A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. április 12., péntek 46. szám Ára: 1036, Ft TARTALOMJEGYZÉK 69/2002. (IV. 12.) Korm. r. 70/2002. (IV. 12.) Korm. r. 71/2002. (IV. 12.) Korm. r. 72/2002. (IV. 12.) Korm. r. 73/2002. (IV. 12.) Korm. r. 17/2002. (IV. 12.) EüM r. 18/2002. (IV. 12.) EüM r. 25/2002. (IV. 12.) FVM r. 25/2002. (IV. 12.) HM r. 26/2002. (IV. 12.) HM r. 10/2002. (IV. 12.) OM r. 16/2002. (IV. 12.) PM r. 1033/2002. (IV. 12.) Korm. h. 1034/2002. (IV. 12.) Korm. h. 1035/2002. (IV. 12.) Korm. h. 1036/2002. (IV. 12.) Korm. h. 1037/2002. (IV. 12.) Korm. h. 16/2002. (IV. 12.) ME h. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, a mûködési engedélyrõl és az egyéni vállalkozás keretében végezhetõ egészségügyi szolgáltatásról................... Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés részletes szabályairól............................................... A háziorvosi mûködtetési jog megszerzésérõl és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és mûködtetési jog megszerzésének hitelfeltételeirõl szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról...... A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról................................. Az egészségügyi felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról.............................................. Egyes miniszteri rendeletek módosításáról.................. A külsõ munkavállalók munkahelyi sugárvédelmérõl szóló 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet módosításáról............. A bovin somatotropin és egyéb biotechnológiai úton elõállított somatotropinok forgalomba hozatalának tilalmáról........ A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tartós vagy ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítõ, valamint külföldi tanulmányokat folytató tagjai ellátásáról...................... A külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseirõl............... A Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjról....................... A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerûségének felülvizsgálatáról A Magyar Katolikus Egyház számára 2002. évben rendezésre javasolt ingatlanokról és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról..................................... A Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósításával kapcsolatos intézkedésekrõl szóló 1118/2001. (X. 19.) Korm. határozat módosításáról................................ A stabil vérkészítménytõl HCV vírussal megfertõzõdött veleszületett vérzékenységben szenvedõ állampolgárok egységes állami kártalanításáról szóló 1093/2000. (XI. 24.) Korm. határozat módosításáról......................................... A kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.......................... A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány létrehozásáról............................... Fõiskolai fõigazgatói megbízások megszûnésének megállapításáról és fõiskolai rektori megbízásokról.................... Oldal 3139 3149 3150 3152 3155 3156 3166 3167 3167 3179 3188 3190 3192 3198 3199 3199 3205 3205 A tartalomjegyzék folytatódik a 3138. oldalon.
3138 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal Az Országos Választási Bizottság 14/2002. (IV. 4.) OVB állásfoglalása a kampánycsend egyes kérdéseirõl................. Az Országos Választási Bizottság 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalása a választójoggal rendelkezõ fogvatartottak választójogának gyakorlásáról..................................... A Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány Alapító Okiratának 1. számú módosítása................................... A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a 2002. június 3 14-ig terjedõ idõszak II/2. földalapra vonatkozó termõföld árveréseirõl........................................... A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Veszprém Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye........ Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye......... Helyesbítés............................................. 3206 3206 3208 3209 3213 3213 3213
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3139 II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, a mûködési engedélyrõl és az egyéni vállalkozás keretében végezhetõ egészségügyi szolgáltatásról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. -a (1) bekezdésének b) pontjában, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 2. -ának (2) bekezdésében, továbbá az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az egészségügyi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 27. -ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató). (2) A gyógyszertárak mûködésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi szakfeladat: az egyes egészségügyi szakterület és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások összessége; b) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi képesítés, szakképesítés szerezhetõ; c) teljes egészségügyi szakfeladat: a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképesítéssel ellátható egészségügyi szakterülethez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége, amely magába foglalja a szakfeladat jellegétõl függõen a járóbeteg és fekvõbeteg-szakellátás keretében nyújtott aktív, krónikus, rehabilitációs és gondozói tevékenységet; az alapellátás körébe tartozó tevékenység, illetve az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképesítéssel ellátható diagnosztikai tevékenység; d) egészségügyi részfeladat: a teljes egészségügyi szakfeladaton belül szakmailag, területileg vagy idõben elkülöníthetõ, illetve részfeladaton belül külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmailag további részfeladatra bontható, és önállóan végezhetõ egészségügyi szolgáltatás; e) ellátási érdek: az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek, azonban az egészségügyi közszolgáltatása keretében más módon nem biztosítható a területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegek ellátásának biztonsága és folyamatossága; f) egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) mûködési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenõrzésére jogosult illetékes intézete; g) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, alapellátás esetén az Eütv. 152. -ának (2) bekezdése szerinti körzet székhelye, továbbá székhelynek minõsül a külföldi székhelyû egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe; h) telephely: az egészségügyi szolgáltatás folytatásának a helye az egészségügyi szolgáltató székhelyével azonos településen, de a székhelytõl különbözõ helyen; i) fióktelephely: az egészségügyi szolgáltatás folytatásának helye az egészségügyi szolgáltató székhelyén kívüli településen. Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 3. (1) Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvetõ tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezektõl eltér. (2) Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelõ épületet, helyiséget kell fenntartania az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás mûködési engedélyben meghatározott formáját. Az egészségügyi szolgáltató hivatalos nevén kívül a cégtáblán megtévesztõ elnevezés nem szerepelhet, különös tekintettel a,,klinika elnevezésre, mely csak az Ekszt. 14. -ában foglaltak szerint használható. (3) Ha az egészségügyi szolgáltató a tevékenysége végzéséhez alvállalkozót vesz igénybe, az alvállalkozó mûködési engedélyében szereplõ nevét a szolgáltatás végzésének a helyén fel kell tüntetni. (4) Annak az egészségügyi szolgáltatónak, amely nem folyamatos betegellátást végez, a szolgáltatás helyén elhelyezett
