Növényvédelmi Tudományos Napok 2012 Budapest
58. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők KŐMÍVES TAMÁS HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2012. február 21-22. 1
Szerkesztőbizottság Tóth Miklós 1 Kőmíves Tamás 2 Haltrich Attila 3 Molnár János 4 MTA Agrártudományok Osztály, Növényvédelmi Bizottság elnöke Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke Magyar Növényvédelmi Társaság titkára Magyar Növényvédelmi Társaság elnökének tanácsadója 1 2 3 4 Lektori Bizottság Agrozoológia: Pénzes Béla, Vétek Gábor Növénykórtan: Kövics György, Nagy Géza Gyomnövények, gyomirtás: Kazinczi Gabriella, Dancza István ISSN 0231 2956 ISBN 963 8131 071 Nyomtatta és kötötte: RePRINT Kft., Budapest Készült: 50 példányban Felelős kiadó: Kőmíves Tamás Magyar Növényvédelmi Társaság Az összefoglalók szövegéért tartalmi és nyelvhelyességi szempontból a szerzők felelnek. 2
T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. PLENÁRIS ÜLÉS 13 PESZTICIDEK ÉS PESZTICID-REZISZTENCIÁK 14 KISS LEVENTE MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest A VM ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY FELHÍVÁSA A ZÁRLATI KÁROSÍTÓK AZONOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE 15 II. AGROZOOLÓGIA 16 A BÁNÁTTÓL A FELVIDÉKIG, IN MEMORIAM LIPTHAY BÉLA (1892-1974) 17 BOZSIK ANDRÁS Gödöllő A BORSÓTRIPSZ (KAKOTHRIPS PISIVORUS, WESTWOOD) GAZDANÖVÉNYKÖRE, NEMZEDÉKSZÁMA 18 JENSER GÁBOR, ALMÁSI ASZTÉRIA ÉS TÓBIÁS ISTVÁN MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest A DÉL-AMERIKAI PARADICSOMMOLY (TUTA ABSOLUTA) IMÁGÓK REPÜLÉSI AKTIVITÁSA NÖVÉNYHÁZBAN 19 SIPOS KITTI, FARKAS PÉTER, PÁSZTOR BETTINA, VÉTEK GÁBOR ÉS PÉNZES BÉLA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A SZINTETIKUS TÁPLÁLKOZÁSI CSALÉTEK FONTOSSÁGA GYÜMÖLCS-KÁROSÍTÓ FÚRÓLEGYEK (RHAGOLETIS SPP.) CSAPDÁZÁSÁBAN 20 VOIGT ERZSÉBET 1, MILORAD SUBIC 2, BOZENA BARIC 3, IVANA PAJAC 3 ÉS TÓTH MIKLÓS 4 1 Állami Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest 2 HPK, Cakovec, Horvátország 3 Zagreb University, Faculty of Agriculture, Zagreb, Horvátország 4 MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest CINCÉR FAJOK KÉMIAI ÖKOLÓGIÁJA: MIT TUDUNK ÉS MIT SZERETNÉNK TUDNI? 21 IMREI ZOLTÁN ÉS TÓTH MIKLÓS MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest BIZONYÍTÉK A KÖRTE-ÉSZTER [ETIL-(E,Z)-2,4-DEKADIENOÁT] ÉRZÉKSZERVI SZINTEN VALÓ FELFOGÁSÁRA A KÖRTE-ÉSZTERES CSALÉTKEK ÁLTAL CSALOGATOTT LEPKEFAJOKNÁL 22 JÓSVAI JÚLIA KATALIN ÉS TÓTH MIKLÓS MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest 3
A FEKETE FAHANGYA (LASIUS NIGER (L.) ETETÉSE CUKOROLDATTAL A SZÜRKE ALMALEVÉLTETŰ (DYSAPHIS PLANTAGINEA PASSERINI) ELLENI BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS ÚJ LEHETŐSÉGE? 23 NAGY CSABA 1,2, MARKÓ VIKTOR 3 ÉS JERRY V. CROSS 1 1 East Malling Research, East Malling, Kent, Nagy-Britannia 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest 3 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A SZŐLŐTRIPSZ (DREPANOTHRIPS REUTERI UZEL) KÁRTÉTELÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 24 JENSER GÁBOR 1, KNEIP ANTAL 2 ÉS VUKOVICS LÁSZLÓ 3 1 MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest 2 Tokaj - Oremus Kft. Tolcsva 3 VitiCOOP kft. Balatonboglár A KAOLIN KEZELÉSEK HATÁSA EGY ÖKOLÓGIAI ALMAÜLTETVÉNY ATKA FAUNÁJÁRA 25 SIPOS PÉTER 1,. SZABÓ ÁRPÁD 2 ÉS MARKÓ VIKTOR 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest ÚJABB ADATOK A POSZMÉHEKET VONZÓ SZÁNTÓFÖLD-SZEGÉLYEK TELEPÍTÉSÉRE ÉS DIVERZITÁSNÖVELŐ HATÁSÁRA VONATKOZÓAN 26 SÁROSPATAKI MIKLÓS, BENKE SZABOLCS, GYURCSÓ GERGŐ ÉS BAKOS RÉKA SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő MEGÁLLAPÍTHATÓ-E AZ AMERIKAI KUKORICABOGÁR (DIABROTICA VIRGIFERA VIRGIFERA) TÉNYLEGES KÁRTÉTELE AZ 1995-2010 KÖZÖTT MEGJELENT MAGYAR NYELVŰ CIKKEK ALAPJÁN 27 MAJOR VIKTÓRIA és TÓTH FERENC SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI RENDSZEREK FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE DEXIPM MÓDSZERREL 28 MAJOROS MÁTÉ 1,3, MONOKI SZABOLCS 2 ÉS KISS JÓZSEF 3 1 Aranyszarvas Zrt., Tápiószentmárton 2 Csincsefarm-96 Kft., Csincse 3 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő II. NÖVÉNYKÓRTAN 29 ÁRPÁRÓL SZÁRMAZÓ PYRENOPHORA TERES IZOLÁTUMOK GENETIKAI VÁLTOZÉ- KONYSÁGA 30 FICSOR ANITA 1, TÓTH BEÁTA 2, BAKONYI JÓZSEF 3, KÓTAI ÉVA 2 ÉS VARGA JÁNOS 4 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Szolnok 2 Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged 3 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 4 Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Szeged 4
