E-tűzvédelem. elektronikus szakmai folyóirat. Tartalom április X. évfolyam 4. szám. A hónap témája. Aktuális

Átírás

1 2018. április X. évfolyam 4. szám E-tűzvédelem elektronikus szakmai folyóirat Tartalom A hónap témája n Virtuális tűzvédelmi szemle szállodában Aktuális n Szállodai tűzesetek megelőzése Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! n Füstszakaszolás 1600 m2-es talajszint alatti garázs területén n Meglévő épület területén kötelező-e a központi leválasztás? n A lakóház padlásterében mekkora távolságokat kell szabadon hagyni a tárolás során?

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: április 5. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Virtuális tűzvédelmi szemle szállodában Időről időre felmerülő téma a hatósági ellenőrzések lefolytatása, illetve az ellenőrzést követő lehetséges szankciók, azok mértéke. Néhány évvel ezelőtt volt már szó tűzvédelmi ellenőrzésekről, illetve ezek lefolytatásáról, azonban néhány év alatt számos jogszabályi háttér módosult, aminek következtében célszerű frissíteni, aktualizálni ezeket a korábbi témákat. A szállodaipar, a turizmus az utóbbi években fejlődő ágazat, ennek megfelelően az igények minél magasabb szinten történő kielégítése érdekében a szállodák fejlesztése, modernizálása folyamatosan zajlik. A szállodákban a hatóság képviselői ezért sok esetben nem vendégként jelennek meg, hanem mint ellenőrzést végzők. A szállodákban kivétel nélkül találhatók tűzjelző berendezések, ezeknek a rendszereknek az üze meltetése sok adminisztrációt követel meg az ott dolgozóktól, ezért fordulhatnak elő jellegzetesnek mondható hibák. Ugyanakkor az elmúlt években megszigorodó jogszabályi környezet miatt, ezeket a hatóság sok esetben nem hiányosság megszüntetésére felszólító levéllel, hanem komoly pénzbírsággal honorálja. Az ellenőrzés kiértesítése a begyakorlott séma alapján működik, az ellenőrzésről alapvetően három módon értesülhet az üzemeltető: előzetesen írásos módon történő értesítés; telefonon egyeztetett időpont; előzetes értesítés nélküli ellenőrzés, ahol a helyszínen közlik a hatóság képviselői. A tűzvédelmi hatóság képviselői az üzemeltetőnek vagy az általa kijelölt személynek (írásbeli vagy telefonon történő meghatalmazás, illetve munkaköri leírásba foglaltak alapján) szolgálati igazolványukat felmutatva közlik jövetelük célját. Ezt követően írásos tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, amelynek megismerését az ügyfél vagy képviselője aláírásával igazol. 2

