Környezetvédelem NGB_KM002_1

Környezetvédelem NGB_KM002_1 4. Levegővédelem 2018/2019. tanév I. félév Győrfi András phd hallgató gyorfia@sze.hu SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék

Előadás tartalma A légkör szerkezete és összetétele A légkör fizikai állapothatározói Légszennyező anyagok és forrásai Üvegházhatás Globális felmelegedés Globális felmelegedés hatásai Savas eső Szmog Ózonpajzs sérülése

A légkör keletkezése Légkör kialakulása -földi élet kifejlődése 4,5 milliárd évvel ezelőtt erősen redukáló légkör A földfelszín megszilárdulása után lehűlés Oxidáló légkör: növények életműködése O + O2 O3

A légkör összetételének alakulása

A légkör összetétele és fizikai jellemzői

A légkör A legmobilisebb szállítóközeg helyi hatások - globális léptékűvé válnak emberi egészség, városi levegő: lokális hatások savas esők: regionális probléma üvegházhatás, ózonprobléma: globális környezeti jelenség A Földet körülvevő gázterek és plazmák a bolygó gravitációs és mágneses tere tartja fogva, héjakba rendezve.

A légkör vertikális szerkezete Troposzféra Átlagos vastagsága 11 km A légkör összetételének 80 %-a a teljes légkör térfogatának 1,5 %-át elfoglaló troposzférában található Meteorológiai folyamtok Szennyeződések dinamikus színtere Léghőmérséklet világátlaga: 14 C Léghőmérséklet felfelé átlagosan 6,0-6,5 C-ot csökken km-enként Sztratoszféra Felső határa átlagosan 50 km magasságban A légkör 19 %-át sűríti az össztérfogat 5,5 %- ába Ozonoszféra Hőmérséklet: kb. -50 C-ról 0 C-ra emelkedik

A légkör vertikális szerkezete Mezoszféra Kb. 80 km magasságig A levegő hőmérséklet újra folyamatosan csökken (-120 C-ig) Nagyon alacsony a levegő sűrűsége Meteoritok Elnyeli az UV sugárzás nagy részét Termoszféra Exoszféra A hőmérséklet rohamosan emelkedik (>1200 C), Naptevékenység erős hatása (>3500 C) 500 km-ig Ritka levegő Alsó határa: 700-1500 km körülinek vélt Felső határa fokozatosan olvad bele a bolygóközi térbe Elektromágneses jelenségek

A légkör tömeg-és térfogatarányos összetétele

A légkör vertikális szerkezete

A levegő összetétele Aerodiszperz rendszer Pillanatnyi összetétele nyomás-, hőmérséklet- és magasság-függő Földtörténeti és Történelmi léptékben is módosul

A levegő összetétele Vendéggázok Vízgőz Egyenlítőnél 3-4 %-ban, mérsékelt égövben kb. 1 %-ban Légkör öntisztulása Szennyező gázok Biológiai, vulkanikus vagy légköri folyamatok Metán, kénhidrogén, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia, ózon Szilárd halmazállapotú és cseppfolyós részecskék 1. Föld és óceánok felszínéről, 2. Vulkanikus kitörések 3. Légköri reakciók eredménye

A légkör gázalkotóinak megoszlása és a tartózkodási időtartam szerinti csoportjaik

A légkör állapota és változásai Idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota, amelyet az éghajlat elemeinek adott időpontban jellemző értékei határoznak meg (hőm., légny., felhőzet, szél stb.). Időjárás: Az idő fizikai állapotának változása a téridőben - időleges, egyedi. Időjárási elemek. Éghajlat: egy földrajzi térség időjárási rendszere - általános, szabályszerű, viszonylag állandó. Meghatározza az időjárás- változás átlagát, kilengéseit, korlátait, szórását. Hatással vannak: napsugárzás, szél, Tengeráramlások, földrajzi viszonyok

A levegő fizikai állapothatározói Napsugárzás: éghajlatformáló tényező, a földi élet feltétele; a földfelszín és a légkör primer energiaforrása. Összes energia: 4 %-a UV-, 56 %-a fény-, 40 %-a infrasugárzás. Sugárzás intenzitáscsökkenése: elnyelődés (abszorpció): szóródás: visszaverődés maradék besugárzás átlagértéke: 41 %. - ez a földfelszínre ténylegesen jutó mennyiség Valóságos érték: Időtartam, anyag, alak, tájolás, hajlásszög, szín, stb.

