Trichoderma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek (Grapevine Trunk Diseases, GTDs) elleni védekezésben Európában A növényvédő szerek használatának helyettesítése természetbarát alternatív megoldásokkal a mezőgazdasági aggályok középpontjában állnak. Ebben a megközelítésben is, a biológiai védekezést előtérbe helyező eljárások használatát folyamatosan vizsgálják és mind a gyártók és fogyasztók is egyre inkább keresik Európa szerte. Az említett tendencia alól a szőlőtermesztés sem képez kivételt, a kiemelkedő jelentőségű szőlőbetegségek elleni védekezésre felhasználható biológiai készítmények (mint az Ampelomyces quisqualis élősködő használata a lisztharmat ellen) mellett számos biokontroll ágens hatékonyságát vizsgálták egyéb szőlőbetegségeken, mint például az esca, a botrioszfériás vagy eutípás elhalás esetén. A betegség elleni küzdelemben a Trichoderma nemzetség - melyet széleskörűen használnak számos kultúrában mind az ökológiai és mind az integrált termesztésben a kórokozók számának csökkentésére - fontos szerepet játszhat a szőlő tőkebetegségek elleni hatékony és fenntartható védekezésben is. Ebből kifolyólag a 2000-es évektől világszerte a főbb szőlőtermesztő vidékeken elkezdték vizsgálni a Trichoderma fajok használatának hatékonyságát a szőlő tőkebetegségek ellen. Antagonista Trichoderma fajok A Trichoderma fajok olyan gombák, melyek jól ismert antagonizmust mutatnak (1887 óta) számos növényi kórokozó, különösképpen a talajból fertőző kórokozók ellen. A témában végzett első vizsgálatok rámutattak, hogy a Trichoderma fajok képesek a növények gyökerét megvédeni a kórokozók fertőzésétől, illetve tisztázásra került a hatásmechanizmusuk. Részletesebben bemutatva, a Trichoderma fajok képesek kölcsönhatásba lépni a kórokozókkal: 1) antibiózissal, vagyis olyan anyagok termelésével melyeket kibocsátva (talajban, elhalt szerves anyagon, stb.) a környezetükben levő más növények életfolyamatait gátolják, beleértve a növényi kórokozókat, 2) tápanyagért való versengéssel, mivel a Trichoderma fajok ugyanazokat a tápanyagforrásokat használják, mint a kórokozók, 3) térparazitizmussal és a fertőzési területekért való versengéssel, ugyanis a Trichoderma fajok nagyon gyorsan növekednek összehasonlítva más mikroorganizmussal, 4) hiperparazitizmussal, mely a kórokozók megsemmisítését jelenti olyan, a Trichoderma fajok által termelt enzimekkel, mint a litikus enzimekkel, melyek károsak a kórokozó sejtjeire. A felsorolt hatásmechanizmusok faj- vagy akár törzs-specifikusak, melyek gén szinten vannak szabályozva. Így a Trichoderma fajok egyszerre több stratégiát alkalmaznak a kórokozók ellen, melyek hatékonysága nagyban függ a környezeti tényezőktől (hőmérséklet, páratartalom, stb.) és/vagy a szőlő fás szöveteinek fizikai, kémiai és biológiai állapotától. Trichoderma fajok a szőlő tőkebetegségei (GTDs) ellen A 2000-es évektől számos vizsgálatot végeztek a Trichoderma fajok szőlő tőkebetegségekkel szembeni hatékonyságának értékelésére. A vizsgálatok során leginkább használt kórokozók a Phaeomoniella chlamydospora és a Phaeoacremonium minimum melyek az Esca komplex kiváltásában vesznek részt, a Diplodia seriata és a Neofusicoccum parvum, melyek a fekete kordonkar elhalásért felelősek és az Eutypa lata, mely az eutípás elhalás kiváltója. Különösen az in vitro vizsgálatokat követően, a metszési sebek mesterséges megfertőzésekor vagy a növények antagonista gombákkal való kezelésekor használják a felsorolt kórokozókat abból a célból, hogy megfigyeljék a