AZ ŐSZI BÚZA LEVÉLFOLTOSSÁGOT OKOZÓ KÓROKOZÓINAK JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 31 CSŐSZ LÁSZLÓNÉ Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged TEBUKONAZOL ÉS PROTIOKONAZOL HATÓANYAGOK TRANSZLOKÁCIÓJÁNAK ÉS MENNYISÉGÉNEK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ FÚVÓKÁKKAL VÉGZETT PERMETE- ZÉS ESETÉN 32 LEHOCZKI-KRSJAK SZABOLCS, VARGA MÓNIKA, SZABÓ-HEVÉR ÁGNES, KÓTAI CSABA ÉS MESTERHÁZY ÁKOS Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged A PLASMOPARA HALSTEDII PT.704 JELENLÉTÉNEK IN VIVO IGAZOLÁSA VÉSZTŐ KÖRZETÉBEN 33 CSIKÁSZ TAMÁS, RUDOLF KINGA, MIHALOVICS MIKLÓS, PISZKER ZOLTÁN ÉS TREITZ MÓNIKA Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse INDUKÁLT REZISZTENCIA VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓ SZKLEROTÍNIÁS BETEGSÉGÉVEL SZEMBEN 34 ETTIG BALÁZS, ZSIROS BARBARA, BAGLYAS GELLÉRT, BÁN RITA ÉS POSTA KATALIN, SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő PEKTOLITIKUS ERWINIA FAJOK ÉS ALFAJOK HAZAI ELŐFORDULÁSA BURGONYA NÖVÉNYMINTÁK LABORATÓRIUMI RUTINVIZSGÁLATI ADATAI ALAPJÁN 35 NÉMETH JÓZSEF, DÖMÖSNÉ N. Á. ÉS PERES SZ. MgSzH Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Pécsi Bakteriológiai Laboratórium, Pécs AZ UBORKA MOZAIK VÍRUS (CUCUMBER MOSAIC VIRUS, CMV) SZISZTEMIKUS TERJEDÉSÉÉRT BABON (PHASEOLUS VULGARIS L.) AZ RNS POLIMERÁZ EGYETLEN AMINOSAVA FELELŐS 36 NEMES KATALIN 1,2, NÉMETH MÓNIKA 1, SZABÓ MÁRIA MAGDOLNA 1, SALAMON PÁL 1 ÉS SALÁNKI KATALIN 1 1 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest MAGYARORSZÁGRÓL SZÁRMAZÓ SZŐLŐ LEVÉLSODRÓDÁS VÍRUS 3 IZOLÁTU- MOK (GRAPEVINE LEAFROLL-ASSOCIATED VIRUS 3, GLRAV-3) MOLEKULÁRIS VIZSGÁLATA 37 CSEH ESZTER 1, PALKOVICS LÁSZLÓ 2, APRÓ MELINDA 3, GÁBORJÁNYI RICHARD 3 ÉS TAKÁCS ANDRÁS PÉTER 3 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely A GUIGNARDIA BIDWELLII ÁLTAL OKOZOTT FEKETEROTHADÁS MAGYAROR- SZÁGI SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN 38 VÁCZY ZSUZSANNA 1, VÁCZY KÁLMÁN ZOLTÁN 1, SCHMIDT ÁGNES 2 ÉS KISS LEVENTE 3 1 KRF Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger 2 Heves Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Eger 3 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 5
A SZŐLŐ FÜRTSZERKEZETÉNEK ÉS SZÜRKEROTHADÁSSAL SZEMBENI FOGÉ- KONYSÁGÁNAK SZABÁLYOZÁSA β-aminovajsav (BABA) KEZELÉSSEL 39 CSIKÁSZNÉ KRIZSICS ANNA 1, KOCSIS MARIANNA 2 ÉS JAKAB GÁBOR 1,2 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs 1 Szőlészeti és Borászati Intézet, Pécs 2 Biológiai Intézet, Pécs AZ ALMATERMÉSŰEK BAKTÉRIUMOS TŰZELHALÁSA ELLENI ENDOGÉN VÉDEKE- ZÉSI MECHANIZMUS VIZSGÁLATA 40 DALLMANN GÉZA 1, DARULA ZSUZSANNA 2 ÉS DORGAI LÁSZLÓ 3 1 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 2 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged 3 Biocenter Kft Szeged SZILVA HIMLŐ VÍRUS (PLUM POX VIRUS, PPV) FERTŐZÖTTSÉG FELMÉRÉSE A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁRMENTI RÉGIÓBAN 41 ALMÁSI ASZTÉRIA 1, BALOTAI BOGLÁRKA 2, TÓBIÁS ISTVÁN 1, ÁDÁM JÁNOS 2 ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ 2 1 MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest COLLETOTRICHUM ACUTATUM IZOLÁTUMOK MORFOLÓGIAI ÉS MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE 42 TÓTH ANNAMÁRIA 1, SALAMON PÁL 2, PETRÓCZY MARIETTA 1, HEGEDŰS MÁRIA 1, ÁDÁM ATTILA 2, NAGYGYÖRGY EMESE 2, ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő A NÖVÉNYI ÉS A GOMBA PARTITIVÍRUSOK KODONHASZNÁLATA ÉS EVOLÚCIÓS EREDETE 43 ALBERT ZSOLT, SZEGŐ ANITA, HALÁSZ KRISZTIÁN, GALYASI ALEXANDRA, LADÁNYI MÁRTA ÉS LUKÁCS NOÉMI Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest VÍRUSFERTŐZÉS SORÁN TÖRTÉNŐ GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA N. BENTHAMIANA-BAN MICROARRAY HIBRIDIZÁCIÓVAL 44 VÁRALLYAY ÉVA ÉS HAVELDA ZOLTÁN Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő KERESZTVÉDETTSÉGI ÉS SZIMPTOMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK EGY VIGS VEKTOR TOBACCO RATTLE VIRUS (TRV) KONSTRUKCIÓVAL 45 SALAMON PÁL Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő KÜLÖNBÖZŐ MAP KINÁZ ÚTVONALAK SZEREPE A FUSARIUM VERTICILLIOIDES ANTIFUNGÁLIS ANYAGOKKAL SZEMBENI TOLERANCIÁJÁBAN 46 ÁDÁM ATTILA L., NAGYGYÖRGY EMESE D., KOHUT GÁBOR ÉS HORNOK LÁSZLÓ MTA-SZIE Mikológiai Kutatócsoport, Gödöllő HÁROM FUSARIUM-FAJ ABIOTIKUS STRESSZOROKKAL ÉS FUNGICIDEKKEL SZEMBENI TOLERANCIÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 47 NAGYGYÖRGY EMESE D., HORNOK LÁSZLÓ ÉS ÁDÁM ATTILA L. MTA-SZIE Mikológiai Kutatócsoport, Gödöllő 6