3 Az ellenőrzés menete két részre bontható és a hatóság dönti el, milyen sorrendben végzi el ezeket. Az ellenőrzés egyrészt a létesítmény dokumentációjának ellenőrzését, másrészt a helyszín bejárását foglalja magában. A két vizsgálat tapasztalatait egy tűzvédelmi ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítik, melyet aláírnak a hatóság részéről, illetve az ellenőrzött létesítmény részéről olyan személy, aki aláírási, illetve nyilatko zati jogosultsággal rendelkezik. Abban az esetben, ha ilyen személy nincs, akkor hatósági tanút alkalmazhat a hatóság, melynek célja, hogy a hatóság által tett megállapításokat és az ellenőrzés jogszerűségét tanúsítsa. A hatóság az ügyféltől jellemzően az alábbi dokumentumokat kéri el: Tűzvédelmi szabályzat; Tűzjelző rendszer karbantartási ja, karbantartási szerződése; Hő- és füstelvezető berendezések karbantartását igazoló dokumentumok; Tűzgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumok; Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat; Villámvédelmi rendszer felülvizsgálati jegyzőkönyve; Tűzoltókészülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása; Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok; Biztonsági világítás ellenőrzési ja; Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány. Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti: 1. A tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező tűzriadó terv nem tartalmazza az 50 főnél nagyobb befogadó képességű önálló rendeltetési egységek, helyiségek kiürítésszámítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt befogadóképességét. 2. A tűzjelző rendszer karbantartási jában az utolsó rendszeres féléves karbantartási bejegyzés augusztusi, a karbantartást végezte: Karban-tArt Kft. (1237 Budapest, Jelző u. 15.). A szálloda a szállodavezető nyilatkozata (Portás Mária, született: Küküllő, anyja neve: Panzió Erzsébet) alapján, a tűzjelző rendszer karbantartására érvényes karbantartási szerződéssel nem rendelkezik. 3. A hő- és füstelvezető rendszer féléves karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. A hő- és füstelvezető rendszer karbantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. Az épületben 20 hő- és füstelvezetést szolgáló ablak található, illetve 5 darab légutánpótlást szolgáló befúvó ventillátor. 4. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását igazoló dokumentumot a helyszínen bemutatni nem tudták. A tűz- és füstgátló nyílászárók időszakos karbantartását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. Az épületben 10 db 1,5 órás tűzállóságú tűzgátló ajtó található. 5. A szállodában 4 db 6 kg-os, 43A 133B teljesítményű ABC porral oltó készüléken nincs kitöltve a felülvizsgálatot igazoló matrica. A tárgyi készülékekről fényképfelvétel készült. Az érintett készülékek gyártási sorszámai: 2011/1234/88-6, 2013/4456/12-3, 2012/9967/46-9, 2010/0011/81-4. Az épületben a többi készülék felülvizsgálata november hónapban történt. 6. A tűzriadó terv gyakoroltatásáról szóló jegyzőkönyvet a helyszínen bemutatni nem tudták. A tűzriadó terv gyakoroltatását hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. 7. Mekk Elek dolgozó (született: Taktabukta, anyja neve: Lakatos Erzsébet) tűzvédelmi szakvizsgája 2009-es keltezésű (bizonyítvány száma: SZV- 1-61/2006., kiadta: Szakvizsgáztassunk Kft.), munkaköri leírása szerint a szálloda karbantartási munkáit végzi, illetve lakatos feladatokat is ellát. A fenti hiányosságok azok, melyek a gyakorlati életben általában előfordulnak. Ezek közül több hatályos jogszabályok alapján bírságolási eljárás megindítását vonja maga után az alábbiak szerint. Az egyes hiányosságok, illetve a hozzájuk tartozó bírságtételek a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó 3

4 szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R) találhatók meg. A R 1. sz. mellékletében felsorolt hiányosságok közül nem mindegyik von maga után azonnali bírságolási kötelezettséget. Az alábbiakban felsorolt hiányosságokhoz tartozó tételeknél külön feltüntetem, hogy az mely kategóriába esik. A fenti példákhoz tartozó jogszabályi szankciók az alábbiak: 1. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza: Ft. (Nem kötelező bírságtétel, azonban a másodszor ugyanannak a hibának a feltárása már magával vonja a bírságolási eljárás megindítását.) 2. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: b) m 2 alapterületű: c) 500 m 2 feletti alapterületű: /rendszer /rendszer /rendszer /rendszer /rendszer /rendszer (Kötelező bírságtétel, azonnali eljárásmegindítást von maga után.) 3. Jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rende letben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá: Ft. (Kötelező bírságtétel, azonnali eljárásmegindítást von maga után.) 4. Itt a jogszabályi hely megegyezik az előző pontban foglaltakkal: Jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amenynyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá: Ft. (Kötelező bírságtétel, azonnali eljárásmegindítást von maga után.) 5. Tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): Ft. (Nem kötelező bírságtétel, azonban a másodszor ugyanannak a hibának a feltárása már magával vonja a bírságolási eljárás megindítását. Ebben az esetben, ha mégis bírságolási eljárás indul meg, akkor számíthatunk, hogy a készülékek száma szorzóként jelenik meg a bírság kiszámítása során, azaz ahány készülékről hiányzik a karbantartás, annyiszor Ft.) Ezzel az esettel többször is lehet találkozni, amikor a felülvizsgáló elsiklik a tűzoltó készülék felülvizsgálatán, illetve elvégzi azt, de nem tölti ki a felülvizsgálatot igazoló címkét. Célszerű a felülvizsgálóval közösen átnézni a készülékeket, hogy mindegyik felülvizsgálatát igazoló matricája kitöltött állapotban legyen. A kitöltetlen felülvizsgáló címke egyenértékű azzal, hogy a készülék nincs felülvizsgálva, ez esetben gondolhatjuk azt, hogy a hatóság megbünteti a gazdálkodó szervezetet készülékenként Ft-os tételt felszámítva. Azonban ebben az esetben a gazdálkodó szervezetnek számlával, megbízási szerződéssel stb. tudnia kell igazolni, hogy a karbantartást végző a helyszínen megjelent és munkalapon (számlán) rögzítette az általa felülvizsgált készülékek számát. 6. Ez a pont önmagában nem bírságtétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletében a 42. ponttal ütköztethető, amely így szól: A tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése: Ft. 7. A hatóságnak ebben az esetben meg kell vizsgálnia, hogy az alkalmazott a cégnél valóban a szakvizsgához kötött munkakört tölti-e be, illetve a munkaköri leírásában szerepel-e ez a tevékenység. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a cég vezetőjét vagy az általa megbízott személyt a hatóság nyilatkozattételre szólítja fel, 4