Trichoderma törzsek képességét a GTDs kórokozók által kiváltott fertőzések csökkentésében. A vizsgálatok eredményei egységesen azt mutatták, hogy a Trichoderma fajoknak részleges a hatékonysága a szőlő tőkebetegségek elleni védekezések kiértékelésére alkalmazott módszerek szerint, mind az ültetvényekben a metszési sebeken, mind az oltványiskolában a szaporító anyag előállítás során (elkerülve az új fertőzéseket). Ezen felül a széles hatásspektrumuknak köszönhetően, a Trichoderma képes késleltetni a GTDs kiváltásában részt vevő számos kórokozó fertőzését, mivel a sebek és sérülések alatti fás szövetekben akár egy évig is életképesek maradnak. Egy élő szervezetről lévén szó, a hatékonyságát nagyban befolyásolhatják a környezeti tényezők. Különösképpen a metszési sebeken való megtelepedését és fennmaradását, ugyanis a Trichoderma fajok a sebek belső tényezőitől is függenek, ennél fogva a fajták között is megfigyelhető eltérés, illetve kijuttatásukkor a szőlő fiziológiai állapota is befolyásolhatja (Bruez et al, 2014; Di Marco, 2007). Ráadásul a Trichoderma metszési sebeken való alkalmazásának hatékonysága függ a biokontroll ágens és a szőlő interakciójától, mivel ez nemcsak a Trichoderma kórokozókra gyakorolt közvetlen elnyomó hatásának köszönhető, ahogy azt néhány kutató már korábban leírta (Mutawila et al, 2011). Számos Trichoderma fajt és törzset vizsgáltak, mára a biológiai védekezésben biokontroll ágensként a szőlő tőkebetegségek ellen leginkább használt törzsek: a T. atroviride, a T. asperellum, a T.gamsii és a T. harzianum fajok. Ahogy azt korábban is említettük, ezeknek a fajoknak a törzsei eltérő antagonista potenciállal rendelkeznek a különböző kórokozó gombákkal szemben, vagyis nem egységes a hatékonyságuk az összes szőlő tőkebetegségért felelős kórokozóval szemben. A teljesség igénye nélkül, néhányat jellemzünk a leginkább használt fajok közül: Trichoderma atroviride SC1 törzsét elhalt mogyoró fás részéből izolálták. Alacsony hőmérsékleten is gyors növekedésű, csírázású és képes kolonizálni a fás részeket. A metszési sebeken való megtelepdése gyorsan végbe megy, emellett viszonylag hosszabb ideig képes fennmaradni, magas versenyképességet biztosítva a kórokozókkal szemben. A Trichoderma SC1 törzse lítikus (bontó) enzimeket (cellulázokat és proteázokat) illetve antibiotikumokat is termel, ebből adódóan kiváló biokontroll aktivitással rendelkezik, az enzimek pedig képesek lebontani a kórokozók spóráit és micéliumát a fás részek felületén (D Enjoy et al., 2016.). Trichoderma atroviride I1237 törzse képes a metszési sebek gyors kolonizálására, verseng az élettérért és a táplálékért a kórokozó gombákkal, emellett antibiózis és mikoparazitizmus képességgel harcol a kórokozók ellen. (Antibiózis: a szimbiózis ellentéte, az egyik élő szervezet gátolja a másik életjelenségeit, sőt esetleg el is pusztítja, Mikoparazitizmus: az antagonista gomba hifája rátekeredik a növénypatogén gomba hifájára, és sejtfaloldó enzimekkel parazitálja azt) Trichoderma asperellum és a Trichoderma gamsii ICC 080 törzse: a két felsorolt faj 10 és 28 C között mutat aktivitást, de az optimuma 15 C (8-35 C között életképes). Emellett hatással lehetnek a szőlő tőkebetegségeket kiváltó kórokozókra (főként a Phaeomoniella chlamydospora gombára) 10 c és 15 C-on. Mindkét faj 5 C-on is életképes marad, a hőmérséklet emelkedésével pedig aktivitásuk is nő. Hogyan működik a Trichoderma a szőlő tőkebetegségek szabályozásában? Először is a Trichoderma fajokat főként megelőző jelleggel alkalmazzák, ugyanis ezeknek a fajoknak nincs kuratív képessége a szőlő tőkebetegségek kórokozóira, de hatékonyak például a metszési sebek befertőződésének megakadályozásában.