A levegő fizikai állapothatározói Léghőmérséklet A levegő hőállapotát számszerűen jellemző fizikai alapmennyiség A napsugárzás a vízbe ~200 m-ig, a talajba ~2 m-ig hatol be Napi és évi járás Meteorológiában: napi mérések (1-2 m magasan 1, 7, 13, 19 óra) számtani középértéke a napi középhőmérséklet Hazánk évi középhőmérséklete: 11 C körüli

A levegő fizikai állapothatározói Légnyomás Szél A kiválasztott felületegység fölötti légoszlop önsúlya, 1 Pa = 1 N/m2, 1 bar = 100 000 Pa Napi és évi periodikus járás a hőmérsékletváltozás következtében Vízszintes légmozgás, a vektor iránya: ahonnan fúj 36 fokozatú szélirány-skála: meteorológia, repülés, környezetvédelem Szélsebesség: a szélmezőben mozgó levegő által időegység alatt megtett út (m/s vagy km/h) Szélskála: szélerő által kifejtett jelenségekhez rendelt értékek (pl.: Beaufort-skála 12 fokozatú)

A levegő fizikai állapothatározói Levegő nedvességtartalma Abszolút páratartalom: 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3) Telített levegő Relatív páratartalom: a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez Hőmérséklettől függően Melegben: harmat és eső Hidegben: dér és hó Hirtelen lehűléskor: dara és jég

A levegő fizikai állapothatározói Látástávolság Felhőzet mennyisége Leárnyékolja a talajfelszínt, záró rétegként

Éghajlatalakító tényezők Kozmikus és lokális jelenségek A Nap sugárzása és annak veszteségei A földrajzi szélesség A földfelszín anyaga Az óceánoktól mért távolság Az óceánok áramlatától mért távolság Tengerszint feletti magasság, felszínformák, hajlásszög, növényzet Hegyláncok légtömegmozgás-eltérítő hatása Emberi tevékenység következményei

Magyarország éghajlati jellemzői Északi mérsékelt klímaöv, éghajlata mérsékelten szárazföldi Szeszélyes, változatos időjárás Évi középhőmérséklet: 11 C körül Évi átlagos csapadékmennyiség: 580 mm Havas napok száma: 15-30 Napsütéses órák átlaga: 1700-2100 óra/év Leggyakoribb és legerősebb az ÉNy-i szél, közepes szélsebesség

A légszennyezés forrásai Légszennyező anyag Azok az anyagok, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és a környezetét kedvezőtlenül befolyásolják vagy anyagi kárt okoznak Természetes káros szennyezőanyag-koncentrációk kialakulásához nem vezetnek Mesterséges Területileg koncentráltan Korlátolt kiterjedésű térbe Ártalmatlan szintre

A környezetszennyezés primer folyamatai Emisszió Időegység alatt a levegőbe bocsátott szennyező anyagok mennyisége (mértékegysége: kg/h) Transzmisszió A légszennyező anyagok térbeli helyzete és megoszlása változik a nyílt légkörben való mozgás hatására Immisszió A légszennyező anyagok talajközelbe kerülése után kialakult levegőminőség (koncentráció, pl. g/m3)

Légszennyezést okozó emberi tevékenységek Emissziójának fajtája és mennyisége függ Emisszió Lakosság száma Tüzelőanyag fajtája és mennyisége Ipari termelés mértéke, korszerűsége Légszennyező anyagok leválasztásának foka Gépjárművek száma, műszaki színvonala Éghajlat 50 % közlekedésből 25 % iparból 25% fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik

A környezetszennyezés primer folyamatai Adott helyen és adott időpontban az immisszió a következőktől függ: az emisszióforrások koncentrációjától és intenzitásától, a tovább terjedési körülményektől (meteorológiai helyzet, topográfiai viszonyok), az emissziók fajtájától, továbbá a szennyezőanyagok átalakulási folyamataitól (pl. különféle káros anyagok reakciói egymással a napfény hatására, kondenzáció, oxidációs és redukciós folyamatok).