HAZAI BURGONYA S VÍRUS (POTATO VIRUS S, PVS) IZOLÁTUM KOMPLETT GENOMJÁNAK MOLEKULÁRIS VIZSGÁLATA ÉS ROKONSÁGI VISZONYAINAK FEL- TÉRKÉPEZÉSE 48 PÁJTLI ÉVA 1, ZÁMBÓ ÁGNES 1, POLGÁR ZSOLT 2, WOLF ISTVÁN 2, CERNÁK ISTVÁN 2 ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum, Burgonyakutatási Központ, Keszthely A PARADICSOM BRONZFOLTOSSÁG VÍRUS (TOMATO SPOTTED WILT VIRUS, TSWV) REZISZTENCIA ÁTTÖRŐ TÖRZS ELSŐ MEGJELENÉSE PAPRIKÁBAN MAGYAROR- SZÁGON 49 BESE GÁBOR 1, KRIZBAI LÁSZLÓ 2 ÉS TAKÁCS ANDRÁS 3 1 Csongrád Megyei Kormányhivatal NTI, KDO, Hódmezővásárhely 2 MgSzH NTAI, Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium, Budapest 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely AZ OLAJTÖK CUKKINI SÁRGA MOZAIK VÍRUS KAPCSOLATBAN EDDIG NEM ISMERT REZISZTENCIA TÍPUS MEGJELENÉSE 50 TÓBIÁS ISTVÁN 1 ÉS HUBERT KUHLMANN 2 1 MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest 2 MQB, Herrenberg, Németország HAZAI FŰSZERPAPRIKA FAJTÁK BETEGSÉGELLENÁLLÓSÁGÁNAK FOKOZÁSA SZELEKCIÓVAL 51 TIMÁR ZOLTÁN 1, ÁGOSTON BÉLA 2, PALOTÁS GABRIELLA 2, PALOTÁS GÁBOR 2, CSILLÉRY GÁBOR 3 ÉS SZARKA JÁNOS 4 1 Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft., Kalocsa 2 Univer Product Zrt., Kecskemét 3 Budakert Kft., Budapest 4 Primordium Kft., Budapest A SZILVA AZ ERWINIA AMYLOVORA ÚJ GAZDANÖVÉNYE HAZÁNKBAN 52 VÉGH ANITA, NÉMETHY ZSUZSANNA, HAJAGOS LAURA ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest ERDÉLYBŐL SZÁRMAZÓ DIÓ EGYEDSZELEKCIÓK FOGÉKONYSÁGÁNAK MEG- ÁLLAPÍTÁSA A XANTHOMONAS ARBORICOLA PV. JUGLANDIS BAKTÉRIUMMAL SZEMBEN 53 BANDI ATTILA 1,2, HEVESI MÁRIA 1, THIESZ REZSŐ 2 ÉS TÓTH MAGDOLNA 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Sapientia-EMTE, Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely, Románia PHYTOPHTHORA FAJOK SZEREPE A FEKETEDIÓ PUSZTULÁSÁBAN 54 KOVÁCS JUDIT, LAKATOS FERENC ÉS SZABÓ ILONA Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron A COLLETOTRICHUM ACUTATUM ELSŐ MEGJELENÉSE HÚSOS SOM TERMÉ- SÉN 55 CSÖMÖR ZSÓFIA, TÓTH ANNAMÁRIA, PETRÓCZY MARIETTA ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 7
A LEYLANDI CIPRUS HAJTÁS- ÉS ÁGELHALÁSÁNAK NÖVÉNYKÓRTANI OKAI 56 NÉMETH NÓRA, PETRÓCZY MARIETTA ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A PLASMOPARA OBDUCENS HAZAI MEGJELENÉSE IMPATIENS WALLERIANA NÖVÉNYEKEN 57 CSEJK GYÖNGYVÉR, PETRÓCZY MARIETTA ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest MONOTERPÉNEK HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATA ESCHERICHIA COLI MODELL ORGANIZMUSON 58 MÓCZÁR ZSUZSANNA 1 ÉS MARKÓ GÁBOR 1,2 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest ILLÓOLAJOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A KAJSZI- ÉS ŐSZIBARACK KÓROKOZÓI ELLEN 59 HOCHBAUM TAMÁS, ERDÉLYI ÉVA ÉS NAGY GÉZA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest MENTAFÉLÉK FOGÉKONYSÁGA A RAMULARIA MENTHICOLA SACC. KÓROKOZÓRA 60 HORVÁTH ALEXANDRA, SÓLYOM ADRIENN, LADÁNYI MÁRTA ÉS NAGY GÉZA Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest IV. GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS 61 ÚJABB ADATOK A PANICUM MILIACEUM L. ALAKKÖRÉBE TARTOZÓ GYOMOSÍTÓ ALFAJOK CSÍRÁZÁSBIOLÓGIÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 62 MAGYAR LÁSZLÓ Sumi Agro Hungary Kft., Budapest A KÉSEI KÖLES (PANICUM DICHOTOMIFLORUM MICHX.) VEGYSZERES GYOMSZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA 63 HOFFMANNÉ PATHY ZSUZSANNA 1 ÉS MAGYAR LÁSZLÓ 2 1 Somogy Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Kaposvár 2 Sumi Agro Hungary Kft., Budapest A PANICUM RIPARIUM H. SCHOLZ MEGJELENÉSE, ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON, ÉS VEGYSZERES GYOMSZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA 64 NAGY MARGIT 1, NAGY LAJOS 2, KIRÁLY GERGELY 3 ÉS SIMON ZOLTÁN 2 1 Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza 2 Bayer CropScience, Budapest 3 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron 8
