A dolgozat címe: BELVÍZÖBLÖZETEK VÍZHÁZTARTÁSI SZEMLÉLETŰ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A KELETI-FŐCSATORNA MENTÉN

Átírás

1 Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, július 1-3. A dolgozat címe: BELVÍZÖBLÖZETEK VÍZHÁZTARTÁSI SZEMLÉLETŰ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A KELETI-FŐCSATORNA MENTÉN Készítette: BORDÁS CSABA vízrendezési csoportvezető Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 4025 Debrecen, Hatvan u ÖSSZEGZÉS A dolgozat tárgya a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) működési területén fekvő 48/a számú Kadarcs-Karácsonyfoki és a 48/d számú Fürj-éri belvízöblözet Keletifőcsatornától keletre eső vízgyűjtő-fejlesztési koncepciójának megfogalmazása vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával. A mintegy 98 km hosszú Keleti-főcsatorna (KFCS) kettészelte a Hortobágy-főcsatorna keleti vízgyűjtőjét. Ez alapvetően megváltoztatta a Fürj-ér, a Vidi-ér és a Brassó-ér vízgyűjtő területét és lefolyási viszonyait. Mértékadó helyzetben a Fürj-ér befogadója, a Vidi-ér és a Brassó-ér KFCS alatti bújtatói nem képesek elvezetni a keletkező belvizet. Az adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve a megoldást az el nem vezethető belvíztömeg vízgyűjtő területen való tározása jelenti. A fejlesztési koncepció kialakításához részletesen elemeztem a három vízgyűjtő éghajlati, vízrajzi és hidrológiai jellemzőit, domborzatát és talajadottságait. A tározandó belvíztömeg kiszámításához a mértékadó fajlagos vízhozamokat az MI számú műszaki irányelv alapján több különféle módszerrel határoztam meg. A TIVIZIG műszaki dokumentációi, a befogadók, a bújtatók és a meglévő tározók figyelembe vételével a három vízgyűjtő területen 6 db tározó és 2 db medertározó - valamint az üzemeléshez szükséges egyéb létesítmények pl.: szivattyúállások, tiltós műtárgyak, zárótöltések, töltő és ürítő csatornák, stb.- kialakítását terveztem meg. Meghatároztam a tározók üzemrendjét és elkészítettem a tározási görbéket.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK Probléma-elemzés A vízgyűjtő-fejlesztéssel érintett terület bemutatása A terület fekvése, határai Domborzata Belvízrendszerek, belvízöblözetek ismertetése Talajadottságok Öntözésre berendezett területek Éghajlati, vízrajzi és hidrológiai jellemzők Csapadék Talajvíz Csapadékmérő állomások FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Mértékadó vízhozamok meghatározása Becslési elmélet Összegyülekezési elmélet Tapasztalati vízszállítási-érték elmélet Kiválasztott mértékadó fajlagos vízhozamok A tározandó vízmennyiség meghatározása A belvízelvezetés műszaki létesítményeinek bemutatása A meglévő vízilétesítmények bemutatása Tározásra alkalmas területek vizsgálata, kijelölése Tervezett vízilétesítmények bemutatása ÜZEMELÉSI TERV Tározók üzemrendje A Fürj-éri tározók üzemrendje A Vidi-éri tározók üzemrendje A Brassó-éri tározók üzemrendje ÖSSZEFOGLALÁS 23 IRODALOMJEGYZÉK 24 ÁBRAJEGYZÉK 24 TÁBLÁZATJEGYZÉK 24 KÉPJEGYZÉK 24

3 1. E L Ő Z M É N Y E K 1.1. Probléma-elemzés A fejlesztési terület vizei a belvízrendszerek kiépítése előtt a természetes völgyekben, völgyeletekben - Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér, Pece-ér - vonalán vonultak le a Hortobágy vízgyűjtőbe. A Fürj-éri tájegység területén - mely a debreceni löszhát északi völgyelete - az első vízrendezési jellegű beavatkozásokat az 1900-as években kezdték el és körül épültek ki a térség főcsatornái. (Hortobágy, Kadarcs) 1. kép. A fejlesztési terület belvízöblözetei A térség számára jelentős változást hozott a Keleti-főcsatorna (KFCS) közötti kiépítése. A Tiszából Tiszalöknél kiágazó és Bakonszegnél a Kálló-főcsatornába torkolló, mintegy 98 km hoszszú Keleti-főcsatorna átszelte a Hortobágy-főcsatorna nyugati vízgyűjtőjét. Ez alapvetően megváltoztatta a Fürj-ér, a Vidi-ér és a Brassó-ér vízgyűjtő területét, azok befogadói és vízelvezetési viszonyait. A Keleti-főcsatorna, -mely a Brassó-éri és a Vidi-éri bujtatóval már 1943-ban fél-szelvénnyel elkészült- kettévágva a vízgyűjtőt a löszháti és hortobágyi területekre. A nyírségi és a debreceni területekről érkező belvizek csak bújtatókon keresztül juthattak át a főbefogadó Hortobágyba, mivel

