Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Módosítva: 2017. 08. 25.
I. Bevezető rendelkezések Intézményünk működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történt. Az SZMSZ határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Nyitnikék Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést; b) a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 8/A, 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a Nkt. végrehajtásáról, 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (Mt), 2011. évi CXII. törv. az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelésű tanulók, iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet, 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről, 1997. XXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, 78/2003.(XI.27.) GKM-rendelet a játszótéri eszközök biztonságáról, 119/2003. (VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek és balesetbiztosításról, 308./2004.(XI.13.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól, 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről, 277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzés, 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, 2
368/2011.(XII.31.)Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára, valamint a Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata mindenkor hatályos alapító okirat 326./2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 3
II. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK ALAPJÁN AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás 1.A költségvetési szerv megnevezése: Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda 1.1.Rövidített neve: Nyitnikék Óvoda 1.2.székhelye: 1185 Budapest Fülek u 4. 1.3..Az alapító okirat száma: 22/4437-2/2017 1.4.Az alapító okirat kelte:2017. 04.11. 1.5.A költségvetési szerv alapításának éve:1976 2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv:. Megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata 2.1.székhelye:1184. Budapest, Üllői út 400 3.A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete 3.1.Székhelye:1184. Budapest, Üllői út 400 4.A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete 4.1.Székhelye 1184. Budapest, Üllői út 400 5.A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az óvoda Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre közigazgatási területén a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 6. A költségvetési szerv típusa: óvoda 7.A költségvetési szerv OM azonosítója: OM 034671 8.Az költségvetési szerv államháztartási szakágazati száma:851020 óvodai nevelés 9.Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata: Felirata: Hosszú bélyegző körbélyegző PESTSZENTLŐRINCI NYITNIKÉK ÓVODA PESTSZENTLŐRINCI NYITNIKÉK ÓVODA 1185 Budapest Fülek u.4 1185Budapest, Fülek u.4 OM:034671 OM:034671 Lenyomata: Hosszú bélyegző körbélyegző 4
10. A költségvetési szerv székhelye:pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda1185 Budapest,Fülek u.4 11. költségvetési szerv telephelye (tagintézménye): Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda Mackó kuckó tagóvodája1185. Fülek u. 2/B. 12 A költségvetési szerv feladatellátást szolgáló vagyona: ingatlan címe ingatlan hrsz vagyon feletti rendelkezési joga, vagy használati joga 1. 1185 Bp. Fülek u. 4 159264/5 rendelkezési jog a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinthasználati jog 2. 1185 Bp. Fülek u 2/b 159267 rendelkezési jog a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinthasználati jog az ingatlan funkciója, célja Intézményi óvodai nevelés Intézményi óvodai nevelés 13. A költségvetési szerv szervezete és működése: A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: közalkalmazotti jogviszony munkaviszony megbízási jogviszony,jogviszonyt szabályozó jogszabály: Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény az irányadó. Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi. V. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. 16. Maximális gyermeklétszám: 156 fő Az óvodai csoportok száma: 6 Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda (székhely): 132 fő Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda Mackó kuckó tagóvodája 24 fő 17. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Szakágazati száma, megnevezése: 851020 óvodai nevelés Ellátja 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek óvodai nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését és óvodai étkeztetést A költségvetési szerv ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, fegyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek fejlesztését 2008. szeptember 1-től. 5
Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI Óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy-és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A költségvetési szerv Kormányzati funkció szerinti megjelölése. Kormányzati funkciók száma és megnevezése: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. sz. törvény alapján óvodai nevelés. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 18. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 19. Elemi költségvetés A kiadásokra fedezetet a saját bevételek mellett a mindenkori kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosít. A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésben irányozza elő az adott évre. A költségvetés tartalmazza az önállóan működő intézmény adatait: személyi juttatások járulékok dologi kiadások felújítások egyéb felhalmozás önkormányzati támogatás 20. Költségvetés tervezéssel és végrehajtással kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik: a személyi juttatások és járulékaik tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak megfelelően és az azokhoz tartozó illetményekkel lehetséges, a dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezető tesz javaslatot, a bevételi előirányzatok tervezését a GESZ és az intézmény végzi, az intézmény költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembe vételével, 6
