Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(III.07.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról Nyírbátor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyona, a vagyonhasznosítás rendje, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 14. (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. (16) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő: a) ingatlanvagyonra, b) immateriális javakra, c) ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközökre, d) tagsági jogot, illetve hitelviszonyt megtestesítő, valamint egyéb értékpapírokra, e) üzletrészekre, f.) készletekre, követelésekre, pénzeszközökre, g) aktív pénzügyi elszámolásokra. (2) Vagyongazdálkodás szempontjából nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és lakás céljára nem szolgáló helyiségek bérletére b) a közterületek hasznosítására.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) az Önkormányzatra, b) az Önkormányzat szerveire, c) az Önkormányzat által fenntartott valamennyi költségvetési szervre, d) az Önkormányzat által alapított kizárólagos vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. (4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására vagyon-gazdálkodására. (5) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor egyéb önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek. I. Fejezet Az önkormányzat vagyona 2. Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyai közül az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon elemeket a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyait a 2. melléklete, üzleti vagyonának ingatlan vagyontárgyait 3. melléklete tartalmazza. (2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a nyírbátori 26 hrsz-ú önkormányzati ingatlanon lévő Városháza épületét. 3. Az Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés 3. (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltozása, illetve megszüntetése, így különösen:
a.) az elidegenítés, b.) a vagyon gazdasági társaságokba, közalapítványokba történő bevitele, c.) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adása, koncesszióba adása, illetve onnan való kivonása, d.) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítása, használat jogának biztosítása, valamint kezesség vállalása, az Önkormányzat tulajdonában fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e.) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, f.) gazdasági és nonprofit társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g.) vagyonszerzés, h.) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, i.) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása. 4. A vagyon nyilvántartása, számbavétele, vagyonkimutatás 4. (1) Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartását úgy kell megszervezni a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön a.) a törzsvagyon, a.a.) a forgalomképtelen, ezen belül a: kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, valamint a.b.) a korlátozottan forgalomképes, b.) az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke. (2) Az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken történik. A kataszterben szereplő adatoknak meg kell egyezniük a földhivatal ingatlan nyilvántartásának azonos adataival, illetve a vagyon üzemeltetőjének számviteli nyilvántartásával. (3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a Polgármester gondoskodik. (4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítnie kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelőn kell módosítani. A változást a kataszteren át kell vezetni. (5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik a Képviselő-testület döntésének megfelelően az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az
ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően. (6) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonmérlegben kell kimutatni. (7) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. II. Fejezet Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai 5. Tulajdonosi jogok gyakorlása 5. (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint: a) a Képviselő-testület b) átruházott hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület Pénzügyi, Ellenőrzési és Gazdasági Bizottsága gyakorolja. (1) Az önkormányzati tulajdon feletti, tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlására 1 millió Forint értékhatárig a Polgármester jogosult (2) A tulajdonjog átruházás kivételével a tulajdonosi jogok adminisztratív gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Képviselőtestület hivatala, vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának. 6. A vagyontárgy forgalomképességének változása 6. (1) A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg újra minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy forgalomképes üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra. (2) Az önkormányzati költségvetési szervek és társaságok használatában lévő, azok alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt az ingatlan további hasznosításáról. 7. A vagyon értékének a meghatározása 7.
(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére, valamint bármilyen idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlanvagyon esetén a.a.) szerzéskor 12 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslésen alapuló, de az adás-vételi szerződésben szereplő vételáron a.b.) értékesítés esetén 12 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel megalapozott, de a versenyeztetés vagy az egyeztetés során és a Képviselőtestület által jóváhagyott értéken a.c.) zártkerti, valamint az 1 ha-t meg nem haladó külterületi mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén nem szükséges értékbecslés, az eladási árra a Pénzügyi, Ellenőrzési és Gazdasági Bizottság a helyben kialakult piaci forgalmi értéken ad javaslatot a Képviselő-testületnek. b) ingóvagyon esetében b.a.) szerzéskor piaci forgalmi értéken, b.b.) értékesítés esetén piaci forgalmi értéken, c) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, d) tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír esetén az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon, e) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll - az (1) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. 8. Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárási szabályok, valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről 8. (1) Követelésekről lemondani a jelen fejezetben foglalt eljárási szabályok betartásával, meghatározott behajtatlannak minősülő követelés esetén, valamint abban az esetben lehet, ha a lemondás a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnyökkel jár. (2) A mindenkori Költségvetési Törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről a Képviselő-testület által átruházott
