Tehetségpont Debrecenben

Átírás

1 Tehetségpont Debrecenben TÁMOP 3.4.4/B/08/ Kiadja: Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány Tehetségpont Debrecenben Záró Kiadvány

2 Tehetségpont Debrecenben TÁMOP 3.4.4/B/08/ A projekt az Európai Uniótámogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3 TARTALOMJEGYZÉK ALOMJEGYZÉK Áttekintés 3. oldal Mindennapos csapatmunka 9. oldal Kapcsolatok 16. oldal Megvalósított tevékenységek 17. oldal Tevékeny mindennapok 20. oldal T-faktor Te is lehetsz sztár 22. oldal Indikátorok 24. oldal További tervek élet a projekt után 25. oldal Elérhetőségek ROTEKA 27. oldal

4 ÁTTEKINTÉS A Tehetségpont Debrecenben c. projekt keretében között működtettünk tehetségsegítő központot Debrecenben, Európai Uniós finanszírozással. A TÁMOP-3.4.4/B-08/ sz. projekt által biztosított Ft támogatás lehetőséget biztosított arra, hogy közvetlen célcsoportunknak, azaz 50 fő fiatalnak a 12 hónap alatt heti 2-3 alkalommal minőségi tehetségsegítő szolgáltatásokat biztosítsunk. Ezen túl 5 fős pótlistát tartottunk fenn, de mivel lemorzsolódás nem következett be, így szeptemberétől kezdve 55 főre duzzadt a létszám. (Ezen túlmenően 3 fő 18 év feletti fiatallal is foglalkoztunk alkalmanként. Ők mindannyian egy-egy tehetségpontos diák idősebb testvére voltak.) Az összes fiatal hátrányos helyzetű volt, azonban ez a hátrány 40 fő fiatal esetében roma származásából is fakadt, 21 fő azonban ezen túlmenően is rendelkezett a hátrányos helyzetéről-, 14 fő pedig halmozottan hátrányos helyzetről szóló igazolással. A Tehetségpont céljai között szerepelt az esélyegyenlőség biztosítása a roma fiatalok számára. Sajnos országosan és a megyében is egyre inkább megfigyelhető tendencia az etnikai előítéletesség, a cigánysággal szembeni társadalmi feszültség növekedése. Ez sajnos az iskolában tetten érhető mind a diákok, mind a pedagógusok részéről.

5 Bár manapság ez az attitűd valamiért kevésbé kutatott, negatív hatása társadalmi szempontból is számottevő. Sok roma fiatal nem hiszi el, hogy ő bármiben is sikeres lehet. Különösen nem a tanulásban, a közösségi életben. Megfigyelhető továbbá, hogy az olyan családok gyermekei, melyek gondokkal küzdenek, sokszor tudat alatt is önmagukat okolják a fennálló problémás helyzetért, frusztrációjuk könnyen agresszióba vagy regresszióba fordul. A kívülről jövő előítéletek ráadásul nem egyszer dacot, sértettség érzetet, csak azért is mentalitást szülnek súlyosan leszűkítve a szociális kooperáció útjait. Ezt proaktívan leküzdendő intézményünk alapvetése volt, hogy minden gyermek tehetséges az élet valamely területén, valamely részképességében vagy tevékenységében, így programunk arra törekedett, hogy ezeket a területeket felkutassuk, és lehetőséget biztosítsunk a fiatalok számára a siker és az öröm megélésére, a befektetett munka becsületének megtanulására. Preferált területeink voltak a nyelvoktatás, az irodalmi és drámai önkifejező-készségek fejlesztése, valamint az ének, a zene, a tánc és a kézműves tevékenységek. A fiatalok családjainak többsége nem lett volna képes magántanárt fogadni, plusz képességfejlesztő, tanító órákat finanszírozni. Intézményünk lehetőséget biztosított a projekt időszak alatt arra, hogy a fiatalok a sikerélményen túl új közösségi kapcsolato-

