GIMNÁZIUM IV. IGAZGATÓK, TANÁROK

Átírás

1 VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM IV. IGAZGATÓK, TANÁROK MÉLTATÁSAIK BUDAPEST 2006

2 IGAZGATÓK FELSMANN JÓZSEF év BERKES IMRE év HORVÁTH CYRILL Dr év LENKEI LEHEL év HITTRICH JÓZSEF dr ÉV PÉCH ZOLTÁN 1946 február augusztus HITTRICH JÓZSEF dr év JANOVSZKY ANTAL dr év SZILAS LÁSZLÓ 1949 szeptember október PÁLMAI KÁLMÁN év ASZÓDI LÁSZLÓ dr április május WINDISCH ISTVÁN év FISCHER VILMOS dr év CSÁTI JÓZSEF év KEMPELEN IMRE 1970 március szeptember PÁKOZDI ENDRE év FEHÉR MÁRTA év FENYVESI BALÁZSNÉ év SZEBEHLECZKY JUDIT év KERNER ISTVÁNNÉ év GÁLLOS ERZSÉBET KOROMNÉ BECK ZSUZSANNA 2006

3 TANÁROK NÉV METTŐL- ÉVEK SZAKTÁRGYAI MEDDIG Orbán Antal matematika, fizika Bene Alfréd német, rajz Jablonszky János magyar, történelem, földrajz Langer János ének, zene Lengyel Géza magyar, földrajz, történelem Sacher Gusztáv mennyiségtan, ábrázoló mértan Sajóhegyi Frigyes vegytan, természetrajz, földrajz Benyha Ágoston mértan Bockelberg Ernő testnevelés Erődi-Harrach Béla dr magyar, német Keresztesy Sándor testnevelés Tankó János magyar, német, földrajz, történelem Vidéky János rajz, szépírás Wittinghoff Gyula matematika Maure János testnevelés Pugin Leó francia Vasváry Benő történelem, földrajz Bánóczy József dr magyar Éber (Éberling) József matematika, fizika Lojka Hugó matematika, természetrajz Németh József magyar, német Pósa Lajos magyar, német Sebestyén Gyula földrajz, történelem Szikla Gábor matematika, geometria Tölgyi Gyula magyar, francia Turcsányi János matematika, geometria Jónás K. Ödön mértan, mértani rajz Kaszap Antal természetrajz, földrajz Péterfy Jenő dr magyar, német Sonnenschein Gáspár szabadkézi és művészi rajz Teschler György matematika, fizika Gribovszky Jenő földrajz, francia Hoitsy Pál matematika Ring Ármin dr vegytan, természetrajz Ságh József ének, zene

4 Tóbel Ágost magyar, német, földrajz, történelem Asbóth Oszkár magyar, német, francia Bayer József földrajz, történelem Gerhardt Alajos szabadkézi rajz, mértan Lechner Gyula szabadkézi rajz Mendlik Alajos magyar, német, francia Zák R. Rudolf testnevelés Beksits Ignác testnevelés Feszl László szabadkézi rajz, mértan, mértani rajz Mike Imre földrajz, természetrajz Schneider János földrajz, történelem Szathmáry György magyar, német, francia Kiss Ernő János matematika, mértan Könnye Nándor magyar, német, francia Patthy Károly magyar, német Chovancsák István dr francia, földrajz Csizik Gyula mértan, mértani rajz Szenessy Mihály testnevelés Szilasi Móric latin Böhm János művészi és mértani rajz Tergina Gyula földrajz, történelem Hartberger Gusztáv testnevelés Vermes (Wutz) magyar, német Albert dr. Leimeter Sebestyén testnevelés Schmidt Antal matematika, fizika Toborffy Béla természettan, kémia Weninger László magyar, német Gerlóczy Zsigmond dr egészségtan Hegedűs Béla latin Kuzsinszky Bálint dr latin Kleiszner Rezső matematika, mértan Kopp Lajos matematika Lukács László matematika, mértan Novák Sándor magyar, német Meiszner Imre ének, zene Baróti Lajos dr magyar, német, történelem Hofrichter József geometria Mihály József dr magyar, német Balásy Dénes magyar, német

5 Bellaagh László magyar, történelem Finálly Gábor dr latin Ágh Géza földrajz Lukács Ödön magyar, német, történelem Soós Lajos természetrajz, földrajz Szerényi Géza matematika, geometria Szilády Zoltán természetrajz, kémia Borosnyai Károly földrajz Gerő János magyar, német Kubacska András természetrajz, földrajz Újhelyi Sándor testnevelés Berkes Imre latin, matematika, fizika Pruzsinszky Pál dr latin Rapcsányi István magyar, német Somogyi Aladár István földrajz, történelem Tímár Izidor magyar, német Ofenbeck Frigyes magyar, német Somogyi Béla francia Wolf Ágoston latin Birkás Géza dr francia, magyar Juba Adolf dr egészségtan Schafer Illés magyar, német Szabó Viktor dr magyar, német Tattay Ferenc szabadkézi és művészi rajz Glatz Károly dr magyar, német Simai Ödön dr magyar, német Priváry József matematika, fizika Tóth András francia Nyilasi Lajos dr magyar, német, latin Bognár János történelem, földrajz Erődi Ernő ének, zene Toborffy Zoltán dr természettan, kémia Déri Zsigmond matematika, fizika Gragger Róbert dr magyar, német, francia Kerényi (Koren) matematika, fizika Dénes dr. Velledits Lajos magyar, német, francia Dinics Ödön testnevelés Sebesta Ottó matematika, fizika Fillinger Ferenc dr egészségtan Holics Ödön testnevelés Krauter Ferenc magyar, német

6 Lenkei Lehel matematika, geometria testnevelés Tárkányi Jenő matematika, geometria Záborszky Sándor testnevelés Palásti Gyula magyar, latin, történelem Pekár Mihály dr egészségtan Radványi Ferenc dr latin, német Révész Andor német, francia Thienemann Tivadar dr magyar, német Bély Mihály testnevelés Garzó Bertalan szabadkézi és művészi rajz Bajor Károly testnevelés Cseh Lajos földrajz, történelem Osváth Jenő dr egészségtan Glück Károly szabadkézi és művészi rajz Szőcs Elek dr egészségtan Töttösy Béla dr magyar, német, történelem Pédery Gyula testnevelés Péntek Ferenc testnevelés Horváth Ernő matematika, fizika Boros Tibor német, francia Czeizler Richard magyar, német Friedrich Alajos francia, német Harmath Artur ének, zene Honti Rezső német, francia, olasz Kaiblinger Fülöp dr német, francia Kocsisovszky Pál természetrajz, földrajz Makray Pál testnevelés Tari Ferenc Imre dr francia, német Vörös Lajos dr földrajz, történelem Szabó Ignác latin Vasskó Béla magyar, német Horváth Endre dr latin, görög Kereszty Jenő ének, zene Nagy Sándor magyar, német Kálmán dr. Párdányi Emil dr egészségtan Zalányi Béla természetrajz, földrajz Bezzegh Antal matematika, fizika Farkas János matematika, fizika