4 megvalósításával a térség völgyeleteit észak-déli irányban kettévágták és így az egységes vízgyűjtők egy "vízválasztó vonalat" kaptak. A belvizes csatornák (Vidi-ér, Brassó-ér, Pece-ér) és a Keletifőcsatorna kereszteződésekhez bújtatókat építettek, az akkori méretezési elveknek és igényeknek megfelelő méretben. A Fürj-érből érkező vizeket kizárólag a Keleti-főcsatornába kívánták bevezetni az 1968-ban megépített beeresztő műtárgyon keresztül. A Vidi-ér és a Brassó-ér bújtatóval átvezetésre került a Kadarcs-Karácsonyfoki csatornába. A bújtatók csak a kis és közepes belvízhozamok átvezetését oldották meg, a mértékadó belvízhozamok bevezetését a Keleti-főcsatornába tervezték. A bújtatók úgy épültek meg, hogy a nagyvizek bevezethetőek legyenek a Keleti-főcsatornába ban terv készült a Fürj-ér - Brassó-ér összekötő csatorna megépítésére, mely összegyűjtötte volna a Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér nagyvizeit s egy újonnan építendő 9,8 m 3 /s vízszállítású bújtatón keresztül bevezetésre került volna a Keleti-főcsatorna nyugati oldalán lévő K-V-3 tározóba. Pénzügyi források híján ennek csak töredéke valósult meg a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna megépítésével, mely a Fürj-éren keletkező 1,9 m 3 /s mértékadó vízhozammal szemben csak 1,0 m 3 /s vízhozamot képes elvezetni. Mértékadó helyzetben a Fürj-ér nagyvizeit továbbra is a Keleti-főcsatornába kellene bevezetni. A Balmazújvárosi felszíni vízmű évi átadása után vízbázis-védelmi okok miatt a Fürj-érből a Keleti-főcsatornába történő közvetlen belvízvezetés gyakorlatilag megszűnt. Mértékadó helyzetben az öblözetben jelentős elöntések keletkeznek, a Fürj-ér torkolatánál, a Vidi-éri és Brassó-éri bújtatónál, valamint a csatornákat övező mély fekvésű területeken több száz hektár víz alá kerül. A mezőgazdasági termelők és a tanyatulajdonosok folyamatos panasszal élnek a vízkárok miatt. A Vidi-éren az eredeti elképzelés szerint a mértékadó vízhozamokat a Keleti-főcsatornán keresztül lehetett volna levezetni, de ma már ez - különösen vízminőségi okok miatt - nem járható út. A bújtatót érő belvízterhek csökkentésére tározók épültek a Vidi-ér mentén. A Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna megépítésével a Fürj-éri öblözet kis-, és közepes belvizei átvezetésre kerültek a Vidi-éri bújtató felé, tovább növelve a bújtató terhelését, a bújtató előtti torkolati szakaszon elöntéseket keletkeztetve. Így a mértékadó belvíztömegek elhelyezése miatt további belvíztározók létesítése szükséges. A Brassó-ér Keleti-főcsatornától keletre eső részének ősmeder jellegű völgye, a csatorna nyomvonalának karbantartási hiányosságai eddig lassították a belvizek levonulását, így ritkán került sor a bújtató környékének elöntésére. A csatorna megfelelő karbantartása esetén számítani kell a bújtató gyakoribb túlterhelésére. A belvízkárok elkerülése érdekében gondoskodni kell a Brassó-ér felsőbb szakaszain a csatorna völgyében történő belvízvisszatartásról. Az évi, a és évi belvizes időszak is rámutatott, hogy mértékadó helyzetben a Vidi-éri és a Brassó-éri bújtató nem képes a belvizek károkozás nélküli átvezetésére. Bármely beavatkozás (kotrás, iszaptalanítás, növényzet-eltávolítás) csak növeli a torkolati szakaszok és a bújtatók terhelését, a csatornák mentén elöntések keletkeznek. Megoldásként a Fürj-ér, a Vidi-ér és a Brassó-ér vízgyűjtőjén keletkező belvizek helyben való tározása és késleltetett mederbeli levezetése látszik kézenfekvő megoldásnak A vízgyűjtő-fejlesztéssel érintett terület bemutatása A terület fekvése, határai A fejlesztési terület a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság északkeleti részén helyezkedik el.