3140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett teljes egészségügyi szakfeladatot és részfeladatot, a rendelési idõt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. (5) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett egyéb egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelmûen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás rendelkezésre állás idejét. 4. Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg által térítendõ díj ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat a betegek számára hozzáférhetõ módon hozza nyilvánosságra. A szolgáltatás teljesítése elõtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatás díjának és az esetlegesen felmerülõ egyéb költségek várható mértékérõl. Egészségügyi tevékenységet végzõ személy alkalmassági vizsgálata 5. (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében egészségügyi tevékenységet végzõ személy a tevékenységét akkor kezdheti meg, illetve akkor folytathatja, ha az alkalmassági vizsgálaton megfelelt. (2) Az alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl rendelkezõ külön jogszabály szerint kell lefolytatni. A külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak tekintetében. (3) Az egészségügyi szolgáltatónál az Ektsz. 21. -ának (1) bekezdése, valamint 24. -ának (3) bekezdése alapján orvosi, illetve gyógyszerészi tevékenység ellátására vonatkozó szerzõdéssel foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatát a szervezett munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni azzal, hogy a munkáltatói feladatokat a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató látja el. (4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó nem szervezett munkavégzés keretében egészségügyi szolgáltató tevékenységet végzõ személy alkalmassági vizsgálatát elsõ fokon a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OMFI) által kijelölt, területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek szakorvosai végzik. Az OMFI a kijelölt szakellátó helyek jegyzékét az Egészségügyi Közlönyben közleményként közzéteszi. Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát az Országos Orvosszakértõ Intézet végzi. Az elsõ és másodfokú vizsgálat eseti térítési díja megegyezik a munkáltató által külön jogszabályban meghatározottak szerint fizetendõ,,b foglalkozás-egészségügyi osztály esetében évente egy fõre fizetendõ díjjal. Az alkalmatlanság, illetve korlátozott alkalmasság megállapításáról értesíteni kell a mûködési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságot. (5) A (2) bekezdésben hivatkozott jogszabályban megjelölt személyeken kívül soron kívüli alkalmassági vizsgálatot rendelhet el az egészségügyi hatóság is. Felelõsség a betegnek okozott kárért 6. A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által orvosi tevékenység végzésére vonatkozó szerzõdéssel foglalkoztatott szabadfoglalkozású orvos, gyógyszerész, az Ekszt. 21. -ának (1) bekezdése szerinti egyéni egészségügyi vállalkozó orvos, szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, orvosigyógyszerészi praxisközösség, szabadfoglalkozású gyógyszerészi munkaközösség és alvállalkozó vagy az általuk alkalmazott személy tevékenysége okozta a betegnek, illetve hozzátartozójának. Egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedély 7. (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására ha törvény másként nem rendelkezik az e rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató jogosult. Mûködési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szabadfoglalkozású orvos, gyógyszerész, szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, orvosi-gyógyszerészi praxisközösség és szabadfoglalkozású gyógyszerészi munkaközösség tagja és ezek alkalmazottai. (2) Az egészségügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító a) egészségügyi szolgáltatói mûködési engedélyt, b) egészségügyi szolgáltatást nyújtó alvállalkozói mûködési engedélyt (a továbbiakban: alvállalkozói mûködési engedély),
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3141 c) egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedélyt adhat ki. (3) Az egészségügyi szolgáltató egy mûködési engedéllyel rendelkezhet. A (2) bekezdés szerinti mûködési engedély az adott egészségügyi szolgáltató tevékenységétõl függõen különbözõ típusú mûködési engedélyt is magában foglalhat. (4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a teljes egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot alvállalkozói szerzõdés keretében nyújtja, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeket az egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó együttesen is biztosíthatja. (5) Az egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó a tevékenységét csak érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdés birtokában kezdheti meg és folytathatja. Ha a felelõsségbiztosítási szerzõdés bármely okból megszûnik, az egészségügyi szolgáltató, illetve alvállalkozó köteles azt haladéktalanul bejelenteni a mûködési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak, egyúttal bemutatva az új felelõsségbiztosítási szerzõdést. (6) A mûködési engedély birtokában sem jogosult az egészségügyi szolgáltató egészségügyi szolgáltatás nyújtására, ha jogszabály az adott egészségügyi szolgáltatás létesítéséhez, megkezdéséhez, illetve folytatásához olyan további feltételeket ír elõ, amelyeket az egészségügyi szolgáltató nem teljesít. Engedélyezési eljárás 8. (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a mûködési engedély kiadása az ÁNTSZ feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) Az alapellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, otthoni szakápolás keretébe tartozó szolgáltatások nyújtására jogosító mûködési engedélyezési eljárást az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes ÁNTSZ városi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: városi intézet) folytatja le, a mûködési engedély kiadása kérdésében a városi, fõvárosi kerületi tisztifõorvos (a továbbiakban: városi tisztifõorvos) dönt. (3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szolgáltatások nyújtására jogosító mûködési engedélyezési eljárást az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fõvárosi intézete (a továbbiakban: megyei intézet) folytatja le, a mûködési engedély kiadása kérdésében a megyei, fõvárosi tisztifõorvos (a továbbiakban: megyei