2/6 A módosult munkavédelmi oktatás tartalma, dokumentálása

Az új munkavédelmi törvény 2/6 1 2/6 A módosult munkavédelmi oktatás tartalma, dokumentálása 2/6.1 A munkavédelmi oktatási kötelezettség Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása körébe tartozóan az Mvt. munkáltatói kötelezettségként írja elő a munkavállalók munkavédelmi oktatását. Az oktatás célja, hogy minden szervezetten munkát végző munkavállaló elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, ismerje a munka végzéséhez szükséges szabályokat, utasításokat, illetve információkat. Ennek megfelelően egészítették ki az Mvt. szabályozását azzal, hogy a munkavállalók oktatását már nem csak a korábbi oktatás óta eltelt időhöz, hanem a megváltozott vagy új kockázatokhoz mint a képzést szükségessé tevő tényezőhöz kötötték. Az oktatás megismétlési kötelezettségének a kockázatok időközbeni megváltozásához, vagy új kockázatok keletkezéséhez való kötése törvényi szinten előírást jelent azoknál a feladatoknál, ahol ez a gyakorlati tapasztalatok alapján a munkavállalók egészsége, munkavégző képessége megóvása szempontjából a legfontosabbnak minősíthetők. Az új szabályozás érintetlenül hagyta a munkáltatók azon jogát, hogy az oktatást egyéb, általuk fontosnak ítélt okból bármikor megismételhessék, soron kívül megtarthassák, kiegészíthessék. A munkavédelmi oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy az új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. 2004. októberi állapot

2/6 2 Az új munkavédelmi törvény A munkavállalók és munkaadók érdekeit egyaránt szolgáló dokumentálási kötelezettséggel egészítették ki az oktatás szabályozását. Az Mvt. hatályba lépése előtt jogszabályi kötelezés alapján kialakult jól bevált gyakorlat emelkedett újra jogi erőre, amikor előírták, hogy az oktatás elvégzésének tényét, az oktatott tematikát (oktatási tárgyat) és a résztvevők (oktatók, oktatottak) aláírását legalább tartalmaznia kell a dokumentációnak. Értelemszerű, hogy az általános dokumentációs követelményeknek (pl. keltezés, megőrzés, nyilvántartás) ebben az esetben is érvényt kell szerezni. E változást megelőzően korábban, pl. az Emelőgépek Biztonsági Szabályzatban volt kötelezettség a munkavédelmi oktatás dokumentálására. 2004. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 3 2/6.2 A munkavédelmi oktatási napló A következőkben egy munkavédelmi oktatási napló kialakítására adunk példát. 1. OLDAL MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI NAPLÓ 2004. októberi állapot

2/6 4 Az új munkavédelmi törvény 2. OLDAL Oktatási napló Az oktatás időpontja:... Az oktatás időtartama:... Az oktatás az alábbi miatt vált szükségessé*: munkába állás munkahely, vagy munkaeszköz megváltozása, valamint a munkavégzés körülményeinek változása munkaeszköz átalakítása vagy új munkaeszköz üzembe helyezése új technológia bevezetése egyéb Az oktatás formája (elméleti, gyakorlati):... Az oktatást végző neve:... munkavédelmi szakképesítése:... aláírása:... Az oktatás tárgya:............ Az oktatási tematikát készítette:... A beszámoltatás formája (szóbeli, írásbeli, gyakorlati):... Az oktatás ellenőrzésével kapcsolatos bejegyzés:...... Az oktatást ellenőrző személy............ neve munkaköre aláírása dátum Észrevételek:... * A kívánt szöveg aláhúzandó! 2004. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 5 3. OLDAL Sorszám OKTATÁSRA KÖTELEZETEK Neve * Munkaköre Aláírása A beszámoltatás eredménye * Nyomtatott nagybetűvel töltendő ki! 2004. októberi állapot

2/6 6 Az új munkavédelmi törvény 2/6.3 További előírások a munkavédelmi oktatásra Tekintsük át, hogy a különféle jogszabályok hogyan szabályozzák a munkavédelmi oktatást. Mvt. 55. (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) a munkahely vagy a munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) a munkaeszköz átalakításakor vagy egy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes (fő)munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva, írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről, 3. (1) A munkáltató a robbanóképes légtérben munkát végző munkavállalókat megfelelő oktatásban részesíti a robbanás elleni védelem ismeretanyagából. 2004. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 7 3. (7) A robbanásvédelmi dokumentációban meghatározottak szerint a munkavállalók részére menekülési útvonalakat kell kijelölni és menekülő eszközöket kell biztosítani, valamint ezek karbantartásáról gondoskodni kell annak érdekében, hogy a munkavállalók veszély esetén a veszélyeztetett területet gyorsan és biztonságosan elhagyhassák. Mindezeket oktatni, valamint azt az előírt időközönként gyakoroltatni kell. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről: 12.9. A munka elvégzésére gyakorlattal rendelkező munkavállalókat kell kiválasztani, akikkel ismertetni szükséges az őket fenyegető veszélyeket. A munkavállalókat a vészhelyzet esetén megteendő védelmi és mentési intézkedésekre ki kell oktatni. 6.17.6. Az állványépítési munkát végzőket a szükséges speciális ismeretekről, a munkavégzésből eredő kockázatokról és a megelőzésükről ki kell oktatni. Az oktatásnak ki kell terjednie: a) az érintett állványépítési, bontási, illetve az átépítési terv megértésére és ismeretére; b) az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési munkák biztonságos elvégzésére; c) a szükséges megelőző intézkedésekre a munkavállalók lezuhanásának, a tárgyak leesésének megelőzése és kiküszöbölése érdekében; d) azokra az ismeretekre, amelyeket kedvezőtlen, viharos időjárási körülmények között meg kell tartani és azon kockázatokra, amelyek az állványzatot veszélyeztethetik; e) a megengedett terhelhetőségre; f) minden további az építéshez, a bontáshoz, illetve az átalakításhoz kapcsolódó veszélyre. 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. fejezet: 6.1. Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: a munkába állása előtt, legalább hat hónapos távollét után. 2004. októberi állapot

2/6 8 Az új munkavédelmi törvény 6.2. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, az emelőgép kezelőt, a más általa korábban még nem kezelt emelőgéptípus kezelése előtt. 6.3. A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjedni a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására és a vonatkozó jogszabályok megtartására. 6.4. Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről: 6. (1) Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) várhatóan túllépi a 85 db-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 db értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt szükség szerint a munkavédelmi oktatás keretében tájékoztatni kell. 16/2001. (III. 3.) FVM rendelettel hatályba léptetett Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat: 4.3. A munkavégzésre vonatkozó általános követelmények 4.3.8. Az állattartó telepen (istállóban) dolgozókat a munkavédelmi oktatás során ki kell oktatni az állatról emberre terjedő betegségek, továbbá a trágya kezelésére és elhelyezésére szolgáló berendezésekben keletkező gázok elleni védekezés módszereire is. A munkavállalókat kötelezni kell a személyi tisztaság (mosdás, fertőtlenítés) szabályainak megtartására; ennek feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania (szociális létesítmény stb.). 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről: 10. A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi 2004. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 9 oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább: a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről és használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz, vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről; j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről: 9. (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában elégséges és megfelelő képzést kapjon: a) az egészséget fenyegető kockázatokról, b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, c) a higiénére vonatkozó előírásokról, d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, e) az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről. 2004. októberi állapot

2/6 10 Az új munkavédelmi törvény (2) Az (1) bekezdés szerinti képzésben kell részesíteni a munkavállalót, illetve képviselőit: a) a munkavállaló biológiai tényezőkkel való tevékenységének megkezdésekor, b) új kockázatok megjelenésekor, vagy a kockázatok megváltozásakor, továbbá c) a rendkívüli eseményeket követően. 2009. áprilisi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 2/6 11/1 2/6.4 Az építőiparban használatos gépek kategóriába sorolási jegyzéke Az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM sz. együttes rendeletet hatálytalanította a 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, melynek rendelkezései tették szükségessé az építőiparban használatos gépek kategóriába sorolását. 2009. január 1-jétől tehát már a kisgépkezelőket nem kell vizsgáztatni, részükre kisgépkezelői jogosítványt kiadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gépek kezelésére vonatkozó oktatások megszűnnek, hiszen ennek továbbra is dokumentáltan működni kell. Az oktatások elsajátításáról való meggyőződés egyik eszköze a tesztlap szerinti visszakérdezés, melyről néhány minta a következő oldalakon található. Használatos továbbra is az a jegyzék, melyet a debreceni Ékko Építőipari, Közszolgáltató, Kereskedő és Oktató Kft. állított össze, mely segítséget ad a munkáltatók szakemberei részére, hogy egységes irányelvek szerint tudjanak a vonatkozó előírásoknak eleget tenni. A könnyű- és nehézgépkezelők (OKJ-s) képzésével kapcsolatosan vegyük figyelembe a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletet. Egyes gépkategória megnevezések rövidítései: nehézgépek NG. könnyűgépek KÖG. kisgép KIG. 2010. áprilisi állapot

2/6 11/2 12 Az új munkavédelmi törvény A besorolási jegyzék alapján egy gép helyes besorolása négyjegyű kódszámból és megnevezésből áll, pl.. BM-4300 tip. gumikerekes, hidraulikus homlokrakodó besorolása az alábbiak szerint alakul: a) Főcsoport 4. Emelő és rakodógép b) Gépcsoport 45. Rakodógépek c) Gépalcsoport (besorolás teljes megnevezése) 4511 Gumikerekes homlokrakodó A besorolások meghatározásánál szükséges a fentieken túl figyelemmel kísérni a Kezelési Kategória jelmagyarázatát, mely a határesetek helyes értelmezésére ad felvilágosítást. 2010. áprilisi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 2/6 11/3 13 2010. áprilisi állapot

2/6 12 Az új munkavédelmi törvény Főldmunkagépek 11 Univerzális földmunkagépek 12 Kotrók 13 Árokásók 14 Földtolók 15 Földgyaluk 16 Földnyesők 17 Tömörítőgépek Kezelési kategória jelmagyarázata 1. Egyedi típusonkénti besorolás alapján 2. NG. 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb üzemi gép önsúly felett KÖG. 6000 kg üzemi gép önsúly alatt 3. NG. 4000 kg és 4000 kg-ná1 nagyobb üzemi gép önsúly felett KÖG. 4000 kg üzemi gép önsúly alatt 4. KÖG. 200 kg és 200 kg-nál nagyobb üzemi gép önsúly felett KIG. 200 kg üzemi gép önsúly alatt 5. KÖG. 500 kg és 500 kg-nál nagyobb üzemi gép önsúly felett KIG. 500 kg üzemi gép önsúly alatt Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 1 FÖLDMUNKAGÉPEK 11 Univerzális földmunkagépek 1111 Traktoralapú gumikerekes, univerzális földmunkagép 1121 Traktoralapú lánctalpas, univerzális földmunkagép NG. 12 Kotrók (exkavátorok) 1211 Gumikerekes mechanikus kotró 1212 Gumikerekes hidraulikus kotró 1213 Gumikerekes teleszkópos kotró 1221 Lánctalpas mechanikus kotró NG. 1222 Lánctalpas hidraulikus kotró 1223 Lánctalpas teleszkópos kotró 1231 Mechanikus autókotró 1232 Hidraulikus autókotró 1241 Vedersoros úszókotrók NG. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 13 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 1242 Szívó-nyomó úszókotró 1245 Markoló úszókotró 1251 Vedersoros sínenjáró kotró NG. 1291 Egyéb kotrók 1. 13 Árokásók 1311 Gumikerekes vedersoros árokásók 1312 Lánctalpas vedersoros árokásó 1313 Marókotró, kábelárokásó NG. 1314 Vontatott mechanikus árokásó 1318 Egyéb árokásógépek 1. 14 Földtolók (dózerek) 1411 Gumikerekes mechanikus földtoló 1412 Gumikerekes hídraulikus földtoló 1421 Lánctalpas mechanikus földtoló NG. 1422 Lánctalpas hidraulikus földtoló 1429 Egyéb földtoló 1. 15 Földgyaluk (gréderek) 1511 Vontatott mechanikus földgyalu 1. 1512 Vontatott hidraulikus fölgyalu 1521 Önjáró mechanikus földgyalu 1522 Önjáró hidraulikus földgyalu NG. 16 Földnyesők (szkréperek) 1611 Vontatott mechanikus földnyesőláda NG. 1612 Vontatott hidraulikus földnyesőláda 1621 Önjáró mechanikus földnyeső 1622 Önjáró hidraulikus földnyeső NG. 1629 Egyéb földnyeső 1. 17 Tömőrítőgépek 1711 Vontatott statikus henger 4. 1712 Önjáró statikus henger 2. 1721 Vontatott vibrációs henger 4. 1722 Önjáró vibrációs henger 2. 1723 Kézi vezérlésű vibrációs henger 4. 1731 Vontatott gumihenger 4. 1732 Önjáró gumihenger 2. 1741 Vontatott juhlábhenger 1742 Vontatott vibrációs juhlábhenger 4. 1751 Robbanómotoros döngölő 1752 Elektromos döngölő 4. 1761 Robbanómotoros tömörítőlap 1762 Elektromos tömörítőlap 5. 1769 Egyéb tömörítőgépek l. 2008. júliusi állapot

2/6 14 Az új munkavédelmi törvény 2 Anyagelőkészítő és bedolgozó gépek 21 Betonkeverőgépek 22 Habarcskeverő- és mészoltógépek 23 Anyagtárolók, fogadók 24 Adagolók, mérlegek 25 Törő-, őrlő- és szárítóberendezések 26 Osztályozók, rosták, zsaluzó-berendezések 27 Betonacél-megmunkáló gépek 28 Betonbedolgozó gépek Kezelési kategória jelmagyarázata 1. NG. 7501 és 7501-nél nagyobb hasznos keverőedény térfogat felett KÖG. 2501-től 7501-ig terjedő hasznos keverőedény térfogatig KIG. 250 1 hasznos keverőedény térfogat alatt 2. NG. 15 m 3 /ó és 15 m 3 /ó-nál nagyobb teljesítmény felett KÖG. 15 m 3 /ó teljesítmény alatt 3. KÖG. 45 mm és 45 mm-nél nagyobb betonacél átmérő felett KIG. 45 mm betonacél átmérő alatt 4. KÖG. 200 kg és 200 kg önsúly felett KIG. 200 kg önsúly alatt 5. Egyedi besorolás alapján 6. NG. 1000 mm és 1000 mm-nél nagyobb pofaszélesség felett 900 mm és 900 mm-nél nagyobb átmérő felett KÖG. 1000 mm-nél kisebb pofaszélesség alatt 900 mm-nél kisebb átmérő alatt Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 2 Anyagelőkészítő és bedolgozó gépek 21 Betonkeverő gépek 2111 Gravitációs, robbanómotoros mobil betonkeverők 2112 Gravitációs, villanymotoros mobil betonkeverők 1. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 15 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 2113 Kényszerkeverésű mobil betonkeverők 2121 Gravitációs, robbanómotoros stabil betonkeverők 2122 Gravitációs, villanymotoros stabil betonkeverők 2123 Kényszerkeverésű stabil betonkeverők 2131 Hagyományos betonkeverő telepek 2132 Automatikus működésű betonkeverő telepek 2. 2192 Egyéb betonkeverő gépek 1. 2193 Betonelemgyártó berendezés 5. 2199 Egyéb anyagelőkészítő és bedolgozó gépek 5. 22 Habarcskeverő és mészoltógépek 2211 Habarcskeverő gépek 2212 Habarcskeverő telepek 2221 Mobil mészoltógépek 2222 Stabil mészoltógépek KÖG 2223 Mészhidrátpépesítő 2224 Esztrichkeverő 2225 Mikromészdezagregátor 23 Anyagtárolók, fogadók 2311 Habarcssilók 2312 Kavicssilók, bunkerok 2313 Cementsilók NG. 2321 Hidraulikus betonfogadók 2325 Betonbunker 24 Adagolók, mérlegek 2411 Vibrációs adagolók 2412 Vibrációs előadagoló bunker 2413 Kaparószalagos adagoló 2414 Láncosadagoló 2415 Szállítószalagos adagoló bunker 2416 Adalékanyag bunker 2417 Cellás adagoló 2421 Cementmérlegek csak másodlat 2422 Mélysilómérlegek 2423 Vízmérlegek 2424 Adalékanyag mérlegek 2425 Közúti hídmérlegek 2426 Vasúti hídmérlegek 2427 Daru mérlegek 25 Tőrő-, őrlő- és szárítóberendezések 2511 Kőtörő gépek 6. 2512 Aprítógépek 5. 2521 Mészhidrát-daráló berendezés 2531 Szárítóberendezések KIG. 26 Osztályozók, rosták, zsaluzóberendezések 2008. júliusi állapot

2/6 16 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 2611 Kavicsosztályozó berendezés 2612 Kavicsmosó-, osztályozó, törő berendezés 2613 Kavicskirakó és osztályozó 2621 Vibrorosta KÖG. 2622 Dobrosta 2631 Alagútzsaluzó berendezés 27 Betonacél megmunkálógépek 2711 Betonacél-egyengető gépek 2721 Betonacél-csavaró gépek 2731 Betonacél-vágó gépek 2741 Betonacél-hajlítógépek 3. 2751 Betonacél-kengyelhajlító gépek 2791 Egyéb betonacél megmunkáló gépek 28 Betonbedolgozó gépek 2811 Robbanómotoros merülővibrátorok 2812 Villanymotoros merülővibrátorok 2813 Nagyfrekvenciás merülővibrátorok KIG. 2814 Frekvencia átalakítók 2821 Robbanómotoros lapvibrátorok 2822 Villanymotoros lapvibrátorok 4. 2831 Zsaluvibrátor 2832 Nagyfrekveinciás zsaluvibrátorok 2833 Zsalutisztítók KIG. 2834 2841 Robbanómotoros vibrógerendák 2842 Villanymotoros vibrógerendák 4. 2851 Útvibrátorok 4. 2861 Vibróasztalok 2871 Betonvákumozó berendezések KIG. 2881 Betontörő, -vágógépek KÖG. 2891 Egyéb betonbedolgozó gépek 5. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 17 3 Anyagmozgató és speciális építőipari szállítógépek 31 Vasúti szerelvénymozgatók 32 Vízi szállítójárművek 33 Targoncák 34 Dömperek, alapgépek, közúti vontatók 35 Trélerek, pótkocsik 36 Speciális anyagszállító járművek 37 Szállítószalagok 38 Anyagszállító csigák 39 Szivattyúk Kezelési kategória jelmagyarázata 1. Egyedi besorolás szerint 2. NG. 5000 kg és 5000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG. 5000 kg teherbírás alatt 3. NG. 6 m 3 /ó és 6 m 3 /ó-nál nagyobb szállítóteljesítmény felett KÖG. 3 m 3 /ó és 6 m 3 /ó szállítóteljesítmény között KIG. 3 m 3 /ó-nál kisebb szállítóteljesítmény alatt 4. NG. 4000 Uperc és 4000 l/perc-nél nagyobb szállítóteljesítmény felett KÖG. 2000 Uperc és 4000 l/perc szállítóteljesítmény között KIG. 200-2000 l/perc szállítóteljesítmény között 5. KÖG. 300 mm és 300 mm emelési magasság felett KIG. 300 mm emelési magasság alatt Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 3 Anyagmozgató és speciális építőipari szállítógépek 31 Vasúti szerelvénymozgatók 3111 Vagonmozgató járművek 3121 Vagontoló berendezések 3131 Sínkulik 1. 3141 Kisvasúti vontatók 3143 Egyéb mozgató berendezések 2008. júliusi állapot

2/6 18 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 32 Vízi szállító járművek 3211 Dereglyék 3221 Belvízi önjáró tankhajó 3222 Belvízi vontatott tankhajó 3231 Uszályok 1. 3232 Kavicsuszályok 3233 Sáruszályok 3234 Külmotoros szállítóuszályok 33 Targoncák 3311 Kézi emelővillás targoncák 3312 Gyalogkiséretű targonca 5. 3321 Robbanómotoros teknős targoncák 3322 Robbanómotoros billenős targoncák 3323 Robbanómotoros szállító targoncák 3324 Robbanómotoros villás targoncák 2. 3325 Robbanómotoros oldalvillás targoncák 3326 Robbanómotoros teleszkópos targoncák 3327 Robbanómotoros vontató targoncák 3331 Elektromos szállító targoncák 3333 Elektromos oldalvillás targoncák 3334 Elektromos teleszkópos targoncák 2. 3335 Elektromos vontató targoncák 3336 Elektromos komissiózó targoncák 3341 Egyéb gázüzemű targoncák 3342 Egyéb robbanómotoros targoncák 3343 Egyéb elektromos targoncák 2. 3344 Egyéb teleszkópos targoncák 3351 Gázüzemű vontató targoncák 3352 Gázüzemű villás targoncák 2. 3353 Gázüzemű oldalvillás targoncák 3354 Gázüzemű teleszkópos targoncák 3355 Gázüzemű szállító targoncák 2. 34 Dömperek 3411 Dömperek 3412 Önrakodó dömperek 1. 35 Trélerek, pótkocsik, lakókocsik 3511 Normál trélerek 3512 toronydaru szállító trélerek 3513 Szállító trélerek 3514 Panelszállító trélerek 3521 Normál pótkocsik KIG. 3522 Nyerges pótkocsik 3523 Hosszúanyag-szállító pótkocsik 3524 Önürítős pótkocsik 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 19 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 3525 Hosszúanyag-szállító jármű 3526 Kábelszállító pótkocsi 3531 Lakókocsi 3532 Fürdőkocsi 3533 Irodakocsi 3534 Kultúrkocsi 3535 Illemhelykocsi 3536 Laborkocsi 3537 Raktárkocsi 3538 Étkezőkocsi 3539 Öltözőkocsi 3541 Lakókonténer 3542 Öltözőkonténer 36 Speciális anyagszállító járművek 3611 Cement,-mészkőliszt,-pormészszállító gépkocsi 3612 Cement,-mészkőliszt,-pormészszállító nyergespótkocsi KIG. 3621 Betonszállító teknősgépkocsi 3622 Betonszállító agitátorgépkocsi 3623 Betonszállító nyerges agitátorpótkocsi 3624 Betonszállító mixer NG. 3626 Betonszállító mixer betonszivattyúval 3699 Egyéb alapgépek, közúti vontatók 1. 37 Szállítószalagok 3711 Szállítószalagok 1. 38 Anyagszállító csigák 3811 Normál cementszállító csigák 3821 Meredek szállítócsigák 1. 39 Szivattyúk 3911 Mobil, hidraulikus betonszivattyúk 3912 Stabil, hidraulikus betonszivattyúk 3913 Pneumatikus betonszállító berendezés 3921 Membrános habarcsszivattyúk 3. 3922 Hidraulikus habarcsszivattyúk 3923 Pneumatikus habarcsszállító berendezés 3931 Vízszintes tengelyű egyfokozatú vízszivattyúk 3932 Vízszintes tengelyű többfokozatú vízszivattyúk 3933 Függőleges tengelyű egyfokozatú vízszivattyúk 3934 Függőleges tengelyű többfokozatú víz/öntöző szivattyúk 3935 Ferdetengelyű víz/öntöző szivattyúk 4. 3936 Önfelszívó folyadékszivattyú (SIHI) 3937 Búvár vízszivattyú 3938 Házi vízellátó berendezések szivattyúi 3939 Egyéb vízszivattyúk 2008. júliusi állapot

2/6 20 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 3941 Vízszintes tengelyű szennyvízszivattyú 3942 Függőleges tengelyű szennyvízszivattyú 3943 Szennyvízdaraboló szivattyúk 3944 Egyéb szennyvízszivattyú 3951 Merülőszivattyúk 3952 Zagy- és iszapszivattyúk 3961 Sav- és lúgálló szivattyúk és vegyszerszivattyúk 3971 Légszivattyúk 3981 Egyéb szivattyúk, szivattyúaggregátorok 3991 Bitumenszivattyúk 3999 Egyéb szivattyúk 1. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 21 4 Emelő- és rakodógépek 41 Emelőszerkezetek 42 Emelő- és szerelőállványok 43 Daruk 44 Járműves daruk 45 Rakodógépek Kezelési kategória jelmagyarázata 1. NG. 1000 kg és 1000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG. 1000 kg teherbírás alatt 2. NG. 20 tm és 20 tm-nél nagyobb tehernyomaték felett KÖG. 20 tm tehernyomaték alatt 3. NG. 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG. 6000 kg teherbírás alatt 4. Egyedi típusonkénti besorolás alapján 5. Vonatkozó egyéb jogszabályok szerint 6. NG. 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett KÖG. 500-6000 kg teherbírás között KIG. 500 kg alatt 7. NG. 30 m és 30 m felett KÖG. 30 m alatt 8. NG. 15 m és 15 m felett KÖG. 15 m alatt Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 4 Emelő- és rakodógépek 41 Emelőszerkezetek 4111 Gépi csörlők KÖG. 2008. júliusi állapot

2/6 22 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 4112 Kézi csörlők 4121 Építési kis anyagfelvonók KIG. 4122 Önszerelő gyorsfelvonók 4123 Személy- és teherfelvonók 1. 4131 Villanymotoros futómacskák 3. 4132 Villamos emelődob 6. 4141 Kötélvonszolók KIG. 4191 Egyéb emelőszerkezetek 4. 42 Emelő- és szerelőállványok 4211 Ollós emelőállvány 4213 Gépjármű hátfalemelő 3. 4221 Mobil szerelőállvány 4222 Mobil függőleges szerelőállvány KÖG. 4223 Mobil függőleges szerelőkosár 4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű 4228 Hidraulikus szerelőkosaras utánfutó 7. 4225 Hidraulikus emelő KIG. 4226 Tolólétra 8. 4229 Egyéb emelőberendezés 4. 43 Daruk 4311 Ablakdaru 4321 Födémdaru KÖG. 4331 Forgódaruk 3. 4341 Hagyományos toronydaruk 4342 Önszerelő toronydaruk 4343 Kúszó toronydaruk 4351 Árbócdaruk 2. 4361 Derick-daruk 4362 Portáldaru 4363 Kalapácsdaru 4371 Normál bakdaruk 4372 Konzolos bakdaruk 3. 4373 Kézimozgatású daru 6. 4374 Konténeremelő 3. 4391 Egyéb daruk 4. 44 Járműves daruk 4411 Autódaruk 4421 Gumikerekes daruk NG. 4431 Lánctalpas daruk 4441 Úszódaruk 5. 4451 Autóra szerelhető daruk 3. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 23 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 4452 Traktorra szerelhető daruk 4453 Traktor daruk 4461 Híddaruk (fülkés) 4462 Alulvezérelt híddaru 3. 4463 Rádióvezérelt híddaruk 45 Rakodógépek 4511 Gumikerekes homlokrakodók 4512 Lánctalpas homlokrakodók 4521 Gumikerekes forgórakodók 4531 Gumikerekes fej feletti rakodók 4532 Lánctalpas fej feletti rakodók 4541 Markoló rakodógépek NG. 4551 Marófejes rakodógépek 4561 Harácsoló rakodógépek 4571 Csigás rakodógépek 4572 Kompaktor 4573 Teleszkópgémes rakodó 4581 Behúzó géplapát 4582 Forgógémes géplapát 4591 Egyserleges elevátor KIG. 4592 Kétserleges elevátor 4593 Mobil vagonkirakó 4594 Sínenjáró vagonkirakó NG. 4595 Vagonbuktató 4599 Egyéb rakodók 4. 2008. júliusi állapot

2/6 24 Az új munkavédelmi törvény 5 Alapozás, kőzmű- és mélyépítés, út-, vasút-, alagút-, hídépítés és fenntartás gépei 51 A1apozás gépei 52 Közművesítés gépei 53 Útépítés gépei 54 Vasútépítés gépei 55 Alagútépítés gépei 56 Fenntartás- és karbantartás gépei és berendezései 57 Hídépítési speciális gépek Kezelési kategória jelmagyarázata 1. Egyedi típusonkénti besorolás alapján 2. Vonatkozó egyéb jogszabályok szerint Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 5 Alapozás, közmű- és mélyépítés, út-, vasút, alagút-, hídépítés és fenntartás gépei 51 Alapozás gépei 5111 Talajvízszint-süllyesztő aggregát 5112 Kombinált talajvízszint süllyesztő KÖG. 5121 Betoninjektáló berendezés 5122 Cementinjektáló berendezés 5123 Műgyantainjektáló berendezés KIG. 5124 Betonit zagytisztító berendezés 5131 Fúrt cölöpöző berendezés 5132 Vert cölöpöző berendezés 5141 DSL cölöpverő berendezés NG. 5142 Pneumatikus cölöpverő berendezés 5143 Vibrációs cölöpverő berendezés 5151 DSL szádfalverő-kihúzó berendezés 5152 Pneumatikus szádfalverő-kihúzó berendezés KÖG. 5153 Hidraulikus szádfalverő-kihúzó berendezés 5161 Talajréselő berendezés NG. 5181 Feszítősajtó 1. 5191 Egyéb alapozó gépek 1. 52 Közművesítés gépei 5211 Függőleges talajfúró KÖG. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 25 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 5212 Vízszintes talajfúró 5213 Gépkocsira szerelt talajfúró 5214 Hidraulikus útkorona-átfúró berendezés 5215 Komplett kútfúró berendezés 5216 Kőzetfúró berendezés 5217 Fúrótorony 5221 Kéttengelyes kábelfektető berendezés 5222 Dréncsőfektető berendezés NG. 5231 Gumikerekes oldalgémes daru 5232 Lánctalpas oldalgémes daru 5241 Lánctalpas csőfektető és bedolgozó gép NG. 5342 Komplett csőfektető berendezés 5243 Betoncső-sajtoló berendezés 5244 Csőfektetési munkák egyéb gépei 1. 5251 Műanyag keverő 5254 Műanyag habosító 5261 Robbanómotoros fúró-, bontó kalapács KIG. 5262 Pneumatikus fúró-, bontó kalapács 5263 Elektromos fúró-, bontó kalapács 5264 Hidraulikus fúró-, bontó kalapács 5271 Iszapszívó és szállító gépjármű 5272 Iszapszívó, csatornatisztító berendezés 5273 Iszapszívó, csatornatisztító gépjármű 5274 Szippantó tartálykocsi 5281 Csőtisztító berendezés KIG. 5282 Dréncsőmosógép 5283 Csatornamosó gép 5284 Csatornavizsgáló 5285 Csatornavizsgáló mérőkocsi 5289 Egyéb közműépítő gép 1. 53 Útépítés gépei 5311 Folyamatos keverőgép 5312 Forgókapás talajmaró 5314 Többtagú vibrációs tömörítőlap 5315 Komplett talajstabilizáló géplánc 5316 Vontatott talaj stabilizátor KÖG. 5317 Önjáró talaj stabilizátor 5321 Betonterítő keresztirányú 5322 Betonterítő hosszirányú 5323 Gumikerekes betonbedolgozó finischer 5324 Lánctalpas betonbedolgozó finischer NG. 5325 Hézagvágó berendezés 5326 Vibrációs hézagkiemelő KIG. 5327 Betonburkolat hézagtisztító 2008. júliusi állapot