a felújítási előirányzatok tervezése a VÁROSGAZDA XVIII.KERÜLET NONPROFIT ZRT. műszaki igényfelmérése alapján az Önkormányzati Képviselő Testület döntése alapján kerül meghatározásra. 21. A költségvetési szerv kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai, együttműködési megállapodás Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, a gazdasági szervezet jogkörébe utalt feladatokat a Budapest Főváros XVIII. kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat látja el az államháztartásról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm rendelet 9. (5)a) pontja szerint Az intézményvezető jogosítványait, melyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el, az együttműködési megállapodás határozza meg (kötelezettség vállalás, ellenjegyzés beszerzése, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás, stb.). A fenntartó által jóváhagyott intézményi dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, a pénzkezelés, a GESZ pénzügyi szakembereivel történő egyeztetés, a kötelezettségvállalások intézése, nyilvántartása, az óvoda műszaki feladatainak megrendelése, az óvodavezető iránymutatásával, a kapcsolódó szabályzatok pontos betartásával, az óvodatitkár feladata. Mindezekről negyedévente beszámol az óvodavezetőnek. Az intézmény számára jóváhagyott bér felhasználás, a kifizetések engedélyezése az óvodavezető jóváhagyásával történik. A nyilvántartások vezetését az óvodavezető, a vezető helyettes, és az óvodatitkár végzi. 22.Bankszámlaforgalom bonyolítása Az intézmény, pénzeszközeit a GESZ 1181 Budapest Városház. U. 16. Önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli. Az óvoda, mint részben önálló intézmény számlavezetője: UniCredit Bank Zrt1052. Budapest, Szervita tér 8 Az intézmény számlaszáma: 10918001-00000129-09770007 HU73 Kártyás számlaszám: 10918001-00000129-09770014 HU78 Az intézmény adószáma: 16923962-2-43 23. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt. 24.A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. Általános vezető helyettes Tagóvoda vezető helyettes 25. Munkáltatói jogok gyakorlása: Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján jogi személy. Az óvoda vezetője a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat. 7
III. Az SZMSZ célja hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: A költségvetési szerv jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény demokratikus működésének garantálása. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Területi hatály kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Időbeli hatály kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Személyi hatály kiterjed: Az intézmény minden alkalmazottjára, az óvoda használóira, valamint az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SzMSz ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettesei munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. A szülőt, vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettesei az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. Az SzMSz a nevelőtestület elfogadása után, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás következik be, vagy ha a Szülői Szervezet, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A Szülői Közösség a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal kapcsolatban véleményt formált, illetve egyetértését fejezte ki az óvoda működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, továbbá a gyermeküket érintő személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Írásos nyilatkozatukat a záradék tartalmazza. 8
IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. 9
V. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. ÓVODAVEZETŐ Óvodavezetőhelyettes Tagóvodavezetőhelyettes Belsőértékelési csop. vezető Nevelőtestület Nevelőmunkát segítő alkalmazottak dajkák, kertész-fűtő Óvodatitkár 10
Az intézmény vezetősége, a vezető beosztású közalkalmazottak 1. Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Vezető beosztású közalkalmazottak az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott az óvodavezető. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. Vezető beosztású közalkalmazottak: Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető helyettes Szakmai munkaközösség vezető A kibővített óvodavezetés: - a fentiek és - a gyermekvédelmi felelős, A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 1.2 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. 11
Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat) a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, kötelezettségvállalás, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a fűtő-kertész munkájának közvetlen irányítása. a SNI-s és BTM-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása a Budapest, XVIII. kerületi SOFI Óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel való együttműködéssel, az óvodai feltételek megteremtésével. jogszabály alapján a minősítések elvégzése Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, 12
egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a közalkalmazottak minősítése Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete, a nevelőtestület vezetése, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, a kiadmányozási jogkör gyakorlása. 1.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.3.1. Az intézményvezetőt az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában az alábbi óvodavezető-helyettesek segítik: általános óvodavezető-helyettes, tagóvoda vezető. 1.3.2. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre szól. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre: a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását, a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, felelősök, megbízottak ellenőrzését. az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését, az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését, az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését, az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét, a HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. 13
