A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE (TERVEZET) 2012
A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE 1. A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA (RDI) KUTATÁSI TERÜLETE, KÉPZÉSI CÉLJA a) Az RDI kutatási területe: a társadalomtudományok tudományterületén belül, a rendészettudományok valamennyi részterületét, vonatkozását érintő kérdések kutatása. b) A képzés célja: a Rendészettudományok tudományág valamely kutatási területén tudományos kutatást végző, szervezett képzésben részt vevő doktorandusz hallgatók, vagy egyéni felkészülésben részt vevők felkészítése a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére. c) A rendészettudományi doktori képzés az alábbi akkreditált mesterszakokra épül (zárójelben a MAB szakindítási akkreditációs határozatának száma): rendészeti vezető (2007/6/VIII/3/16.); közigazgatási (2007/2/VII/2/2.); nemzetbiztonsági (2008/2/X/3/19.); védelmi igazgatási (2006/2/IX/5/11.). Ennek alapján az RDI elsősorban ezen mesterszakokon szerzett diplomával rendelkező hallgatókat fogad. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 40. (6) és (7) bekezdése értelmében azonban felvételt nyerhet minden olyan akár más intézményben diplomát szerzett jelölt, akit tudományos előélete és a rendészettudományok területéhez tartozó kutatási témája erre feljogosít. d) Az RDI képzési formái: Szervezett képzés teljes idejű (nappali állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses); részidejű (levelező költségtérítéses); egyéni képzés (költségtérítéses). Egyéni felkészülés. e) A képzés nyelve általában magyar, de történhet más elsősorban angol nyelven is. 2. KREDITALLOKÁCIÓ, A KÉPZÉS KÖVETELMÉNYEI a) Általános képzési követelmények: a szervezett képzésben az abszolutórium megszerzéséhez a 6. félév végéig legalább 180 kredit megszerzése kötelező az alábbiak szerint: tanulmányi kötelezettség legalább 45 kredit; tudományos kutatómunka legalább 120 kredit; tanóratartás (oktatás) legfeljebb 15 kredit. 2
a képzés hat félévében félévenként átlagosan 30 (legalább 21) kredit megszerzése kötelező; a képzés menetében meghatározott mérőpontok: a második félév végén 50 kredit; a negyedik félév végén 110 kredit teljesítése; a képzés ezen követelményei a nappali (ösztöndíjas) és levelező hallgatók részére azonosak, az egyéni képzésben lévők saját tervük szerint szabadon teljesítik a 180 kreditet; b) A tanulmányi kötelezettség teljesítésének követelményei: az 1. félévben az RDI hallgatóinak (az egyéni képzésben lévőknek is) kötelező felvenniük az alábbi 3 kreditpontos tantárgyakat: Rendészettudományi ismeretek; A tudományos munka alapjai, elmélete és módszertana. A két tantárgy külön-külön félévközi értékeléssel zárul, majd Alapozó ismeretek tantárgynéven közös szigorlatot kell belőlük tenni. E szigorlat sikeres letétele egyben kritériumkövetelmény a további tanulmányok folytatásához. a 2. félévben az RDI hallgatói részére kötelezően előírt a tudományági szigorlati tantárgy: A rendészettudomány általános elmélete 7 kreditpont értékben; összesen 4 (lehetőleg az első 4) félévben minden szervezett képzésben részt vevő hallgatónak a kötelezően választható tantárgyak közül fel kell vennie legalább kétkét tantárgyat (3-3 kreditpont értékben). Az összesen legalább 8 tantárgynak a hallgató kutatási témájához lehetőleg illeszkednie kell. A kötelezően választható tantárgyak felvétele során előírt, hogy minden egyes kutatási tématerület tantárgyi kínálatából legalább egy tantárgy felvételére sor kerüljön. Az egyéni képzésben lévők ezen tantárgyakat bármely félévben felvehetik; összesen 4 (lehetőleg az első 4) félévben minden szervezett képzésben részt vevő hallgatónak fel kell vennie legalább egy-egy szabadon választható tantárgyat, tantárgyanként 2-2 kreditpont értékben. Az összesen legalább 4 tantárgyat a hallgató