Diptera Kétszárnyúak rendje Nematocera Fonalascsápúak v. szúnyogalkatúak alrendje

Átírás

1 1 Diptera Kétszárnyúak rendje Nematocera Fonalascsápúak v. szúnyogalkatúak alrendje Bibionoidea Bársonyszúnyog-alkatúak öregcsaládja Bibionidae Bársonylegyek (~szúnyogok) családja Bibio marci Tavaszi bársonylégy (~szúnyog) Bibio hortulanus Kerti bársonylégy (~szúnyog) Sciaroidea Árnyékszúnyog-alkatúak öregcsaládja Cecidomyiidae Gubacsszúnyogok családja Contarinia medicaginis Lucernabimbó-gubacsszúnyog Contarinia pisi Borsó-gubacsszúnyog (Hüvelyben tartózkodnak a lárvák, gubacsot nem okoz.) Contarinia tritici Citromsárga búza-gubacsszúnyog (pelyvalevelek között citromsárga lárvák) Dasineura napi (régi: D. brassicae) Repcebecő-gubacsszúnyog Monarthropalpus flavus (Diplosis buxi) Puszpángszúnyog Resseliella (Thomasiniana) theobaldi Málnavessző-szúnyog (Nem okoz gubacsot, de ez a súlyosabb kártevő!; a kevésbé jelentős vesszőgubacsokat képez: Lasioptera rubi Málna-gubacsszúnyog) Sitodiplosis mosellana Narancssárga búza-gubacsszúnyog (kalászban narancssárga lárvák) Sciaridae Árnyéklegyek családja Lycoriella modesta Közönséges gyásszúnyog Lycoriella ingenua (solani) Gomba-gyásszúnyog Culicoidea Igazi szúnyog-alkatúak öregcsaládja Culicidae Igazi szúnyogok családja Anopheles maculipennis Foltos maláriaszúnyog Aedes vexans Gyötrő szúnyog Chironomoidea Árvaszúnyog-alkatúak öregcsaládja Chironomidae Árvaszúnyogok családja Chironomus plumosus Tollascsápú árvaszúnyog Cricotopus (Trichocladius) bicinctus Hámozó rizsszúnyog Tipula oleracea Közönséges lószúnyog Tipuloidea Lószúnyog-alkatúak öregcsaládja Tipulidae Lószúnyogok családja

2 2 Brachycera Rövidcsápúak v. légyalkatúak alrendje Orthorrhapha Egyenes bábrésűek hada Chrysops viduatus (pictus) Egyfoltos pőcsik Tabanus bovinus Marhabögöly Tabanidae Bögölyök családja Asilidae Rablólegyek családja Asilus crabroniformis Darázsalakú farkaslégy Cyclorrhapha Kerek bábrésűek hada 1. Divisio: Aschiza Homlokrés nélküliek családsorozata Syrphidae Zengőlegyek családja Syrphinae Valódi zengőlegyek alcsaládja Syrphus ribesii Közönséges zengőlégy Episyrphus balteatus Ékfoltos zengőlégy Milesiinae Vastagcombú zengőlegyek alcsaládja Eumerus strigatus Holdfoltos hagymalégy (kis nárciszlégy) Megaselia halterata Billéres bolhalégy Megaselia nigra Fekete bolhalégy Phoridae Púpos- v. bolhalegyek családja 2. Divisio: Schizophora Homlokréses legyek családsorozata 1. Sectio: Acalyptratae Torpikkely nélküliek osztaga Psilidae Csupaszlegyek családja Chamaepsila rosae Sárgarépalégy Tephritidae (Trypetidae) Fúrólegyek családja Ceratitis capitata Földközitengeri gyümölcslégy (karantén!) Plioreocepta (Platyparea) poeciloptera Spárgalégy Rhagoletis cerasi Cseresznyelégy Rhagoletis cingulata Keleti cseresznyelégy Rhagoletis completa Dió buroklégy Suillia univittata (lurida) Fokhagymalégy Heleomyzidae Tüskésszárnyú legyek