7 Vargha Viktor ének, zene Németh Sándor dr görög, latin, német, francia Schuster József ének, zene Golda János történelem, földrajz Haury István történelem, földrajz Horváth Károly földrajz, természetrajz Sereghy Lajos matematika, fizika Zolnai Béla dr magyar, német, francia Tokaji Nagy Béla dr természetrajz, földrajz Gáspár Albert matematika, fizika Hojnos Rezső dr természetrajz, kémia Nemes Árpád dr történelem, földrajz Péch Zoltán magyar, német Péter Dénes testnevelés Sallay Imre dr egészségtan Bauer Jakab matematika, fizika Jankó Antal matematika, fizika Pálmay Béla történelem, földrajz Vigassy Lajos matematika, ábrázoló geometria Zigány Ferenc matematika, fizika Székely Károly magyar, német Farkas László dr történelem, földrajz Takács Árpád dr történelem, földrajz, gyorsírás Bajári Jákó matematika, fizika Farkasfalvi Imre szabadkézi és művészi rajz Turányi (Turkovich) német, latin, francia Ferenc dr Ardó József francia Horváth Imre dr magyar, német Kis Lajos magyar, német Krampol Károly német, latin Wiesner Frigyes szabadkézi és művészi rajz Bodó Sándor dr egészségtan Kisbán Emil dr magyar, latin Lévai József latin, görög, francia Wágner Róbert testnevelés Mendlik Lajos szabadkézi és műszaki rajz, biológia, ábrázoló mértan Takács Andor testnevelés

8 Várszegi József testnevelés Lőrincz Pál matematika, fizika, Mátay Gábor latin, történelem Szőts János francia Kozák Lajos testnevelés Miklós János természetrajz, földrajz, kémia Kempelen Imre történelem, földrajz Kérey (Szedlák) latin, történelem, orosz Rezső dr. Szaiber József latin, német, francia Uszkay Árpád német, olasz, francia Kollár József magyar, történelem Pallós Ferenc dr német, olasz, orosz Pénzes Antal dr természetrajz, földrajz Kovács Emil dr egészségtan Szarvas Jenő dr egészségtan Virág János latin Halmágyi László dr matematika, fizika Makkos Gábor dr egészségtan Virányi István dr egészségtan Janovszky Antal dr magyar, történelem, latin Kokits Zsigmond matematika, fizika Kun Kuti Márton dr matematika, fizika Paál Ákos szabadkézi és művészi rajz Bartha László testnevelés Csányi Zoltán testnevelés Csatlós János latin, francia Kozma Emil természetrajz, földrajz, kémia Kurdics József magyar, német Pálmai Kálmán magyar, német Péter József ének, zene Stephanides Károlyné angol, francia Török Tivadar szabadkézi és művészi rajz Zsolnay Ágoston ének, zene Ambrózy Gusztáv dr természetrajz, földrajz Stern Frigyesné természetrajz, földrajz Sugár Rezső ének, zene Gáspár László angol, német Grexa Gyula dr földrajz, történelem

9 Márki János dr magyar, angol Rossa Ernő dr ének, zene Óhegyi Ernő matematika, fizika Wágner Lajos német, angol Bellér Béla dr történelem, magyar Bossányi Franciska német, francia, angol Hittrich Józsefné matematika, fizika Lange Nándorné orosz Rákóczy János történelem, latin Sződy Szilárd ének, zene Ander Gabriella román, francia, történelem, orosz Aszódi László dr kémia, biológia, földrajz Bereznai Ferencné orosz, német Dettrich Oszkárné alkotmánytan Hamza Irén magyar, francia Mihály István matematika, fizika Miklóssy Sándorné történelem, földrajz Tichy Aliz matematika, fizika Horányi Károly magyar, latin, orosz Pápaí István dr történelem, latin Papp János dr magyar, latin, görög Vörös József francia, német, orosz Borbély Györgyné matematika, fizika Götz Gusztávné biológia, földrajz Gyulai Károlyné történelem, földrajz Mihály Istvánné matematika, fizika Némedi József testnevelés Póth Istvánné német, orosz, francia Radnai Sámuelné történelem, német, francia Gábor Magdolna Bárány Mihály kémia, fizika Csikay Miklós földrajz, biológia Fekete Józsefné kémia, fizika Tenk Erzsébet Fiala Antal matematika, fizika Lukács Imréné dr magyar, történelem Poppé Béla olasz, francia, spanyol Szabó János testnevelés Tóth Tiborné matematika, fizika Zsille Kálmán matematika, fizika

10 Csus Mirkóné orosz Bihari Jolán Peskó Zoltán ének, zene, biológia Simonkovics Sándorné biológia, kémia Supek Ottóné biológia, földrajz Szakály Károly magyar Kaszás Ferencné történelem, földrajz Mokuler Iván orosz Solcz Gyula történelem Mitrovics Gabriella magyar, orosz Russay Györgyné dr történelem, földrajz, Szokol Klára művészettörténet Raffel Zoltán testnevelés Zagyva Imre ének, zene Békés Tiborné biológia, földrajz Draskovits Pál dr történelem, magyar, filozófia Forró Györgyné dr matematika, fizika Hetényi Katalin Füzér Károly magyar, latin György Endre latin, magyar Kaszás Ferenc matematika, ábrázoló geometria Magyar Béla magyar, történelem Mihályi Bálint magyar, történelem Millisits Sándor földrajz Padányi Alajosné magyar, orosz Sárközy Ilona magyar, történelem Zékány Gyula matematika, fizika Eperjessy Géza dr történelem, latin Horányi János latin, magyar Koltai Géza magyar, latin, orosz Marton Béla orosz Mitnyán Mihályné Fleischer Margit Nagy Ágnes francia, latin Oszkó Gyuláné filozófia Puszta György magyar, német, filozófia Sárosi Józsefné dr orosz, olasz Markovits Zsuzsanna Sulán Béláné dr latin, német, orosz Luzsicza Margit Turi Károly dr magyar, latin Adonyi Zoltánné dr magyar, történelem