5 hogy a munkavállaló végez-e szakvizsgára kötelezett tevékenységet, ez az ellenőrzés elején is megtörténhet. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása: Ft. Hogyan kerülhetjük el, hogy a fenti hibákba essünk? Az alábbiakban a fent felsorolt hiányosságokat ütköztetem a megfelelő jogszabályi helyekkel. 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. tv. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.[ ] Jelen esetünkben kereskedelmi szálláshelyről van szó, így tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3. h) pontja szerint a szabályzatnak tartalmaznia kell a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképességet. 2. Használatba venni csak olyan tűzvédelmi berendezést szabad, melynek az üzemeltetője rendelkezik karbantartási szerződéssel. A tűzjelző berendezések karbantartása alapvetően két részre osztható: a) Üzemeltetői karbantartási tevékenység Az üzemeltető által megbízott személy naponta ellenőrzi a rendszer működőképességét, a központ valamennyi állapotjelzőjét, illetve ha hibajelzés történt annak kezeléséről (amennyiben hatáskörébe tartozik, pl. téves riasztás) vagy az üzemeltetőn át gondoskodik a karbantartásért felelős értesítéséről. Havi ellenőrzés során a napi tevékenységen túl ellenőrizni kell az üzemeltetési vezetését (napi bejegyzések), illetve hogy a központ nyomtató egysége rendelkezik-e a működéshez szükséges papírral, nyomtatófestékkel. Háromhavonta átfogóan kell ellenőrizni a rendszert, meg kell vizsgálni, történt-e a létesítményben olyan változás (technológia, logisztika, rendeltetés változása egyes helyiségeknek stb.), kézi jelzésadók hozzáférhetősége, érzékelők érzékelési tartományának megfelelősége (intelligens rendszerek jelzik az érzékelő koszolódásának mértékét), illetve a hangjelzők hatásosságát. b) Szakvizsgával rendelkező személy által végzett karbantartási tevékenység: Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltető legalább hathavonta biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy ellenőrzi a tűzjelző berendezés üzemeltetési feltételeit, értékeli az üzemeltető általi észrevételeket, tesztel zónánként legalább 1 érzékelőt, hangjelzőt, kézi jelzésadót. Ellenőrzi továbbá a rendszer tápforrását, a tűzjelző központ funkcióinak működőképességét (pl. átjelzés, távkijelzők, alközpontok stb.), illetve végrehajtja a gyártó/forgalmazó által előírt karbantartási munkákat. Évente kell biztosítania, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy a féléves felülvizsgálati feladatokon felül ellenőrzi az összes érzékelőt (ezt éves bontásban szétbonthatja a féléves felülvizsgálatokra, tehát 50-50% vagy negyedéves feladatként 25-25%), megvizsgálja az épületen történt változások függvényében, hogy az érzékelők, jelzésadók megfelelően vannak-e elhelyezve, rögzítve. Tűzesetet, illetve téves riasztást követően vizsgálni kell a rendszer működését, téves riasztás esetén pedig, mi volt az a körülmény, ami a téves riasztást kiválthatta. Fontos figyelni a berendezés felülvizsgálatára és amennyiben az üzemeltető azt tapasztalja, hogy a karbantartó nem végzi a feladatát, haladéktalanul fel kell szólítani a rendszer karbantartására, vagy más szolgáltatóhoz kell fordulni, mert ebben az esetben igen súlyos bírságtételekkel kell számolni. 5

