Betelepítések a XVIII. század elején, Gubicza gyökerek kutatása
Helytörténeti könyvek írta és szerkesztette: HUDI JÓZSEF szerkesztette: LICHTNECKERT ANDRÁS írta: VERESS D. CSABA Balatonfüred Városért Közalapítvány szervezésében megjelent könyvek
Helytörténeti könyvek írta: FODOR MIKLÓS írta: FODOR MIKLÓS írta: KOVÁTS SÁNDOR
Helytörténeti könyvek írta: BÁN FERENC írta: VERESS D. CSABA kiadta: Sólyi Önkormányzat
Helytörténeti könyvek Háztörténetek A dunántúli németek kulturális jellemzői szerkesztette: MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA MÉSZÁROS VERONIKA
A Magyar Országos Levéltár kiadványai, dvd-k
A Magyar Országos Levéltár kiadványai, dvd-k
A Magyar Országos Levéltár kiadványai, dvd-k
A Magyar Országos Levéltár kiadványai, dvd-k
Veszprém Megyei Levéltár www.veml.hu VeML Veszprém város levéltára VeML Hiteleshelyi levéltár
Veszprém Megyei Levéltárban a Zirci Apátság történetének kutatása - TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR - Régi Gazdasági Levéltára Olaszfalui iratok: - házassági szerződés, - adás-vétel, - végrendelet, - hagyaték
Honnan származnak Gubicza családok? http://epa.oszk.hu/01500/01577/00007/pdf/bmmk_1983_043-112.pdf Orosháza XVIII. századi személynévrendszere HAJDÚ MIHÁLY Gubi*; 1787: Gubi, 1794: Gubin, 1797: Gobi, Góbi. Meghatározatlan helynévből vagy szlovák eredetű. Gubica; 1777: Kubitza, 1785: Gubitza. Szlovák. *Gubics; 1747: Kubits, 1751: Gubits (VJ.). Szlovák. --------------------------------------------------------------------------- Kubica Kubitza Gubica Gubicza névhasználat Heurisztika: - Kubica, a sváb területeken a G/K átjárás, - a z betű csak Magyarországon használatos.
Zirci apátság története Gubicza családok betelepítése Sziléziából - III. Béla - 1182-ban francia ciszterci apátsága, Champagne-i Clairvaux filiájaként alapította a zirci apátságot. A török fenyegetettség miatt a szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort. - 1629-ben az alsó-ausztria lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást a zirci apátság újra élesztésére, - A zirci apátság egykori birtokait az alsó-ausztriai ciszterci rend apátja 1699-ben 31.000 ft-ért átadta a sziléziai Heinrichau ciszterci rendnek. - A betelepítéseket a zirci apát kezdeményezte 1730-as években a sziléziai ciszterci rendnél. Ekkor érkeztek a Gubicza családok Magyarországra. http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
Szilézia A legnagyobb része ma Lengyelország határain belül fekszik, kis része Csehországban és Németországban van. Szilézia az Odera felső és középső folyása mentén fekszik a Szudéták hegyvidékén.
