Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. (3:378. ) alapító lehet bármely természetes személy vagy jogi személy A jogi személyiség kritériumai, így Cél Alapítótól való függetlenedés Szervezet és képviselet
Akarat-elhatározás Alapító okirat tartalma Egyoldalú jognyilatkozat Speciális értelmezési szabállyal (cél) Nyilvántartásba vétel Vagyoni juttatás teljesítése Alapítói jogok átalakulása!
Élete folyamán Halála esetére Öröklési szerződésben vagy végrendeletben Vagyoni részesítés vagy meghagyásként Alapítványrendelés feltételei, alapító okirat tartalmi elemei Ki hozza létre az alapítványt? Kurátor Ügygondnok Meghagyással kötelezett - jognyilatkozata pótlása Alapítvány visszamenőleges létrejötte Közérdekű meghagyás Kötelezettségvállalás közérdekű célra Közalapítvány, pártalapítvány
Kötelező (jogi személy közös szabályai is) név, cél, székhely, az alapítók pontos megjelölése, az alapítvány induló vagyona, az egyes alapítók általi vagyoni juttatások, a vagyon felhasználásának módja, első vezető tisztvis.t a határozott vagy határozatlan időre való létesítés, az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai, a kuratórium összetételére, működésére, jogállására (díjazására) vonatkozó szabályok. Lehetséges az alapítói jogok a.-i szerv hatáskörébe utalása, átruházása az alapítványhoz csatlakozásnak a megengedése (nyílt alapítvány) és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogok, gazdasági tevékenység folytatása, alapítványi szervek létesítése, működe, jogállása, az alapítók gyűlésének működése az alapítvány képviselete, a kedvezményezettek köre, az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon jogosultjának megnevezése. Belső jogi személy létrehozása
Formanyomtatványon Alapító kérelmére A bíróság megvizsgálja név (civiltv. szabályai!) Cél (közérdekű vagy magánérdekű) Magánérdekű alapítványok, családi alapítvány Cél védelme (al.ok. mód) Vagyon Vagyon védelme (al.ok., mód) Visszaélésszerű felhasználás kizárása (kedvezményezetti kör, megszűnt alapítvány vagyona)
az alapító okirat létrehozására, az alapítvány szervei kijelölésére; az alapítvány nyilvántartásba vétele illetve változásbejegyzési eljárás kezdeményezésére; az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésére; az alapító okirat módosítására (korlátok között); a kuratórium működésének ellenőrzésére, a felügyelő bizottság beszámoltatására; a kuratórium visszahívására, ha az alapítvány célját veszélyezteti; nem többségi jelleggel, de a kuratóriumban való részvételre; szétválásának, más alapítvánnyal való egyesülésének elhatározására; az alapítvány megszűnését követően a fennmaradó vagyonról való rendelkezésre(korlátok mellett); az alapítói jogokról való rendelkezésre, úgymint más személy(szerv) kijelölésére, e jogok átruházására. Vagyoni juttatás szolgáltatási kötelezettség Bejelentési kötelezettség
Egyes szervekre Más személyre Halála (jogutód nélküli) megszűnése esetére: kijelölés Kuratórium, bíróság Jogok és kötelezettségek átruházásának feltétele
Nyílt alapítvány - zárt alapítvány Feltéve, ha az alapítvány jellege ezt nem zárja ki Kifejezett rendelkezés alapján alapítói jogokat nyerhet Kedvezményezettként megjelölése kizárt Vagyontalanná vált alapítványok felélesztése
Az alapítók gyűlése Több alapító esetén az alapítói jogokat testületben gyakorolják Meghatározhatják az alapítók gyűlése működésének szabályait (pl. egyesület, kft.)
A kuratórium A kuratórium testületi szerv, legalább 3 természetes személyből áll. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői, törvényes képviselői. Összeférhetetlenségi szabályok. Az alapítvány ügyvezető szerve lehet egy személy, a kurátor is. Elnöke Működése Egyéb szervek, felügyelőbizottság Hatáskörelvonás tilalma
Tevékenység (effektív) Gazdasági-vállalkozási tevékenység Korlátlanul felelős tag nem lehet, alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat A vagyon védelme Kuratóriumi tag visszahívása. Al ok. mód. semmis Egyesülés, szétválás sem veszélyeztetheti (átalakulás) Vagyon vagy a vagyon hozamának felhasználása Kedvezményezettek követelése Vagyonvédelem, felelős gazdálkodás Közhasznú minősítés Egyéb bevételek: adományok, csatlakozás
Jogutódlással: egyesülés, szétválás (csak alapítványokra!) Jogutód nélkül: 1. az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; 2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy 3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. 4. Ha a határozott idő eltelt. 5. Feltétel bekövetkezett. 6. Arra jogosult szerv a megszűnését megállapította. Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt
A jogutód nélkül megszűnő alapítvány fennmaradó vagyonáról az alapító meghatározott körben rendelkezhet. Az alapító rendelkezése szerint e vagyon megilletheti a alapító okiratban megjelölt alapítót, csatlakozót, adományozót illetve ezek hozzátartozóit, de csak az általuk juttatott vagyont meg nem haladó mértékben (joggal való visszaélés tilalma) vagy az alapító okiratban megjelölt más személyt. E rendelkezés hiányában vagy ha az teljesíthetetlen, akkor a megszűnt alapítvány céljával azonos vagy ahhoz hasonló célú más alapítványt vagy egyesületet is megillethet, az alapító rendelkezése szerint. Ha az alapító nem rendelkezett vagy rendelkezése szerinti alapítvány nem fogadja el, vagy nem szerezheti meg a vagyoni juttatást, akkor Jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja: Nemzeti Együttműködési Alap
A Civiltörvény hatályba lépését követően a civilszervezet kifejezés részben felváltotta a korábbi non-profit jelzőt, amely a gazdasági-üzleti célú jogi személyektől határolta el az elsődlegesen nem gazdasági vállalkozási célból létrejött jogi személyeket. A civilszervezet kategóriája azonban nem fogja át valamennyi non-profit jellegű szervezetet. A Civiltörvény meghatározza a hatálya alá tartozó szervezeteket: az alapítványok, az egyesületek, egyéb szervezetek, a civil társaság.