Az óvodavezető-helyettes feladatai: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezése, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, a szülői közösség működésének segítése, a munkarend, helyettesítési beosztás elkészítése, a teljesítményértékelésben való részvétel. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. A neveléssel-oktatással lekötött óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejét, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírása tartalmazza. A tagóvoda vezető feladatai: A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A tagóvoda vezető nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. A tagóvoda vezetői megbízást, a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával, az intézményvezető adja. A megbízás időtartama maximum 5 évre szól. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a tagóvoda vezetőre: a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását, a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, felelősök, megbízottak ellenőrzését. az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését, az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését, az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését, az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét, a HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. a különös közzétételi lista kiírása, rendszeres aktualizálása A tagóvoda vezető feladatai: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezése, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása, a szülői közösség működésének segítése, a munkarend, helyettesítési beosztás elkészítése, a teljesítményértékelésben való részvétel. 14
A tagóvoda vezető munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A tagóvoda vezető feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. A neveléssel-oktatással lekötött óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejét, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírása tartalmazza. 1.4. A helyettesítés rendje: 1.4.1. Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese, teljes felelősséggel az általános óvodavezető-helyettes, valamint a tagóvoda vezető helyettes. 1.4.2. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. 1.4.3. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. 1.4.4. Az óvodavezető és általános helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. A megbízás nevelési évre szól, a műszaknak megfelelően bent tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus kötelessége a vezetői feladatok ellátása. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 1.5. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.5.1. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. 1.5.2. Az általános óvodavezető-helyettes, és a tagóvoda vezető helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 15
1.5.3. A reggel nyitástól-7.30.-ig, illetve délután 15.30-tól záráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint munkát végző óvodavezető helyettesek, óvodapedagógusok. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára, határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása, és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan, a munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület általi elismertség és tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és magas színvonalú szakmai tudással rendelkezik. A szakmai munkaközösség vezetőjére átruházott óvodavezetői feladatok, hatáskörök: a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetése, a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatok ellenőrzése, a munkaterv szerinti pedagógiai munka színvonalának megőrzése, emelése. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tartása és szervezése, a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének segítése, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, SNI-s, BTM-s, és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának segítése, javaslattétel a vezető számára a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, a munkaközösség képviselete szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül, a munkaközösségi tagok szakmai munkájának ellenőrzése. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: a szakmai innovációk összehangolása az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával, 16
a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása, beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése az éves feladatterv megvalósulásáról, a munkaközösség tevékenységéről. 1. 6. A gazdasági feladatok ellátása. 1.6.1. Az óvoda pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el. (GESZ) 1.6.2. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: A gazdasági szervezettel közösen ellátandó feladat az elemi költségvetés készítése a felügyeleti szerv iránymutatása és költségvetési rendelete alapján. A feladatok végrehajtásához szükséges kiadásokra az óvoda vezetője vállal kötelezettséget. Az óvoda készpénz és banki forgalma a gazdálkodó szervezeten keresztül bonyolódik, ennek igénylése és analitikus nyilvántartása az óvoda feladata. Az óvoda zavartalan működéséhez, beszerzési előleget vehet fel. Ennek kezelése és őrzése a szabályzatokban foglaltak szerint történik. Az elszámolások számlakísérő rovatos íven történnek, a kitűzött határidő betartásával. A teljesítés igazolása az óvoda hatáskörébe tartozik, míg a pénzügyi feladatokat a gazdálkodó szervezet látja el. Az előirányzat módosítását az óvoda vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet felé. Az óvoda könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége a gazdálkodó szervezet által teljesül. 1.6.3. A Költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, 17
b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés A belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 1.6.4. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá. Az óvodatitkár - óvodai ügyintéző feladata és jogköre: Az óvodavezető közvetlen munkatársa, önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Munkakörébe tartozó óvodát érintő gazdasági, ügyviteli feladatok, és az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak maradéktalan ellátása a jogszabályok, belső szabályoknak megfelelően, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése, az alkalmazottak munkaügyi-, bér-, adó-, és távolmaradás ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, a dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetése, maradéktalan ellátása, korrekt tanügyi, gazdálkodási adatszolgáltatás, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről, részt vesz a GESZ-szel történő rendszeres egyeztetésen, a GESZ és a vezető utasításainak megfelelő selejtezés és a leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, 18
étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése. A magasabb vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége A 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult. Az intézményben nyilatkozattételre kötelezett: óvodavezető, óvodavezető-helyettes. Az óvodavezető vagyonnyilatkozatának őrzését a fenntartó önkormányzat végzi. Nyilatkozattétel ideje: előzetes, a megbízás előtt utólagos, a megszűnés után 30 napon belül időszakos, kétévenként, az esedékesség évében június 30-ig. A nyilatkozattétel a saját, illetve a közös háztartásban élők jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről szól. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmaradásának jogkövetkezményei: a vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem adható ki a megbízás, illetve nem bízható meg az adott feladat ellátásával az, aki nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A vagyonnyilatkozat két példányban készül. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, a továbbiak teljes körű tájékoztatásáról, a nyomtatványokról és a vagyonnyilatkozat elkülönített őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. Az azonosítóval és mindkét aláírásával ellátott borítékokat csak az eljáró szerv bonthatja fel vizsgálat esetén. Ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnt, vagy új vagyonnyilatkozat készült az őrzéséért felelős személy nyolc napon belül az általa őrzött példányt visszaadja a kötelezettnek. 19
VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. 2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: óvodavezetés nevelőtestület, szakmai munkaközösség vezető nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák) 2.2. A működést biztosítók: óvodatitkár, fűtő-kertész, 3. A szülők közösségei 3.1. A szülői közösség A köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. 3.1.1. Az óvodában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZK) működik. A csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. 3.1.2. A csoportok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: 20
elnök, elnökhelyettes, 3.1.3. Az óvodai csoportok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SZK elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. 3.1.4. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleges ügyrendjéről, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. 3.1.5. A szülői közösség választmányát az óvodavezető nevelési évenként legalább egy alkalommal hívja össze és tájékoztatja az óvoda tevékenységéről, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 3.1.6. Az SZK-nak véleményezési jogköre van: a munkaterv, ezen belül az óvoda által befolyásolható nevelési év rendjének kialakításában, az SZK szülőket érintő rendelkezéseiről a házirend megállapításában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában, a fakultatív foglalkozások óvodai programjának kialakításában, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. Az SZK egyetértési jog gyakorolásának biztosítása Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan. Az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. A SZK véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát 21
3.1.7. Az óvodai SZK választmánya: A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZK választmánya. Az óvodai SZK választmányának munkájában az óvodai csoport szülői munkaközösségek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZK alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, két tag. Az óvodai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZK választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.2. A vezetők és a szülői közösség kapcsolattartási rendje 3.2.1. Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni. 3.2.2. Az óvodai SZK elnökével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. A szülők tájékoztatása: 3.2.3. Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.3. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. 3.3.1. Közvetlen tájékozódás: Az fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével 22
Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. 4. Az alkalmazotti közösség, jogai kötelességei a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő feladatokat. Az óvoda dolgozóinak munkaköreit a jogszabályok előírásai alapján megállapított, és a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza: a tevékenységi kört, feladatokat, a hatás- és jogkört, az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a munkavégzés helyét, a heti munkaidőt, a szabadság, a besorolás, járandóság adatait, a közvetlen felettes meghatározását, a munkakör ellenőrzésének jellemzőit, a munkakör szerinti alap és specifikus elvárásokat. a munkahely-, a munkavállaló-, és a munkakör megnevezését, A napi 6 órát meghaladó munkaidő esetén munkaközi szünet - 20 perc - igénybe vétele kötelező, melynek beiktatásával az óvodában töltött munkaidő 20 perccel meghosszabbodik. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. Az óvodapedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, a beosztás szerint bővül munkaközi szünettel. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét - heti 23
32 órát - gyermekcsoportjában köteles eltölteni, a fennmaradó 8 órából 4 órában neveléssel le nem kötött szakmai tevékenységet, eseti helyettesítést rendelhet el az óvodavezetője. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős szakmai munkaközösség vezető 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület 5.1.1. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 5.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: a foglalkozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át; jogszabályban meghatározott más ügyek. 5.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; csoportbeosztás, az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; az óvoda költségvetésében szakmai célokra, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; 24