A légszennyező források fő típusai Pontforrás Koncentrált paraméterű források Egyértelműen meghatározható A légszennyező anyagok koncentrációja A hordozó gázok térfogatárama A környezetbe kilépő anyagok mennyisége

A légszennyező források fő típusai Területi forrás Mérések, számítások és következtetések útján meghatározható A környezetbe kerülő anyagok mennyisége A hordozó gáz térfogata és áramlási sebessége A szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága NEM határozható meg

A légszennyező források fő típusai Vonalas légszennyező forrás Meghatározható A rajtuk áthaladó forgalom nagysága A járműfajták egyedi kibocsátása Számítható A szennyező hatás mértéke

A légszennyező anyagok csoportosítása szilárd cseppfolyós gáz halmazállapotú légszennyezők koncentráció: k = mg/m3, g/m3

Környezetszennyező anyagok és forrásaik Környezetszennyező anyagok fűtőanyagok elégetésének termékei ipari háztartási, intézményi mezőgazdasági katonai tevékenységek termékei Környezetszennyező források időbeli eloszlás eredet időszakos folyamatos egyenletes időben változó ipari települési mezőgazdasági közlekedési lokalizálhatóság szerint pontszerű diffúz vonal menti kibocsátás kémiai összetétel

Gázhalmazállapotú nyomanyagok VOC: Freonok (Fluor-klor szénhidrogének): A freonok tipikus képviselői a CF2Cl2 és a CFCl3. A freonok kémiai és hőhatásnak ellenállnak, nem égnek és kevéssé mérgezőek. Gyógyszervegyészeti technológiákban műanyagok háborítására, hűtőgépek hűtőfolyadékként, a vegytisztításban és elektronikus alkatrészek tisztítására A sztratoszféra ózonrétegének lebontásához jelentős mértékben járulnak hozzá (stabilitás).

Gázhalmazállapotú nyomanyagok VOC: PAH (Policiklikus aromás szénhidrogének): Nagy molekulasúlyú, 4-7 benzolgyűrű összekapcsolódásából eredő vegyületek. Főleg a gépkocsik kipufogógázakban, a különböző szerves anyagok nagyobb hőmérsékletű (T > 700 oc) kezelésénél (égetés, elgázosítás, hőbontás stb.) képződnek. A vegyületcsalád (PAH-ok) több tagja bizonyítottan rákkeltő. Az emberre gyakorolt hatásuk (természetesen más légszennyezőkkel együttesen): fejfájás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, hányás, hasi görcsök stb.

Gázhalmazállapotú nyomanyagok VOC: Dioxinok (PCDD = Poliklórozott Dibenzó Dioxinok): Rendkívül veszélyes környezetszennyezők. Igen stabilak a környezetben, és az állati szervezetekben kummulálódnak. Forrásaik: az egyes forgalomban lévő kémiai anyagok, különböző eredetű hulladékok, fosszilis tüzelőanyagok égetése, robbanómotorok füstgázai. A zsírszövetekben raktározódnak el. A főbb toxikus tünetek: testsúlynövekedés, májkárosodás, bőrelváltozások, immunrendszer károsodás, rákbetegség