6 3. Az OTSZ 18. melléklete alapján: 16 füstelvezető, légpótló szerkezet 3 hónap 6 hónap Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 17 füstelszívó, légpótló ventilátor 3 hónap 6 hónap Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg hő és füst elleni védelem megoldása füstmentesítő ventilátor füstcsappan tyú, zsalu 3 hónap 3 hónap 6 hónap 6 hónap Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 20 füstgátló nyílászáró 3 hónap 6 hónap Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 21 mobil füstkötény 3 hónap 6 hónap Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az üzemeltetői ellenőrzést negyedévente kell végrehajtani, az időszakos felülvizsgálatot (karbantartást) félévente. A karbantartást csak erre vonatkozó tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti, az ellenőrzéseket pedig minden esetben a tűzvédelmi üzemeltetési ban kell dokumentálni. 4. A tűzgátló lezárásokat, nyílászárókat, úgymint tűzgátló (füstgátló) ajtók, ablakok szintén időszakosan ellenőrizni, illetve felülvizsgálni kell. Az ajtók csukódását, szemrevételezését, felirataik épségét havonta az üzemeltetőnek kell ellenőriznie, ennek tényét a ban rögzíti. Ezen nyílászárók karbantartása szintén tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység és félévente kell végrehajtani, amelynek tényét szintén az üzemeltetési ban kell rögzíteni. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet erre vonatkozóan a 18. melléklet 14. sorában rendelkezik. 5. Ez a hiányosság különösebb magyarázatot nem igényel. Ebben az esetben az üzemeltető tudja bizonyítani, hogy a többi készülékkel egy időben a kitöltetlen felülvizsgálati matricával ellátott készülékeket is felülvizsgálták, így a megfelelő jelöléseket a karbantartó céggel pótoltatni kell. Azonban fontos megjegyezni, ha már több mint 3 hónapja történt meg az ellenőrzés és az üzemeltető ezt nem észlelte az üzemeltetői felülvizsgálat során (negyedéves rendszerességgel), akkor annak elvégzése megkérdőjelezhető a hatóság számára. Az üzemeltetői feladatokat az OTSZ az alábbiak szerint fogalmazza meg: 263. (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. (2) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti (1) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt készenléti helyen van-e, b) rögzítése biztonságos-e, c) látható-e, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, e) használata nem ütközik-e akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, 6

7 g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, i) karbantartása esedékes-e, j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e. (2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. (3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. 6. A tűzriadó terv gyakoroltatását évente egyszer végre kell hajtani, ezt a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM. rendelet 4. (4) bekezdésében foglaltak alapján: A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. A tűzriadó terv gyakoroltatása alapvetően abból áll, hogy a létesítményben tűzriasztást kell szimulálni, majd vizsgálni az épületből való biztonságos kimenekítés körülményeit, illetve a dolgozók feladat-megoldó képességét továbbá végrehajtani a tűzriadó tervben foglaltakat. A tűzvédelmi szabályzatban az egyes felelősségi köröket beosztásokhoz kötik. A létesítményben mindenkinek feladatai, kötelességei vannak tűzeset esetén (még a vendégeknek is, hiszen nekik a tüzet haladéktalanul jelezni kell). A tűzriadó terv gyakoroltatása során, feltételezzük, hogy az épületben valahol tűz keletkezik, ezt követően a kézi jelzésadóval vagy hangos Tűz van! felkiáltással riasztjuk az épületben tartózkodókat, a dolgozók megkezdik a felelősségi körükbe tartozó feladatok végrehajtását. Ezek lehetnek például: A recepciós ellenőrzi a tűzjelzés valódiságát, riasztja a tűzoltóságot (átjelzés esetén is, hiszen szükséges az adatok pontosítása), A felszolgálók, szobai személyzet gondoskodnak az egyes szintek kiürítéséről, A karbantartók ellenőrzik a kiürítés megtörténtét, A recepciósok ellenőrzik a létszámot stb. A gyakorlat során a koordináló méri az épület teljes kiürítéséhez szükséges időt, ezzel vizsgálva a kiürítés hatékonyságát. Ezek végeztével a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzítik. Fontos, hogy a létesítmény tűzvédelmével foglalkozó szakember a Tűzriadó Terv gyakoroltatásáról szóló jegyzőkönyvet aláírja és igazolja az abban foglaltakat. 7. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete meghatározza a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakat, munkaköröket. Ezek az alábbiak: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak, bármely időpontban, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 7

