TÁJÉKOZTATÓ Családi ellátás az EGT-tagállamokban Érintett személyi kör Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. -a alapján két csoport érintett, ezek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak. az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételek vizsgálandók. Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi. Közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt - az ügyben érintett - tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra). Főbb alapelvek Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni. Magyar vonatkozásban - a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általánosan követendő gyakorlat az, 1
hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet. Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet. Jogalapok A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó: kereső tevékenység helye szerinti tagállam, (járulékfizetés) nyugdíj folyósítása szerinti tagállam, lakóhely szerinti tagállam. Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek életvitelszerűen tartózkodik/lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé. Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell. Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság, illetve a folyósítás tekintetében - a speciális illetékesség szabályait kivéve - az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés. Lakóhely meghatározása Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye. Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével: az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama, a személy helyzete, ideértve: az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét, a személy családi állapotát és családi kötelékeit, nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét, tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását, az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát, 2
adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni. Speciális illetékesség Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve Magyar Államkincstár) hatáskörébe tartozik. Tájékoztatom, hogy az egyes közfeladatok központosítása következtében, szervezeti átalakítás miatt 2017. november 1-től az Európai Unió jogának alkalmazásával elbírált családi ellátás tárgyú ügyek a Budapest Főváros Kormányhivatalától a Magyar Államkincstár, mint speciális hatáskörű szerv feladatkörébe került át. Ilyen feladat az E411 tagállami megkeresések kitöltése, válasz adása. Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv vagy kifizetőhely rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők: Amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges: 1.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala A Győri Járási Hivatal azon esetekben illetékes eljárni, amikor az ügyfél Győr- Moson-Sopron Megyében, Komárom-Esztergom Megyében, Budapesten illetve Pest Megyében rendelkezik lakcímmel/tartózkodási címmel. cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A, levelezési cím: 9020 Győr, Pf. 131., e-mail: omrcs@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944), 2.) Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala A Szombathelyi Járási Hivatal pedig minden más megyében lakcímmel/tartózkodási címmel rendelkező ügyfél esetében illetékes. Egyéb esetben EU/EGT tagállamok érintett ügyeiben (kivéve osztrák érintettség) a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. kerületi Járási Hivatala (Családtámogatási Főosztály, Családtámogatási Osztály 5., cím: 1139 Budapest, Váci út 71., e-mail: nko.kmrig@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni. Jogszabályi háttér Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet - az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását- az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, 3
valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat. Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül. 2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek a 883/2004/EK rendelet (R.) és a R. végrehajtásáról (Vhr.) szóló 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról A törvény hatálya 2. E törvény hatálya kiterjed amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, ab) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre, ac) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, ad) az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, ae) az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, af) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték. b) a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, illetve vele együtt élő házastársára, élettársára; 4
c) az anyasági támogatás tekintetében a b) pontban foglaltakon túl a nem Magyarország területén élő, külföldön született, ca) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy cb) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott Magyar igazolvánnyal rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár. 5