5 Északon: Keleten: Délen: Nyugaton: Határai: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határa Hajdú-Bihar megye határa, Téglás községhatár Debrecen, Balmazújváros közigazgatási határa a Keleti-főcsatorna vonala Domborzata A fejlesztési terület jellegzetes síkvidéki terület, a terep magassága 90,00-150,00 m B.f. között változik Belvízrendszerek, belvízöblözetek ismertetése A fejlesztési terület a 48. sz. Keleti-főcsatorna menti belvízrendszerben az alábbi vízgyűjtőkből áll: 48 d 1 Fürj-ér 131,2 km 2 48 a 7 Vidi-ér 70,3 km 2 48 a 8 Vidi-ér 88,7 km 2 Vidi-ér összesen: 233,1 km 2 48 a 9 Vidi-ér 74,1 km 2 48 a 5 Brassó- ér 112,9 km Talajadottságok A területen szikes legelők és kötött talajú szántó területek is találhatók. Jellemző talajok: homok, homokos vályog, vályog, szikes-agyagos vályog Öntözésre berendezett területek A fejlesztési terület mezőgazdaságilag művelt területeiből jelenleg hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. A térség legjelentősebb, legnagyobb összefüggő területtel rendelkező öntözőtelepe a Hajdúnánási a.c. esőztető öntözőtelep, mely a Tedej Zrt. tulajdonában van. A Tedej Zrt., valamint más egyéni gazdálkodók az öntözőtelepen belül hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást Éghajlati, vízrajzi és hidrológiai jellemzők Csapadék A fejlesztési terület 2013-ban érvényes sokévi területi csapadékátlaga: 544,2 mm. (1. táblázat) A hó vastagságának területi átlaga az utóbbi 30 évet figyelembe véve 13 cm. A legnagyobb értékeket - területi átlagban cm-t év februárjában mérték. Hajdúnánáson a 60 cm-t is elérte a hó vastagsága. A hóban tárolt vízkészlet maximális értéke területi átlagban mm volt.

6 1. táblázat. Sokévi havi átlagcsapadékok évben Észlelés helye / hónapok Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúnánás mm mm mm Január 28,1 30,8 27,8 Február 29,1 32,8 27,8 Március 30,8 30,9 28,8 Április 40,6 41,2 41,8 Május 54,5 57,8 56,5 Június 70,6 64,9 69,6 Július 64,5 76,7 75,5 Augusztus 56,3 53,1 54,6 Szeptember 40,4 43,1 41,7 Október 41,8 34,8 33,9 November 45,9 40,7 42,4 December 40 42,6 40,1 Éves összeg: 542,6 549,4 540,5 Éves maximum: 1072,0 (2010.) 926,9 (2010.) 902,9 (2010.) Éves minimum: 297,0 (1961.) 322,6 (1994.) 372,4 (1993.) Talajvíz 2. táblázat. Talajvízszint észlelő kutak adatai a 2013-ban érvényes sokéves átlagos talajvízállással Észlelés helye / adatok Hajdúdorog Hajdúvid Hajdúböszörmény Peremmagasság (mbf.): 106,96 108,88 148,50 Terepszint (mbf.): 106,05 108,60 147,60 Talpmélység (cm): Sokéves átlagos talajvízállás a terepszinttől (cm)

7 Csapadékmérő állomások A fejlesztési területen három csapadékmérő állomás működik (zárójelben az észlelések kezdetének évszáma): Balmazújváros (1890), Hajdúböszörmény (1966), Hajdúnánás (1965). A Balmazújvárosi állomás a TIVIZIG területén működő azon hat meteorológiai állomás egyike, ahol egyéb meteorológiai elemeket is regisztrálnak (pl. hőmérséklet, szélerősség, stb.). 2. F E J L E S Z T É S I K O N C E P C I Ó 2.1. Mértékadó vízhozamok meghatározása A mértékadó fajlagos vízhozamok meghatározása az MI számú műszaki irányelv alapján több különféle módszerrel került meghatározásra. A módszer-eredmények összevetésével és mérlegelésével kerültek kiválasztásra a mértékadó vízhozamok, melyek alapján a levezethető és tározandó vízmennyiségek meghatározása kerültek mindhárom vízgyűjtőre vonatkozóan Becslési elmélet A módszer azon síkvidéki vízgyűjtők esetében használható közvetlenül, amelyeknél a sokévi csapadékösszeg a 600 mm-t nem haladja meg. Ennél nagyobb csapadéknál a kapott eredményt a sokévi csapadékösszeg 600 mm-t meghaladó mértékének arányában növelni kell. 3. táblázat. Becslési elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok

8 Csatorna neve Fürj-ér Vidi-ér Brassó-ér Részvízgyűjtő 48 d 1 48a 7 48a 8 48a 9 48a 5 Területe km 2 131,2 70,3 88,7 74,1 112,9 Talajkategória II. II. II. II. II. Sokévi átlagos talajvízszint a terep alatt m 3,94-4,94 2,98-3,68 11,93-12,20 Fedettség % Beépített terület 1,07 1,03 1,02 1 1,09 Erdőterület ,94 1 Öntözött terület Drénezett terület q 0 (fajlagos belvízhozam F.1. táblázatból) qm (q 0 * módosító tényezők szorzata) l/s*km l/s*km 2 38,52 39,14 37,74 35,72 39, Összegyülekezési elmélet A belvíz összegyülekezési és lefolyási folyamatát kifejező elméleti összegyülekezésekkel a csapadékból kiindulva számítható a fajlagos belvízhozam. A számításokat a tél-tavaszi (XII.-IV. havi) és a nyári (V. -VIII. havi) időszakra, kivételesen (amikor az egyéb fajlagos vízhozam nagy) az őszi (IX.-XI. havi) időszakra is el kell végezni, s a legnagyobb értéket kell mértékadóul elfogadni. Jelen esetben csak a tél-tavaszi és a nyári időszakra vonatkozóan történtek számítások. (4. táblázat)

9 4. táblázat. Összegyülekezési elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok Csatorna neve Fürj-ér Vidi-ér Brassó-ér Részvízgyűjtő Területe Sokévi átlagos talajvízszint a terep alatt 48 d 1 48a 7 48a 8 48a 9 48a 5 km 2 131,2 70,3 88,7 74,1 112,9 m 3,94-4,94 2,98-3,68 11,93-12,20 t nap Téli-tavaszi időszak: h mm nap 0,060 0,039 0,040 0,040 0,127 0,18 0,18 0,216 0,18 0,18 qc=11,57* h/(t l/s*km 2 21,24 21,30 25,56 21,30 21,04 qs l/s*km 2 2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 qr l/s*km 2 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 q l/s*km 2 23,49 23,55 27,81 23,55 23,29 t nap h mm Nyári időszak: nap 0,060 0,039 0,040 0,040 0,127 0,04 0,04 0,06 0,04 0,04 qc=11,57* h/(t l/s*km 2 20,96 21,38 32,03 21,36 19,72 qs l/s*km 2 1,50 1,50 1,50 1,50 1,50 qr l/s*km 2 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 q = qc + qs + qr l/s*km 2 22,46 22,88 33,53 22,86 21, Tapasztalati vízszállítási-érték elmélet A belvízrendszerek hosszabb távon is megfelelőnek minősített, illetve a legújabb fejlesztési tervekben előirányzott fajlagos vízszállítási értékei mint bázisadatok- bizonyos korrekciókkal felhasználhatóak a rendszeren belüli kisebb vízgyűjtőterületek mértékadó fajlagos belvízhozamok meghatározásához. 5. táblázat. Tapasztalati vízszállítási-érték elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok

10 Csatorna neve Fürj-ér Vidi-ér Brassó-ér Részvízgyűjtő 48 d 1 48a 7 48a 8 48a 9 48a 5 Területe km 2 131,2 70,3 88,7 74,1 112,9 q0 l/s*km nap 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 nap 0,060 0,039 0,040 0,040 0,127 c1*q0 l/s*km c2-0,78 0,78 0,94 0,78 0,78-0,18 0,18 0,216 0,18 0,18-0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 q = c1*q0 *c2 l/s*km 2 42,90 42,90 51,48 42,90 42, Kiválasztott mértékadó fajlagos vízhozamok A TIVIZIG belvízelvezető rendszere a Csipai-féle vízháztartási elmélet segítségével került méretezésre. Csipai Imre (TIVIZIG, vízrendezési csoportvezető) a mértékadónak tekintett 1965/66. téli félév belvízképződési folyamatát vizsgálva határozta meg a képződött belvízmennyiséget, majd a mértékadó fajlagos belvízhozamot. A vizsgálatokat a TIVIZIG négy csapadékmérő állomásának adataira alapozta. A napi csapadékok párolgással csökkentett értékét november 1-től összegezte és különféle talajok víztároló képességével (T 1 + T 2 ) vetette egybe. A T 1 a vízkapacitás és a holtvíz különbségeként értelmezett hasznos vízből, valamint a vízkapacitásig feltölthető talajréteg-vastagságból, a T 2 pedig a hézagtérfogat és a vízkapacitás különbségéből, valamint a vízkapacitáson felül feltölthető talajréteg-vastagságból számítható. Az elolvadt hó és az olvadást követő 14 nap csapadéka ezen időszak párolgásával csökkentve 72 mm-t ért el (a 14 napos időszakot a levezetési idő szabta meg). E mértékadó vízterhelésnek és a talajok ekkor még szabad tároló képességének a különbsége adja a képződött belvízmennyiséget.

