INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁST KOORDINÁLÓ ORSZÁGOS TESTÜLET Iktatószám 6/2011. (XI.17.) jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNY Készült: 2011. november 17-én a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban (1054 Budapest Akadémia u. 3. 306-os tárgyaló) Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Testület ülésén Jelen vannak: a jelenléti ív szerinti (melléklet) A Testület 8 fővel határozatképes. Az ülést vezeti: Szauer Csilla elnök Jegyzőkönyvvezető: Formanek Tamás Az ülésen az állandó tagokon kívül meghívott szakértőként részt vesz Debreceni Brigitta a TÁMOP-5.4.1 kiemelt projekt szakmai vezetője. Szauer Csilla megállapította, hogy az ülésen hat napirendi pontot kell megtárgyalni. A Testület határozatképes. Napirendi pontok: 1. Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár asszony bemutatása 2. A Stratégia népszerűsítését célzó kiadvány szakmai tartalmára vonatkozó bizottsági munka ismertetése és megvitatása Előterjesztő: Szauer Csilla 3. Beszámoló a TIOP 3.4.1.A pályázatról Előterjesztő: Formanek Tamás 4. A civil szervezetek véleményének bekapcsolása a Testület működésébe Előterjesztő: Szauer Csilla 1
5. Az ágazati portál aktualizálása Előterjesztő: Szauer Csilla 6. A 1257/2011. (VII.21.) Kormányhatározat 8. pontja rendelkezik a Stratégiában megfogalmazott elvek társadalmi elfogadása érdekében nemzeti kampány indításáról, amelynek forrása a TÁMOP 5.4.1. Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása pályázat. Egyeztetés a leendő kommunikációs terv tartalmáról Meghívott szakértő: Debreceni Brigitta szakmai vezető A napirendi pontokkal kapcsolatban felvetés nem érkezett. A Testület egyhangúan elfogadta a napirendi pontokat. 1. napirendi pont Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár asszony bemutatása Szauer Csilla köszöntötte Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár asszonyt és a Testület tagjait. Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár asszony üdvözölte a jelenlevőket, melyet kölcsönös bemutatkozás követett. 2. napirendi pont A Stratégia népszerűsítését célzó kiadvány szakmai tartalmára vonatkozó bizottsági munka ismertetése és megvitatása Szauer Csilla megköszönte a kiadvány tartalmának előkészítésében való részvételt. Kérte, hogy a Testület tagjai terjesszék elő az anyaggal kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket. Rubovszky László számára a kiadvány céljának meghatározása nem egyértelmű. Az 1. pont átfogalmazását javasolja. Továbbá szükségesnek tartja, hogy a közvetett célcsoportok meghatározásában szerepeljenek az állampolgárok. A Testület tagjainak egyöntetű véleménye, hogy a többségi társadalmi szereplők fogalma magába foglalja az állampolgárokat is. Jelezte továbbá, hogy a felkérni kívánt szerzők közül hiányzik a fenntartói, önkormányzati oldal. Szauer Csilla szerint nincs akadálya további tag bevonásának, javasolta a szerző operatív részekhez történő bevonását. Pordán Ákos kiemelte, hogy prioritásként kell kezelni a célcsoport számára a pozitívumok kiemelését, ezért fontos mérlegelni, hogy milyen lehetséges veszélyei és előnyei vannak az önkormányzati oldal bevonásának. Bódy Éva elképzelhetőnek tartja, hogy még bizalom erősítő hatása is lehet ezen szempont integrálásának. Szauer Csilla javasolta, hogy a köszöntő részbe is kerüljön be a fenntartói oldal. Radványi Katalin kérte, hogy részleteiben menjen végig a Testület a kiadvány fejezetein. 2