tisztifõorvos) dönt. (4) Amennyiben a szolgáltató a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó szolgáltatást is nyújt, a mûködési engedélyezési eljárást mindkét ellátási formára vonatkozóan a megyei intézet folytatja le, a mûködési engedély kiadása kérdésében a megyei tisztifõorvos dönt. Ebben az esetben a mûködési engedély kiadásáról a megyei intézet értesíti az alapellátási tevékenység szerint illetékes városi intézetet a mûködési engedély egy példányának megküldésével. (5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ szolgáltató a tevékenységi körét a (3) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységgel kívánja bõvíteni, a módosítás iránti kérelmét benyújthatja a városi intézethez is, amely 3 munkanapon belül a kérelemmel együtt az egészségügyi szolgáltató iratanyagát az illetékes megyei intézethez továbbítja. A megyei intézet az engedélyezési eljárást lefolytatja, és a megyei tisztifõorvos dönt a mûködési engedély kiadásáról. (6) A fegyveres erõk és rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén az illetékes egészségügyi hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek szakmai szervével együttmûködve folytatja le az engedélyezési eljárást. 9. (1) A mûködési engedély kiadása iránti kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifõorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám vagy alapító okirat), képviselõje nevét, elérhetõségét, a képviselet jellegét, tartalmát, b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévõ létesítményben végzi a tulajdonos nevét, székhelyét, c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési idõt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét, d) az ellátni kívánt egészségügyi szakfeladat megnevezését, nyilatkozatot az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétérõl, e) amennyiben az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel kíván mûködni a tervezett ellátási körzetet, f) az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel szándékát és módját, g) annak megjelölését, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen szakfeladatra kíván alvállalkozót igénybe venni, feltüntetve azt is, milyen formában biztosítják a személyi és tárgyi feltételeket, vagy utalást a szerzõdésre, ha errõl ott rendelkeznek, h) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
3142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám (3) A kérelemhez mellékelni kell a) feladatellátási, feladatátvállalási, alvállalkozói szerzõdés esetén a szerzõdést vagy elõszerzõdést, b) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelõsségbiztosítási szerzõdése másolatát. (4) Egyéni vállalkozónak a mûködési engedély iránti kérelemhez a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok mellett mellékelnie kell az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásába vételérõl szóló igazolvány másolatát, amelynek alapján az engedélyezõ egészségügyi hatóság beszerzi a mûködési nyilvántartás vezetõjétõl a kérelmezõ képzettségének, szakképzettségének megfelelõségére, mûködési nyilvántartásának érvényességére vonatkozó adatokat. (5) Ha az egészségügyi szolgáltató új mûködési engedélyt kér és egyidejûleg egészségügyi közszolgáltatás végzésére alvállalkozói szerzõdést köt, úgy a szolgáltató mûködési engedélyét és az alvállalkozói mûködési engedélyt egy eljárásban kell elbírálni. 10. (1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a tevékenységét egészségügyi intézményben alvállalkozóként kívánja végezni, alvállalkozói mûködési engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: alvállalkozói kérelem) nyújt be. Az alvállalkozói kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifõorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé. (2) Az alvállalkozói kérelem tartalmazza a) az alvállalkozást folytatni kívánó egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám vagy alapító okirat), képviselõje nevét, elérhetõségét, a képviselet jellegét, tartalmát, b) annak az egészségügyi szolgáltatónak a nevét, székhelyét (telephelyét, fióktelephelyét), mûködési engedélye számát, ahol az alvállalkozó egészségügyi szolgáltató tevékenységét végezni kívánja, c) az ellátni kívánt egészségügyi szakfeladat (teljes egészségügyi szakfeladat és részfeladat) megnevezését, nyilatkozatot az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétérõl, megjelölve, hogy mely feltételeket biztosítja az egészségügyi szolgáltató, illetve az alvállalkozó, d) a szolgáltatás nyújtásának helyét, és a betegek részére rendelkezésre állás idejét, e) az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel szándékát és módját, f) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. (3) Az alvállalkozói kérelemhez csatolni kell a) az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv elõzetes hozzájárulását alvállalkozó igénybevételéhez, ha az alvállalkozó egészségügyi közszolgáltatás nyújtására köt szerzõdést, b) az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó által kötött szerzõdést, elõszerzõdést, c) az alvállalkozó e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelõsségbiztosítási szerzõdése másolatát. (4) Egészségügyi közszolgáltatás nyújtására jogosító alvállalkozói mûködési engedély nem adható olyan szolgáltató számára, amely a közszolgáltatást az alvállalkozóval kötött további alvállalkozói szerzõdéssel kívánja ellátni. 11. (1) Az engedélyezési eljárás során az egészségügyi hatóság helyszíni vizsgálatot végez. Amennyiben az engedélyezõ egészségügyi hatóság a megyei intézet, úgy a helyszíni vizsgálat lefolytatására felkérheti az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes városi intézetet. Ha az egészségügyi szolgáltató fióktelephelye az engedélyezõ egészségügyi hatóság illetékességi területén kívül esik, a helyszíni vizsgálat lefolytatása érdekében az engedélyezõ egészségügyi hatóság megkeresi a fióktelephely szerint illetékes megyei vagy városi intézetet. (2) A helyszíni vizsgálat során ellenõrizni kell, hogy a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakfeladatra vonatkozó az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek, b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e az építésügyi, szakmai és közegészségügyi elõírásoknak, c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a mûködéshez szükséges egyéb szakhatósági hozzájárulásokkal, engedélyekkel. (3) Az egészségügyi szolgáltatást alvállalkozói szerzõdéssel nyújtó egészségügyi szolgáltató és az alvállalkozó együttesen is biztosíthatja a (2) bekezdés szerinti követelményeket. (4) Az egészségügyi hatóság vizsgálja, hogy az alvállalkozói szerzõdés megfelel-e a jogszabályoknak. Az egészségügyi részfeladat alvállalkozásba adása esetén az egészségügyi hatóság a szakfelügyelet útján vizsgálja, hogy az alvállalkozói szerzõdés szerinti szolgáltatás az egészségügyi közszolgáltatás egységes színvonalát, folyamatosságát és biztonságát nem veszélyezteti-e. 12. (1) A 11. (1) bekezdés szerinti helyszíni vizsgálat idõpontjáról a vizsgálatot megelõzõen 5 munkanappal értesíteni kell a kérelmezõt.