Egyéb antropogén szennyezők Kén-hidrogén (H2S): Kellemetlen szagú, mérgező gáz. Szaga olyan intenzív, hogy 1:100 000 hígításban is észrevehető. A természetben egyrészt vulkáni gázokból, másrészt a bomló szerves anyagokból származik. Az óceánok H2S kibocsátása 30-106 t/év, a szárazföldé 7-106 t/év. Ipari eredetű forrásként említhető a vegyigyárak, olajfeldolgozók, kokszolóművek és a papíripar. Etilén (C2H4): Az etilén, mint a kipufogógáz egyik alkotórésze elsősorban a városokban gyakori. Káros hatással van a növényzetre, ezen belül a növények működésére (többek között a lóherénél, dohánynál, hónapos reteknél). Kb. négyszer mérgezőbb, mint a SO2. Egyidejű jelenlétükkor hatásuk összeadódik. A virágrügyek lehullását és a kevesebb

Egyéb antropogén szennyezők Szénhidrogének (CnHm) Fő forrásuk: benzinmotorok kipufogógáza, üzemanyagtartályok, lefejtőtelepek, valamint benzinkutak (párolgási veszteség). A szénhidrogén származékok különböző vegyi üzemekből, olajfinomítókból és lakkozó üzemekből származnak. Hidrogén-fluorid (HF) Igen mérgező vegyület, ami a vegyiparból, az alumínium kohókból és az üveggyárakból került a környezetbe. A HF a gázcserenyílásokon keresztül a növények levelébe jut, nagyobb koncentrációban pusztulásukat is okozhatja. A táplálékkal az állatok szervezetébe kerülő fluoridok sántulást és bénulást idéznek elő. A tehenek szervezetébe jutó fluoridok a tejben is

Egyéb antropogén szennyezők Ózon (O3) NO2-ból és O2-ből képződik. A NO2 abszorbeálja az ultraibolya sugarakat, NO-ra és oxigén atomra bomlik. Az oxigén atomok a levegőben lévő oxigén molekulákkal ózonná alakulnak. A nagy ózonkoncentráció mindenfajta szervezet sejtjeit elpusztítja. Hatására a növényeken rozsdabarna foltok jelennek meg, a levél felszíne elszíntelenedik. Az emberben elpusztítja a tüdőszöveteket, tüdőödémát okoz, azaz a tüdőhólyagocskák vizes folyadékkal telnek meg.

A levegő öntisztulása 1. A szennyező anyag a légtérből eltávozik Ülepedés: a szennyezés durva frakciója távozik az atmoszférából Kihullás: radioaktív anyagok kikerülése a légkörből Adszorpció, abszorpció: gáznemű szennyeződések megkötése Kondenzálódás: csapadékkal kihullás Kimosódás: a csapadékhullás átmossa a légréteget 2. A szennyező anyag kevésbé ártalmas anyaggá átalakul 3. A szennyező anyag koncentrációja csökken, felhígul Diffúzió: szelek turbulens mozgásainak hatására a szennyező anyag hígul

Üvegházhatás A légkör hővisszatartó képessége. E nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. (+15 C ; -18 C) A Föld hőmérsékletét a Napból érkező rövidhullámú sugárzás és a Föld felszínéről a világűrbe távozó hosszúhullámú sugárzás energia egyensúlya határozza meg.

Üvegházhatás A Napból érkező sugárzás felmelegíti a Föld felszínét, amely igyekszik visszasugározni az energiát az űrbe. Ez a sugárzás azonban már nem hasonlít az eredetihez, mert annál sokkal hosszabb infravörös hullámokból áll, amelyet például a vízgőz és a szén-dioxid is elnyel. Így ez a sugárzás nem képes elhagyni bolygónk atmoszféráját, tovább melegítve azt. A légkör tehát hasonlóan viselkedik, mint az üvegházak teteje, visszatartja a sugárzást, s hozzájárul a Föld felszíni hőmérsékletnek további emeléséhez