8 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. A tűzvédelmi szakvizsgák érvényességi ideje öt év [7. (3) bekezdés]. A felsorolt foglalkozási ágak, munkakörök csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával végezhetők a rendelet 1. (1) bekezdése alapján. A meglévő szakvizsgákból össze kell állítani egy nyilvántartást, így átláthatóbbá téve az érvényességi időket el lehet kerülni, hogy valamelyik szakvizsga lejár, miközben a dolgozót nem küldik el újra vizsgázni. Nagyon fontos, hogy az adott munkakörből tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezni a közvetlen munkahelyi vezetőnek is, ha nem rendelkezik, az ugyanolyan bírságtétel, mintha a munkavállaló nem rendelkezett volna érvényes szakvizsgával. Láthatjuk, hogy egy egyszerűnek tűnő épület mint egy szálloda is rejthet számos hibalehetőséget. A szállodában található fali tűzcsapokra, illetve a területen található föld feletti tűzcsapokra ugyanúgy figyelni kell, a tűzjelző rendszer, illetve a hő- és füstelvezető berendezés sarkalatos pontja a létesítménynek. Több esetben fordul elő, hogy a rendszer valamelyik eleme meghibásodik, ebben az esetben haladéktalanul el kell végeztetni a karbantartást és szükség esetén értesíteni a hatóságot (pl. közvetlen átjelzésnél). Aktuális Szállodai tűzesetek megelőzése A szállodai hatósági ellenőrzések tapasztalatainak figyelembevételével érdemes áttekinteni a hazai és külföldi szállodák tűzvédelmi helyzetét mind az üzemeltetők, mind a vendégek részéről, hiszen mindenki alapvető érdeke, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tartózkodjon egy szálláson. A biztonságot befolyásoló körülmények létesítési és használati csoportra oszthatók. Megvizsgálva a szállodákban keletkezett tűzesetek okait, a tűz terjedését és a tragédiák kialakulását elősegítő körülményeket, az alábbi létesítési és használati sajátosságok figyelhetőek meg: létesítési hiányosságok Tűzszakaszolás hiánya; Csekély tűzállóságú szerkezetek; Légcsatornák elzárhatatlansága; Tűzgátló ajtók hiánya; Tűzjelző rendszer hiánya; Hő- és füstelvezetés hiánya; Biztonsági jelzések hiánya; Zárt lépcsőházak hiánya; Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazása; használati hiányosságok Személyzet hiányos oktatása; Dohányzás a szobában; Meghibásodott tűzjelző rendszer; Tűzgátló ajtók nyitott rögzítése; Vendégek tájékoztatásának hiánya; Tükrök elhelyezése kiürítési útvonalon; Lezárt vészkijáratok; Anyagtárolás kiürítési útvonalon; Befogadóképességnél nagyobb rendezvények megtartása. A fenti hiányosságokból származó káresemények megelőzése érdekében a minimum-követelmények 8