6 kat is kialakítsanak, mentálhigiénésen is feltöltődjenek, személyiségük, szocializációjuk és identitásuk fejlődjön. Ez természetszerűen jó esetben visszahat iskolai sikerességükre, kortárs kapcsolataikra is. Két tehetséges fiatal a megérdemelt díját vesz át Módszereink között szerepelt a kiscsoportos és tréning jellegű oktatás, személyes mentorálás. Nagy hangsúlyt kapott a szociális készségek és interakciók fejlesztése, a személyiség-fejlesztés, valamint az értelmes rekreációs tevékenységek, úm. kulturális és sportvetélkedők. A célcsoport összeállításánál igénybe vettük a Debrecen Megyei Megyei

7 Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának és a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat segítségét, véleményét. Igyekeztünk széles társadalmi kapcsolatokat kialakítani, szomorú tény azonban, hogy amint kiderült, hogy intézményünk felvállalja-, sőt kiemelt feladatának tekinti a roma fiatalokkal való foglalkozást, a legtöbb intézmény kapuja automatikusan bezárult előttünk. A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, és több iskola is udvarias határozottsággal vette semmibe megkeresésünket. Nem egyértelmű, hogy riválist vagy ellenséget látva kezdeményezésünkben. Programunk sikerét nagyban elősegítette azonban a Hajdú Tanoda program. A két intézmény szakmailag szinergikusan együttműködött. Egy TP-s és egy Tanodás fiatal közös produkciója

8 A Tehetségsegítő Tanács tagjai szülők és pedagógusok A Tehetségpont szakmai team-je 9 főből állt, ebből 5 fő önkéntes szakember volt. Ezen túl a Tehetségpont önszervező munkájában 15 fő önkéntes fiatal vett részt aktívan. Továbbá több családtag is felajánlotta önkéntes munkáját, így további 15 fő önkéntes kisegítővel gazdálkodhattunk. Ezt a nagy létszámot sikeres toborzó munka előzte meg, melynek keretében lakossági fórumot és sajtótájékoztatót is tartottunk, továbbá több tájékoztató plakátot is kifüggesztettünk intézményekben. 500 példányban megjelenő nyitó kiadványunkat szintén széles körben terjesztettük.

9 Az alábbiakban részletesen, képi dokumentációkkal illusztrálva is mutatjuk be munkánk folyamatát, programunk elért eredményeit, remélve, hogy bevált jó gyakorlataink elterjednek, s hasonló tartalmú programok lebonyolítására bátorítanak másokat is. A befektetett munka igazi gyümölcse azonban nem a sok helyről visszajelzett (intézményektől és szakemberektől kapott) szakmai elismerés, hanem a mosolygó gyermekarcok, fejlődő jellemek, gazdagodó elmék tapasztalata. A családok köszönő szava. Jókedvű kiállítás a zárórendezvényen

10 MINDENNAPOS CSAPATMUNKA A projekt szervezési feladatait a menedzser, Dr. Pávay Tibor látta el. Elvben heti 10 órát dolgozott, de a valóságban sokkal több időt vett igénybe a projekt menedzselése. A zenetanár munka közben Általában is elmondható, hogy az oktatók és az önkéntesek nem egyszer erejükön felül vállaltak feladatokat. A projektmenedzsment részese volt még Csordás Rita pénzügyi vezető is. Az oktatók a következők voltak:

11 - Balogh Mária (magyar nyelv és irodalom, drámapedagógiai személyiségfejlesztés, mentorálás). - Nagy Tóth Wanda (rajz, festés, tűzzománc). - Grecskó Edit (angol nyelv, szabadidőszervezés). - Gyüre Zsuzsa (alkalmanként német nyelv). - Tóth József (zenei és hangszeres oktatás). - Mezei Anita (hip-hop, hastánc és cigánytánc oktatás). - Mátyás Tibor (történelem). - Pávay Tibor (számítástechnika, vívás, sporttevékenységek). Gál Krisztina (egyéni fejlesztés, kommunikácó, mentormunka). - Aba-Horváth István (cigány kultúra és hagyományok; kisegítő mentormunka; esélyegyenlőségi munkatárs). Családi nap a Nagyerdőn, önkéntes kísérőkkel