A Trichoderma fajok gyors növekedésű gombák és megfelelő körülmények között képesek megtelepedni a metszési sebeken. Ezenfelül a kolonizálni kívánt területen nagy versenyképességet indukálnak, mely a sikeres és hosszútávon fennmaradó megtelepedésből adódik. A Trichoderma fajok micéliuma képes átszőni a metszési sebeket és az alatta elhelyezkedő szöveteket (rövid időn belül 1-2 cm vastagságban). Emellett képesek meggátolni a néhány kórokozó, mint például a Botryosphaeriaceae családba tartózó patogének spóráinak csírázását (Kortekamp, 2013.). Hogyan alkalmazzuk a Trichoderma alapú készítményeket a szőlő tőkebetegségek kórokozói ellen? A kijuttatás ideje és módja A metszést követően a sebek és sérülések hosszú távon fogékonyak a fertőzésre (akár 4 hónapig az adott kórokozótól függően), de a fertőzésre a legkritikusabb időszak a metszést követő 2-8 hét (Eskalen et al. 2007, Van Niekerk et al. 2011b). A Trichoderma fajok altalában már 10 C-on képesek megkezdeni a sebek kolonizálását, de a kezelés időzítése javíthatja a hatékonyságot, ezáltal a védekezőképességet. A Trichoderma alapú készítmények kijuttatását a metszési sebekre a szőlő nyugalmi állapota és a könnyezés beindulása közé kell időzíteni (BBCH 00 BBCH 05). Bár, néhány kutató gyorsabb kolonizálást figyelt meg mikor a Trichoderma kijuttatására a nyugalmi időszak végét követően vagy a nedvkeringés megindulásakor (késő télen) került sor, összehasonlítva a nyugalmi időszakban végzett kezelésekkel. Ezen kívül, újabb vizsgálatok eredményei rávilágítottak, hogy a metszés követő 6 órával, akár korai vagy késői metszés esetén, a Trichoderma fajok megtelepedése a metszési sebeken hatékonyabb, mint a többi időpontban (0, 24, 48 és 96 óra elteltével) történt kezelés esetén (Mutawila et al, 2016). A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében fontos a kezelést a metszést követő minél rövidebb időn belül elvégezni. Emellett fontos figyelembe venni kezelés előtt a meteorológiai előrejelzést, ugyanis nagy mennyiségű csapadék hatására a Trichoderma alapú készítmények lemosódhatnak a sebek felületéről, ezzel megakadályozva a sebek kolonizálását. A metszési sebek kezelésére irányuló eljárásokat a telepítést követően ajánlott megkezdeni. A kutatók véleménye alapján olyan oltványokat lenne célszerű telepíteni, melyeket az oltványiskolában a szaporítóanyag előállítás során Trichoderma fajokkal kezelnek és mely kezeléseket a kiültetést követő második és harmadik évben megismételnek az ültetvényben. Ezt követően, pedig fokozottan ajánlott a Trichoderma fajokkal történő kezelések évenkénti alkalmazása (Sosnowski, 2016). Mind a kisebb, mind a nagyobb felületű sebek biokontroll ágenssel történő kezelése szintén ajánlott akár permetezéssel, akár ecseteléssel, a gazdasági lehetőségekhez mérten, illetve az ültetvény értékétől függően. Minden Trichoderma-alapú készítmény kijuttatható permetezéssel (spóra szuszpenzió, háti permetezővel vagy permetező géppel). A kijuttatás során fontos figyelembe venni, hogy a permetező fúvókáit a metszési sebek zónája felé kell iránytani a maximális fedettség elérése érdekében, emellett magas lémennyiséget kell alkalmazni (400-600 l/ha), végül a permetezőgép típusához célszerű igazítani (Sosnowski et al., 2016). A kijuttatás hatékonyságának növelésére, a permetezés minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani, egyaránt elérve a vesszőkön és a törzsön elhelyezkedő sebeket. A kijuttatás során a sebek maximális fedettsége érhető el a ventillátorok kikapcsolásával, magas lémennyiség és alacsony nyomás alkalmazásával, nagy cseppméretet képző fúvókák választásával, illetve a fúvókák a metszési sebek zónája felé történő irányításával. A permetezés