9 meghatározásra kerültek az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ). A tűzvédelmi szabályozás szinte valamennyi fent hiányosságként felmerült körülménnyel kapcsolatban követelményt állapít meg: a szállodai tűzszakaszok megengedett legnagyobb területeire; az épületszerkezetek tűzvédelmi teljesítményére; fali tűzcsapok mennyiségére és teljesítményére; a légcsatornák tűz, illetve füst továbbterjedését kizáró módon történő kialakítására; minden olyan szállodában kötelezővé teszi tűzjelző rendszer létesítését ahol egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított, ezen felül kockázati osztálytól függően beépített oltóberendezést is; hő- és füstelvezetés kötelezettségére lépcsőházak, menekülési útvonalak, talajszint alatti helyiségek területén; biztonsági jelzések elhelyezésére kiürítési útvonalak tűzvédelmi berendezések, eszközök esetén; füstmentes lépcsőházak kialakítására; burkolatok füstfejlesztő képességének korlátozására; a dohányzás tilalmára; a tűzvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatára; a tárolási lehetőségekre, vészkijáratok akadálytalan biztosítására; rendezvények megtartására, kiürítési feltételekre; önműködően csukódó tűzgátló szobaajtókra. A széles körű szabályozást támasztják alá a szállodában felmerülő kockázati tényezők, mint a kevés helyismerettel rendelkező vendégek, az alvó vendégek, illetve a szerteágazó alaprajzú hatalmas épületek. A tűzvédelmi oktatásra és a vendégek tájékoztatását biztosító tűzriadó tervre, annak szobai elhelyezésére, évenkénti gyakoroltatására előírásokat a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény és a tűzvédelmi törvényben (1996. évi XXXI.) és a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határoz meg. Mindössze a kiürítési útvonalakon elhelyezett tükrökkel és a szobákban alkalmazott textíliák éghetőségével kapcsolatban nincsenek kötelező érvényű előírások, ezekkel kapcsolatos biztonság megteremtése a szálloda építőjének, üzemeltetőjének feladata, hogy milyen mértékben korlátozza a folyosókon a megtévesztő módon elhelyezett tükrök alkalmazását és segíti elő a lángmentesített textíliák (függöny, ágynemű, szőnyeg, padlószőnyeg stb.) elterjedését. Fentiek alapján kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy az OTSZ alapján megvalósuló szállodában biztonságban érezheti magát a vendég, amennyiben a használati szabályok is maradéktalanul betartásra kerülnek. Az OTSZ hatályba lépése előtt megvalósult szállodák esetében az átalakítás, felújítás területén az átalakítás, felújítás mértékével arányban kell a jelenleg érvényes előírásokat betartani. Az Európai Unió tagállamai saját hatáskörében határozzák meg többek közt a szállodák kialakításának tűzvédelmi feltételeit. Az Európai Tanács 1986-ban 86/666/EEC számon ajánlást adott ki a szállodák kialakításának tűzvédelmi követelményeiről. Ebben foglalkozik a kiürítési útvonalakkal is, pl. közvetlenül a szabadba vezessenek, folyamatos jelöléssel legyenek ellátva, lépcsőházak számával, épületszerkezetek, padló-, fal-, mennyezetburkolatok tűzállóságával, gépészettel, vészvilágítási rendszerrel, szellőző rendszerrel, tűzoltó készülékkel, fali tűzcsaphálózattal, tűzjelző berendezéssel. Annak ellenére, hogy az ajánlás alkalmazása nem kötelező, az EU-tagállamok mindegyike hazai szabályozásának kialakítása során kiindulási alapnak tekintette, így az ajánlás elemei az OTSZ-ben is megtalálhatók. Az Amerikai Egyesült Államokban is az tapasztalható, hogy nincs látványos különbség a biztonság terén az európai vagy magyarországi szállodákhoz képest. A különbség ugyanis szabad szemmel általában, nem látható. Az Amerikai Egyesült Államokban a Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (NFPA National Fire Protection 9

10 Association) szabályrendszere szerint készülnek a szállodák. Az NFPA szintenkénti tűzszakaszolást ír elő. Ezen belül valamennyi szállodai szoba önálló tűzszakaszt alkot, nincs a sprinkler védelemből kihagyható terület (lépcsőházak sem hagyhatók ki). A tűz továbbterjedésének minimalizálása, a teljes körű sprinklervédelem, a lépcsőházak gyors elérhetősége miatt hőés füstelvezetés kialakítása nem szükséges. Ennek hátránya, hogy kialakulhat a menekülést akadályozó füstréteg, mielőtt a sprinkler rendszer működésbe lépne. A legtöbb áldozattal járó szállodai tűzeset a távol- és közel-keleti, valamint észak afrikai régióban keletkezik (Thaiföld, India, Kína, Fülöp-szigetek, Tunézia és Egyiptom). Ezek a tragikus események nem az európai vagy észak-amerikai szállodalánc tagjaihoz tartozó létesítményekben keletkeznek. Az alábbi felsorolás az utazók figyelmét hivatott felhívni, a biztonsági szempontból történő felkészülésre: 1. a szálloda rendelkezik-e beépített tűzjelző és tűzoltó rendszerrel; 2. vigyenek magukkal zseblámpát; 3. figyelmesen tanulmányozzák át a tűzriadó terv alaprajzát, ha a szobába nem találnak, keressék a folyosón, illetve a recepción; 4. azonosítsák be a lehetőleg kétirányú menekülési lehetőséget a szobánkból; 5. számolják meg, hány ajtó van a szobánk és a vészkijárat között (ez támpont lehet, kiürítés esetén); 6. keressék meg a kézi tűzjelzést adó szerkezetet a szinten; 7. soha ne dohányozzanak az ágyban; 8. ha saját szobában keletkezik a tűz, gyorsan hagyják el, csukják be az ajtaját, jelezzék a tüzet a folyosón kézi jelzésadóval és a recepciót is tájékoztassák; 9. ha a tűz nem saját szobában keletkezik, hagyják el amennyiben biztonságosan megtehető, de a szoba kulcsát (kártyáját) vigyék magunkkal arra az esetre, ha a tűz elzárná később a menekülést és vissza kell térni a szobába; 10. mindig a lépcsőházat használják, soha ne a felvonót, mert a felvonó megállhat a tűzzel érintett szinten is, ezáltal nagyobb veszélybe sodorva, mint amiben korábban volt; 11. ha menekülés közben olyan helyre nyitna be ahova nem látható be, először kézzel ellenőrizni kell az ajtó hőmérsékletét. Csak abban az esetben nyissák ki, ha hidegnek érzik és akkor is lassan, készen arra, hogy gyorsan vissza kell csukni; 12. négykézláb haladva jussanak el a füstöt tartalmazó folyosón a legközelebbi vészkijáratig, mert a legtöbb frissebb levegő a padló közelében van; 13. ha forró a szobaajtó, ne nyissák ki. Helyette vegyék körül vizes törülközővel vagy lepedővel. Zárják el a ventillátort, légkondicionálót, hívják a tűzoltóságot és adják meg nekik helyzetüket; 14. ha a szobában rekedtek, jelöljék meg ablakukat, hogy kívülről könnyen beazonosítható legyen a mentést végzők számára. Mivel nem egységes a szállodák tűzvédelmi felkészültsége, szükséges volt egy Európában egységes minimum megteremtése, mégpedig a legkritikusabb területen, azaz a személyzet és a menedzsment tűzvédelmi képzésében. A FEU (Európai Unió Tűzoltószervezeteinek Föderációja) elindította a SAFEHOTEL projektet, amely egy oktatási csomagot jelent, amiben megismerhetik a helyes és helytelen használati szabályokat a tűz esetén tanúsítandó helyes és helytelen magatartási formákat. Ha a szállodai tartózkodásuk idejének egy töredékét a mindenkit körülvevő tűzvédelmi információk és berendezések megfigyelésére szentelik, nagymértékben biztosíthatják biztonságos hazaérkezésüket. A tengeren közlekedő úszó szállodák területén tűzvédelmi szempontból teljes biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) SOLAS rendszerében (International Conven tion for the Safety of Life at Sea) külön követelményeket állapít meg a tűzvédelem területén, amelyek megegyeznek egy szárazföldi szállodára vonatkozó követelményekkel, sőt annyival szigorúbb is, hogy csak lángmentesített textíliák alkalmazását engedélyezi. Ezen felül kötelező részt venni a hajótársaság által az utazás során szervezett biztonsági, menekü lési gyakorlaton. 10