bármely kutatási tématerület tantárgyi kínálatából látókörbővítő céllal felveheti. Legfeljebb 2 félévben a hallgató az RDI szabadon választható tantárgyai helyett felvehet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) Rendészettudományi Karán, a mesterképzésben oktatott tantantárgyakat is, a következő feltételekkel: - a mesterképzésben oktatott tantárgyat kifejezetten úgy hirdették meg, mint amely a doktori képzésben is felvehető; - a mesterképzésben a tantárgyfelelős oktató rendelkezik tudományos fokozattal; - a témavezető a tantárgyfelvételhez előzetesen írásban hozzájárul; - a felveendő tantárgy nem lehet olyan, amelyet a hallgató korábbi tanulmányai során, az NKE Rendészettudományi Karán a mesterképzésben már teljesített; az előző két pontban előírtak az egyéni képzésben lévők részére ajánlottak, de nem kötelező jellegűek; a fentieken kívül további tantárgyak, illetve esetleges kutatói szemináriumok vehetők fel (lehetőleg az első négy félévben). 3
c) A tudományos kutatómunka teljesítésének követelményei: a tudományos kutatómunka teljesítése érdekében a kutatási tématerületeken kívüli tantárgyak közül minden félévben fel kell venni az adott félévhez tartozó Tudományos kutatás című tantárgyat. A tantárgy utáni római számok azt jelzik, hogy az adott tantárgy hányadik félévben vehető fel; tudományos kutatói tevékenységgel az első félévben legalább 9, a további szemeszterekben legalább 12 kreditpontot kell szerezni úgy, hogy a képzés végén legalább 120 kreditponttal kell rendelkezni; a kreditpontokat a 6. pontban rögzített tevékenységekkel lehet megszerezni; ugyanazon publikáció vagy tudományos tevékenység a képzés teljes időszakában csak egy alkalommal számolható el; szakmai publikációnak az számolható el, amelynek terjedelme legalább 0,3 ív (szóközökkel együtt 12 000 leütés). Kivételt képez ez alól a poszter és a tudományos konferencia kiadványában megjelent korreferátum, amely kevesebb is lehet; adott félévben a publikáció elszámolásának szabályai: beadott, de még el nem bírált publikáció, valamint ha a szerkesztő jelentős átdolgozást kér, de azt még nem hajtották végre lektorálatlan cikknek minősül; beadott, de még meg nem jelent publikáció mellé a hiteles szerkesztői elfogadó nyilatkozatot csatolni kell; konferenciakiadványban megjelent publikáción a konferenciaelőadás teljes terjedelme esetleg rövidített kivonata értendő, nem pedig az előadás vázlata; társszerzőként írt publikáció mellé csatolni kell a társszerzői nyilatkozatot, amelyben rögzíteni kell a részvételi arányt. A kreditpontot a részvételi arány alapján kell kiszámolni úgy, hogy a tört részeket a kerekítés általános szabályai szerint egész pontra kell kerekíteni. Kivételt képez az öttized, melyet fölfelé kell egészre kerekíteni; követelmény, hogy a hallgató a képzés időszakában legalább négy darab, lektorált folyóiratban megjelent, saját kutatási eredményeit bemutató folyóiratcikknek legyen legalább 50 %-os részvételi arányú szerzője; követelmény továbbá, hogy a hallgató a képzés időszakában legalább két idegen nyelvű legalább 50 %-os részvételi arányú lektorált szakmai publikációval rendelkezzen. Ennek hiányában részére az abszolutórium nem adható ki. további követelmény, hogy a hallgató lehetőleg a 3. és a 4. félév során összesen 2 db. recenziós (értékelő) dolgozatot is készítsen. A recenzálandó magyar vagy idegen nyelvű tudományos művet a hallgató a témavezetővel együtt választja ki olyan szakmai munkák köréből, melyek a hallgató kutatási témájához kapcsolódnak. A recenziós dolgozatban be kell mutatni és értékelni kell a kiválasztott mű tudományos eredményeit, valamint össze kell hasonlítani a tudományterület, tudományág más mértékadó lehetőleg hazai és nemzetközi munkáival is; el kell továbbá helyezni a recenzált mű szerzőjének tudományos munkásságában is. A recenziós dolgozat minimális terjedelme 0,3 ív. 4