11 1. ábra. Csipai-féle csapadékgörbe 1 Csipai Imre az egyes részvízgyűjtők mértékadó fajlagos vízhozamait a képződött belvízmennyiségből a vízgyűjtő talajtípusainak súlyozott víztározó-kapacitása és a vízgyűjtőterület nagyságának figyelembevételével határozta meg. A Csipai-féle és az MI műszaki irányelv számításai közel azonos fajlagos vízhozam-értékeket adnak a vizsgált három csatorna vízgyűjtőjén, ezáltal azok az előzőekben ismertetett (MI ) összegyülekezési elmélet tél-tavaszi időszaka alapján kerültek figyelembe vételre A tározandó vízmennyiség meghatár ozása A tározandó vízmennyiségek a Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér, Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna mértékadó vízhozamának és a Vidi-éri bújtató, valamint a Brassó-éri bújtató vízelvezető kapacitásának figyelembevételével kerültek meghatározásra. A vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások szem előtt tartásával a befogadóba vezetett vízhozamokon felüli belvíztömeget a vízgyűjtőn kialakítandó tározókban kell elhelyezni. A tározók térfogatának megállapításánál a tél-tavaszi mértékadó vízhozammal kell számolni, mivel ez adja a nagyobb belvíztömeget. 1 Síkvidéki belvízrendszerek méretezési kérdései. [Csipai, 1967.]

12 Csatorna neve Fürj-ér Vidi-ér Brassó-ér Részvízgyűjtő 48 d 1 48a 7 48a 8 48a 9 48a 5 Területe km 2 131,2 70,3 88,7 74,1 112,9 t nap Téli-tavaszi időszak: Befogadóba vezetett q l/s*km 2 23,49 23,55 27,81 23,55 23,29 1,656 2,466 1,746 Q m m 3 /s 3,082 2,630 5,867 Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatornán érkező vízhozam 1,000 Belvíztömeg m befogadó Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna KFCS Vidi-éri bújtató KFCS Brassóéri bújtató vízhozam m 3 /s 1 3,0 1,2 belvíztömeg m Tározandó vízmennyiség m t nap Nyári időszak: Befogadóba vezetett q l/s*km 2 22,46 22,88 33,53 22,86 21,22 Q m m 3 /s 2,947 Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatornán érkező vízhozam 1,609 2,973 1,694 Belvíztömeg m befogadó Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna 6,276 1,000 KFCS Vidi-éri bújtató 2,396 KFCS Brassóéri bújtató vízhozam m 3 /s 1 3,0 1,2 belvíztömeg m táblázat. Tározandó vízmennyiségek Tározandó vízmennyiség m A belvízelvezetés műszaki létesítményeinek bemutatása A meglévő vízilétesítmények bemutatása Fürj-ér Hossza: m A Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna megépítéséig a Fürj-ér egyedüli befogadója a Keletifőcsatorna volt, melyhez gravitációsan csatlakozott. Vízminőségi okok miatt a Keleti-főcsatornába a belvíz bevezetését meg kellett szüntetni. A Fürj-ér érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélye szerint: Mértékadó vízhozam: 1,9 m 3 /s. A Fürj-ér befogadója a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna, melynek 1,0 m 3 /s a kiépítettsége, ezért csak a kis és a közepes belvizeket tudja levezetni. Az 1,0 m 3 /s fölött érkező vizeket a Fürj-ér völgyében ideiglenes vízvisszatartásokban lehet elhelyezni. A Keleti-főcsatornába való bevezetés lehetősége is meg van. A bevezetés csak megelőző vízminőségi vizsgálat után a megfelelő vízminő-