2/6 26 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 5328 Korona és magfúrógép 5329 Betonmaró és csiszológép 5331 Kézihajtású forgódob 5332 Gép hajtású iker forgódob 5333 Mobil masztikátor (reiser) 5334 Stabil masztikátor 5336 Öntött aszfalt keverőtelep 5337 Komplett aszfalt keverőtelep NG. 5338 Hengerelt aszfalt újrahasznosító 5339 Öntött aszfalt újrahasznosító KÖG. 5341 Aszfaltbedolgozó finischer NG. 5342 Útszegélyépítő gép (beton) 5343 Útszegélyépítő gép (aszfalt) KIG. 5344 Aszfaltburkolat maró 1. 5351 Bitumenszóró gép 5352 Gépjárműre szerelt bitumenszóró 5355 Mobil bitumenmelegítő KIG. 5359 Útfelszakító ekék, tereprendező 5399 Egyéb útépítőgép 1. 54 Vasútépítés gépei 5411 Vasúti aljfúró 5412 Sínfűrész 5413 Sínfúró 5414 Sínhajlító KIG. 5415 Síncsavar-behajtó 5416 Aláverő 5417 Sínfelcsiszoló (sínprofil köszörű) 5418 Vágányemelő berendezés 5419 Sínlerakó és egyéb vasútépítési gépek 1. 5421 Síncsavarozó 5422 Talpfúró KIG. 5423 Vasúti járműves daru 5429 Egyéb vasútépítő gép 1. 55 Alagútépítés gépei 5511 Fekvő egykamrás személyzsilip 5512 Fekvő kétkamrás személyzsilip 5513 Fekvő többkamrás személyzsilip 5514 Fekvő anyagzsilip 5515 Fekvő gyógyzsilip 1. 5516 Álló egykamrás vegyeszsilip 5517 Álló anyagzsilip 5518 Álló egykamrás személyzsilip 5519 Álló többkamrás vegyeszsilip 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 27 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 5521 Vonalpajzs 5522 Állomási pajzs 5531 Ikerfelvonó 5541 Egyenes erektor állomáscsőhöz 5542 Ferde erektor állomáscsőhöz 5543 Egyenes erektor vonalcsőhöz 5544 Ferde erektor vonalcsőhöz 5551 Földalatti homlokrakodó 5552 Földalatti forgórakodó 5553 Földalatti villásrakodó 5554 Sínenjáró rakodó 5555 Kaparórakodó 5561 Földalatti injektáló berendezés 5562 Fagyasztó berendezés 5571 bunkerek 5572 Bentonit őrlő 5573 Föld őrlő 5574 Horonytömítő 5575 Réscsőkihúzó berendezés 5576 Elektromos rakéta 5577 Csille körbuktató 5578 Csille plató 5579 Felvonótorony 5581 Feszítőpad 1. 5599 Egyéb alagút-építőgép 1. 56 Fenntartás, karbantartás gépei és berendezései 5612 Útfenntartó gépkocsi 5615 Zúzalékszóró 5616 Ágyazatterítő KIG. 5617 Porfúró berendezés 5622 Jégborda felszakító 5623 Hómaró gép 5624 Járműre szerelhető hómaró munkaeszköz 5625 Só- és homokszóró gép 5626 Só- és homokszóró felépítmény KIG. 5627 Hófelrakó 5628 Sóörlőgép 5631 Kézi vezérlésű útburkolati jel festőgép 5632 Önjáró útburkolati jel festőgép 5636 Kátyúzógép KÖG. 5641 Szalagkorlátmosó munkagép 5643 Oszlop- és táblamosó munkagép KÖG. 5644 Vízbiztosító berendezés 5645 Víztartály felépítmény és víztartály KIG 2008. júliusi állapot

2/6 28 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 5651 Ároktisztító munkagép 5652 Árokmaró munkagép 5654 Fűkasza munkagép 5655 Nyesedékfelrakó munkagép 5656 Hídvizsgáló gép 5671 Seprőhenger 5672 Önjáró seprőgép KÖG. 5673 Mosó-seprő gép 5674 Önfelszedő seprőgép 5676 Síntisztító 5677 Szemétgyűjtő-szállító gép 5678 Tömörítő szemétgyűjtő-szállító gép 5679 Vízszállító-locsoló gép Egyéb útfenntartó gép 1. 5681 Sövényvágó 5682 Nádvágó berendezés KÖG. 5683 Kézi motoros fűnyírógép KIG. 57 Hídépítési speciális gépek 5711 Hídprovizórium KIG. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 29 6 Szak- és szerelőipari gépek és berendezések 61 Univerzális gépek 62 Vakolómunkák gépei 63 Szakipari munkák gépei és berendezései 64 Kittnyomók és habszórók 65 Szögbelövők, ütvefúrók, falhoronymarók 66 Kőmegmunkáló gépek és berendezések 67 Csőszerelő gépek és fémmegmunkálók Kezelési kategória jelmagyarázata 1. NG. 5 m 3 /ó és 5 m 3 /ó-nál nagyobb szállítóteljesítmény felett KÖG. 5 m 3 /ó szállítóteljesítmény alatt 2. A 8/1972. (V.27.) ÉVM sz. rendelet szerint 3. Szakipari munkákhoz 5. Egyedi besorolás alapján Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 6 Szak- és szerelőipari gépek és berendezések 61 Univerzális gépek 6111 Univerzális elektromos kisgépek KIG. 62 Vakolómunkák gépei 6211 Vakológép 6212 Finomvakoló 6213 Vakológép-agregát 1. 6214 Pneumatikus vakolókészülék 6223 Esztrich- és betonszállító berendezés 6231 Vakolatsimító 6232 Mennyezetsimító- és csiszoló KIG. 6233 Vibrációs simító 63 Szakipari munkák gépei és berendezései 6311 Aljzatbeton egyengető gép 6312 Műanyagmaró és vágógép 6313 Műanyaglap hegesztő KIG. 6314 Műanyagpadló hegesztő 2008. júliusi állapot

2/6 30 Az új munkavédelmi törvény Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 6315 Műanyaghegesztő berendezés 6316 Szőnyegpadló vágó 6317 Műanyagszóró 6321 Aljzatbetonsimító 6322 Linóleumsimító 6331 Hidegpadló csiszológép 6332 Mozaiklap csiszoló gép 6333 Műkőbeton csiszoló gép 6334 Kézi kőcsiszoló 6335 Kőcsiszoló gépi KÖG. 6341 Parkettcsiszoló 6342 Parkettszél csiszoló 6343 Parkettvágó gép KIG. 6344 Parkettgyalu gép 6345 Robbanómotoros láncfűrész 6346 Elektromos láncfűrész KIG. + 3. 64 Kittnyomók, habszórók 6421 Műanyaghabszóró berendezés 6423 Glettszóró berendezés KIG. 6425 Egyetemes őrlőgép 65 Szögbelövők, ütvefúrók, falhoronymarók 6511 Szögbelövő automata 6512 Szögbelövő készülék 6513 Szögbeverő 2. 6514 Szegezőgép 6531 Falhoronymaró berendezés 6532 Falvéső gép KIG. 6539 Egyéb szakipari gép 4. 66 Kőmegmunkáló gépek és berendezések 6611 Kődaraboló gép 6612 Kőfűrész 4. 6613 Kőagyaglap vágó 6614 Kőlapszélező KIG. 6615 Csempevágó- és fúróberendezés 6616 Kőfúrógép 6617 Terméskő megmunkáló 6618 Kőeszterga 4. 6619 Kőgyalu-kőmaró 6620 Egyéb kőmegmunkáló gép 67 Csőszerelő és fémmegmunkáló gépek 6711 Műanyagtárcsás csődaraboló 6712 Csőlevágó 6713 Csőmarógép KIG. 6714 Univerzális vágógép 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 31 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 6721 Csőlevágógép és sorjázógép 6722 Csőharapó gép 6723 Csőkörmarógép 6724 Belső csőillesztő 6725 Horpadásgátló 6726 Csővégkinyomó 6732 Gépi hidraulikus csőhajlító 6741 Gépi csőmenetvágó 6742 Gépi csőmenetmaró 6743 Csővarrat-előkészítő 6744 Csővégmegmunkáló 6751 Fűrésztárcsás fémvágó 6752 Fűrészlapos lyukkivágó 6791 Egyéb csőszerelő és fémmegmunkáló 4. 2008. júliusi állapot

2/6 32 Az új munkavédelmi törvény 7 Erő- és energiaátalakító gépek és berendezések 72 Hőtermelő gépek 73 Légsűrítők 74 Áramfejlesztő gépek 76 Hegesztőberendezések 77 Szárító berendezések 78 Lángvágó berendezések Kezelési kategória jelmagyarázata 1. NG.418.680 kj/ó/100.000 kcal/ó és 418.680 kj/ó teljesítmény felett KÖG. 418.680 kj/ó teljesítmény alatt 2. NG. 837.360 kj/ó/200.000 kcal/ó és 837.360 kj/ó-nál nagyobb teljesítmény felett KÖG. 418.680 kj/ó és 837.360 kj/ó teljesítmény között KIG. 418.680 kj/ó teljesítmény alatt 3. NG. 100 m 3 /ó és 100 m 3 /ó-nql nagyobb beszívott levegőmennyiség felett KÖG. 25 m 3 /ó és 100 m 3 /ó teljesítmény között KIG. 25 m 3 /ó beszívott levegőmennyiség alatt 4. NG. 10 kw/kva és 10 kw-nál nagyobb teljesítmény felett KÖG. 5 kw/kva és 10 kw teljesítmény között KIG. 5 kw/kva teljesítmény között 5. Egyedi besorolás alapján Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 7 Erő- és energiaátalakító gépek és berendezések 72 Hőtermelőgépek 1. 7213 Gyorsgőzfejlesztő 7221 Hőlégfúvó 7231 Termogenerátor 2. 7291 Egyéb hőtermelőgép 73 Légsűrítők 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 33 Kódszám Megnevezés Kezelési kategória 7311 Mobil légsűrítő 7312 Stabillégsűrítő 7313 Különleges légsűrítő 3. 7391 Egyéb kompresszor (gáz) 74 Áramfejlesztő gépek 7411 Mobil áramfejlesztő 7412 Stabil áramfejlesztő 4. 7491 Egyéb áramfejlesztő 76 Hegesztő berendezések 7612 Robbanómotoros hegesztő berendezés 7661 Csőhegesztő berendezés 5. 7691 Egyéb hegesztő berendezések 77 Szárítóberendezések 7711 Infravörös szárítóberendezések 7712 Egyéb szárítóberendezések 5. 2008. júliusi állapot

2/6 34 Az új munkavédelmi törvény 2/6.5 Útmutató az elektromos kisgépek oktatására A következőkben az alábbi elektromos kisgépek oktatására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük: szúrófűrészgép, körfűrészgép lézer irányzékkal, ütve-fúrógép, felsőmarógép, sarokcsiszoló. A munkavégzési környezet biztonsága 1. Tartsa tisztán a munkaterületet, és gondoskodjon jó megvilágításról. A rendetlen, sötét munkaterület kihívja a sérülésveszélyt. 2. Tilos az elektromos kisgépeket robbanásveszélyes környezetben, pl. gyúlékony folyadékok, gázok vagy porok jelenlétében működtetni. Az elektromos kisgépek szikráznak, amitől könnyen meggyulladhat a por vagy gáz. 3. Az elektromos kisgép működése közben tartsa távol a gyermekeket és a bámészkodókat. A figyelemelterelő tényezők hatására a gépkezelő könynyen elveszítheti uralmát a gép fölött. Elektromos biztonság 1. Az elektromos kisgép csatlakozódugaszának bele kell illenie a hálózati aljzatba. Tilos a csatlakozódugaszt bármilyen módon átalakítani. A földelt (testelt) elektromos kisgépekhez semmiféle adaptert nem szabad használni. Az átalakítatlan csatlakozódugaszok és a hozzájuk illeszkedő hálózati aljzatok használatával csökkenthető az áramütésveszély. 2. Kerülje a földelt vagy testelt felületek pl. csövek, hősugárzók, tűzhelyek és hűtőszekrények testi érintését. Az emberi test földelése vagy testelése esetén fokozódik az áramütés kockázata. 3. Tilos az elektromos kisgépet eső vagy nedvesség hatásának kitenni. Ha az elektromos kisgép belsejébe víz kerül, ettől fokozódik az áramütésveszély. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 35 4. Bánjon kíméletesen a csatlakozózsinórral. Tilos a gépet a csatlakozózsinórjánál fogva vinni vagy húzni, illetve a gépet a zsinór rángatásával leoldani a csatlakozóaljzatról. Óvja a csatlakozózsinórt a hőtől, az olajszenynyeződéstől, az éles peremektől és a mozgó alkatrészek közelségétől. A sérült vagy összegubancolódott csatlakozózsinór használata fokozza az áramütésveszélyt. 5. Elektromos kisgépek kültérben történő üzemeltetéséhez csak kültéri használatra alkalmas hosszabbító zsinórt szabad használni. A kültéri használatra alkalmas hosszabbító zsinór alkalmazása csökkenti az áramütésveszélyt. Személyi biztonság 1. Elektromos kisgépek működtetése közben mindig legyen éber, figyeljen oda arra, amit csinál, és használja a józan eszét. Ne használjon elektromos kisgépet, ha fáradt, illetve amikor kábítószer, alkohol vagy gyógyszer hatása alatt áll. (Ez utóbbiak amúgy is munkavédelmi vétséget takarnának.) Elektromos kisgépek üzemeltetésekor egyetlen pillanat figyelmetlenség is súlyos személyi sérüléshez vezethet. 2. Használjon védőfelszereléseket. Kisgépek használatakor mindig viseljen védőszemüveget. A megfelelő körülmények között használt védőfelszerelések úgymint porvédő maszk, csúszásmentes védőlábbeli, kemény védősisak vagy fültok csökkenti a személyi sérülés kockázatát. 3. Kerülje az elektromos kisgép véletlenszerű beindítását. A hálózathoz történő csatlakoztatás előtt győződjön meg a gép kikapcsolt állapotáról. Ha ujjával a kapcsolón viszi az elektromos kisgépet egyik helyről a másikra, vagy a kapcsoló BE állásában csatlakoztatja a hálózati aljzathoz, könnyen balesetet szenvedhet. 4. Mielőtt bekapcsolná az elektromos kisgépet, távolítsa el belőle a beállító és csavarkulcsokat. Ha egy csavarkulcs valamelyik forgó alkatrészhez erősítve benne marad az elektromos kisgépben, az személyi sérüléshez vezethet. 5. Ne nyújtózzon túl messzire. Mindig ügyeljen arra, hogy szilárd alapzaton álljon, és megőrizze az egyensúlyát. Ezáltal váratlan helyzetekben könynyebben uralma alatt tarthatja az elektromos kisgépet. 2008. júliusi állapot

2/6 36 Az új munkavédelmi törvény 6. Viseljen megfelelő ruházatot. Nem szabad bő ruhát vagy ékszereket viselni. Ügyeljen arra, hogy haja, ruházata és kesztyűje ne kerüljön a mozgó alkatrészek közelébe. A bő ruha, ékszer vagy hosszú haj könnyen beakadhat a mozgó alkatrészek közé. 7. Ha a gép fel van szerelve porszívó vagy porleválasztó berendezés csatlakoztatására szolgáló csőcsonkkal, gondoskodjon ilyen berendezés csatlakoztatásáról és rendeltetésszerű használatáról. Az ilyen eszközök használata mérsékli a porral kapcsolatos veszélyeket. Az elektromos kisgép használata és karbantartása 1. Ne erőltesse az elektromos kisgépet. Mindig a konkrét alkalmazásnak megfelelő elektromos kisgépet válassza. Az alkalmazásnak megfelelően kiválasztott és rendeltetésszerű sebességgel használt elektromos kisgép jobban és biztonságosabban végzi el a munkafeladatot. 2. Nem szabad használni azt az elektromos kisgépet, amelyet a kapcsolója nem képes be- és kikapcsolni. A kapcsolójával nem vezérelhető elektromos kisgép használata veszélyes, ezért az ilyen kisgépet meg kell javíttatni. 3. Mielőtt az elektromos kisgépen bármiféle beszabályozást végezne, tartozékokat cserélne benne, vagy használaton kívül helyezné, húzza ki a gép csatlakozózsinórját a hálózati aljzatból és/vagy vegye ki az akkumulátoregységet a gépből. Ezek a biztonsági óvintézkedések csökkentik az elektromos kisgép véletlenszerű beindításának kockázatát. 4. A használaton kívüli elektromos kisgépeket tartsa gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen, és ne engedje, hogy olyan személyek használhassák, akik a gépet vagy ezeket az utasításokat nem ismerik. Avatatlan kezekben ezek az elektromos kisgépek veszélyt jelentenek. 5. Gondosan tartsa karban az elektromos kisgépeket. Ellenőrizze a mozgó alkatrészek helyzetbeállítását és akadálytalan mozgását; ellenőrizze, hogy nincs-e törött alkatrész; továbbá ellenőrizzen minden olyan körélményt, amely befolyásolhatja a gép működését. Használatba vétel előtt javíttassa meg a sérült elektromos kisgépet. Számos baleset az elektromos kisgépek elégtelen karbantartására vezethető vissza. 6. Tartsa a vágásra szolgáló szerszámokat és gépeket megélezve és tisztán. A megfelelően karbantartott, éles vágóélekkel rendelkező vágóberendezé- 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 37 sek használatakor kisebb a szerszám elakadásának valószínűsége, és könnyebb irányítani a gépet. 7. Az elektromos kisgépet, annak tartozékait és szerszámait mindig a jelen utasításokkal összhangban és az adott géptípus rendeltetésének megfelelő módon használja, figyelembe véve a munkavégzési körülményeket és az elvégzendő munkafeladatokat is. Az elektromos kisgép nem rendeltetésszerű felhasználása veszélyhelyzetek kialakulásához vezethet. Javítás 1. Elektromos kisgépet mindig szakemberrel, és kizárólag az eredetivel azonos típusú cserealkatrészek felhasználásával javíttassa. Ez biztosítja az elektromos kisgépek biztonságos voltának megőrzését. 2. Kövesse a kenésre és a tartozékok cseréjére vonatkozó utasításokat. 3. Tartsa a fogantyúkat szárazon és tisztán, valamint olaj- és kenőzsírszennyeződésektől mentes állapotban. Különleges munkavédelmi szabályok Szúrófűrészgép Sem kényelemből sem a termék működtetésében (az ismételt használat során) szerzett gyakorlatból kiindulva nem mondhatunk le a szúrófűrészgépekre vonatkozó munkavédelmi szabályok szigorú betartásáról. A kisgépet nem biztonságos vagy helytelen módon használó személy súlyos sérülést szenvedhet. 1. Olyan munkaműveletek végzésekor, melyeknél a vágógép rejtett vezetékbe vagy saját csatlakozózsinórjába ütközhet, a gépet a szigetelt markolási felületnél fogva kell tartani. Feszültség alatt álló vezeték érintésekor ugyanis a gép szabadon álló fém alkatrészei is feszültség alá kerülnek, amitől áramütés éri a gép kezelőjét. 2. Befogókészülék használatával vagy más praktikus módon rögzítse a munkadarabot egy stabil felülethez, és támassza alá. A fűrészelés közben kézben tartott vagy a testünkhöz szorított munkadarab ingatag, ráadásul ilyen körülmények között könnyen elveszíthetjük az uralmunkat a gép és a munkadarab felett. 2008. júliusi állapot

2/6 38 Az új munkavédelmi törvény 3. Munka közben mindig viseljen védőszemüveget. A közönséges szemüveg és a napszemüveg védőszemüvegnek NEM alkalmas. 4. Kerülje a szegek átvágását. A gép használatba vétele előtt vizsgálja meg a munkadarabot és távolítsa el belőle az összes szeget. 5. Túlméretezett munkadarabok fűrészelésével ne próbálkozzon. 6. Fűrészelés közben ellenőrizze: van-e a munkadarab mögött és alatt elégséges tér ahhoz, hogy a fűrészlap ne ütközhessen bele a falba, padlóba, munkapadba stb. 7. Tartsa erősen a gépet. 8. Ügyeljen arra, hogy a gép bekapcsolás előtt a fűrészlap ne érjen hozzá a munkadarabhoz. 9. Ne nyúljon a mozgó alkatrészek közelébe. 10. Ne hagyja a gépet magában járni. Csak kézben tartva működtesse. 11. Mielőtt kihúzná a fűrészlapot a munkadarabból, előbb mindig kapcsolja ki a gépet, és várjon, amíg a fűrészlap mozgása teljesen le nem áll. 12. Közvetlenül működtetés után a fűrészlap és a munkadarab érintése tilos. Ezek ugyanis rendkívül forróak lehetnek, és égési sérülést okozhatnak. 13. Feleslegesen ne járassa a gépet terheletlenül. 14. Egyes anyagok mérgező vegyszereket tartalmazhatnak. Ügyeljen arra, hogy ne lélegezze be a keletkező port, és a bőrére se kerülhessen belőle. Vegye figyelembe az anyag gyártója által megadott munkabiztonsági adatokat. 15. Mindig a megmunkált anyagnak és a munkaműveletnek megfelelő porvédő maszkot/légzőkészüléket használjon. Körfűrészgép lézer irányzékkal 1. Gondoskodjunk arról, hogy a fűrésztárcsa működését meghatározó készülékek jó állapotban legyenek. 2. Gondoskodjunk arról, hogy a fűrésztárcsa jó állapotban legyen, különös tekintettel a következőkre: A fűrésztárcsa burkolatot nem szabad eltorlaszolni. A beszorult fűrésztárcsa burkolatot meg kell javítani a gép használata előtt. A hasítóéket nem szabad eltávolítani. 3. A fogazott perem és a hasítókés közötti távolság max. 5 mm lehet. A hasítókés és a fogazott perem közötti magasság különbség maximum 5 mm lehet. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 39 4. Ne használjunk gyorsacélból készült fűrésztárcsát. 5. Ne használjunk hajlott, deformálódott fűrésztárcsát. 6. Ne használjunk olyan fűrésztárcsát, amely nem felel meg a kézikönyvben adott műszaki adatoknak. 7. A fűrészelés megkezdése előtt távolítsuk el a szögeket és más fémtárgyakat a munkadarabból. 8. A fűrészelést csak akkor szabad elkezdeni, ha a fűrész már elérte a maximális fordulatszámot. 9. Jól fogjuk be a munkadarabot. Nagyon kicsi munkadarabot nem szabad fűrészelni. 10. Csak akkor tegyük le a gépet, miután kikapcsoltuk és a fűrésztárcsa már megállt. 11. Ne próbáljuk a fűrésztárcsát fékezni az oldalára adott nyomással. 12. A gép karbantartásának megkezdése előtt a csatlakozó dugaszt ki kell húzni. 13. Vegyük figyelembe, hogy a készüléket csak jobbkezes munkára lehet használni. A gép nem alkalmas álló használatra. Kiegészítő biztonsági utasítás a lézerekhez 1. Figyelem! A lézersugár súlyos szemsérülést okozhat. A lézersugárra, vagy közvetlenül abba nézni tilos! 2. Használat során soha ne irányítsa a lézersugarat emberre, illetve tükröződő felületre. 3. A lézer az EN 60825-1/A11, 1996 előírás szerinti 2. osztályba tartozik. Az egység nem tartalmaz kiszolgáló elemeket. 4. A burkolat megbontása tilos. 5. meghibásodás esetén az egységet kizárólag szakember javíthatja. Kiegészítő biztonsági előírások az akkumulátor használatához 1. Az akkumulátorok cseréjekor az összes akkumulátort ki kell cserélni. Az új és használt akkumulátorok keverése tilos. 2. Óvja az akkumulátorokat a rövidzárlat kialakulásától. 3. Ne tárolja az akkumulátorokat olyan helyen, ahol a hőmérséklet 50 C fölé emelkedhet, pl. egy tűző napon tartott autóban. 4. Az akkumulátort tűzbe dobni tilos! 2008. júliusi állapot

2/6 40 Az új munkavédelmi törvény 5. Az akkumulátorok megbontása tilos! 6. Az akkumulátorok szivárgása esetén egy rongy segítségével óvatosan távolítsa el a folyadékot. 7. Vigyázzon, hogy a folyadék bőrre, szembe ne kerüljön. 8. A folyadékot lenyelni tilos! 9. Ha a folyadék bőrre vagy szembe került, bő vízzel öblítse 10 percen keresztül, és haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ütve-fúrógép 1. A készülék hálózati csatlakozózsinórját minden tisztítási, karbantartási, munka előtt, valamint tartozékok cseréjekor húzza ki a hálózati aljzatból. 2. Néhány azbeszttartalmú anyag, kristályos kovasavat tartalmazó kőzetek, ólomtartalmú festékbevonatok, néhány fafajta, fém stb. megmunkálásánál keletkező por káros az egészségre. Tartsa be az előírt védőintézkedéseket, használjon egyéni védőeszközt. Használjon védőszemüveget és/vagy gázálarcot/maszkot, ha az adott művelet során por vagy szilánkok keletkezhetnek. 3. Mindig alkalmas munkaruhában dolgozzon, bő ruhadarabokat vagy ékszereket, amelyeket a fúrótokmány elkaphatna, ne viseljen. 4. Hosszú hajat megfelelő fejfedővel, pl. hajhálóval, védjen. 5. Fúrás és csavarozás közben mindig gondoskodjon biztonságos állásról. Ha létrára kell állnia, az kifogástalan az előírásoknak megfelelő stabilitású legyen. Soka ne használjon rozoga, vagy görgős széket, netán más félmegoldást. 6. Falakba való fúrás előtt vezetékkeresővel keresse meg az esetleges rejtett villamos-, víz-, és gázvezetéket. 7. Ne szerelje szét a fúrógépet. Nincs benne biztosíték vagy más alkatrész, amelyet szakismeret nélkül lehetne kicserélni. 8. A fúrógépbe való belenyúlás esetén nagy a sérülés veszélye, és a jótállási jog is megszűnik. 9. Meghibásodott fúrógéppel ne dolgozzon tovább. 10. A fúrás és csavarozás során ügyeljen arra, hogy ne érjen hozzá leföldelt tárgyakhoz, pl. csövekhez, fűtőtesthez, kályhához, hűtőgépekhez stb. A munka során ne érjen hozzá a fúrógép fémrészeihez, a fúrógépet mindig csak a szigetelt fogantyújánál fogva tartsa. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 41 11. A kisgépet védje a nedvességtől. Ha a villamos áram vízzel érintkezik, életveszélyes áramütés keletkezhet. 12. Ne dolgozzon a fúró-csavarozóval gyúlékony folyadék vagy gőz közelében. (Robbanásveszély!) 13. Soha ne fogja meg közvetlenül a munkaművelet befejezése után a fúrót, a munkadarabot, a behajtott csavart vagy hasonló alkatrészt. Ezek az alkatrészek a munka során nagyon felmelegedhetnek. (Égési sérülés veszélye!) 14. Gondoskodjon arról, nehogy a fémtárgyakkal, pl. csavarokkal vagy szögekkel áthidalja a kisgép elektromos érintkezőit. Ha rövidzárlat keletkezik, akkor erős áram folyik, amelynek a következménye túlmelegedés és tűz lehet, azaz balesetveszély a felhasználó számára. (Rövidzárlat veszély!) 15. A kisgépet tűző napnak vagy más hőforrásnak ne tegye ki. 16. Fúrás és csavarbehajtás közben rögzítse le a kisebb munkadarabot, hogy ne tudjon forogni. Ehhez fogja be egy satuba az ilyen munkadarabokat. 17. Mindig tartsa tisztán és rendben a munkahelyét, gondoskodjon annak megfelelő megvilágításáról 18. A szerszámait mindig száraz helyen tárolja és jól zárja el, hogy gyerekek, illetéktelenek ne tudjanak hozzáférni. Felsőmarógép 1. A gépet csak olyan elektromos hálózatra szabad csatlakozatni, amely a gép adattábláján szereplővel azonos feszültséget biztosít, továbbá a gép kizárólag egyfázisú, váltóáramú tápfeszültséggel (230 V) működtethető. A gép az Európai Szabványnak megfelelő kettős szigeteléssel van ellátva, ezért földvezeték nélküli csatlakozó aljzatról is használható. 2. Mielőtt bármilyen munkát végezne a gépen, minden esetben győződjön meg arról, hogy a gép ki lett-e kapcsolva és a csatlakozózsinórja ki van-e húzva a hálózati aljzatból. 3. Mielőtt csatlakoztatná a gépet a hálózati aljzathoz, ellenőrizze, hogy KI- KAPCSOLT állapotban van-e. 4. Hosszan tartó működés közben használjon zajártalom elleni védőfelszerelést. 5. Használat előtt gondosan ellenőrizze a szerszámot, hogy nincsenek-e rajta repedések vagy sérülések. A repedt, sérült szerszámot haladéktalanul cserélje ki. 2008. júliusi állapot