d) A tanóratartás (oktatás) teljesítésének követelményei: a tanóratartás választható és nem kötelező kreditszerzési lehetőség; oktatói munkakört betöltő doktorandusz hallgató a saját egyetemén tartott tanórákkal nem szerezhet kreditpontot; tanóratartással az egyéni képzésben lévők kivételével csak a 3. félévtől abszolválható kreditpont; annak a hallgatónak, aki tanóratartással kíván kreditpontot szerezni, a kutatási tématerületen kívüli tantárgyak közül fel kell vennie az adott félévhez tartozó Oktatás című tantárgyat. A tantárgy utáni római szám azt jelzi, hogy az adott tantárgy hányadik félévben vehető fel; tanóra csak a téma szerint illetékes tanszékvezető előzetes engedélyével, a hallgató kutatási témájából vagy ahhoz közel álló tématerületről tartható. Oktatási kredit ugyanakkor elismerhető oktatás- és kutatásszervezésben történő közreműködésért (pl. tudományos diákköri munkában, konferencia megszervezésében történő részvételért) is; 4 tanóra megtartásáért 1 kreditpont írható jóvá; tanóratartással, oktatással egy szemeszterben legfeljebb 5 kreditpont, a képzés során összesen legfeljebb 15 kreditpont szerezhető; a tanóra megtartását, az oktatási kreditek megszerzését a téma szerint illetékes tanszékvezető (kutatási tématerületért felelős oktató) igazolja. e) Az a)-d) pontokban megfogalmazottak az egyéni felkészülőkre nem vonatkoznak. Ők az NKE Doktori Szabályzatának előírásai szerint már a felvételükkor rendelkeznek a tudományos kutatómunka minimumfeltételével. Ennek ellenére a fokozatszerzés időszakában publikálhatnak és más tudományos munkát is végezhetnek, amely a teljes eljárási anyag leadásakor (a felvételtől számított két éven belül) részükre beszámítandó. A képzés részletes valamint az egyéni felkészülő felvételének és fokozatszerzésének követelményeit az RDI Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, és az NKE Doktori Szabályzata tartalmazza. 5
3. A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI KÉPZÉSE (folyamatábra) 1 3 6 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév Rendészettudományi ismeretek F Közös szigorlat A tudományos munka alapjai, elmélete és módszertana F Tudományági közös: A rendészettudomány általános elmélete (szigorlat) 2 db. köt. vál. tantárgy 2 db. köt. vál. tantárgy 7 Szab. vál. tantárgy Szab. vál. tantárgy 8 9 10 2 db. köt. vál. tantárgy 2 db. köt. vál. tantárgy TOVÁBBI TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGE 120 135 kredit 12 14 18 Szab. vál. tantárgy Szab. vál. tantárgy TOVÁBBI TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGE T U D O M Á N Y O S 20 25 K U T A T Á S 0 15 kredit 6 30 O K T A T Á S (választható)
4/a. DOKTORI TANÓRA-, KREDIT- ÉS VIZSGATERV (nappali képzés) [akkr. után] 7
4/b. DOKTORI TANÓRA-, KREDIT- ÉS VIZSGATERV (levelező és egyéni képzés) [akkr. után] 8
5. A KÉPZÉS TANTÁRGYAI KUTATÁSI TÉMATERÜLETENKÉNT KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ (KV) ÉS SZABADON VÁLASZTHATÓ (SZV) TANTÁRGYAK KUTATÁSI TÉMATERÜLETENKÉNTI BONTÁSBAN I. A rendészet általános és jogi alapjai kutatási tématerület KV: A rendészeti eljárás joga (Balla Zoltán) A rendészeti mérlegelés (Molnár Miklós) A rendészeti szervek vezetése (Fórizs Sándor) A rendészettudomány története (Sallai János) Hatósági intézkedés rendőri intézkedés (Balla Zoltán) Rend társadalom jogrendszer tagozódásának viszonyrendszere (Szigeti Péter) Rendészeti szervek hazai és nemzetközi felkészítése (Fórizs Sándor) Rendészeti szervek vezetés- és szervezéselmélete (Kovács Gábor) Sportrendezvények biztosítása (Freyer Tamás) SZV: A hatósági intézkedésekhez kapcsolódó jogorvoslatok (Balla Zoltán) Alternatív rendészet (Christián László) Bizonyításelméletek a jog világában (Finszter Géza) Képviselet kormányzás igazgatás rendészeti igazgatás összefüggéseinek