Dr. Andráczi-Tóth Veronika felvetette, hogy a korábbi egyeztetések során a Stratégia megjelentetése is felmerült a kiadványban. A szerkezettel és a tartalommal egyetértett. Pordán Ákos jelezte hogy, mivel a dokumentum számos helyen elérhető/letölthető, ezért elegendő lenne, ha az csak CD melléklet tartalmazná a Stratégiát. Wisinger Jánosban kérdésként merült fel, hogy a Testület jövőbeli tagjai megjelennek-e majd a kiadványban. Az intézményvezetői oldal szerepeltetését szükségesnek tartja. Dr. Andráczi-Tóth Veronika jelezte, hogy január 31-ig mindennek meg kell jelennie, ezért a kiadványnak december elejére el kell készülnie. Szauer Csilla feltette a kérdést, hogy meg lehet-e csinálni ezt a dokumentumot két héten belül? Kovács Melinda jelezte, hogy a könnyen érthető változat nem tud elkészülni, csak ha rendelkezésre áll a kész anyag. Bódy Éva elmondta, hogy van lehetőség az esetleges átütemezésre. Rubovszky László vállalta, hogy további köszöntőt ír. Szauer Csilla a szakmai tartalmakat szeretné egyeztetni, az ütemezésről e-mailben történő kommunikációt javasolt. További szakmai tartalmakra vonatkozó javaslat: nem volt. A Testület egyhangúan elfogadta a kiadvány szakmai tartalmát. 3. napirendi pont Beszámoló a TIOP 3.4.1.A pályázatról Formanek Tamás beszámolt a TIOP 3.4.1.A pályázatról, amely társadalmi egyeztetése 2011. november 16-án megkezdődött. Szükségesnek tartja, hogy a jövő hét folyamán a Testület megtárgyalja magát a pályázatot és egyeztessen. A Testület tagjai által képviselt szervezetek felé jelezni kell, hogy két hétig lehet reagálni a pályázat szövegére vonatkozóan. Ismertette a pályázatban szereplő, a Testületet kiemelten érintő pontokat. A megvalósíthatósági tanulmányt jóváhagyásra április 30-ig kell benyújtani a Testülethez elektronikus és nyomtatott formátumban. Csak a Testület jóváhagyó nyilatkozatával lehet benyújtani a pályázatot. Április 30-a után a Testületnek egy hónapja van a véleményezésre. A másik nagyon fontos terület a TÁMOP 5.4.5-11/1 A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című kiemelt projekttel való kapcsolata a pályázatnak. A TÁMOP pályázat kedvezményezettje, 3 kötelező és 7 ajánlott programmal szerepel az ESZA típusú támogatható tevékenységek között. A 3 kötelező elem minden célcsoportra vonatkozik. A TÁMOP 5.4.5-11/1 pályázat keretében valósul meg a mentorok képzése és a mentorhálózat kialakítása. A mentorok nem egyforma képességekkel és tudásokkal rendelkeznek, ez szakterületekre bontható még. Bódy Éva kiegészítette az elhangzottakat azzal, hogy a pályázat előtérbe helyezi a vásárlást és az átalakítást, szemben az építéssel. Lehetőség van a lakó saját szociális közegébe való visszatérésre és a szolgáltatások ottani igénybevételére. Fontos a meglévő infrastruktúra, de az csak abban az esetben használható fel, ha az integráció megvalósul. A kiírás a Testület által meghatározott szakmai tartalmakat veszi alapul, a pályázat értékelő táblája is ezeket a szempontokat figyelembe véve került kidolgozásra. Formanek Tamás kiemelte, hogy az is a kiváltás része, ha az ellátott hazamegy és otthon más szolgáltatást vesz igénybe, ez ajánlott is. 3
Szauer Csilla elmondta, hogy a Testület által korábban megfogalmazott alapelvek mind megjelennek a kiírásban. Formanek Tamás hangsúlyozta, hogy 250 millió és 1 milliárd között mozog a megpályázható összeg, önrész nincs. A támogatás intenzitását csökkenteni kell az eladott mostani épület értékével. Bódy Éva hozzátette, hogy az IH még egyezteti a gépjárművásárlás lehetőségét. A Főosztály azt kérte, hogy ez az elem mindenképpen jelenjen meg a pályázatban, hiszen ez fontos része a szolgáltatásnak. Az IH szerint ez nem jelenhet meg a TIOP-ban. Formanek Tamás jelezte, hogy közép-magyarországi régió sajnos nem tud pályázni. Kovács Melinda biztos abban, hogy ez meg fog jelenni visszajelzésként és már most el kell gondolkozni azon, hogy erre milyen válasz adható. Bódy Éva elmondta, hogy a konstrukció általános válaszait az IH-nak kell megválaszolnia. Szorgalmazta Búcsúszentlászló példájának végiggondolását, és hozzátette, hogy sok minden múlik a Kormányhivatalokon is. Dr. Andráczi-Tóth Veronika elmondta, hogy a fővárosi szociális intézmények a főváros fenntartásában maradnak. Szentkatolnay Miklós hangsúlyozta, hogy ez az egy pályázat nem oldja meg az összes férőhely kiváltását, a Testület feladata az, hogy a következő akciótervek elkészítésével további lépéseket tegyenek a probléma kezelése, megoldása érdekében. Kovács Melinda véleménye szerint a Testület feladata annak a kommunikálása, hogy a Stratégia és a kiírás elválik egymástól. Wisinger János jelezte, hogy a nagy intézményeknél nem elegendő az 1 milliárd forint a teljes kitagoláshoz. Bódy Éva elmondta még, hogy az összes emberre eső szolgáltatást kötelező kiváltani. A meglévő férőhelyekre, saját otthonokra kell koncentrálni. A 150 fős intézménynek is van lehetősége, ha a lakások vásárlását preferálja. 