2/6 42 Az új munkavédelmi törvény 6. Működtetés előtt minden esetben ellenőrizze, hogy a forgácsterelő megfelelő módon fel lett-e szerelve. 7. A gépet két kézzel szilárdan kell tartani. 8. Ne nyúljon a forgó alkatrészek közelébe. 9. Ügyeljen arra, hogy a kioldó bekapcsolása előtt a szerszám ne érjen a munkadarabhoz. 10. Ügyeljen a szerszám forgásirányára és az előtolás irányára. 11. Mielőtt felemeli a gépet a munkadarabról, előbb mindig kapcsolja ki, és várja meg, hogy a szerszám teljesen leálljon. 12. A csatlakozózsinórt mindig a géptől távol, a gép hátsó része felé kell elvezetni. 13. A szerszám be- vagy kiszerelése előtt, valamint a marásmélység beállítása előtt minden esetben ellenőrizze, hogy a gép kikapcsolt állapotban van-e, és a csatlakozózsinórja ki lett-e húzva a hálózati aljzatból. 14. Horonymaráskor a marásmélység egy-egy fogásnál lehetőleg ne haladja meg a 20 mm t. különlegesen mély hornyolási feladatoknál fokozatosan mélyülő szerszámbeállításokkal, két-három fogásban végezzük el a munkát. 15. Mielőtt a gépet csatlakoztatná a hálózati aljzathoz, mindig ellenőrizze, hogy a kioldó kapcsoló megfelelően működésbe lép-e, majd elengedéskor visszatér-e KI helyzetébe. 16. Mielőtt bekapcsolná a gépet, mindig ellenőrizze, hogy a tengelyrögzítő kioldott állapotban van-e. 17. Működtetéskor helyezze a gépet a munkadarabra és kapcsolja be. Oldja ki a rögzítőkart, és lassan eressze le a géptestet a munkadarabra az előre beállított felsőmarási mélység eléréséig. Két kézzel fogva, mozgassa előre a gépet. Élmarás végzésekor a munkadarab felülete a szerszámnak az előtolási irány szerinti bal oldalán legyen. 18. Egyenes terelőlap használat esetén az egyenes terelőlapot az előtolási irány szerinti jobb oldalra kell felszerelni. 19. Szélező terelőlap használata esetén a szélező terelőlapot az előtolási irány szerinti jobb oldalra kell felszerelni. 20. Ha a munka porképződéssel jár, használja, illetve szerelje fel porszívó csonkra a porszívó berendezést. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 43 Sarokcsiszoló (flex) 1. Figyelem! Az elektromos szerszámok használata során az áramütés, sérülés és tűzveszély megelőzése érdekében tartsa be a gépre vonatkozó biztonsági óvórendszabályokat. 2. Tartsunk rendet a munkaterületünkön, mert a munkaterület és a munkapad rendetlensége balesetveszélyes. 3. Vegyük figyelembe a környezet hatásait. Ne hagyjuk az esőn ázni az elektromos szerszámokat. Ne használjunk elektromos szerszámokat párás, nedves környezetben. Gondoskodjunk a megfelelő megvilágításról. Ne üzemeltessük az elektromos szerszámokat éghető folyadékok vagy gázok közelében. 4. Védjük magunkat az áramütéstől! Kerüljük a testi érintkezést a földelt részekkel, így pl. csövekkel, fűtőtestekkel, kályhákkal, hűtőszekrényekkel. 5. Tartsuk távol az illetéktelen személyeket! Ne engedjük, hogy gyermekek, az üzemelő elektromos szerszámhoz érjenek. Vigyázzunk arra, hogy a gyermekek és más személyek megfelelő távolságban legyenek a munkaterülettől. 6. Biztonságos helyen tároljuk az elektromos szerszámokat. A használaton kívüli elektromos szerszámokat tartsuk olyan száraz, magas vagy lezárható helyiségben, ahol gyermekek nem férhetnek hozzá. 7. Ne terheljük a szerszámot. Jobb eredményt érünk el és biztonságosabb a munka a megadott teljesítménytartományban. 8. Az adott munkához megfelelő szerszámot használjunk. Ne használjunk túl gyenge szerszámot vagy kiegészítő egységet a nehéz munkákhoz. Ne alkalmazzunk a szerszámokat olyan célokra és tevékenységekhez, amelyek nem tartoznak azok rendeltetési körébe, ne alkalmazzunk pl. körfűrészt faágak vágásához. 9. Vegyünk fel a célhoz alkalmas munkaruhát. Ne dolgozzunk bő ruhában és felékszerezve, mert a mozgó részek elkaphatják ezeket. A szabadban végzett munka esetén célszerű gumikesztyű és csúszásmentes lábbeli viselése. Ha hosszú a hajunk, tegyünk fel hajhálót. 10. Használjunk egyéni védőfelszerelést. Vegyünk fel védőszemüveget. Porképződéssel járó munka esetén vegyünk fel légzésvédő maszkot. 2008. júliusi állapot

2/6 44 Az új munkavédelmi törvény 11. Amennyiben rendelkezésre állnak a por elszívására és felfogására szolgáló berendezések, győződjünk meg róla, hogy ezek csatlakoztatása megtörtént, és használatuk megfelelő-e. 12. Ne használjuk a vezetéket a rendeltetéstől eltérő célra. Ne vigyük a szerszámot a vezetékénél fogva, és ne használjuk a vezetéket arra sem, hogy azzal húzzuk ki a dugaszt az aljzatból. Óvjuk a vezetéket a hőségtől, olajtól és éles, sorjás peremektől. 13. Biztosítsuk a munkadarabot. Használjunk leszorítókat vagy satut a munkadarab rögzítéséhez. Így biztonságosabb a munkavégzés, és ez lehetővé teszi azt is, hogy mindkét kezünket igénybe vehessük a gép kezeléséhez. 14. Kerüljük a természetellenes testtartást. Gondoskodjunk a biztonságos állásról, és soha ne veszítsük el az egyensúlyunkat. 15. Ápoljuk gondosan a szerszámainkat. Az eredményes és biztonságos munkavégzés érdekében tartsuk a szerszámokat élesen és tisztán. Kövessük a karbantartási előírásokat, és a szerszámcserére vonatkozó szabályokat. Rendszeresen ellenőrizzük a vezetéket, és ha sérülést észlelünk, szakemberrel végeztessük el a szükséges javítást, illetve cserét. Ugyancsak rendszeresen ellenőrizzük az esetleg alkalmazott hosszabbító-vezetékeket, és a sérült vezetéket cseréljük ki. Tartsuk a markolatokat és fogantyúkat szárazon, olajtól és zsírtól mentesen. 16. Húzzuk ki a használaton kívüli szerszám dugaszát a hálózati aljzatból, ha befejeztük a készülék használatát, mielőtt karbantartáshoz kezdenénk, és a tartozékok, pl. fúró vagy csavarhúzó kicserélése esetén. 17. Távolítsuk el a szerszámkulcsot és a beállításra szolgáló szerszámokat, a kisgép bekapcsolása előtt. 18. Kerüljük a véletlen indítást. Ne vigyük a hálózati áramra csatlakozott szerszámot ujjunkkal a kapcsolón. Győződjünk meg róla, hogy a kapcsoló kikapcsolt helyzetben van, amikor a szerszámot a hálózati áramra csatlakoztatjuk. 19. Szabadban végzett munka esetén erre a célra alkalmas, kültéri munkára engedélyezett hosszabbító vezetéket használjunk. 20. Legyünk mindig figyelmesek. Figyeljünk oda a munkánkra. Járjunk el ésszerűen. Ne használjuk a szerszámot, ha nem tudunk megfelelően a munkánkra összpontosítani. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 45 21. Ellenőrizzük, hogy nem észlelhető-e a készülék elemein sérülés. A szerszám további használata előtt gondosan ellenőrizzük az egyes szerkezeti elemeket és különösen a védőberendezéseket, hogy kifogástalanul és rendeltetésszerűen működnek-e, és alkalmasak-e feladatuk ellátására. A sérült elemek, és különösen a védőberendezések szakszerű kijavítását vagy kicserélését bízzuk szakműhelyre, amennyiben a kezelési útmutató másként nem rendelkezik. A sérült kapcsolók kicserélését ugyancsak a szakműhelyben végeztessük el. Ne használjunk olyan szerszámot, amelyiket nem lehet a kapcsolójánál ki- és bekapcsolni. 22. Figyelem! A kezelési útmutatóban ajánlottól eltérő tartozékok vagy kiegészítő elemek alkalmazása személyi sérülés veszélyét idézheti elő. 23. Az elektromos szerszám javítását bízzuk szakképzett villanyszerelőre. A javítást kizárólag gyári, eredeti alkatrészek felhasználásával végeztessük, mert különben súlyos balesetet szenvedhet az üzemeltető. Speciális biztonsági előírások 1. Ellenőrizzük, hogy a csiszolókorongon megadott fordulatszám egyező vagy nagyobb-e, mint a csiszológép irányadó fordulatszáma. 2. Győződjünk meg róla, hogy a csiszolókorong méretei megfelelnek-e a csiszológéphez. 3. A csiszolókorongok tárolása és kezelése során tartsuk magunkat pontosan a gyártó előírásaihoz. 4. A használat megkezdése előtt ellenőrizzük a csiszolókorongot: a törött, lepattogzott vagy egyébként sérült tartozékok használata tilos. 5. Győződjünk meg róla, hogy a csiszolószerszámok a gyártómű előírásainak megfelelően kerültek-e behelyezésre. 6. Gondoskodjunk róla, hogy a csiszolóeszköz tartozékát képező vagy ahhoz szükséges közbetét alkalmazásra kerüljön. 7. A csiszolóorsóra menettel rögzített csiszolókorongok, csiszolócsapok és kúpok esetében meg kell határozni a szükséges kritikus méreteket és egyéb adatokat annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy az orsó vége a csiszolóeszköz furatának aljához érjen. 8. Amennyiben az elektromos szerszám védőburkolattal került átadásra, soha ne használjuk a szerszámot védőburkolat nélkül. 2008. júliusi állapot

2/6 46 Az új munkavédelmi törvény 9. Ne használjunk kisebbítő perselyt vagy adaptert arra a célra, hogy a nagyobb furatú csiszolókorongot a csiszológéphez igazítsuk. 10. Menetes betéttel rendelkező csiszolószerszámok esetében győződjünk meg róla, hogy elég hosszú-e a menet az orsó hosszának felfogására. 11. Vizsgáljuk meg, hogy megfelelően rögzítésre került-e a szerszám. 12. Ne használjuk a vágókorongokat nagyoló köszörüléshez. 13. Gondoskodjunk róla, hogy a használattal járó szikraképződés ne idézhessen elő veszélyhelyzetet, így pl. ne veszélyeztessen személyeket, illetve gyúlékony anyagokat, tárgyakat. 14. Minden esetben vegyünk fel védőszemüveget és hallásvédőt, tovább szükség esetén vegyük fel az egyéb személyes védőfelszerelést, így kesztyűt, kötényt, valamint sisakot is. 15. Poros körülmények között dolgozva gondoskodjunk arról, hogy a szellőzőnyílások szabadon legyenek. Amennyiben szükségessé válik a por eltávolítása, előbb válasszuk le a hálózati áramforrásról az elektromos szerszámot, és ne alkalmazzunk fémtárgyakat, elkerülve a belső elemek sérülését. Munkája során vegye figyelembe, ha az alábbi jelzésekkel, piktogramokkal találkozik! Légzésvédő használata kötelező! Védőszemüveg használata kötelező! Védőkesztyű használata kötelező! Védőlábbeli használata kötelező! Védőruha használata kötelező! Hallásvédő használata kötelező! Hosszú haj viselete veszélyes! Lógó ruházat viselete veszélyes! Érinteni tilos! Vigyázz! Forró felület! 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 47 2/6.6 Betonkeverés biztonsága Favorit 250 típusú betonkeverő gép A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb baleset abból ered, hogy a balesetet elszenvedő személy nem ismeri a veszély forrásait vagy nemtörődömséget tanúsít azzal szemben, és nem él a védekezés lehetőségeivel. A biztonságtechnikai szabályok ismerete és azok mindenkori megtartása nagymértékben csökkenti a balesetek számát; körültekintő munkavégzéssel pedig a balesetek megelőzhetők. Személyi feltételek Betonkeverőt csak olyan személy kezelhet, aki betöltötte a 18. életévét, és aki a szakmai ismereteket elsajátította, valamint a gépre érvények kezelői vizsgával rendelkezik. A 300 l űrtartalom alatti gép kezeléséhez kisgépkezelői vizsga szükséges. A keverőgép üzemeltetése körüli munkahelyen tilos minden olyan magatartás: fegyelmezetlenség, játék, a munka megzavarása stb., amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A keverőgép körüli munkahelyen szeszes italt fogyasztani, ittas egyént a gép közelébe engedni, vagy ott foglalkoztatni tilos! 2008. júliusi állapot

2/6 48 Az új munkavédelmi törvény Munka közben gyűrű, karkötő, (óraszíj) nem viselhető. A mozgó géprészek közelében szabadon lógó, lebegő ruha, kendő, sál viselése tilos! A keverőgép körüli munkahelyen megfelelő lábbelit kell viselni! Gyűrű, karkötő, lógó ruházat viselet tilos! A védő-burkolatot eltávolítani tilos! Idegeneknek tartózkodni tilos! A gépkezelőnek, valamint az adalékanyag elkészítését, a keverődob töltését, a kevert beton (habarcs) elszállítását végző kisegítő személyeknek ismerniük kell a villamos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély-nyújtási teendőket. Tisztában kell lenniük azzal, hogy hol van a kijelölt elsősegélynyújtó hely. Elsősegély-nyújtó hely Szemöblítő készülék A munkaidő befejeztével és a gép elhagyásakor a keverőgépet feszültségmentesíteni, majd a tápkábelt le kell választani a hálózatról; távollét alatt biztosítani kell, hogy a gépet illetéktelen személy ne indíthassa el. A keverőgép bekapcsolása előtt a gépkezelő győződjék meg arról, hogy a működtetéssel senkit nem veszélyeztet. Az üzemképes keverőgépet ellenőrzés, felügyelet nélkül hagyni nem szabad. A keverőgépet üzemeltető cég részéről a gépkezelőnek előírt, a munka jellegének megfelelő egyéni védőeszközöket a kezelőnek viselnie, használnia kell. A keverőgép körüli munkahelyen rendet, tisztaságot kell tartani. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 49 A keverőgép kezelője felelős: a gépre érvényes kezelési és biztonságtechnikai utasításban foglaltak betartásáért; meghibásodás esetén a gép azonnali leállításáért és a felettesének történő jelentéstételért; a gép üzemelése alatt illetéktelen személyek a géptől (és környezetéből) való távoltartásáért. Munkakörnyezettel szemben támasztott követelmények A helyhez kötötten telepített betonkeverő gép részére a várható igénybevételre alkalmas helyet kell biztosítani. A telepítés helyén üzem közben a gépet rögzíteni kell. Ha a keverőgép állványra, vagy hasonló jellegű alátámasztó szerkezetre kerül, akkor az állványszerkezetet a fellépő dinamikus hatásokra is méretezni kell. Az állványszerkezet állékonyságát az építésvezető a gép elhelyezése előtt, az állványokra előírt módon ellenőrizni köteles. A betonszállítás céljára kialakított pallózat, talicskás szállításnál pedig legalább 600, japáneres szállításnál 1500 mm széles legyen, a lehajlás ellen megfelelő sűrűsséggel alátámasztva. A japánert húzni tilos! A japánerben a peremtől számítva legalább 10 cm mélységet üresen kell hagyni. Konténeres szállításnál a betont a konténerbe üríteni csak méretezett állványon elhelyezett keverőlemezre szabad. Esti, éjszakai munkavégzés idejére az építésvezetőnek gondoskodnia kell a mérlegelésnek, a keverődobban való adalékanyag-töltésének, a kevert beton ürítésének, valamint a gépkezelő munkaállásának megfelelő fényerősségű, jó megvilágításról. Különleges követelmények A keverőgép akaratlan bekapcsolásának lehetőségét ki kell zárni. A keverőgép forgó, mozgó géprészeinek és alkatrészeinek burkolatát üzem alatt eltávolítani tilos! 2008. júliusi állapot

2/6 50 Az új munkavédelmi törvény A keverőgép védőburkolatainak belső felülete és a védőburkolat eltávolítása utáni látható géprész és a védő felület pirosra legyen festve. Kézzel vagy más segédeszközzel üzem közben a keverődobba nyúlni tilos! Minden gép használati, illetve kezelési utasításában rögzíteni kell a géppel kapcsolatos, a balesetek megelőzését célzó legfontosabb biztonsági tudnivalókat. A keverőgép kezeléséhez a gépre vonatkozó kezelési utasítást (gépkönyvet akár másolati példányban) a gépkezelő rendelkezésére kell bocsátani. Védőfelszerelések Az üzemeltető cégnek biztosítani kell a személyzet (gépkezelő, kisegítő munkások stb.) számára az előírt egyéni védőeszközöket. Ezek használatát meg kell követelni. Fejvédő használata követező! Védőszemüve g használata kötelező! Védőkesztyű használata kötelező! Védőlábbeli használata kötelező! Hallásvédő használata követező! Amennyiben a zaj- és légtechnikai mérések igazolják, hogy fennáll zaj- vagy a porártalom veszélye, biztosítani kell a hallásvédő, illetve légzésvédő használatát is. Villamosság veszélyei, érintésvédelem Sérülés ellen a tápkábelt védett módon kell elhelyezni. Veszély esetén a keverőgépet a főkapcsolóval áramtalanítani kell. Karbantartás, javítás és mozgatás közben a tápkábel dugaszolójának kihúzásával kell a keverőgépet leválasztani a hálózatról. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 51 A keverőgépet el kell látni szabványos érintésvédelemmel. A keverőgépen villamos szerelés, javítást végezni csak a vonatkozó szabvány előírásai szerint szabad és csak olyan személynek végezni, aki rendelkezik megfelelő villamos szakképesítéssel. A keverőgéphez tartozó villamos szerelvényeken biztonságot csökkentő változtatást tilos végezni. Csak az előírt értékű és típusú olvadóbiztosítót vagy más, ezzel egyénértékű kismegszakítót szabad beépíteni és használni. Villamos zárlatból keletkező tűz oltására megfelelő tűzoltó készüléket jól látható helyen és könnyen hozzáférhető módon kell elhelyezni. A villamos vezetékek, a tápkábel, a villanymotor tekercseinek szigetelés ellenállást és az ütési szilárdságát az áramütés elleni védelem céljából minden évben felül kell vizsgálni, vizsgáltatni. Az erről szóló hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell őrizni és szükség esetében be kell tudni mutatni. 2008. júliusi állapot

2/6 52 Az új munkavédelmi törvény 2/6.7 Fűnyírás biztonsága Fűnyíróval történő munkavégzéskor feltétlenül be kell tartani bizonyos biztonsági előírásokat, annak érdekében, hogy baleset ne következzék be. A fűnyíró első üzembe helyezése előtt figyelmesen át kell olvasni a készülék, valamint a motor teljes használati utasítását. Ismerkedjen meg a kezelőszervekkel és azok kezelésével. Legyen tisztában minden funkcióval. Soha ne engedje meg, gyerekeknek, vagy más, a kezelési utasítást nem ismerő személyeknek, hogy a fűnyíróval dolgozzanak. 16 éven aluli fiatalkorúak nem használhatják a gépet. Soha ne dolgozzon a fűnyíróval, ha mások, főleg gyerekek vagy állatok vannak a közelben. Tartsa szem előtt, hogy a gép kezelője, illetve használója felelős a más személyeket ért balesetekért és bekövetkezett károkért. Alkohol-, vagy kábítószer-fogyasztás, a reakciókészséget befolyásoló gyógyszerek szedése után nem szabad a fűnyíróval dolgozni. A fűnyírót más, nem rendeltetésszerű használatra alkalmazni tilos, nem megengedett! A kezelő testi épségének megóvása érdekében a fűnyírót nem szabad járdák tisztítására (felszívás, elfújás, hóeltakarítás), vagy fa- és sövénynyesedék aprítására használni. Csak olyan személynek adja tovább (kölcsön) a készüléket, aki alapvetően ismeri a típust, ért a kezeléséhez, és mindig mellékelje a használati utasításokat is. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 53 Előkészületek a fűnyírásra Fűnyírás közben mindig erős lábbelit és hosszú nadrágot viseljen. Ne nyírjon mezítláb vagy könnyű szandálban. Alaposan nézze át a nyírni kívánt területet, és távolítson el minden követ, ágat, drótot, csontot és más idegen testet. Használat előtt minden alkalommal ellenőrizze szemrevételezéssel, hogy a vágószerszám, a rögzítő csavar és az egész vágószerkezet kifogástalan állapotban van-e. Vegye figyelembe a fűnyírás idejére (napszak) vonatkozó helyi rendeleteket. (Pl. ne nyírjon füvet korán reggel vagy késő este, ha mások pihenését zavarná a motor keltette zaj.) Ügyeljen a saját fülének a zajvédelmére is. Magatartás a fűnyírás alatt A motor indítása előtt kapcsolja ki a vágószerszámot és a meghajtást (ha lehet). A motor indításakor ügyeljen rá, hogy a gyújtógyertya, a hangtompító, az üzemanyagtartály fedele és a levegőszűrő a helyén legyen. Ne indítsa a motort, ha kiszerelte a gyújtógyertyát. A motor indításakor nem szabad megbillenteni a fűnyírót. A forgó kés balesetveszélyes. Soha ne használja a fűnyírót sérült védőberendezéssel vagy védőráccsal, vagy a beépített védőberendezések nélkül, pl. kidobófedél, illetve fűgyűjtő berendezés nélkül. Tartson távol másokat a veszélyes területtől. Csak napfény vagy jó megvilágítás mellett nyírjon. Biztonsági okokból mindig sértetlen fűgyűjtőkosarat használjon. A gyártó által a készülékre felszerelt kapcsoló-berendezéseket tilos eltávolítani vagy áthidalni, pl. a kapcsolókart lekötni a tolófogantyúhoz. Lehetőleg ne nyúljon nedves füvet. A nedves fű növeli a balesetveszélyt (pl. a kezelő elcsúszhat). 2008. júliusi állapot

2/6 54 Az új munkavédelmi törvény Csak lépéstempóban tolja a gépet. A gyors haladás növeli a botlás, megcsúszás stb. miatti sérülések veszélyét. A benzinmotoros fűnyírókat biztonsági okokból nem szabad 25 -nál (46.6 %) meredekebb Dőlésszög 100 cm lejtőkön használni. A lejtőkön csak keresztben szabad nyírni, sohasem fel- vagy lefelé, így elkerülhető, hogy elveszítse az ellenőrzést a fűnyíró felett. Sérülésveszély! 25 lejtés 100 cm-es vízszintes távolságon 46,6 cm-es függőleges emelkedésnek felel meg. Lejtős terepen ügyeljen arra, hogy mindig biztosan álljon. Lehetőleg ne nyírjon túl meredek lejtőkön, nehogy elveszítse az uralmat a készülék felett. A lejtő irányára keresztben nyírjon, sohase fel- vagy lefelé, mert akkor még az elszabadult fűnyíró is elgázolhatja, ha esetleg elveszti a készülék felett az ellenőrzést. A domboldalon való irányváltoztatáskor legyen különösen elővigyázatos, nehogy elveszítse az ellenőrzést a fűnyíró felett. Fokozott figyelmet igényel a fűnyíró hátrafelé mozgatása és húzása. Botlásveszély! Rendkívül figyelmesen járjon el, ha a fűnyírót megfordítja, vagy maga felé húzza. Állítsa le a motort, ha a fűnyírót nem füves területek fölötti áthaladás közben meg kell emelni, vagy a nyírási területre, illetve vissza szállítja. Soha ne nyissak ki a kidobófedelet és ne ürítse ki a fűgyűjtő kosarat, amíg a motor és a kés forog. A forgó kés sérüléseket okozhat. Sérülésveszély! Ne tegye a kezét vagy a lábát forgó alkatrészek vagy azok alá. A tolófogantyú által megadott biztonsági távolságot mindig be kell tartani. Kapcsolja ki a motort és húzza le a gyertyapipát: mielőtt a készüléket felemeli, arrébb viszi, vagy szállítja, mielőtt oldja a szorulásokat, vagy a kidobó-csatornában keletkezett eltömődés megszüntetéséhez kezd. ha a kés idegen testbe ütközött. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy nem sérült-e meg a vágószerszám, 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 55 a fűnyíró ellenőrzése, tisztítása vagy rajta végzendő bármilyen munkálatok előtt, ha szokatlanul erős vibrációk lépnek fel a fűnyírón. Ebben az esetben azonnali felülvizsgálatra van szükség, mielőtt magára hagyja a fűnyírót, ha nem használja a gépet. Üzemanyag betöltéshez állítsa le a motort és legalább két percig hagyja hűlni, mielőtt leveszi a tanksapkát. Vegye figyelembe a vágószerszám kifutását, ami a teljes elállásig néhány másodpercet vehet igénybe. Helyi rendeletek szabályozhatják a kezelő minimális életkorát. A tűzveszély elkerülése érdekében a motort, a kipufogót és az akkumulátort és az akkumulátortartót (ha van) tartsa tisztán fűtől, falevelektől, illetve a kifolyó olajtól, benzintől, zsírtól. Karbantartás és javítások A készüléken és a motoron végzendő bárminemű munka előtt húzza le a gyertyapipát. Csak olyan karbantartási műveleteket végezzen el, melyek le vannak írva. Minden más munkát szakszervizzel végeztessen. Csak eredeti alkatrészeket szabad használni, mert a házilag barkácsolt alkatrészek nem megbízhatóak, arra felelősséget senki nem vállalhat. Ez különösen vonatkozik a vágószerszámokra. A vágószerszám kicserélésénél ügyeljen a vágószerszám helyes típusára. Az összes anya, csapszeg és csavar mindig erősen meg legyen húzva, hogy a gép mindig üzembiztos állapotban legyen. Ha a vágószerszám vagy a fűnyíró akadályba, illetve idegen testbe ütközött, le kell állítani a készüléket, és szakszerűen át kell vizsgálni (esetleg forduljon a szervizhez). Rendszeresen ellenőrizze a fűgyűjtő szerkezet kopottságát, sérülésmentességét és működőképességét. Az elhasználódott vagy sérült alkatrészeket biztonsági okokból cserélje ki. Sérült vagy megrepedt szerszámokat ne használjon tovább, és ne javítsa meg őket hegesztéssel vagy kiegyenesítéssel eldeformálódás, kiegyensúlyozatlanság, ezzel párhuzamosan balesetveszély léphet fel. 2008. júliusi állapot

2/6 56 Az új munkavédelmi törvény Figyelem! A benzin mérgező, és rendkívül gyúlékony! Ne tárolja a benzint szikra, nyílt láng, állandó láng, hőforrás és más gyulladási lehetőség közelében. A készüléket üres üzemanyagtartállyal vagy zárt üzemanyagcsappal (ha van) szállítsa. Csak a szabadban tankoljon, és ne dohányozzon közben. Benzint csak arra alkalmas tartályban tároljon. Szigorúan tilos pl. üdítős flakonban tartani benzint! A benzint a motor indítása előtt kell betölteni. Amíg a motor jár vagy a gép még forró, nem szabad levenni a tanksapkát, vagy tankolni. Az üzemanyagtankot ne töltse egészen tele, hanem csak a töltőcsonk széle alatt 4 cm-ig, hogy az üzemanyagnak legyen helye kitágulni. Ha kifolyt a benzin, először tisztítsa meg a szennyezett felületet, és csak utána indítsa el a motort. Amíg a benzingőzök el nem párolognak (szárazra törlés), kerülje a meggyulladás lehetőségét. Biztonsági okokból rendszeresen ellenőrizze az üzemanyag-vezetékek, a benzintartály, a tanksapka és a csatlakozások sérülésmentességét és tömítettségét, és szükség esetén cserélje ki őket. Cseréltesse ki a sérült kipufogódobokat és a kipufogó védőlemezeit. Soha ne legyen benzin a készülék tankjában, ha azt egy épületben tárolja. A keletkező benzingőzök nyílt láng vagy szikra hatására meggyulladhatnak. Várja meg, amíg a motor lehűl, és csak ezután vigye be a készüléket zárt helyiségbe. Ne változtasson a motor alapbeállításán, és ne pörgesse túl. A motoros készülék mérgező kipufogógázokat termel, ha a motor jár. Ezek a gázok szagtalanok és láthatatlanok lehetnek, ezért sosem szabad zárt, vagy rosszul szellőző helyiségben dolgozni a motoros géppel. Mérgezés miatti életveszély! Ha a tankot ki kell üríteni, akkor a gépet a szabadba járassa üresre. A vágókés cseréjekor és egyéb éles alkatrészekkel való munkánál használjon védőkesztyűt. 2008. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 57 2/6.8 Útmutató az építőipari kisgépek oktatására VZ-251-H típusú zsaluvibrátor biztonságtechnikai előírásai, kezelési és karbantartási utasítása Technológiai leírás A VZ-251-H zsaluvibrátor villanymotorra épített rezgéskeltő szerkezet, mely zsaluzatra erősítve rezgeti a betont, és ezáltal tömöríti. Rázóasztal, rázóbak, lapvibrátor, rázórosta, sablon rezgéskeltő egységként is használható. Technológiai utasítás Szerkezeti elrendezés A szerkezeti acélból hegesztett motorházba, sajtolással rögzítették a motor állórészét. Az egész szerkezet teherhordozója a ház, melyet a talpon lévő furatokon keresztül 4 db M20 80 acélcsavarral orros rugós alátéttel biztosítva lehet rögzíteni a felfogólaphoz, mely által a rezgés-átvitelt biztosítja. A motorház oldalán található a kapocsdoboz, melynek fedelén Pm 21 típusú tömszelencén keresztül csatlakozik a kapocsléchez a talpvezeték. (Tápvezetéket csak transzformátoros egység esetén szállít a gyártó.) A motorház mindkét végén a pajzsokban helyezték el az NJ 408 típusú hengergörgős csapágyakat, mindkét oldalról rugós tömítőgyűrűvel védve. A forgórész tengelyének mindkét végén 16 db lemezből sajtolt rázósúly van, melyek rögzítési helyzetének változtatásával állítható be a kívánt rázóerő. A súlyokat mindkét tengelyvégen KM 6 anya rögzíti, MB 6 biztosító alátéttel. 2008. októberi állapot