előkészítésénél fokozottan ajánlott a permetező tartály alapos tisztítása annak érdekében, hogy a korábbi gombaölő szer maradványok ne semlegesítsék a Trichoderma hatását. A Trichoderma-alapú készítmények kijuttathatóak a metszési sebek ecsetelésével is. Ez az eljárás nem kifejezetten elterjedt a szőlőtermesztők között, ugyanis rendkívül időigényes, viszont nagy értéket képviselő ültetvények esetében érdemes lehet elgondolkodni az ecsetelés alkalmazásán. A Trichoderma fajok hatékonysága nagymértékben függ a terület adottságaitól, és mivel nem teljes mértékben alátámasztott a szabadföldi alkalmazásuk, alapvető fontosságú hogy a Trichoderma kezelések kiegészítéseként további módszerek is felhasználásra kerüljenek úgy, mint a helyes metszési gyakorlatok alkalmazása, a kiegyensúlyozott tápanyag utánpótlás stb. Trichoderma készítmények alkalmazása a Winetwork projektben szereplő néhány borvidéken Olaszországban a Trichoderma-alapú készítményeket megelőző kezelésként alkalmazzák közvetlenül a metszés után, fiatal, a szőlő tőkebetegségek tüneteitől mentes ültetvényekben. Általában a Trichoderma készítményeket nagy kiterjedésű, magas hozamú, nagy értékű ültetvényekben alkalmazzák, mint Soave vagy Prosecco térségében, de természetesen minden ültetvényben ajánlott a felhasználásuk. Bár Franciaországban ez az eljárás még nem igazán elterjedt vagy csak szórványos, néhány szaporítóanyag- és szőlőtermesztő használja ezeket a termékeket permetezve az ültetvényeket, akár háti permetezővel, akár gépi kijuttatással 3 és 10 nappal a metszés után, a GTD kórokozók fertőzésének megelőzésére. Németországban a Trichoderma-alapú készítményeket az oltvány előállítás során használják, mikor is az oltványokat a kiültetést megelőzően néhány órán keresztül áztatják Trichodermát tartalmazó szuszpenzióban (vízfürdő). Csak néhány termesztő használ Trichoderma készítményeket az ültetvényében, ugyanis csak az elmúlt évben vált elérhetővé (regisztrált) a termék. A termesztők a metszés után közvetlenül permetezik ki a Trichoderma tartalmú készítményt abban az esetben, ha nem várható fagy a területen. Európa szerte, az oltványiskolák vagy szaporítóanyag előállítók számos eljárást fejlesztettek ki a Trichoderma kezelésekre. A különböző eljárások és készítmények hatékonyságát az oltvány előállítás során vagy az ültetvényekben alkalmazva még nem igazolták tudományosan. Spanyolországban tapasztalták a Trichoderma fajok merőben szokatlan alkalmazását, mely abból áll hogy Trichodermával kezelt kis fa pálcikákat illesztenek be a törzsbe és/vagy a kordonkarba, ahova korábban lyukakat fúrtak. Az eljárás a metszés követően, a szőlő kisleveles állapotában (BBCH 11-13) vagy akár a későbbiekben is elvégezhető. Az említett gyakorlat szintén nincs tudományosan alátámasztva, ugyanis ez idáig nem vizsgálták a módszer hatékonyságát. A Winetwork projektben szereplő borvidékeken elérhető készítmények Európa szerte széleskörűen elérhetőek biokontroll/ biológiai védekezésként felhasználható termékek számos betegséggel szemben. Az országtól függően, jó néhány Trichoderma-alapú készítmény van regisztrálva a szőlő tőkebetegségei ellen, mely tulajdonképpen az egyetlen olyan engedélyezett biokontroll ágens mely megfelel az ökológiai termesztés kritériumainak. Ahogy a következő táblázat is mutatja, eltérő Trichoderma fajokat és törzseket tartalmazó termékek érhetőek el a különböző országokban, miközben Horvátországban például nincs regisztrálva egyetlen egy sem, Magyarországon, Portugáliában és Spanyolországban pedig folyamatban van az engedélyeztetése.