150 fő feletti intézmények nem tudnak pályázni, mert nem elég a forrás ehhez. Szauer Csilla javasolta az NFÜ és az ESZA képviselőinek meghívását a következő ülésre. Az ülés időpontjára és helyszínére tett javaslat: november 23-a délelőtt, ÉTA. A honlapon meghirdetésre kerülhetne, hogy nyitott az ülés. A nyitott ülésen először meghallgatásra kerülne sor. A meghallgatást követően a felmerülő kérdésekre a Főosztály és az IH fog választ adni. Ezt az egyeztető fórumot megelőzően azonban össze kell ülnie a Testületnek. Kovács Melinda javasolja, hogy csak meghallgatás legyen. Bódy Éva szerint az IH nyitott a válaszadásra, a rugalmasabb megoldásokra. Ugyanakkor, ha az ülésnek az a célja, hogy a Testület megismerje a civilek véleményét, akkor az IH meghívását nem támogatja. Szentkatolnay Miklós a meghívást gesztusértékű nyitásként értelmezi. Továbbá fontosnak tartja, hogy a Testület megismerje azoknak a szervezeteknek a véleményét, akikkel majd a következő 30 évben együtt fog dolgozni; illetve hogy ezek a szervezetek is tisztában legyenek a Testület állásfoglalásaival. Kérdésként merült fel benne, hogy vállalható-e jelen pillanatban egy ilyen formájú beszélgetés. Formanek Tamás szerint szét kell választani a Testület és a pályázati kiíró funkciót. Kovács Melinda ezzel nem ért egyet, hiszen a Testület véleményezi a megvalósíthatósági tanulmányokat. Szentkatolnay Miklós szerint is azonosulnia kell a Testületnek a pályázati kiírással, hiszen az alapelvek közösek. Kérdés, hogy a beszélgetésnek mi lesz az eredménye. Pordán Ákos javasolja, hogy csak a Testület üljön össze, mivel a pályázati kiírás után célszerűbb egy nyitott rendezvény megszervezése és megtartása. 4
A zárt Testületi ülésre tett javaslatot a Testület egyhangúan elfogadta. 4. napirendi pont A civil szervezetek véleményének bekapcsolása a Testület működésébe Szauer Csilla a Testület három taggal való bővítését ajánlotta. Ennek értelmében, a Testület munkájában a jövőben részt venne a pszichiátriai betegek érdekvédelmének képviselője, egy fő a szociális felsőoktatás területéről, valamint a Civil Műhely megalakítását követően 1 civil delegált. Wisinger János a Civil Műhelyről érdeklődött. Szauer Csilla elmondta, hogy a Civil Műhely felállításához az FSZK infrastruktúrát biztosít, de a lehetőséget a Testületnek kell meghirdetnie. Bódy Éva hangsúlyozta, hogy a Testületnek az elindulása után ki kell vonulnia a Műhelyből. Radványi Katalin a határidő felől kérdezett. Szauer Csilla válaszában elmondta, hogy először egy elvi javaslatot kell tenni Helyettes Államtitkár Asszony felé. Itt már figyelni kell a pályázati szempontokra, az azokkal való összhangra. Az új tagok akár már januártól részt vehetnek a Testület munkájában. Szentkatolnay Miklós felhívta a figyelmet az összeférhetetlenség vizsgálatának fontosságára. A Testület egyhangúan elfogadja a Testület bővítésére tett javaslatot. Pordán Ákos és Szentkatolnay Miklós szerint szükséges lenne költségvetést rendelni a Testület működéséhez. Dr. Andráczi-Tóth Veronika szerint ez most lehetetlen. 5. napirendi pont Az ágazati portál aktualizálása Szauer Csilla elmondta, hogy a Testület teljes körű transzparenciára törekszik. Fontos, hogy minden dokumentum hozzáférhető legyen az érdeklődők számára. A Testület arra kérte a Titkárt, hogy működéshez kapcsolódó dokumentumok, jegyzőkönyvek, fogalomtár, önéletrajzok minél hamarabb kerüljenek fel a Szociális Ágazati Portálra. A tagok küldjék meg az önéletrajzukat a Titkár részére. A Testület egyhangúan elfogadta a javaslatot. 6. napirendi pont A 1257/2011. (VII.21.) Kormányhatározat 8. pontja rendelkezik a Stratégiában megfogalmazott elvek társadalmi elfogadása érdekében nemzeti kampány indításáról, amelynek forrása a TÁMOP 5.4.1. Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása pályázat. Egyeztetés a leendő kommunikációs terv tartalmáról 5