2/6 58 Az új munkavédelmi törvény A forgó rázósúlyokat alumínium burkolatok fedik. Műveleti utasítás A gép működése A házba sajtolt VB 100L 2 típusú betétmotor biztosítja a tengelyen elhelyezett rázósúlyok forgatását. Több vibrátor egyidejű használata esetén a rázóerő egy gépen max. 1000 kp lehet. A gépek forgásiránya csak egyforma lehet. Feltétlenül figyelembe kell venni a következőket: A vibrátor, mint gerjesztőmű megengedhetetlenül nagy terhelést kap, amikor frekvenciája közel van az általa gerjesztett rendszer önfrekvenciájához. Ilyenkor a rendszerben káros deformációk léphetnek fel, és a gerjesztőmű túlterhelődik, a motor leéghet, a felerősítés leszakadhat. Érintésvédelmi ellenőrzést, szigetelési ellenállást, szigetelésszilárdság mérését évente kell elvégezni. Biztonságtechnikai előírás Telepítésénél, üzemeltetésénél, szállításánál, javításánál és karbantartásánál a következő rendeleteket és szabványokat kell betartani: A villamosberendezésen biztonságot csökkentő változtatást eszközölni tilos! A vibrátort áthelyezés előtt, használat után, illetve üzemidő végén feszültségmentesíteni kell. A kezelőnek ismerni kell az elektromos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély-nyújtási elméleti és gyakorlati teendőket. Karbantartási vagy javítási munkákat csak feszültségmentesített állapotban szabad végezni. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 59 Indítás előtt meg kell győződni, hogy az indítással senki sem veszélyeztetett. A gépek üzem közben felügyelet nélkül hagyni nem szabad! Üzemelni csak kifogástalan műszaki állapotú géppel szabad. Az érintésvédelem hatásosságát telepítéskor, javítás- és karbantartáskor ellenőrizni kell. A dolgozók egészségének, testi épségének megóvását tartalmazó előírásokat, az üzembe állított berendezésre vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket a következő rendeletek és utasítások tartalmazzák. Az üzemeltetési dokumentációban összefoglalt biztonságtechnikai előírások betartása a szállítócsiga gépkezelőjének és a munkaterületen egyéb beosztású szak- és kisegítő személyzetnek saját érdekű kötelezettsége. Kezelési utasítás A kezelést csak a gépre vonatkozó érvényes kezelői vizsgával rendelkező 18 éven felüli személy végezheti, aki felelős: a gépre érvényes kezelési és biztonságtechnikai utasításban foglaltak betartásáért, meghibásodás esetén a gép azonnali leállításáért és felettesének történő jelentéstételéért, a gép üzemelése alatt illetéktelen személyek a géptől való távoltartásáért. Üzemelés során a rögzítő csavarokat az első indítás után félóra üzemelés után, majd 4 óránként meg kell vizsgálni, és szükség esetén erőteljesen meg kell húzni. A 3 42 V-os vibrátor csak az előírt biztonsági transzformátorról üzemeltethető, valamint a be- és kikapcsolás is csak a transzformátoron keresztül történhet. A biztonsági transzformátort a munkaterületen kívül kell elhelyezni. A tápkábelt a sérülésektől védeni kell. 2008. októberi állapot

2/6 60 Az új munkavédelmi törvény A szakaszos üzemmódot illetve az előírt kapcsolási számot: 30 kapcs./óra és 60% időt be kell tartani! Karbantartási utasítás A gép csapágyait 500 üzemóra után újra meg kell tölteni LZS-2 jelű csapágyzsírral. A tápkábel és a vibrátor állapotát a szemrevételezéssel ellenőrizni kell, és meg kell tisztítani az üzem közbeni szennyeződésektől. Csapágyak cseréje 1000 üzemóra után szükséges. BSP-32 típusú betonacél hajlítógép biztonságtechnikai előírásai, kezelési és karbantartási utasítása Technológiai leírás A BSP-32 típusú betonacél hajlítógép elektromechanikus rendszerű, a tárcsás hajlító elv alapján, hajlítótüskékkel és hüvelyekkel működik. A betonacélok hajlítási szögét programvezérléssel lehet beállítani. Az építőiparban használatos hajlítási formákat kielégíti, házgyárakban nagy tételszámú betonacélok hajlítására kiválóan alkalmas. Technológiai utasítás Hajlítás A hajlítás megkezdése előtt a megfelelő hajlító csapokat a hajlító hüvelyekkel be kell helyezni a hajlító tárcsa és az ellentámasz furataiba. A betonacélt a gép hossztengelyével párhuzamosan kell beállítani a vezetőgörgő segítségével. Ezzel az állítási lehetőséggel a hajlítási szög kismérvű kiigazítása lehetséges. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 61 A hajlítást nyomógombokkal vagy lábkapcsolókkal kell indítani. A hajlítás mindaddig tart, amíg a nyomógomb illetve a lábpedál nyomva van. A kezelőelem elengedésekor a hajlítás azonnal leáll. A hajlítás ezen kívül mindenkor megállítható a vezérlőszekrényen lévő kikapcsolóval, a főkapcsolóval és a gép motorvédő kapcsolójával. Hajlítás programvezérlés nélkül A vezérlőszekrényen az átkapcsolót program nélkül állásba kell kapcsolni. A hajlítást a megfelelő gomb, illetve lábpedál lenyomásával kell elindítani. Minden forgásirányhoz egy kezelőelem tartozik (bal és jobbmenet). A hajlítás szöge a kezelőelem nyomva tartásának időtartamától függ. Hajlítás programvezérléssel A vezérlőszekrényen az átkapcsolót program állásba kell kapcsolni. Ezután a hajlító tárcsát nulla állásba kell forgatni a külön felszerelt kulcsos kapcsolóval. A kulcsot be kell dugni, balra (óra járásával ellentétes) elforgatni, majd röviden lenyomni, ekkor a hajlító tárcsa automatikusan nulla állásba áll. A kulcsot ki kell venni az esetleges hibás kezelés elkerülése érdekében. A kiválasztott programkazettát be kell dugni a vezérlőszekrény oldalán lévő dugaljba és a forgó választó állásától függően a hajlítás szögének egyik ellenőrző lámpája kigyullad. A kereső gomb segítségével a hajlítási szög-sorrend programjának első hajlítandó szögét kell beállítani. Egy program-kazettában hat különböző szög tárolható legfeljebb nyolc hajlításig. Ügyelni kell arra, hogy a megfelelő kezelőgomb, illetve lábpedál működtetésekor a balmenet a programvezérlésnél a program szerinti sorrendben hajlít (előre menet), a jobbmenet a programot az utolsó hajlítástól visszafelé végzi (hátramenet). A hajlító tárcsa forgásirányát mindig a programmal együtt adják meg. A három balra, illetve a három jobbra hajlításhoz a hajlítási szögeket a hajlító tárcsán hajlító tüskékkel kell beállítani. Ez a beállítás még nem eredményez pontos hajlítást a betonacél visszarugózása miatt, ezért a szögeket a megfelelő 2008. októberi állapot

2/6 62 Az új munkavédelmi törvény potenciométerrel (finombeállító) kell beállítani. Ha a finombeállítóval sem lehet a szöget beállítani, akkor a megfelelő hajlító tüskét kell áthelyezni. A kezelőelem működtetésére a gép megindul és a megfelelő hajlítási szöget elérve automatikusan kikapcsol. Minden szög elérése után a gép automatikusan átkapcsol a következő hajlítandó szögre és kigyullad a szög ellenőrző lámpája. Minden szög lehajtásához a kezelőelemet újra működtetni kell. A kezelőelem felcserélése a hátramenetet hozza működésbe, ami a kezelőelem elengedésével megszakítható és az előző művelet (jobbmenet) folytatható. A program lefutása alatti esetleges hibás kapcsolás esetén a program a gép leállítása után a kereső gombbal a kívánt szögre tetszés szerinti gyakorisággal ismételhető. A programkazetták az egyes hidak átforrasztásával tetszés szerint módosíthatók. Kapcsolóbütykök állítása Le kell venni a kezelő és hátoldalon lévő burkolatot. A vezetőgörgők közötti lemez alatt a 4 db csavart meg kell lazítani. A hajlító tárcsa burkolatát (mindkét oldalon) le kell venni. A kapcsolóbütyköket imbuszkulccsal meg kell tolni, majd ütközésig a horonyba nyomva ismét meg kell húzni. Ha valamelyik kapcsolóbütyök nem érhető el, akkor a hajlító tárcsát kézi vezérléssel a megfelelő állásba kell fordítani. A burkolatokat vissza kell rakni és a 4 db meglazított csavart ismét meg kell húzni. Műveleti utasítás Üzembe helyezés előtt a hajtóművet fel kell tölteni olajjal, ellenőrizni kell, hogy szállítás közben nem történt-e sérülés vagy meghibásodás. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 63 A gép felállításához nem szükséges alapozás, csak abban az esetben, ha a gép megsüllyedésétől kell tartani. A villamos motor és az alap között 30 mm-es távolságot kell biztosítani. A gépet mindig fedett, jól megvilágított helyen kell felállítani. Telepítésénél, üzemeltetésénél, szállításánál, javításánál és karbantartásánál a vonatkozó rendeleteket és szabványokat kell betartani: A hálózatra való csatlakozás előtt meg kell győződni arról, hogy a villamos motor adattábláján feltüntetett üzemi feszültség megegyezik-e a hálózati feszültséggel. A villamos motor forgásirányát rövid bekapcsolással ellenőrizni kell, és szükség esetén fáziscserét kell végrehajtani. A hajlító gépet a meglévő kábellel a kapcsolási rajz szerint össze kell kapcsolni a vezérlőszekrény dugaljzatával. A vezérlőszekrény jobb oldali falánál található Pg16 csavarkötést kell kábelvezetésnek használni. Ezután a tápkábel villásdugójával csatlakozni kell a dugaljzatba. A lábkapcsolót villás dugaszolóval csatlakoztatni kell a vezérlőszekrény dugaljához. Biztonságtechnikai előírás A dolgozót csak olyan munkával szabad foglalkoztatni, amelyre az egészséges, biztonságos munkavégzés szempontjából szellemileg, fizikailag és egészségileg alkalmas, továbbá az előírt, illetve a szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Mozgásban lévő hajlító tárcsába anyagot behelyezni nem szabad. A gépet és a berendezéseket munkaidő befejezésével, illetve elhagyásakor le kell állítani, és megindításuk ellen biztosítani kell. Betonacélt felmelegítéssel hajlítani tilos! 2008. októberi állapot

2/6 64 Az új munkavédelmi törvény A hajlítandó szálakat a hajlító tüskétől, támasztógörgőktől kézzel legalább 40 cm távolságra szabad megfogni. Hajlításkor illetéktelen személyek ne legyenek a gép közelében. A hajlítást ne a testünk irányába végezzük. A gépkezelő és a kisegítő munkások részére tenyérvédőt kell biztosítani. Helyhez kötött gépeket elmozdulás ellen biztosítani és megfelelő teherbíró alapzatra kell helyezni. Közvetlen a talajra való helyezés esetén a talajt el kell egyengetni, vízszintessé kell tenni és tömöríteni. Amennyiben a talaj teherbíró-képessége a gép súlyát és dinamikus hatását figyelembe véve, még így sem kielégítő, úgy a gép alá megfelelő alátét padozatot kell helyezni. Ha a gép állványra vagy hasonló jellegű alátámasztó szerkezetre kerül, az állványszerkezetet a fellépő dinamikus hatásokra is méretezni kell. Az állványszerkezet állékonyságát az építésvezető a gép elhelyezése előtt az állványokra előírt módon ellenőrizni köteles. Gépet, berendezést épületbe zárt helyiségbe csak akkor szabad telepíteni, ha a helyiség belmérete, a gép méreteire figyelemmel, a biztonságos munkavégzéshez megfelel! Egyéni védőeszközök A gép kezelőjét védőfelszereléssel kell ellátni: gumitalpú bakancs, bőrkesztyű (vagy tenyérvédő) védőszemüveg, védőruha. A dolgozó egészségvédelme érdekében, kiegészítő védelemként a munka jellegének megfelelően egyéni védőöltözetet kell biztosítani, ha azt a jogszabály előírja vagy a dolgozó védelme egyébként szükségessé teszi. A társa- 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 65 ság köteles ezeket tisztán és jó állapotban a dolgozók rendelkezésére bocsátani, rendszeres tisztításukról, karbantartásukról gondoskodni, használatukat ellenőrizni. A dolgozó rendelkezésére bocsátott védőruhát, védőeszközöket az utasításoknak megfelelően köteles viselni, illetve használni, meghibásodás esetén a hibát azonnal jelenteni. Csak olyan villamos berendezés, készülék, gép szerelvény, vezeték stb. használható fel, üzemeltethető, amely a vonatkozó követelményeknek megfelel és az érintésvédelem biztosított. Létesítményekben a villamos berendezések központilag és szakaszosan feszültség-mentesíthetők legyenek. A dolgozók egészségének, testi épségének megóvását tartalmazó előírásokat, az üzembe állított berendezésre vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket a vonatkozó rendeletek és utasítások tartalmazzák. Az üzemeltetési dokumentációban összefoglalt biztonságtechnikai előírások betartása a gépkezelőjének és a munkaterületen egyéb beosztású szak- és kisegítő személyzetnek saját érdekű kötelezettsége. Kezelési utasítás A kezelőszeméllyel szemben támasztott követelmények: A gépeket és berendezéseket kizárólag 18. éven felüli, a vonatkozó gépre érvényes kezelői vizsgával rendelkező dolgozó kezelheti. A gép kezelője felelős: a gépre érvényes kezelési és biztonságtechnikai utasításban foglaltak betartásáért, meghibásodás esetén a gép azonnali leállításáért és a felettesének történő jelentéséért, a gép üzeme alatt illetéktelen személyeknek a géptől való távoltartásáért. 2008. októberi állapot

2/6 66 Az új munkavédelmi törvény A hálózatra csatlakoztatás után a vezérlőszekrényen a főkapcsolót 0 állásról I állásra kell kapcsolni. A kulcsos kapcsoló benyomásával a balra (óramutató járásával ellentétes) fordításával a programvezérlést be kell kapcsolni. A helyes kapcsolást piros ellenőrző lámpa jelzi. Ezután a hajlító-gépen lévő motorvédő főkapcsolót kell bekapcsolni, majd a fordulatszám kapcsolóval be kell állítani a kívánt 5 illetve 10 ford/perc hajlítási sebességet. A vezérlőberendezésen az átkapcsolót program nélkül állásba kell kapcsolni, a lábkapcsolók vagy a kézi nyomógombok működtetésével meg kell győződni a helyes forgásirányról. A próbát hajlítócsap nélkül kell végezni. Amennyiben a forgásirány nem megfelelő, úgy a hálózati csatlakozón pólusváltást kell végezni. Karbantartási utasítás A hajtómű csapágyhelyeit úgy szerkesztették meg, hogy nem igényelnek karbantartást. A villamos motor hajtómű felöli oldalával ellentétes oldalán lévő gördülőcsapágyat 5000 üzemóra után kell gondosan megtisztítani és Liton C12/II csapágyzsírral fel kell tölteni. A hajtóműbe 5,5 liter C-80 hajtómű olajat kell tölteni! Az olajcserét 8000 üzemóra után kell elvégezni, előtte mosóolajjal gondosan kimosni. EMM 45. típusú betonkeverő telep biztonságtechnikai előírásai, kezelési és karbantartási utasítása Technológiai leírás A keverő-berendezés óránként 45 50 m 3 laza friss keverék előállítására alkalmas. A beton előállításához 5 féle adalékanyag, 3 féle cement, 3 féle vegyszer, és víz használható fel, teljesen automatikus mérésadagolás szerint. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 67 Az adalékanyagok tárolására ötrekeszes csillagdepónia szolgál. Az adalékanyagok adagolásához vonóvedres kotrómű tartozik a géphez, mely az adalékanyagokat a mérőadagoló gyűjtőláda átöntő nyílásához halmozza fel. Az adalékanyagok összemérése a kiválasztott receptúra szerinti összegező eljárással történik. Az összegyűjtött adalékanyagokat a mérőgyűjtőedény átönti a keverőműbe. A víz és a vegyszerek adagolása receptúra szerint mért adatokban a keverőedényben történik. A keverő a keverést elvégzi. A keverőedény ferde felvonón pályájának végpontjára érkezve a keveréket egy gyűjtőedénybe gyűjti. A gyűjtőedény térfogata III. típusnál 2 m 3 -től 4 m 3 -ig betételemek közbeiktatásával kívánság szerint szerelhető az ürítési magasság figyelembe vételével. A gyűjtőedény kiürítésére elektromotoros szektorzár szolgál. A gép működése teljesen automatikus. A teljes automatikát a géphez kapcsolt vezérlőegység biztosítja. Technológiai utasítás A teljesen automatikus mobil betonkeverő-telepek használati utasítása Az üzemelés megkezdésekor a berendezésnek az alábbi feltételeknek meg kell felelnie. 1. Az adalékanyagok rekeszeit fel kell töltenie. 2. A cementsiló tolózárját, a víz főcsapot ki kell nyitni, a cementsiló léglazítójával (vibrátoros lazító) a silóban lévő cementet fel kell lazítani. 3. A főkapcsolót és a vezérlő feszültséget be kell kapcsolni. 4. Kielégítő nyomású sűrített levegővel kell rendelkezni. 5. Az adalékanyag-, cement- és vízmérlegnek üresnek kell lennie. 6. A keverő üres és alsó véghelyzetben legyen. 7. Ha vannak vegyszeradagoló hengerek, akkor ezeknek is üresnek kell lenniük. Ajánlatos először minden hajtóművet próbaüzemenként üzemeltetni és annak kifogástalan működését megfigyelni. 2008. októberi állapot

2/6 68 Az új munkavédelmi törvény A blokkolt zárakat (pl. a cementmérleg) könnyű járásúvá kell tenni. Adalékanyag adagolásakor ügyeljünk az adagolóberendezések kifogástalan működését (beragadás nem megengedett). Műveleti utasítás Kézi vezérlésű üzemelésnél minden működési folyamatot a megfelelő billentyű kézzel történő lenyomásával vezérlünk: Az adalékanyagok, a cement és a víz mérleget a töltés nyomógomb lenyomásával tölthetjük meg a kívánt súlyig. Az időrelével előválasztott adalékanyagok hozzáadási kézi vezérlésű üzemben is automatikus víztöltéssel megy végbe. Ha az adalékanyagok számára adagolóedények állnak rendelkezésre, akkor a szükséges mennyiség annak figyelembevételével, a billentyű lenyomásával adagolható. Az adalékanyag-felvonó, a mérlegzárak és a keverőfelvonó a megfelelő billentyűk lenyomásával működtethető. Ügyeljünk arra, hogy kézi vezérlésű üzemnél minden zár, tároló és reteszelő üzemen kívül legyen. A működési folyamat sorrendje kézi vezérlésű üzemnél a félautomatikus üzemnél lejátszódó sorrendnek felel meg, de minden folyamatot kézzel vezetünk le. A víz kiürítésekor a megfelelő billentyűt addig kell lenyomva tartani, amíg az optikai edények kiürítési ideje letelik. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 69 Automatikus üzemelés 1. Indítási feltételek Az automatikus indítás csak akkor lehetséges, ha: A beállított adagszám nincs elérve, az üzemmód kapcsoló Automatika állásban van, a cementmérleg jelzése üres a vízmérleg jelzése üres, adalékanyag edények jelzése üres, az adalékanyag-mérleg jelzése üres. Az üres jelzés csak akkor érkezik be, ha az adalékanyag-felvonó alul és a keverőfelvonó alul állásban van. Az indítás kész jelzőlámpa ég. Hogy a kívánt adagszámot előválaszthassuk, a visszaállító billentyűt az adagelőválasztón nyomjuk le és 90º-kal fordítsuk el. A fedőlemez kinyitása után állítsuk be a kívánt számot. Ezután ismét fordítsuk vissza a visszaállító billentyűt és engedjük el. A beállított ciklusok megismétléséhez egyszerűen nyomjuk le a visszaállító billentyűt. 2. Automatikus üzem Ha az indítási feltételeknek az 1. pont szerint eleget tettünk, akkor az autom.indítás billentyű lenyomás után minden művelet a működési leírásnak megfelelően automatikusan megy végbe. Az adalékanyag-, víz- és cementmérleg feltöltődik és kiürül, a keverő a keverési idő elteltével visszatér a kiindulási helyzetbe. Ha több ciklust választottunk elő és az üzemmód átkapcsolót ciklussorend - re állítottuk, akkor a mérlegek automatikusan ismét feltöltődnek mindaddig, amíg a beállított ciklusszámot elérjük, ha az üzemmód átkapcsoló 1 ciklus - ra kell állítani. 2008. októberi állapot

2/6 70 Az új munkavédelmi törvény 3. Automatikus megszakítás Ha az automatikus folyamatot meg kell szakítani, akkor az üzemmód átkapcsolót automatikáról Automatikus megszakítás -ra kell átkapcsolni. Minden hajtómű megáll (a keverőmű, kaparó és kompresszor kivételével) minden töltési és ürítési folyamat félbeszakad. Ha a kapcsolót ismét visszaállítjuk Automatika helyzetbe, minden megszakított művelet automatikusan tovább folytatódik. Ha az automatikus folyamatot meg akarjuk állítani, nyomjuk le az Automatika stop billentyűt. Minden megkezdett ciklus azután kézzel kell végig vinni és a berendezést a kiindulási helyzetbe juttatni (üzemmód átkapcsoló kézi helyzetben). Az üzemmód átkapcsolót automata helyzetbe állítva indítható el ismét az automatikus folyamat. Ha a berendezést a beállított adagszám elérése előtt le akarjuk állítani, akkor a kapcsolót a ciklussorrend helyzetből 1 ciklus helyzetbe kell állítani. A már megkezdett adagolások automatikusan befejeződnek. Új adagolás már nem kezdődik. Ha a kapcsolót visszaállítjuk a ciklussorrend helyzetbe, az elmaradt adagolások végbemennek. 4. Félautomatikus üzem Félautomatikus működésnél ugyanaz érvényes, amit az automatikus üzemről mondottunk, csak a mérlegek megtöltése a billentyű kézi vezérlésével történik. Ha a kívánt súlyokat elértük, a többi automatikus munkafolyamatot az autom.indítás billentyű lenyomásával indítjuk be. A mérlegek kiürítése után ismét végbemehet az adagolás az új ciklus számára. Ha a félautomatikus munkafolyamatot meg akarjuk szakítani, az üzemmód átkapcsolót a Félautom.megszakítás helyzetbe kell állítani. Ha a kapcsolót ismét a Félautom. Helyzetbe állítjuk vissza, automatikusan tovább folytatódik minden félbeszakított művelet. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 71 5. Vészleállítás Veszély és rendellenes működés esetén a berendezést a Vészleállító billentyű működtetésével azonnal le kell állítani. Hogy az automatika, illetve félautomatika a vészleállító billentyűvel történt kikapcsolása után ismét működésbe hozható legyen, a vezérlőfeszültség bekapcsolása után a megkezdett adagolásokat és keveréseket kézi vezérlésű üzemben be kell fejezni és a berendezést kiindulási helyzetbe kell vinni (az indítás feltétele). 6. Működési leírás Főkapcsoló A hálózathoz csatlakoztatott berendezés a főkapcsoló bekapcsolásával helyezhető feszültség alá. Vezérfeszültség A vész-állj (not stop) nyomógombba helyezett indítókulcs elfordítása után a be nyomógomb megnyomásával a vezérlő áramkörök feszültsége biztosítva van. A bekapcsolt állapotot a nyomógombba beépített jelzőlámpa fénye jelzi. A vész-állj (not stop) nyomógomb megnyomásával a gép bármikor megállítható. A gép alvázán egy másik vészgomb van elhelyezve, melynek szerepe azonos az előbbivel. Kompresszor A vezérlőfeszültség bekapcsolásakor a kompresszor tölteni kezdi a légtartályt. A nyomáskapcsoló kb. 7 att elérésekor kikapcsolja, nyomáscsökkenéskor, pedig kb. 5 att elérésekor bekapcsolja a kompresszor elektromotorját. Túlságosan alacsony táplevegő nyomás esetén az alacsony nyomás jelzőlámpa kigyullad. 2008. októberi állapot

2/6 72 Az új munkavédelmi törvény Kotrómű A vezérlőfeszültség bekapcsolása után a kotrófülkében levő kézi kapcsoló segítségével lehet működésbe hozni a kotró elektormotorját. A kotrás művelete két kézi karral és két lábfékkel végezhető. Keverőmű A keverőmű motorja csillag delta indítású. A be nyomógomb megnyomása után kb. 5 sec. múlva a nyomógomba épített jelzőlámpa fénye jelzi, hogy az elektromotor delta kapcsolásban jár. A keverőmű motorja a ki nyomógomb megnyomásával bármikor megállítható. A gép kézi és automatikus vezérléssel üzemeltethető. 7. Kézi üzemmód Adalékanyag a) Töltés Az öt szektorból történő adagolás a Komp. 1, Komp. 2, Komp.3, Komp.4. és Komp.5 nyomógombok egymás utáni nyomva tartásával történik. A komponensek súlyát a mérőfej halmozva méri. A 2. és 3. szektorra szerelt vibrátorok a szektorzárak nyitásakor működni kezdenek és elősegítik az adalékanyag töltését. A mérőtartály üres állapotát az üres jelzőlámpa fénye jelzi. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 73 b) Mérőtartály felvonó A mérőtartály a fel, illetve le nyomógombok segítségével mozgatható, valamint az állj (stop) nyomógomb segítéségével bármely helyzetben megállítható. Az alsó és felső véghelyzetben végállás kapcsolók állítják meg a mérőtartály mozgását. A felfelé, illetve lefelé történő mozgás állapotát a fel, illetve le nyomógombokba épített jelzőlámpák fénye jelzi. Az alsó, illetve felső véghelyzet mérését a fent, illetve lent jelzőlámpák fénye jelzi. Cement a) Töltés A cementcsiga előválasztó kapcsoló segítésével kiválasztható az a cementsiló, amelyből tölteni kívánnak. A töltés a tölteni nyomógomb nyomva tartásával történik. A cement súlyát a cement mérőfej mutatója jelzi. A töltés folyamatát a tölteni nyomógombbal egybeépített jelzőlámpa fénye jelzi. A fellazítás nyomógomb nyomva tartásával a léglazító lép működésbe a cementsilóban. b) Ürítés A cement ürítése az üríteni nyomógomb nyomva tartásával történik. Az ürítési folyamatot az üríteni nyomógombbal egybeépített jelzőlámpa fénye jelzi. Ürítéskor vibrátor lép működésbe. A cementmérleg üres állapotát az üres jelzőlámpa fénye jelzi. 2008. októberi állapot