12 Tánctanítás közben A foglalkozások kezdetben hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton folytak, mivel azonban ez túl nagy leterhelést jelentett a fiataloknak iskola mellett, hamarosan a hétfői és a pénteki nap állandósult. A fiatalok az iskola után jöttek el a Tehetségpontba, melynek helyszíne egyrészt a Debrecen, Csapó u. 58. szám alatti Roteka iroda volt, másrészt a Csap u. 9. szám alatti Roma Közösségi Ház, mely utóbbiban a többi hétköznap délután a Hajdú Tanoda programjai, foglalkozásai folytak. A Tehetségpont legnépszerűbb foglalkozása kétségkívül az élő zenével (szintetizátor, alkalmanként gitár) kísért énektanulás volt.

13 Minket is meglepett, mekkora a fiatalok szereplési vágya, s milyen szívesen teszik próbára magukat akár közönség előtti produkciókkal, akár demo felvételek készítésével. A fiatalok részére éppen ezért T- faktor tehetségkutató versenyt szerveztünk, melyről a rádió, az országos romasajtó, és a helyi televízió is tudósított. Ezután a fiatalok több esetben is fellépési meghívást kaptak önkormányzatoktól, művelődési házaktól, melyeknek lehetőség szerint eleget is tettünk, segítve az utazásukat, ellátásukat. Egyik diákunk a tánctanár profi csapatába is bekerült

14 Népszerű volt továbbá az ingyenes idegennyelv-oktatás igénybevétele, valamint a tánc is. Nagy meglepetésül szolgált nekünk is, hogy volt olyan kifejezetten rossz tanulmányi eredményű és rossz magaviseletű fiatal, aki kivételesen tehetségesnek bizonyult a nyelvtanulásban. (Tanodai ajánlásra került be a tehetségpontba.) Sajnos azonban még az ilyen esetekben sem állíthatjuk, hogy pusztán ez az egy éves program elégséges lett volna ahhoz, hogy ezen megtalált alapra építve hosszú távú változást érjünk el az adott tanuló iskolai sikerességében, pozitív énképépítésében. Ez mindenképp hosszabbtávú projektet igényelne, és szorosabb együttműködést az iskolák és a tehetségpontok között. Mindazonáltal ami tőlünk telt és lehetett, azt megtettük ennek érdekében. (Több Tehetségpontos tanuló fejezte ki szándékát, hogy a projekt lezárta után is kapcsolatban kíván maradni velünk, és eljárni alkalmi foglalkozásainkra.) A kézműves (rajz, tűzzománc) és sportfoglalkozások (pld. vívás, foci), valamint tréningjellegű fejlesztések szintén népszerűek voltak, de inkább alkalmi időtöltést jelentettek sokaknak a tanulási vagy egyéb foglalkozások után. Persze voltak akik komolyabban elmélyedtek ezekben is, szép eredményeket elérve. (A tűzzománc tárgyak pld. kiállításra is kerültek egy debreceni templomban.)

15 A szaktantárgyi foglalkozásokat (a nyelvórákon túl elsősorban történelem, magyar) tapasztalataink szerint a fiatalok elsősorban a tanárok nyitott személyisége, befogadó és megerősítő (empowerment) módszertana látogatták szívesen. A kiscsoportos foglalkozás volt a szokásos oktatási forma, több esetben azonban egyéni mentormunkát is kellett folytatnunk (volt akinél időszakosan, volt akinél állandóan). A szakmai stáb a kezdeti nehézségek (új módszerek, időtábla egyeztetések, felmerült fegyelmezési problémák, fizetési gondok) után emberileg és szakmailag is jól összerázódott. Igyekeztünk a foglalkozások menetét úgy összeállítani, hogy azok erősítsék egymást, vonzóak és nyitott szellemiségűek-, gyermekközpontúak legyenek. Ennek érdekében Tehetségsegítő Tanácsot hoztunk létre, melynek tagjai lettek a tehetségpontban oktató pedagógusok, kisebbségi vezetők, és néhány szülő is. E mellett nagyban törekedtünk az intézményi és családi együttműködések erősítésére, az önszerveződések támogatására is. Az önkéntes fiatalok rengeteg kisegítő munkát végetek el (internetes kutatás, segítség adminisztrációban, szervezésben, a társak motiválásában, szórólapozásban, stb.). A pedagógusok és a felnőtt önkéntesek pedig felvállalták a családokkal és intézményekkel való kapcsolattartást.