11 Barra György dr matematika, fizika Bodnár Istvánné matematika, fizika Bornemissza Nándorné német, francia Buday Györgyné dr biológia, földrajz Csuka Józsefné dr magyar Birkás Veronika Csekeő István matematika, fizika Fehér Tiborné magyar, orosz Görgényi Oszkárné dr kémia, biológia Hathy Erzsébet Horváth Jolán matematika, fizika Bolla Kálmánné történelem Eckhardt István magyar, német, francia, angol Gál Mihályné matematika, fizika Juhász Irén Kiss Istvánné testnevelés Mohás Lívia Mendly Lajos magyar, történelem Sattler Tamásné dr matematika, fizika Bokor Ágnes Szabó Egonné dr testnevelés Szabics Franciska Cziráky József testnevelés Gáspár Béla orosz Lóga Béláné magyar, orosz Székely Zoltánné kémia Fekete László biológia, kémia Parniczky András történelem Varga György orosz Horváth Józsefné matematika, Albrecht Éva Sík Csabáné dráma, magyar, angol Kinszky Judit Turay Istvánné dr biológia, kémia Gulyás Ernőné matematika, fizika, Németh Anna ábrázoló geometria Juhász József matematika, fizika Legény János dr német, francia, latin Merkely Béláné spanyol, olasz Mikler Edit matematika, fizika Mucsányi Viktorné orosz Sándor Györgyné történelem Szirmai Jenő biológia, kémia

12 Fazekas Lászlóné testnevelés Juhász Éva Simkó Miklós orosz Palócz Imréné matematika, fizika Könyves Tóth Eleonóra Fogarasi László dr földrajz, biológia Zeöld Istvánné német, francia Markó Ilona Kovács Zoltán orosz Nagy József spanyol Sárosi Józsefné dr orosz, olasz Viniczei Gáborné ének, zene Géczi Olga Bánki Péterné magyar, orosz Bácskai Zita Bécsy Lászlóné földrajz Módos Ilona Gábos Ildikó matematika, fizika Kozocsa Sándor Nagy Előd szabadkézi és művészi rajz Nógrádi Dezső Radványi Lászlóné matematika, fizika Iványi Éva Szabó Zsolt Balogh Ferenc földrajz, történelem Csics Gyula történelem, orosz Jónás Zoltán ének, zene Kökényesi Jenőné magyar, történelem Pál Aladár kémia Paltesz Mihály orosz, angol Rombay István latin, német Szegedi Eszter angol, orosz Tarpay L-né történelem, spanyol Burró Erzsébet Ulrich György történelem, Litkei Józsefné rajz, művészettörténet Szaszovszky József magyar, német Bogdán Péter spanyol Elekes András olasz Kerner Istvánné matematika, fizika, Gállos Erzsébet technika Kulcsár András matematika, fizika

13 Mohos Sándor magyar, történelem Sági Gyuláné magyar, német Gerczer Irén Sárközy Péterné Tóth Mária Takács Györgyné orosz Trócsányi Zsoltné magyar, könyvtár Mészöly Magda Virág Cecilia orosz, magyar, angol Bakó Mária Jókai Anna magyar Kökényesi Jenőné magyar, történelem Molnár Ferencné dr Bátonyi Erzsébet Orbán Józsefné magyar, latin Botfalussi Magdolna Szini Istvánné biológia, kémia Bakonyi Hajnalka Hulai Ferenc fizika, matematika Kertész István rajz, művészettörténet Kovács Pál fizika Muszka Erzsébet dr könyvtár Németh Klára angol Feles Pál matematika Miklóssy László biológia, kémia Rácz Mihályné matematika Lakatos Zsuzsanna Vantsó Erzsébet matematika Szirmai Jenő kémia, biológia Fekete Józsefné földrajz, biológia Mester Ágnes ének Pignitzkyné testnevelés Lugos Ilona Szalma Béláné biológia, földrajz Szűcs Margit Dobák Mária Fodor Éva ének Kálmán József fizika, matematika Kőmíves György testnevelés Kalovits István testnevelés Musitz Klára testnevelés Nagy Emőke Vodila Éva orosz, latin

14 Zentai Magdolna fizika, matematika Adonyi Zoltánné dr történelem, magyar Almási Jánosné dr fizika, kémia Bodnár Istvánné dr matematika Csuka Józsefné dr bolgár, magyar Fábián Zoltán fizika, matematika Fodor Lajosné dr történelem Gáti Péter latin Merza Márta angol Szokolszky Ágnes történelem Óhegyi Ernő fizika, matematika Varga Andrásné orosz Varga Lajosné dr fizika Wallner Tamásné francia, történelem Zsurka Ágnes Zobóki Mihályné történelem, német Pechan Kornél ének-karvezető Fenyvesi Balázsné dr történelem Ján Edit népművelés, angol Lengyel András ? Szebehleczky Judit latin, történelem, görög Dálnoki Gabriella olasz Pál Tiborné orosz Valló Péter angol Angi Péter fizika, matematika Major Pál, dr matematika Nagy Nándor művészettörténet, rajz Fekésházi Márta angol Sczigel József testnevelés Sörés Anna dr német, francia Sugár Rózsa filozófia, magyar, dráma Suri Károly fizika, kémia Szokolszky Ágnes történelem Gelleyné gyógytestnevelés Dereskei Györgyi Kissné Temesi Viola olasz, magyar Kollárné francia, angol Michelberger Ágnes Pető Jánosné latin, magyar Suri Károly kémia, fizika Vajda Katalin spanyol, magyar Bártfai Ödön történelem, magyar Gyurin Katalin orosz

15 Jung Péterné orosz, német Károly Ildikó fizika, matematika Koren Pálné olasz, történelem Szilágyi Péterné francia, magyar, román Török Julianna magyar, spanyol Zilahi Istvánné fizika, matematika Babus Antal magyar, orosz Gyéressy Balázs biológia, földrajz Jakabb Oszkár földrajz, angol Ján Edit népművészet, angol Koczina Ilona könyvtár, magyar Kövendy Katalin, dr magyar, történelem Molnár Gyuláné angol, magyar Simon Erzsébet történelem, magyar Székely Károly Ákos földrajz, biológia Turjányi Katalin kémia, biológia Bóna Zoltánné történelem, német Borbély Mária kémia, fizika Heizler Ferenc matematika, fizika, technika Kiss Klára Ilona biológia, kémia Major Pál dr ábrázoló geometria, matematika Mátyás Andrea fizika, matematika, informatika Sapsál Júlia biológia, kémia Szabó Eszter magyar, angol Varga Emilia német, történelem Balázs Eszter beszéd Büti Lajosné ének Farkas Bede Katalin angol, spanyol Utassy Ferenc ének Vetési Edit kémia, biológia Berkó György technika, fizika Gondi János technika, matematika Koromné matematika, fizika Beck Zsuzsanna Palkovics Margit földrajz, biológia Sztrapkovics Ildikó magyar, francia Véri Éva, dr magyar Adorján Györgyné könyvtár Bábics Andrea magyar Balázs Tibor ? román, francia Bérczessyné B. Mária művészettörténet, rajz

16 Egedi Sándorné technika, matematika Egyed Istvánné dr német, francia Holló Ilona Dalma angol Keresztúri József történelem, magyar, dráma Laczik Emma Katalin olasz, magyar Páli Judit történelem, magyar Székely István dráma Balázs Tibor francia Donáthné Fazekas Judit testnevelés Fung Emília logopédus Galambosné olasz Sift Beatrix Horváth András latin, magyar Kocsárdi Lászlóné angol Balló Éva Nagyné fizika, matematika Pálmai Piroska Nemesné kémia, biológia Vastag Ágnes Németh László dr filozófia, történelem Valkai Borbála biológia, földrajz Szabó Borbála biológia, földrajz Varga Emília Galasi Zsuzsa olasz Gembik A. Lidija angol Gyéressy Balázs biológia, földrajz Neubauer József technika, matematika, számítástechnika Skara László fizika, matematika Tegyey Ágnes francia Fehér Tiborné magyar, orosz Gyebnár Mária Horváthné Imre Ilona spanyol Jara Martinezné orosz, spanyol Imre Ilona Kiss Edit Éva dr földrajz Novák Géza dráma, magyar Riba Anikó magyar Szlatényi Magdolna történelem Zelcsényi Béláné dr idegenvezetés Benyő Hedvig magyar, angol Bíró Mihály Dávidné magyar, angol

17 Pataki Henriette technika, matematika, számítástechnika Szathmári Tibor Uhriné magyar Babics Ágota dr. Vidovszky György dráma, magyar, filmesztétika Belley Kinga ? orosz, angol Berényi Éva beszéd Bernáth Andrea matematika, technika Ferenci Vera dráma Golecz György német Horváth Gábor biológia, kémia Horváthné filozófia, történelem Garai Katalin Horváth Ildikó Kamody Ágnes ? ének Kovács György technika, fizika, számítástechnika Nagy Miklós dráma Tímár Mátyás ? dráma Turnai Tímea dráma Varga Éva Katalin francia, orosz, latin Z-né Mezei Erzsébet dráma, magyar Veronika Thony Voss angol Antal Krisztina technika, matematika Halmi Zsófia ? Lőrincz Ildikó ? Mezey Judit dr filozófia, magyar Nagy Tibor Ferenc fizika, matematika Pap Gábor dráma, ének Pápai Aranka biológia, kémia Szabó Balázs ? biológia, kémia Tóth Éva német, történelem Varga Károly dr filozófia Belley Kinga angol Forró István magyar, történelem Galli Károly biológia, földrajz Gálffy Kolos francia Halkovics Ágnes ? ének Jarosievitz Beáta, dr fizika Keresztes Ildikó német Roszinszky Éva ének Schiller István, dr technika,

18 Varga Antalné magyar Czeglédi L. Zsoltné francia Fecske Viktória angol Istenes László ? ének Kocsis Gábor ének Körtvélyesi Oszkár ? ének Mészáros Ida német Nagy Ágnes matematika, fizika, informatika Weglárz Bálint testnevelés Balázs Éva matematika, fizika Blénessy Gabriella technika Golden Dániel magyar, dráma Honti Istvánné magyar, történelem Kocsis László Levente filozófia Kolláth László történelem Mezey Gábor testnevelés Zimonyi Zoltán, dr történelem, filozófia Arnold Gabriella Edit ? számítástechnika Deák Szabolcs Csaba számítástechnika Mészáros Zsolt magyar, dráma Mészáros Gabriella francia Gyöngyi Gabriella ? angol Izsák Réka angol Fábián Katalin angol Fehérné Barcs Ágnes matematika, fizika, informatika Hegedűs Zsófia testnevelés, angol Szlaukó Tibor angol Tamás Klára kémia Varga Péter matematika Bálintné angol dr.varga Zsuzsanna Deutsch Zoltán dráma, filozófia Köllő Zoltán matematika Nagy Richárd számítástechnika Nagy Sándor matematika Sió Györgyné matematika Blazsóné angol Ráth Emese Bonyhádi Zsuzsanna informatika Kerekes Tamás informatika Mezey László testnevelés

19 Tamás Beáta matematika, fizika, Turi László földrajz Faragó A. Csaba magyar, dráma Holovits Adrienn magyar Sütő Tünde angol Fodor Katalin angol Geierné Peredy Rita informatika Keleti Katalin testnevelés Medvecki Szilvia magyar Pribay Borbála magyar Bálint Xénia ifjúság és gyermekvédelem Benkő Anita ifjúság és gyermekvédelem Együd Szilvia angol Fürstingerné J. Márta magyar Gyuricza Kata angol Kotekné Szieber Mária matematika, fizika, informatika Pappné G. Judit történelem, német Pásztor Balázs magyar Vass Zoltán testnevelés Vid Zsuzsanna angol Odlerné K. Ildikó angol Sári Zsuzsanna ifjúság és gyermekvédelem Szőnyi L. Gyula magyar, történelem Vörös Adél médiaismeret A névsor összeállítói: Kempelen Imre. Kovács Sándor Péch Zoltán (VMG évkönyve az 1970/71. tanévről) Musztáné Hermán Kata Mendly Lajos Tóthné László Csilla Neubauer József (VMG évkönyve az 1995/96. tanévben) Zana Lászlóné (az utáni változások a személyi adatlapok alapján)

20 TUDÓS TANÁROK - TANÁRTUDÓSOK (Az iskola tanárainak irodalmi munkássága a tankönyvírás és a társadalomtudományok területén, ) A magyar tudományosság alapja és nevelőiskolája a középiskola volt és marad. Az itt folyó oktató-nevelő munka ugyanis annyira harmonikusan illeszkedik az absztrakt tudomány műveléséhez, hogy e szimbiózis logikusan vezet az alapelv felismeréséhez: az taníthat csak mindenkor korszerűen, aki szaktárgyának aktív művelője is. Bizonyára e régen felismert igazság ösztönözte iskolánk egykori tanárait is arra, hogy az átlagosnál nagyobb szakmai. műveltségre törekedjenek és ne csak lépést tartsanak a fejlődéssel, de ók maguk is hozzájáruljanak valamely tudományág továbbfejlesztéséhez. A tankönyvírás a gyakorlati pedagógia és az elvont tudományosság összhangjának próbaköveként tekinthető, és mivel a jó tankönyv sokat elárul szerzőjéről, közvetve iskolájáról is, önként adódik a következtetés: ahol sok a tankönyvíró tanár, az az intézet méltán vindikálhat magának rangot és tiszteletet a tudományos világban is. Iskolánk százéves fennállása alatt számos tankönyvíró pedagógust mondhatott magáénak és egyáltalán nem volt ritka olyan eset sem, amikor egy-egy tanár nemzedékeket,taníthatott saját könyvéből A természettudományi szaktárgyak közül a mértani és matematikai tankönyvek készültek legnagyobb számban. A sort Kiss E. János "Geometriai alaktan"-a nyitja meg a múlt század nyolcvanas éveiből, ezt követi sorrendben Éber (Éberling) József átdolgozása, aki a kor népszerű Lutter Nándor-féle "Geometriá"-ját modernizálta. Kiss tankönyve négy, Éberé nyolc kiadást ért meg. Századunk elején Lenkei Lehel folytatta ezt a hagyományt. Valamennyiük közül az elmúlt évtizedekben működő Vigassy Lajos tekinthető a legkiválóbbnak. Vigassy középiskolai tanári éveiben műegyetemi tanársegéd is volt, így közleményeiben és önálló munkáiban egyszerre tudta érvényesíteni pedagógiai érzékét és tudományos ismereteit. Újabban megjelent könyvei közül említendők a következők: "Síkmértani szerkesztések."(1957), "Geometriai transzformációk." (1963) és legfrissebben: "Projektív geometria." (1970). A kémia "tankönyvek írói között ott találjuk az 1880-as évekből Ring Armint és Toborffy Bélát, valamint századunk első évtizedeiből iskolánk büszkeségét, Toborffy Zoltán egyetemi magántanárt ("Kémia." 1926.). Külön hely illeti meg Saj6helyi Frigyes kétkötetes "Geológiá"-ját, mely egyszerre volt tankönyv és tudo-mányos kézikönyv (1902). Két földrajzíró is volt az egykori tanárok között, Kaszap Antal ("Politikai földrajz." 1878.) és Schneider János, aki Hunfalvy Pál munkatársa volt (1890.). Az irodalmi és nyelvtani tankönyvek nagy száma azt mutatja, hogy ez iskolánk tanárai számára igen kedvelt területnek számított. Erődi-Harrach Béla magyar irodalomtörténetet, verstant és költészettant állított össze, majd olvasókönyvet is adott ki az 1870-es évek végén. Pálmai Kálmán napjainkban szintén számos magyar irodalmi olvasókönyv és segédkönyv szerzője. Gimnáziumi olvasókönyvei től 1964-ig összesen tizenhárom kiadást értek meg. Ezenkívül több kötetet állított össze a Diákkönyvtár c. sorozat részére is, így többek közt a világirodalom époszaiból (1966), német irodalomból (1961) és válogatott kiadást Cervantes "Don Quijote"-jából ( ban két kiadás).

21 2 Az idegen nyelvek területén főleg németből volt gazdag a termés, ez szorosan összefüggött azzal a körülménnyel, hogy iskolánk reáliskola volt. Felsmann József tankönyveiből nemzedékek; hosszú sora tanult. Háromszor átdolgozott német nyelvtana összesen tizenkét kiadást, négykötetes olvasókönyve összesen harminchét kiadást ért meg között. írt ezeken kívül német verstant (1877), valamint kétkötetes stilisztikát és poétikát is ( ). Rajta kívül Weninger László adott ki kereskedelmi német levelező tankönyvet (1901.). Itt említjük meg Szabó Viktor nevét is, aki Heinrich Gusztáv német nyelvtanát dolgozta át 1907-ben. Az újabb időkben két tankönyvíró tanár öregbítette a Vörösmarty Gimnázium jóhírnevét. Radványi Ferenc "Kis német nyelvtan"-t írt, mely között kilencszer jelent meg, utóbb "Rövid német irodalomtörténet"-et is kiadott, ez között két kiadást ért meg. Turányi Ferenc "Rövid német nyelvtan"-ával jelentkezett 1940-ben. Tankönyve nem hivatalos, hanem segédkönyv volt, népszerűsége mégis felülmúlta a kötelezően előírt nyelvtanokét: más iskolák tanfolyamain is szívesen használták. A francia tankönyvek írói közül Tölgyi Gyula (18í7.) a legelső, nagyobb sikerrel követi őt Chovancsák István még a századforduló előtt kiad ott nyelvtanával, mely 1891-tól sokáig használatban volt és összesen tizenegy kiadása jelent meg. Rajtuk. kívül tudományos felkészültséggel írott nyelvtanok szerzői Honti Rezső (1921.) és Németh Sándor (1924). Legnagyobb hírre Birkás Géza francia tankönyvei jutottak: irodalmi olvas6könyvei, stilisztikája és nyelvtana úgyszólván napjainkig használatban voltak. Itt kell megemlíteni, hogy Honti Rezső spanyol nyelvtant is írt ban. Mivel a Vörösmarty Gimnázium 1871-tól fogva szinte hetven éven át reál-iskola volt, kevés hagyománya volt a latin nyelv oktatásának. Amikor azonban megindult az oktatás ezen a téren is, nyomban kiváló szaktudós hívta fel magára a figyelmet Turányi Ferenc személyében. Turányi nem a felesleges teljesség, hanem a gyakorlati igények által megszabott ésszerű válogatás híve volt, több kiadást megért könyveit ezért nem bővítette, hanem ellenkezőleg, igyekezett még jobban tömöríteni. "Kis latin nyelvtan"-ját között kétszer adta ki, "Latin érettségi össze-foglaló" c. kötetét, mely legérettebb munkája, azonban csak egyszer (1944), bár több mint fél évtizedig volt használatban. Más tankönyvek közül a történelmieket említjük első helyen. Az iskola tanárai hagyományosan jó történészek voltak s ez a ritka hagyomány máig sem szakadt meg. A XIX. sz. utolsó harmadában Tankó János tűnt ki termékeny munáságával. Előbb magyar ( ), utóbb világtörténelmet irt ( ). Az általános tanodai színvonalat utolsó tankönyvében szárnyalta túl, amely "Magyarország pragmatikai története" címmel jelent meg (1876.). Tankó mellett Schneider János a századforduló történész tankönyvírója (1885), ezzel eljutunk az 1930-as évekig, ugyanis Farkas László munkássága nem Schneiderhez, hanem in-kább Tankóhoz kapcsolódik. Farkas gazdasági közép-iskolák, "felsőkereskedelmi és kereskedő tanonciskoiák" számára írta nagy erudicióval készült tankönyveit. A felszabadulás után Bellér Béla és Kempelen. Imre taníthatta saját munkáját kötelező tankönyv gyanánt (1957), jeléül annak, hogy a marxista történelemtanítás élvonalában ott vannak a Vörösmarty Gimnázium tanárai is. Bellér különösen termékeny szerző: több kötet magyar történelmet írt a gimnáziumok, mezőgazdasági szakiskolák, a levelező oktatás és a hazai nemzetiségi iskolák számára, melyek között összesen harminc kiadást értek meg. Egyetemes történelem-

22 3 könyve (Hanák Péterrel együtt) között tizenegy kiadásban jelent meg, részben magyar, részben román nyelven. Az iskola tanárainak tankönyvírói termését két egészségtan is gyarapítja. Mindkettő Gerlóczy Zsigmond, az egykori névtelen iskolaorvos, hamarosan hírneves orvos-tanár tollából született meg, 1898-tól tizenhárom kiadást érve meg. Érdekességként említhető, hogy iskolánk tanára, Bódogh János volt a szerzője annak az 1898-ban megjelent gyorsírási tankönyvnek, mely mintegy ötven éven át maradt használatban. A tudományos munka fogalma az elmúlt száz év folyamán erős változáson ment át. Eleinte tudományos értékűnek minősült a tanárvizsgálati dolgozat (ami a mai szakdolgozatnak felelt meg), vagy a bölcsészdoktori disszertáció is, ezért rendszerint ezeket nyújtották be az akkor kötelezően előírt tanári székfoglaló gyanánt, úgynevezett programértekezésként. A századforduló táján már megcsappant e népszerű összefoglalások tudományos becse, a hivatalos szakkritika egyre kevesebbet ítélt közülük tudományos értékűnek. Lassan uralkodóvá vált az a nézet, hogy amely dolgozat "csak" iskolai értesítőben jelenik meg, aligha tartalmaz újat, forrásértékűt. Éppen ezért, mert ez a közfelfogás nagyjában-egészében helyesen bírálta a rohamosan ellaposodó értesítőbeli tanulmányokat, indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy iskolánk tudósítványai és értesítői eme általános hanyatlási tendencia ellenére is tartalmaztak tudományos értékű közleményeket mind a régebbi, mind pedig az újabb időkből. Ebben a fejezetben nemcsak arra leszünk tekintettel, hogy ki mit közölt az iskola kiadványában, hanem azt is számbavesszük, hogy ki milyen szakterületen fejtett ki tudományos munkásságot, miközben iskolánk tanára volt. A pedagógia résztudományai állnak legközelebb a mindennapi gyakorlathoz, érthető, miért éppen a módszertani és didaktikai írások száma a legnagyobb az egész száz év folyamán. Péterfy Jenő két ízben is jelentkezett nevelésügyi problémákkal, előbb a fegyelmezési kérdésekről, utóbb a művészi oktatásról értekezett. Bár írásai elsősorban az iskolai Tudósítvány számára készültek, kivétel nélkül megjelentek később a napisajtóban is. Glatz Károly Péterfy gondolatait folytatta az esztétikai nevelésről írott dolgozatában (1906), egészen új eszméket vet azonban fel egy 1929-es tanulmányában. Itt rámutatva a középiskolai oktatás tananyaga és az ipari munka által támasztott igények mély ellentmondására, határozottan a politechnikai oktatás bevezetését jelöli meg egyedül helyes távlati programnak. A nyelvtanítás módszertani problémáiról Szab6 Viktor és Birkás Géza cikkei érdemelnek említést az évekből, Horvát Cyrill a régi magyar irodalom tanításából mutat be egy módszeres kísérletet 1927-ben. A 30-as, 40-es években Tokaji Nagy Béla és Farkas Lászl6 vetik fel a biológia, illetve a történelemtanítás különböző kérdéseit ( ), Hojnos Rezső a fiatalok serdülőkori problémáival, Bodó Sándor gyermek-pszichológiai vonatkozásokkal foglalkozik ( ). A tanítás problémáinak pedagógiaelméleti kérdéseihez Szabó Györgyné szólt hozzá az as években. A magyar irodalomtörténet élvonalbeli munkásainak egy része akadémikusok, egyetemi tanárok, jónevű szakírók vagy iskolánk tanári testületéből indultak magasba ívelő pályájukra, vagy továbbra is megmaradtak a gimnázium szolgálatában, mint Horváth Cyrill. Bár közülük egyre kevesebben publikáltak az iskola értesítőjében a már bevezetőben elmondott okok miatt, összefoglalásunk szempont-

23 4 jából ez közömbös. A régi magyar irodalom. melynek felső határát a múlt században még a XVII. sz. végén vonták meg, népes tábort vonzott. Ez teljesen érthető, hiszen Toldy Ferenc és Gyulai Pál előadásai elsősorban ezeknek az évszázadoknak problémáit igyekeztek tisztázni. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott természetesen a szakirodalom nagy része is. Aki ebből az időszakból választott magának témát, többé-kevésbé kitaposott úton járhatott. Tematikai időrendben haladva, elsőként Horváth Cyrill filológiai kutatásait kell említeni. Igazgatói évei alatt dolgozott a Régi Magyar Költők Tára I. kötetének új kiadásán, mely 1921-ben Középkori magyar verseink címen jelent meg az Akadémia kiadásában. Horváth ennek a munkájának előmunkálataiból közölt rendkívül fontos cikket az értesítőben "Három középkori magyar versezet" címmel (1915). A nagy visszhangot kiváltó dolgozat kimutatja, hogy az RMKT 1. kötetének szerkesztője, Szilády Áron, tévesen tartotta középkorinak Csáti Demeter "Pannóniai Ének"-ét, a Kis Károly megöléséről szóló fragmentumot és Benczédi Székely István "Világkrónikájá"-ban fennmaradt Mátyás-éneket (valamennyi szerepelt az akkori tankönyvekben). Bár a viták ez utóbbi tárgyában épp napjainkban lángoltak fel ismét, az 1964-es akadémiai Irodalomtörténeti Kézikönyv Horváth Cyrill véleményét fogadja el perdöntőnek. Rendkívül nehéz kérdés megoldását kísérelte meg Horváth, amikor az iskola 1915/16-os, majd később az 1928/29-es értesítőjében a Krisztina-legenda forrásairól értekezett. Három latin alapszövegre vezette vissza a magyar fordítást, tetszetős megoldásának mégis megmaradt az a sebezhető pontja, hogy a magyar legenda 194 esetben még így is eltért az általa adott három alapszövegtől. A bonyolult probléma csak a legújabb időkben mozdult el a megoldás felé, amikor e sorok írója 1970-ben Bánfi Florio római hagyatékából kiadta a firenzei Laurenziana egyik latin kódexének legendaszövegét, mely csekély eltérésekkel azonos a magyar fordítással. Horváth Cyrill irodalomtörténeti tanulmányainak zöme, valamint élete fő műve ("Középkori magyar verseink.") akkor jelent meg, amikor iskolánk igazgatója volt. Ezekben az években érték a legmagasabb kitüntetések is: előbb címzetes egyetemi nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, utóbb a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A magyar középkorkutatás és kodikológia jelentős eredménye fűződik az iskola másik tanárának, Thienemann Tivadar germanista filológusnak nevéhez. Az 1913/14-es értesítőben mindmáig forrásértékűnek maradt közleményben ismertette a Margit-legenda egy nagyon fontos tanulságokat rejtő szentgalleni középfelnémet kéziratát. A reneszánsz- és barokk-kori irodalomnak is megvoltak a szakemberei is-kolánk tanári karában. Itt a részletkérdések boncolgatásán túl összefoglaló mű is született, Kohn Sámuel máig elismert nagyszerű szintézise a magyarországi antitrinitáriusokról, Ballasiról orosz nyelvű füzetben irt méltatást Pálmai Kálmán (1954), Zrínyiről pedig a neves orientalista, Erődi-Harrach Béla közölt forrásfeltáró dolgozatot. A magyar irodalom török elemei azonban nemcsak a Zrínyiászban, hanem Mikes Kelemen leveleskönyvében is érdekelték Erődit, így jött létre 1881-ben magyarázatos iskolai kiadása. Az ellenreformáció íróit Incze Gábor tanár sorozatban jelentette meg, II. Rákóczi Ferenc könyvtárából és a magyar janzenistákról