Ország Készítmény Dózis Hatóanyag Ár (kereskedelmi forgalomban) Franciaország Esquive WP 4 kg/ha Trichoderma atroviride I-1237 Vintec 200g/ha Trichoderma atroviride SC1 Olaszország Patriot Dry 1 kg/ha Trichoderma asperellum ICC012+ Trichoderma gamsii ICC 080 Remedier 1 kg/ha Trichoderma asperellum ICC 012 2% + Trichoderma gamsii ICC 080 2% 252 /ha 200 /ha 45-50 /ha 45-50 /ha Tellus WP 1 kg/ha Trichoderma asperellum 45-50 /ha ICC 0122% +Trichoderma gamsii ICC 080 2% Németország Vintec 200 g/ha Trichoderma atroviride 180 /ha SC 1 Horvátország Nincs regisztrált készítmény - - - Magyarország Portugália Spanyolország Engedélyeztetése folyamatban van (Vintec ) Engedélyeztetése folyamatban van (Esquive WP ) Engedélyeztetése folyamatban van (Esquive WP ) - Trichoderma atroviride SC 1 - Trichoderma atroviride I-1237 - Trichoderma atroviride I-1237 Esquive WP : a készítményt a szőlő nyugalmi állapotától (BBCH 00 fenológiai állapot) a nedvkeringés megindulásáig lehet kijuttatni évente egy alkalommal hektáronként. A termék kijuttatható ecseteléssel vagy permetezéssel is a metszést követően (maximum 15 nappal utána), permetezéssel 4 kg/ha dózisban 150 l/ha lémennyiséggel történik (100 g/l dózisban, amennyiben a metszési sebeket ecsetelik). A kezelés minimum hőmérsékleti igénye 4 C (0 C alatt az adott törzs nem csírázik) és csapadékmentes időjárási körülmények szükségesek, a kezelést követő 4 órán keresztül kerülni kell az esőzéseket. A készítmény az első kezelést követően 6 hónapig használható fel (az eredeti csomagolásban) és tárolása szobahőmérsékleten ajánlott, 20 C alatt. Vintec : a készítmény formulációja vízoldható granulátum, mely a szőlő BBCH 00 és BBCH 05 fenológiai állapota között használható fel, a metszést követően a könnyezés megindulásáig, 200 g/ha dózisban 100 l /ha lémennyiséggel. A granulátumot közvetlenül a kijuttatás előtt kell feloldani és nem ajánlott ismét felhasználni (a konídiumok 72 óráig még életképesek). A kezelés minimum hőmérsékleti igénye 10 C körül van. A jobb hatékonyság elérése érdekében a kezelés után kerülni kell az esőzéseket és a fagyokat. A terméket 0 és 4 C között kell tárolni. - - -
Tellus WP : a szőlő nyugalmi állapotában (BBCH 00) kell kijuttatni, a metszést követően 250 g/100 l dózisban, a minimum lémennyiség 400 l/ha, így legalább 1 kg kerül ki a termékből hektáronként. A kezelés minimum hőmérsékleti igénye 10 C körül van, kijuttatását kerülni kell a szőlő könnyezésekor. Amennyiben száraz az ültetvény talaja, a kezelést megelőzően lehetséges a szőlőtőkék beöntözése. Remedier : a szőlő nyugalmi állapotában (BBCH 00) kell kijuttatni a nedvkeringés megindulásáig, a metszést követően 250 g/100 l dózisban, a minimum lémennyiség 400 l/ha. A kezelést követően kerülni kell a csapadékot, öntözést. A spórák csírázásának elősegítésére, a készítményt a kezelést megelőző 24 órával össze kell keverni vízzel, ezzel lehetővé téve a spórák előcsírázását. Patriot Dry : a szőlő nyugalmi állapotában (BBCH 00) kell kijuttatni a nedvkeringés megindulásáig, a metszést követően 250 g/100 l