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3143 (2) A vizsgálatról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyben az ellátni kívánt teljes egészségügyi szakfeladatra vagy egészségügyi részfeladatra alvállalkozás esetén a 11. (4) bekezdést is figyelembe véve külön-külön rögzíteni kell a vizsgálat megállapításait. A jegyzõkönyvet a helyszíni vizsgálatot végzõkön kívül a vizsgálat során jelen lévõ kérelmezõ vagy bejelentett képviselõje, illetve írásban meghatalmazott képviselõje, ennek hiányában a helyszínen lévõ felelõs vezetõje írja alá azzal, hogy a jegyzõkönyvben foglaltakkal kapcsolatban észrevételeket tehet. (3) Ha a helyszíni vizsgálatot nem a 11. (1) bekezdése szerinti engedélyezõ egészségügyi hatóság folytatta le, a jegyzõkönyv eredeti példányát a helyszíni vizsgálatot végzõ intézet 3 munkanapon belül megküldi a kérelmet elbíráló egészségügyi hatóságnak. 13. (1) A városi vagy megyei tisztifõorvos a kérelem és a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján, ha az egészségügyi szolgáltató a) maradéktalanul megfelel a 11. (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek a mûködési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelõen, b) csak egyes teljes egészségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat tekintetében felel meg a 11. (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek, a mûködési engedélyt ezekre a teljes egészségügyi szakfeladatokra vagy egészségügyi részfeladatokra adja meg. (2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a 11. (2) és (4) bekezdés szerinti követelményeknek, a mûködési engedély iránti kérelmet a 14. (1) bekezdésben és a 15. (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a városi vagy megyei tisztifõorvos határozatban elutasítja. 14. (1) Ellátási érdekbõl a megyei vagy városi tisztifõorvos egészségügyi közszolgáltatást nyújtó, már mûködõ egészségügyi szolgáltató részére a helyszíni vizsgálat során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére adott határidõ egyidejû kitûzésével ideiglenes mûködési engedélyt adhat. (2) A hiányosságok megszüntetésére kitûzött határidõ legfeljebb az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott idõpontig terjedhet. (3) Az ideiglenes mûködési engedély a (2) bekezdés szerint meghatározott határidõt követõ 4. hónap 1. napjáig érvényes. (4) Ha az egészségügyi szolgáltatást nyújtó költségvetési szervet a helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. -a (1) bekezdésének c) pontja szerint megszünteti vagy átszervezi, és a feladat ellátására új szervezetet hoz létre, illetve a miniszter a 91/A. -a szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó központi költségvetési szervet megszünteti, és új szervezetet hoz létre, akkor az új szervezetet, valamint az Ekszt. szerint feladat-ellátási szerzõdést kötõ egészségügyi szolgáltatót az ideiglenes mûködési engedélyre való jogosultság szempontjából már mûködõ egészségügyi szolgáltatónak kell tekinteni. Az ideiglenes mûködési engedélyben a hiányosságok megszüntetésére a) alapellátás esetén legfeljebb 6 hónapig, b) járóbeteg-szakellátás esetén legfeljebb egy évig, c) fekvõbeteg-szakellátás esetén legfeljebb három évig terjedõ határidõ adható, feltéve, hogy ez az idõtartam nem haladja meg az egészségügyi miniszter rendeletében a személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételek teljesítésére meghatározott idõpontot. (5) A (4) bekezdésben meghatározott határidõ egy alkalommal hosszabbítható meg, legfeljebb az ott meghatározott idõtartamig. (6) Ha az egészségügyi szolgáltató az ideiglenes mûködési engedély alapjául szolgáló hiányosságokat a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint pótolta, a városi vagy megyei tisztifõorvos az ideiglenes mûködési engedély visszavonása mellett mûködési engedélyt ad ki a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül. (7) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató mûködési engedéllyel rendelkezik, az alvállalkozó ideiglenes mûködési engedélyt nem kaphat. Ha az egészségügyi szolgáltató ideiglenes mûködési engedéllyel rendelkezik, az alvállalkozó is ideiglenes mûködési engedélyt kap. 15. (1) Ha az egészségügyi szakfeladatra nincs meghatározva szakmai minimumfeltétel ennek kiadásáig az egészségügyi szolgáltató kérelemre átmeneti mûködési engedélyt kaphat. A minimumfeltétel megjelenését követõen az egészségügyi hatóság illetékes városi vagy megyei intézete az egészségügyi szolgáltató kérelmére 60 napon belül az átmeneti mûködési engedélyt felülvizsgálja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a minimumfeltételeknek megfelel, a városi vagy megyei tisztifõorvos az átmeneti mûködési engedély visszavonása mellett mûködési engedélyt ad ki. (2) Ha az egészségügyi szolgáltató a minimumfeltételek hatálybalépésétõl számított 60 napon belül nem kéri az
3144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám átmeneti mûködési engedélye felülvizsgálatát az engedély a 60. nap lejártával érvényét veszti. 16. (1) A mûködési engedély formáját az ÁNTSZ országos tisztifõorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé. (2) A mûködési engedély tartalmazza a) az egészségügyi szolgáltató 9. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, b) az egészségügyi szolgáltató által végezhetõ egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat megnevezését, az ellátás formáját, c) ha az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel mûködik a területi ellátási kötelezettség pontos megjelölését, d) az egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat ellátásának pontos helyszínét (telephely, fióktelephely, részleg, osztály elhelyezése), e) az egyes (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat ellátása személyi feltételeinek teljesítéséhez szükséges felsõfokú szakirányú szakképesítését, illetve a 27. (4) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében amennyiben ilyen személyt alkalmaz az egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ szakdolgozó nevét, f) a rendelési idõt és a rendelkezésre állás idejét, g) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az egészségügyi tevékenység TEÁOR számát. (3) Az egészségügyi szolgáltató mûködési engedélyében a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az egészségügyi szolgáltatói tevékenység ellátásában közremûködõ alvállalkozót, illetve azt, hogy az egészségügyi szolgáltató mely más egészségügyi szolgáltató tevékenységében mûködik közre alvállalkozóként. (4) Az egészségügyi hatóság a mûködési engedély egy példányának a megküldésével értesíti a) a kérelmezõ egészségügyi szolgáltatót, b) feladatellátási, feladatátvállalási és alvállalkozói szerzõdés alapján kért mûködési engedély esetén az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szervet, c) alvállalkozói szerzõdés alapján kért mûködési engedély esetén azt az egészségügyi szolgáltatót, amely az alvállalkozót igénybe veszi, d) a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt, e) az egészségügyi szolgáltatók és a mûködési engedély nyilvántartását vezetõ szervet, f) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a mûködési nyilvántartás vezetõjét. (5) Ha a mûködési engedély a 8. (3) bekezdés szerint kerül kiadásra, az egészségügyi hatóság a mûködési engedély egy példányának a megküldésével értesíti az egészségügyi szolgáltató telephelye, fióktelephelye szerint illetékes városi intézetet. Mûködési engedély módosítása 17. (1) Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a mûködési engedély kiadásának feltételeit, illetve a mûködési engedélyben szereplõ adatokat, köteles elõzetesen írásban bejelenteni az egészségügyi hatóságnak. Az elõre nem tervezhetõ eseményeket, azok észlelését követõ 3 munkanapon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a mûködési engedélyben szereplõ adatokat, a bejelentéssel egyidejûleg kérni kell a mûködési engedély módosítását. (2) A külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételek, illetve az ideiglenes vagy átmeneti mûködési engedélyben elõírt feltételek határidõre történõ megvalósítását az ideiglenes vagy átmeneti mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató bejelenti az egészségügyi hatóságnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az engedélyezõ egészségügyi hatóság helyszíni vizsgálat lefolytatásával, illetve amennyiben a bejelentés jellegébõl adódóan az nem szükséges, annak mellõzésével a) a bejelentést írásban tudomásul veszi, vagy b) a mûködési engedélyt módosítja, vagy c) a mûködési engedélyt visszavonja. (4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén a helyszíni vizsgálat lefolytatása nem mellõzhetõ, azt az egészségügyi hatóság a bejelentéstõl számított 90 napon belül végzi el, és annak eredménye alapján meghozza a (3) bekezdés szerinti intézkedést. (5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott határidõ lejártát követõen legfeljebb a 14. (4) bekezdésében megjelölt határidõig jogosult egészségügyi szolgáltatás nyújtására, kivéve, ha az egészségügyi hatóság a mûködési engedélyt visszavonja. (6) A változások bejelentésére, illetve a mûködési engedély módosítására vonatkozó kérelem formáját az ÁNTSZ országos tisztifõorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé. (7) A mûködési engedély módosításáról értesíteni kell a 16. (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat és egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az illetékes körzetközponti jegyzõt. Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetése 18. (1) Az egészségügyi közszolgáltatást végzõ szolgáltató a mûködési engedélyében szereplõ bármely (teljes) egész-
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3145 ségügyi szakfeladat vagy egészségügyi részfeladat ellátásának szüneteltetését köteles legalább egy hónappal elõbb bejelenteni az engedélyezõ egészségügyi hatóságnak. Az egészségügyi szolgáltatónak az elõre nem tervezhetõ szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétõl számított 3 munkanapon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak. (2) Az egészségügyi közszolgáltatást nem végzõ szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható idõtartama a három hónapot meghaladja. (3) A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdõ és a várható befejezés idõpontját. Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi hatóságnak. ügyi hatóságot. Egyéb hiányosság esetén intézkedést kezdeményez a mûködési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnál. 20. (1) Az egészségügyi szolgáltató ellenõrzését az ÁNTSZ Országos Tisztifõorvosi Hivatal útmutatója szerint, a megyei intézetek által készített éves munkatervben foglaltak alapján, összehangoltan kell lefolytatni. (2) Az egészségügyi hatóság illetékes szerve soron kívüli ellenõrzést folytat le rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálására. A mûködési engedély visszavonása Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenõrzése 19. (1) Az egészségügyi szolgáltató mûködési engedélyében foglaltak szerinti mûködését az egészségügyi hatóság rendszeresen ellenõrzi. Az ellenõrzés során szükségessé váló helyszíni szemle lefolytatása érdekében az egészségügyi hatóság megkeresheti az egészségügyi szolgáltató telephelye, fióktelephelye szerinti megyei vagy városi intézetet. (2) Amennyiben az ellenõrzés megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre a mûködési engedély kiadásakor meglévõ feltételek, a mûködési engedélyt kiadó tisztifõorvos határidõ tûzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére, b) az egészségügyi szolgáltató a mûködési engedélyben megjelölt teljes egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot a mûködési engedélyben foglaltaktól eltérõen látja el, a mûködési engedélyt kiadó tisztifõorvos