OPERÁCIÓS RENDSZEREK DOS - WINDOWS - LINUX Háber István ihaber@pmmik.pte.hu
Operációs rendszerek ~1960 Számítási idő (pénzbe kerül) Kezelés - programozó személyesen Fordító program betöltése (kártyákról, pl. FORTRAN) Program betöltése (FORTRAN nyelvű) Fordítás új program kártyán (Gépi kódú) Új program betöltése Futtatás Kimenet Hiba esetén memóriamásolat (core dump),
Operációs rendszerek Gépkezelő munkájának kiváltása Vezérelt betöltések (fordító, új program, adat) Egyre több szolgáltatás Operációs rendszer feladatai A mögöttes hardver elrejtése, egy egyszerűbb virtuális gép nyújtásával Erőforrás-kezelő
MS DOS történet (MicroSoft Disk Operating System) CP/M három komponense CCP (Console Command Processor) Parancsokat fogadott el a billentyűzetről Parancsszó + paraméterek BDOS (Basic Disk Operating System) File-ok megnyitása Konzolra írás Nyomtatás Felhasználói programok bármely konfiguráción, memóriamérettől függetlenül ugyanúgy futottak BIOS (Basic Input Output System) Alacsony szintű funkciók megvalósítása diszkre való írás/olvasás, konzolra való írás
MS DOS történet (MicroSoft Disk Operating System) 1980 IBM PC prototípus 16 bites processzor, nincs rá OS, csak az MS féle BASIC 1980 QDOS (Quick Dirty Operating System) Tim Paterson 4 hónap alatt írta (CP/M alapján) Sok tulajdonsága a CP/M-ből öröklődött Intel 8086-os 16 bites gépekre készült Filerendszer az MS BASIC-ből származó FAT QDOS első verziója a 86-DOS
MS DOS történet (MicroSoft Disk Operating System) 1980 Microsoft licenszeli a 86-DOS-t 1981 május Microsoft alkalmazza Tim Patersont hogy portolja a QDOS-t (86-DOS) az IBM PC-re 1981 július Microsoft minden jogot megszerez a 86-DOS-ra 1981 augusztus IBM PC megjelenik IBM Microsofttól licenszelt oprendszere: PC-DOS 1.0
MS DOS történet (MicroSoft Disk Operating System) 1982 PC-DOS 2.0 (MS-DOS-al megegyező) Merevlemez támogatás Teljesen újraírt kód, szinte semmi köze a QDOS-hoz innen 1984 MS-DOS 3.0 32 MB-os merevlemez partíció támogatás 1987 MS-DOS 3.3 Logikai meghajtó támogatás (fizikai lemezen több logikai lemez) 1994 MS-DOS 6.22 Utolsó egyedülálló MS verzió (később a Windows része) 2000 PC DOS 2000 - utolsó DOS verzió
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) Microsoft operációs rendszere, a későbbi Windows rendszerek elődje Karakteres üzemmódban fut Egyfelhasználós, egyfeladatos Parancssoros felület Kötegelt állomány futtatási lehetőség
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) Négy alap egységből áll Betöltő szektor (boot record) ROM-BIOS felület (IO.SYS) DOS kernel (MSDOS.SYS) Parancsértelmező (command.com)
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) Gép indulása, részek feladatai Boot (bootstrap) Az operációs rendszer memóriába töltését hívjuk boot-olásnak Boot lépései Bekapcsolás után a PC-ben tárolt alapprogram (ROM BIOS) egy önellenőrzést hajt végre (van-e RAM a gépben, van-e billentyűzet, stb - hangjelek) ROM BIOS ellenőrzi hogy van-e lemez a meghajtóban, ha nincs, a merevlemez első szektorából (Master Boot Sector) kiolvassa a Master Boot Record-ot és a partíciós táblát
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) Boot lépései folyt. A partíciós tábla tartalmazza a diszk logikai felosztását, illetve hogy milyen operációs rendszerek vannak telepítve és melyik az aktív A BIOS a Master Boot Record-ot indítja, mely az aktív operációs rendszer partíciójának Boot Sector-át megkeresve elindítja a Boot Record-ot A Boot Record által indított program a telepített operációs rendszertől függ (az OS telepítésnél módosítja a Boot Recordot)
