A MAGYARORSZÁGI MIOCÉN TENGERI GERINCES FAUNASZINTEK VÁZLATA K o r d o s L á s z l ó S o l t P é t e r M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO 590 574 551 782(439) Tárgyszavak Vertebrata, ökológia, biosztratigráfia, miocén, Magyarország A magyarországi miocén képződményekben gyakori porcos és csontos halleletek, valamint szórványos tengeri hüllő- és emlősmaradványok litológiai és rétegtam besoi olását követően mód nyílt az ökológiai és felhalmozódasi körülményeket figyelembe vevő tengeri gerinces faunaszintek felvazolasáia Az alsó-miocenre az Isurus Lamna Heimpristis dominancia, a felső-miocénre (bádem) a Carcharodon Myliobatis előretörés jellemző A legjelentősebb faunaváltozás a karpátiban következett be A magyarországi miocén képződmények gerinces faunájának vizsgálata eredményeként e cikk keretében vázlatos áttekintést kívánunk adni a hazai tengeri gerinces maradványokról, azok litológiai és kronológiai besorolásáról, kornyezetjelző szerepükről Az első ilyen jellegű összefoglaláshoz elsősorban a MÁÉI Múzeumának leletanyagát, az irodalmi adatokat, valamint a Természettudományi Múzeum Fold- és Oslénytára, az egri Dobó István Vármúzeum, a tatai Kuny Domokos Múzeum hal-, tengeri hüllő- és emlősanyagát használtuk fel A régi irodalomban szereplő nemzetség- és fajnevek revízióját a cápák esetében L e r i c h e (1926, 1951), S c h t j l t z (1965, 1968), B r o z o b a t h y S c h u l t z (1971, 1973), valamint J o n e t (1975, 1978) munkái alapján végeztük el A tengeri gerincesek biológiai, kronológiai és uledékciklus szerinti besorolása A cápa, rája, csontoshal és magasabbrendű tengeri gerinces maradványok közül az alábbiakban csak azokat vesszük figyelembe, amelyek e fejezet címében szereplő földtani feltételeknek megfelelnek, ezért ez az összeállítás nem is törekszik az összes magyarországi adat értékelésére Eggenburgi Az alsó-miocén első uledekciklusanak tengeri képződményeit az alábbi leletek jelzik Ipolytarnóc, cápafogas homokkő Hexanchus pnmigenvus ( A g a s s i z ), Oaleocerdo aduncus A g a s s i z, Odontaspis (Synodon-
taspis) cuspidata (A gassiz), O (S ) acutissima acutissima (A g assiz), Isurus hastáhs hastalis (A gassiz), I deson (A gassiz), Hypopnon acanthodom (L e H o n ), Eugaleus minor (A g a s s iz), Prvnodon sp, Hemipristis serra A g a s s iz, Lamna cattica (P h i l l i p p i), L rupeliensis (L e H o n ), Sparus sp, in d et Oavialis sp Delphmus sp ( K och 1903, N oszk y 1928) Zagyvapalfalva, Pelső- Pálfalva, a kőszénbánya melletti feltárás durva homokköve,,,fekuhomokkó Physeterula (Orca) semseyi (B ockh 1899, V itá l is 1934) Kaiancslapujtő, halpikkelyes homokkő, Budafoki Formáció Isurus deson (A g a s s iz) Noszvaj, Szeles-hegy, kavicsos tengeri homok Sirenia mdet Serényfalva, a téglagyári agyaggodorből Reptiha Crooodilus indet Cete (?) indet Ottnangi Az alsó-miocén második uledékciklusa Egyhazasgeige (Liptageige), Nagy-volgy, a Mocsáry akol alatti kőbányából Odontaspis (Synodontaspis) cuspidata (A g a s s iz ), O (S ) acutissvma acutissima (A g a s s iz), Isurus hastalis hastalis (A g a s s iz), I deson (A g a s s iz ), Lamna sp Hgyhazasgerge (Liptagerge), Nagy-volgy Nagy-Hallgató és Korbórces közötti ág Odontapsis ( Synodontapsis) cuspidata (A g a ssiz ), 0 (S ) acutissima acutissima (A g a s s iz ), Alopias exiqua (P b o b s t ), Isurus hastalis hastalis (A g a s s iz ), I deson (A g a s s iz), Lamna sp Salgótarján, alsó-mediterrán homokkőből es szürke agyagmárgából Oaleocerdo aduncus (A gassiz), Odontapsis (Synodontapsis) acutissima acutissima (A g a s siz), Garcharodon megálodon megalodon (A g a ssiz ) Kazár, Lajos táró II telep, Salgótaijáni Formáció halcsont Kistoronyé, Salgótarjam Formáció Odontaspis ( Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a ssiz ) Vaipalota Bántapuszta, faciosztratotípus szelvény Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a ssiz), Spams sp, Labrus sp, indet Egercsehi, szénbánya Reptiha Crocodilus indet Szuhakálló, szénfedő hallenyomat szürke margában Sajókaza Aetobatis arcuatus A g a ssiz