Üvegházhatás

Üvegházhatás Természetes éghajlatingadozás vagy antropogén éghajlatváltozás? Üvegházhatású gázok Csapdába ejtik a földfelszín által visszasugárzott napenergia egy részét CO : az utóbbi 40 évben rohamosan nő Metán: gyarapodása 200 éve közel egyenletes egy metánmolekula 23x, tömegét tekintve 95x hatékonyabb, mint a CO2-molekula NO : gépkocsi-közlekedés és energiatermelés hatása Freonok (CFC-k): 1940-1980 rohamos növekedés, 1980: beszüntették a termelést - ózonpajzs ritkulása

Üvegházhatás A szén-dioxid-mennyiség növekedésének okai Fosszilis tüzelőanyagok égetése (40000 t/perc) Trópusi erdők felégetése (700 t/ha) Hiányzó növényzet hiányzó fotoszintézise A szén-dioxid-mennyiség alakulása 100.000 éven át 180-280 ppm Ma: 390 pp 2030-ban: 560 ppm - 2-5 C hőmérséklet-emelkedést jelent a bolygón

Üvegházhatás

Üvegházhatás

Az éghajlatváltozás trendje Közép-Európában 800-2000

Globális átlag hőmérséklet és CO2 alakulása a Földön

CO2 kibocsátási adatok

Globális felmelegedés Melegszik-e az éghajlat? Globális hőmérséklet-emelkedés mértéke 140 év alatt 0,6 C Grönland, Antarktisz, magashegységi gleccserek: jégtakarók olvadása mérhető A tengervíz hőmérséklete is emelkedik Sok vagy kevés? Jégkorszaki időszak után a felmelegedés: száz év alatt 0,3-0,6 C (6-8 C-os változás kétezer év alatt) Elmúlt 100 év melegedési üteme hasonló a jégkorszaki gyors változásokhoz

Globális felmelegedés

Globális felmelegedés hatásai Grönland, Antarktisz, magashegységi gleccserek: jégtakarók olvadása mérhető nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy. A Rohne-gleccser visszahúzódása az Alpokban 1910-2003

Globális felmelegedés hatásai A globális felmelegedés okozta Északi-sarki jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba, aminek következtében irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet az egyik legnagyobb óceáni szállítórendszer a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 C-ot is csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete. Világóceán mélytengeri és felszíni áramlásainak rendszere az ún. óceáni szállítószalag egyedüli jelentős leáramlási zónája az Atlanti-óceán északi részén található. Az áramlás jellege alapján hőmérsékleti és a sótartalombeli különbségek kiegyenlítődésére irányul. A hidegebb és nagyobb só koncentrációjú sűrűbb víz lesüllyed az észak-atlanti térségben. A globális melegedés következtében jelentős mértékben olvadó sarki jég csökkentheti a leáramlás mennyiségét és intenzitását az olvadó jég alacsony sótartalma miatt, ami elméletileg legvégső esetben akár az áramlás leállásához is vezethet, mivel magát az áramlatot a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. A tengervíz hőmérséklete is emelkedik

Globális felmelegedés hatásai

Globális felmelegedés hatásai A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. A tengerek szintje a XIX. századi értékekhez képest: + 10-25 cm. A vízszintemelkedés elsősorban a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő tengerparti területeket, például Hollandiát és Floridát érinti. Az IPCC óvatos becslése a következő 100 évre 21-70 cm-es emelkedést prognosztizál (Alexandria, Velence, Tokió, Kiotó). A hullámok magassága az Észak-atlanti térségben az elmúlt 30 évhez viszonyítva 50%-kal emelkedett. A globális felmelegedés miatt olyan helyeken tűnnek fel veszélyes kórokozók, ahol eddig még nem fordult elő, ezeken a területeken viszont még nem készültek fel a probléma kezelésére

Globális felmelegedés hatásai Az Elba 2002-es áradása

Globális felmelegedés hatásai Szélsőséges időjárás következtében egyre több az orkán, hurrikán, olyan helyeken pusztítanak, ahol korábban nem. Gyakoribbakká válnak az árvizek és belvizek. Sokféle szélsőséges időjárásfordult elő. Az USA Éghajlati Adatgyűjtő Központja által vezetett Szélsőséges Időjárási Mutatók értékei az 1970-es évek végétől folyamatosan emelkednek, a globális felmelegedés kimutathatósága óta. -pl. jelentős mértékben megemelkedett a szélsőséges felhőszakadások száma.