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) MS DOS Boot Rekord 2 file-t tölt be MSDOS.SYS (DOS Kernel - rendszermag) Erőforrás elosztás és kezelés (Pl.: File menedzsment, Memória menedzsment) Magas szintű kommunikációt biztosít az alacsony szintű eszközök felé IO.SYS I/O műveletek (Konzol, billentyűzet, printer, stb) ROM BIOS-felé kommunikáció
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) IO.SYS: ROM-BIOS felület Illesztő modulok a ROM-BIOS felé A ROM-BIOS alacsony szintű szolgáltatásokat ad Az eredeti rutinok kiegészíthetőek BIOS-tól való függetlenség Billentyű beolvasás Képernyőre írás Lemezre írás Config.sys értelmezése (konfigurációs beállítások) COMMAND.COM betöltése
MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) Parancsértelmező Felhasználó és operációs rendszer közötti kommunikáció Alapból a COMMAND.COM értelmező fut (le lehet cserélni másikra) Belső és külső programok futtatása
DOS parancsok Parancsok Belső Beépítve az operációs rendszerbe (COMMAND.COM része, nem külön file-ban tárolt programok) Külső COMMAND.COM memóriában bármikor kiadható parancsok pl: cd, md, cls, del, prompt, dir,call,.. Külön file-ban létező programok, a DOS-hoz adják, de nem feltétlenül szükségesek a működéshez, letörölhetőek akár. Pl: label, edit, deltree, fc, format, find, attrib, sort,... A másodlagos táron vannak, futáskor be kell tölteni őket a memóriába
DOS parancsok Parancs végrehajtási sorrend DOSKEY makró (MS DOS 4.0-tól)? Ha nem: Belső parancs? Ha nem: Külső parancs?.com.exe.bat Aktuális könyvtár Keresési útvonal (path) Hiba ( Bad command or filename. )
DOS filestruktúra File ( fájl ) állomány Adatokat/Utasításokat összefogó egység Állományokról nyílvántartás FAT (File Allocation Table)
FAT 1977 FAT12 (12 bites verzió) Max. fileméret: 32MB Max. fileszám: 4077 Max. filenév-hossz: 8.3 Max. kötet méret: 32 MB Könyvtár hierarchiát nem kezelt, csak 1983-tól 1984 elő-fat16 1988 FAT16 (16 bites verzió) Max. fileméret: 2 GB Max. fileszám: 65517 Max. filenév-hossz: 8.3 (LFN-el 255) Max. kötet méret: 2 GB
FAT 1996 FAT32 (32 bites verzió) Max. fileméret: 4GB Max. fileszám: 268 435 437 Max. filenév-hossz: 8.3 v. 255 Max. kötet méret: 2 TB 1B 8 bit Kilo 1KB 1024B Mega 1MB 1024KB Giga 1GB 1024MB Tera 1TB 1024GB
DOS filestruktúra File-ok nevében használható karakterek: Angol nagybetűk (A-Z) Számok (0-9) Speciális jelek (!# $ % & ( ) - @ ^ _ ` { } ~ ) ASCII értékek 128-255 (American Standard Code for Information Interchange)
DOS filestruktúra Könyvtár (Mappa) fa-struktúra Hierarchikus elrendezés Fejjel lefelé lógó fa Gyökér: gyökérkönyvtár ill. főkönyvtár ( \ ) Alkönyvtárak Struktúrát a felhasználó alakítja ki Könyvtáron belül nem lehet azonos nevű alkönyvtár vagy file (ha más a kiterjesztés, akkor igen) Kisbetű nagybetű nem megkülönböztetett Aktuális könyvtár spec. neve:. Szülőkönyvtár spec. neve:..
DOS parancsok PARANCSNÉV paraméter1 paraméter2... kapcsoló1 kapcsoló2... pl.: DIR A:\*.* /p Egyszerűbben a következő módon kell ezt érteni: a parancsnév megmondja, hogy mit,milyen feladat -ra kérjük a meghajtó- és a könyvtár neve azt, hogy hol, honnan, vagy hova, a paraméter azt, hogy mivel, vagy mit, a kapcsoló azt, hogy hogyan...kell a parancsot végrehajtani.
