcs, festő? Horváth Márton, id. ev. külsótanácsnok 1838 1846.IX.3. 55 1783 1846.IX.3.. 63 év gazda Hrabovszky Sámuel ev. külsótanácsnok -1838 1848.11.27. 52 1786.XI.1. 1848.11.27. 62 év gazda Hrubi Mihály, id. gk. külsőtanácsnok 1838 1848 64 1774 1856.1.6. 82 év csizmadia, gazda? Inczédy György ref. ns. külsőtanácsnok 1841 1848 58 1780 1854.X.14. 74 év ügyvéd, táblabíró Jakus Pál ev. külsótanácsnok 1838 1847.111.3. 48 1790.1.24. 1847.111.3. 57 év gazda

Jármy Menyhért ref. ns. külsőtanácsnok 1847 1848 46 1801 1873.11.25. 72 év birtokos, ügyvéd Kerekréti András ev. külsótanácsnok 1838 1843.1.3. 37 1801.V.31. 1843.1.3. 42 év gazda Kobiiicz Dániel ev. ns. külsótanácsnok 1838 1848 51 1787 1862.VII.22. 75 év gyógyszerész Kollár Károly ev. külsótanácsnok 1838 1 1840.V.19. 52 1786 1840.V.19. 54 óv könyvkötő Kordován Pál ev^ külsótanácsnok 1838, 1848 41 Í796.IX26. 1876.IV.29. 80 év gazda Kovács Pál, Faba ev. külsőtanácsnok 1838 1838.111.2. 43 1795.1.6. 1838,111.2. 44 év gazda Kováts Ferenc ev. ns. külsőtanácsnok 1838 1848 42 1795.XII.1. 1852.V.10' 56év6hó ügyvéd, táblabíró Krajecz János ev. külsótanácsnok 1838 1848 1788,1796. 1857. 1848. gazda Krajnyák János ev. külsótanácsnok 1838 1846 45 1793 1849.IV.2. 56 év mester Lakatos György ev. külsótanácsnok 1838 1848 48 1790 1866.XI.21. 76 év gazda Lenhárd János ev. külsőtanácsnok 1841 1848 1804.XII.23. 1890.V.2. 85 év 7 hó tímár Machács Márton ev. külsőtanácsnok 1838 1845.IX.5. 48 1789.XI.1. 1845.IX.5. 58év gazda Macháts Mihály ev. külsőtanácsnok 1847 1848 48 1798.VII.22. 1855.11.23. 59 év Májerszky Lajos ev. ns. külsőtanácsnok 1844 1848 28 1816 1865.VII.3. 49 év ügyvéd Mányik József ev. külsőtanácsnok 1838 1848 34 1803.111.14. 1876.VI.6. 72 év kereskedő Márfeczky /Márföldi/ András ev. külsőtanácsnok 1838 1848 1775, 1794, 1809. 1851, 1852, 1853. gazda Mendek János rk. külsőtanácsnok 1838 1848 29 1809 1889.XII.9. 80 év rostás Molnár János ev. külsőtanácsnok,? 1838 1841,1842. 1783,1798. 1841, 1842. gazda n H II M ti külsótanácsnok,? Olay János ev. külsőtanácsnok 1838 1848 46 1792 1850. VI.28. 58 év asztalos Palicz Mihály, id. ev. külsőtanácsnok 1838 1848 53 1785 1849. VI.7. 64 év gazda Paulusz Laczó János ev. külsótanácsnok 1838 1848 42 1791.XII.20.71796 1855.VIII.25. 59 év 7 hó gazda Posoni János ev. külsótanácsnok 1838 1843? 43 1790? 1795? 1867.11.23. 72 év orvostudor Riskó György gk. külsótanácsnok 1838 1842.V.12. 63 1775 1842.V.12. 67 év gazda Sándy András ev. külsőtanácsnok 1838 18481 49 1789 1867.111.16. 78 év kalapos Simkovits Dániel ev. külsótanácsnok 1838 1848 37 1800.VII.7. 1853.XI.19. 54 év szabó, 4. Suhajda János gk,_ külsótanácsnok 1838 1847.VI1I.26. 71 1767 1847.VIII.26. 80 év 5 hó gazda Súlyán János ev. külsőtanácsnok 184Í 1 1843 36 1804.111.18. 1858.Vll.16. 54 év Súlyán József, id. ev. külsőtanácsnok 1838 1838.XII.9. 76 1763.111.17, 1838.XII.9. 76 év gazda Suták Sámuel ev. külsőtanácsnok 1838 1840 40 1797.VI1I.27. 1849.VII.27. 53 év mester n M n " " külsótanácsnok 1847 1848 49 Szuchánszky István ev. külsőtanácsnok 1838 1848 1787,1799,1805. 1861,1884, 1849. gazda Tajnel Sámuel ev. külsótanácsnok 1844 1848 1805 1863.IV.11. 58 év rézműves Takács Alajos rk. külsőtanácsnok 1838 1848 30 1808 1885.IV.21. 77 év városi alorvos Tímár Sámuel ev. külsőtanácsnok 1841 1848 37 1803.VIII.5. 1871.X.30. 68 év tímár