Globális felmelegedés hatásai

Globális felmelegedés hatásai A sivatagosodás egyfajta talajpusztulás, ami száraz, félszáraz és száraz-félnedves területeken fordul elő igen különböző tényezők eredményeképpen, beleértve a klímaváltozást és az emberi tevékenységet is. Legnagyobb károk Afrikában, Ázsiában, Észak- Amerikában (éves gazdasági kár 42 milliárd $) Természetes növényzet és talaj pusztulása Földhasználati lehetőségek beszűkülnek (mezőgazdasági használatra alkalmatlanná válik) Következmény: egyre kevesebb és terméketlenebb föld mind nagyobb igénybevétele - éhínség, népvándorlás, helyi háborúk

Globális felmelegedés hatásai

Globális felmelegedés hatásai Gyarapodik a Vörös Lista Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) -Vörös Lista. A nemzetközi szervezet, melynek 77 ország a tagja 1948 óta adja közre rendszeresen a veszélyeztetett fajok Vörös Listáját. A gyűjtemény a legnagyobb veszélyben lévő fajokat fenyegetett fajoknak nevezi, és a 3 kategóriába sorolja őket: Kihalt fajok Veszélyeztetett fajok (kihaló, végveszélyben, sebezhető) Mérsékelten veszélyeztetett és vagy nem veszélyeztetett fajok.

Globális felmelegedés hatásai Európában veszélyeztetett: az emlősök 42%-a, a madarak 15%-a és a lepkék és hüllők 45%- a. (pl. sarki róka, Ibériai hiúz, mókus fokozottan veszélyeztetettek) A biodiverzitás etikai, érzelmi, környezeti és gazdasági szempontból is fontos. Az ökológiai

Globális felmelegedés hatásai El Nino: A meleg víztömeg Dél- Amerika keleti partjainál halmozódik fel, itt okoz nagy esőzéseket. a tápanyagban gazdag víz áramlása elmarad, a halászati hozamok katasztrofálisan lecsökkennek. Miközben Indonéziában aszályos időszak következik be a monszun helyett. Emberi egészség veszélyeztetése A globális felmelegedés káros hatással van az emberek egészségére Hőhullámok áldozatai közül a legtöbb 65 év fölöttiek Hőhullám (1995, 2003): Európában, USA-ban több ezer ember halt meg szívrohamban és légúti megbetegedésekben. Franciaországban 6000-8000-re becsülték a többlet halálozásokat.

Savas esők A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között, a benne oldott széndioxid miatt enyhén savas, ph = 5-6,5 Az emberi tevékenység, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből az ipar, a közlekedés hatására azonban nagy mennyiségű kén-dioxid és nitrogén-dioxid kerül a légkörbe. A légkör vízgőzével kén- és salétromsavat képezhetnek. A szén-dioxiddal szemben a kén-dioxidból keletkezett kénsav és a nitrogéndioxidból létrejövő salétromsav akár 2,4 ph-értékű savasodást is okozhat.

Savas esők Ha a savas eső belekerül a folyókba, vagy a tavakba, csökkenti a víz ph-ját, ami nagyon veszélyes, például a halak számára. Amikor a víz ph-a 5,5-nél kisebb lesz, akkor a halak elpusztulnak, vagy betegekké válnak. A savasodás folyamata kioldja az anyagokat, amik károsak lehetnek a táplálkozási lánc felsőbb szintjein álló madarakra, emlősökre, az emberrel bezárólag. Amikor a talaj savassá válik, az alapvető ásványok (pl.: kalcium (Ca) és a magnézium (Mg)) kioldódnak, mielőtt a fák és más növények növekedésükhöz fel tudnák használni, ez csökkenti a talajok termékenységét. A veszélyes és mérgező anyagokat, mint az alumínium (Al), kioldja és ezek felhalmozódnak a talajban, ami a talajok leromlásához vezet.