DOS belső parancsok DATE TIME DIR CLS VER MD CD RD Dátum beállíttás, lekérdezés rendszeridő könyvtár tartalom listázása a képernyő tartalomtörlése a DOS verziószámát írja ki utasítás könyvtár létrehozására utasítás egy adott könyvtárba való belépésre adott nevű könyvtár törlése ( csak ha üres!)
DOS belső parancsok COPY DEL utasítás állományok másolására utasítás állományok törlése PROMPT készenléti jel TYPE szöveges állományok tartalma jelenik meg a képernyőn PATH REN SET VOL könyvtárlista az elérési útvonal beállítása állományok átnevezése környezeti változó tábla beállítása a lemez címkéje és sorszáma
DOS külső parancsok FORMAT lemezkezelő utasítás adattárolás előkészítéséhez UNDELETE törölt állományok visszaállítása DISKCOPY floppy lemezre vonatkozó másoló utasítás CHKDSK lemezterület ellenőrzése PRINT nyomtató parancs EDIT a DOS szövegszerkesztője
DOS külső parancsok HELP egy interaktív helprendszer jelenik meg a monitoron MEM információt ad a lefoglalt és a szabad memóriáról FDISK a merevlemez előkészítés fontos utasítása (partíciók menedzselése) SYS a rendszerállományok másolása megadott meghajtóra (nem mindegy hogy fizikailag hol vannak, sima copy nem elég) SCANDISK a megadott lemezmeghajtó ellenőrzése, javítása
DOS kötegelt állományok Batch file-ok Szöveges file Utasításokból Címkékből Kommentekből (REM-el induló sorok) Ciklusszervező utasításokból Ugrásokból (Címkékhez) Feltételes végrehajtásból (IF)
DOS kötegelt állományok.bat kiterjesztés Soronként végrehajtódik Elágazás végrehajtható benne IF [NOT] EXIST FileName Command IF [NOT] EXIST DirName\nul Command IF [NOT] string1==string2 Command IF [NOT] ERRORLEVEL number Command GOTO {cimke}
BATCH példa Proba.bat tartalma: dir *.* echo Hello cd.. Aktuális könyvtár tartalmát listázza Kiírja hogy: Hello A könyvtárszerkezetben feljebb lép egyet (ha nem a főkönyvtárban vagyunk, mert akkor szó nélkül maradunk ott)
DOS kötegelt állományok File létezés vizsgálat @echo off IF EXIST %1 GOTO van Echo nincs Goto end :van Echo VAN! :end
DOS kötegelt állományok @echo off :start cls echo 1: egyes echo 2: kettes echo 3: harmas set hu= set /p hu=hanyas? if "%hu%" == "1" goto egy if "%hu%" == "2" goto ketto if "%hu%" == "3" goto harom goto start :egy echo Egyeske goto end :ketto echo Ketteske goto end :harom echo Harmaska goto end :end echo Viszlat
DOS kötegelt állományok FOR Pl.: FOR {valtozo} IN ({lista}) DO {command} @echo off FOR %%A IN (1 2 3 4 5 ) DO echo %%A
WINDOWS
Windows történet 1985 Windows 1.0 DOS kiegészítő Grafikus felület
Windows történet 1987 Windows 2.0 Átlapoló ablakok Utolsó lemezekre telepíthető verzió
Windows történet 1990 Windows 3.0 VGA felbontás (640x480), 16 szín Monokróm üzemmód is van, XT-n is fut 3D hatású kinézet Beépített segítség Nyomtatómenedzser DOS-os programok ablakban futhatnak
Windows történet 1992 Windows for Workgroups 3.1 Beépített hálózati lehetőségek Telefon chat program Mail levelező program (lokális hálózaton)
Windows történet 1993 Windows NT 3.1 Professzionális felhasználásra OS/2 IBM MS közös fejlesztésből MS kiszállt, pár dolgot áthozott. Felület is OS/2-es lett volna, de végül a Windows 3.x-est kapta Több hálózati szolgáltatás Hordozhatóság (Intel és egyéb CPU-s gépekre is készült) Új megközelítés: rendszer adminisztrátor üzemmódban fut, a különböző programok pedig felhasználói szinten Windows 3.x-el szemben a kernel szabja meg a taszkok futási idejét, el tudja venni a futás jogát (Win 3.x-ben csak az a taszk volt felfüggeszthető amelyik magától átadta a futás jogát)
Windows történet 1993 Windows NT 3.1 Jogokat lehet minden rendszerobjektumhoz definiálni, pl. a file-okhoz NTFS (NT File System) Beépített Unicode használat
Windows történet 1995 Windows 95 16/32 bites rendszer Sok hasznos funkció az NT-ből átkerült DOS még mindig beépítve Új felület (de a régi 3.11-es kinézetet is lehetett használni) 255 hosszú file-nevek alapból Plug&Play Hardverek automatikus feltérképezése, szükséges meghajtók telepítése, konfigurálása (döcögösen ment eleinte Plug&Pray ) Megjelent a Kuka, a Start-menü és a Taskbar (tálca) Kis hardverigény (386, 4MB, 50MB HDD)