16 Szerencsére a Tehetségpont egyik helyszíne (a Csap utcán) egy Roma Közösségi Ház volt. Az itt délelőttönként működő ügyfélszolgálat és annak munkatársai nemcsak a toborzásban voltak segítségünkre (lakossági fórum és sajtótájékoztatók szervezése), hanem a családok hivatali ügyeiben is segédkezni tudtak. A Csapó utcai irodánk szintén fel tudott vállalni hasonló tevékenységet, mivel egy udvarban található a debreceni kisebbségi önkormányzat irodahelyiségével. Itt továbbá az önkormányzati konferenciaterem nagyobb rendezvények (pld. táncverseny, csoportos edzések, gyakorlások) megtartására is lehetőséget biztosított. Drukkolás a másik sikeréért a közösségi siker erős motiváló erő!

17 KAPCSOLATOK Munkánk során kiemelten a Fazekas Mihály Általános Iskola (szakpedagógiai és eszközsegítség), a DebrecenI Cigány Kisebbségi Önkormányzat (konferenciatermi helybiztosítás, toborzás, ügyfélszolgálati munka, szervezési segítség) a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat (toborzás, multiplikáció, hivatali kapcsolatok, szervezési segítség), valamint az Eu-Roma Országos Egyesület által működtetett Hajdú Tanoda (közös szervezésű szinergikus szakmai programok és délelőtti kiegészítő ügyfélszolgálat) váltak fő szakmai partnerünkké. Ezen túl a családokkal való kapcsolattartást önkéntes családlátogatóink segítették elő nagyban. Munkájuk nélkül a pedagógusok és a szülők szinergikus tevékenysége sokkal nehezebb lett volna. Mint már említettük, voltak intézmények, melyek elzárkóztak a szorosabb kapcsolattól. Ezt a helyzetet érdemben kezelni nem tudtuk, így adottságként kellett elfogadnunk, nem akarván a szakmai konfrontáció kiszámíthatatlan útjára lépni. A kapcsolatok között kell szót ejtenünk a legfontosabb kapcsolati formáról: az emberi kapcsolatokról is. Elmondhatjuk, hogy a tanulókkal és a szülőkkel, valamint szakmai segítőkkel, partnerekkel gyümölcsöző, jó kapcsolatokat sikerült kialakítanunk. Munkánk sikerességének ez volt legfőbb biztosítéka és részben hozadéka.

18 MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK Saját tevékenység: 1. Tehetségpont és tehetségsegítő tanács létrehozása, működtetése (negyedéves egyeztetések). 2. Projekt menedzselése (megbízott projektmenedszer által). 3. Projekt pénzügyi adminisztrációja (kiszerződött pénzügyi vezető által). 4. Ügyfélszolgálat, kapcsolattartás (DMJV CKÖ és EROE bevonásával). 5. Projekt szakmai felügyelete (szakmai team segítségével). 6. Esélyegyenlőségi és önkéntes munkatársak bevonása (esélyegyenlőségi munkatárs; 15 fő kortárs önkéntes és 15 fő felnőtt önkéntes). 7. Tehetségsegítő programok szakmai struktúrájának kialakítása (szakmai team és Tehetségsegítő tanács által). 8. Tehetséges fiatalok felkutatása, kiválasztása, programba való bevonása (DMJV CKÖ, HBM CTKÖ, EROE és iskolák bevonásával). 9. Programhoz kapcsolódó eszközök beszerzése (irodai, kézműves, zenei és oktató foglalkozásokhoz a Közösségi Házban nyolc számítógép rendelkezésre állt). 10. Intézményi együttműködés kialakítása (ld. fentebb részletezve). 11. Önszerveződés elősegítése, mentorálás módszerének kialakítása (Két mentor és egy kisegítő mentor bevonásával; 15 fő kortárs segítő és 15 fő felnőtt önkéntes bevonásával). 12. Családlátogatás, pályaorientáció (önkéntesek és tréningek segítségével).