államelméleti elemzése (Szigeti Péter) Rendészeti reformok (Molnár Miklós) Rendvédelmi szakemberek fizikai felkészítése és a testi kényszer (Freyer Tamás) II. Rendészet és kriminológia kutatási tématerület KV: A rendészet és a civil szféra (Németh Zsolt) A rendészeti bűnmegelőzés alapkérdései (Németh Zsolt) Resztoratív módszerek alkalmazása a rendészeti munka és a büntetés-végrehajtás során (Barabás Andrea Tünde) Az erőszakos bűnözés (Sárkány István) Büntetőpolitika az új évszázad első évtizedeiben (Blaskó Béla) A gyermekvédő rendőrség: utópia vagy szükségszerűség (Németh Zsolt) Drogpolitikai dilemmák rendészeti csapdák (A drogprobléma rendészeti kezelésének problémái) (Németh Zsolt) A re-edukáció kriminálpedagógiai alapjai (Ruzsonyi Péter) A rizikótársadalom kriminálszociológiája (Irk Ferenc) SZV: A prostitúció rendészetének korlátai (Németh Zsolt) A rendészeti működés hatékonyságának korlátai (Németh Zsolt) Az időskor viktimológiája (Sárkány István) Erőszakos bűnözés rendészeti kezelése a köz- és magántérben (Németh Zsolt) Fejezetek a kritikai kriminológia eredményeiből (Fliegauf Gergely) Kiszolgáltatott áldozatok szituáció orientált rendészeti kezelése (Barabás Andrea Tünde) 9
III. A rendészet kriminalisztikai és büntetőjogi vonatkozásai kutatási tématerület KV: A büntetőeljárás egységessége és differenciálása (Hautzinger Zoltán) A büntető igazságszolgáltatási rendszerek (Fantoly Zsanett) A katonai büntetőjog fejlesztési irányai (Hautzinger Zoltán) A titkos információgyűjtés (Sárkány István) Büntetőpolitika az új évszázad első évtizedeiben (Blaskó Béla) A forenzikus tudományok szerepe a nyomozásban (Balláné Füszter Erzsébet) A bűnügyi fényképezés (Balláné Füszter Erzsébet) Európai büntetőjog bűnüldözés határok nélkül (Európai büntetőjog versus tagállami szuverenitás a szervezett bűnözés és a nemzetközi bűnüldözési együttműködés versenye ) (Nagy Judit) Új módszerek és eszközök a halál időpontjának megállapítására (Huszár András) SZV: A büntetőjogi kodifikáció aktuális kérdései, az egyes jogintézmények fejlődési irányai (Blaskó Béla) A pénzmosás és a szervezett bűnözés (Sárkány István) Írásminták biztosítása szakértői vizsgálatok céljából (Balláné Füszter Erzsébet) Kriminalisztikai kábítószer-ismeret (Balláné Füszter Erzsébet) IV. Nemzetbiztonság és rendészet (rendvédelem) kutatási tématerület KV: A nemzetbiztonság általános elmélete (Héjja István) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és elődszervezeteik története, fejlődése (Boda József) A rendvédelem fejlődéstörténete és általános elmélete (Parádi József) A rendvédelem gyakorlati kérdései (Boda József) A rendvédelmi szervek tevékenysége itthon és külföldön (Boda József) A titkos információgyűjtés és adatszerzés technikai biztosítása a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek számára (Dobák Imre) Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai (Simicskó István) SZV: A magyar rendvédelem humán viszonyrendszere a polgári magyar állam időszakában (Parádi József) A magyar rendvédelmi testületek az Árpád-kortól az első világháború végéig (Parádi József) A nemzetbiztonsági szervek története a rendszerváltástól napjainkig (Boda József) A nemzetközi szervezett bűnözés és annak hatása a magyar rendvédelmi szervek tevékenységére (Boda József) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe az ENSZ, EBESZ, EU és NATO vezette békeműveletek támogatásában, a XXI. században (Boda József) A titkos információgyűjtés helyzete ma, Magyarországon (Dobák Imre) A titkos információgyűjtést végző szervezetek története az Árpád kortól az első világháború végéig (Boda József) Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája (Héjja István) Hírszerzés és elhárítás Magyarországon a két világháború között (Boda József) Külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok és tevékenységük gyakorlata (Héjja István) Politikai nyomozószervek Magyarországon (Boda József) Rendvédelem Magyarországon a két világháború között (Parádi József) Rendvédelmi szervek ma, Magyarországon (Boda József) 10
