A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató,

Átírás

1 A diitális azdasá és társadalom fejlettséét mérő mutató, Orszáprofil Maarorszá Maarorszá összesített e 3 0,41, ezzel a 20. helen áll a 28 uniós taállam sorában. Maarorszá az elmúlt évben lefőképpen az összekapcsoltsá terén tudott előrelépést felmutatni: a vezetékes szélessáv a háztartások 94%ába eljut, 76%uknál pedi na sebesséű a szoláltatás. Emellett az internethasználat arána is kiemelkedően maas. A maarok ebben a tekintetben felülmúlják az uniós átlaot: előszeretettel interneteznek, 80%uk használ közösséi hálózatokat, ami a lenaobb arán az ban. Maarorszá teljesítméne uanakkor átla alatti, ha a diitális közszoláltatásokat (online kormánzati, köziazatási és eészséüi szoláltatásokat) nézzük. Az internetezőknek csak 31%a vesz iénbe rendszeresen ekormánzati 1 A diitális azdasá és társadalom fejlettséét mérő mutató (DESI) e összetett mérőszám, amelet az Európai Bizottsá Tartalmak, Technolóiák és Kommunikációs Hálózatok Főiazatósáa (DG CNECT) dolozott ki, ho felmérje az taállamaiban a diitális azdasá és a diitális társadalom fejlettséének aktuális szintjét. A mutató 5 ténező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat: az összekapcsoltsá, a humán tőke, az internethasználat, a diitális technolóiák interáltsáa és a diitális közszoláltatások alapján. A DESI adatairól és módszertanáról bővebben itt olvashat: 2 A DESI 2015 alapjául szoláló mutatók javarészben a 2014es naptári év adataira (illetve ezek hiánában a leutolsó rendelkezésre álló adatokra) épülnek. 3 A DESI 0 és 1 között osztálozza a fejlettséet. Minél jobb e orszá teljesítméne, az annál közelebb áll az 1hez.

2 szoláltatásokat, a háziorvosoknak pedi mindössze 2,2%a juttatja el elektronikus úton a recepteket a ószerészekhez. A diitális technolóiák interáltsáa terén Maarorszá szintén alulmarad a többséhez képest: a vállalkozásoknak csak 16%a él az elektronikus információcserét biztosító technolóiák lehetőséeivel, 5%a használ felhőalapú szoláltatásokat és 8,9%a van jelen a közösséi médiában, ami az eik lealacsonabb arán az ban. Maarorszá az alacson teljesítménű orszáok 4 csoportjába sorolható, azon belül viszont teljesítméne jobb az átlaosnál. Maarorszá Csoport Hel Eredm ezés én DESI ,41 0,38 0,47 DESI ,37 0,34 0,44 4 Az alacson teljesítménű orszáok csoportjába a DESI 2015 szerint Bulária, Ciprus, Göröorszá, Horvátorszá, Maarorszá, Olaszorszá, Lenelorszá, Szlovénia és Szlovákia tartozik. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 2. / 8. oldal

3 1. Összekapcsoltsá 1. Összekapcsolt sá Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,54 0,45 0,55 DESI ,43 0,39 0,51 Összekapcsoltsá tekintetében Maarorszá teljesítméne éppen az uniós átla alatt marad. Az előző időszakhoz képest ez jelentős előrelépés, ami elsősorban a frekvenciafelosztásban elért haladásnak és a na sebesséű szélessávú szoláltatások terjedésének köszönhető. 1a1 vezetékes szélessávú lefedettsé háztartások %a 1a2 vezetékes szélessáv iénbevétele háztartások %a 1b1 mobil szélessáv iénbevétele 100 lakosra jutó előfizetők száma 1b2 spektrum a rádióspektrum uniós szintű harmonizálása kapcsán előiránzott célérték %a 1c1 NGAlefedettsé az összes háztartás %a 1c2 előfizetések na sebesséű szélessávra a vezetékes szélessávra való előfizetések közül a lealább 30Mbps sebesséű szélessávra előfizetők %a 1d1 vezetékes szélessáv ára a leolcsóbb önálló vezetékes szélessávú internetelőfizetés ára a bruttó személi jövedelem %os aránában Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték % % 94 % 68 % % 76 % 36 % 1,5 % % % % % 14 1,7 % % % % % 18 1,3 % Maarorszáon a háztartások 94%a fér hozzá vezetékes szélessávú szoláltatásokhoz, azaz a lefedettsé hiána szemben az uniós 3%kal 6%os. A na sebesséű szélessávú technolóiák mindazonáltal a háztartások 76%ába jutnak el, ami mehaladja az uniós 62%ot. Maarorszáon éles a versen az xdsl és a kábeles szélessávú platformok között. A na sebesséű szélessáv térhódítása a kábeltechnolóia elterjedtséével maarázható, de a VDSLlefedettsé is növekedésnek indult. Maarorszá kezd felzárkózni a vezetékes szélessávú hozzáférés terjedését tekintve: a DESI 2015 táridőszakában a háztartások 68%a rendelkezett vezetékes szélessávú internetelőfizetéssel, í ez csak kevéssel maradt el a 70%os uniós átlatól. Ami azonban a mobil szélessávú szoláltatások terjedését illeti, Maarorszá az utolsó helen áll. Az elkövetkező években ez várhatóan változni fo, mert a rádióspektrum közelmúltbeli felosztása növekedést indíthat el ezen a fronton. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 3. / 8. oldal