AGROTECHNIKAI ÉS ABIOTIKUS TÉNYEZŐK HATÁSA A MÁKVETÉSEK GYOMNÖ- VÉNYZETÉRE 65 PINKE GYULA 1, TÓTH KÁLMÁN 1, KARÁCSONY PÉTER 1, PÁL RÓBERT 2, CZÚCZ BÁLINT 3 ÉS BOTTA-DUKÁT ZOLTÁN 3 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 Pécsi Tudomány Egyetem, TTK, Pécs 3 MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót A MÁK GYOMIRTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI 66 TÓTH KÁLMÁN 1, KARÁCSONY PÉTER 1, PÁL RÓBERT 2 ÉS PINKE GYULA 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Pécs A TRÁGYAKAZAL HŐMÉRSÉKLETÉNEK HATÁSA A KAKASLÁBFŰ (ECHINOCHLOA CRUS-GALLI L.P.B.) KELÉSÉRE 67 GALAMBOS MÁRTA 1 ÉS TIRCZKA IMRE 2 1 Tarnamenti 2000 Zrt., Jászdózsa 2 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, KTI, Gödöllő A SELYEMMÁLYVA (ABUTILON THEOPHRASTI MEDIC.) NÖVEKEDÉSI PARAMÉTE- REI ÉS A CSÍRÁZÁSI MÉLYSÉG KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA 68 NAGY VIKTOR 1 ÉS NÁDASYNÉ IHÁROSI ERZSÉBET 2 1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Tata, 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely AZ INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ HATÁSA A NAPRAFORGÓ (HELIANTHUS ANNUUS) TERMÉSÉNEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREIRE 69 SALLAI ANDRÁS 1, PÓSA BARNABÁS 1 HARCSA MARIETTA 1, VÁNYINÉ SZÉLES ADRIENN 2 ÉS PERCZE ATTILA 1 1 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő 2 Debreceni Egyetem, Földhasznosítási- Műszaki és Területfejlesztési Intézet, Debrecen GAZDASÁGI GYEPEK GYOMOSODÁSA A HASZNOSÍTÁSI GYAKORISÁG FÜGGVÉ- NYÉBEN 70 HARCSA MARIETTA 1, ZALAI MIHÁLY 2, SALLAI ANDRÁS 1 ÉS SZEMÁN LÁSZLÓ 1 1 SZIE, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő 2 SZIE, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő AZ ÜRÖMLEVELŰ PARLAGFŰ (AMBROSIA ARTEMISIIFOLIA L.) TESZTNÖVÉNY SZEREPE AZ ALLELOPÁTIA KUTATÁSOKBAN 71 KAZINCZI GABRIELLA 1, MIKULÁS JÓZSEF 2, VÁRADI GYULA 2 ÉS BÉRES IMRE 3 1 Kaposvári Egyetem ÁTK, Kaposvár 2 BCE SZBI Kecskeméti Kutató Állomás, Kecskemét 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely MINTATEREK SZÁMÁNAK ÉS MÉRETÉNEK HATÁSA GYOMFELVÉTELEZÉS PONTOSSÁGÁRA 72 ZALAI MIHÁLY, DORNER ZITA, KOLOZSVÁRI LÁSZLÓ ÉS SZALAI MÁRK SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 9
FELHAGYOTT SZÁNTÓK GYOMOSODÁSÁNAK ÉS VISSZAGYEPESEDÉSÉNEK VIZS- GÁLATA A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK TERÜLETÉN 73 CZANKA GÁBOR 1,2, ZALAI MIHÁLY 2 ÉS DORNER ZITA 2 1 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas 2 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelmi Intézet, Gödöllő SZEGETÁLIS ÉLŐHELYEK GYOMFLÓRA-VIZSGÁLATA AZ ERDÉLYI MEZŐSÉ- GEN 74 GÁL KATALIN ERZSÉBET ÉS PINKE GYULA Nyugat-Magyarországi Egyetem, MÉK, Mosonmagyaróvár V. POSZTEREK 75 AZ AGÁVÉ TÜSKÉS PAJZSTETŰ OVATICOCCUS AGAVIUM (HOMOPTERA, COCCOIDEA, PSEUDOCOCCIDAE) FELBUKKANÁSA MAGYARORSZÁGON. 76 FETYKÓ KINGA MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest ÚJABB ADATOK INVAZÍV PSEUDOCOCCIDAE (HOMOPTERA, COCCOIDEA) FAJOK (PLANOCOCCUS CITRI, PL. FICUS ÉS PSEUDOCOCCUS COMSTOCKI) EURÓPAI TERJEDÉSÉHEZ 77 FETYKÓ KINGA, KOZÁR FERENC, SZITA ÉVA, KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA ÉS TÓBIÁS ISTVÁN MTA Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet, Budapest ÚJABB ADATOK ÖRÖKZÖLD NYITVATERMŐKÖN ÉLŐ RAGADOZÓ ATKAFAJOKRÓL 78 HAJDÚ ZSUZSANNA, FERENCZ MÁTÉ, SZABÓ ÁRPÁD ÉS PÉNZES BÉLA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A NÉGYFOLTOS FÉNYBOGÁR (GLISCHROCHILUS QUADRISIGNATUS SAY) EURÓPAI ELTERJEDÉSE 79 KESZTHELYI SÁNDOR Kaposvári Egyetem, ÁTK, Kaposvár ÚTSORFÁNAK ÜLTETETT KÍNAI DÍSZKÖRTE (PYRUS CALLERIANA DECAISNE, 1858) ÍZELTLÁBÚ KÖZÖSSÉGE 80 MÉSZÁROS ILDIKÓ, HALTRICH ATTILA ÉS VARGA ÁKOS Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A THRIPS ATRATUS ELŐFORDULÁSA HAJTATOTT PAPRIKÁN ÉS A HAJTATÓHÁZAK KÖRNYEZETÉBEN 81 OROSZ SZILVIA Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, NTAI, Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium, Budapest FENOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK A NYUGATI LEVÉLLÁBÚ POLOSKA (LEPTOGLOSSUS OCCIDENTALIS HEIDEMANN, 1910) MAGYARORSZÁGI ÉLETMÓDJÁVAL KAPCSOLATBAN 82 PAPP VERONIKA 1, BODOR JÁNOS 2, VARGA ÁKOS 1 ÉS HALTRICH ATTILA 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Budapest 10