Tomasovszky Ádám ev. külsőtanácsnok 1838 1848 44 1793.VII.19. 1855.VIII.16. 65 év gazda Tomasovszky András ev. külsőtanácsnok 1838 1848 1786, 1792, 1814. 1849, 1849, 1875. gazda Török István ref. külsőtanácsnok 1838 1840 41 1797 1860.XII.5. 63 év szabó, 3. Török Péter ref. ns külsőtanácsnok 1838 1848 42 1796 1875X1.16. 79 év mester Vadászy /Jéger/ Dániel ev. külsőtanácsnok 1838 1848 33 1806.1.18. 1863.IV.26. 58 év 2. aljegyző Velenczei Ferenc rk. ns. külsőtanácsnok 1838 1848 47 1791 1861.1.29. 70 év ügyvéd Zelenyánszki Kováts János ev. külsötanácsnok 1838 1848 1 1790, 1791. gazda Zomborszky János ev. külsőtanácsnok 1844 1848 1810.XII.27. 1849.XII.20. 40 év Zsiska Mihály ev. külsőtanácsnok 1838 1848 50 1788 1865.11.12. 77 év 1 hó mester

Jegyzet 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: SZSZBMÖL) V. A. 101. 12. köt. 1838. II. 13-17. SZSZBMÖL V. B. 132. 1/258. köt. 1848. V. 23-26. 2. Szabad és privilégiait Nyíregyháza mező városa kegyelmes királyi privilégiumának magyar fordítása. Debrecen, 1837, T. L. ny. 14 p 3. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1837. XII. 26-27. 2850. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. I. 26. 2880. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. II. 9. 2923. jgy. sz. 4. SZSZBMÖL V. A. 101. 18. köt. 1846. XI. 25-27. 485. jgy. sz. 5. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. II. 12. 2929. jgy. sz. 6. SZSZBMÖL V. A. 101, 11. köt. 1837. XII. 26-27. 2850. jgy. sz SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. II. 12. 2928. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. II. 12. 2930. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101, 12. köt. 1838. II. 13-17. 7. SZSZBMÖL V. A. 101, 11. köt. 1837. XII. 26-27. 2850. jgy. sz. 8. SZSZBMÖL V. A. 101/a. 29/29. doboz, 1843:17. akta. 9. Uo. 10. SZSZBMÖL V. A. 101. 12. köt. 1838. II. 20. 3. jgy. sz. 11. SZSZBMÖL V. A. 101, 18. köt. 1846. XI. 25-27. 485. jgy. sz. 12. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. I. 26. 2880. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101. 11. köt. 1838. I. 26. 2881. jgy. sz. 13. Uo. 14. SZSZBMÖL V. A. 101, 11. köt. 1837. XII. 26-27. 2850. jgy. sz. SZSZBMÖL V. A. 101, 11. köt. 1838. I. 26. 2880. jgy. sz. 15. SZSZBMÖL IV. A. 1. 38. cs. 858. db.1838. SZSZBMÖL V. A. 102/d. 40/120. doboz, 1838:9. akta. SZSZBMÖL V. A. 102/h. 147/67-154/74. köt. 1837/38-1847/48. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 3. köt. Pest, 1851. Kozma ny. 150-153. p. Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. = A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 3. (1960). Szerk.: Csallány Dezső. Nyíregyháza, 1963. 145-146. p. 16. SZSZBMÖL V. A. 102/h. 147/67-154/74. köt. 1837/38-1847/48. Nyíregyháza város felekezeti anyakönyvei. Lukács Ödön: Nyíregyháza, szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 252-253. p. 17. SZSZBMÖL V. A. 102/h. 147/67-154/74. köt. 1837/38-1847/48. Lukács Ödön: Nyíregyháza, szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 252-253. p. 18. Nyíregyháza város felekezeti anyakönyvei.

19. SZSZBMÖL V. A. 102/h. 147/67-154/74. köt. 1837/38-1847/48. SZSZBMÖL V. A. 102/d. 40/120. doboz, 1838:9. akta. Felhasznált irodalom - Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886, Jóba ny. 491 p. - Cservenyák László: Az újjátelepítéstől 1848-ig. = Nyíregyháza története. Szerk.: Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, 1987, Alföldi ny., Debrecen. 59-101. p. - Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században. Bp. 1982, Akadémiai K. 170 p.