Bódy Éva elmondta, hogy TÁMOP 5.4.1 keretében a társadalmi befogadás segítése a cél. Ez egy olyan érzékenyítő program, mely nem a Stratégiához és a TIOP pályázathoz kapcsolódik. Azonban ennek keretében lehetőség van arra, hogy elkészüljön a kommunikációs stratégia terve, a következő akcióprogramban (5.4.1 folytatása) pedig a megvalósítás lenne a feladat. Alkalmat teremt az NCSSZI arra, hogy a Testület is bekapcsolódjon ebbe a munkába. A nyertes pályázónak lehetősége van arra, hogy megismerje a Testületet és munkáját és a valóságra alapuljon majd a kommunikációs stratégia és annak megvalósítása. Ez egy közbeszerzési kiírás, így világosan megfogalmazottak az elvárások. A műszaki leírás a kommunikációs kampányra vonatkozó elvárásokat tartalmazza, nem a szakmaiakat. Ezért lenne egy workshop, ahol megismerhetőek lennének a szakmai szempontok. Specifikáció alapján felmerülő kérdésekre kell majd választ adni, hiszen ezek az emberek kommunikációs szakemberek, nem szociális szakemberek. Szauer Csilla hozzátette, hogy a Testület feladata a konkrét kérdések megválaszolása. A mai nappal pedig kiválasztásra került a lebonyolító és folyamatban van a szerződéskötés. Pordán Ákos felvetette az időkeret tisztázásának kérdését. Bódy Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a Stratégia tartalmazza az ütemezést. Debreceni Brigitta elmondta, hogy az eszközök tisztázottak, a kreatív munka előkészítése zajlik majd. Ennek a lépésnek most meg kell valósulnia, mert decemberben lezárul a TÁMOP program. Kérdések: (a kiválasztott kommunikációs cég bemutatkozása után). Konkrét ötletekkel a következő alkalomra érkeznek. Kiváltás legyen a megnevezés. A kampány alapvető célja a kiváltás kommunikációja, vagy a társadalom általánosabb elfogadása? Kovács Melinda szerint erre a kérdésre lehet, hogy mindenkinek inkább egyéni válasza van. Radványi Katalin úgy gondolja, hogy a kettő összefügg, a mérték a kérdés. Ő inkább általános érzékenyítés felé hajlana, e mellé kell kapcsolni azt, hogy a mostani projekt egy megoldás az ő élethelyzetükre. Konkrétan mi a kitagolás, egyszerűen megfogalmazva Bódy Éva szerint az a cél, hogy ugyanúgy éljék az életüket, mint mi. Kovács Melindában kérdésként merült fel, hogy értelmi fogyatékosokra, pszichiátriai betegekre gondolunk, vagy pedig az összes fogyatékos emberre? Máshogy kell a kampányt lebonyolítani, ha más a célcsoport. Wisinger János úgy gondolja, hogy a kidolgozott fogalomtárat kapják meg a kommunikációs szakértők, így már sok kérdést tudnak tisztázni magukban. A társadalmat akarjuk-e ösztönözni arra, hogy segítség ezeket az embereket? Radványi Katalin szerint itt válik fontossá a célcsoport. Bódy Éva úgy véli nem baj, ha a kommunikáció minél szélesebb célcsoportot érint. Kovács Melinda a kevésbé elérhető célcsoportok elérése miatt aggódik. Bódy Éva szerint nem hagyhatók ki a többi célcsoportba tartozók sem, csak legfeljebb jobban kell koncentrálni az értelmi fogyatékos emberekre, mert esetükben kevésbé valósult meg eddig az elfogadás. A kiírásnak is két szintje van: országos érzékenyítés, helyi szintű kommunikáció. Az intézmények e nélkül nem tudnak majd boldogulni. Szauer Csilla is azt hangsúlyozta, hogy általános elvárásokat, alapelveket kell megfogalmazni a kommunikációra vonatkozóan. Felmérés, módszertani ajánlás Bódy Éva szerint abból adódik a nehézség, hogy most lett kiírva a teljes kommunikációs tevékenységre a kiírás. Kovács Melinda fontosnak tartja a fogyatékos személyek bevonását a kampány tervezésébe. A Kulcs programot ajánlja. 6
7