2/6 74 Az új munkavédelmi törvény Víz a) Töltés A víz töltése a tölteni nyomógomb nyomva tartásával történik. A töltés folyamatát tölteni nyomógombbal egybeépített jelzőlámpa fénye jelzi. A víz súlyát a víz mérőfej mutatója jelzi. b) Ürítés A víz ürítése az üríteni nyomógomb nyomva tartásával történik. Az ürítés folyamatát az üríteni nyomógombbal egybeépített jelzőlámpa fénye jelzi. A vízmérleg üres állapotát az üres jelzőlámpa fénye jelzi. Vegyszer Háromféle vegyszer adagolására van lehetőség. A fajta előválasztó kapcsoló segítségével kiválasztható a kívánt vegyszerfajta. A vegyszer mennyiségét az adagolási idő időrelé mutatójával lehet beállítani. Keverés (beton) Az ürítés befejezésekor kezdődik a keverési folyamat, amely a beállított keverési alapidő leteltéig álló helyzetben levő keverőműben történik. A keverés a beton teljes kiürítéséig tart. A keverési alapidő letelte után a keverőmű felfelé indul, majd fenti (ürítési) helyzetben kiüríti a betont. A keverőmű ürítési helyzetben a beállított ürítési alapidőnek megfelelő ideig tartózkodik. Ezután lefelé mozogva újra visszaáll alsó (bemérési) helyzetbe. A várakozás-ürítés kapcsolóval megszakítható, illetve folyamatossá tehető a keverőmű felfelé történő mozgása. Egyszeres keverés A BAU kapcsoló 1 Spile (egyszeres) állásban a gép az adagszám előválasztótól függetlenül csak egy ciklust hajt végre. Minden újbóli ciklust az 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 75 Automat start nyomógomb megnyomásával kell indítani. Azonban az adagszám előválasztón beállított adagszám megkeverése után már több adag nem keverhető. Sorozat keverés A BAU kapcsoló Spilfolge állásban a gép az adagszám előválasztón beállított mennyiségű adagot kever. Az adagszám elérésekor az adagszám elérve jelzőlámpa kigyullad. Az adagszám előválasztó ismétlő gombjának megnyomásával lehetőség van az előző adagszámú keverések tetszés szerinti ismétlésére. Adagszámlálás Az adagszámláló a cementürítéseket számlálja. Az adagszám előválasztó pedig a még hátra lévő ürítéseket (illetve ezzel azonos számú betonadagokat) számlálja. Biztonságtechnikai előírások Az EMM 45 Betonkeverő-telep és tartozékai telepítésénél, üzemeltetésénél, szállításánál, javításánál és karbantartásánál a vonatkozó rendeleteket, szabványokat be kell betartani: Az idevonatkozó előírásokat külön kihangsúlyozva az alább felsoroltakat: A gépek munkahelyi felállítás után, az üzemeltető gépészeti vezetőjének ellenőrizni kell, hogy a gép az üzemeltetésnek megfelel-e, valamint az előírt védőberendezések fel vannak-e szerelve. A gépet a munkaidő befejeztével, vagy a gép elhagyásakor minden esetben le kell állítani és feszültségmentesíteni. 2008. októberi állapot

2/6 76 Az új munkavédelmi törvény A gépet csak 18 éven felüli, megfelelő (nehéz gépkezelői) vizsgával rendelkező dolgozó kezelheti. A gépek kezelője felelős: 1. A gépre érvényes kezelési és biztonságtechnikai utasításban foglaltak betartásáért, 2. meghibásodás esetén a gép azonnali leállításáért és felettesének történő jelentésért, 3. illetéktelen személyek a gép üzeme alatt a géptől való távoltartásáért. A berendezés érintésvédelmét évenként az MSZ 2364 szerint ellenőrizni kell, és az eredményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ebben a gépkönyvben összefoglalt, biztonságtechnikai előírások megtartása, a keverőtelep-, radiálkotró-, szállítócsiga-, cementsiló- stb. GÉPKEZELŐI- NEK és keverőtelepen dolgozó egyéb beosztású szak- és kisegítő személyeknek saját érdekű kötelessége. Az előírások megszegése legalább fegyelmi vétség! A kezelőszeméllyel szemben támasztott követelmények Az EMM 45 típusú betonkeverő telepet és az ehhez tartozó egyes gépeket csak olyan szakképzett személy kezelheti, aki 18. életévét betöltötte és aki a szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította, valamint a gép kezelésére jogosító tanfolyamot elvégezte és arról vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik, végül az orvosi vizsgálat szerint alkalmas. Az 1/1960. ÉM-KPM együttes utasítása és a 46/1967 ÉVM-KPM együttes közleménye a betonkeverő telepet az Általános építőgépész Szakmunkás-i, vagy Nehézgépkezelő-i bizonyítványhoz köti. A keverőtelep üzemeltetése körüli munkahelyen tilos minden olyan magatartás: fegyelmezetlenség, játék, a munkamegzavarása stb., amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A keverőtelep körüli munkahe- 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 77 lyen szeszes italt fogyasztani, ittas egyént a keverőtelep hatókörzetébe engedni, vagy ott foglalkoztatni tilos! A gépkezelő köteles a reá bízott keverőtelepet a munkakövetelményeknek megfelelően használni. Munka közben gyűrű, karkötő, (óraszíj) nem viselhető. A mozgó géprészek közelében szabadon lógó, lebegő ruha, kendő (sál) viselése TILOS! A keverőtelep körüli munkahelyen megfelelő lábbelit kell viselni. A keverőtelep gépkezelőjének az esetleg kisegítő dolgozóknak ismerniük kell a villamos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély nyújtási teendőket. A munkaidő befejeztével és a keverőtelep elhagyásakor a keverőtelephez és egyes gépegységeihez, a villamos hálózatról csatlakozó tömlővezetékeket le kell választani a hálózatról. Bármilyen nemű távollét alatt a gép illetéktelen indítása ellen biztosítani kell a betonkeverő telep gépeit. A betonkeverő telep egyes gépeinek bekapcsolása előtt a gép kezelője győződjön meg arról, hogy működtetésükkel senkit sem veszélyeztetnek. A keverőtelepet üzemeltető Kft. által használt, a munka jellegének megfelelő egyéni védőöltözetet, védőeszközt a gépkezelőnek és a keverőtelepen dolgozó kisegítő személyzetnek viselniük, használniuk kell. A keverőtelepen és az egységek körüli munkahelyen rendet, tisztaságot kell tartani. A keverőtelep gépkezelői felelősek: az egyes gépegységekre érvényes kezelési és biztonság-technikai előírásokban foglaltak betartásáért, meghibásodás esetén a gép (vagy az egész telep) azonnali leállításáért és a felelős felettesnek történő jelentéstételért, a keverőtelep gépeinek üzemeltetés alatt illetéktelen személyeknek az egyes gépektől, az egész betonkeverő teleptől való távoltartásáért. 2008. októberi állapot

2/6 78 Az új munkavédelmi törvény A keverőteleppel és a munkahelyi környezettel szemben támasztott követelmények Állványzatra telepített gépek (betonkeverő-gép, betonsiló, keverőfelvonó) részére a várható igénybevételre alkalmas helyet és megfelelő alapozást kell biztosítani. A telepítés helyén üzem közben gépeket rögzíteni kell. A keverőgép állványszerkezetét a működés közben fellépő dinamikus hatásokra is méretezni kell. Az állványszerkezet állékonyságát a gép elhelyezése előtt, az építésvezető az állványokra előírt módon ellenőrizni köteles. Az etetőputtony emelőszerkezetét olyan fékberendezéssel kell ellátni, amely a hajtóerő megszűnése esetén a szerkezetet megállítja, és a terhet bármely helyzetben biztonságosan rögzíti. Az etetőputtony által veszélyeztetett területet vagy védőráccsal kell körül keríteni, vagy annak mozgásával kényszerkapcsolatban lévő mozgókorláttal kell elhatárolni. A kényszerkeverésű betonkeverő-géptől a keverőállást el kell határolni, és a gépkezelő időjárás elleni védelméről gondoskodni kell. A csillagrendszerű adalékanyag-tárolónak abba a rekeszébe, amelyben a radiálkotró dolgozik, egyidejűleg anyagot járművel beszállítani nem szabad. Az adalékanyagot begyűjtő radiálkotró vezérléséhez csak törpefeszültséget szabad alkalmazni. A cementsilóból kézi adagolással cementet kiengedni, a siló ürítőnyílását kinyitni, amíg a silóba a cementfúvatás folyik, tilos! Töltés alatt lévő cementsilóból a cementet vételezni csak cementszállító csigán keresztül, gépi adagolással szabad. A cementszállító csiga alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy a cementszállítás leállítását a cementmérleg végezze. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 79 A cementmérleg mérőedényét üríteni addig nem szabad, amíg a mérlegtápláló szállítócsiga üzemel. A szállítócsiga üzemelését a kezelőállásból jól megfigyelhető fény- vagy egyéb jelzőberendezéssel jelezni kell. A cementsiló töltésének megkezdésére a keverőtelep dolgozóit figyelmeztetni kell. Ha a siló ürítőnyílása a töltővezeték kezelőhelyéről közvetlenül nem látható, úgy a silóra figyelmeztető táblát kell függeszteni a töltés időtartamára. Töltéskor a cementszállító csővezetékrendszert csak kijelölt, kellően kioktatott személy kezelheti. A 2 m-nél magasabb beépített vaslétrát minimum 0,6 m átmérőjű, 3 db hoszszanti vaspánttal összekötött háttámasszal és legalább 0,6 méterenként védőkengyelekkel kell ellátni. A 2 m-nél magasabb munkaszinteket védőkorláttal és lábdeszkával kell ellátni. A védőkorlát magassága a talpszinttől mérve legalább 2 m magas legyen. A korlát és lábdeszka anyaga 24 mm vastag és 15 cm széles megfelelő szilárdságú fenyődeszkából vagy ezzel egyenértékű egyéb anyagból készülhet. A korlát egyes vízszintes elemei között legfeljebb 50 cm távolság lehet. A közlekedés vonalába eső nyílásokat, aknákat, gödröt, vagy más hasonló veszélyforrás korlátját az MSZ-17066 előírásai szerint szín- és alakjelekkel kell ellátni. A kevert betonnak a szállítójárműre való töltés kezdetét hang (elektromosan működő kürt, vagy erős csengő) és fény (pl. piros színű, jól látható izzók együttes alkalmazásával) jelezni kell, úgyszintén a töltés befejezésének megtörténtét is. Az erre szolgáló figyelmeztető táblákat az állványzatra kell erősíteni. 2008. októberi állapot

2/6 80 Az új munkavédelmi törvény A keverőtelepen alkalmazott forgót, mozgó gép részeinek és alkatrészeinek burkolatát eltávolítani, a villamos kapcsolószekrény ajtaját, a kapcsolóelemek dobozainak védőfedelét, üzemelés alatt eltávolítani tilos! A védőburkolatok belső felülete és a védőburkolat eltávolítása után látható géprész védő felülete pirosra festett legyen. Kézzel, vagy más segédeszközzel üzem közben a keverőtartályba nyúlni tilos! Esti, éjszakai munkavégzés idejére gondoskodni kell az egyes kezelői munkahelyek és azok hatóterületének megfelelő fényerősségű jó megvilágításáról. A keverőtelep gépeinek kezeléséhez, a telepre és gépekre vonatkozó kezelési utasításokat a gépkezelő rendelkezésére kell bocsátani. A gépkezelő védőfelszerelései, egészségvédelme A keverőtelepet üzemeltető társaságnak biztosítani kell az egyes gépek, berendezések munkajellegének megfelelő egyéni védőöltözetet, védőeszközt, a gépkezelők és kisegítő személyzet részére. A gépek, berendezések, védőfelszerelésének állapotát állandóan ellenőrizni, karbantartásáról, időbeni javításáról gondoskodni kell. A keverőtelepen elsősegélydobozt kell tartani, az elsősegélynyújtásra kiképzett személy közelében. A betonkeverő-telepen, ha az egészségre ártalmas porképződés mértéke az előírt MAK értéket eléri, a társaság feladatainak meghatározásával porfelelőst köteles kinevezni. A gépkezelőket, a keverőtelep egyéb kiszolgáló személyzetét a porártalomtól megfelelő módon meg kell óvni. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 81 IME soradagoló és ELBA 45 keverő Kezelési utasítás A gép bekapcsolása: Főkapcsoló BE Kompresszor bekapcsolása Mérlegek tárázása NETTÓ-BRUTTÓ kapcsolóval Mixer vagy ELBA 45 kiválasztása Kézi: Cementsiló kiválasztása Cement kimérése Vízmennyiség beállítása Vegyszer receptúra szerinti betöltés Kavics, sóder bemérése Mérőtartályok megtöltése után a MIXER vagy ELBA 45 keverő keverés elindítása: Vízadagolás víz BE Vegyszer BE Mérőszalag Ferdeszalag BE Cement BE Automata üzemben a számítógép végzi. Karbantartási utasítás A gépkezelőnek az alábbi karbantartási műveleteket kell elvégezni üzem közben, és a napi munkaidő befejezésekor: Indulás előtt szemrevételezni kell a berendezéseket üres járatás. A napi munka során a szóródott anyagokat (kavics, sóder, cement és beton) felszedni. A keverőt, kiadóbunkert és átváltó lapot naponta többször ellenőrizni, és ha kell, előtakarítani a betonkötés elkerülése miatt. 2008. októberi állapot

2/6 82 Az új munkavédelmi törvény A levegőrendszerről kompresszor és légcsövek rendszeresen vízteleníteni kell. A központi zsírzót minden indulás előtt ellenőrizni és ha kell, utántölteni kézi zsírzóval. Kompresszorok olajszintjét műszak indításkor ellenőrizni, és ha kell, utántölteni. Szalagtisztítók működését és állagát figyelni műszakban. Cementcsigák csapágyait, középcsapágyakat 40 óránként zsírozni, forgás közben. Szalaghajtó és fordítódobokat 40 óránként zsírozni, szalagfeszességét és járását ellenőrizni naponta. Keverődobon a következő helyeken kell a zsírzásokat elvégezni heti gyakorisággal: felhúzó kengyel 2 zsírzó futókerék 4 zsírzó főcsapágyak 2 zsírzó bordástengely 1 zsírzó csuklós 2 zsírzó lánc és lánckerekek kenése Kedvezőtlen viszonyok esetén rövidebb kenési időközök szükségesek. Keverődob-külső rendszeres tisztítása és kenése napi feladat. Az etetőputtony hatósugarában tartózkodni tilos! A puttony alatti terület megközelítését kényszerkapcsolatban működő korláttal kell megakadályozni. A gép puttonyának akaratlan lezuhanásából eredő veszélyt biztonsági berendezés alkalmazásával meg kell akadályozni. A betonkeverőt úgy kell elhelyezni, hogy a gép vészleállítását biztosító ki kapcsoló a kezelőállásból elérhető legyen. A felül nyitott kényszerkeverő gépeket el kell keríteni, vagy a beesést, akaratlan benyúlást kizáró felső rácsozattal kell ellátni. A betonkeverő gép keverőtartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indítóberendezést A gépet elindítani tilos! táblával ellátták, továbbá a gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn olyan veszély, mely a keverődob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok miatt a tisztítást, végző 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 83 munkavállalót veszélyeztetné. A gépi meghajtású teheremelés és mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók biztonságosan bejuthassanak és tartózkodhassanak minden olyan területen, amely szükséges a munkaeszközzel történő munkavégzéshez. A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését; f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza. EZO-45 típusú cementszállító csiga biztonságtechnikai előírásai, kezelési és karbantartási utasítása Technológiai leírás Napjainkban az élőmunka helyettesítése a különböző betongéplánc-rendszereken belül is intenzív módszerek útján, fokozott gépesítéssel lehetséges. Magyarországon jelenleg kb. 1,2 millió ember foglalkozik anyagmozgatással. Ez a létszám az ország lakosságának majdnem 12%-át jelenti. Ugyanez az anyagmozgató létszám a kereső dolgozó egészén belül közel 20 22%-os részesedést jelent. E két mutatószám egyszerűen nemcsak statisztikát jelent az anyagmozgatással foglalkozó szakemberek számára, hanem ráirányítják a figyelmet a további színvonalasabb gépesítés szükségességére. E feladat elvégzésére egyik 2008. októberi állapot

2/6 84 Az új munkavédelmi törvény láncszem lehet az EZO-45 típusú cementszállító csiga egy optimális betongéplánc megvalósításában. A cementszállító csiga feladata a betongépláncon belül a silóból az ömlesztett cement súlymérlegelés útján történő kitárolása, és üzemreadása. Az EZO-45 típusú csiga nemcsak betontelepekhez és betongyárakhoz használható, hanem nagyobb mennyiségű cement átmeneti tárolása esetén pl. 60 napos készlettartás alkalmazásával relé-állomás kialakítása is lehetséges. Ebben a konstrukcióban megoldható a különböző cementminőségek elkülönített tárolása, illetve a relé-állomásból párhuzamos üzem esetén nagyobb cementszükségletek csigával történő továbbítása. Technológiai utasítás A kezelési utasítás a termék szabályos és zavartalan működéséhez pl. szállításhoz, tároláshoz, gazdaságos üzemeltetéshez mindazon ismereteket tartalmazza, amely a csiga fenntartásához szükséges. A csiga elszállítása előtt semmiféle csomagolást nem igényel. Vasúton, vagy tehergépjárművön fektetett állapotban szállítható. A szállítójármű rakfelületére 2 db 8 10 cm vastag fából a csigatest sugarának megfelelő negatív kimunkálást képezünk, és ebben ágyazva acélhuzalokkal egyik végét a csigapaláston lévő fülhöz, másik végét pedig ellentétes irányokban a jármű padozatához rögzítjük. A csiga tárolása többségében szabad területen, de fedett munkahelyen is lehetséges. Különleges felületvédelmet nem igényel. A cementszállító csigát a gyártó vállalat üzemképes állapotban adja át a megrendelőnek, a szakszerűtlen szállítás közben azonban meghibásodhat. Ezért a csigát üzembe helyezés előtt meg kell vizsgálni és az esetlegesen keletkezett hibákat ki kell javítani. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 85 Műveleti utasítás A telepítéstől függően egy, vagy több cementszállító csigánál próbajáratást az alábbi sorrendben kell elvégezni: Cementszállító csiga kipróbálási időtartama alatt a silózárat és pillangószelepet zárva kell tartani. Az üzemi feszültség bekapcsolása után bemenet kapcsolóval egy pillanatra elindítjuk, majd a kimenet kapcsolóval azonnal leállítjuk. Ha rendellenességet nem tapasztalunk, újra indítjuk és üzemközben a csiga forgásirányának helyességéről meggyőződünk. A forgásiránynak meg kell egyezni a hajtómű és a csiga közötti toldaton lévő jellel. Ha a forgásirány nem megfelelő, akkor elektromos szakembernek fázist kell cserélni. Az üzemeltetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a tisztító és a második csatlakozó nyílást lezárták-e? Az esetleg beragadt cementet üzembe helyezés előtt el kell távolítani. Cementsilóról üzemelő csigáknál minden esetben és kizárólagosan csak az orsós tolózár silózár (pillangószelep) együttes alkalmazása biztosítja a megfelelő üzemelést. Biztonságtechnikai előírások Az EZO-45 típusú cementszállító csiga telepítésénél, üzemeltetésénél, szállításánál, javításánál és karbantartásánál a vonatkozó rendeleteket és szabványokat kell betartani: Munkahelyi felállítás után az üzemeltető gépészeti vezetőjének ellenőriznie kell, hogy a csiga az üzemeltetésnek megfelel-e, és az előírt biztonsági berendezések fel vannak-e szerelve. A csigát a munkaidő befejeztével, vagy annak elhagyásakor minden esetben le kell állítani és feszültségmentesíteni szükséges. A gépet csak 18. életévét betöltött, kisgépkezelői vizsgával rendelkező dolgozó kezelheti. 2008. októberi állapot

2/6 86 Az új munkavédelmi törvény Nagyobb egységbe (keverőtelep, betongyár stb.) szerelt EZO-45 típusú cementszállító csiga gépkezelőjének magasabb rendű előírásoknak kell megfelelni. Kezelési utasítás A gép kezelőjével szemben támasztott követelmények A cementszállító csigát tehát olyan szakképzett személy kezelheti, aki 18. életévét betöltötte, a szakmai és biztonságtechnikai ismereteket elsajátította, a gép kezelésére jogosító tanfolyamot elvégezte és arról vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. Végül orvosi vizsgálat szerint alkalmas a gépkezelői munkakör ellátására. A gépkezelő köteles a reá bízott csigát a munkakövetelményeknek megfelelően használni. Munka közben gyűrű, karkötő nem viselhető. A mozgó géprészek közelében szabadon lógó, lebegő ruha, kendő, sál viselése tilos! A munkahelyen megfelelő lábbelit kell használni. A csiga gépkezelőjének, az esetleg kisegítő dolgozóknak ismerni kell a villamos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély-nyújtási teendőket. A munkaidő befejeztével és a csiga elhagyásakor a villamos hálózatról le kell választani a csatlakozó tömlővezetéket. Bármilyen nemű távollét alatt a gép illetéktelen indítása ellen biztosítani kell a csigát. A csiga bekapcsolása előtt a kezelője győződjön meg arról, hogy működtetésével a környezetben senkit sem veszélyeztet. Az üzemelő csigát ellenőrzés nélkül hagyni tilos! 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 87 A csigát üzemeltető társaság által használt, a munka jellegének megfelelő egyéni védőöltözetet, védőeszközöket a gépkezelőnek és a keverőtelepen dolgozó kisegítő személyzetnek is viselnie és használnia kell. A csigára érvényes kezelési és biztonságtechnikai előírásokban foglaltak betartásáért. Meghibásodás esetén a csiga azonnali leállításáért és a felelős felettesének történő jelentéstételért. A csiga üzemeltetése alatt illetéktelen személyek a csigától való távoltartásáért. A szállító csiga érintésvédelmét évenként ellenőrizni, és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A gép üzemeltetéséhez 4 kw-os villamos teljesítmény szükséges. A tápvezeték bekötése a motor kapcsolószekrényén lévő tömszelencén keresztül az U; V; W jelű sorozatkapcsokra történik. Az érintésvédelmi vezetéket a testelősínre kell csatlakoztatni. Feszültségmentesítésre és zárlapvédelemre megszakítót, illetve olvadó biztosítékot kell alkalmazni. Fáziságanként a névleges értéknél magasabb értékű biztosítóbetétek használata tilos! A csigán villamos szerelést, javítást végezni csak a vonatkozó szabvány előírásai szerint és csak villamos szakképesítéssel rendelkező személyeknek szabad akkor, ha az üzemeltető vállalat vezetőjétől erre felhatalmazást kaptak. A csigához tartozó villamos szerelvényeken biztonságot csökkentő változást végezni tilos! A tápvezeték csatlakoztatásakor az érintésvédelmet, illetve a helyi érintésvédelmi rendszerhez való csatlakozást az MSZ 2364 előírásai szerint kell elkészíteni. Szállítás előtt megbontott vezetékeket be kell kötni. Ellenőrizni kell, hogy a 2008. októberi állapot

2/6 88 Az új munkavédelmi törvény vezetékek, a készülékek nem hibásak-e, csavarlazulás nincs-e? Az esetleg előforduló hibákat, rendellenességeket szakemberrel ki kell javíttatni. A berendezés üzembe helyezése előtt a kezelő köteles meggyőződni arról, hogy az üzembe helyezés által veszélyessé váló helyeken senki se tartózkodjon. A tápvezetéket csak a kapcsolószekrényen lévő kézikapcsoló kikapcsolt állapotában szabad feszültség alá helyezni. Üzemkezdéskor meg kell győződni az érintésvédelmi rendszer üzemképes állapotáról. A dolgozók egészségének, testi épségének megóvását tartalmazó előírásokat, az üzembe állított cementszállító csigára vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket a következő rendeletek és utasítások tartalmazzák. Az üzemeltetési dokumentációban összefoglalt biztonságtechnikai előírások betartása a szállítócsiga gépkezelőjének és a munkaterületen egyéb beosztású szak- és kisegítő személyzetnek saját érdekű kötelezettsége. Karbantartási utasítás Legfontosabb teendő a cementszállító csiga használat értékének megőrzését célzó műveletek előírása. A csiga állandó és biztonságos üzemeltetése a műszakonkénti anyagkarbantartást igényli. A kezelője köteles a berendezést rendben tartani és a műszak befejezése után üresre kijáratni, és a cementtől gondosan megtisztítani. A hajtómű olajtöltésű. Kb. 4-5000 üzemóra után a hajtóművet meg kell tisztítani és friss olajjal fel kell tölteni. Olaj minősége: Hykomol HK-80 Szükséges mennyiség: 1,6 liter 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 89 Üzembe helyezés előtt különösen figyelni kell arra, hogy a hajtómű megfelelő minőségű olajjal fel legyen töltve. Minden 2000 üzemóra után a csiga burkolócsövének mellső karimájáról le kell csavarozni a csapágyházat, szétszerelni, a golyóscsapágyat petróleummal kimosni, majd csapágyzsírral feltölteni. A csapágy előtti tömítést szereléskor feltétlenül be kell helyezni és szükség esetén újjal ki kell cserélni. GF-251 típusú gyorsgőzfejlesztő biztonságtechnikai előírásai, kezelési és karbantartási utasítása Technológiai leírás A berendezés összes szerkezeti eleme egytengelyes futóművel ellátott csavarodásmentes csőalvázon nyert elhelyezést, a gyors és könnyű telepíthetőség megvalósítására. Az alváz egyúttal képezi a gép saját üzemanyagtartályát, valamint az egyes tartozékok tárolási helyét. A szerkezeti elemek két nagy csoportra oszthatók, kazánhengerre, valamint az azt kiszolgáló berendezésekre, mint pl. szivattyú, elektromos és biztonsági berendezések stb. A kazánhenger lényegében egy tekercselt acélcsőből áll, amelynek közepén helyezkedik el a felülről benyúló hőálló lemezből készült kúppalást alakú égőkamra. A tetőn került elhelyezésre az olajégő, valamint a nagyfeszültségű gyújtás két elektródája, továbbá a lángőrző berendezés érzékelő feje. A kazánrendszer rugalmas összeköttetéssel csatlakozik a levegőbefúvó ventillátorhoz. A kazánrendszer előtt foglal helyet az alvázon a gépcsoport, melynek egyik alkotó tagja a levegőbefúvó ventilátor. A ventilátor meghajtását egy kéttengely kivezetéses villanymotor szolgáltatja, melynek egyik tengelyvégén nyert elhelyezést a ventilátor forgórésze. Másik tengelycsonkján pedig ékszíjhajtással visszük át a teljesítményt egy fordulatszám reduktoron keresztül az olajszivattyúhoz és vízszivattyúhoz. 2008. októberi állapot

2/6 90 Az új munkavédelmi törvény Ezen gépcsoport tehát a levegőbefúvó ventilátor, az elektromotor, a fordulatszám reduktor, és a szivattyúegység egy tagként leszerelhető az alvázról. A szivattyúegység szolgáltatja a kazánba a szükséges olajmennyiséget. A kazán külső köpenyén helyezkedik el egy úszószelep, amely a vízhálózat nyomásától függetlenül szabályozza a víz adagolását. A kazánhenger alsó részén van a gőzkivezető csonk az alváz hossztengelyében. A csonkhoz peremmel csatlakoztatjuk a gőzvezetéket. A gőzvezetéken nyert elhelyezést egy rugóterhelésű biztonsági szelep, egy manométercsatlakozás és egy hőmérő csatlakozás, a hőmérséklet mérésére és végrehajtására. Az alváz mellső részén található az elektromos vezérlőszekrény, amelyre áttekinthető, rendezett műszertábla van felszerelve. A műszerfalon nyertek elhelyezést a manométerek, amelyek mutatják a befecskendezett üzemanyag nyomását a porlasztórendszerben, a víz nyomását a vízszivattyú után, valamint a gőznyomást a gőzvezetékben a kazánból való kilépés előtt. Továbbá itt található egy nagy pontosságú kontakt hőmérő, a gőzhőmérséklet mérésére, illetőleg a hőmérsékleti érték korlátozására. A kapcsolószekrényben található a görgős rendszerű motorfőkapcsoló a motorvédő mágneskapcsoló hőkioldóval, egy hálózati transzformátor a vezérlő áramkör feszültségének előállítására, valamint egy gyújtótranszformátor a nagyfeszültségű gyújtáshoz, továbbá időrelé, ezenkívül segédrelék, biztosítékok, kapocslécek stb. Beépítést nyert továbbá a lángőrző berendezés össz elektromos szerve, egy jelfogó, potenciométer, dióda stb. Az alváz hátulsó részén, mint kiegészítő segédberendezés nyert elhelyezést egy kettős vízlágyító berendezés, amelynek ismertetésével a későbbiekben foglalkozunk. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 91 Technológiai utasítás A készülék tápvizet vagy a vízvezeték-hálózatról vízlágyítón keresztül, vagy tartályból, esetleg egyéb vízforrásból kapja. A vízszivattyú átnyomja ezt a vizet a kazánrendszerbe, amelyben előmelegszik, elgőzölög és részben túlhevül. Az üzemszivattyúk beszívják az üzemanyagot egy tartályból vagy hordóból és azt az égőfedélen lévő porlasztóhoz továbbítják. Ott finoman szétporlik, keveredik a turbófúvó levegőjével, a gyújtóelektróda szikrájától meggyullad és elég. Az égésnél keletkező gázok átáramolnak a kazántéren, átadják melegtartalmukat a csőkígyónak és távoznak a kipufogó nyíláson keresztül. Mind a tápszivattyú, mind a fogaskerék szivattyú volumetrikus (térfogatkiszorítás) elven működik, és ugyanazon tengelyről kapják meghajtásukat, mint a vízszivattyú. A kazánrendszer mindig a kellő arányban kapja a vizet és az üzemanyagot, ezért mindig egyenletesen termeli a gőzt is. A gőzállapot elérése érdekében csak az üzemanyag-mennyiséget kell állítani a Danfoss szivattyú szabályozó csonkján. Különböző szabályozók, biztonsági berendezések, mint a kontakthőmérő, amely a gőzhőmérséklet mérésére szolgál, a víznyomás nyomáskapcsolója a készüléket fél automatává teszik, és lehetővé válik az időszakos üzemeltetés gőzgyűjtő alkalmazása nélkül is. A kazánból kilépő gőzt vagy merev szigetelt vezetéken keresztül a felhasználási helyre vezetjük, vagy pedig egy flexibilis hő- és nyomásálló tömlővel vihetjük a kívánt alkalmazási terület, pl. fűtés, gőzölés, előmelegítés stb. 2008. októberi állapot