Szilézia http://hu.wikipedia.org/wiki/f%c3%a1jl:silesia_(now).png
Szilézia A 13. század végén és a 14. század elején a sziléziai fejedelmek igen sok német telepest hívtak be. Harmincéves háború (1618-1648) befejezése után 1648-ban a Habsburgok jelentősen megerősítették a katolicizmust és sikerült rekatolizálni Szilézia lakosságának mintegy 60%-át. 1653-ban Szilézia a Szent Római Birodalom része lett, mivel Csehország maga is része volt. Szilézia a cseh korona földjei közé tartozott 1740-ig, cseh, német és lengyel királyok uralma alatt. Alsó-Szilézia lakosságának túlnyomó többsége németül beszélő evangélikus volt, beleértve a fővárost, Wroclawot is, melyet a késő középkor után Breslaunak hívtak. Voltak azonban olyan területek, például Opole környéke és Felső-Szilézia mezőgazdasági részei, ahol a lakosság nagyobb része szláv anyanyelvű és római katolikus vallású volt. Egész Sziléziát tekintve azonban a lengyelek mindössze a lakosság mintegy 30%-át tették ki. http://hu.wikipedia.org/wiki/szil%c3%a9zia#a_cseh_kir.c3.a1lys.c3.a1g_r.c3.a9sze
Osztrák Magyar Monarchia (1867-1918) térképe 1910-ben http://terkepek.adatbank.transindex.ro/
Gubicza családok Magyarországon Kubicza - Kubitza - Kubica Gubicza - Gubitza - Gubica
Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzéke 1891 Kubicza, Kubitza, Kubica, Gubicza, Gubitza, Gubica Trencsén Nyitra Olaszfalu
Neves Kubicza, Gubicza személyek - állami tisztségviselők, egyházi személyek Kubicza András (Trencsén 1701- ) Kubicza Miklós Mária Terézia király-asszonytól nemesi címet kapott 1741-ben (Trencsén) Józefa Kubicza (1906-1988) - profesora kierownika Katedry Kliniki Dermatologii Wenerologii we Wrocławiu Kubicza Vince (Melsic, Trencsén vm., 1811-Nagytapolcsány, 1872): plébános Kubicza Pál (nemes-kürti), (szül. 1816 Alsó-Szernyén - 1893 Ivanóczon) Trencsénmegye főispánja, főrendiházi tag, tanult Nyitrán, Trencsénben és Pozsonyban. Kubicza István, 1820. júl. 22. Köpösdön (Nyitram.)- 1867. kanonok és főesperes, Kubicza Pál 1824-ben Ivanóczon született. Trencsénmegye főispánja, főrendház tagja, Kubicza Lajos, sz: 1853. aug. 25. Udvarnokon (Nyitramegyében) r. kath. plébános, Gubicza István (Újkígyós, Békés vm., 1846. aug. 20.-Bp., 1940. júl.): plébános Dr. Gubicza Tádé József Budapest (1853-1899) irgalmas-rendi tag Gubicza Ferenc (1870-1945) Bakonyszentlászló 1922-1932 országgyűlési képviselő Gubicza Antal (1899-1973) Balatonfüreden esperes, pápai kamarás Gubicza Lajos (Balatonkenese, 1862 - Veszprém, 1932. márc. 22.) tanító, író
Az 1701-ben Trencsénben született Kubicza András leszármazottai
Wappenbuch MAGARORSZÁG, HORVÁT-SZLAVÓNIA ÉS ERDÉLY NAGY CÍMERKÖNYVE Nemesi cím adományozása Kubicza Miklósnak Mária Terézia király-asszonytól, 1741 A nemesi cím adományozásának leírásában található, hogy Kubicza Miklós a sziléziai tartományban harcolt.
MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH AZ 1892-1897. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL FŐRENDHÁZ TAGJAI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH AZ 1887-1892. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL
Kubica családnév gyakorisága ma Lengyelországban
Kubica Wroclaw (Szilézia) phone 214 000 találat Kubicza Nyitra telephone 427 000 találat
Kubica név gyakorisága Trencsénben Trencsén városban vezetéknév 2005-ben (az első 100 leggyakoribb vezetéknevek):.kubanková Kubankova Kubankova Kubica Kubica Kubicza Kubicová Kubicova Kubiczova Kuglerová Kuglerova Kuglerova Kukučka Kukucka Kukucska Kukučková Kukuckova Kukucskova Kuric Kuric Kuricz Kuricová Kuricova Kuriczova Lieskovan Lieskovan. Trencsén városban családnevek 2005-ben (a jelenleg használt telefonkönyvből) Krisztof Kubica Kubicza Kubicza Kubicova Kubiczova Kubiczova Kuglerova Kuglerova
GUBICZA családok kutatása Magyarországon Bakonyszentlászló Tés Olaszfalu Balatonkenese Balatonszabad i Gyula Horgos Zenta M.on az 1700-as évek elejétől (helységenként eltérő időponttól) vannak anyakönyvek