13 ség esetén lehetséges, a TIVIZIG Védelmi Törzs és a Keleti-főcsatorna üzemeltetőjének az engedélye alapján. 2 A tapasztalatok alapján a Hajdú-Bihar Megyei Védelmi Bizottság és a Tiszántúli Vízügyi Hatóság a Keleti-főcsatornába történő bevezetéshez nem járul hozzá, így az egyetlen lehetőség a mértékadó helyzetben történő tározás. Az öblözet északnyugati részéről a Tedej település térségében kiépült csatornákon keresztül a belvizek közvetlenül a Keleti-főcsatornába jutnak. Fontosabb műtárgyak: - Fürj-ér szelvényében (KFCS bp szlv.) lévő tiltós műtárgy - Niczki csatorna szelvényében (KFCS bp szlv.) lévő tiltós műtárgy Vidi-ér Hossza: m Gravitációsan csatlakozik a Kadarcs-Karácsonyfoki csatornához. A Keleti-főcsatorna - mely alatt bújtatóval halad át - két részre osztja. A bújtató mérete nem elegendő a mértékadó belvízhozam átvezetésére. Fontosabb műtárgyak: - A szelvényben lévő Ø 1,35 m-es bújtató vízkormányzó és egyben vízleadó műtárgy is. - Az szelvényében lévő 2 x 1,20 x 1,40 m-es tiltós műtárgy zárásával a Vidi-éri V. számú tározó tölthető. - A szelvényében lévő 2 x 1,20 x 1,40 m-es tiltós műtárgy segítségével a Vidi-éri III. sz. tározó tölthető. - A szelvényében lévő 2 x 1,20 x 1,20 m-es tiltós műtárgy segítségével a Vidi-éri I. és Vidi-éri II. tározó tölthető Brassó-ér Hossza: m Gravitációsan csatlakozik a Kadarcs-Karácsonyfoki csatornához. A Keleti-főcsatorna - mely alatt bújtatóval halad át - két részre osztja. A bújtató itt sem alkalmas a mértékadó belvízhozam átvezetésére, de az eredeti koncepció szerinti Keleti-főcsatornába való belvízlevezetés, vízminőségi okok - elsősorban a debreceni ivóvízkivétel - miatt nem lehetséges. Fontosabb műtárgyak: - A szelvényében lévő Ø 1,00 m-es bújtató, mely alkalmas a Keleti-főcsatornából történő vízleadásra is Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna Hossza: m A Fürj-éri öblözetből vezeti át a kis- és közepes belvizeket a Vidi-éren keresztül a Kadarcs- Karácsonyfoki öblözetbe. Vízkormányzó műtárgya nincs. 2 A Fürj-ér Ht. 5334/3/2003. számú vízjogi üzemeltetési engedélye. [TIVIZIG, 2003.]

14 Vidi-éri bújtató A Keleti-főcsatorna alatti átvezetést is biztosító bújtatót 1943-ban építették. Az eredeti terv szerinti három elzáró szerkezet kivitelezése azonban elmaradt ben a bújtató rekonstrukciója során az alábbi munkák kerültek elvégzésre: a bújtató kör keresztmetszetű átömlő nyílásainak megfelelően 3 db kör alakú zsiliptábla beépítése fogas-létrás felhúzó szerkezettel a felvízi oldalra életvédelmi gereb beépítése a meglévő betétgerenda helyére a felvízi elzáró szerkezet kezeléséhez feljáró létra és életvédelmi korlát beépítése A bújtató: helye: Vidi-ér szelvény, (Keleti-főcsatorna szelvény) mérete: Ø 1,35 m hossza: 94,60 m mértékadó vízszállítása: 3,00 m 3 /s Brassó-éri bújtató A Keleti-főcsatorna alatti átvezetést biztosító bújtatót a Vidi-éri bújtatóval együtt 1943-ban építették. Az eredeti terv szerint a nagyvizek Keleti-főcsatornába történő bevezetése céljából zsilipes műtárgy is épült a bújtató mellett, amelyet a későbbiekben elbontottak. A bújtató: helye: Brassó-ér szelvény, (Keleti-főcsatorna szelvény) mérete: Ø 1,00 m hossza: 91,00 m mértékadó vízszállítása: 1,20 m 3 /s Tározásra alkalmas területek vizsgálata, kijelölése Meglévő tározók Vidi-éri I.: Vidi-éri II.: Helye: Vidi-ér Helye: Vidi-ér Területe: 25 ha Területe: 43 ha Tározó térfogat: 0,58 millió m 3 Tározó térfogat: 0,60 millió m 3 Vidi-éri III.: Vidi-éri V.: Helye: Vidi-ér Helye: Vidi-ér Területe: 35 ha Területe: 30 ha Tározó térfogat: 0,35 millió m 3 Tározó térfogat: 0,16 millió m Meglévő tározók üzemrendje A tározókba történő belvízbevezetést nehezíti, hogy a tározók által igénybe vett terület nincs a TIVIZIG kezelésében, így belvíztározás esetén kártalanítási igényre kell számítani. Vidi-éri I. tározó A tározó feltöltése a Vidi-ér szelvényében lévő 2 x 1,00 x 1,20 m-es tiltós műtárgy zárásával és a tározó 2 x 0,80 x 1,10 m méretű feltöltő műtárgyának nyitásával lehetséges. Amennyiben nincs szükség a Vidi-éri II. tározó feltöltésére, egyidejűleg 576 ezer m 3 víz befogadására képes. A tározó teljes ürítését a Vidi-éri II. tározón keresztül lehet elvégezni.