az egyház a párt a non-profit gazdasági társaság állam, önkormányzat, költségvetési szerv, köztestület.
Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság). A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható. A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet. (Civiltv. 5/A. )
A Civil szervezetek a Civiltörvény rendelkezései szerint, az ott meghatározott követelmények teljesítése esetén közhasznú jogállást nyerhetnek. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. A közhasznúság nem személyiségi jogi kategória; egyfajta közjogi minősítést jelent, amely minőség elnyerése elsősorban adókedvezményekre jogosítja fel a közhasznú szervezetet (társasági adó-, helyi adó-, illeték-, vámkedvezmény, valamint szja 1%-a), továbbá annak támogatóját és a szervezet által támogatott személyt is.
Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt. Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
közjogi jogalanyok amelyek feladata állami-önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítése. A költségvetési szervek jogi személyek, melyek a társadalom közös szükségleteit kielégítő állami és helyhatósági, ill. oktatási vagy egyéb közfeladataikat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából végzik. Non-profit tevékenységük mellett azonban vállalkozási (termelő szolgáltató, értékesítő) tevékenységet főszabályként végezhetnek.
A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei látják el. A képviselő-testületet a polgármester (megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester) képviseli nyilvánvalóan magánjogi jogviszonyokban is. A megyei önkormányzat területi önkormányzat, képviselő-testületét közgyűlésnek nevezzük.
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
2011. évi CCVI. törvény Vallási közösségek: egyházak(a) és vallási tevékenységet végző szervezetek(b) (a) Országgyűlés által elismert vallási tevékenységet végző szervezet (bevett egyház) (b) Vallási tevékenységet végző egyesület
A pártok politikai-közéleti tevékenységet végző egyesületek, amelyek összetételére, gazdálkodására, vezetésére és megszűnésére az egyesület általános szabályaitól eltérő, speciális rendelkezések irányadók. Pártalapítvány
A tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.(3:63. )
Civiltörvény 2011. évi CLXXV. tv. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
Nem ütközhet az Alaptörvénybe Nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható. Fegyveres testület nem lehet Elhatárolás: egyesülés
Szövetség: olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető.; szövetség tagja természetes személy nem lehet. Másodlagos jogi személy Sportegyesületek és szövetségek Önkéntes és kölcsönös biztosító egyesület Tűzoltó egyesület Köztestület Párt Egyházak, vallási tevékenységet végző szervezetek Szakszervezet
Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.
Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
név; székhely; cél; tagok megjelölése; vagyon; első vezető tisztségviselője; a tag jogait és kötelezettségei, a tagsági jogviszony keletkezésének, megszűnésének esetei, feltételei; az egyesület szervei, azok hatásköre, a kizáró és az összeférhetetlenségi szabályokkal; a jogsértő tagi magatartás következményei vagy ezek mellőzése; a közgyűlés működésére vonatkozó szabályok; a szavazati jog gyakorlásának feltételei. belső jogi személy létrehozása
A tagsági jogviszony keletkezése A tagot megillető legfontosabb jogosultságok Az egyesület tevékenységében, rendezvényein való részvétel; a szavazati és választási jog; a tisztségek viseléséhez való jog: választhatóság. különleges jogállású tagság A tag kötelezettségei Személyes joggyakorlás (kiv. Ha nem) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Belépési nyilatkozat és annak elfogadása tagsági jogviszony megszűnése kilépés, felmondás, kizárás, halál Nem örökölhető, nem átruházható a tagsági viszony
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Közgyűlés, küldöttgyűlés Az ügyvezető szerv egy személy (ügyvezető) vagy testület is elláthatja(elnökség). Az elnökség (legalább) három tagból áll, amely az elnökét maga választja meg az elnökségi tagok közül. A felügyelőbizottság Felállítása kötelező ha a tagok száma a 100 főt meghaladja vagy több mint a fele jogi személy
ügyvezető vagy elnökség vezető tisztségviselő tag legyen (kiv.)
jogutód nélkül megszűnik, ha (általános) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti. Ezen túlmenően az egyesületet megszüntető különös körülmények: ha az egyesület megvalósította célját vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy ha az egyesület tagjainak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. jogutódlással