dózisban, a minimum lémennyiség 400 l/ha. A kezelést megelőzően és azt követően a készítményt szobahőmérsékleten, 25 C alatt kell tárolni. A Trichoderma hatékonysága Az egyik legfontosabb akadály, mely miatt a Trichoderma használata nem terjedt el széleskörűen, az leginkább a termesztők által az ültetvényekben megfigyelt változó hatékonyságból adódik. A különböző törzsek (abban az esetben ha több regisztrált készítmény közül választhatnak), a szőlő fenológiai állapota, a hatásmechanizmus, a metszés és a kezelés között eltelt idő, a kezelés alatti és az azt követő időszak alatti időjárási körülmények, a kezelt területen a szőlő tőkebetegségek által kiváltott fertőzés gyakoriságának szintje, azon tényezők melyek segíthetik vagy akadályozhatják a kezelés hatékonyságát (Di Marco et al., 2004). A Trichoderma fajok hatékonysága nagymértékben függ a terület adottságaitól, és mivel nem teljes mértékben alátámasztott a szabadföldi alkalmazásuk, alapvető fontosságú hogy a Trichoderma kezelések kiegészítéseként további módszerek is felhasználásra kerüljenek úgy, mint a helyes metszési gyakorlatok alkalmazása, a kiegyensúlyozott tápanyag utánpótlás stb. Irodalomjegyzék Bertsch C., M. Ramı rez-suero, M. Magnin-Robert, P. Larignon, J. Chong, E. Abou-Mansour, A. Spagnolo, C. Clément and F. Fontaine Grapevine trunk diseases: complex and still poorly understood (review) Plant Pathology (2013) 62, 243 265. Bruez E, Vallance J, Gerbore J, Lecomte P, Da Costa J-P, et al. (2014) Analyses of the Temporal Dynamics of Fungal Communities Colonizing the Healthy Wood Tissues of Esca Leaf-Symptomatic and Asymptomatic Vines. PLoS ONE 9(5): e95928. doi:10.1371/journal.pone.0095928 D Enjoy G., Nesler A., Frati S., Trichoderma atroviridae SC1 is a tool for life-long protection of grape against trunk diseases Natural Products & Biocontrol (2016) Di Marco S., F. Osti, A. Cesari Experiments on the control of esca by Trichoderma Phytopathol. Mediterr. (2004) 43, 108 115 Di Marco S., Osti F., 2007. Application of Trichoderma to prevent Phaeomoniella chlamydospora infections in organic nurseries. Phytopathologia Mediterranea 2007, 46, 73-83 Eskalen A., A.J. Feliciano, and W.D. Gubler. Susceptibility of grapevine pruning wounds and symptom development in response to infection by Phaeoacremonium aleophilum and Phaeomoniella chlamydospora (2007) Plant Dis. 91:1100-1104 Halleen F.,Fourie, P.H.,Lombard P.J, 2010. Protection of Grapevine Pruning Wounds against Eulypa lata by Biological and Chemical Methods, S. Afr. J. EnoL Vitic., VoL 31, No. 2,2010 Halleen F., Fourie P.H., 2015. An Integrated Strategy for the proactive management of grapevine trunk disease pathogen infections in grapevine nurseries. South African journal of Enology and viticulture, vol 37, N 2, 2016, 104-114