határidõ kitûzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelõ mûködtetésre, c) a szolgáltatás nem felel meg a közegészségügyi elõírásoknak, a tisztifõorvos megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket. (3) Az egészségügyi szolgáltató fióktelephelye ellenõrzésére a fióktelephely szerint illetékes városi intézet is jogosult. A városi intézet a fióktelephely ellenõrzésrõl készült jegyzõkönyv egy példányát 8 napon belül megküldi az engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére. (4) Az egészségügyi hatóság a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok esetén saját hatáskörben intézkedik, és errõl értesíti a mûködési engedélyt kiadó egészség- 21. (1) Az egészségügyi hatóság a mûködési engedélyt visszavonja, illetve a mûködési engedélyben szereplõ egyes (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot törli, ha a) az egészségügyi szolgáltató már nem felel meg a mûködési engedélyhez szükséges feltételeknek, és a kitûzött határidõre a hiányosságokat nem szüntette meg, b) az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a mûködési engedélyben foglaltaknak megfelelõen végzi, és a kitûzött határidõre sem tett eleget a mûködési engedélyben foglaltaknak megfelelõ mûködtetésre, c) az egészségügyi szolgáltató a mûködési engedélyben nem szereplõ (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt, és a kitûzött határidõre sem kérte a mûködési engedélye módosítását, d) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel, e) az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét, f) a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti, g) az egészségügyi szolgáltató ismételt felszólításra sem tett eleget a 17. (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének, h) azt az egészségügyi szolgáltató kéri, i) az egészségügyi szolgáltató megszûnik, j) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, k) az egyéni vállalkozót az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásából törölték. (2) A mûködési engedélyt vissza kell vonni, ha a visszavonásra okot adó körülmény az egészségügyi szolgáltató valamennyi tevékenységével szemben fennáll.
3146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám (3) A (teljes) egészségügyi szakfeladatot vagy egészségügyi részfeladatot akkor kell törölni a mûködési engedélybõl, ha a visszavonásra okot adó körülmény csak egyes (teljes) egészségügyi szakfeladatra vagy egészségügyi részfeladatra vonatkozóan áll fenn, és a szolgáltató egyéb teljes, illetve részfeladata a törölt tevékenység nélkül is folytatható. (4) A mûködési engedély visszavonásáról, illetve az egyes tevékenység törlésérõl a mûködési engedélyt kiadó tisztifõorvos határozattal intézkedik. A visszavonásról és a törlésrõl értesíteni kell a 16. (4) és (5) bekezdésben meghatározottakat és egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az illetékes körzetközponti jegyzõt. Nyilvántartás 22. Az ÁNTSZ az egészségügyi szolgáltatókról és a mûködési engedélyekrõl a külön jogszabály szerint nyilvántartást vezet. Eljárási díj 23. A mûködési engedély kiállításáért, módosításáért, kicseréléséért az egészségügyi szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Egyéni egészségügyi vállalkozó 24. (1) Természetes személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet a 25. (1) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozói igazolvány és egészségügyi szolgáltatás végzésére kiadott mûködési engedély birtokában folytathat (a továbbiakban: egyéni egészségügyi vállalkozó). (2) Egyéni egészségügyi vállalkozóként végezheti tevékenységét ha kormányrendelet másként nem rendelkezik különösen a szakirányú szakképesítéssel rendelkezõ orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus, gyógytornász, védõnõ, dietetikus, ápoló, optometrista, valamint egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ, az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásába bejegyzett egészségügyi szakdolgozó (a továbbiakban: egészségügyi szakdolgozó). (3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó mûködésére és felelõsségére az Ekszt. 17. -ának (2) (5) bekezdéseit kell alkalmazni. 25. (1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására jogosító egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: egyéni vállalkozói igazolvány) kérelemre az egyéni egészségügyi vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzõ adja ki az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására vonatkozó külön jogszabályban foglalt szabályok szerint, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel. (2) Egyéni vállalkozói igazolványt az a természetes személy kaphat, aki az a) Evt. alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és b) általa folytatni kívánt egészségügyi tevékenység területén egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik. (3) Egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelemhez az Etv.-ben meghatározott adatokon kívül csatolni kell az egészségügyi szakképesítés okirati igazolását és az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedélyt. Az egyéni vállalkozó által végezhetõ egészségügyi tevékenység 26. (1) Az egyéni egészségügyi vállalkozó egészségügyi szolgáltató tevékenységét a mûködési engedélyben meghatározott (teljes) egészségügyi szakfeladat vagy részfeladat keretei között folytathatja. (2) Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közremûködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában. (3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az általa foglalkoztatott, egészségügyi szolgáltató tevékenységet végzõ személynek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálattal. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkezõ személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó, vagy az általa alkalmazott megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ személy látja el.