4 2. Humán tőke 2. Humán tőke Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,48 0,42 0,54 DESI ,47 0,38 0,52 A humán tőke (diitális készséek) terén elért 0,48 pontjával Maarorszá a 19. helen áll az uniós taállamok sorában, de az alacson teljesítménű orszáok csoportjának átlaánál jobban teljesít. 2a1 internetfelhasználók a év közötti összes személ %a 2a2 diitális alapkészséek a év közötti összes személ %a 2b1 IKTszakemberek a folalkoztatottak %a 2b2 természettudománi, technolóiai, műszaki és matematikai vézettséű diplomások 1000 főre jutó reáldiplomások száma (20 29 év közöttiek) Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték % % 75 % 54 % 2,7 % 9, % 14 2,7 % 26 9, % 14 2,8 % A maarok 75%a használja, ami mefelel az uniós átlanak, és az előző időszakhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat. Ha a diitális alapkészséek melétét és az IKTszakemberek aránát nézzük, Maarorszá teljesítméne azonban némile elmarad az uniós átlatól. A diitális azdasá kiteljesítéséhez elenedhetetlen, ho kiemelt fielmet kapjon a diitális készséfejlesztés. Maarorszáon más taállamokhoz képest nincs elé természettudománi, technolóiai, műszaki és matematikai vézettséű diplomás. Márpedi ők az üzleti vilában fontos szerepet játszanak a diitális technolóiák nújtotta lehetőséek kiaknázásában. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 4. / 8. oldal

5 3. Internethasználat 3. Internethasználat Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,45 0,38 0,41 DESI ,4 0,33 0,39 Az internetfelhasználók Maarorszáon összesséében számtalan különböző tevékenséet véeznek online, és aránuk mehaladja az uniós átlaot. 3a1 hírek a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3a2 zene, videók és játékok a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3a3 online videotéka (VoD) tvkészülékkel rendelkező háztartások %a 3a4 IPTV tvkészülékkel rendelkező háztartások %a 3b1 videohívások a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3b2 közösséi hálózatok a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3c1 banki tranzakciók a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3c2 online vásárlás a év közöttiek %a, akik az elmúlt évben használták az internetet Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 85 % 47 % 23 % 12 % 52 % 80 % 40 % 42 % 6 83 % % % % 7 37 % 1 78 % % % 9 67 % % % % % 1 58 % % % A maar internetfelhasználók körében a hírolvasás (85%) és a közösséi hálózatok használata (80%) volt a lenépszerűbb online tevékensé a vizsált időszakban. Ami ez utóbbit illeti, a közösséi hálózatokban való részvétel arána a lemaasabb az ban. Az internetet a felhasználók 47%a használja zenehallatásra, filmnézésre va online játékra, 52%a pedi videohívásra. Az előző időszakban tapasztalt fejlődés ellenére Maarorszá mé mindi jóval az uniós átla alatt teljesít az internetes banki tranzakciók és az online vásárlás terén. Az e kereskedelmet is számításba véve ez a kínálati oldalt is érinti, mivel a termékeiket és szoláltatásaikat online értékesítő kkvk arána szintén nem éri el az átlaot. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 5. / 8. oldal