11 Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Füstszakaszolás 1600 m 2 -es talajszint alatti garázs területén Kérdés A tervezés alatt lévő, 1600 m 2 -es talajszint alatti garázs területén ki kell alakítani füstszakaszolást? Válasz Az OTSZ kimondja, hogy a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha a közlekedő, folyosó esetén a menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m 2 -t vagy hosszúsága a 80 métert. A menekülésre számításba vett útvonal a menekülés során a füstszakaszba lépés helyétől a füstszakaszból kilépés helyéig tart. Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszakasz alapterületének mérete legfeljebb 2000 m 2 -re növelhető, ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos nyílásfelületét minden megkezdett 100 m 2 -ként 10%-os arányban növelik vagy számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a számítás eredménye igazolja e rendelet által előírt füstszegény levegőréteg biztosítását. A közlekedői, folyosói szomszédos füstszakaszokat a menekülési útvonal határoló falára előírt tűzvédelmi osztálykövetelménnyel megegyező tűzvédelmi osztályú fallal és abba épített füstgátló ajtóval vagy tűz esetén a padlószintig leengedett, a menekülési irányt metsző elhelyezés esetén menekülést lehetővé tévő mobil füstköténnyel kell elválasztani egymástól. A közlekedőnek nem minősülő helyiségben a szomszédos füstszakaszokat egymástól mobil vagy stabil füstköténnyel kell elválasztani. A füstkötényt helyettesítheti tömör építményszerkezet, ha annak tűzvédelmi osztálya B vagy kedvezőbb és tűzállósági teljesítménye legalább E15. A füstgyűjtő térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhető, létesíthető, ha a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 o C fölé vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinkler berendezéssel védett. A füstszakaszhatáron alkalmazott ajtó legalább Sa C minősítésű legyen közlekedői füstszakasz esetén, beépített vízzel oltó berendezéssel teljeskörűen védett tűzszakaszon belül, míg egyéb esetben Sm C minősítésű legyen. A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a füstgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. A füstkötény idő/hőmérsékletkövetelménye Dx, ahol x megegyezik a füstszakaszt befogadó épület, önálló épületrészben a füstkötényt rögzítő tartószerkezetre előírt tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartamával. Az OTSZ értelmében tehát ki kell alakítani a füstszakaszolást. Meglévő épület területén kötelező-e a központi leválasztás? Kérdés A meglévő épületünk területén nincs kialakítva központi leválasztás. Kötelező-e számunkra annak kialakítása? Válasz Az OTSZ értelmében az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni. Előírja továbbá, hogy a tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen. Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse. 11