19 13. Marketing, toborzás, eredmények elterjesztése (sajtótájékoztatók, plakátok, lakossági fórumok, sajtónyilvánosság előtt zajló rendezvények, médiahírek és a nyitó-záró kiadvány és C típusú tábla elhelyezése által). 14. Média megjelenés, sajtóközlemény (a multiplikátor hatást az eredmények fentebb vázolt elterjesztésére használtuk fel). 15. Fotódokumentáció készítése a projektről (folyamatosan zajlott; időnként hang és videódokumentáció is készült). 16. Igény és szintfelmérés (bekerüléskor végeztük). 17. Intézményi együttműködések (lásd fentebb részletezve). 18. Tehetségnap, műhelytalálkozóval (T-faktor rendezvény, valamint a zárórendezvény emelkedik ki e téren). 19. Módszertani Szakmai találkozó (a Hajdú Tanoda bevonásával). Külső közreműködők bevonásával: 20. Esélyegyenlőségi terv és koncepció elkészítése (esélyegyenlőségi munkatárs segítségével). 21. Tehetségsegítő programok szakmai megvalósítása (a foglalkozásokat ld. fentebb részletezve). 22. Fejlesztési célok meghatározása (szakmai team, Tehetségsegítő Tanács, kisebbségi önkormányzatok és civil partnerek bevonásával). 23. Tehetségnépszerűsítő rendezvény megtartása Tehetségnap keretében (Tfaktor, ld. lentebb). 24. Közösségfejlesztő, szabadidős programok (sportolás, ének, tánc, kézm.)

20 25. Kommunikációs tréning, önismereti tréning (tréningfoglalkozások keretében). 26. Kulturális tehetséggondozás (kisebbségi önkormányzat bevonásával). 27. Nyitó és záró kiadvány megjelentetése ( példányban). 28. Projekt záró rendezvény (ld. lentebb részletezve). 29. Nyilvánosság tájékoztatása (plakátok, szórólapok, sajtótájékoztatók, lakossági fórumok, sajtónyilvánosság előtt zajló rendezvények, médiahírek és a nyitó-záró kiadvány és C típusú tábla elhelyezése által). Az energiatakarékos világítástechnika tervezett kiépíttetését anyagi okokból nem tudtuk megvalósítani. Ehelyett energiatakarékos égőket és fénycsöveket használtunk lehetőség szerint a projekt ideje alatt. Diákok feladatmegoldás közben

21 TEVÉKENY MINDENNAPOK A Tehetségpont mindennapjai aktívan, dolgosan teltek. Délelőtt többnyire a szülők látogatták a közösségi házat hivatalos ügyeikkel. A kiscsoportos foglalkozásokra délután, az iskolából érkeztek a fiatalok. A fáradtságot leküzdendő először többnyire a számítógépekhez vezetett az útjuk (nyolc darab számítógéppel rendelkezett a közösségi ház), majd perces aklimatizáció után indultak a foglalkozások az órarend szerint. (Ez utóbbit többször meg kellett változtatnunk.) Az órák többnyire 30 percesek voltak. A mozgásos foglalkozásokat leginkább pénteken késő délután tartottuk. Sokszor egy-egy külső rendezvény (jutalom bowling, fagyizás) hétvégén zajlott le. A fiataloknak mindig lehetőséget adtunk, hogy problémáikat megfogalmazzák. E téren elsősorban a két, tréneri munkát is végző magyartanár járt elöl. Az arra nyitottakat folyamatosan buzdítottuk, hogy maguk is kreatív ötletekkel járuljanak hozzá a tehetségpont életéhez. Ennek köszönhetően volt olyan fiú tanuló, aki önmaga szervezett meg egy nyílt techno-break táncversenyt. Egy másik lánytanuló pedig besegített a tanárnak asszisztensként a hastáncoktatásba és önképző kört szervezett, egy harmadik pedig délutáni (hétvégi) nyílt TP-s bulit hozott össze segítségünkkel, DJ-t is biztosítva. Alapelvünk volt, hogy a jól motivált tanulók a tudásért tanulnak, az ellenőrzés és értékelés esetükben csak kísérő eszköz. Így ezen motiváló légkör megteremtésére törekedtünk a pozitív megerősítés módszerét felhasználva.