Rendvédelmi testületek hazánkban a második világháború végétől a rendszerváltásig (Boda József) V. A rendészet társadalomtudományi (etikai, kommunikációs, nyelvészeti, politológiai, pszichológiai, szociológiai stb.) vonatkozásai kutatási tématerület KV: A rendőri szakterület beszélőközössége specifikus írott kommunikációjának gyakorlati aspektusai (magyar és angol nyelven is) (Tolnainé Kabók Zsuzsanna) A rendőri világ és létforma alapvető sajátosságai (Fogarasi Mihály) A szakmaspecifikus rendőri kommunikáció magyar és/vagy francia nyelven (Mátételkiné Holló Magdolna) Gyermekbarát igazságszolgáltatás (kihallgatás, meghallgatás) pszichológiája (Csernyikné Póth Ágnes) A rendőrség átalakulásának fordulópontjai. Nők a magyar rendvédelemben (A rendőri munka és a női szerepek) (Kozáry Andrea) Globalizáció a politikai és társadalmi (kölcsön)hatások tükrében (A rendvédelem globalizálódása) (Tarján Gábor) Rendészeti kommunikáció (Molnár Katalin) A békemissziókban részt vevő rendőri és katonai állomány nyelvi felkészítésének sajátosságai (Tolnainé Kabók Zsuzsanna) SZV: A rendvédelmi szaknyelv sokrétűsége magyar és/vagy francia nyelven (Mátételkiné Holló Magdolna) A szövegnyelvészet és a stilisztika alapjai (Mészáros Judit) A tudatelméleti diszfunkciók szerepe az antiszociális viselkedésben (Fogarasi Mihály) Írásmódszertan és szövegelemzés (Academic writing) angol v. magyar nyelven (Mészáros Judit) A jelképek és a közrendvédelem (Címerek, zászlók, jelvények) (Kozáry Andrea) A magyar szélsőjobboldal és a rendvédelem a 20-21. században (Tarján Gábor) A várostervezés lehetőségei az áldozattá válás megelőzésében (Irk Ferenc) Kisebbségi kérdés Magyarországon (Tarján Gábor) A Nyugat-Balkán kulturális antropológiája (Tolnainé Kabók Zsuzsanna) VI. Szakrendészetek kutatási tématerület KV: A büntetés-végrehajtási szervezet felépítése, működése és együttműködése a társzervekkel (egyéb rendészeti vonatkozások) (Czenczer Orsolya) A különleges jogrend rendészeti és védelmi igazgatási aspektusai (Simicskó István) A minősített időszakok rendészete (Fórizs Sándor) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal helye és szerepe a közigazgatásban (Christián László) A tűzoltóságok katasztrófa-elhárítási feladatai (Bleszity János) A közúti közlekedés biztonsága (Irk Ferenc) A polgári magyar állam határőrizete (Parádi József) Az államhatárok rendészete (Sallai János) Az elzárással sújtható szabálysértések szabályozása és elbírálásának gyakorlata a magyar jogban, valamint nemzetközi kitekintés (Liszkayné Nagy Éva Katalin) Az idegenjog evolúciója és fejlesztési lehetőségei (Hautzinger Zoltán) Közrendvédelem (Kovács Gábor) SZV: A korrekciós kriminálpedagógia nemzetközi törekvései (Ruzsonyi Péter) 11
A szervezetszerű tűzvédelem kialakulása és fejlődése Magyarországon (Bleszity János) Pönológia és társadalomtudományi kutatás a börtönben (Fliegauf Gergely) A határellenőrzés és a terrorizmus elleni küzdelem összefüggései (Varga János) A közlekedési büntetőjog (Irk Ferenc) A polgári magyar állam és környezete rendvédelmi intézményrendszere (Parádi József) Az államhatárok története (Sallai János) VII. A rendészet európai uniós és nemzetközi vonatkozásai kutatási tématerület KV: A határrendészeti szervek együttműködése a nem kormányzati szervezetekkel (Varga János) A magyar rendőrnők helyzete nemzetközi összehasonlításban (Tolnainé Kabók Zsuzsanna) A társadalmi sokszínűség kezelése Policing diversity (Bodonyi Ilona) Actual problems of penal policy (Ruzsonyi Péter) Az erkölcs szerepe a rendészeti munkában (összehasonlító kutatás a magyar és az európai rendőrség