12 A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell. Ha a KK és az MK osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültségű rendszer az épületben több szinten áthaladó középfeszültségű kábel biztosítja, akkor az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló helyiségben lekapcsolható legyen, a 1. szinten és a földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra, az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló beren dezésben, tűzszakaszonként, csoportosítva lekapcsolható legyen és a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsolóberendezésben a tűzeseti fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani. A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket az alábbi táblázat szerinti időtartam és a teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák. A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén az előírt működési időtartamig a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll, a tápforrás és a tűz eseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme vagy 138. szerinti kialakítása biztosított, a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított, a tűz eseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított, normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a normál tápforrás kiesésekor a biztonsági tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus és a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű. [138. Nem szükséges a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha a) a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték el vagy b) a tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a 11. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák és az energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a kiesés által érintett fogyasztókkal azonos tűzszakaszban található.] időtartam (perc) Tűzeseti fogyasztó A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK Biztonsági világítás Gépi hő és füstelvezetés és légpótlás Hő és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói Túlnyomásos füstmentesítés Tűzoltó felvonó Tűzoltó rádióerősítő Nincs követelmény Oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja az oltóvízellátás előírt időtartamával megegyező ideig Menekülési felvonó Evakuációs hangosító rendszer Átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés beépített tűzjelző berendezés a XV. fejezet szerint beépített vízzel, habbal oltó berendezés a vonatkozó műszaki követelményben előírt működési időtartamig beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges 15 beépített vízköddel oltó berendezés 30 beépített tűzterjedésgátló berendezés a berendezés tűzvédelmi vizsgálata során megállapított időtartamig 12

13 11. mellékletben foglalt 2. táblázat: tűzeseti fogyasztó biztonsági világítás evakuációs hangosító rendszer megengedett kiesés mértéke NAK, AK, KK osztályú kock. egység egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 1600 m 2 ellátott alapterület MK osztályú kock. egység egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 500 m 2 ellátott alapterület Biztonsági tápforrást kell alkalmazni az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására, létfontosságú rendszerelemek, fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye esetén. A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc, egyéb tűzeseti fogyasztó esetén 90 másodperc. Közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként akkor alkalmazható, ha az egyes tápforrásokat képező betáplálásoknak 120 kv-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk. Tűzeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható. Az OTSZ ezen rendelkezései nem használati, hanem létesítési előírásoknak minősülnek, ahogy a korábbi OTSZ-ek is létesítési előírásként határozták ezt meg. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az épület melyik tűzvédelmi szabályozási környezet hatálya alatt létesült és amennyiben ott elő volt írva a villamos berendezések lekapcsolhatósága, de az nem került kialakításra vagy az azóta eltelt időszakban került megszüntetésre, akkor azt ki kell alakítani. Amennyiben azonban az épület létesítésekor hatályos tűzvédelmi szabályok ezt nem írták elő, akkor azt nem kötelező kialakítani, de természetesen érdemes megfontolni, hiszen a kialakítással tovább javítható az épület tűzvédelmi helyzete. A lakóház padlásterében mekkora távolságokat kell szabadon hagyni a tárolás során? Kérdés A lakóház padlásterében mekkora távolságokat kell szabadon hagyni a tárolás során? Válasz Az OTSZ kimondja, hogy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Összegezve tehát a tárolás során az anyagok egymás közötti, illetve az anyagok és a tetőszerkezet közötti távolságát nem kell vizsgálni, kizárólag a kémény esetében szükséges 1 méteres távolságot tartani. 13

14 Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, vala mint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb MUNKAVÉDELMI képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás A minimum 20 főt foglalkoztató munkáltatóknak már kötelező munkavédelmi képviselő-választást tar tani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb március 4-től léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni MUNKAVÉDELMI képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Szabó-Auguszt Emőke, szeminárium- és konferenciamenedzser a telefonszámon vagy az emoke.auguszt@forum-media.hu címen. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem X. évfolyam, negyedik szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Rácz Eperke HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B TEX 2000 Bt.