22 Ezt természetesen modern multimédiás oktatási módszerek bevonása, kiscsoportos és egyéni mentorfoglalkozások, újszerű projekt- és tréningmódszerek egészítették ki. Célunk a tehetség kibontakoztatása volt, nem a szigorú számonkérés-megrovás. Nagy eredményünknek tartjuk azonban, hogy több fiatal otthoni és iskolai magatartása jelentősen javult a külső (és belső) visszajelzések nyomán is. Ebben biztosan szerepe volt a szerzett sikerélményeknek, a tehetségponti közösségszervező munkának (szociális interakciók fejlődése), az elfogadó légkörnek és önismereti- /személyiségfejlődésnek is. Így lehettünk képesek a tanulók meglévő szociokulturális hátrányát (hiszen a család sok esetben nem tud megfelelő támogatást adni az iskolai sikerességhez) mérsékelni. A tanulási és beilleszkedési problémákat kezelni.

23 T-FAKTOR TE IS LEHETSZ SZTÁR! Legnagyobb szabású játékos tehetségnépszerűsítő versenyünket február 14-n, hétfőn délután tartottuk meg. A felkészülést izgalmasabbá teendő kétfős párok indulhattak. Minden párnak minden számban indulni kellett. Az eredményhirdetésnél az összesített eredmény számított. A vetélkedő számai voltak: 1. Szituációs gyakorlat páros előadása rövid szöveges kártya alapján. (Felkészülést segítette: Balogh Mária oktató) 2. Előre elkészített kézműves munka zsűrizése vagy humoros logikai feladatlap megoldása időre, párban! (Felkészülés segítette: Sipos Tamás matektanár, ill. Tóth Wanda kézműves-oktatók). 3. Élőzenés ének-duett vagy tánckoreográfia! Ez volt a főszám, a produkciók dupla pontértékkel bírtak. (Felkészülést segíti: Mezei Anita táncoktató; Tóth József zenész.) A vetélkedő, melyen Tanodás fiatalok is indulhattak, nagy sajtónyilvánosság és érdeklődés mellett zajlott. A zsűriben a Tehetségsegítő Tanács tagjai vettek részt. Összesen 20 pár nevezett (40 fő). A díjak könyvek, fülhallgató és torta voltak az elismerő okleveleken túl. A fiatalok nagyon élvezték, és ezután több kisebb vetélkedőben (történelem verseny márciusban, stb.) is szívesebben vettek részt. Mindenki csak nyertesnek érezhette magát, senki sem távozott valamilyen jutalom, különdíj nélkül. A következő oldalon a rendezvény plakátja látható.