24 5 Zolnai Béla irt alapvető fontosságú dolgozatokat( ), végül a barokk próza nagy mesteréről, Bethlen Miklósról Vermes (Wutz) Albert értekezett, elsőként vállalkozva az Önéletírás prózastílusának elemzésére. Érdekes írás Kopp Lajos dolgozata az 1892-es értesítőben a régi magyar arithmetikáról. A kor szokásos műfaját művelte Novák Sándor, amikor egybevetette a Szigeti Veszedelmet a Zalán futásával, s hozzá hasonlóan tett Simai Ödön is, aki időszerű könyvecskét adott ki ban Mohács a magyar költészetben címmel. A felvilágosodás és reformkor irodalmának kutatása és népszerűsítése is tekintélyes tért kapott a tanárok szakirodalmi munkásságában. Könnye Nándor azóta is kidolgozatlanul, parlagon heverő témát választott, amikor a francia hatást vizsgálta néhány XVIII. századi íróknál. Pedig a téma fontos, Könnye munkája mivel alapos épp ezért jelentős is. Itteni tanári éveiben dolgozott Révai Miklósról írott monográfiáján Bánóczi József, első fejezete akadémiai jutalmat is kapott 1878). Ez idő tájt jelent meg Péterfy Jenő magyarázatos Bánk bán-kiadása is, mely értékes szövegkiadás, főleg a megvilágosító komentárok miatt. Virág Benedekről Kisbán Emil értekezett (1937), Vörösmarty Mihályról pedig Nyilasi Lajos. Eredetileg középkori irodalomtörténésznek indult Nyilasi, utóbb a XIX. sz. nagy költői Vörösmarty és Petőfi érdekelték leginkább. Az esztétikum, a műelemzés vonzotta, ehhez valóban kétségtelen kvalitásokkal rendelkezett. Mély irodalmi műveltsége, csiszolt értekező stílusa, megbízható kritikai ízlése többre predestinálták, mint amennyire vitte: harminc évi szolgálat után egyszerű gimnáziumi tanárként halt meg 1932-ben. Mellőzésében része lehetett annak az egyébként jelentéktelen epizódnak is, hogy későbbi tankerületi főigazgatójáról korábban szigorú (bár teljes mértékig igazságos) bírálatot mondott az Egyetemes Philológiai Köz!önyben. A felvilágosodás korának jellegzetes témakörét legújabban Pallós Ferenc dolgozta ki bölcsész doktori disszertációjában, az átlagosnál lényegesen alaposabban, színvonalasabban tárgyalva a német nyelvoktatás helyzetét II. József idejében. A XIX. sz. kevés irodalomtörténész szakemberrel, de igen magas színvonalon van képviselve. Péterfy Jenő ezen a téren nemcsak az iskolában, hanem az egész magyar irodalomtudományban utolérhetetlen mester. Kemény Zsigmond regényhőseinek lélektani elemzése a klasszikus értékű esztétikai írások között is a legjobbakhoz tartozik, de méltán sorakozik melléjük a többi tanulmány is Jókai regényeiről, Petőfi verseiről, Bajza, Józsefről és Arany Jánosról. Az irodalom népszerűsítése érdekében vállalt feladatot Nyilasi Lajos, amikor Petőfi-előadást tartott a MÁVAG munkásai előtt (1923). A szövegkiadás és szövegkutatás terén is voltak eredményei iskolánk tanárainak. Baróti Lajos ismeretlen Petőfi verseket tett közzé a Vasárnapi Újságban (1896), Horváth Imre pedig Reviczky Gyula prózai dolgozatai címmel válogatást adott közre a Vajthó-féle Magyar Irodalmi Ritkaságok c. sorozatban (1940). A világirodalom széles skálája átfogja Kelet és Nyugat tarka nyelvterületeit. Erdődi-Harrach Béla perzsából fordított ( ), Péterfy Jenő görög filozófusokat tanulmányozott, bevezetővel, külön kötetben adta közre Platón- és Arisztotelész fordításait, az Egyetemes Irodalomtörténet részére ő írta a görög irodalomtörténetet, mely azonban halála miatt félbemaradt. Finály Gábor Vergiliusból készített szemelvényes kiadást, közben tevékeny munkatársa volt az Ókori Lexikonnak. Tankó János a római társadalom viszonyairól értekezett az értesítőben, Vermes (Wutz) Albert pedig a római oktatásügy vázlatát írta meg néhány frissen megjelent külföldi szakmunka nyomán (1872: -1885). Rövid ideig iskolánk tanára volt a neves