Miskolc Perecesbánya, Baross-akna Myliobatis sp (ottnangi kárpáti) Saj őszentpéter határa Delphmoidea indet (ottnangi karpáti) Erdősmecske, vasúti bevágás halcsigolya Reptiha Crocodilus sp + szárazföldi emlősok Feked Ghrysophrys sp, indet Kárpáti A kozépső-miocén első uledékciklusa Kazár, útbevágás, cápafogas réteg a cardiumos pad, valamint a congenás rzehakiás rétegek kozott (Egyházasgergei Formáció) Hexanchus pnmigemus (A g a s s iz ), Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a s s iz), 0 (S ) cuspidata (A g a s s iz), Squatma biformis (Le H o n ), Aetobatis arcuatus (A g a s s iz), Galeocerdo aduncus (A g a s s iz),eugahus minor (A g a s s iz), Hypopnon acanthodon (L e H o n ), Pnonodon sp, Scoliodon sp, Hemipnstis serra A g a s s iz, Sphyrna pnsca A g a s s iz, Lamna rupehensis (L e H o n ), Lamna cattica (P h il ip p i), Isurus deson (A g a s s iz ), Isurus hastalis hastalis (A g a s s iz ), Heterodontus sp, Alopias exiqua (P r o b s t ), Baja antiqua A g a s s iz, Myliobatis sp, Sparus sp, Pagrus sp, Diplodus sp, Diósgyőr, II széntelep fedőjéből hallenyomat szürke márgában Sashalom, vasúti kavicsbánya, Egyházasgergei Formáció Pnonodon similis P k o b s t, Galeocerdo sp, Hemipnstis serra A g a s s iz, Lamna ngtda P r o b s t, Lamna sp, Ocyrhina hastalis A g a s s iz, 0 desom G ib b e s (S c h m id t 1893) Rákosszentmihály, Anna telep, Egyházasgergei Formáció Isurus sp Mátyásföld, Egyházasgergei Formáció Getothenum sp Cmkota, Egyházasgergei Formáció Odontaspis ( Synodontaspis) cuspidata (A g a s s iz), Isurus hastalis hastalis (A g a s s iz), Isurus sp, Lamna rupehensis (L e H o n ) Mátyásföld, Sós-patak parti homokbánya, Egyházasgergei Formáció, Lamna ( Odontaspis) eleqans A g, L (0 ) cfr duplex, L (0 ) suspidata A g, L (0 ) subulata A g (L ő r e n t h e y 1911) Fót, Somlyó-hegy, Garábi Formáció Otolithus (Macrurus) ellipticus Schtjb, 0 (M ) Thulai Schub, O ( Berycidarum) splendidus Proch, O (B ) Austnacus&cyxj~B,0 (Sciaenidarum) sp (Hobdspizky 1926) Fót, Somlyó-hegy, alsó kőfejtő, Fóti Formáció Lamna contortideus A g, L cuspidata A g, L cfr compressa A g, Oxyrhma xyphodon Á g (S t r a ü s z 1925) Fót, Fóti Formáció Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima ( A g a s s iz ), Isurus hastalis hastalis ( A g a s s iz )
Dunakeszi Odontaspis ( Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a ssiz ), Alopias exiqua (P r o b st ) Mogyoród Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a s s iz ), Scohodon sp Banos, szólőskertek Orocodilus sp Alsó-bádem A kozópső-miocén második uledékciklusa Sámsonháza, Sámsonházai Formáció Lamna sp, Odontaspis ( Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a s s iz), halcsigolya Orocodilus sp I II Mátraverebély, Szentkút, Samsonházai Formáció Odontaspis ( Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a ssiz), Hypopnon acanthodon (L e H o~n ), Procarcharodon megalodon megalodon (A g a s s iz ), Lamna sp, Hexanchus pnmigenius (A g assiz), Sparus sp Nagyvisnyó, fehér márgából Orocodilus sp Várpalota, homokbánya Pinnipedia v Sirenia indet Várpalota, Szabó-bánya Hypopnon acanthodon (L e H o n), Alopias exiqua (P r o b s t ), Procarcharodon megalodon megalodon (A g a s s iz), Sparus sp, Pagrus sp, halcsigolya Felső-bádem Szarmata Felső-miocén uledékciklus Mátraszőlős, mészkőbánya, Fertőrákosi Formáció Hexanchus pnmigenius (A g a s s iz), Oaleocerdo aduncus A g a s s iz, Hypopnon acanthodon (L e H o n ), Isurus hastalis hastahs (A g a s s iz), Isurus desoru (A g a s s iz), I retroflexus (A gassiz), Odontaspis ( Synodontaspis) cuspidata ('A g a ssiz ), O (S ) acutissima acutissima (A g a s s iz), Lamna rupeliensis (L e H o n ), Procarcharodon megalodon megalodon (A g a s s iz), Hemipnstis serra A g a s s iz, Myliobatis sp, Aetobatis arcuatus A g a s s iz, Sparus sp, S cinctus A g a s s iz, Pagéllus sp Orocodilus sp Délphmus sp, Haplosiren legányu K r e t z o i Kemence, Fertőrákosi Formáció Odontaspis (Synodontaspis) cuspidata (A g a ssiz), Hypopnon acanthodon (L e H o n ), Hexanchus pnmigenius (A g a s s iz), Sparus cinctus A g a s s iz, Sparus sp Torokmező, Fertőrákosi Formáció Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima (A g a s s iz), Isurus sp, Sparus cinctus A g a s s iz, S neogenus A r a m b o u r g, Sparus sp, Pagrus sp, Diplodus sp, Labrus sp Zebegény, Fertőrákosi Formáció - Sirema indet Budafok, Fertőrákosi Formáció Délphmus sp
Kőbánya, Fertőrákost Formáció Delphmus sp Budapest, Ois vezér tér, Kerepesi út, Gyakorló út, Fertőrákosi Formáció Odontaspis (Synodontaspis) cuspidata (A g a s s i z ), Squalus sp, Isurus sp, Scoliodom sp, Sparus neogenus A k a m b o u e g, Sparus sp, Pagrus sp, Diplodus sp Várpalota, szentelep, S-II akna, szenfcdő, Olajpala Formáció hallenyomatok Reptiha Grocodilus sp I II Snenia indet Sopron, Fertőrákosi Formáció Odontaspis cuspidata ( A g a s s i z ), Isurus hastális hastalis ( A g a s s iz ), Myliobatis sp Kishaj más Szlatma, vasúti bevágás Odontaspis (Synodontaspis) cuspidata ( A g a s s iz ) Kovácsszénája Hallenyomatok Hasznos, Var-hegy keleti oldalán ősgerinces lelőhely,?mátrai Formáció Hypoprion acanthodon (L e H o n ), Odontaspis (Synodontaspis) acutissima acutissima ( A g a s s i z ), Hemipnstis serra A g a s s i z, Squalus sp, Aetobatis auratus A g a s s i z, Rhmoptera studen A g a s s i z, Diplodus cervmus L o w e, Pagrus sp Szurdokpuspoki, kovafoldbánya, Szilágyi Formáció Scoliodon sp, Olupea longimana H a e c k e l, Leuciscus zaqyvaiensis B B e m Gyongyospata, lajta homokból Sirema mdet Gyongyospata, diatómás pala hallenyomatok Nógradszakal, Paris-patak Isurus retroflexus ( A g a s s i z ), Hypoprion acanthodon (L e H o n ) Érd, Postás-telep, Centhium mészből Praepusa pannomca K r e t z o i A tengeri gerincesek felhalmozódási körülményei, fáciesindikációj uk A magyarországi miocén tengeri gerincesek, s koztuk a leggyakoribb porcos halak rótegtam értékelését csak a változatos felhalmozódási körülmények és az egykori élettér rekonstruálásával lehet elvégezni A felhalmozódási lehetőségek kozott három alaptípus van 1 a transzgredáló tenger partszegélye, 2 az állandósult tenger zátonyfáciese, 3 regressziós tengeri medence Az enyhe emelkedésű tengerpartra transzgredáló víz az egyenletes homokos aljzaton és a parton cápafogakban gazdag, néhány cm vastag szinteket hoz létre ( cápafogas rétegek ) Ilyen jellegű az ipolytarnóci Fehér-hegy, a kazán útbevágás lelőhelye
Az állandósult tenger sekély mélységű zátonyfáciesében az igen gazdag bioconózisban változatos porcos- és csontoshal fauna élt, a cápák mellett jellegzetesek az őrlőfogú halak, a szirénák és a delfinek Tipikus ez a fajosszetétel a bádeni karbonátos lelőhelyeken, mint pl Mátraszőlőson A regressziós jellegű tengerben lagúnák, záródó, brakkos oblozetek képződnek, ahol a zavaros, agyagos üledékekben halpikkelyes márgák, halas palák ulejiednek le Tipikus képződménye a mecseki halpikkelyes agyagmárga vagy a barnakőszenes rétegek meddői Az áttekintett magyarországi miocén tengeri gerincesek, s különösen a porcoshalak alapján megállapítható, hogy általában nentikus, a bádemben pedig ezen belül sekélytengeri nentikus környezet volt Egyedül a kárpáti transzgresszió nyomán mutatható ki több mélyvízi alak (Hexanchus, Hypopnon, Scjuatma, cetfélék), melyek nyílt, távolabbi tengeri kapcsolatot jeleznek A miocén gerincesek általában szubtrópusi klimatikus körülményekre utalnak, a kárpátiban több hűvösebb igényű alak is megjelenik Miocén tengeri gerinces fauna szintjeink A nagyszámú, de igen heterogén felhalmozódású és gyűjtésű magyarországi tengeri gerincesek áttekintésével mód nyílt az egyes miocén uledékciklusok (esetenként transzgressziók) fauna-kulonbségeinek felvázolására Az alsó-miocénben az eggenburgi tengerelontést az Isurus Lamna Hemipnstis cápa fajok dominanciája jellemzi, amelyek mellett a partszegélyi fáciesekben gazdag tengeri hüllő- és emlősanyag is előfordul (krokodil, delfin, cet) Az ottnangi képződmények rendkívül szegényesek tengeri gerincesekben Ennek ellenére faj összetételre változatos, a helyi körülményekből adódó fauna ismert A miocénben a legjelentősebb tengeri faunaváltás a kárpáti transzgreszszióval következett be Az igen gazdag kazán cápafogas lelőhelyen együtt fordulnak elő a lecsökkent dommanciájú alsó-miocén alakok és a később kiterjeszkedő felső-miocén taxonok Míg az eggenburgiból és az ottnangiból gyakorlatilag nem ismerünk rája-féléket, addig a kárpátitól fölfelé már általánosnak mondhatók Valószínűleg az aljzaton élő alsó-miocén porolycápák (Sphyrna) ökológiai helyét foglalják el a ráják A felső-miocén, s elsősorban a felsőbádeni zátonyfáciesű üledékekben már a Carcharodon Myhobates dominancia jellemző, szemben az alsó-miocén képződményekkel, ahol e nemzetségek képviselői nem, vagy csak alárendelt formában jelentkeztek Erre a szakaszra tehető annak az élettérnek a kialakulása is, amely a szirénák, cetek és delfinek számára is nagy elterjedést biztosított A szarmatából csak jelzésszerű leleteket ismerünk, amelyek változatos fáciesek létezését bizonyítják (hallenyomatok, fóka lelet) A tengeri környezet, s vele együtt a megfelelő gerinces állatvilág továbbélése a pannomaiban is követhető Ezt jelzik a pécs-vasasi, pécsváradi cet-leletek, a bicskei Sparida fog és krokodilmaradványok is (Keetzoi 1952)
IRODALOM - REFERENCES B r z o b a t h y R S c h u l t z O 1971 Die Fischfauna der Eggenburger Schichtengruppe Chronostr und Neostratotypen Miozän dei Zentralen Paiatethys Mi Eggenburgien 2 719 760 B k z o b a t h y R S o h t jl t z O 1973 Die Fischfauna der Tnnvielter Schiohtengruppe und der Rzehakia Formation Chronostr und Neostratotypen Miozän der Zentralen Paratethys Ma Ottnangien 3 652 693 H a l m a i J 1979 A Csornád F őt Mogyoród Cinkota közötti terület miocén képződményeinek retegtam vizsgálata Doktori dissz ELTE Földtani Tanszék, kézirat H o r t j s it z k y F 1926 Új adatok a Budapest környéki miocén sztratigráfiéjához Foldt Közi 56 2 1-3 0 H o r t j s it z k y F 1934 Megjegyzések a Budapest kornyéki burdigalien kérdéséhez Foldt Közi 64 321-334 J o n e t S 1975 Notes dtchthyologie Miocéné Portugaise VI Les Spandae Bol Soc Geol Portugal 19 (4) J o n e t S 1978 Le Törtömén supérieur (T V ll-b) des environs d e Fonté da Telka (Peninsule de Setubal) et ses faunes Com Sérv Geol Portugál 63 13 51 K o ch A 1903 Tarnócz Nógrad megyében, mint kovult czapafogaknak új gazdag lelőhelye - Foldt Közi 33 2 2-4 4 R r e t z o i M 1941 Fóka-maradványok az érdi szarmatából Foldt Közi 71 (7 12) 274-279 K r e t z o i M 1952 Tengeri hal, krokodilus és ónásdinothenum a dunántúli pannómairetegekből Foldt Közi 82 (7 9) 279 283 L e r i c h e M 1926 Les Poissons neogenes de la Belgique Mem Mus Roy d Hist Nat Belg Mem 32 L e r i c h e M 1951 Les Poissons tertiaires de la Belgique Inst Roy Sei Nat Béig Mem 118 L ő r e n t h e y I 1911 Újabb adatok Budapest kornyéke harmadidőszaki üledékeinek geológiájához Math Term Tud Ért 29 118 139 S c h m i d t S 1893 Czinkota geológiai viszonyairól Foldt Közi 23 329 342 S c h u l t z O 1965 Die tertiäre Grobsand zwischen Hobmannsbach und Rainbach bei Scharding am Inn, Ober-Osterreich Ost Akad Wiss Math Nat 174-282 285 S c h u l t z O 1968 Die Selachierfauna (, Elasmobianchn) aus den phosphontstandcn (Unter-Miozan) von Pleisclnng bei Linz, Ober-Osterreich Naturkund Jh. 14 Linz S t r a u s z L 1925 Újabb adatok Fót alsómediteirán faunájához Foldt Közi 55 212-217 S z a t m á r i P 1962 Adatok a Cinkota környéki miocén ismeretéhez Foldt Közi 92 100-106 V i t á l i s I 1942 A recens Notidanusok és a fosszilis Notidanus prnnigemus Ag fogazata, fő tekintettel a matraszollősi miocén korú Notidanus fogakra Geol Hung Ser Pál 18 1-3 8 V o g l V 1907 Adatok a fóti alsó mediterrán ismeretéhez Foldt Közi 37 243 246 2J MÄFI évi jelentés 1982
AN OUTLINE OF HUNGARY S MIOCENE MARINE VERTEBRATE FAUNAL HORIZONS fey L K o r d o s P S o l t Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion út 14 H-1143 UDC 596 574 551 782(439) Keywords Vertebrates, ecology, biostratigraphy, Miocene, Hungary As an account of a revision of the rich cartilaginous and holosteous fish finds and the dispersed sporadical marine reptilian and mammal remains from Hungary, the essential fossils classifiable from both the lithological and chronological viewpoints are reported (see the first, stratigraphically chaptered part of the Hungarian text, where the name of each locality is followed by that of the relevant lithological unit and then by the fossils recovered) From the points of view of ecology and accumulation, three basic types could be singled out 1 transgressive deposits ( shark-teeth beds ), 2 reef facies of stabilized sea environments, 3 regressive sea basins Upon stratigraphic evaluation, the Hungarian Miocene marine vertebrate fauna (mainly the fauna of cartilaginous fish) shows the setting m with the Karpathian age of a new phase of development considerably deviating from the Early Miocene (Eggenburgian) trend of evolution An Eggenburgian transgression m Early Miocene time is indicated by the predominance of Isurus Lamna Hemipnstis shark teeth Although rather diversified m species, the fossils of Ottnangian age are poor in specimens Practically unknown from the Eggenburgian and Ottnangian, the various species of ray may be said to be common from the Karpatian onwards The rays appear to have occupied on the sea-bottom the ecological place of the Early Miocene forms of Sphyrna The Upper Miocene, primarily the Upper Badenian deposits of reef facies, is already characterized by the predominance of Carcharodon and Myhobates This seems to have been the evolutionary stage in which the biotope that enabled the wide distribution of sea cows, whales and dolphins, set in. From the Sarmatian only signal-like finds testifying to the existence of diversified facies are known to the authors Upon a couple of sporadical vertebrate finds, the marine environment and the vertebrate fauna are supposed to have survived