15 Vidi-éri II. tározó A tározó feltöltése a Vidi-éri I. tározón keresztül történhet a két tározót összekötő csatornán lévő 1,00 x 1,20 m nyílású tiltós műtárgy nyitásával. Egyidejűleg zárni kell a Vidi-éri II. tározó 1,00 x 1,20 m nyílású tiltós leürítő műtárgyát. A lecsapolás a Vidi-éri csatorna szelvényébe történik. A tározó 108,83 m B.f. maximális vízszintnél 600 ezer m 3 térfogatú. Vidi-éri III. tározó A tározó feltöltése és ürítése a Vidi-ér szelvényében lévő 2 x 1,20 x 1,40 m nyílású tiltós műtárgy szabályozásával lehetséges. A tározó 105,83 m B.f. maximális vízszintnél 350 ezer m 3 térfogatú. Vidi-éri V. tározó A tározó töltése a Vidi-ér szelvényében lévő 2 x 1,20 x 1,40 m nyílású műtárgy zárásával és a tározó táp-lecsapoló csatornáján lévő tiltós műtárgy nyitásával történik. Tározásnál figyelembe kell venni a közelben lévő állattartó telepeket is. Leürítés a feltöltő útvonalon keresztül lehetséges. A tározó 93,07 m B.f. maximális vízszintnél 160 ezer m 3 térfogatú Belvíztározásra alkalmas területek A TIVIZIG belvízvédelmi tervében az alábbi belvíztározásra alkalmas területek szerepelnek a fejlesztési területen, melyek vizsgálata megtörténik a tározók végleges helyének kialakítása során: - A Hajdúnánás-Polgári műúttól délre, a Hajdúdorog-Hajdúnánás vasútvonal és Keleti- főcsatorna közötti kb. 30 hektáros terület, a Fürjéri csatorna két partja mellett. - A Hajdúböszörmény-Görbeháza műúttól délre, a Keleti-főcsatorna, a Brassó-ér és a Hajdúnánás-Balmazújváros műút közötti kb. 100 hektáros terület. - A Vidi-éri csatornától északra, a Fürj-ér Vidi-ér összekötő csatorna melletti kb. 50 hektáros terület. - A Vidi-éri csatornától délre, a Keleti-főcsatorna és a Vidi-éri V. számú tározó közötti kb.15 hektáros terület Tervezett vízilétesítmények bemutatása A Fürj-ér vízgyűjtő területének vizsgálata alapján 2 db tározó kialakítása válik szükségessé, melyek az 1,26 millió m 3 tározandó vízmennyiséget fogadni tudják. A Vidi-ér vízgyűjtő területén a meglévő tározók összes térfogata: 1,69 millió m 3. A szükséges 2,34 millió m 3 tározótérfogathoz további 0,65 millió m 3 tározótérfogat szükséges, melyhez 3 db tározót kell kialakítani. A Brassó-ér vízgyűjtő területén a vizsgálat alapján 2 db medertározó és 1 db oldaltározó kialakítása válik szükségessé, melyek a 0,86 millió m 3 tározandó vízmennyiséget fogadni tudják. A tározók térfogata az adott szintvonalak által lefedett területek átlaga és a közöttük lévő távolság szorzataként, a medertározók térfogata a két szomszédos szelvényben a tározási vízszint és a mértékadó belvízszint közötti szelvényterületek átlaga és a szelvények közötti távolság szorzataként került meghatározásra.