24

25 INDIKÁTOROK CÉL ÉS NEM ÖNCÉL Mint azt már a bevezetőben kifejtettük, a projekt keretében 50 fő hátrányos helyzetű fiatal látogatta folyamatosan programjainkat (mivel lemorzsolódás nem volt, a 80%-os indikátort maradéktalanul teljesítettük.) 15 fő vett részt önszerveződésben (indikátorként vállaltuk), és további 15 fő felnőtt ajánlotta fel segítségét (a tervezett 5 helyett). Az önkéntesek számára étkezési utalványt tudtunk felajánlani, és velük önkéntes szerződést is kötöttünk. Négy szervezettel (fentebb részletezve) alakítottunk ki szorosabb kapcsolatot a tervezett három helyett, és mint jeleztük, további együttműködések kialakítására is törekedtünk, de ennek sikertelensége nem rajtunk múlott. 2 db. C típusú tájékoztató táblát helyeztünk ki, jelen kiadvánnyal együtt két kiadványt jelentetünk meg példányban. Öt sajtócikk jelent meg a Tehetségpontról, 1 televíziós közvetítéssel és egy rádióinterjúval együtt. Két sajtótájékoztatót tartottunk meg, 1 sajtóközleményt adtunk közre szórólapot és plakátot helyeztünk el/szórtunk szét. A szervezés során a szükségletfelmérés keretében 1 közvélemény-kutatást is elvégeztünk. Elmondható, hogy az indikátorokra inkább eszközökként, mintsem célként tekintettünk. El akarván kerülni a papírízű öncélúságot.

26 TOVÁBBI TERVEK ÉLET A PROJEKT UTÁN Életre szóló barátságok? Ki tudja A projektnek ugyan vége lett, de a munka nem fejeződhet be. Ebben elsősorban partnereink és önkénteseink segítségére számítunk. (Több pedagógus is jelezte pld., hogy akár ingyen is tovább tanít, ha kisebb rendszerességgel is.) Tervezzük, hogy továbbra is tartunk foglalkozásokat az érdeklődőbb és tehetségesebb gyerekeknek. A kisebbségi önkormányzat és civil partnereink pedig mindent megtesznek azért, hogy szolgáltatásainkhoz lehetőség szerint anyagi forrásokat is társíthassunk majd. Természetesen ehhez saját forrásteremtő aktivitásunk is elengedhetetlen.

27 Tudjuk ugyanakkor, hogy ez már nem lesz ugyanaz, sem volumenében, sem intenzitásában. Épp ezért szorgalmazzuk a kiíró felé, hogy hasonló extrakurrikuláris civil programok (Tanoda, TP, stb.) folyamatosan üzemelhessenek. Ezen lehetőségek megteremtése azonban a tanácsadáson és igényközvetítésen túl már meghaladja lehetőségünket és kompetenciákat. Vívásoktatás az A.U.L.E. jóvoltából

28 ELÉRHETŐSÉGEK ÉS BEMUTATKOZÁS ROMA TEHETSÉGGONDOZÓ KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Székhely: 4026 Debrecen, Csap utca 9. Telefon: 52/ cím: Honlap: Kuratóriumi elnök: Pávay Tibor A szervezet tevékenységi köre: A Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány 1999 áprilisában alakult. Létrejöttének célja, hogy segítséget nyújtson az emberhez méltó egzisztencia megteremtésében, mindazok számára, akik ezt önerőből segítség nélkül nem képesek felvállalni. Az Alapítvány tanácsadási, oktatási és képzési tevékenységével elő kívánja segíteni a szociálisan rászorult családok életkörülményeinek és életminőségének javítását. Céljainkat civil szervezetekkel, önkormányzati intézményekkel történő közös együttműködéssel kívánjuk elérni. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a roma

29 lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek, életminőségének, a szociális-, munkaerő-piaci és más közszolgáltatásokhoz való hozzájutást kívánjuk segíteni tanácsadással, képzési lehetőségek felkutatásával, képzési programban való részvétel segítésével. Az alapítvány célja különösen a tehetséges roma származású gyermekek, fiatalok és felnőttek felkarolása, tehetségüknek megfelelő nevelése, oktatása, támogatása, a felnövekvő roma értelmiség kiművelésének megalapozása. Amennyiben egyetért céljainkkal, és támogatni kívánja munkánkat, vagy szakmai együttműködést kialakítani velünk, kérem bátran vegye fel velünk a kapcsolatot! Debreceni Tehetségpont

30 ÚMFT iinffovonal i ll: :: nfu@meh.hu