erkölcsi jellemzőiről) (Valcsicsák Imre) Az Európai Unió belső biztonsági stratégiája (Varga János) Az Integrált Határigazgatás elmélete és gyakorlata (Varga János) Foglalkoztatási viszonyok és emberi erőforrás gazdálkodás a közszektorban nemzetközi összehasonlításban (Linder Viktória) Kommunikáció és erkölcs kapcsolata az európai rendészeti munkában (Valcsicsák Imre) SZV: A FRONTEX képzési tevékenysége (Varga János) A magyar és angol rendőrségi szakterület írott kommunikációjának korpusz alapú vizsgálata (Tolnainé Kabók Zsuzsanna) A multikulturális európai társadalom kihívásai (Bodonyi Ilona) Intelligens határellenőrzési technológiák (Varga János) 12
6. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG KREDITÉRTÉKEI (100 % részvételi arány esetén) Egyéb tudományos tevékenység A tevékenység megnevezése Kreditpont Tudományos könyv /* 28 Könyvfejezet /* 18 Lektorált könyv, Szerkesztett könyvben tudományos cikk /* 18 jegyzet, Nyomtatott vagy elektronikus idegen nyelvű egyetemi jegyzet, 21 tankönyv tankönyv Nyomtatott vagy elektronikus saját nyelvű egyetemi jegyzet, 7 tankönyv Tudományos kutatáson alapuló oktatási segédanyag 6 Külföldi idegen nyelvű folyóiratban 24 Lektorált folyóirat Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven 16 cikk Saját nyelven megjelent folyóiratban 8 Külföldi idegen nyelvű folyóiratban 12 Nem lektorált folyóirat Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven 8 cikk Saját nyelvű folyóiratban 4 Az előadás idegen nyelven lektorált kiadványban való közlése 24 Az előadás idegen nyelven nem lektorált kiadványban való közlése 16 Nemzetközi (idegen Az előadás saját nyelvű kiadványban való közlése 8 nyelvű) tudományos Idegen nyelvű előadás tartása /1. 6 konferencián való részvétel Idegen nyelvű poszter 6 Írásban leadott és a konferencia kiadványában idegen nyelven 4 megjelent korreferátum Idegen nyelvű előadás idegen nyelvű kiadványban való közlése 15 Előadás közlése nemzetközi szintű konferencia saját nyelvű kiadványában 10 Saját nyelvű előadás kiadványban való közlése 5 Hazai tudományos Idegen nyelvű előadás tartása /1. 4 konferencián való Idegen nyelvű poszter 4 részvétel Saját nyelven tartott előadás /1. 4 Saját nyelvű poszter 2 Írásban leadott és a konferencia kiadványában saját nyelven megjelent korreferátum 2 Nemzetközi (idegen nyelvű) tudományos pályázaton való részvétel 12 Tudományos Országos szintű tudományos pályázaton való részvétel 8 pályázatok Egyetemi szintű tudományos pályázaton való részvétel 4 Szabadalom, Külföldi szabadalom vagy bejelentés 26 találmány Magyarországon bejelentett szabadalom vagy találmány 16 Recenziós dolgozat 6 A képzés ideje alatt műhelyvitára készített doktori értekezéstervezet A kutatási témához kapcsolódó szakirodalom összegyűjtése, feltárása /2. A kutatási témában elkészített tanulmány, amely a könyvtárban kutatható /3. /* Ha idegen nyelvű: a kreditérték száma 2-vel növelendő. /1. Csak abban az esetben számolható el, ha az előadás anyaga nem jelent meg kiadványban! /2. Csak az első félévben számolható el. /3. Tanévenként csak egy alkalommal számolható el. 20 6 2 13
7. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE A képzés során az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyag elsajátításának ellenőrzési formáit a Mintatanterv, tartalmi követelményeit a Tantárgyi Programok rögzítik; az ismeretek ellenőrzése az alábbi formákban történhet: a) a tanulmányi kötelezettség terén: a szigorlat ötfokozatú minősítéssel; a kollokvium ötfokozatú minősítéssel; az évközi értékelés ötfokozatú minősítéssel; a gyakorlati jegy ötfokozatú minősítéssel; b) a tudományos kutatás és a tanóratartás terén: a felvett tantárgy követelményeinek teljesítése ötfokozatú minősítéssel történik. a félév végi osztályzatot szigorlatnál a bizottság, kollokvium, évközi értékelés és gyakorlati jegy esetén a vizsgáztató vezető oktató, a Tudományos kutatás tantárgyaknál a témavezető, az Oktatás tantárgyaknál az oktatott tantárgyért felelős tanszékvezető (vagy az általa megbízott vezető oktató) határozza meg és látja el a leckekönyvben aláírásával; a sikertelen vizsgák ismétlése, valamint a sikeres vizsga javítása érdekében végrehajtandó feladatokra az NKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtak alkalmazandók. 