6 4. A diitális technolóiák interáltsáa 4. A diitális technolóiák interáltsáa Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,22 0,27 0,33 DESI ,18 0,23 0,3 A DESI 2015 által elemzett szempontok közül a lerosszabb t Maarorszá a diitális technolóiák üzleti interáltsáa terén érte el (0,22). Az volna a kívánatos, ha a vállalkozások naobb mértékben kihasználnák az online kereskedelemben, a közösséi médiában és a felhőalapú alkalmazásokban rejlő lehetőséeket. 4a1 elektronikus információcsere a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a2 RFID a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a3 közösséi média a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a4 eszámlázás a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a5 felhő a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b1 online kereskedő kkvk a kkvk %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b2 ekereskedelemből származó foralom a kkvk foralmának %a (a főt folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b3 határokon átívelő online kereskedés a kkvk %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 16 % 3,9 % 8,9 % % 16 1,1 % (2011) 23 9,4 % n. a. 5,2 % 5 % 9,8 % 6,9 % 3,9 % % 22 3,8 % % % 23 n. a. 11 % 21 9,6 % 19 5,1 % 25 3,9 % % 24 8,8 % 25 6,5 % Csak akkor beszélhetünk valódi diitális azdasáról, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a diitális technolóiákban rejlő előnökkel és lehetőséekkel efelől azért, ho javuljon hatékonsáuk és termelékenséük, másfelől pedi azért, ho elérjenek a vevőkhöz, és üzleti foralmat bonolítsanak. Maarorszának ehhez mé hosszú utat kell bejárnia. A diitális technolóiák mehonosítása a munkatermelékensénövekedés fontos motorja, ezért ösztönözni kell. Maarorszáon aránaiban naon kevés vállalkozás használ ilen technolóiákat. Ebben a tekintetben í serehajtónak számít az ban: az elektronikus információcserét csak a vállalkozások 16%a, a felhőalapú szoláltatásokat 5%a, a közösséi médiát pedi 8,9%a veszi iénbe. Diitalizálás nélkül a vállalkozások nem DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 6. / 8. oldal

7 tesznek szert olan fokú hatékonsára és termelékensére, amellel me tudnák vetni lábukat a diitális viláazdasá piacán. Az online kereskedelem üzleti szempontból renete lehetőséet tartoat, amit ki kellene tudni használniuk a maar vállalkozásoknak. A kkvk közül naon kevesen értékesítenek online (9,8%). Akik méis, azok elsősorban nem az n belül (uniós taállamokban csak 3,9%uk), és nem számottevő az ebből származó foralmuk (6,9%). DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 7. / 8. oldal

8 5. Diitális közszoláltatások 5. Diitális közszoláltatások Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,27 0,34 0,47 DESI ,31 0,33 0,45 Ez az a terület, ahol Maarorszá a harmadik lerosszabb t érte el. Teljesítméne a csoportján belül is jóval átla alatti. 5a1 ekormánzati szoláltatások felhasználói elektronikus űrlapot kitöltő személek %a a év közötti internetfelhasználók körében 5a2 űrlapok automatikus kitöltése (0 és 100 között) 5a3 teljes körű online üintézés (0 és 100 között) 5a4 nílt adatok (0 és 700 között) 5b1 beteadatok cseréje a háziorvosok %a 5b2 erecept a háziorvosok %a Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 31 % % 2,2 % % % n. a % 25 2,2 % % % A közkiadások csökkentésének eik módja, ha a közszoláltatásokat korszerű, hatékon eszközökkel, online kínáljuk a felhasználóknak. Az í elért hatékonsánövekedésnek a vállalkozások, a polárok és a közhivatalok earánt előnét látják. Az online közszoláltatások terén Maarorszáon rendkívül sok mé a tennivaló. Az ek alapján 5 e tekintetben a serehajtók között van az ban. Diitalizálás révén az eészséüi rendszerben kínált szoláltatások hatékonsái foka is namértékben javítható. A maar háziorvosoknak mindössze 12%a oszt me emással beteadatokat elektronikusan, szemben az 36%os átlaával. Uanez érvénes az elektronikus vénekre is: a háziorvosoknak mindössze 2,2%a küldi át elektronikus úton a ószerészeknek a recepteket, ami az Unión belül az eik lerosszabb aránnak számít pontból 19et ért el az űrlapok automatikus kitöltését értékelő mutató alapján (amel azt méri, ho a felhasználók által kitöltendő formanomtatvánokba milen mértékben vannak már eleve beírva a köziazatási rendszerben ismert adatok), valamint 100 pontból 45öt kapott a teljes körű online üintézés mutatója alapján (amel azt méri, ho e adott életeseménhez kapcsolódó hivatali üintézés összes lépését el lehete véezni online a köziazatási rendszerben). DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 8. / 8. oldal