hatáskörben eljárva - a Pénzügyi, Ellenőrzési és Gazdasági Bizottság utólagos tájékoztatása mellett - a polgármester dönt. (3) Az (1)-(3) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. 9. Az önkormányzati vagyon visszterhes átruházásának szabályai 9. (1) A 2 millió Ft.- értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatbavagy bérbe adása főszabályként nyilvános versenyeztetési eljárás eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli ki értékesítésre vagy egyéb módon történő hasznosításra az alábbi tartalommal: a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése b) forgalmi érték megjelölése c) a hasznosítás módja d) a (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén a pályázati feltételek meghatározása. (3) A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a 4. mellékletet képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár, 2 millió Ft alatt a versenyeztetés nem kötelező. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon elidegenítésénél, hasznosításánál a nyilvános versenyeztetési eljárás mellőzhető az alábbi esetekben: a.) az Ipari Parkban fekvő olyan ingatlan, melynek értéke a mindenkori költségvetési törvényben az önkormányzatok esetében meghatározott versenytárgyalás kötelező alkalmazására vonatkozó értékhatárt nem haladja meg, b.) a telek-kiegészítés, telekhatár-rendezés, telekcsere c.) értékpapírok befektetési szolgáltatón keresztül történő értékesítése (6) A versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége vagy az önkormányzat által az értékesítés lebonyolítására megbízott szervezet folytatja le. Amennyiben a pályázó a kiírt feltételeknek megfelel, a nyertes pályázóval a versenytárgyalás lebonyolítása után a vagyon hasznosítására, elidegenítésére kötött szerződést a Polgármester jogosult aláírni. (7) Az önkormányzati ingatlan értékesítése esetén a vevőtől kapott ajánlat, vagy szerződés a versenytárgyalás lefolytatását követő 10 munkanapon belül az elővásárlási jog gyakorlása céljából megküldésre kerül a Magyar Állam képviselőjének.
10. önkormányzati vagyon selejtezése 10. (1) Az önkormányzati ingó vagyon selejtezése: a) amennyiben az ingó vagyon nyilvántartási értéke nulla, és a használatba vételtől legalább 8 év eltelt, b) amennyiben az ingó vagyon még értékkel nyilvántartott, vagy a használatba vételtől 8 év még nem telt el, a Pénzügyi, Ellenőrzési és Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található az önkormányzat szervezetei használatra, kezelésre átadott épület elhasználódása és feleslegessé válása esetén selejtezhető az alábbiak szerint: Az önkormányzati tulajdonú épületet kezelő önkormányzati vagyonkezelők a kezelésükben lévő épület selejtezésére javaslatot tehetnek, de a selejtezésről a döntés meghozatala a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található az önkormányzat szervezetei használatra, kezelésre átadott építmény elhasználódása és feleslegessé válása esetén selejtezhető az alábbiak szerint: a) amennyiben az építmény könyv szerinti nettó nyilvántartási értéke nem haladja meg a 100 ezer Ft-ot, az intézmény, közüzem, hivatal vezetőjének, b) amennyiben az építmény könyv szerinti nettó nyilvántartási értéke nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot, a Pénzügyi, Ellenőrzési és Gazdasági Bizottságnak, c) amennyiben az építmény könyv szerinti nettó nyilvántartási értéke meghaladja az 500 ezer Ft-ot, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 11. A felajánlott vagyon elfogadása 11. (1) Bármely vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére vonatkozó nyilatkozat megtételére a 6. (2) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester, illetve a Képviselő-testület jogosult. (2) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat, vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha az Önkormányzat, illetve az intézmény a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes. (3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. III. Fejezet
Rendelkezés egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal 12. A önkormányzati törzsvagyon hasznosítása 12. (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításról: a) amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet nem haladja meg a Polgármester, b) egy évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselőtestület dönt. (2) A törzsvagyon hasznosítására vonatkozó döntés meghozatalára azokban az esetekben amelyben az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak a 6. (2) bekezdésének szabályai az irányadóak. (3) A hasznosítás bevétele a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására fordítandó elsősorban. 13. Üzleti vagyon hasznosítása 13. (1)Az üzleti vagyon hasznosítása során az önkormányzat: a) gazdasági társaságot alapíthat, b) közalapítványt hozhat létre vagy ehhez csatlakozhat, c) biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti vagyonrészét, d) a vagyon részének használatát vagy hasznai szedését másnak átengedheti, tulajdonjogát másra átruházhatja amennyiben e szervezet átlátható szervezetnek minősül. (2)Az önkormányzati feladatok elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében. (3)Az üzleti vagyon hasznosítására a 6. (2) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester és a Képviselő-testület jogosult. 14. Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése, megszűnése
14. (1)Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemre létesíthet: a) az egészséges ivóvízellátással és a csatornaszolgáltatással kapcsolatos önkormányzati közfeladatok ellátására b) köztemető fenntartására c) a helyi közutak, és közterületek fenntartására d) az óvodai neveléssel, az általános és középfokú iskolai oktatási és nevelési feladatok ellátására e) az egészségügyi és szociális ellátásra f) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységgel és a sport támogatására. (2)A vagyonkezelőt illető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján a Polgármesteri Hivatal Belső ellenőre ellenőrzi. (3)A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos vizsgálat, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződés ellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és jogszerű állapot helyreállítása. 15. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban 15. (1) Azon gazdasági társaságokban, amelyekben az Önkormányzat legalább többségi befolyással rendelkezik, valamint azon többszemélyes, de nem többségi befolyással bíró önkormányzati tulajdonú társaságokban, amelyekkel az Önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, tulajdonost megillető alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja: a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása, b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása, c) az egyes üzletrészekhez fűződő jogok megváltoztatása, d) a társaság ügyvezetőjének felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálójánaka jelölésre vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével történő - kinevezése (megválasztása), felmentése, visszahívása, kivéve, ha a gazdasági társaság alapító okirata (társasági szerződése, alapszabálya) ettől eltérő rendelkezést tartalmaz, e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, valamint átalakulásának elhatározása, f) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat érvényesítése, g) a társaság alapító okiratának rendelkezése szerint alapítói döntést igénylő kérdésben. (2) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdésben nem szabályozott eseteiben a tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.