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3147 27. (1) Az egyéni egészségügyi vállalkozó által egészségügyi szolgáltatásként ellátható külön jogszabályban meghatározott teljes egészségügyi szakfeladatok körét a melléklet tartalmazza. Gyógyszerész egyéni egészségügyi vállalkozóként a mellékletben meghatározott tevékenységet egészségügyi intézményben nem végezhet. (2) Egyéni egészségügyi vállalkozó alvállalkozói szerzõdéssel külön jogszabályban meghatározott részfeladatokat láthat el. (3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó szakorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus nem alvállalkozói szerzõdéssel az (1) bekezdésben meghatározott teljes egészségügyi szakfeladat olyan egészségügyi részfeladatát láthatja el, amelynek végzésére a külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételek szerint mûködési engedélyt kaphat. (4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéni egészségügyi vállalkozó a) az ápolási szakellátást, aa) az otthoni szakápolást, ab) az ápolási osztályon végzett betegellátást, b) a dietetikai ellátást, c) a védõnõi ellátást, ca) a körzeti védõnõi ellátást, cb) az iskolavédõnõi ellátást, d) a gyógytornát, e) a betegszállítást, f) a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi természetgyógyászati és nem-konvencionális tevékenységeket, g) a regisztrált egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ szakdolgozók által végzett betegellátási feladatot láthatja el részfeladatként. Záró és átmeneti rendelkezések 28. (1) Az orvosi magángyakorlatra, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra engedéllyel rendelkezõ személy 2002. december 31-ig folytathatja tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány nélkül. Fenti idõpontig egyéni vállalkozói igazolványát ki kell váltania, és be kell mutatnia a mûködési engedélyt kiadó ÁNTSZ intézetnek. Amennyiben az egyéni vállalkozó határidõben nem mutatja be a vállalkozói igazolványt a korábban kiadott engedély 2003. január 1-jén érvényét veszti. (2) Az orvosi magángyakorlatra, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó mûködési engedély változatlan személyi és tárgyi feltételek esetén továbbra is érvényes, amennyiben az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatása az (1) bekezdésben megjelölt határidõig megtörténik. (3) E rendelet hatálybalépése nem érinti az orvosi és fogorvosi magángyakorlat folytatásához, a miniszter által 2002. március 31-ig a képesítési követelmények alól adott mentesítést. (4) A körzetközponti jegyzõ az (1) (3) bekezdésben meghatározott személyek számára kiadott egyéni vállalkozói igazolványba az érvényes mûködési engedély alapján jegyzi be a tevékenységi kört. 29. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) A rendelet mûködési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésének napján mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató mûködési engedélyét az elsõ változásbejelentés alkalmával kell kicserélni. A kicserélés iránti kérelmet az egészségügyi hatóság 60 napon belül bírálja el. (4) Ha a betegellátó tevékenységet végzõ személy nem rendelkezik alkalmassági vizsgálatról igazolással amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik 2003. március 31-ig kell azt elvégeztetnie. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedélyekrõl szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkezõ 139/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a 49/1997. (III. 19.) Korm. rendelet és a 235/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; b) az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet és a módosításáról rendelkezõ 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. (13) bekezdés b) pontja; c) az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet és a módosításáról rendelkezõ 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. (13) bekezdés c) pontja, 4/1990. (XI. 28.) NM rendelet, 7/1991. (IV. 26.) NM rendelet 10. 11. francia bekezdése, 7/1993. (II. 19.) NM rendelet, 19/1995. (VI. 17.) NM rendelet, 11/1997. (V. 28.) NM rendelet 7. (1) bekezdése. (6) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények, illetve tevékenységek szakmai minimumfeltételeit, vala-
3148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Melléklet a 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelethez Egyéni egészségügyi vállalkozó által egészségügyi szolgáltatás formájában ellátható (teljes) egészségügyi szakfeladatok köre 1. addiktológia Szakfeladat 2. allergológiai és klinikai immunológia 3. aneszteziológia és intenzív terápia 4. audiológia 5. belgyógyászat 6. bõrgyógyászat 7. cytopatológia 8. csecsemõ- és gyermekgyógyászat 9. csecsemõ- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat 10. csecsemõ- és gyermekkardiológia 11. endokrinológia 12. érsebészet 13. fizioterápia 14. foglalkozás-orvostani (üzemorvosi) szakellátás 15. foniátria 16. fül-orr-gégegyógyászat 17. gasztroenterológia 18. geriátria 19. gyermek-gasztroenterológia 20. gyermekneurológia 21. gyermeknõgyógyászat 22. gyermek- és ifjúságpszichiátria 23. gyermekradiológia mint az egészségügyi szolgáltatók és a mûködési engedélyek nyilvántartásának szabályait rendeletben meghatározza. Sorszám Sorszám 24. gyermeksebészet 25. gyermekszemészet Szakfeladat 26. gyermek-tüdõgyógyászat 27. haematológia 28. háziorvosi ellátás 29. idegsebészet 30. igazságügyi orvostan 31. infektológia 32. iskola-egészségügyi és ifjúságvédelmi ellátás 33. kardiológia 34. kézsebészet 35. klinikai farmakológia 36. klinikai genetika 37. klinikai onkológia 38. laboratóriumi haematológia és immunológia 39. mellkassebészet 40. molekuláris genetikai diagnosztika 41. neonatológia 42. nefrológia 43. neurológia 44. neuropatológia 45. neuroradiológia 46. nukleáris medicina (izotópdiagnosztika) 47. ortopédia 48. orvosi rehabilitáció 49. orvosi laboratóriumi diagnosztika 50. orvosi mikrobiológia 51. patológia 52. plasztikai (égési) sebészet 53. pszichiátria 54. pszichoterápia 55. radiológia