8. A KÉPZÉS LEZÁRÁSA (AZ ABSZOLUTÓRIUM MEGSZERZÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt tanulmányi kötelezettség, tudományos kutatómunka és (ha a hallgató választotta) a tanóratartás, oktatás követelményeinek teljesítését, a nyelvvizsga kivételével az előírt vizsgák eredményes letételét, a követelményekben előírt 180 kreditpont megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a doktorandusz a részére előírt képzési, ill. felkészülési követelményeknek mindenben eleget tett; az egyéni felkészülő részére a végbizonyítványt az NKE Doktori Szabályzatának előírásai szerint lehet aláírni; a sikeres 6. félév befejezését követően ha az abszolutórium kiadásának minden feltétele fennáll az RDI a végbizonyítványt kiállítja. A hallgató azonban ezt csak akkor kapja kézhez, ha saját és témavezetőjének 3 éves összefoglaló jelentését az RDIbe leadja; az abszolutórium kitöltésének feltétele a képzés időszakában megjelentetett, legalább két (legalább 50 % részvételi arányú) idegen nyelvű publikáció megléte; a hároméves képzési időszak az egyéni képzésben részt vevő kivételével nem rövidíthető le, az abszolutórium korábban nem adható ki, a műhelyvita azonban a képzés utolsó évében megtartható, illetve az NKE Doktori Szabályzatában foglaltak szerint a fokozatszerzési eljárás is megkezdhető; 14
a képzési időszak befejezése (az abszolutórium kitöltése) előtt a doktori szigorlat nem tehető le; a végbizonyítványt a doktorandusz, illetve az egyéni felkészülő leckekönyvében az RDI vezetője vagy helyettese írja alá; az abszolutórium kitöltésének és aláírásának napján a doktorandusz hallgatói jogviszonya megszűnik. A fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásától a doktorrá avatás napjáig a jelöltet doktorjelölt megnevezés illeti meg. 9. A FOKOZATSZERZÉS FELTÉTELEI a) A fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés feltételei: az abszolutórium megszerzését követően a kész doktori értekezés és az összes előírt odaítélési feltétel megléte esetén; az abszolutórium megszerzését követően, de a fokozat egyes odaítélési feltételeinek hiánya esetén; a képzés harmadik évében, amennyiben tanulmányi kötelezettségeit már teljesítette és sikeres műhelyvitát tartott; az egyéni felkészülő sikeres felvétele egyben a fokozatszerzési eljárás megkezdését is jelenti; a fokozatszerzési eljárásra történő bocsátást az RDI Tanácsa véleményezi és az NKE Doktori és Habilitációs Tanácsa hagyja jóvá; a szervezett képzésben részt vevőnek fokozatszerzésre az abszolutórium kitöltésének napjától számított egy éven belül kell jelentkeznie és az eljárást annak elfogadásától számított két éven belül be kell fejeznie. b) A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei: az önálló tudományos munkásság dokumentálása az NKE Doktori Szabályzatában előírt mennyiségű tudományos publikációkkal, közleményekkel; a két idegen nyelv ismeretének igazolása (egy világnyelv középfokú C [komplex] típusú, egy másik nyelv alapfokú C [komplex] típusú, vagy azokkal egyenértékű); a doktori szigorlat eredményes letétele; a tudományos feladat megoldása, műhelyvitán történő megmérettetése, majd a kész értekezés, alkotás nyilvános vitában való megvédése; sikertelen fokozatszerzési eljárás után új eljárás legkorábban két év elteltével, ugyanazon témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. [záró rendelkezések, keltezés, aláírás] 15