Windows történet
Windows történet 1996 Windows NT 4.0 Windows 95-ös felület IBM kompatibilis gépeken felül még egy csomó rendszerre elkészült Windows Exchange levelező Boot menedzser (több Win verzió párhuzamosan) Magas rendszerigény (sok RAM, 486-os CPU) Nincs USB, FireWire, Infra támogatás Server (domain, központi beállítások) és Workstation verziók
Windows történet 1998 Windows 98 Egyszerűbb Internetes elérés Internet-integráció (aktív asztal) DVD, USB. Infraport, AGP támogatás Outlook Express Több monitoros működés Start-menü testreszabható, állítható Még mindig DOS-on alapul Játékok platformja (NT-n, 2000-en XP-n egy csomó nem indult el) Sokat fagy (kék halál) FAT32-es filerendszer
Windows történet 2000 Windows 2000 (NT 5) Win95/98 NT keveréknek kellett volna lennie, de ez csak az XP-ben valósul meg Nagyon stabil verzió (Professzionális használatra igen jó MS alternatíva, Szerver) DOS teljesen hiányzik, de régi Win95/98 programok sem futnak rendesen (játékok pl. privát, általános otthoni használatra nem túl jó) Erőgépet igényel Service Pack-ekkel frissen tartja az MS
Windows történet 2000 Windows Me Utolsó DOS-on alapuló Windows verzió Win98 alapú, Win2k kinézetű Kevés új funkció Rendszervisszaállítás
Windows történet 2001 Windows XP Win9x és WinNT/2K széria összeolvasztva Igaziból az NT széria tagja, némi 9x kompatibilitással Új felület: Luna Több alverzió (Home, Pro, Mediacenter, stb..)
Windows történet 2003 Windows 2003 Server XP Server Integrált.NET keretrendsyer Hot Add Memory Erőigényes 2004 Windows XP 64-Bit Edition 64 bites CPU-s gépekre 32-bites programokat is futtat (WOW64 Windows on Windows 64)
Windows történet Windows Vista (Longhorn) 2006 november (végfelhasználók: 2007 január) Új felület: Aero 3D támogatás a felületen Feladatváltásnál előnézet Tálcán előnézet Új Start-menü (alkategóriák, keresés) Beépített sidebar (plusz tálca) Virtuális könyvtárak (téma szerint több módon összefűzve) IE7, OutlookWindows Mail Beépített aktív védelem: Defender (Spyware-ek ellen) Szülői kontroll: idősávokban blokkolhatóak oldalak, programok, letöltések
Windows történet Windows Vista (Longhorn) Readyboost technológia Flash alapú eszközöket ki lehet jelölni rendszergyorsító-táraknak Setup teljesen grafikus Nagy gépigény LASSÚ! Kell-e váltani? 64-bites programok és DX10 támogatáshoz szükségessé válhat
Windows 7 megjelenés: 2009. október 24. Windows 7 ajánlott követelmények Processzor :1 GHz (32 és 64 bites rendszernél is) Memória (RAM): 1 GB Videokártya: DirectX 9.0 képes Grafikus memória: 128 MB (A Windows Aero felülethez) Szabad terület: 16 GB
Windows Családfa
A Midori projekt MinWin kernel 25 MB méretű, 40 MB memóriát igényel (jelenleg! csak a kernel) A rendszer több példányban és párhuzamosan fog futni egy processzoron belül (hypervizor)
Windows fájlstruktúrák NTFS Windows NT Windows 7 exfat
LINUX
Mi a GNU/Linux? A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A Linux elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unixszerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra
GNU, GPL, FSF GNU: GNU's Not Unix (1983, R. Stallman) GPL: General Public License egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet az FSF tervezett a GNU projekt programkódjaihoz A licenc lényege más szabad licencekhez hasonlóan, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon. FSF: Free Software Foundation (1985)
Linus Torvalds - 1969-ben született - 1988 1996: Helsinki Egyetem, informatikai diploma - Elkezdett ismerkedni a MINIX operációs rendszerrel (Andrew S. Tanenbaum) - A MINIX nem felelt meg az igényeinek, saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett
Az első kiadás - 1991. aug. 25.: bejelenti a Linux kernelt a MINIX levelezőlistáján - 0.01-es kiadás szeptemberben került fel az FTP szerverekre - 386-os processzort igényelt - Kezdetben csak IBM PC-n futott - Csak finn billentyűzetet támogatott
A kiadás következményei: - A kódot sokan letöltötték - Külső fejlesztések - Hamarosan közösségi projektté vált - Következmény: - Nagyon gyors fejlődés október: 0.02 december: 0.10
0.11-es verzió - Hibajavítások - Hercules / EGA / VGA monitorokat is támogat - A konzol hangot is ad - Fájlrendszer karbantartó programok (mkfs, fsck, fdisk) - Amerikai, német, francia és finn billentyűzetet is támogat
Miért terjedt ilyen gyorsan? - Commodore: 1994-ben csődöt jelentett - Atari: már nem adott ki új modellt - Apple: ekkoriban gyengélkedett Következmény: Microsoft egyeduralom A linuxban kezdték keresni az alternatívát.
Licenc - A rendszer saját licenc alatt állt, korlátozta az üzleti felhasználást - Ezen változtatni akart Torvalds - 1992. dec.: 0.99-es verzió; GPL licenc (szabadon terjeszthető és módosítható)
Mi is az a linux pontosan? Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztri-búciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagy része ingyenes, de vannak melyekért fizetni kell, amit az adott cégek általában a support-tal indokolnak.
Disztribúció Több ezer linux disztribúció létezik, néhány fontosabb: Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva
Linux parancsok A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok shell parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. A BevInfo Gyakorlaton Windows alól használjuk távoli eléréssel (ssh shell-el), pl. putty programmal.
Általános parancsok passwd jelszó megváltoztatása who bejelentkezett felhasználók w bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév felhasználó adatai last legutóbbi bejelentkezések last grep hallgato a last kimenetét a -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a hallgato szót tartalmazó sorokat
Parancsok súgó, manual man a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val) apropos megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file
Fájlkezelő parancsok cd {könyvtár} : belépés a könyvtárba cd.. : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls a : rejtett állományokat is kilistázza ls l : hosszú formában listáz
Jogosultságok kezelése Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--
Jogosultságok kezelése 2. pl. ls -l parancs után: fájlnév jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja szoveg.txt rw- r-- --- username hallgato... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=execute (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. A harmadik blokk: --- a többiek jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos.
Jogosultságok kezelése 3. Chmod jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli átváltása jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = 4+2+1 = 6 -wx : 011 = 0+2+1 = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r-- --- jogosultságoknak.
A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image GRUB vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje
Könyvtárszerkezet folyt. /dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.) /etc :konfigurációs állományok helye /etc/apt/sources.list -azokat a tárolókat tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek pl.: deb http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu/ intrepid main restricted; deb cdrom:[ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 (20081029.5)]/ intrepid main restricted /etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP
Könyvtárszerkezet folyt. /home a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás) /media /mnt: a csatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD) MOUNT háttértárak csatolására szolgál pl. mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/d /var: itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos