INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁST KOORDINÁLÓ ORSZÁGOS TESTÜLET Iktatószám 3/2011. (IX.13.) jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNY Készült: 2011. szeptember 13-án a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban (1054 Budapest Akadémia u. 3. 306-os tárgyaló) Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Testület ülésén Jelen vannak: a jelenléti ív szerinti (melléklet) A Testület 10 fővel határozatképes. Az ülést vezeti: Szauer Csilla elnök Jegyzőkönyvvezető: Formanek Tamás Napirendi pontok: 1. A Stratégia alapelveinek gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása Előterjesztő: Bódy Éva Meghívott szakértő: Bódy Éva, Szentkatolnay Miklós 1. napirendi pont A Stratégia alapelveinek gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása Szauer Csilla (SzCS), a testület elnöke megállapította, hogy a testület határozatképes Gyene Piroskát helyettesítő Kovács Melinda (KM):, elmondta, hogy Gyene Piroska elfoglaltsága miatt nem tud személyesen részt venni az ülésen, ezért ő helyettesíti. SzCs: felkérte Bódy Évát az előterjesztés ismertetésére. Bódy Éva (BÉ): elmondta, hogy elektronikus úton mindenki megkapta az alapkérdéseket, valamint a 6. pontra vonatkozóan, ami a szakmai tervet tartalmazza, ketten küldtek írásos 1
javaslatot. Pordán Ákos és Wisinger János véleményét egy dokumentumba egyesítve kapták meg a tagok. 1. kérdés: Pályázati programban kizáró ok a Testület nem támogató nyilatkozata, vagy beadhatja akkor is a pályázatot, csak a pontozásban jelentkezik a nem támogató nyilatkozat? 1. kizáró ok, hogy ha nincs támogató nyilatkozat 2. vagy csak bizonyos pontot érjen, ne legyen kizáró ok Pordán Ákos (PÁ): a testület joga a jóváhagyás, ezért legyen kizáró ok. SzCs: A Kormányhatározattal összhangban a pályázat beadható, de a testületi jóváhagyás hiányában nem kerül elbírálásra. SzCs megállapítja, hogy egyhangú döntés született. A Testület egyhangúan elfogadott határozata, hogy kizáró ok, ha nincs a pályázónak támogató nyilatkozata. BÉ: 2. kérdés: A pályázati futamidő 18 hónap, vagy 24? PÁ: a projekt nem csak épületekről szól, humán része is van a programnak, rengeteg buktatója is lehet a projektnek, tehát 24 hónapos legyen a projekt, csakúgy mint a mentorálási szakasz. Wisinger János (WJ): rövidebb határidő esetén, fennáll a veszélye annak, hogy meg kell hosszabbítani a futamidőt. BÉ: 3 hónapot lehet hosszabbítani, utána már csak külön engedéllyel, mert a konstrukció lejár. Rubovszky László (RL): rengeteg szakhatósági engedélyezés szükséges a pályázathoz, amiket nem lehet látni, hogy mennyi időre lesz szükség. SzCs: A Testület egyhangúan elfogadott határozata, hogy 24 hónap legyen a futamidő. BÉ: 3. kérdés: Az útmutatóban szerepeljen, hogy mikor adja be a Testületnek a szakmai tervet véleményezésre, s hogy a Testület meddig jelez vissza, illetve a szakmai terv módosítására hogy van mód? (Abban az esetben, ha a Testület javításra visszaküldheti a pályázatot.) A Testület ezt a kérdést két pontra bontva tárgyalta: 1. szerepeljen-e az útmutatóban, hogy mikor adjon be szakmai tervet a testület számára; 2. testület mikor, meddig jelez vissza róla a pályázónak? PÁ: benne kell, hogy legyen a pályázati anyagban az átláthatóság, tervezhetőség szempontjából. SzCs: a Testület Kormányhatározatban megjelölt feladatára hivatkozva tartja fontosnak, hogy szerepeljen az útmutatóban, hogy mikor kell beadni a szakmai tervet a Testületnek. BÉ: javaslatot tett,hogy április 30-ig kellene testület felé benyújtani jóváhagyásra a tervet, és június 15. a visszaküldés ideje. 2
SzCs: jelezte, hogy másfél hónap esetleg kevés lesz, hiszen helyszíni bejárásra is sor fog kerülni. Formanek Tamás (FT): A Testülethez nem kell engedélyes terveket beadni, de a koncepciót minél előbb kellene látni, hogy ne legyen rosszul tervezett. SzCs: szavazásra bocsátja a 3. kérdést. A Testület egyhangúan elfogadott határozata, szerepeljen az útmutatóban, hogy a pályázó április 30. nyújtsa be a Testülethez a pályázatát. A Testület június 15-ig jelez vissza a pályázónak. BÉ: 4. kérdés: Minden célcsoport számára egyforma az értékelő tábla, de pszichiátriai-, szenvedély betegek esetében kössük a támogató nyilatkozatot és a mentorhálózatot pl. az NCSSZI-hez? Módszertanhoz? Kijelölt módszertanhoz? Kerüljön-e be az útmutatóba, hogy az NCSSZI a pusztán pszichiátriai-, szenvedélybeteg pályázók esetén létrehoz egy külön testületet és véleményezi a szakmai terveket, és szerepeljen az útmutatóban a mentorhálózatra vonatkozóan, hogy tisztán pszichiátriai-, és szenvedélybeteg ellátottakra vonatkozó pályázat esetében a regionális módszertanok nyújtsanak segítséget a mentorálásban. Andráczy-Tóth Veronika (ATV): pszichiátriai és szenvedélybetegekre nincs külön értékelő bizottság és mentorhálózat, jelenleg három lehetőség áll fenn: 1. készül egy külön tisztán pszichiátriai és szenvedélybetegekre való felhívás, ebben az esetben külön válna a pénz is férőhelyarányosan, de eltérések lehetnek a kiírásban, 2. a testületet kibővíteni úgy, hogy ha tisztán pszichiátriai vagy szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmény pályázik, a testület felkér szakértőket, szakmai szereplőket érdekvédelemből, szolgáltatóktól, stb véleményezésre, 3. pályázati kiírás célcsoportján lehetne változtatni, és olyan intézmények nem pályázhatnának, akik tisztán pszichiátriai és szenvedélybetegekkel foglalkoznak. Ez a döntés a minisztériumon belül helyettes államtitkári döntést igényel, de kíváncsi a testület véleményére. Skultéti József (SJ): arányok: 5/8 fogyatékos, 2/8 pszichiátriai, 1/8 szenvedélybeteg WJ: rákérdezett a vegyes profilú intézményekre, és hogy ezeknek az intézményeknek az esetében mi a helyzet. BÉ: válaszában kifejtette, hogy a vegyes profilú intézmény pályázata, mindenképpen testület elé kerül, nagyon minimális a tiszta profilú pszichiátriai intézmény van az országban egy 2006-os felmérés adatai alapján, mert az elmúlt években számos összevonás történt, és a bentlakóknak volt valamilyen fogyatékossága is. BÉ: jelezte, hogy kizáró ok, ha csak részben akar kiváltani, ha egy szervezet pályázik, akkor minden ellátottat ki kell váltania. 3
SzCs: 3. javaslat: nem vállalható, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek ne pályázzanak, ennek a két csoportnak is be kell kapcsolódnia, a 3. javaslatot tehát nem fogja tudni támogatni 1. és 2. javaslat esetében ugyanazt a lehetőségeket kellene biztosítani minden pályázónak, a mentorhálózat esetében is, akár a források átalakításával. PÁ: jó lenne egységesen kezelni a pszichiátriai és szenvedélybetegek kérdését, a testületbe kellene integrálni szakértőket, máskülönben nem lesz egységes konstrukció, Dr. Szőke László (SzL): Legfőbb garanciát abban látja, ha beintegrálják a pszichiátriai és szenvedélybetegek képviselőit, azonos szempontok szerint, azonos feltételekkel lehet a pályázatokat értékelni. Radványi Katalin (RK): egyenlő esélyeknek fontos szerepe van, a Testület kibővítését támogatja, mert egyenlő esélyeket képviselne, javasolja állandó tag szakértőként való felkérését és a Testületbe való bevonását. KM: az általa képviselt FESZT a 2. pontot támogatja, mert a nagy intézmények általában vegyes profilúak. Amikor kiderült, hogy a FESZT is benne lesz a testületben, sokan megkeresték őket, hogy hogyan tudnának hozzájuk kapcsolódni. Elképzelhető, hogy lehetne egy Civil Műhelyt itt is létrehozni, mint a Fogyatékosügyi Tanács esetében, már csak az a kérdés, hogy a FESZT működtethet-e ilyet. BÉ: javasolta, hogy ez a kérdést a következő testületi ülésen ismét kerüljön megtárgyalásra. SzCs: október 5-i ülésre a FESZT-től várnának javaslatot a témáról, megoldási lehetőségről PÁ: két tagbővítést javasol: pszichiátriai és szenvedélybeteg területről szakértők bevonásával, egyúttal a szociális felsőoktatás is képviselve lenne BÉ: felhívta mindenki figyelmét, hogy a Testületnek páratlan számú tagja kell, hogy legyen SzCs: szavazásra bocsátotta a kérdést A Testület határozata egyhangúan elfogadta a 2. javaslatot FT: 5. kérdés: szakmai értékelési szempontsor áttekintése, abból a szempontból, hogy illeszkedjen a Testület szakmai terv értékelés szempontjaihoz. PÁ: felhívta a figyelmet az integráció pontos meghatározásának szükségességére, és az integráltan elhelyezkedő kifejezés minél részletesebb leírására FT: jelezte, hogy a belterület egyértelmű, mert a közigazgatási belterület meghatározást veszi alapul PÁ: óvott attól, hogy fogyatékos utcasor jöjjön létre. A a külön helyrajzi számban benne van, hogy a szomszédok nem feltétlen fogyatékosok. KM: javasolta, hogy a kitagolt férőhelyek százalékos arányában határozzák meg, hogy hogyan kell elosztani a férőhelyeket különböző települések között 4
5