(3) A (2) bekezdésekben felsorolt hatáskörökben gyakorolt döntések meghozatalát megelőzően - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselők, valamint Felügyelő Bizottság véleményét írásban kell megkérni a társaságok alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) foglaltaknak megfelelően. (4) Az egyéb Önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a Polgármester gyakorolja. (5) A tisztán önkormányzati alapítású gazdasági társaságoknak a következő évre vonatkozó előzetes üzleti tervét az önkormányzat költségvetési koncepciójának jóváhagyásáig a Képviselő-testült elé kell terjeszteni és azt a Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési koncepciójával egyidejűleg hagyja jóvá. (6) A tisztán önkormányzati alapítású gazdasági társaságok az éves gazdálkodásról szóló beszámolót az ide vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal minden év április 30-ig kötelesek elkészíteni, és azt a Képviselő-testület elé jóváhagyásra előterjeszteni. (7) A tisztán önkormányzati alapítású társaságok Felügyelőbizottságai - a Képviselőtestület által jóváhagyott javadalmazási szabályzat alapján - kezdeményezhetik a társaságok ügyvezetői prémiumfeltételeinek a meghatározását. 16. Vagyongazdálkodás és vagyon nyilvántartás ellenőrzése 16. (1) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, aki ellátja az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is a belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint. (2) A Képviselő-testület külső szakértőt, szakértői csoportot bízhat meg szervei és intézményei gazdálkodásának ellenőrzésével. 17. A vagyon leltározása 17. (1) Az önkormányzati vagyonmérleg eszközeit és forrásait külön jogszabályban meghatározottak szerint minden évben leltározni kell. (2) Az önkormányzati eszközök esetében a leltározási feladatok elvégzését a Képviselőtestület két évenként határozza meg.
(3) Az ingatlanokat figyelemmel a tulajdonjog megszerzésére, illetve megszűnésére akkor kell a vagyonleltárban szerepeltetni, ha azok az ingatlankataszterben is szerepelnek. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. (1) E rendelet 2013. március 11- én lép hatályba. (2) Hatályát veszti: a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon minősítéséről és megjelöléséről szóló 8/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelet, b) a Nyírbátor Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról szóló 14/2001. (XI. 09.) önkormányzati rendelet, c) Nyírbátor Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 14/2001. (XI. 09.) ÖKT sz. rendelet módosításáráról szóló 18/2002. (XII.13.) önkormányzati rendelet, d) Nyírbátor Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet módosításáról szóló 14/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet, e) Nyírbátor Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 14/2001. (XI. 09.) ÖKT sz. rendelet módosításáról szóló 7/2004. (IV.01.) önkormányzati rendelet, f) Nyírbátor Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 14/2001. (XI. 09.) ÖKT sz. rendelet módosításáról 19/2007. (X.27.) önkormányzati rendelet. (3) E rendelet rendelkezései nem érintik a hatályba lépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg. (A rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz 1. sz. alatt mellékelve vannak.)
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2013. (VI.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról Nyírbátor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. (1) kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az önkormányzat vagyonáról szóló 4/2013.(III.07.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 2. mellékletéből az alábbi hrsz-ú ingatlant kivezeti: - 0383/5 hrsz 2. A rendelet 3. mellékletét az alábbi hrsz-ú ingatlannal egészíti ki: - 0383/5 hrsz E rendelet 2013. június 18-án lép hatályba. 3. k.m.f BALLA JÁNOSNÉ sk. polgármester DR. TÓTH ÁRPÁD sk. jegyző