ÚJABB ADATOK A BADACSONYI BORVIDÉK RAGADOZÓ ATKAFAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 83 TEMPFLI BALÁZS, VARGA MÁTÉ, SZABÓ ÁRPÁD ÉS PÉNZES BÉLA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest KUKORICABOGÁR ELLENI BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE ENTOMOPATOGÉN BAKTÉRIUM ÉS GOMBA KÉSZÍTMÉNYEKKEL 84 BALOG EMESE 1, BUI XUAN HUNG 1, KUTASI JÓZSEF 2, KOVÁCS RITA 2, KÁRPÁTI ÉVA 3, TAKÁCS KÁROLY 4, ERDÉLYI BALÁZS 4 ÉS TURÓCZI GYÖRGY 1 1 SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 2 BioFil Kft., Budapest 3 Saniplant Kft., Budapest, 4 Fermentia Kft, Budapest ADATOK A FEHÉR FAGYÖNGY (VISCUM ALBUM LINNAEUS 1753) ÍZELTLÁBÚ FAUNÁJÁHOZ A BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS TÜKRÉBEN 85 VARGA ILDIKÓ 1, KERESZTES BALÁZS 1, BALTAZÁS TIVADAR 2 ÉS POCZAI PÉTER 3 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 2 Department of Planting Design and Maintenance, Faculty of Horticulture in Lednice, Mendel University in Brno, Lednice na Moravě, Csehország 3 Department of Biosciensis, University of Helsinki, Helsinki, Finnország A KANYARGÓS SZILLEVÉLDARÁZS (APROCEROS LEUCOPODA) 2011-BEN ISMERT ELTERJEDÉSE ÉS KÁRTÉTELE MAGYARORSZÁGON 86 VÉTEK GÁBOR 1, LOVAS MELINDA 1 ÉS CSÓKA GYÖRGY 2 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred AZ ŐSZI LEVÉLMOLYOK (CHOREUTIS PARIANA CLERK 1759 ÉS CHOREUTIS NEMORANA HÜBNER 1799) ELŐFORDULÁSA 87 BODOR JÁNOS 1, BALÁZS KLÁRA 2 ÉS MIHÁLYI KRISZTINA 2 1 Budapest 2 MTA, Agrártudományi Központ, Növényvédelmi Intézet Budapest A BURGONYÁN ELŐFORDULÓ CIXIIDAE FAJOK, MINT A STOLBUR FITOPLAZMA ( Ca. PHYTOPLASMA SOLANI ) POTENCIÁLIS VEKTORAI MONORIERDŐN 88 ÁCS ZOLTÁN 1, EMBER IBOLYA 1, GERGELY LÁSZLÓ 2 ÉS KÖLBER MÁRIA 1 1 Fitolab Növényi Diagnosztikai és Szaktanácsadó Kft, Budapest 2 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest IMMUNIZÁLÁSRA HASZNÁLT CRYPHONECTRIA TÖRZSEKBEN ELŐFORDULÓ DUPLASZÁLÚ RNS-EK KIMUTATÁSA IMMUNOBLOTTAL ÉS PCR-REAKCÓVAL 89 AUBER ANDOR 1, PÓS VERONIKA 1, SZABÓ ILONA 2 ÉS LUKÁCS NOÉMI 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron A STOLBUR FITOPLAZMA ( Ca. PHYTOPLASMA SOLANI ) GUMÓÁTVITE-LÉNEK VIZSGÁLATA MAGAS KEMÉNYÍTŐ TARTALMÚ BURGONYA FAJTÁKNÁL 90 EMBER IBOLYA, TALABÉR CECILIA, ÁCS ZOLTÁN, NAGY ZITA ÉS KÖLBER MÁRIA Fitolab Növényi Károsító Diagnosztikai és Szaktanácsadó Kft., Budapest 11
GOMBAÖLŐ SZEREK TÖRPÉSÍTŐ HATÁSA CARYOPTERIS CLANONENSIS 'GRAND BLUE' NÖVÉNYEKEN 91 HARMATH JULIANNA¹, SCHMIDT GÁBOR 1 ÉS DACZÓ LEVENTE 2 ¹Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Budapest EGYES ENZIMATIKUS ANTIOXIDÁNSOK AKTIVITÁSÁNAK MÉRÉSE KÜLÖNBÖZŐ MÉRTÉKBEN FERTŐZŐ 'CANDIDATUS PHYTOPLASMA MALI' TÖRZSEKKEL MEG- BETEGÍTETT DOHÁNYBAN 92 KISS EMESE 1, BARNA BALÁZS 1, SÜLE SÁNDOR 1 ÉS ERICH SEEMÜLLER, 2 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 2 Julius Kühn Institut, Dossenheim, Németország CSERESZNYE LEVÉLSODRÓDÁS VÍRUS (CHERRY LEAF ROLL VIRUS, CLRV) AZONOSÍTÁSA HÁRMASLEVELŰ ALÁSFÁRÓL (PTELEA TRIFOLIATA) ÉS A PB1 IZOLÁTUM MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE 93 KAJATI ISTVÁN ÉS KRIZBAI LÁSZLÓ Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium, Budapest RAMULÁRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁG HAZAI ELŐFORDULÁSA ŐSZI ÉS TAVASZI ÁRPÁN 2006-2010 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 94 MANNINGER SÁNDORNɹ, FODOR JÓZSEF¹, MURÁNYI ISTVÁN² ¹MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest ²Fajtakísérleti Állomás, Kompolt VIGS VEKTOROK ALKALMAZÁSÁNAK KORLÁTAI ENDOGÉN GÉNEK FUNKCIÓ- JÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR 95 OLÁH ENIKŐ 1,2, HAVELDA ZOLTÁN 1 ÉS VÁRALLYAY ÉVA 1 1 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 2 SZIE, Mezőgazdasági Biotechnológus szak, Gödöllő AZ ŐSZIRÓZSA SÁRGASÁG FITOPLAZMA ( Ca. PHYTOPLASMA ASTERIS ) JÁRVÁNYOS FELLÉPÉSE A SALÁTATERMESZTÉSBEN, 2011-BEN 96 PÁJTLI ÉVA 1, BALOTAI BOGLÁRKA 1, KISS EMESE 2, PALKOVICS LÁSZLÓ 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest EGY CMV MUTÁNSSAL FERTŐZÖTT NICOTIANA CLEVELANDII NÖVÉNY PROTEO- MIKAI VIZSGÁLATA 97 PÓSA TÍMEA 1, JUHÁSZ ANGÉLA 1, SALÁNKI KATALIN 2 ÉS BALÁZS ERVIN 1 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet Martonvásár 2 Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő GYOMKORLÁTOZÁSI KÍSÉRLETEK ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEKBEN, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 98 KOLTAY ANDRÁS 1, CSIHA IMRE 2 ÉS RÁSÓ JÁNOS 2 1 ERTI Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred 2 ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály, Püspökladány NÉVMUTATÓ 99 12
I. PLENÁRIS ÜLÉS 13
PESZTICIDEK ÉS PESZTICID-REZISZTENCIÁK KISS LEVENTE MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest A herbicidekkel, fungicidekkel és inszekticidekkel szembeni rezisztencia régóta ismert jelenség, amelyet az alkalmazott szerek hatékonyságának csökkenése, sőt, esetleg teljes hatástalansága jelez a termelőknek. A jelenséget, amely különösen gyakori az egyetlen specifikus hatáshelyű peszticidek esetében, általános megközelítésben nem célszerű sem túlértékelni, sem lebecsülni, mivel az egyes hatóanyagcsoportokkal szembeni peszticid-rezisztencia mértéke nagyon eltérően alakul. Az előadás egy-két kiragadott példán keresztül mutatja be a herbicidekkel, fungicidekkel és inszekticidekkel szembeni rezisztencia kialakulásának okait, valamint ennek különböző sejt- és molekuláris szintű mechanizmusait, majd egy hazai vizsgálatsorozatot ismertet, amely a növénykórokozó gombák populációiban viszonylag gyorsan és gyakran kialakuló strobilurin (QoIfungicid) rezisztencia magyarországi helyzetének megismerésére irányult, szabadföldi kísérletek, laboratóriumi biotesztek és DNS-szintű vizsgálatok alapján. Az eredmények alapján felmerül egy olyan hazai monitoring-rendszer felállításának és működtetésének szükségessége, amely folyamatosan nyomon követi a Magyarországon forgalmazott legfontosabb peszticidekkel szembeni rezisztencia helyzetét a legjelentősebb gyomnövényfajok, kártevő rovarfajok és növénykórokozó gomba- és egyéb fajok populációiban. Az előadásban bemutatott projektet az LHNV2008 azonosítójú NFÜ-projekt támogatta. 14
A VM ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY FELHÍVÁSA A ZÁRLATI KÁROSÍTÓK AZONOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni és a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A törvény tekintetében a növényeket kutatási célra felhasználó személyek is termelőnek minősülnek, hiszen a meglehetősen tág törvényi definíció szerint termelő az, aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál. A törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági és az erdészeti termelés növényvédelmi biztonsága érdekében előírt kötelezettségek már a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvénnyel és az azt megelőző jogszabályokkal is előírásra kerültek, sajnálatos módon még ma is visszatérő problémát jelent az oktató és kutató munkát végző szakemberek és intézményeik esetében, hogy a hazánkban nem honos, új zárlati károsítók azonosítása esetén fennálló bejelentési kötelezettség teljesítéséről megfeledkeznek. Az ilyen esetekről a növényvédelmi hatóság legtöbbször csak áttételesen, a növényvédelmi szaklapokba küldött tudományos közleményekből, illetve szakmai rendezvényekre beküldött előadásokból vagy már leközölt publikációs szakanyagokból értesül, utólag. A bejelentések elmulasztói akaratuk ellenére is akadályozzák az eredményes mentesítés lehetőségét, ugyanis a zárlati károsítók felszámolására és járványos elterjedésük megelőzésére irányuló hatósági intézkedéseket az ilyen esetekben csak jelentős késedelemmel lehet megtenni. A fentieken túl sérül hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt bejelentési kötelezettsége is, mivel az illetékes szerveknek az új károsítók előfordulásáról, illetve esetleges előfordulásuk gyanújáról azonnal jelentést kell tenni az Európai Bizottság, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), illetve az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) Titkársága felé. A magyar növény- és talajvédelmi szervezet szakmai elismertségét rontja, ha ezek a szervezetek a hivatalos értesítés helyett a növényvédelmi szaklapok hasábjairól értesülnek hazánk károsító helyzetének alakulásáról. A törvény rendelkezései alapján a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségüket megszegő személyekkel szemben az eljáró hatóságnak növényvédelmi bírságot kell kiszabni. Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján a bírság legkisebb mértéke 15 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a bejelentés elmulasztásával egyidejűleg a zárlati károsítók terjedését elősegítő magatartás is megvalósulhat, a bírság összege 500 000 10 000 000 Ft-ot is elérhet. Új zárlati károsítók esetleges megjelenése esetén alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy a szükséges intézkedések azonnal, illetve a lehető leggyorsabban megtörténhessenek. A növény- és talajvédelmi hatóság ezért kéri a növényvédelmi kutatást és oktatást végző szakemberek együttműködését a zárlati és a Magyarországon nem honos, új károsítók felderítésében. A növényvédelem különböző területein dolgozó szakemberek tudatos közreműködésével és együttes összefogásával a rendelkezésre álló erőforrásokat jelentősen megsokszorozva, sokkal gyorsabban és hatékonyabban léphetünk fel az új, Magyarországon nem honos zárlati károsítók ellen. 15
II. AGROZOOLÓGIA 16
Agrozoológia A BÁNÁTTÓL A FELVIDÉKIG, IN MEMORIAM LIPTHAY BÉLA (1892-1974) BOZSIK ANDRÁS Gödöllő Lipthay Béla lepkész, rovarász, ősbotanikus, muzeológus, mezőgazda, huszár főhadnagy és életeket mentő, hívő katolikus, a történelmi kisfaludi és lubellei Lipthay család sarja hosszú utat járt be, amíg megérkezett a bánáti Lovrinból, a szülőfalujából Szécsénybe ősei földjére. Élete egybeesett Magyarország széthullásával, s a magyar társadalmat, kultúrát, szellemet ért legsúlyosabb megpróbáltatásokkal. Mint a magyar arisztokrácia tagját ezek a változások hatványozottan érték, sőt a létére törtek. Az ősök vagyonát elsodorták a világháborúk viharai, lefoglalták az új idők trükkös eszméinek haszonbérlői és megdézsmálták az élelmes ügyeskedők, de az emberi tartás, az öntudat, a neveltetés előnyei s a hozzájuk társult tehetség, szorgalom, találékonyság és a hit menedéke megmaradt. Mindez lehetővé tette számára a túlélést, a mindennapi szorgos alkotómunkát, amivel elnyerte a körülötte élők szeretetét, megbecsülését és tiszteletét. Ha emlékét megőrizzük, felelevenítjük sokoldalú, önzetlen, a magyarságért és az országért tett fáradozásait, s ezzel hozzájárulhatunk egy jobb, igaz világ megteremtéséhez. Lipthay Béla elsősorban lepkész volt, s csak a magyarországi fajokkal foglalkozott. Gyűjtéseinek színhelye először szülőföldje, a Bánát, a Déli-Kárpátok területe, majd 1944. után Nógrád megye (Szécsény, Balassagyarmat, Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Rimóc, Ludányhalászi stb.). A gyűjtött fajok főleg nagylepkék, de a molyokat sem hanyagolta el. Élete során egy 60000 egyedből álló gyűjteményt állított össze és gondozott haláláig. Ennek a gyűjteménynek a nagy része jelenleg a Természettudományi Múzeum Állattárában Budapesten található. Több a faunára új fajt talált, mint pl. a Cupido osiris (Meigen, 1829), és leírt egy új fajt is (Chamaesphecia sevenari Lipthay, 1961), amely később a Chamaesphecia nigrifrons (Le Cerf, 1911) szinonimájának bizonyult. Kapcsolatban állt korának legnevesebb gyűjtőivel és szakembereivel. Az I. világháború után a temesvári Kőnig Frigyessel, a székelyföldi Diószeghy Lászlóval, Teleki Jenővel, Norman D. Riley-vel a londoni British Museum igazgatójával, a Royal Entomological Society titkárával, Brisbane C. S. Warren-nel a Royal Entomological Society tagjával, Lionel W. Rothschild-dal a legnagyobb magángyűjtővel és számos kiváló lepkésszel. A II. világháború után a hazai rovarászok és lepkészek is jól ismerték: barátja volt a neves lepkésznek, Kovács Lajosnak és Kaszab Zoltánnak, a kiváló bogarásznak, és kapcsolatot tartott olyan neves hazai zoológusokkal, rovarászokkal, mint Éhik Gyula, Gozmány László, Issekutz László, Bezsilla László, Móczár László. A lepkék mellett gyűjtött hártyásszárnyúakat, kétszárnyúakat és cincéreket is, amelyek megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben (pl. a British Museum-ban, a Székely Nemzeti Múzeumban). Figyelme kiterjedt a növényvédelmi állattanra is, nem hiába gazdálkodott sokáig. Balassagyarmaton csodálatos, színes, kézzel rajzolt és festett növényvédelmi állattani posztereket készített és kiállításokat szervezett pl. az ipari növények kártevőiről. 17
Agrozoológia A BORSÓTRIPSZ (KAKOTHRIPS PISIVORUS, WESTWOOD) GAZDANÖVÉNYKÖRE, NEMZEDÉKSZÁMA JENSER GÁBOR, ALMÁSI ASZTÉRIA ÉS TÓBIÁS ISTVÁN MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest A szakmai köztudatban Westwood 1880-ban megjelent közleménye alapján a borsótripsz elsődleges tápnövénye a borsó. Ezen kívül még több más pillangósvirágú növény virágaiban is előfordul. Évente egy nemzedéke fejlődik ki. Kártétele vetésforgó betartásával megelőzhető, legalábbis mérsékelhető. Négy éven keresztül mintegy 30 pillangósvirágú faj virágaiban élő Thysanoptera fajok előfordulásának mértékét vizsgálva az alábbiakat állapítottuk meg: A borsótripsz (K. pisivorus) lárvái a gumós lednek (Lathyrus tuberosus) virágaiban rendszeresen, több bükköny faj (Vicia spp.) és a tarka koronafürt (Coronilla varia) virágaiban nagy gyakorisággal fordulnak elő. A vizsgálat éveiben borsón a borsótripsz kártétele nem fordult elő. Ausztriai és lengyelországi vizsgálatok alkalmával egyedeit borsó állományokban ugyancsak nem találták meg. A borsótripsz növényi pollennel táplálkozó faj, egyedei olyan növények virágaiban fejlődhetnek zavartalanul, amelyek virágzása több hónapon keresztül is tart. A június elejétől rendszerint augusztus végéig virágzó gumós lednek virágaiban, a nyári hónapokban folyamatosan jelen van. Ezen a növényen évente kettő, esetleg három nemzedéke fejlődik ki. A borsó virága kedvező feltételeket biztosít a tojásrakásra, de miután ennek virágzása csak 8 10 napig tart, az egyébként pollenfogyasztó lárvák táplálkozásukat kénytelenek a fiatal hüvelyen folytatni, azokon esetenként jelentős károkat okozva. A borsón évente csak egy nemzedéke fejlődhet ki. Felmerült annak gyanúja, hogy a gumós ledneken élő kétnemzedékes és a borsón élő egynemzedékes populáció egyedei különböző fajhoz tartoznak. Ennek eldöntése érdekében végeztünk molekuláris vizsgálatokat. Borsótripsz különböző élőhelyekről, borsóról, ill. gumós lednekről gyűjtött egyedeiből kivont DNS-ének adott szakaszát hasonlítottuk össze. A riboszomális RNS sejtmagban kódolt DNS-ének ITS2 régiója molekuláris markerezésre általánosan elterjedt. Korábbi kísérleteinkben az ITS2 régió nukleotid szekvenciájának eltérései alapján el tudtuk különíteni a Thrips tabaci különböző gazdanövényről (hagyma, káposzta, dohány) származó populációinak egyedeit. A borsóról, ill. gumós lednekről származó borsótripsz egyedek esetében ebben a régióban a bázissorend 100%-os azonosságot mutatott, ami alátámasztotta fenti megállapításainkat, és bizonyította, hogy a két tápnövényfajon előforduló egyedek ugyanazon fajhoz tartoznak. 18
A DÉL-AMERIKAI PARADICSOMMOLY (TUTA ABSOLUTA) IMÁGÓK REPÜLÉSI AKTIVITÁSA NÖVÉNYHÁZBAN Agrozoológia SIPOS KITTI, FARKAS PÉTER, PÁSZTOR BETTINA, VÉTEK GÁBOR ÉS PÉNZES BÉLA Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest A dél-amerikai paradicsommoly első spanyolországi észlelését követően 3 év leforgása alatt Európa valamennyi paradicsomhajtatással foglalkozó országában megjelent. A kártevő gyors elterjedését az áruházláncokba szállított nagymennyiségű paradicsomtermésen és a göngyölegen jelen lévő lárvák és bábok okozták. Cseregöngyöleggel a kártevő eljutott a hazai paradicsomtermesztő kertészeti üzemekbe, és már 2010-ben több üzemben jelentős károkat okozott. Tekintettel a faj, hasonlóan a Gelechiidae családba tartozó hazai kártevőkhöz, esti, éjszakai aktivitást mutat, kézenfekvő ötletnek tűnt, a fénycsapdák üzemeltetése rajzásmegfigyelésre és egyben a populáció gyérítésére. Vizsgálatainkat 2011-ben nagylégterű növényházakban végeztük, ahol intenzív, talajnélküli paradicsomtermesztés folyt. A dél-amerikai paradicsommoly aktivitásának vizsgálatára automata szexferomonnal csalizott rovarcsapdát és saját készítésű fénycsapdákat használtunk. Mindkét típusú csapdát az aljzattól 30 cm magasan helyeztük el. Az április elejétől szeptember elejéig üzemeltett automata rovarcsapda a ragacsos lapra ragad hímekről óránként felvételeket készített, amelyeket a memóriájában elmentett. A ragacsos lapok fogóképességének megőrzésére a lapokat hetente kétszer cseréltük. A fénycsapdákat a Tuta absoluta által erősen károsított paradicsom állományban, a nyári időszakban három alkalommal vizsgáltuk. Az első alkalommal egy teljes napon (24 órán) át óránkénti ürítéssel végeztük a csapdázást, majd a következő két alkalommal a kora esti óráktól délelőttig tartó, szintén óránkénti csapdaürítéssel állapítottuk meg az imágók csapdára repülését. Az óránként a fényforrás alatti vizes tálcsapdába repült, majd leszűrt állatokat alkoholban tároltuk, majd genitália vizsgálattal nemek szerint szétválogattuk. A fényforrásul különböző színű, fényerejű, normál és energiatakarékos izzókat használtunk. A fénycsapdás gyűjtéssel párhuzamosan a hímek csapdázására a növényállományban a Koppert cég által forgalmazott szexferomon kapszulákat 20x20cm-es ragacslapokon helyeztünk ki, amelyek fogását, hasonlóan a fénycsapdákéhoz óránként rögzítettük. A fénycsapdázással végzett vizsgálatok során megállapítottuk, hogy valamennyi fénycsapda jelentős számú hímet és nőstényt fogott. A fényforrások szürkülettől kezdődően a reggeli órákig csalogatták a lepkéket. A csapdázott egyedek nemek szerinti megoszlását a fényforrás milyensége befolyásolta. A fényre általában a nőstények nagyobb számban repültek. A legtöbb hímet csalogató fényforrással üzemeltetett csapdákban sem haladta meg a hímek aránya a 43%-ot. A szexferomon csapdák fogásai alapján a hímek kizárólag a kora reggeli órákban (5-7 óra) mutatnak aktivitást. A kutatást a TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 és a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0023 pályázatok támogatásával végeztük. 19