3 3 Drosophilidae Harmatlegyek családja Drosophila melanogaster Közönséges muslica Agromyzidae Aknázólegyek családja Liriomyza (syn: Agromyza, Dizygomyza) cepae Hagyma-aknázólégy Liriomyza trifolii Gerbera-aknázólégy Chloropidae Gabonalegyek családja Oscinella frit Fritlégy Chlorops pumilionis Csíkoshátú búzalégy Meromyza saltatrix Vastagcombú-búzalégy 2. Sectio: Calyptratae Torpikkelyesek osztaga Muscidae Igazilegyek családja Musca domestica Házilégy Stomoxys calcitrans Szuronyos istállólégy Anthomyiidae Viráglegyek családja Delia (Phorbia) antiqua Hagymalégy Delia radicum (Phorbia brassicae) Tavaszi káposztalégy Delia (Phorbia) platura Fésűslábú viráglégy Delia coarctata Ugarlégy Pegomya betae (hyoscyami) Cukorrépalégy Calliphora vicina Kék dongólégy Lucilia caesar Fémzöld döglégy Calliphoridae Fémeslegyek családja Sarcophaga carnaria Kockás húslégy Sarcophagidae Húslegyek családja Tachinidae Fürkészlegyek családja Parasetigena silvestris Gyapjaslepke-fürkészlégy Blepharipa pratensis Gyapjaslepke bábfürkész Dexia rustica Cserebogár fürkészlégy Phasia hemiptera Óriás-poloskafürkész Oestridae Bagócslegyek családja

4 4 Oestrus ovis Juhbagócs Hypoderma bovis Marhabagócs Gasterophilus intestinalis Lóbagócs MUSCIDAE PUPIPARAE BÁBTOJÓ LEGYEK Hippoboscidae Tetűlegyek családja Hippobosca equina Ló-kullancslégy Lipoptena cervi Szarvas-kullancslégy Melophagus ovinus Juhcsimbe Siphonaptera Bolhák rendje Az eddig leírt fajok száma ~ 2000, de 3000-re becsülik a még le nem írtakkal együtt a rendet. Hazánkban 6 család mintegy 80(!) faja él. Három főcsalád (öregcsalád) alkotja a rendet, az (állat)orvosi szempontból fontos fajok a Pulicoidea tagjai, ezen belül is a legjelentősebb család a Pulicidae. 1-8 mm-es, oldalirányból lapított ízeltlábúak, testüket hátrafelé irányuló sörték borítják, a tollazat-szőr közötti könnyebb mozgás érdekében. Szárnyuk nincs, színük a halványsárgától a sötétbarnáig változó. A bonyolult felépítésű szúró-szívó szájszervük [az ajakcsatornán belül 3 tőr (1 pár maxillaris tőr és az epipharinx, ez utóbbi a középső) helyezkedik el] a fej elülső-alsó részén, lefelé irányul. A szemek egyszerű, fényérzékeny pontok, csökevényesek vagy hiányoznak. A három részből (tőíz kocsány - csápbunkó) álló csápok rövidek és a fej két oldalának csápgödrében fekszenek. A legtöbb faj fején, a pofa alsó határán és/vagy az előhát (pronotum) hátulsó részén (néhány faj esetében a háti lemezeken is) hátrafelé irányuló tüskék alkotta, ún. fésű (ctenidium) helyezkedik el, melyek feltehetően a kapaszkodást segítik. Az ivarszervek mellett a fésűk is fontos faji határozóbélyegek. A harmadik pár láb jól fejlett, a többinél hosszabb ugróláb, csak egyéb ugrani képes rovarokkal ellentétben elsősorban bár az is erős nem a comb (femur), hanem a csípő (coxa) fejlődött hatalmasra. A lábfejízek (tarsus) száma 5, ez is mutatja a Diptera renddel való rokonságot. Fejlődésük holometamorfózis (teljes átalakulás). Fejtokkal rendelkező, erősen sertézett lábatlan lárvájuk szerves anyagokkal (pl. a mi elhullajtott hámrétegünkkel), vért tartalmazó bolhaürülékkel, elpusztult adultuszokkal sőt, ragadozóként viselkedve kisebb ízeltlábúakkal is táplálkozhat. Fejlődése végén gubót (kokon) szőve maga köré bábozódik. A fajok többsége (94%) emlősökön, a többi (Ceratophyllus spp.) madarakon élősködik. Gazdafajlagosságuk nem kizárólagos, ezt bizonyítja a macskabolha (Ctenocephalides felis) manapság jellemző emberi vérrel (is) való táplálkozása. Stacioner élősködők, mivel az adultuszok (ha tehetik) állandóan a gazdafajok egyedein tartózkodnak. Köz- és állat-egészségügyi szempontból is igen jelentősek. Nem csak ún. bolhaekcémát (allergiás bőrreakció) okozhatnak, hanem számos veszélyes kórokozó (pestis, tularémia, gümőkór stb.) terjesztésével is felhívják magukra a figyelmet.

5 5 Fontosabb fajok: Pulex irritans emberbolha, Ctenocephalides felis macskabolha, Ctenocephalides canis kutyabolha (mindegyik: Pulicoidea; Pulicidae). Siphonaptera testfelépítése Siphonaptera fejrégió (Ctenocephalides canis) Ctenocephalides felis Pulex irritans (láthatóan hiányzik a ctenidium)