Harvey I.C., J.S. Hunt Penetration of Trichoderma harzianum into grapevine wood from treated pruning wounds, New Zealand Plant Protection(2006) 59:343-347 Hasan S., Gupta G., Anand S., Kaur H. (2014). Lytic enzymes of Trichoderma: their role in plant defense. International Journal of Applied Research and Studies (ijars), volume 3, Issue 2 (Feb 2014), 5p. John S., Wicks TJ, Hunt JS, Scott ES, Colonisation of grapevine wood by Trichoderma harzianum and Eutypa lata. Australian Journal of Grape and Wine Research (2008) 14, 18 24. Kortekamp A., Haustein M., Köckerling J., Eder J., 2013. Trichoderma gegen Esca, das deutsche weinmagazin, 1/5, januar 2013, 34-36. Larignon P. La constitution d un groupe international de travail sur les maladies du bois et les premiers résultats des expérimentations menées par l ITV en laboratoire et en pépinières Les Maladies du Bois en Midi-Pyrénées. (2004) 24-27. Longa C.M.O., Pertot I., Tosi S. Ecophysiological requirements and survival of a Trichoderma atroviride isolate with biocontrol potential. J Basic Microbiol (2008) 48:269 277 Mondello V. BCAs used to control GTDs (Esca, Botryosphaeria and Eutypa dieback) Winetwork project SWG meeting minutes (2016) Mugnai L. What preventative measures could growers take to prevent the entry of GTD agents into a vineyard? Presentation at Wineskills Masterclass on Grapevine Trunk Disease (2012) Mutawila C., F. Halleen, L. Mostert Development of benzimidazole resistant Trichoderma strains for the integration of chemical and biocontrol methods of grapevine pruning wound protection BioControl (2015) 60:387-399 Mutawila C., F. Halleen, L. Mostert Optimisation of time of application of Trichoderma biocontrol agents for protection of grapevine pruning wounds Australian Journal of Grape and Wine Research 22, (2016) 279 287 Mutawila C., P.H. Fourie, F. Halleen, L. Mostert Grapevine cultivar variation to pruning wound protection by Trichoderma species against trunk pathogens Phytopathol. Mediterr. (2011) 50 (Supplement), S264 S276 Newsome J. Grapevine Trunk Disease, A review (2012) Pertot I., Pasini L., Prodorutti D., Nesler A., 2016. Trichoderma atroviride SC1 can prevent infections of Phaeacremonium and Phaeomoniella in nurseries. Presentation for COST Action FA1303 in Logroño, Spain, October 2016, 20p. Reis P., Pajot E., Letousey P., Rego C., 2016. Trichoderma atroviride strain I-1237: colonization of pruning wounds against grapevine wood diseases. Presentation for COST Action FA1303 in Logroño, Spain, October 2016, 27p. Rolshausen P. E., J. R. Úrbez-Torres, S. Rooney-Latham, A. Eskalen, R. J. Smith, W. D. Gubler Evaluation of pruning wound susceptibility and protection against fungi associated with grapevine trunk diseases Am. J. Enol. Vitic. (2010) 61:1 Serra S., M.A. Mannoni and V. Ligios, 2008. Studies on the susceptibility of pruning wounds to infection by fungi involved in grapevine wood diseases in Italy. Phytopathologia Mediterranea 47, 234 246. Sosnowski M., Mundy D., 2016. Sustaining vineyard through practical management of grapevine trunk diseases, final report to New Zealand winegrowers, SARDI. Van Niekerk J., W. Bester, F. Halleen, P. Crous, and P. Fourie, The distribution and symptomatology of grapevine trunk disease pathogens are influenced by climate. Phytopathologia Mediterranea 50 (4) (2011), 98 111