az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; jogszabályban meghatározott más ügyekben. 5.1.4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.1.5. Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. 5.1.6. Értekezletek: évnyitó, évzáró értekezlet, Félévi, valamint, a munkatervben megjelölt időpontban és témában. 5.1.7. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. 5.1.7. Az óvodavezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. 5.1.8. A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. 5.1.9. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. 5.1.10. A nevelőtestületi értekezletre abban az esetben meg kell hívni az SZK képviselőjét, ha olyan témát érint, amelyben a törvény értelmében véleményezési jogát gyakorolnia kell. 5.1.11. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. 5.1.12. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; 25
a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. 5.1.13. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyv-vezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet. 5.1.14. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Pedagógiai Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a Házirend elfogadását, az éves munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását. 5.2 Szakmai munkaközösségek 5.2.1. Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. 5.2.2. A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, koordinálására évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg. 5.2.3. A szakmai munkaközösség vezető feladatai és jogköre: Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalása, javaslata kialakításához beszerzi a munkaközösség tagjainak véleményét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, 26
értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok észlelése esetén az óvodavezetőnél intézkedést kezdeményez a foglalkozási program és a munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. 5.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg. 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus, vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: óvodavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, pedagógiai eszmecserék. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról a hirdetőtáblán és írásban értesíti a nevelőket. Az óvodavezetőségének tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó óvodapedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé 27
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. 6.2. A óvodapedagógusok és a szülők Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról Az óvodavezető: A Szülői Képviselők ülésein és a szülői értekezleteken, valamint a hirdető táblán, az óvoda honlapján tájékoztatja a szülőket. Az óvodai csoportok pedagógusai: az óvodai csoport szülői értekezletén, fogadóórán, alkalmi beszélgetésen, valamint a csoportszoba melletti hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. A nevelési évben minden csoport legalább 2 szülői értekezletet tart (év elején, év végén), amelyen az óvónők csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről. Itt a szülők kérdéseikre érdemi választ kapnak a gyermekükkel foglalkozó óvodapedagógusoktól. A pedagógus közösség kizárólagosan a csoportokra kiterjedő önállósága: az egységet érintő megbeszélések szervezésére, előadások szervezésére, a rendezvények idejének meghatározására, szülők kérésére, rendkívüli fogadóórák megtartására. Az óvodavezetőt ezen ügyekben meg kell hívni, vagy értesíteni kell 6.3. A kapcsolattartás a tagintézménnyel. A tagóvoda vezetője folyamatos tájékoztatást ad az intézményben folyó munkáról. A nevelőtestületi értekezleteket, munkamegbeszéléseket a Fülek utca 4 szám alatti óvodában tarjuk. A munkatársi értekezletek a helyi speciális feladatok tükrében telephelyenként történik. A tagóvodában a munkatársi értekezleteket a tagóvoda vezetője tartja a vezető óvónővel történt előzetes megbeszélés alapján. Házi bemutatók, munkaközösségi foglalkozások mindkét helyen szervezhetők. 28
Napi kapcsolatot tartunk személyesen, mivel a tagintézmény a törzsóvoda közvetlen szomszédságában van, az udvaron átjárási lehetőség biztosított. a rendkívüli megbeszélésekről üzenő füzet útján értesülnek. 29
Alkalmazottak munkaköri leírásai Munkaköri leírás Munkáltató: Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvoda: 1185 Budapest Fülek u. 4 Joggyakorló: óvodavezető A munkavállaló neve: Oktatási azonosító: Munkaköre: óvoda vezető helyette óvodapedagógus teljes munkaidős a PP eredményes megvalósítása, megbízott felelős vezetőként segíti az óvodavezető munkavégzését, tervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, segíti az alkalmazottakmunkáját, és a jogszerű működést. Célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodás korú gyermek testi-lelki- szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása. Besorolása: Egyéb juttatások: bérmegtakarítás esetén magas szintű munkáért pénzjutalomban részesülhet, a törvényi szabályozás alapján adható természetbeni juttatásokat, és azok mértékét a fenntartó állapítja meg, munkaruha/cipő biztosítása a Munkaruha Szabályzat alapján. Helyettesítés: 30 napon belüli helyettesítést az óvodavezető, rendelhet el,írásban Munkaideje: 40 óra/hét Neveléssel oktatással kötött idő: 24 óra /hét Órakedvezmény: 8 óra/hét A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Törzsóvoda: Pillangó csoport Heti munkaideje 40 óra, az alábbi megosztásban: A neveléssel, oktatással kötött munkaidő, a csoportban eltöltendő feladatok:24 óra Kötött munkaidőn felül ellátandó vezetői feladatok 8 óra neveléssel, oktatással le nem kötött munkaidő.8 óra Munkaidő beosztása az éves munkatervben rögzítettek szerint A munkaközi szünet napi 20 perc, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. Munkakör betöltéséhez szükséges Alapkövetelmény: egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet. iskolai végzettség: óvónőképző főiskola, vezető óvodapedagógus szakvizsga Szakmai fejlődést segítő önképzési, továbbképzési elvárások: 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Képes a gyerekekkel és szüleivel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyermekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között nem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletben is betartja. Munkáltató által biztosított munkakörülmények A ruhák, személyes tárgyak biztonságos megőrzését zárható szekrény szolgálja. A tisztálkodás és a kulturált étkezés megfelelő feltételei biztosítottak. Az egészség megőrzését, komfortérzetet elősegítő tárgyi eszközök adottak. 30