2/6 92 Az új munkavédelmi törvény Műveleti utasítás Vízcsatlakozás A berendezéshez a mellékel ¾ -os gumitömlővel és kúpos hollandival kell csatlakozni. A berendezéshez a tápvizet a városi víznyomás biztosítja a vízbecsatlakozó csonkon keresztül. A nyersvíz nyomásának min. 1,5 att-nak kell lennie. A nyersvíznek átlátszónak és tisztának kell lennie, egyébként egy vízszűrőt kell beiktatni. A szívócsövet lehetőleg törésmentesen és egyenesen kell vezetni. Lehetséges a berendezés szivattyújával nyersvizet szívatni (ha a nyersvíz nyomása nagyon kicsi, vagy egyáltalán nincs nyomása) pl. tartályból, tóból, medencéből stb. Ilyenkor a vízlágyító oszlop, valamint az úszórendszer kihagyásával a szívóvezetéket közvetlenül a szivattyúra csatlakoztatjuk. Ez azonban nem ajánlatos, mert nem kellően lágyított (0,3 NKº-ú) vízzel üzemelünk és így a kazánkőképződés elkerülhetetlen. Lehetséges még egy különálló kisteljesítményű szivattyúval (max. 5 600 l/ó) a szívatott vizet a vízlágyítóba táplálni és a berendezést normál kapcsolásban üzemeltetni, így lágyított vizet kapunk. Ajánlatos szívásra centrifugál szivattyút használni, hogy az esetleges vízmennyiség különbség ne okozzon zavart a vízkörben. Gőzcsatlakozás A berendezéshez 1 -os szabványos gőzvezetékkel kell csatlakozni. Ajánlatos a könnyű csatlakozások biztosításához nagynyomású flexibilis gőztömlő beszerzése. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 93 A gőzlevételi csonkot kúposan képeztük ki, amelyhez a mellékelt csappal csepegésmentesen lehet csatlakozni. Gondosan ügyelni kell a kúpos illesztő felületek csatlakozásánál a felületek szennyezésmentességére. A felhasználás helyén a gőznek abszolút vízmentesen szabad csak kilépni, ezért a csővezeték végére, vagy a gőzkivezető csonk és a vezeték közé a már említett csapot kell beiktatni és ezzel egy olyan beállítást megvalósítani, amelynél a gőz vízmentesen lép ki. A gőzvezeték közelében 20 30 cm-es körzetben éghető anyagot elhelyezni tilos! Füstgázcsatlakozás A berendezés kipufogó nyílása 167 mm átmérőjű. Ha a berendezést zárt térben üzemeltetjük, a kipufogó gázokat el kell vezetni a helyiségből. Ez a telepítés jellegétől függően történhet acéllemezből vagy csőből készült hőszigetelt füstcsatornán legalább Ø200 mm belmérettel, vagy nem éghető anyagból készült kéményen keresztül, amelynek belmérete legalább 22 22 cm. A berendezés üzemeltetéséhez kéménnyel előállított statikus huzat nem szükséges. Elektromos csatlakozás A gép tápfeszültsége 3 380 V 50 Hz. Az elektromos berendezés bekötése a kapcsolási rajzon látható, a gép tápvezetéke (gumiszigetelésű) hajlékony sodrott szerkezetű Gt 1000 V tip. 4 1,5 mm 2 keresztmetszetű. Három ér a gép energiaellátására, egy ér az érintésvédelemre szolgál. A védőér a gép vasszerkezetéhez fémesen csatlakozik. 2008. októberi állapot

2/6 94 Az új munkavédelmi törvény Biztonságtechnikai előírások Tűzvédelmi utasítás A berendezés üzemben tartásához szükséges előírásokat a 4/1974. (VIII. 1.) BM sz. rendelet tartalmazza. Továbbá az MSZ 9901-70 szabvány. A hivatkozott rendelet 63.. (1) bek. szerint: A vállalat igazgatója (vezetője) a vállalat tűzvédelmére vonatkozóan Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzat alapulvételével köteles Tűzvédelmi utasítást készíteni, az érdekelteknek kiadni és végrehajtását ellenőrizni. A hivatkozott rendelet 56. (1) bek. szerint: A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat a vállalat létesítmény csoport, a létesítmény igazgatója (vezetője) fenntartója, használója, kezelője, vagy tulajdonosan, valamint az állampolgárok, külön felhívás vagy intézkedés nélkül kötelesek végrehajtani, megtartani illetőleg a végrehajtását ellenőrizni. Tűzrendészeti besorolás: C (Tűzveszélyes) A berendezésben felhasználható legjobb, illetve legrosszabb minőségű tüzelőanyag (gázolja, illetve tüzelőolaj TH 5/20-as), nyílttéri lobbanáspontja 50 ºC-nál nagyobb és 300 ºC-nál kisebb. Gázolja nyílttéri lobbanáspontja: 60 65 ºC Tüzelőolaj nyílttéri lobbanáspontja: 70 75 ºC Az üzemanyag adagolása csak zárt tartályból, csövön keresztül történhet. Az üzemanyagtartály maximálisan csak 500 literes lehet. A berendezés közelében 2 m-en belül üzemanyagtartály, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag elhelyezése tilos! A gőzcsövek közelében 30 cm-en belül éghető anyagot elhelyezni tilos! Dohányzás és nyílt láng használata 5 m-es körzetben tilos! 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 95 A berendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Ha a berendezés szabadban nyer elhelyezést, úgy attól legalább egy irányban 2 méter széles szabad közlekedési utat kell biztosítani. Ha helyiségben nyer elhelyezést, akkor a helyiséget legalább 1 db kifelé nyíló minimálisan 80 cm szélességű ajtóval kell ellátni, amit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A berendezést csak a kezelési és használati utasításban meghatározott szerint szabad üzemeltetni. Tűzjelzés, tűzoltás A berendezés használatánál a tűzjelzés lehetőségéről gondoskodni kell. A berendezéshez mellékelt tűzoltó készüléket a kijárat, illetve a berendezés közelében kell elhelyezni. A tűzoltó felszerelést negyedévenként ellenőrizni kell. A készüléket csak a használati utasítás szerint szabad használni. Üzemanyag-csatlakozás A berendezéshez mellékelt üzemanyag vezetéket a berendezéshez csatlakoztatjuk, a szívófejet a mellékelt csatlakozással a hordóba helyezzük. Figyelem! A szívófejet a szennyeződéstől óvni kell. Fagyban, vagy téli üzemnél az üzemanyag vezetéket az üzemanyag-szállító fogaskerék-szivattyú után átvezetjük az előmelegítőn, amely a gőzvezetéket fogja körül. A becsatlakozásnál található T elágazót 1 állásba helyezzük, vagyis magunktól eltoljuk, hogy a berendezés felfűtéséig a gázfejlesztő üzemanyagtartályából gázolajjal üzemeljen, felfűtési idő: kb.: 8 10 perc, ezután a T elágazót 2 állásba helyezzük, magunk felé húzva és zavartalanul üzemelünk tovább hordóból. 2008. októberi állapot

2/6 96 Az új munkavédelmi törvény Ügyelni kell arra, hogy teli indításnál a hordó csak mintegy ¾ részben legyen telítve, mivel visszafolyás csak a hordó felé van és a saját tartályból 8 10 perc alatt kb. 30 l üzemanyag fog a hordóba átfolyni. A vezeték légtelenítését a Danfoss szivattyús gép esetén az olajszivattyú alján található légtelenítő csavar segítségével végezzük, vagyis megnyitjuk, hogy a légzőnyílás szabaddá váljon, majd a szivattyúház oldalán elhelyezett 2 tápszivattyú segítségével kézzel légtelenítünk. A buborékmentes üzemanyag áramlás után visszazárjuk a légtelenítő csavart. A kifolyt olajat gondosan letöröljük, meggyőződünk a vezeték tömítettségéről, csepegés esetén utánhúzunk. Csepegő üzemanyag-vezetékkel üzemelni tilos! A hibát minden esetben az üzemelés megkezdése előtt kell elhárítani, üzemben lévő berendezésen karbantartási vagy szerelési munkát végezni tilos! Telepítésénél, üzemeltetésénél, szállításánál, javításánál és karbantartásánál a vonatkozó rendeleteket és szabványokat kell betartani: Kezelési utasítás A berendezést csak szakképzett, tanfolyamokon kioktatott személy kezelheti. A kezelőnek a gépet munkaidő alatt nem szabad elhagyni, ha eltávozik, a gépet feszültségmentesíteni kell. A berendezés csak állandó felügyelet mellett üzemeltethető. A gép kezelőjével szemben támasztott követelmények Olyan szakképzett személy kezelheti, aki 18. életévét betöltötte, a szakmai és biztonságtechnikai ismereteket elsajátította, a gép kezelésére jogosító tanfolyamot elvégezte és arról vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. Végül orvosi 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 97 vizsgálat szerint alkalmas a gépkezelői munkakör ellátására. A gépkezelő köteles a reá bízott berendezést a munkakövetelményeknek megfelelően használni. Munka közben gyűrű, karkötő nem viselhető. A mozgó géprészek közelében szabadon lógó, lebegő ruha, kendő, sál viselése tilos! A munkahelyen megfelelő lábbelit kell használni. A gép kezelőjének, az esetleg kisegítő dolgozóknak ismerni kell a villamos baleseteknél szükséges mentési és elsősegély-nyújtási teendőket. A munkaidő befejeztével és a munkaterület elhagyásakor a villamos hálózatról le kell választani a csatlakozó tömlővezetéket. Bármilyen nemű távollét alatt a gép illetéktelen indítása ellen biztosítani kell a berendezést. Bekapcsolás előtt a kezelő győződjön meg arról, hogy működtetésével a környezetben senkit sem veszélyeztet. Az üzemelő berendezést ellenőrzés nélkül hagyni tilos! Az üzemeltető társaság által használt, a munka jellegének megfelelő egyéni védőöltözetet, védőeszközöket a gépkezelőnek és a keverőtelepen dolgozó kisegítő személyzetnek is viselnie és használnia kell. Az érvényes kezelési és biztonságtechnikai előírásokban foglaltak betartásáért. Meghibásodás esetén a berendezés azonnali leállításáért és a felelős felettesének történő jelentéstételért. Az üzemeltetése alatt illetéktelen személyek a berendezéstől való távoltartásáért. 2008. októberi állapot

2/6 98 Az új munkavédelmi törvény A berendezés érintésvédelmét évenként ellenőrizni, és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A gép üzemeltetéséhez 4 kw-os villamos teljesítmény szükséges. A tápvezeték bekötése a motor kapcsolószekrényén lévő tömszelencén keresztül az U; V; W jelű sorozatkapcsokra történik. Az érintésvédelmi vezetéket a testelősínre kell csatlakoztatni. Feszültségmentesítésre és zárlapvédelemre megszakítót, illetve olvadó biztosítékot kell alkalmazni. Fáziságanként a névleges értéknél magasabb értékű biztosítóbetétek használata tilos! A berendezésen villamos szerelést, javítást végezni csak a vonatkozó szabvány előírásai szerint és csak villamos szakképesítéssel rendelkező személyeknek szabad akkor, ha az üzemeltető vállalat vezetőjétől erre felhatalmazást kaptak. A berendezéshez tartozó villamos szerelvényeken biztonságot csökkentő változást végezni tilos! A tápvezeték csatlakoztatásakor az érintésvédelmet, illetve a helyi érintésvédelmi rendszerhez való csatlakozást az érvényben lévő előírások szerint kell elkészíteni. Szállítás előtt megbontott vezetékeket be kell kötni. Ellenőrizni kell, hogy a vezetékek, a készülékek nem hibásak-e, csavarlazulás nincs-e? Az esetleg előforduló hibákat, rendellenességeket szakemberrel ki kell javíttatni. A berendezés üzembe helyezése előtt a kezelő köteles meggyőződni arról, hogy az üzembe helyezés által veszélyessé váló helyeken senki se tartózkodjon. A tápvezetéket csak a kapcsolószekrényen lévő kézikapcsoló kikapcsolt állapotában szabad feszültség alá helyezni. Üzemkezdéskor meg kell győződni az érintésvédelmi rendszer üzemképes állapotáról. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 99 A dolgozók egészségének, testi épségének megóvását tartalmazó előírásokat, az üzembe állított berendezésre vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket a vonatkozó rendeletek és utasítások tartalmazzák. Az üzemeltetési dokumentációban összefoglalt biztonságtechnikai előírások betartása a szállítócsiga gépkezelőjének és a munkaterületen egyéb beosztású szak- és kisegítő személyzetnek saját érdekű kötelezettsége. A berendezés beindítása 1. Meggyőződünk arról, hogy a berendezés összes víztelenítő csapja zárt állapotban van. 2. Megvizsgáljuk a nívópálca segítségével, hogy a szivattyú egység olajmennyisége elegendő-e, ha nem akkor a jelig feltöltjük. 3. Ellenőrizzük a vízlágyító kapcsolását, majd a vizet a lágyító oszlop légtelenítése után az úszóházon keresztül a szivattyúra engedjük. 4. A turbófúvó pillangószelepét feléig lezárjuk, hogy a kezdeti sok levegő ne okozzon problémát az égő begyújtásánál. 5. A motorfőkapcsolót 1 állásba helyezzük, ezután mindaddig várunk, míg a nyitott gőzszelepen a víz megjelenik. Meggyőződünk róla, hogy az áramlásellenőrző végálláskapcsolóját az áramló víz megemelte-e. 6. A berendezés szellőztetési ideje: min. 2 perc 7. Égés állásba helyezzük a főkapcsolót 2 állás, és rövidesen vizes gőz fog kilépni a gőzvezetéken. Megfigyelés Az üzemanyag és gyújtás indul meg először a főkapcsoló bekapcsolásával és a beindulás maximálisan ½ percig tarthat. A gyújtószikra és a láng létrejöttét a kémlelő ablakon keresztül a kazánhenger tetején ellenőrizhetjük. A beindulás után az úszóban ellenőrizzük a vízszintet. 8. Ezután a légturbina oldalán lévő pillangószelepet addig nyitjuk, míg a kipufogó nyíláson keresztül enyhén kékes áttetsző füstölést észlelünk, ekkor minimumot nyitunk. A berendezés kikapcsolása A főkapcsolót 2 állásból az 1 állásba helyezzük vissza, tehát az égést megszüntetjük. 2008. októberi állapot

2/6 100 Az új munkavédelmi törvény Fagymentes időben várunk mindaddig, míg a gőzvezetékből víz lép ki, azután a motort kikapcsoljuk (főkapcsoló 0 állásban). Naponta minimum 5 percig öblítünk, ez azt jelenti, hogy a vízkilépés időpontjától a vizet 5-10 percig tovább hagyjuk folyni. A berendezés biztonságos kikapcsolása után ezért erre az időtartamra a kifolyószelepet nyitva hagyjuk. Karbantartási utasítás A fűtővezeték és gőzvezeték mésztelenítése A csőkígyó mésztelenítése közbenső átöblítésű tisztító megoldással A mésztelenítési folyamatot a zavartalan üzemeléshez rendszeresen, lehetőleg hetenként kell végezni, de min. 100 üzemóránál. A mésztelenítési folyamat esedékes még akkor is, ha a víznyomás és a gőznyomás közötti nyomáskülönbség eltér az előírtaktól, illetve annál magasabb. A tisztításhoz lehet különböző mészoldó szerves savakat használni megfelelő hígításban, mint például ecetsavat. A mésztelenítő folyamatot a következőképpen kell elvégezni: a) Egy 50 liter űrtartalmú tartályt állítunk fel állványra, olyan magasságban, hogy az oldó, vagy tisztító folyadék tükre a kazán felső részével egy vonalba kerüljön és egy ¾ -os csőcsatlakozóval és gumitömlővel hozzácsatlakozunk a berendezés vízszivattyújának szívócsonkjához. Ajánlatos azonban a tartályból való kicsatlakozásnál egy vízszűrőt beiktatni. b) Ezután egy 1 -os gumitömlővel hozzácsatlakozunk a gőzkivezető csonkhoz, és a gumitömlőt a tartályba helyezzük. c) A tartályt feltöltjük ¾-ig vízzel és egyszer átáramoltatjuk a hőkapcsoló 1 -es állásba helyezésével az egész berendezésen, tehát addig, míg az 1 -os vezetéken a víz a tartályba vissza nem áramlik. d) 1 liter mésztelenítő szert (szerves savat) töltünk a tartályba és a fűtést olyan hosszú ideig kapcsoljuk be a főkapcsoló 2 állásba való helyezésével, hogy a hőmérő kimozduljon nyugalmi helyzetéből, ezután a fűtést kikapcsoljuk. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 101 e) Ezután a fűtést ismét visszaállítjuk, mindaddig, míg a tisztító folyadék hőmérséklete a tartályban a 60 ºC-ot el nem éri. f) Az öblítést a továbbiakban mintegy 15 percig végezzük, majd ennek eltelte után kb. ½ liter mésztelenítő szert töltünk a tartályba, de az oldat sűrűsége ezáltal sem haladja meg a kb. 4%-ot. g) A mésztelenítési folyamatot ezután még kb. 30 percig kell végezni. h) Ezután a berendezést normál vízútra (nyomóvíz) kötjük, majd a kazánt tiszta lágyvízzel feltöltjük, ezzel a berendezést ismét munkaképes állapotba hoztuk. i) A motort bekapcsoljuk és először hidegen, azután gőzzel átöblítjük a berendezést. j) A berendezést normál üzemre felfűtjük tartósan és átvizsgáljuk az ekkor fellépő nyomásdifferenciát, amit a víz, illetve a gőznyomásmérő mutat. k) Amennyiben a nyomásdifferencia még mindig magasabb az előírtnál, a mésztelenítést ismételten elvégezzük. Megjegyzés Amennyiben a mésztelenítési folyamatot más vegyszerrel és nem ecetsavval végezzük, a más mésztelenítő szerrel a megfelelő keverési arányt kísérletileg meg kell állapítani. Ebben az esetben azonban kérjük ki a gyártómű véleményét. Időszakos vizsgálat és tisztítás Naponta minden 8 üzemórában a) Olajnívót ellenőrizni a külső burkolat kezelőnyílásán keresztül a szivattyú egység házának a felső részén elhelyezett nívópálcával. Az olajat szükség szerint utántöltjük. (normál téli motorolaj) b) A gyújtásszikrát megvizsgálni a kazán kémlelő nyílásán keresztül. Szikrapróbát csak beszerelt elektródatartó esetén tarthatunk. Itt ügyelni kell arra, hogy a nagyfeszültségű szikra senkit meg ne égessen, illetve meg ne üssön. c) A munka megkezdésénél, illetve befejezésénél ellenőrizni kell a víznyomást a kazán előtt és a gőznyomást a kazán után. Ha a nyomásdifferencia magasabb a megengedettnél, a mésztelenítést el kell végezni. d) A kontakthőmérőt meg kell vizsgálni, a berendezés bekapcsolása után a fekete mutatónak emelke3dnie kell és kikapcsolás után az alaphelyzetbe 2008. októberi állapot

2/6 102 Az új munkavédelmi törvény visszatérnie. A piros mutató elérése után a berendezés fűtésének meg kell szűnnie. e) A légüstöt kiürítjük úgy, hogy a vízbiztonsági szelepet, valamint a sarokvisszacsapó szelep alsó hollandiját kinyitjuk. Vízteleníteni kell akkor is, amikor a légüstben a nyomás megnő és a vízbiztonsági szelep kinyit. f) A fényellenállás tartóházának szétbontásával az ott található csillámlemezt puha, tiszta ronggyal megtisztítjuk, majd összeszereljük. Hetenként (50 üzemóra után) a) A gyújtóelektródát megtisztítjuk, és a szikrát leellenőrizzük az előzőekben már leírt módon. Az elektródák távolságának 4-7 mm között kell lennie. Ha nem megfelelő a távolság, a tömszelencék megoldása után a két elektródát megfelelően csúsztatással közelítjük, majd a tömszelencét meghúzzuk. b) A porlasztót kiszereljük, szűrőbetétjét megtisztítjuk és megvizsgáljuk, ehhez a befecskendező vezetéket egy kissé fel kell hajlítani. A porlasztót visszacsavarjuk, és a berendezést üzembe helyezzük. c) A kémlelő üveget a kazán tetején megtisztítjuk. d) Olajnívóig feltöltjük a szivattyúházat, téli M 20-as olajjal. Az első 6 héten hetenként egy olajcserét kell végezni és közben a házat gázolajjal kimosni, olajmennyiség 0,35 liter. e) Danfoss szivattyú használatánál a szivattyú fedelét leszereljük, a szűrőbetétet szétszedjük és kitisztítjuk. f) A gőzbiztonsági szelepet üzem közben kézzel rövid ideig le kell fúvatni. A biztonsági szelepnek a lefújási állapot után azonnal vissza kell zárni. g) A nyomáskapcsolót a gőzvezeték zárásán keresztül vizsgálják. A nyomáskapcsoló üzemközben 14 és 15 kg/cm 2 víznyomásnál kikapcsol, illetve 9,5-10 att gőznyomásnál és 6 kg/cm 2 víznyomásnál ismét bekapcsol. h) A végálláskapcsoló rúdját az áramlásellenőrzőnél felemeljük, kézzel könnyen nyomhatónak kell lenni. i) A futóművel ellátott berendezésnél a kerékcsavarokat megvizsgáljuk, szükség esetén utánhúzzuk, a kereket 1,7 nyomásra felpumpáljuk. j) Az ékszíjak feszességét megvizsgáljuk és szükség esetén az állítócsavarok segítségével utánhúzzuk. Az ékszíj akkor jó, ha kézzel lenyomva kb. 10 15 mm benyomódása van. 2008. októberi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 103 Havonta, 200 üzemóra után a) A kenőolajat lecseréljük a szivattyúház alján lévő csavar segítségével, majd az olajbeöntő nyíláson keresztül ismét feltöltjük olajjal (téli motorolaj). A tápszivattyú szűrőbetétjét kivesszük és megtisztítjuk, majd viszszaszereljük. b) A kazánhenger fedelét levesszük és az esetleges iszapréteget vagy kokszréteget kitisztítjuk. c) A porlasztót kitisztítjuk a már leírt módon, az égőfejet és a kazántetőt, valamint a gyújtógyertyát megtisztítjuk. Ezután az égőfejet összeállítjuk, a kazánt ismét összeszereljük. d) A kipufogó csövet és a kipufogó vezetéket megtisztítjuk, kikormozzuk. e) A csavarokat megvizsgáljuk és szükség esetén utánhúzzuk. f) Az üzemanyag- és gőzvezetéket megvizsgáljuk, hogy nem sérült-e és a hibás tömítéseket kijavítjuk. g) Az elektromos kábelt, valamint a bekötőkábeleket és különböző elektromos csatlakozókat megvizsgáljuk. Félévenkénti karbantartás a) A burkolatot megvizsgáljuk, megtisztítjuk. b) A kazánt leépítjük és szétszereljük, minden alkatrészt gondosan megmosunk, az erősen elhasználódott részeket pótoljuk. A kazánt ismét összeszereljük. c) A vízszivattyút leszereljük, megtisztítjuk, a szelepeket, gumikarmantyút, szelepüléseket és a hengerfejeket megvizsgáljuk, az elhasználódott, illetve kopott alkatrészeket kicseréljük. d) A turbófúvó járókerekét a szennyeződéstől le kell tisztítani. e) Az elektromos berendezést, a csatlakozó kábelt, a gyújtókábelt meg kell vizsgálni, az elektromos vezérlőszekrényt portalanítani kell. f) Az alvázat a rárakódott szennyeződéstől megtisztítjuk, levakarjuk, szükség szerint rozsdamentesítjük, illetve fényezzük. g) A futóműnél a kerékagy zsírzósapkáját kicsavarjuk, megtömjük zsírral, majd ismét visszacsavarjuk (Zs 90-es csapágyzsír). 2008. októberi állapot

2/6 104 Az új munkavédelmi törvény 2/6.9 Kisteljesítményű árokásó gépkezelő (Nehéz-földmunkagép kezelő) (FEOR kód: 8321) Munkakör jellemzői: Tevékenység Utak, hidak, csatornák, építmények létrehozása során elvégzi a nagytömegű föld mozgatásával járó műveleteket. Gondoskodik az árkok, csatornák és alapok kiásásáról, a föld kiemeléséről, elhordásáról és elegyengetéséről. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 105 Feladatai Az elvégzendő munkának megfelelő tartozékok kiválasztása és csatlakoztatása a munkagéphez. A hidraulikus berendezések üzemeltetése, a markoló helyzetének, irányának és a kifejtett erő nagyságának szabályozása, a gép mozgási, illetve forgási irányának meghatározása. Közúton a közlekedési szabályok betartása. A kisebb karbantartási munkák elvégzése és az üzemeltetés során felmerülő egyszerűbb hibák elhárítása. A gépek működéséhez szükséges üzemanyagok biztosítása és a nagy igénybevételnek kitett alkatrészek kenése. A szelepek ellenőrzése, beállítása, az elhasználódott vagy hibás alkatrészek (fogak, kábelek, egyéb tartozékok) kicserélése. A vele együtt dolgozó munkások irányítása. Az érzékszervi funkciók közül a látás és színlátás a közúton való közlekedéskor, a különböző jelzések és az eltérő talajtípusok, kőzetek észleléséhez fontos. A hidraulikus berendezések helyzetének, mélységének és irányának beállítása jó térlátást, rendkívül finom mozgáskoordinációt és nagy ügyességet feltételez. A gépek az egyenetlen és időnként süppedős talajon erősen imbolyoghatnak, így előny a jó egyensúlyérzék. A gépkezelőnek vigyáznia kell önmaga, a gép és társai testi épségére. A munkavégzés helyszíne gyakran változó. Ez sok utazással jár. Az effektív munkavégzés szezonális, így tavasztól őszig rendszerint napi 10-12 órát kell dolgozni, míg télen részleges, vagy teljes munkaszünet van. A munkavégzés szabadban folyik, kitéve az időjárás viszontagságainak. A fülke az esőtől megvédhet, de a hidegtől, melegtől, portól nem. A munkát csoportban végzik, ez feltételezi a megfelelő együttműködési készséget. A nagyteljesítményű gépek kezelése nagy vibrációval és zajjal jár együtt. A gépkezelő munkaidejének jelentős részét a fülkében ülve tölti. A terep felmérésekor gyalogol, s az apróbb szereléseknél olykor görnyed is. A tartozékok csatlakoztatásakor, cseréjekor emelnie, tolnia, vagy húznia kell az adaptert, hogy az a helyére kerüljön. 2009. júliusi állapot

2/6 106 Az új munkavédelmi törvény Egészségi tényezők Az alkalmazás feltétele a szakmai alkalmasság. Egészségügyi kizáró okok jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas karok / kezek / ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet zajos munkahelyen munkát nem végezhet egész test vibrációjával járó munkát nem végezhet fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet szabadban munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségügyi tényezők ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat lábak/lábfejek fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet együttműködést igénylő munkát nem végezhet nedves/nyirkos/párás munkahelyen munkát nem végezhet poros/füstös/gőzös/gázos munkahelyen munkát nem végezhet váltakozó/gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet túlmunkát/nyújtott műszakot igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Elvárt képességek, tulajdonságok jó látás ép színlátás teljes látótér és térlátás jó egyensúlyérzék pontosság, precizitás rendszerező képesség együttműködési készség 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 107 A munkavállaló munkahelyére, munkájára vonatkozó részletes ismeretek A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 08.) SzCsM-EüM rendelet előírásai szerinti kialakítás (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés, tűzoltás, munkahelyi hulladékkezelés, zárt munkahelyek szellőztetése, a helyiségek és terek hőmérséklete, természetes és mesterséges megvilágítás, padlózat, falak, mennyezet, tetőzet, ablakok, ajtók, kapuk, közlekedési útvonalak, veszélyes területek, rakodó rámpák, öltözők, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, elsősegélyhelyek, pihenők, szabadtéri munkahelyek, ivóvíz-ellátás, zaj- és rezgés elleni védelem, szabadtéri munkahelyek). Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002.0 (II. 20.) SzCsM EüM rendelet előírása szerint munkavédelmi koordinátor bevonásával el kell végeztetni a létesítési tervek előzetes munkavédelmi véleményezését. 1. ÁLTALÁNOS MUNKABIZTONSÁGI SZABÁLYOK A 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a kivitelezési munka megkezdése előtt a kivitelező köteles előzetes bejelentést küldeni a területileg illetékes OMMF-hez. Alvállalkozó építési munkát csak akkor kezdhet meg, ha a munkaterület átadás-átvétele kétoldalúan írásban megtörtént, illetve ha a felelős vezetőt/munkabiztonsági koordinátort kijelölte. Az alvállalkozók által kijelölt felelős vezető/munkabiztonsági koordinátor a kivitelező által a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzésére hozott intézkedéseket köteles megismerni, tudomásul venni, s azokat betartatni. Az alvállalkozó köteles a napi munkakezdést megelőzően a biztonsági szolgálat részére az aznap foglalkoztatottak névsorát leadni. Munkaterületen munkavégzés csak a munkavédelmi oktatást követően kezdődhet. A várható veszélyeket, kockázatokat, valamint az ellenük való védekezés módját azokkal is ismertetni kell, akik ideiglenesen, vagy nem munkavégzés céljából tartózkodnak a munkaterületen. 2009. júliusi állapot