Savas esők

Savas esők Közvetlen Erdők és édesvizek savasodása Szántóföldek savasodása Közvetett Növénypusztulás Embert érintő hatások Fémek, építmények, műemlékek korróziója (Magyarországon 20 milliárd Ft/év az okozott kár) Védekezés lehetőségei Olajok, szenek kéntartalmának csökkentése Magasabb kibocsátók Technológiai változtatások Meszezés Savasodást tűrő növényfajok Speciális védőborítások alkalmazása

Szmog szmog magyarul füstködöt jelent a füst apró szemeseire a levegő I páratartalma kicsapódik, ködöt alkot

Szmog (Los Angeles-i) Nyáron nem csak a hőmérséklet növekedik, hanem a talaj közeli ózontartalom is emelkedik. Az elmúlt 50 évben az ózon terheltsége a levegőnek megháromszorozódott. Ennek oka Európában első sorban az ipar és a személyközlekedés növekedése volt. A talaj közeli ózon egy kis koncentrációban egy teljesen normális része a levegőnknek, de nyári melegfrontoknál, tehát magas hőmérsékleti értékeknél (25 C-35 C) sok napsütésnél és szélcsendnél NOx-kból és szénhidrogénekből még több ózon képződik. Miközben éjjel az ózonértékek lecsökkenek, napközben ismét egészen magassá válik a koncentráció. Az ózon általában normál esetben a kiindulási anyagok levegőbe kerülése után néhány órával keletkezik. (pl. Mexikóváros, Athén, Sao Paoló) A szélirány és a levegőrétegek közti áramlási viszonyok következtében a levegő tömegek 10-100 km-es távolságba is elkerülhetnek, így előfordulhat, hogy Győrben kibocsátott anyag Budapesten okoz talaj közeli ózonnövekedést.

Szmog (Londoni) Télen az úgynevezett London-típusú szmogról beszélünk, a gőzgép elterjedésével ugyanis a XIX. századi angol fővárost sújtotta először. Magas légnyomás, magas relatív páratartalom (> 80 %), alacsony hőmérséklet (-3 C- +5 C) A hideg levegő kevesebb vizet tud megkötni, mint a meleg, ezért hamarabb kicsapódik a légkörben kavargó szén- és porszemcsékre. A Kárpát-medencében különösen megül a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója. A talaj közeli ózon azonban sok káros egészségügyi hatásokat okoz. Magas koncentrációban az ózon, mint egy nagyon agresszív izgatógáz lép fel, ami irritálja a szemet, az orrot és a torkot. A légutak és a tüdőhólyagocskák begyulladhatnak. Feszültségérzés a mellkasban köhögés és rekedtség lehetnek a következmények. Különösen veszélyeztetettek az érzékeny és beteg emberek, mint pl. az asztmások, krónikus bronchitisben szenvedők és a szív és keringési betegségben szenvedő emberek. A csecsemők és a kisgyerekek különösen érzékenyen reagálnak az ózonra. Ők többször lélegeznek egy perc alatt, mint a felnőttek. De a növényzet még sokkal jobban ki van téve ennek a veszélynek.

Az ózonpajzs sérülése Freonok és halonok (márkanevek), CFC- gázok, magyarul: klórozott-fluorozott szénhidrogének hűtőgép, palack hajtógáza, tűzoltás, habosító, habszivacs kikerülnek a légkörbe, feljutnak a sztatoszférába és a fény hatására elbomlanak 1993. július 1.: nem gyártható freon hajtógázas palack 1993 végéig: a hűtőgépgyártás és a műanyagipar egészében kiküszöbölték a freonok használatát

Az ózonpajzs sérülése

Köszönöm a figyelmet!