25 6 klasszika-filológus Platón-kutató, Szilasi Vilmos is. A római-kori Magyarország legjelesebb szakértője, Kuzsinszky Bálint régész szintén a tanári testület tagjaként tanított néhány évig, ekkor publikált. számos cikket Pannóniáról, Dáciáról és AquincumróL ( ). A latin-magyar irodalmi kapcsolatok legélénkebben kutatott területét vette számba Janóvszky Antal, összegezve Horatius hatását a magyar költészetre. A modern filológusok közül több szakemberrel képviseli magát a ruszisztika. Tanított iskolánkban az orosz klasszikusok érdemes műfordítója, Szabó Endre, valamint Asbóth Oszkár szlavista nyelvész, aki "Rövid gyakorlati orosz nyelvtan"-t is írt (1888). Tolsztoj műveit két irodalomtörténész is segített megismertetni a magyar olvasóközönséggel: Péterfy Jenő, aki kritikai munkássága során méltatta az orosz regényírás mesterét, és Honti Rezső, kinek monográfja jelent meg Tolsztojról 1922-ben. Jelenleg iskolánkban tanít Kovács Zoltán, több értékes szaktanulmány szerzője. A germanistákat is ismert irodalomtörténészek nevei fémjelzik. Felsmann József középfelnémet kódexkutatásokat végzett, ismertette a Kalocsai-kódexet és több tanulmányban foglalkozott az Országos Széchenyi Könytár középkori német kézirataival is. Gragger Róbert, a zay-ugróci német verses kódexről közölt forrásértékű dolgozatot az iskola 1909/10-es értesítőjében, Thienemann Tivadar a magyar-német medievisztika egyik legismertebb kutatója több évig szintén az iskola tanára volt. Végül itt említjük meg, hogy Radványi Ferenc Lessingről és Schillerről adott ki könyveket az 1900-as évek elején. A romantisztika valójában csak egy jelentős tudóssal büszkélkedhet iskolánk tanári karából, ő azonban vezető egyéniséggé emelkedett: Birkás Géza. Az értesítő lapjain a legfrissebb Racine-kutatásokról számolt be (1913), de iskolán kívüli munkásságával hamarosan elnyerte a budapesti tudományegyetem francia tanszékét. A magyar nyelvészet és nyelvművelés területén Baróti Lajos dolgozata vonja magára a figyelmet a századfordulón. Ebben a sokat vitatott, kétes hitelű pannonhalmi alapító oklevél hitelességéhez szólt hozzá. Rajta kívül Bánóczi József foglalkozott régi magyar írók nyelvével. A nyelvemlékek feldolgozásában Könnye Nándor végzett nagy munkát: csaknem száz szöveget dolgozott fel a Nyelvtörténeti Szótár számára. Ezt a szótárt Simonyi Zsigmond szerkesztette (Szarvas Gábor jelképes részvétele mellett), aki szintén iskolánk tanára volt rövid ideig. Az összehasonlító nyelvtudomány modern alapjait népszerűsítette Erődi-Harrach Béla, amikor az 1873/74-es Tudósítványban terjedelmes cikkében - Vámbéry Árminnal szemben - a Gyarmati- Sajnovics-Budenz által képviselt finnugor rokonság mellett. A nyelvművelés programja is hódított magának híveket a tanári testületben. Ez könnyen érthető, hiszen a nyelvművelés programja szorosan kapcsolódik az iskolai magyar nyelvi oktatás célkitűzéseihez. Különösen Péeh Zoltán munkássága érdemel ebben a vonatkozásban említést a Magyarosan-ban, a Magyar Középiskolában és az Irodalomtörténeti Közleményekben közölt cikkei alapján ( ). A többiek, Horváth Imre, Kis Lajos és mások inkább élőszóval, tanfolyamokon küzdöttek a magyar nyelv tisztaságáért. A történetírás értékes részletkutatásokkal és néhány összefoglaló művel szerepel a tanárok tudományos munkásságának listáján. Ez az egyetlen szakterület, ahol a döntő változás szembeszökő a felszabadulás előtti és utáni produktumokban. A marxizmus-leninizmus eszmei útmutatása felfedte a történelmi események igazi mozgató rugóit és lendületet, kedvet adott újabb és újabb munkára. A régi törté-

26 7 nésznemzedékből Baróti Lajos két kötete jelentős a Szilágyi Sándor által szerkesztett reprezentatív milleniumi Magyar Történelem sorozatban ( ), továbbá Kisbán Emil szintén kétkötetes monográfiája a magyar alapítású Pálos-rendről ( ). Cseh Lajos négy füzetre terjedő világtörténelménél (1927-ig négy kiadás) tartalmasabbak voltak: Farkas László Széchenyi- és Kossuth-kutatásai, gazdaságtörténeti dolgozatai és Vedres Istvánról szóló kismonográfiája (1937). Farkas jó problémaérzékű, nagy munkabírású történész volt, sokoldalú érdeklődése azonban szétforgácsolta energiáját, gimnáziumi igazgatóvá történt kinevezése, majd korán bekövetkezett halála meggátolta őt munkája folytatásában és befejezésében. Imponálóan nagyértékű szakirodalmi munkásságot fejtett ki már eddig is Bellér Béla, akit "a Tanácsköztársaság korának egyik legjobb ismerője"-ként tartanak számon. Valóban, "A Magyar Népköztársaság és Tanácsköztársaság nemzetiségi kultúrpolitikája" és "A Tanácsköztársaság történelemszemléletéről" c. tanulmámányai a téma legjobb feldolgozásai közé tartoznak. De érdemei vannak: Bellérnek régebbi korok kutatása terén is. Mint társszerző nagy terjede1mű fejezetet írt (Ravasz Jánossal és Felkai Lászlóval közösen) a magyar neveléstörténet feudális és kapitalista periódusainak tárgyköréből is (1960). Összefoglalás helyett - befejezésül - csak jelezzük: az itt közölt rövid áttekintés csupán érzékeltetni akarta a Vörösmarty Gimnázium tanárainak szerepét a tankönyvírás és a társadalomtudományok területén, arra már vállalkozni sem mert, hogy ugyanezt a műszaki tudományok relációjában is elvégezze. Pedig csak mindezek után alkothatunk helyes képet magunknak iskolánk igazi szerepéről hazánk kulturális életében. V. Kovács Sándor (1951) PÉTERFY JENŐ EMLÉKEZETE ( ) részletek Péterfy nagyon korán kezdi az önművelést. Azok közé tartozott, kik tudományszomjuktól vezérelve és becsvágytól sarkalva, mint autodidakták bővítik ki s töltik meg tartalommal a közepes tanulók számára kiszabott iskolai kereteket. Már mint gimnazista otthonos volt a német irodalomban. Összevissza olvasott, tanult mindent, de évről-évre fokozódó szenvedéllyel ragaszkodott hegedűjéhez. Az egyre szomorúbb családi élet, az anyagi zavar és nyugtalanság köréből jól esik lelkének a zene szárnyain felemelkedni oda, ahol megszűnik minden diszharmónia.. De lassanként eszmélni kezd; megsejti, hogy a diszharmónia nem a világban van, hanem az ő bensejében. Lelkének világa kettészakadt: az értelem és a kedély világára.. Az egyetemi évek alatt döntő szerep jut Péterfy fejlődésében a filozófiának. Amint a nagy német gondolkodók birodalmában tájékozódik, eszményekért rajongó lelkének egész buzgóságával mélyed el Hegel filozófiájában. Itt ismét magára talál. A lelkiélet dualizmusát törvényerőre emelve találja Hegel elvében: Az ellentmondás minden létnek az alapja.. Hegel erősítette meg idealizmusában, mellyel