2/6 108 Az új munkavédelmi törvény 2. A FÖLDMUNKAGÉPEKkel kapcsolatos ÁLTALÁNOS követelmények Csak olyan gépet szabad használni, amely megfelel a gépekkel szemben támasztott megfelelőségi követelményeknek, s ezt a vonatkozó jogszabályok szerint tanúsították. A gép használat közben biztosítson védelmet a kezelőnek és a kisegítő személyzetnek. A gépeket jó üzemállapotban kell tartani, s csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. A földmunkagépek kezelőinek a szakmai alkalmasságon túl az érvényes jogszabályok szerinti képesítéssel kell rendelkezniük. A gépeknek olyan védőszerkezettel kell bírniuk, amely a vezetőt boruláskor és leeső tárgyak ellen megvédi. Az építési munkahelyeken ki kell alakítani a járművek közlekedési rendjét. Az üzemeltetett gépek kezelőjének minden munkakezdés előtt meg kell győződnie arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések megfelelően működnek. Ha olyan hibát észlel, amit nem tud elhárítani, köteles azt jelenteni, s a gépnaplóba bejegyezni. Munkát a hiba elhárításáig nem végezhet. Gépet csak az erre kialakított vezető- vagy kezelőülésből (állásból) lehet működtetni. A gépre fel- illetve leszállni csak a fellépő vagy a lépcső igénybe vételével szabad (keréktárcsa, köpeny, lánc tilos). A munkagépet elindítani, annak irányát megváltoztatni csak úgy szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel senkit nem veszélyeztet. Munka közbeni veszély észlelése esetén a vezető köteles figyelmeztető hangjelzést adni, s a berendezést azonnal megállítani. Nem kielégítő látási körülmények esetén a világító berendezést működtetni kell. Hátramenetben a jármű vezetője, illetve a munkagép kezelője köteles a haladási irányba tekintve meggyőződni arról, hogy nem okoz veszélyhelyzetet. Ha a kilátás akadályozott, irányító személyt kell kijelölni. Az ő feladata az ott tartózkodók eltávolítása, s a jármű jelzésekkel történő irányítása. Jól láthatóan helyezkedjen el, s a mozgó géptől, illetve a környezetben álló létesítményektől távol haladjon. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 109 Építési területen a járművet vezetője, illetve a munkagép kezelője csak úgy hagyhatja el, ha biztosította, hogy illetéktelen azt nem indíthatja el, és egyidejűleg megtette a szükséges intézkedéseket annak elgurulása ellen. Az építőipari gépeken jól látható helyen, két oldalon elhelyezett táblával kell tiltani a gép hatókörében való tartózkodást. ( A gép veszélyes körzetében tartózkodni tilos! ) Biztosítani kell, hogy a belsőégésű motorral hajtott építőipari gépet csak biztonsági indítókulccsal lehessen elindítani. 3. A FÖLDMUNKÁKKAL KAPCSOLATOS MUNKABIZTONSÁ- GI ELŐÍRÁSOK Földmunkagéppel lejtőn lefelé kiiktatott erőátviteli szerkezettel haladni tilos. Ha biztonsági övvel van a kezelőülés kialakítva, munkát csak a bekapcsolása után lehet végezni. A munkaárkot, bevágást, mélyesést csak annyira szabad megközelíteni, hogy a talaj megcsúszása, a gép lezuhanása ne következzen be. A gép elhagyásakor annak valamennyi működtető elemét ki kell kapcsolni. A főmeghajtó művet illetéktelen személy által történő elindítás ellen biztosítani kell. Üzemeltetésnél, karbantartásnál, szerelésnél a gyártó kezelési utasításait be kell tartani. A kezelési, illetve a munkavégzéshez szükséges egyéb utasítás és dokumentum állandóan álljon a kezelő rendelkezésére. Földmunkagépet (amelyik erre alkalmas) közúton csak a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező ember vezethet. Ha a kezelőülésből a kilátás nem kellően biztosított (holttér), illetéktelen személyek bejutása ellen elkerítésre van szükség. (Kivétel: A gépen ultrahangos érzékelő van, önműködő leállás biztosított.) Építménytől, állványtól, más munkagéptől legalább 80 cm-re meg kell állni. Szükség esetén a munkagép kezelőjét egy irányító személy kezének, karjának meghatározott mozgásával irányítja. Ez időre az irányító más feladatot nem kaphat. A vezető más személyek jelzését csak veszély esetén veheti figyelembe. A földkitermelés megkezdése előtt a föld alatti kábelekből és más elosztó rendszerekből származó veszélyek meghatározására, minimalizálására 2009. júliusi állapot

2/6 110 Az új munkavédelmi törvény mindent el kell követni (ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékek feltárása). A munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell (műszeres vizsgálat, kutatóárok, kutató akna). Nem azonosítható anyag feltárása esetén (veszélyes hulladék, lőszer, stb.) annak veszélytelenségéről szakember bevonásával meg kell győződni. Földmunkagéppel végzett földkiemelési munkák előtt meg kell győződni arról, hogy a munkaterületen földkábel nincs. Előre nem ismert vezeték felfedezése esetén a munkát abba kell hagyni, a munka irányítóját értesíteni kell. Elektromos szabadvezeték közelében végzett munkánál a földmunkagép és a szabadvezeték között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni. Ha a földmunkagép mégis annyira megközelítette a szabadvezetéket, hogy átütés (áthúzás) következett be, a gépet csak akkor szabad elhagyni, ha erre az elektromos művek munkatársa a helyszínen (áramtalanítás után) engedélyt ad. Kiáltással, telefonnal segítséget kell kérni, az embereknek a gép érintésének tilalmára fel kell a figyelmét hívni. A földmunkagép elhagyása előtt a gép kezelőjének valamennyi kezelőelemet semleges állásba kell hoznia, s a gépet be kell fékeznie. A meghajtó motort le kell állítani, s biztosítani kell, hogy illetéktelen személy azt ne tudja működésbe hozni. A mozgó gépalkatrészek védőelemeit eltávolítani csak a működés teljes leállása után, az akaratlan indítást meggátló biztosítás alkalmazása után lehet. A beavatkozás után valamennyi védőberendezést a gyári előírásoknak megfelelően vissza kell tenni. Földmunkagépet szállítani csak az akaratlan megmozdulás ellen biztosító segédberendezés alkalmazásával lehet. A gép láncát és köpenyeit a csúszás elkerülésére a rámpára való felhajtás előtt a sártól, iszaptól le kell tisztítani. Előre fel kell mérni, hogy a szállításra a szükséges űrszelvény biztosított, s az út teherbírása a terhelésnek megfelel. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni. Nem kell talajmechanikai vizsgálatot végezni, ha a legkedvezőtlenebb talaj feltételezésével dúcolnak, illetve e szerinti rézsűket alakítanak ki. Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba. A dúcolt munkagödör, munkaárok mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1 m-enként, nem állékony talajban legalább 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 111 0,5 m-enként a dúcolással követni kell. A dúcolt munkagödör fenékszélessége 0,8 m-nél kisebb nem lehet. OKTATÁSI TEMATIKA Munkába álláskor tartandó munkavédelmi oktatáshoz 1. Gyakorlati oktatás 1.1. Munkakezdés 1.1.1. Megjelenés alkalmas munkaruházatban 1.1.2. A munkahely veszélytelen megközelítésének útvonala 1.1.3. Jelentkezés a munka megkezdésére 1.1.4. Meg kell győződni arról, hogy a munkaterületet előírásszerűen átadták, az esetleges közműveket feltárták 1.2. Előkészítés 1.2.1. A gép, berendezés munkakezdet előtti biztonsági ellenőrzése 1.2.2. Jelző- és biztonsági berendezések ellenőrzése 1.2.3. Ellenőrzése annak, hogy a gép megindítása nem veszélyeztete valakit 1.2.4. Az előírt egyéni védőeszközök használatba vétele 1.3. A munkavégzés 1.3.1. Le- és felszállás 1.3.2. Munkahelyi közlekedés 1.3.3. A kezelőelemek, vezérlőszervek funkciói és használatuk módja 1.3.4. Kommunikáció az irányítóval (kéz- és karjelek) 1.3.5. Teendők üzemzavar esetén 1.4. A munka befejezése 1.4.1. A gép biztonságos leállítása, üzemen kívül helyezése 1.4.2. A gépápolás biztonsági előírásai 1.4.3. A munkahely elhagyása 1.5. Teendők rendkívüli esemény (üzemzavar) esetén 1.5.1. A dolgozó beavatkozási köre, illetékessége 1.5.2. Jelentési kötelezettség 1.5.3. Segítségnyújtás az üzemzavar-elhárító szakember(ek)nek 2009. júliusi állapot

2/6 112 Az új munkavédelmi törvény 2/6.10 Autófényező A tevékenység kockázati meghatározása A TÁRSASÁG területén, helyiségeiben esetlegesen előforduló veszélyes és ártalmas tényezők, melyek az ott dolgozó munkavállalók testi épségét, egészségét veszélyeztethetik: hibás eszközök, gépek, berendezési tárgyak; gyártástechnológia során fellépő veszélyek közlekedés, munkavégzés közbeni elbotlás, elcsúszás; áramütés veszélye helytelenül használt, vagy szabálytalan villamos berendezésnél; anyagmozgatás, anyagtárolás során fellépő veszélyek a szabályok be nem tartása miatt; veszélyes anyagok használata során fellépő veszélyek a szabályok be nem tartása miatt; veszélyes hulladékok átmeneti tárolása során fellépő veszélyek a szabályok be nem tartása miatt; hosszú ideig tartó, nagy figyelmet igénylő munkavégzés során egyes érzékszervek kifáradása; A technológiából származó veszélyek és ártalmak, az ellenük való védekezés módozatai Az autófényező munkát csak a munkaköri, személyi, egészségügyi alkalmassági feltételeknek megfelelő, előírt képesítéssel rendelkező, kioktatott és a munkavégzéssel megbízott dolgozók végezhetnek. A munkánál nődolgozót és 18 éven aluli személyt foglalkoztatni tilos. A dolgozókat a felhasználásra kerülő anyagok veszélyességéről, a balesetvédelmi tudnivalókról és az elsősegélynyújtásról a munkavégzés megkezdése előtt ki kell oktatni. Az oktatást dokumentálni kell. Meg kell követelni az előírt rendszeres orvosi vizsgálatokon való részvételt és az ennek alapján kapott munka alkalmassági engedély bemutatását, amelyet dokumentálni kell. A munkaterületen szeszes ital fogyasztása és italos egyén tartózkodása mind biztonsági, mind egészségügyi szempontból tilos, mert az alko- 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 113 hol egyes oldószerekkel (benzol-homológok) együtt súlyos mérgezést okozhat. A munkaterületen dolgozók részére biztosítani kell a szükséges védőfelszereléseket és előírni, megkövetelni azok használatát. A levegőszűrő és a tápegység tartályán bárminemű átalakítás mely a tartálynak, mint nyomástartó edénynek a szilárdságát befolyásolja tilos! Látható, illetve bekövetkezett mechanikai sérülés esetén eredményes javítás és ellenőrző vizsgálat után szabad a gépet üzemeltetni. A tápegységre szerelt biztosító szelepet leszerelni, átállítani, kiiktatni tilos! Veszélyt jelenthet a festékszóró pisztoly helytelen használata, mint például a túlnyomás alá helyezés, az alkatrészek módosítása, vagy a nem megfelelő vegyi anyagok és folyadékok használata, melyek komoly testi sérüléseket, tüzet, robbanást, vagy vagyoni kárt okozhatnak. Be kell tartani a szórópisztoly kezelésére vonatkozó gépkönyvi előírásokat. Soha Ne irányítsa a szórópisztolyt emberre, vagy bármilyen emberi testrészre! Ne tegye a kezét, vagy ujját a fúvóka elejére! Ne próbálja kezével, vagy testével a szivárgást megállítani, vagy elterelni! Ne módosítsa, ne alakítsa át a berendezés alkatrészeit, ez ugyanis hibás működést eredményezhet! Bizonyos anyagok belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve ártalmasak lehetnek, ezért be kell tartani a használt festék, vagy hígító esetében a gyártó által kiadott biztonsági adatlapon közölt előírásokat, védőfelszereléseket. A kiszórt festékanyagnak és oldószergőz koncentrációjának megfelelő minősített maszkot kell viselni. Festéskor AP kombinált légszűrő betéttel ellátott fél, vagy teljes takaró álarcot viseljünk, a szűrőbetét használatakor tartsuk be a gyártói előírásokat. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményeire vonatkozó előírások az MSZ 09-57.0033: 1990 szabvány tartalmazza. Zárt térben végzett munka esetén biztosítani kell a munkatér egyenletes, jó megvilágítását (robbanás mentes kivitelben). 2009. júliusi állapot

2/6 114 Az új munkavédelmi törvény A szórókabinban 0,2 m/s átlagban a közepes levegősüllyedési sebesség, de legalább 0,25 m/s a kabin minden mérési pontján. Az oldószer-koncentrációnak legalább 10 %-al az alsó robbanási pont alatt kell maradnia. Zárt munkatérben biztosítani kell a min. 5 max. 10-szeres légcserét az egészségre ártalmas légnemű anyagok eltávolítására. A szellőztetés hatékonyságát az oldószergőzök munkahelyi koncentrációjának mérésével kell ellenőrizni. A MAK érték túllépése esetén a légcsere számot növelni kell, vagy az időegység alatt felhordott festékanyag mennyiséget csökkenteni. Az elszívott levegő friss levegővel történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az üzemben huzat ne keletkezzék. Az esetleg kiömlött anyagot gáttal kell körülvenni, a nagyobb mennyiséget az erre a célra alkalmas módon merőedény alkalmazásával fel kell szedni. A maradékot szívóképes anyaggal (homok) fel kell itatni, zárt edénybe helyezni és a veszélyes hulladék tárolására kijelölt helyre szállítani. A munkaterületen csak a közvetlen munkavégzéshez szükséges anyagok lehetnek, ezen túlmenően anyagot tárolni tilos. A munkaterületen, zárt térben nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A szerszámok, berendezések tisztítására alkalmazott tűzveszélyes és egészségre ártalmas oldószerekkel végzett műveleteket csak erre a célra kijelölt helyen, külön előírások betartásával szabad végezni. Igyekezni kell, a tisztításhoz a lehető legkevesebb oldószert felhasználni. A felületvédelmi munkák során a felhasznált anyagoknak a gyártómű utasításaiban meghatározott egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásait is mindenkor szigorúan be kell tartani. Higiéniai követelmények Ételt, italt a munkaterületen tárolni nem szabad. A munkaterületen enni, inni, dohányozni szigorúan tilos. Az étkezésre kijelölt helyiségbe távozás előtt kezet kell mosni. A munkavégzés után a tisztálkodási lehetőséget és bőrápolásra zsíros krémet kell biztosítani. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 115 Védőfelszerelésre vonatkozó előírások A munkát végző személyek részére biztosított védőfelszereléseknek kihordási ideje nincs, így szükség szerint elszennyezettség, sérülés esetén pótolni kell. A védőfelszerelés személyhez kötött, egymás közti cseréje nem megengedett. A munkaruhák elkülöníthető tárolásáról gondoskodni kell. Az autófényezők az alábbi egyéni védőeszközökre jogosultak Védelem iránya Szem- és arcvédelem Légzésvédelem Hallásvédelem Védőruha (testvédelem) Kézvédő eszköz Lábvédő eszköz Védőeszköz megnevezése Száras szemüveg (oldószer és hígító fröccsenés ellen) Félálarc (por- és aeroszol ellen) Félálarc, kombinált gázszűrő betétes (gázok és gőzök ellen) Félálarc (szerves gőzök és részecskéi ellen) Kombinált részecskeszűrő félálarc (szerves gőzök és részecskéi ellen) Fültok, sisakra szerelhető (statikus zaj ellen) Overall, sűrű szövésű könnyű szellős, lélegzős szövet, megakadályozza a túlmelegedést (oldószergőz álló) Festőoverall (kiválóan szellőző polipropilén anyag, 42 g/m 2, ruhára is vehető, kapucnis, kettős húzózárral, deréknál, csuklónál, bokánál és kapucninál körben gumírozott) Póló (190 g/m 2 vastagságú, 100 % pamut alapanyag, mérettartó, körkötött kivitel, dupla varrással, egyenes vonalú, környakas fazon) Mechanikai védőkesztyű (kopásálló, speciális bélésű) Mártott kesztyű (pamutra mártott piros PVC, csúszás ellen érdesített tenyér, sav-, lúg-, és benzinálló, 0,8 mm vastag) Félcipő (olajálló csúszásmentes gumitalp, orrmerevítő nélküli erős bőr felsőrész, ragasztott talp, antisztatikus, párnázott bokarész és nyelv, energiaelnyelő sarok) Biztonsági védőcipő bőrből (acél lábujjvédő leeső tárgyak ellen, acél talplemez talpátszúrás ellen, olajálló, csúszásmentes, kétrétegű PU talp, antisztatikus, szivacsos bokarész és békanyelv) Biztonsági védőbakancs (kétrétegű PU talp, puha színbőr felsőrész, acél orrmerevítő- és acél lábujjvédő, ütődéselnyelő sarok, antisztatikus, olajálló, csúszásmentes talp) 2009. júliusi állapot

2/6 116 Az új munkavédelmi törvény Fenti védőeszközök megfelelő, teljes védőképességet nyújtó állapotát a Vállalkozó köteles rendszeresen ellenőrizni, sérülésük esetén azokat javíttatni, cserélni. Elsősegélyre vonatkozó előírások A zsírtalanító szer és az oldószerek (hígítók) mérgező anyagok, amelyek a bőrfelületen és a szájon keresztül jutnak a szervezetbe. Rövid idő alatt nagy mennyiségben a szervezetbe jutó anyag akut mérgezést okoz. Azt a dolgozót, aki fejfájásra panaszkodik, vagy akin bódultsági tünetek figyelhetők meg, azonnal friss levegőre kell vinni, a védőfelszerelésektől meg kell szabadítani, szoros ruhadarabjait meg kell lazítani és orvoshoz kell fordulni. Ha a mérgező anyag bőrre kerül, az érintett bőrfelületet bő folyóvízzel le kell mosni. Szembe került anyagot legalább 10-15 percig tartó bő, langyos vizes öblítéssel kell eltávolítani, majd szemorvoshoz kell fordulni. Biztosítani kell a dolgozók létszámának megfelelő mentődobozt, lanolinos bőrtápláló krémet és tisztító eszközt. A leggyakrabban alkalmazott kétkomponensű festékanyagok: STANDOX Az ellenük való védekezési, elsősegély nyújtási feladatokat a biztonsági adatlapok tartalmazzák. A szerves oldószertartalmú festékekkel végzett felületvédelmi munka tűzveszélyes tevékenység. A felületvédelmi munka végzése során a munkavezetőnek érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. A beosztott dolgozókat rendszeresen oktatni, és az oktatást dokumentálni kell. Tűzveszélyes tevékenység csak a megrendelő írásbeli tűzveszélyes munkavégzési engedélyével ott végezhető, ahol az a környezetre nem jelent tűz- és robbanásveszélyt, a munkavégzés környezetéből az éghető anyagokat eltávo- 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 117 lították, megfelelő szellőztetésről gondoskodtak, ill. kizárták annak lehetőségét, hogy tűz vagy robbanás keletkezhessen. Az oldószerek és a festékek erősen tűzveszélyesek és gyúlékonyak, különösen festékszórás közben. Gondoskodni kell a helyiség megfelelő szellőztetéséről, hogy ne halmozódjanak fel a tűzveszélyes gőzök a levegőben. Tilos a dohányzás, nyílt láng használata, vagy egyéb tűzveszélyes tevékenység végzése a festékszórás közelében. A festékszórás helyszínén 1 db 6 kg-os porral, vagy azzal egyenértékű gázzal oltó készüléket kell elhelyezni és készenlétben tartani. A festési munka során a festékanyaggal szennyezett eszközök, elhasznált ecsetek, törlőrongyok, kiürült festékes edényzetek, festékmaradékok, szenynyezett hígító maradékok összegyűjtésére fémből készült zárható edényzetet kell biztosítani és minden műszak végén el kell szállítani a veszélyes anyagok tárolására kijelölt helyre. Zárt térben történő munkavégzés tűzvédelmi előírásai A helyiség tűzveszélyességi besorolásáról gondoskodni kell. Zárt térben a zsírtalanítás, a festés és a bevonat száradása alatt tilos minden nyílt lánggal, szikraképződéssel járó munkavégzés, hegesztés, vágás, köszörülés, dohányzás. Zárt üzemi területen, ahol természetes, illetve mesterséges szellőzés nem biztosított a tűzveszélyes tevékenység csak írásbeli engedély alapján végezhető. Az engedély beszerzése a kivitelező feladata. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a munka nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A helyiségben tűzoltó készülékeket kell elhelyezni (legalább 2 db) úgy, hogy azok tűz esetén azonnal elérhetők legyenek. Oldószertartalmú termékkel végzett munkáknál poroltó, ill. széndioxid töltetű vagy habbal oltó készülékek elhelyezése szükséges. 2009. júliusi állapot

2/6 118 Az új munkavédelmi törvény Zárt térben, ahol a zsírtalanítás, a festés és a bevonat száradása alatt a természetes szellőzés nem elegendő, mesterséges szellőzésről kell gondoskodni, min. 5-szörös légcsere szükséges. A robbanásveszély elkerülésére úgy kell az oldószergőzöket elszívni, hogy az oldószer koncentráció a levegőben mindig az oldószer-levegő keverék alsó robbanási határértékének 10 %-a alatt legyen. A szellőzés hatékonyságát az oldószergőzök munkahelyi koncentrációjának mérésével ellenőrizni kell. Az elszívó ventillátorok teljesítményét ill. darabszámát az időegység (pl. l óra) alatt felfestett festékmennyiség határozza meg. A festés befejezése után a szellőztetést min. 5 órán keresztül üzemeltetni kell. Az éghető hulladékok összegyűjtését és veszélytelen módon történő elhelyezését minden munkaterületen szükség szerint, de legalább naponta el kell végezni. Tartós hőhatást, statikus feltöltődést, elektromos szikrát kerülni kell. A tűzveszélyes munkavégzés alatt a helyiség bejáratánál jól látható módon a tűz- és robbanásveszélyre, a betartandó előírásokra figyelmeztető és tiltó táblát, feliratot kell elhelyezni, és meg kell jelölni a helyiség tűzveszélyességi fokát. A helyiség mellett dohányzásra kijelölt helyet kell biztosítani a dohányosok részére. A tűzoltó-felszereléseket állandóan üzemképesen, hozzáférhető helyen kell tárolni! A tűzveszélyes festékanyagok kezelése A festési munka során a festékanyaggal szennyezett eszközök, elhasznált ecsetek, törlőrongyok, kiürült festékes edényzetek, festékmaradékok, szeny- 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 119 nyezett hígító maradékok összegyűjtésére fémből készült zárható edényzetet kell biztosítani és minden műszak végén el kell szállítani a veszélyes anyagok tárolására kijelölt helyre. A tűzveszélyes festékanyagok kezelése A festékanyagokat és a hígítókat tartalmazó edényeket napfénytől védett, nyáron 30 C-t meg nem haladó, télen 10 C feletti hőmérsékletű, fedett helyiségben kell tárolni. A helyiségnek jól szellőztethetőnek kell lennie. Természetes szellőzésről vagy elszívásról gondoskodni kell, hogy a levegőnél nehezebb oldószergőzök ne töményedhessenek be a padlószinten. A raktárban ezen anyagokkal nem tárolhatók együtt oxigén és acetilén palackok, szerves peroxidok vagy más, oxigént fejlesztő könnyen bomló anyagok. Teendők veszélyhelyzet vagy üzemvész esetén A munkahelyi balesetek a leggondosabb műszaki, szervezeti és személyi óvintézkedések megtétele esetén sem küszöbölhetők ki teljesen. A dolgozók lehetséges akut megbetegedéseivel ugyancsak számolni kell. Az elsősegély nélkülözhetetlen akár más szükséghelyzetben. Rendkívüli eseménynek minősül: tűzeset, robbanás, elemi csapás, természeti katasztrófa, súlyos munkabaleset, épületomlás, egyéb üzemzavar, környezetszennyezés. Rendkívüli esemény kiváltó okai lehetnek: elemi csapás, természeti katasztrófa, szándékosságból, vagy gondatlanságból elkövetett emberi mulasztás anyaghiba szerelési hiba technológiai fegyelem be nem tartása helytelen anyagmozgatás 2009. júliusi állapot

2/6 120 Az új munkavédelmi törvény Kárelhárítással kapcsolatos feladatok: felkészülés a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése értesítés, riasztás üzemzavar körülményeinek felmérése a kialakult helyzet értékelése végrehajtó feladatok meghatározása az együttműködés megszervezése kárelhárítási művelet végrehajtása, a kár megszűntetése helyreállítás tájékoztatás, beszámoltatás Intézkedésre jogosult felelős vezetők Ha üzemzavar, baleset vagy más rendkívüli esemény következtében a környezetet veszély fenyegeti, illetve környezetkárosítás következik be, haladéktalanul intézkedni kell az alábbiak szerint: értesíteni kell az ügyvezető igazgatót és a munkavédelmi megbízottat az ügyvezető igazgató tájékoztatja a környezetvédelmi megbízottat is indokolt esetben az ügyvezető igazgató bejelentést tesz a környezetvédelmi felügyelőségnek. A továbbiakban az ő utasításuk szerint jár el. Az esemény helyszínén intézkedni kell a további veszély elhárítása érdekében. személyi sérülés, baleset esetén elsősegélynyújtásról kell gondoskodni. a környezetvédelmi kár elhárításánál a KIR vezető utasítása szerint kell eljárni. Az eset kivizsgálása után a felelősökkel szemben felelősségre vonást kell alkalmazni. Az elsősegélynyújtó dobozok a művezető irodában találhatók. Veszélyhelyzetek Általánosságban megállapítható, hogy 3 különböző veszélyforrás van jelen a fényezőüzemekben: Tűz, robbanás, forró felületek 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 121 Ártalmas anyagok belégzéséből vagy/és bőrön át történő felszívódásból adódó veszélyek Elektromossággal, pneumatikus eszközökkel, és zajokkal összefüggő veszélyek Zajforrások lehetnek: szórókabin szellőztető ventilátora (kompresszor) A munkahelyen átvezető szellőzőcsatornák Elektronikus csiszológépek Pneumatikus gépek levegőterhelés, levegőszennyezés a gyártási folyamatok során: szórási köd keletkezik (aeroszol) por, szilánkok, maró gőzök, szikrák, folyadékok, mérgek Egy esetleges tűz hatása a telephelyen kívülre nem terjed, mert a tárolt tűzveszélyes anyagok mennyisége nem jelentős, valamint kellő tűztávolságra találhatók az épületek egymástól. A tűzterület nagyságát a környezetben lévő éghető anyagok mennyisége, tűzveszélyességi minősítése határozza meg. Előre nem meghatározható. Teendők tűz esetén Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, ha erre nincs lehetőség, a rendőrségnek, mentőszolgálatnak, vagy a polgármesteri hivatalnak. A TÁRSASÁG területén a tűzjelzésre szolgáló készülékeknél a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűzjelzéshez, segítségkéréshez az 1996. évi XXXI. törvény értelmében bárki köteles híradási eszközét rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzjelzéskor, kárjelzéskor az alábbiakat kell közölni a jelzést vevő személlyel: A tűzeset, káreset pontos helyét, címét. Mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve? Emberélet van-e veszélyben? 2009. júliusi állapot

2/6 122 Az új munkavédelmi törvény A jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő készülék számát. A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Amennyiben a TÁRSASÁG telephelyén, vagy bármelyik munkaterületén keletkezik tűz, a következő személyeket kell értesíteni: a Tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon, a korábban jelzett intézkedésre jogosult felelős személyeket A létesítmény területén keletkezett tüzek oltásában, a műszaki mentésben a dolgozók életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvételükkel, tudásuk szerinti adatok közlésével kötelesek közreműködni. A külső veszélyezettség értékelése A közvetlen és közvetett szomszédok területéről tudomásunk szerint jelentős veszélyezettség nem várható. Riasztás, értesítés, tájékoztatás rendszere Riasztási fokozatok A hiba (üzemzavar) jellegétől és a kiáramló veszélyes anyag tényleges vagy várható mennyiségétől függően 3 riasztási fokozatot különböztetünk meg: I. fokozat: alapfokú riasztás (mérsékelten veszélyeztető üzemzavarok) Ez esetben rendkívüli esetekre vonatkozó intézkedések kiadása nem szükséges. Az üzemzavart az üzemvezető a személyzettel képes végrehajtani. Olyan mértékű veszélyes szennyeződés nem következik be, amelynél a telephelyen kívül különleges (korlátozó) intézkedéseket kellene foganatosítani. Mentésvezető: az üzemvezető II. fokozat: középfokú riasztás (közepesen veszélyeztető üzemzavarok) Ez esetben rendkívüli intézkedések szükségesek a telephelyen tartózkodó személyek védelme érdekében. Olyan veszélyes szennyeződés következhet be, 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 123 amelynek megakadályozására a kirendeltség dolgozói már nem képesek, a Kft többi dolgozóit és különböző eszközeit is igénybe kell venni, az üzemzavar megszüntetéséhez. Mentésvezető: kezdetben az üzemvezető, majd az ügyvezető igazgató III. fokozat: kiemelt riasztás (erősen veszélyeztető üzemzavarok) Ez esetben sem a Kft dolgozóiból és eszközeivel szervezett erők nem képesek az üzemzavar (veszély) minden következményeinek elhárítására. Az elhárítás és a károk csökkentése érdekében külső erőket (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem stb.) is igénybe kell venni. A veszély fenyegeti a szél irányába eső telepen belüli és kívüli üzemeket és a lakosságot is. Védelmeik érdekében olyan intézkedéseket kell kiadni, amelyeket csak külső erők segítségével lehet végrehajtani. Az üzemzavar elhárítása és az okozott károk felszámolása hosszabb időt vesz igénybe. Mentésvezető: kezdetben az üzemvezető, majd az ügyvezető igazgató Riasztás Az észlelő azonnal értesíti az építésvezetőt, és megkezdi a káreset lokalizálását. Az építésvezető az eset (üzemzavar) jellegétől és a kiáramló veszélyes anyag tényleges mennyiségétől függően értesíti az ügyvezető igazgatót. Riasztásra jogosultak: építésvezető a TÁRSASÁG szervezeti egységeit riaszthatja az ügyvezető igazgató jogosult az illetékes hatóságok riasztására. Az alább felsorolt hatóságokat abban az esetben kell értesíteni, amennyiben a kárelhárítás kivitelezéséhez külső segítség (speciális kármentesítő eszköz) szükséges. Telefonszámok: az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség: az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: 2009. júliusi állapot