2002/46. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3149 Sorszám Szakfeladat Sorszám Szakfeladat 56. repülõorvosi ellátás 57. reumatológia 58. sebészet 59. sportorvosi ellátás 60. sugárterápia 61. szájsebészet 62. szemészet 63. szívsebészet 64. szülészet-nõgyógyászat 65. traumatológia 66. tüdõgyógyászat 67. urológia 68. fog- és szájbetegségek ellátása 69. fogszabályozás 70. gyermekfogászat 71. parodontológai 72. dentoalveoláris sebészet 73. gyógyszertechnológia 74. gyógyszerellenõrzés 75. gyógyszerhatástan 76. gyógyszerkémia 77. farmakognózia és fitoterápia 78. klinikai laboratóriumi diagnosztika 79. gyógyszerellátási gyógyszerészet 80. gyógyszerügyi szervezés és igazgatás 81. radiogyógyszerészet 82. toxikológia 83. gyógyszerészi mikrobiológia 84. gyógyszer-minõségbiztosítás 85. klinikai és mentálhigiéniai felnõtt szakpszichológia 86. klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia 87. pszichoterápia 88. neuropszichológia 89. igazságügyi klinikai pszichológia 90. klinikai írásszakértõ pszichológia 91. klinikai addiktológiai szakpszichológia A Kormány 70/2002. (IV. 12.) Korm. rendelete az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdés részletes szabályairól Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 27. -ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) E rendeletet kell alkalmazni az egészségügyi szolgáltató, illetõleg a szabadfoglalkozású orvos [ideértve az Ekszt. 21. (1) bekezdésének második mondata szerinti esetet is], szabadfoglalkozású intézeti gyógyszerész (utóbbiak a továbbiakban együtt: szabadfoglalkozású orvos) között létrejövõ orvosi, illetve gyógyszerészi tevékenység ellátásáról szóló szerzõdésekre (a továbbiakban: orvosi szerzõdés). (2) E rendeletnek a szabadfoglalkozású orvosra vonatkozó elõírásait a szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, a szabadfoglalkozású intézeti gyógyszerészi munkaközösség, valamint a szabadfoglalkozású orvosi-gyógyszerészi praxisközösség (a továbbiakban együtt: praxisközösség) esetében is megfelelõen alkalmazni kell. 2. A megbízás tárgyát képezõ orvosi tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenység körét, illetve terjedelmét, továbbá az ügyeletre, illetve a készenlétre vonatkozó megállapodást az orvosi szerzõdés mellékletét képezõ feladatköri leírásban részletesen meg kell határozni.
3150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/46. szám 3. (1) Az orvosi szerzõdésben nem szereplõ helyszínen orvosi tevékenység végzésére ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik csak a szabadfoglalkozású orvos írásbeli beleegyezésével kerülhet sor. (2) Az orvosi szerzõdésben órában kifejezve pontosan meg kell határozni azt az idõtartamot, amelyet a szabadfoglalkozású orvos a szerzõdéskötõ felek választásának megfelelõen egy napon, egy héten, egy hónapban vagy egy évben az orvosi tevékenység ellátására köteles fordítani. 4. Az orvosi szerzõdésben név szerint meg kell jelölni azt az orvosi (gyógyszerészi) szakirányú szakképesítéssel rendelkezõ személyt, aki az egészségügyi szolgáltató részérõl a megbízás ellátása tárgyában a szabadfoglalkozású orvossal a kapcsolatot tartja, illetõleg vele szemben az orvosi szerzõdés módosítása és megszüntetése kivételével a jogszabályból vagy az orvosi szerzõdésbõl fakadó megbízói jogokat gyakorolja. 5. A szabadfoglalkozású orvos és az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozók munkakapcsolatára, együttmûködési kötelezettségére, illetve utasításadási jogára vonatkozóan az egészségügyi szolgáltató szervezetére és mûködésére vonatkozó belsõ szabályzatokban (pl. szervezeti és mûködési szabályzat) foglalt elõírásokat úgy kell alkalmazni, hogy a szabadfoglalkozású orvosra a beosztott orvosra irányadó elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni. b) keresõképtelensége vagy egyéb igazolt távolléte idejére az egészségügyi szolgáltató gondoskodik. 8. (1) Praxisközösség esetén az orvosi szerzõdés az Ekszt., valamint az e rendelet által meghatározottakon túlmenõen tartalmazza a) a praxisközösség tagjai közötti munkamegosztásnak a 2. szerinti pontos meghatározását, ideértve a helyettesítés kérdésének rendezését is, b) a praxisközösség részérõl az egészségügyi szolgáltató irányában kapcsolattartásra, képviseletre jogosult tag megnevezését, c) a praxisközösség által az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során alkalmazott egészségügyi dolgozói munkakörök meghatározását, s ezek feltételrendszerét. (2) A praxisközösség által alkalmazott egészségügyi dolgozók helyettesítésérõl a praxisközösség gondoskodik. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet 3. -át, 5. -át, 6. -ának (1) bekezdését, 7. -át, valamint 8. -ának (2) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a bennük foglaltak tekintetében a szerzõdéskötõ felek az orvosi szerzõdésben közös akarattal eltérõen állapodnak meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 6. (1) A szabadfoglalkozású orvos részére járó megbízási díjat közszolgáltatás nyújtása esetén az egészségügyi szolgáltató finanszírozásához igazodó módon teljesítményarányosan kell megállapítani. (2) Amennyiben a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a szabadfoglalkozású orvos díjazásáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gondoskodik, ennek tényét az orvosi szerzõdésben rögzíteni kell. 7. A szabadfoglalkozású orvos helyettesítésérõl a) fizetett szabadsága idejére a szabadfoglalkozású orvos, A Kormány 71/2002. (IV. 12.) Korm. rendelete a háziorvosi mûködtetési jog megszerzésérõl és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és mûködtetési jog megszerzésének hitelfeltételeirõl szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról Az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 3. -a (7) bekezdésének