2/6 124 Az új munkavédelmi törvény BM OKF Főügyelet: ÁNTSZ: Tűzoltóság: 105 Mentők: 104 Rendőrség: 107 II. Gyakorlati oktatás 1. Munkakezdés 1.1 Megjelenés alkalmas munkaruházatban 1.2 A munkahely veszélytelen megközelítésének útvonala. 1.3 Jelentkezés a munka megkezdésére. 2. Előkészítés 2.1 A szerszámok, eszközök, anyagok tárolásának a rendje. 2.2 A gép, berendezés munkakezdet előtti biztonsági ellenőrzése 2.3 Jelző- és biztonsági berendezések ellenőrzése. 2.4 Ellenőrizni, hogy a gép, berendezés munkafolyamat megindítása nem veszélyeztet-e valakit. 2.5 Az előírt egyéni védőeszközök használatbavétele. 3. A munkavégzés 3.1 A kezelőelemek, vezérlőszervek funkciói és használatuk módja. 3.2 Az anyagbetáplálás, illetve- megfogás szabályai. 3.3 Festékanyagok kezelése, tárolása 3.4 Festékanyagok azonosítása és veszélyszimbólumai 3.5 A megmunkáló szerszám, illetve eszköz, segédeszköz működtetése. 3.6 A munkadarab, illetve termék gyártásközi minőségi ellenőrzésének biztonságos elvégzése. 3.7 A kész- vagy félkész termék kivétele, illetve összegyűjtése. 3.8. Hulladékgyűjtési módok, helye 3.9 Dohányzásra kijelölt hely 3.10 Teendők üzemzavar esetén. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 125 4. A munka befejezése 4.1 A gép, berendezés, folyamat biztonságos leállítása, üzemen kívül helyezése. 4.2 Az energiabetáplálás megszüntetése, főkapcsoló helye 4.3 A gépápolás biztonsági előírásai. 4.4 A munkahely elhagyása. 4.5 Kulcsok felvétele és leadása 5. Teendők rendkívüli esemény (üzemzavar) esetén 5.1 A dolgozó beavatkozási köre, illetékessége 5.2 Jelentési kötelezettség 5.3 Segítségnyújtás az üzemzavar- elhárító szakember(ek)nek. 5.4 Elsősegélynyújtó dobozok helye, tartalma 5.5 Gyülekezési hely és menekülési útvonalak 6. Egyéni védőeszközök 6.1 Egyéni védőeszközök vizsgálata 6.2 Egyéni védőeszközök használata, testre szabása, beállítása, próba 6.3 Egyéni védőeszközök tárolása, karbantartása, tisztítása 6.4 Egyéni védőeszközökön lévő jelölések, értelmezése 6.5 Egyéni védőeszközök védőképessége, cseréje, selejtezése 2009. júliusi állapot

2/6 126 Az új munkavédelmi törvény 2/6.11 Építési munkahelyek Mi tekintendő építési munkahelynek? Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002.(II. 20.) SzCsM- EüM együttes rendelet alapján ideiglenes vagy változó építési munkahely az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület, különösen az alábbi építési munkák területe: 1. Árokásás 2. Földmunkák 3. Építés 4. Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése 5. Átalakítás vagy kiszerelés 6. Változtatás 7. Felújítás 8. Javítás 9. Szétszerelés 10. Építmény és zsaluzatok bontása 11. Üzemeltetés 12. Karbantartás, festés, tisztítás 13. Csatornázás 14. Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése 15. Szállítás, tárolás, raktározás 16. Beton-vasbeton munkák 17. Kőműves munkák 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 127 Mi a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor helye az építési munkahelyen és mi a feladata? Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor) az a természetes személy, akit a tervező illetve a kivitelező megbíz vagy foglalkoztat a rendeletben előírt feladatok teljesítése érdekében. A tervező a kivitelezési tervdokumentáció készítése során, a kivitelező munkáltató pedig a kivitelezés ideje alatt köteles koordinátort igénybe venni (természetesen ugyanaz a személy is lehet), foglalkoztatási jogviszony vagy megbízás keretében, a rendeletben pontosított, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő (Mvt. 8. ) feladatok ellátására. Mindazonáltal, ha a tervező, illetve a kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, ez a kötelezettség nem terheli, de a Mvt. 19. -ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban rögzíteniük kell azt, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el. Lényeges, hogy a koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét! A kiviteli terv készítésével kapcsolatos koordinátori feladatok: a) a kiviteli tervvel, a kivitelezés előkészítésével és a kivitelezéssel kapcsolatos munkavédelmi feladatok koordinálása; b) a biztonsági és egészségvédelmi terv ellenőrzése szakmai szempontból; c) egy olyan dokumentáció összeállítása, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében; d) az általános megelőzési és a biztonság alapelvek megvalósításának összehangolása, különös figyelemmel: a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározására, a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározására. 2009. júliusi állapot

2/6 128 Az új munkavédelmi törvény Az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő koordinátori feladatok: a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a minimális munkahelyi követelményeket, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák; b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a későbbi munkák biztonságára vonatkozóan elkészített dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan a munkavédelmi követelményeket; c) az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók tevékenységének összehangolásában közreműködés, figyelemmel az Mvt. 40. -ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra; d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása; f) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. Melyek a tervező legfontosabb munkavédelmi feladatai? A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek ezek hiányában az építtetőnek figyelemmel kell lennie a munkavédelmi előírásokra. A kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát; továbbá el kell készítenie a biztonsági és egészségvédelmi tervet. Melyek a kivitelező feladatai a kivitelezés megkezdése előtt? Alapvető követelmény, hogy a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi egy biztonsági és egészségvédelmi terv. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 129 Ebben a tervben kell meghatározni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, különös tekintettel a fokozottan veszélyes munkákra és munkakörülményekre vonatkozó intézkedésekre. Azok a munkák és munkakörülmények, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentenek, a következők: 1. Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2. Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. 3. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. 4. Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka. 5. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés. 6. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. 7. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. 8. Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka. 9. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. 10. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 11. Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. Mikor kell a kivitelezést előzetesen bejelenteni és mely államigazgatási szervnek? A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles küldeni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfe- 2009. júliusi állapot

2/6 130 Az új munkavédelmi törvény lügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. Lényeges, hogy az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Melyek az építési munkahelyen megtartandó legfontosabb követelmények? Azok a minimális általános követelmények, amelyeket az építési munkahelyen meg kell tartani, a következők: a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani; b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is; d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról; e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait; g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 131 i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével. Az építési munkahelyen a biztonság megvalósítása és az egészség védelme érdekében a munkáltató köteles az építési munkahelyekre vonatkozó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelményeket megvalósítani és a koordinátor javaslatait figyelembe venni. Külön kiemelést érdemel, hogy az építési munkahelyen a természetes személy munkáltató, aki maga is végez építési szakmunkát vagy építésszerelési munkát, köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat és figyelembe venni a koordinátor javaslatait. A munkáltató feladata az is összeghangban a Mvt. vonatkozó előírásával, hogy a munkavállalókat, illetve képviselőiket köteles szükség szerint írásban tájékoztassa azokról az intézkedéseiről, amelyek az építési munkahelyen munkát végző munkavállalók egészségét és biztonságát érintik. A tájékoztatást a munkavállaló részére közérthető formában kell megadni. A munkáltatónak további kötelessége, hogy biztosítsa a munkavállalók és képviselőik meghallgatását és részvételét a követelmények megvalósítása során, ha a kockázat mértéke és az építési munkahely mérete ezt indokolttá teszi. 2009. júliusi állapot

2/6 132 Az új munkavédelmi törvény Név: Elért pontszám: Minősítés: TESZTKÉRDÉSEK 1. A munkavédelmi előírásokon túlmenően mit kell még szem előtt tartania a munkáltatónak a munkahelyek kialakításakor? a) a munkavédelmi előírásokat kell megtartani b) a munkahelynek meg kell felelnie a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek is c) a munkahely biztonságos legyen d) a munkahely egészséges legyen 2. Felelős-e a munkáltató az építmény szerkezeti biztonságáért? a) igen b) nem, mert azért a tervező felelős c) nem mert azért a kivitelező felelős d) nem, mert azért a tervező és a kivitelező együtt felelősek 3. Köteles-e gondoskodni a munkáltató a rovarok, rágcsálók irtásáról a munkahelyen? a) igen, az ÁNTSZ erre vonatkozó felhívására b) nem c) igen d) nem, mert ez az adott munkahely vezetőjének a feladata 4. Hogyan tárolják a mentés, menekülés céljára szolgáló eszközöket? a) könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban b) időjárástól védetten c) biztonságosan d) hozzáférhetően a munkahelyen 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 133 5. Mikor köteles-e a tervező biztonsági és egészségvédelmi koordinátort igénybe venni az építési munkahely tervezése során? a) nem köteles koordinátort igénybe venni b) a kiviteli terv jóváhagyásához c) ha a megrendelő ezt kinyilvánítja d) a kiviteli tervdokumentáció elkészítéséhez 6. Ki láthatja el a biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatokat? a) megbízott személy b) aki munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult c) munkavédelmi szakember d) munkabiztonsági szakértő 7. Mely azok a koordinátori feladatok, amelyek a kivitelezéssel kapcsolatosak az alábbiak közül? a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a minimális munkahelyi követelményeket, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák; b) a tevékenységek kockázatértékelésének elvégzése? c) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a későbbi munkák biztonságára vonatkozóan elkészített dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan a munkavédelmi követelményeket; d) a soron kívüli ellenőrzés elvégzése; e) az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók tevékenységének összehangolásában közreműködés, f) kapcsolattartás a munkavédelmi érdekképviselettel és hatóságokkal? g) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása; 2009. júliusi állapot

2/6 134 Az új munkavédelmi törvény h) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. i) a kivitelezés megkezdésének engedélyezése. 8. Mi a feltétele annak, hogy a kivitelező megkezdje az építési munkahely kialakítását? a) ha minden feltételek teljesült b) ha erre megkapta az engedélyt c) nincs munkavédelmi követelmény erre vonatkozóan d) ha a biztonsági és egészségvédelmi terv a kiviteli tervdokumentáció részét képezi 9. Mikor kell a kivitelezést előzetesen bejelenteni és mely államigazgatási szervnek? a) ha a kivitelezés időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; illetve ha a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot, az OMMF-nek be kell jelenteni a kivitelezést b) ha a kivitelezés időtartama legalább 60 nap, az OMMF-nek és az ÁNTSZ-nek be kell jelenteni a kivitelezést c) ha a kivitelezés időtartama várhatóan 30 munkanap, az OMMF-nek és az ÁNTSZ-nek be kell jelenteni a kivitelezést d) ha a tervezett munka több mint 1000 munkanapot vehet igénybe, az OMMF-nek be kell jelenteni a kivitelezést 10. A munkát végző természetes személy munkáltatónak meg kell-e tartania a munkavédelmi szabályokat az építési munkahelyen? a) nem kell, mert önmaga foglalkoztatója b) csak azokat a szabályokat kell megtartania, amelyekről a koordinátor tájékoztatja c) a kiviteli tervdokumentáció munkavédelmi tervfejezetében foglaltakat igen d) igen 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 135 2/6.12 Ipari alpinista (FEOR kód: 5399) Munkakör jellemzői: Tevékenység Hegymászó technika alkalmazásával építési, felújítási, javítási, hibaelhárítási, tisztítási, plakátragasztási stb. feladatok elvégzése. Jellemzően a szabadban, az időjárás viszontagságainak kitéve végzett, nagyon veszélyes munka. Feladatai: felméri a munkavégzés helyszínét, jellegét, kockázatelemzést végez, mindezek alapján munkatervet készít beszerzi a munkavégzéshez szükséges hatósági engedélyeket, biztosítja és a helyszínre szállítja a szükséges anyagokat, munkaeszközöket gondoskodik a munkaterület alatti rész biztosításáról kijelöli az egymástól független bekötési pontokat az előkészített pontokon (standokon) a szakember beköti a köteleket, majd leereszkedik vagy felmászik (kötélen) a munkaterületre és rögzíti magát ki kell választania a szükséges anyagokat és eszközöket, a tárgyak mozgatásához meg kell határoznia azok útvonalát, s elő kell készítenie a tárgyakat és a függőleges vagy vízszintes pályát a mozgatáshoz emberi erővel (csiga, csigasor, kézi csörlő) vagy gépi erővel (motoros csörlő, daru) eljuttatja a tárgyakat a kívánt helyre nyilvántartási naplót vezet az eszközök állapotáról, szavatosságáról, naponta vizuálisan és tapintással végigvizsgálja a felszerelést Az érzékszervi funkciók közül a látás és színlátás a közúton való közlekedéskor, a Felmerülő kockázati tényezők: fokozott balesetveszély váltakozó munkahely, gyakori utazás tartós kényszertesthelyzet szabadban végzett munka 2009. júliusi állapot

2/6 136 Az új munkavédelmi törvény Egészségi tényezők Az alkalmazás feltétele a szakmai alkalmasság. Egészségügyi kizáró okok: jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas karok / kezek / ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet zajos munkahelyen munkát nem végezhet fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet szabadban munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségügyi tényezők: ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet együttműködést igénylő munkát nem végezhet nedves / nyirkos / párás munkahelyen munkát nem végezhet poros / füstös / gőzös / gázos munkahelyen munkát nem végezhet váltakozó / gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Elvárt képességek, tulajdonságok: jó látás ép színlátás teljes látótér és térlátás jó egyensúlyérzék jó fizikai állóképesség és kondíció karok, kezek, ujjak fokozott használata lábak, lábfejek használata fokozott figyelem együttműködési készség További előnyös tulajdonságok: problémamegoldó készség, ötletesség tanulási, alkalmazkodási készség önállóság, rugalmasság jó koncentrációs képesség, jó reflexek 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 137 megbízhatóság, precízség, megfontoltság jó szemmérték, kézügyesség A munkavállaló munkahelyére, munkájára vonatkozó részletes ismeretek A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.08.) SzCsM-EüM rendelet előírásai szerinti kialakítás (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés, tűzoltás, munkahelyi hulladékkezelés, zárt munkahelyek szellőztetése, a helyiségek és terek hőmérséklete, természetes és mesterséges megvilágítás, padlózat, falak, mennyezet, tetőzet, ablakok, ajtók, kapuk, közlekedési útvonalak, veszélyes területek, rakodó rámpák, öltözők, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, elsősegélyhelyek, pihenők, szabadtéri munkahelyek, ivóvíz-ellátás, zaj- és rezgés elleni védelem, szabadtéri munkahelyek). 2009. júliusi állapot

2/6 138 Az új munkavédelmi törvény Az ipari alpintevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet részletesen ismerteti a szervezett munkavégzés keretében végzett ipari alpintechnika szabályait. 1. A MUNKÁLTATÓ ALAPVETŐ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKA- BIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEI Az Mvt. 21 -a alapján az alpintechnika, mint veszélyes tecnológia, veszélyes munkahely üzemeltetését írásban kell elrendelni. (munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, kockázatértékelés, megfelelő engedélyek, pl. tűzgyújtási, beszerzése) Az alpintechnika módszerét úgy kell meghatározni, s a munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy az a munkavállalók és más személyek egészségét vagy biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. A munkáltató köteles az alpintechnika irányításában szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalót kijelölni és igénybe venni. A fővállalkozó köteles az alpintechnikai tevékenység végzésének feltételeit a többi munkaáltatóval összehangolni. A munkáltató köteles az alpintechnikai módszer alkalmazása esetén a munkavégzés megkezdése előtt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel (elmélet, gyakorlat) a munkavállalót ellátni. (Oktatást legalább évente ismételni kell.) alkalmazott módszerek magatartási szabályok munkavégzés során használt vezényszavak A munkáltató által erre felhatalmazott munkairányító köteles minden munkakezdés előtt a munkavállaló alpintechnikai munkavégzésre való alkalmasságáról meggyőződni. 2. Az alpintechnika személyi feltételei betöltött 18. életév legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettség oktatott, az ismereteket elsajátította, erről az igazolást a munkáltató kiadta egészségileg alkalmas, s ezt igazolja (előzetes, időszakos, munkaköri / szakmai alkalmassági vizsgálat) névre szóló, írásos megbízása van 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 139 legalább alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretei vannak előmászást csak e tevékenységre kiképzett munkavállaló végezhet 3. További követelmények, szabályok, előírások a munkahely kialakításának általános szabályai az alpintechnikára vonatkozó általános szabályok az alpintechnika során alkalmazott felszerelések és egyéni védőeszközök használatára vonatkozó követelmények a munkavállaló ereszkedését és biztosítását szolgáló lezuhanásgátló rendszer kialakításának általános szabályai a rögzítési pontok kialakításának követelményei, valamint az ereszkedés és a kötélhasználat szabályai az előmászásra vonatkozó előírások 4. A Leesés elleni védelem ismeretei Az egyéni védőeszközök ezen főcsoportja a magasból való lezuhanás megelőzésének védőeszközeit foglalja magába. Jellemző veszélyek: szintkülönbség veszélye (magasság, mélység) test kényszerű és szokatlan helyzetéből adódó ártalmak Fontos tudni, hogy 1 méternél nagyobb esési magasság lehetőségénél már védelem szükséges. A védőeszközök alkalmazásának módjai és lehetőségei A magasból való lezuhanás megelőzésének védőeszközei lehetnek: telepítéssel üzemeltethetők kibukásgátló létrák fix pihenő szintek zuhanásgátló rácsok védőkorlátok kialakított munkaterület, podesztek egyéb telepített fix rendszerek telepítés nélkül üzemeltethetők 2009. júliusi állapot

2/6 140 Az új munkavédelmi törvény TELJES TESTHEVEDERZET A teljes testhevederzet fő alkotó elemei a vállheveder, ülőheveder, combheveder, háttámasz a munkahelyzet beállításához, beállítóelemek, lezuhanásgátló csatlakozóelem, csat. A teljes testhevederzet lehet ruhával egybeépített. Teljes testhevederzetnek minősül a mellbekötő hevederzettel kiegészített beülő hevederzet is. A teljes testheveder mérete feleljen meg a használó személy testméretének, és ezt az állíthatóság biztosítja. Használat közben a hevederek nem mozdulhatnak el a helyzetükből és nem lazulhatnak meg önmaguktól. Az övnek szorosan a testre kell illeszkednie. A hevederzetet szilárd ponthoz kell rögzíteni oly módon, hogy a munkavégzést ne akadályozza. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 141 Ipari alpintechnikai tevékenység csak teljes testhevederzetben végezhető! A teljes testhevederzet bekötési pontjainál csak anyás biztosítású zárkapocs (karabiner) használható. Munkahelyzetrendszerek A munkahelyzet-beállító rendszerek nem a lezuhanás megakadályozására készültek, ezért önálló alkalmazásuk a magasból való lezuhanás megelőzéséhez nem elégséges megoldás. MUNKAHELYZET-BEÁLLÍTÓ DERÉKÖV Olyan eszköz, amely megfelelően elrendezett és összeállított elemekből áll, körülveszi a testet és a munkahelyzet-beállító rögzítőkötéllel biztosítja viselőjét a magasban végzett munka során. Megjegyzés: A munkahelyzet-beállító derékövet egybe lehet építeni a munkaruhával. A munkahelyzet-beállító deréköv a teljes testhevederzet egy része lehet. 2009. júliusi állapot

2/6 142 Az új munkavédelmi törvény MÁSZÓGÉP Olyan mechanikus szerkezet, amely kötélhez vagy megfelelő vastagságú segédkötélhez kapcsolva terhelés alatt az egyik irányban zár, az ellenkező irányba és szabadon csúszik. Olyan záróelemmel van ellátva, amelynek az a feladata, hogy meggátolja egy különálló kötélnek vagy segédkötélnek a kicsúszását. Lényegében a mászógép van ezen a kötélen elhelyezve. A mászógépen mindig van egy legalább 13 mm átmérőjű nyílás (lyuk) a fogantyúk és karabinerek vagy gyűrűk csatlakoztatására. VISSZAHÚZHATÓ TÍPUSÚ LEZUHANÁSGÁTLÓK Olyan önzáró lezuhanásgátló, amely önműködően feszíti és húzza vissza a rögzítő kötelet. Az energiaelosztó elem egybeépíthető a visszahúzható típusú lezuhanásgátlóval vagy a visszahúzható rögzítőkötéllel. Visszahúzható típusú lezuhanásgátló gyári beállítású! A beállításon változtatni szigorúan tilos, mert ez a berendezés teljesítőképességét befolyásolja, a biztonságot csökkenti. Használat után tilos a hevedert feszített állapotban valahová rögzíteni! A visszahúzható típusú lezuhanásgátlónak az energiaelnyelő végéhez csatlakoztatott karabínert a felhasználó biztonsági hevederzetének hátrészén található kikötési ponthoz kell rögzíteni. Alkalmazása esetén munkavégzést csak teljes testhevederzettel ellátott, a lezuhanásgátló eszközbe bekötött személy végezhet! Használati utasítás (tájékoztató) előírja a biztonságos rögzítési pont jellemzőit, valamint a szükséges legkisebb biztonsági távolságot a használó alatt. Ez nem más, mint a fékezési távolság plusz 1 méter, amely 1 méter magába foglalja a teljes testhevederzet elmozdulásait és a felhasználó lába és a talaj közötti biztonsági távolságot a reteszelés után. VEZÉRELT TÍPUSÚ LEZUHANÁSGÁTLÓK Lezuhanásgátló, önzáró képességgel és vezérlési lehetőséggel. A vezérelt típusú lezuhanásgátló a használóval összekapcsolva mozog a rögzített vezeték mentén, nem igényelve kézi beavatkozást a felfelé vagy lefelé történő helyzetváltoztatás során, és automatikusan zár a rögzített vezetékre, amikor a zuhanás bekövetkezik. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 143 Merev rögzített vezetéken alkalmazott vezérelt típusú lezuhanásgátlók Merev rögzített vezetékből álló alrendszer, olyan önzáró vezérelt típusú lezuhanásgátló, amely csatlakozik a merev rögzített vezetékhez és a vezérelt típusú lezuhanásgátlóhoz csatlakozó rögzítő kötélhez. Az energiaelosztó elem beépíthető a vezérelt típusú lezuhanásgátlóba, a rögzítő kötélbe, vagy a rögzített vezetékbe. Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott vezérelt típusú lezuhanásgátlók Olyan hajlékony rögzített vezetékből álló alrendszer, önzáró vezérelt típusú lezuhanásgátló, amely csatlakozik a hajlékony rögzített vezetékhez és a vezérelt típusú lezuhanásgátlóhoz csatlakozó rögzítőkötélhez. Az energiaelosztó elem beépíthető a vezérelt típusú lezuhanásgátlóba, a rögzítőkötélbe, vagy a rögzített vezetékbe. ENERGIAELNYELŐ A lezhanásgátló rendszer része. Az energiaelnyelő lehetővé teszi a magasból való lezuhanás biztonságos megakadályozását minden olyan esetben, amikor azt rendeltetésszerűen használják. ENERGIAELOSZTÓ ELEM A lezuhanásgátló csatlakozó alrendszernek egy eleme. Az energiaelosztó elem beépíthető a vezérelt típusú lezuhanásgátlóba, a rögzítőkötélbe vagy a rögzített vezetékbe. A visszahúzható típusú lezuhanásgátló tartalmazhat olyan dobot, amely a visszahúzható rögzítőkötelet fel- vagy lecsévéli, valamint visszaterelő csigát ellensúlyokkal. 2009. júliusi állapot

2/6 144 Az új munkavédelmi törvény CSATLAKOZÓ A lezuhanásgátló csatlakozó eleme vagy részegysége. A csatlakozó elem lehet zárkapocs (karabiner) vagy horog. Horog: Csatlakozó önzáró és ön- vagy kézi rögzítésű lehetőséggel. Zárkapocs (karabiner): Különleges típusú horog. Anyagok és konstrukció Az akaratlan kinyílás csökkentése miatt a horog és a karabiner önzáró és önvagy kézi rögzítésű legyen. Olyan kialakításúak legyenek, hogy csak két egymást követő, szándékos kézi művelettel legyenek kinyithatóak. A kézi rögzítésű horgok és karabinerek csak akkor használhatóak, ha nem kell sokszor fel- és lekapcsolni azokat egy munkanapon. SEGÉDKÖTELEK Segédkötél: magból és köpenyből álló, 4-8 mm közötti névleges átmérőjű, statikus erők elviselésére szánt zsinór vagy kötéldarab, amelynek nem feladata a dinamikus energia elnyelése. RÖGZÍTŐKÖTELEK Lehet: szintetikus kötél, drótkötél, heveder vagy lánc. KÖTÉL- ÉS HEVEDERGYŰRŰK Varrással vagy más módon gyűrűnek összeerősített heveder, illetve segédkötél-vagy kötéldarab. A forma és a hossz nincs meghatározva. 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 145 Mentőeszközök Ereszkedő eszközök Olyan mentőeszköz, amelynek segítségével egy személy korlátozott sebességgel képes ereszkedni egy magasabb pontról egy alacsonyabb pontra saját, vagy egy másik személy közreműködésével. Használatra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók: Ezek az eszközök az egyéni védőeszközök között is kiemelt jelentőségűek közvetlen életvédelmi funkciójuk miatt. Elengedhetetlen ezért, hogy ezeknek az eszközöknek a használata csak akkor történjen meg, ha minden eszközről és kötélről Nyilvántartási és ellenőrzési naplót vezetnek a szükséges időszakos vizsgálatokat elvégezték és bizonylatolták a szükséges személyi feltételek adottak mind felkészültség, mind egészségi szempontból az időszakos gyakorlások megtörténtek a használatbavételt megelőző szemrevételezéses vizsgálat megtörtént a körülmények minden tekintetben adottak (időjárás, munkavezetés) Az alpintechnikát végző munkavállaló részére legalább a következő egyéni védőeszközöket kell biztosítani: 2 db kötél (1 ereszkedő, egy biztosító) 1 db teljes testhevederzet 1 db önzáró ereszkedő eszköz 1 db lezuhanásgátló 2 db rögzítő kötél (Y alakú rögzítő kötél esetén elég 1 db) 4 db karabiner 1 db sisak pár védőkesztyű 2009. júliusi állapot

2/6 146 Az új munkavédelmi törvény OKTATÁSI TEMATIKA Munkába álláskor tartandó munkavédelmi oktatáshoz Gyakorlati oktatás Munkakezdés Megjelenés alkalmas munkaruházatban. A munkahely veszélytelen megközelítésének útvonala. Előkészítés A szerszámok, eszközök, anyagok tárolásának rendje. A gépek, berendezések munkakezdet előtti biztonsági ellenőrzése. Jelző- és biztonsági berendezések ellenőrzése. Felméri a munkavégzés helyszínét, jellegét, kockázatelemzést végez, mindezek alapján munkatervet készít. Beszerzi a munkavégzéshez szükséges hatósági engedélyeket, biztosítja és a helyszínre szállítja a szükséges anyagokat, munkaeszközöket. Az előírt egyéni védőeszközök használatba vétele. Gondoskodik a munkaterület alatti rész biztosításáról. Naponta vizuálisan és tapintással végigvizsgálja a felszerelést. Kijelöli az egymástól független bekötési pontokat. Az előkészített pontokon (standokon) a szakember beköti a köteleket, majd leereszkedik vagy felmászik (kötélen) a munkaterületre és rögzíti magát. Ellenőrzése annak, hogy a munkafolyamat megindítása nem veszélyeztete valakit. A munkavégzéshez legalább két fő kell! (eszközök és anyagok utánpótlása, esetleges mentés során segítségnyújtás). A munkavégzés A használt gépek, berendezések kezelőelemeinek, vezérlőszerveinek funkciói és használatuk módja. Az anyagok, szerszámok mozgatása (vízszintes-függőleges, kézi-gépi). A kéziszerszámok működtetése, biztonságos használata. Alpin eszközök ismerete és biztonságos használata. Munkaterület megközelítése (ereszkedés, mászás, mászás önbiztosítással). 2009. júliusi állapot

Az új munkavédelmi törvény 2/6 147 Ipari alpintechnikai tevékenység csak teljes testhevederzetben végezhető Kötélen való biztonságos közlekedés (felmászás, ereszkedés, csomókon való átszerelés). Egyik kötélről való biztonságos átszerelés másik kötélre magasban. Standok kiépítése. Kötél beszerelése, csomók ismerete. Nem kötélen való mászáskor ön- és társbiztosítás. Nem hordágyban lehozható sérült le- illetve feljuttatása kötélen. Vertikális kötélről való társmentés. Speciális eszközök mozgatása kötélen. Húzórendszerek kiépítése. Teendők zavar, fennakadás esetén. A munka befejezése A gépek, berendezések biztonságos leállítása, üzemen kívül helyezése. Az energiabetáplálás megszüntetése. Szerszámok, fel nem használt anyagok biztonságos visszajuttatása, elzárása, elszállítása. A munkahely elhagyása. Teendők rendkívüli esemény esetén A dolgozó beavatkozási köre, illetékessége. Jelentési kötelezettség. 2009. júliusi állapot