16 Fürj-éri I. tározó 3 A tározó műszaki kialakítása megegyezik a THESIS Kft ben készített főmű-fejlesztési tanulmányában kidolgozott változattal. A tározó a Fürj-ér felső végén helyezkedik el, a csatorna szelvényei között a baloldalon. Csaknem teljes területe legelő művelési ágú. A tározó gyakorlatilag két részből áll, de egy m-es csatorna összeköti a tározótereket, így egy rendszerként működik. A tározó térfogata 101,36 m B.f. tározási szinten 0,75 millió m 3, területe 162 hektár, mely gravitációsan fogadja a Fürj-ér 3., 4. és 8. sz. mellékcsatornáin érkező belvizeket. A tározó a vízgyűjtő felső végén helyezkedik el, így jelentősen tehermentesíti a Fürj-ér alsó 11 kmes szakaszát. A tározót magaspart és két töltés, összesen 4,72 km hosszban határolja, melyet a 6. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A töltések átlagos magassága 1,30 m (maximális magasság 2,10 m). Az 1. sz. töltés szelvényig a Fürj-ér bal oldalán, azzal párhuzamosan halad, a további 670 m déli irányba megtörve halad a m B.f. szintvonalig. A tározó leürítő műtárgya a Fürj-ér 3. sz. mellékág torkolatába építendő 1,20 x 1,20 m méretű tiltós áteresz. A meglévő, nem megfelelő méretű műtárgyat el kell bontani. Ugyancsak elbontandó a Fürj-ér 4. sz. mellékág szelvényében (Fürj-ér szlv.) lévő tiltós műtárgy is. A tározó töltő-ürítő csatornájának as, valamit a Fürj-ér es szelvényébe 1,20 x 1,20 m méretű átereszt kell beépíteni a közlekedés biztosítása érdekében Fürj-éri II. tározó 4 A tározó műszaki kialakítása részben megegyezik a THESIS Kft ben készített főműfejlesztési tanulmányában kidolgozott változattal, attól alapvetően a tározási vízszintben tér el. A tározó közvetlenül a Keleti-főcsatorna bal oldalán, a Hajdúnánás-Polgári műúttól délre helyezkedik el. Túlnyomó része legelő művelési ágú terület. A tározó térfogata a 94,37 m B.f.-i mértékadó tározási szint elérésekor 0,51 millió m 3. Ekkor a területe mintegy 75 hektár. A tározó 94,20 m B.f-i szintig tölthető gravitációsan, ez 0,39 millió m 3 belvíztömeg befogadását jelenti a mértékadó tél-tavaszi belvízlevonulás idején. A továbbiakban még tározandó 0,12 millió m 3 vízmennyiséget szivattyúsan kell beemelni. Mértékadó helyzetben 1 db 0,5 m 3 /s kapacitású, hordozható szivattyú 2,5-3 napos üzemelésével ezt biztosítani lehet. A tározót 3,93 km hosszú körtöltés, illetve mintegy 1,00 km-es szakaszon magaspart határolja melyet a 7. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A töltés átlagos magassága 1,40 m, de a Keletifőcsatornával párhuzamos szakaszon eléri a 2,50 m-t is. A tározó beeresztő műtárgya a Fürj-ér szelvényében épül 2 x 1,20 x 1,20 m méretben. A Fürj-ér szelvényében - a Fürj-ér Vidi-ér összekötő csatorna kiágazásánál - építendő lecsapoló műtárgy és a m hosszú megkerülő csatorna kiágazásánál elhelyezendő vízkormányzó műtárgy szükséges mérete 1,20 x 1,20 m. Mindhárom műtárgyat tiltós kivitelben kell megépíteni. A beeresztő műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy a hordozható szivattyúzás lehetősége biztosított legyen Vidi-éri IV. tározó 3 A Fürj-éri öblözet főműfejlesztési tervtanulmánya. [THESIS Kft., 1995.] 4 A Fürj-éri öblözet főműfejlesztési tervtanulmánya. [THESIS Kft., 1995.]

17 A tározó az 1977-ben a Hajdúböszörményi Béke TSz. nevére szóló vízjogi üzemeltetési engedélyben szerepel, de az mindeddig nem került beüzemelésre, s a TIVIZIG védelmi tervében sem szerepel. A tározó a Vidi-ér szelvényében lévő 2 x 0,80 x 1,30 m méretű, vízmű bekötő út alatti áteresz felvízi oldalánál helyezkedik el. Jelentős része mély fekvésű, vízállásos terület. A tározó térfogata a mértékadó 101,00 m B.f. tározási szint elérésekor 0,19 millió m 3. Ekkor a területe mintegy 26 hektár. A tározót a délnyugati oldalon üzemi közlekedési út határolja melyet a 8. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A záró töltésként funkcionáló út magassága 101,33 m B.f. A mértékadó tározási szinten a tározó a Vidi-ér szelvényéig fejti ki hatását. A tározás a meglévő, vízmű bekötő út alatti áteresz tiltószerkezettel való ellátásával valósítható meg Vidi-éri VI. tározó A tározó a Vidi-ér szelvényében a Keleti-főcsatorna alatti bújtatójának felvízi oldalán helyezkedik el. A tározótér jelentős része mély fekvésű, vízállásos terület. A tározó térfogata a mértékadó 92,50 m B.f. tározási szint elérésekor 0,30 millió m 3. Ekkor a területe mintegy 39 hektár. A tározót a nyugati oldalon a Keleti-főcsatorna övárka mellett haladó összesen 1,67 km hosszú záró töltés határolja melyet a 9. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A záró töltés a bújtató felvízi oldalába köt be és onnan halad tovább keleti, majd déli irányba, koronaszintje 93,00 m B.f. A mértékadó tározási szinten a tározó a Vidi-ér szelvényéig fejti ki hatását. A tározás a bújtató felvízi kezelő aknájában lévő elzáró szerkezet működtetésével helyezhető üzembe. A tározás megvalósításához a Fürj-ér Vidi-ér összekötő csatorna szelvényébe tiltós átereszt kell építeni 2 x 1,50 x 1,50 m méretben. A tározás kezdetekor a műtárgyat le kell zárni és 2 db 0,5 m 3 /s kapacitású, hordozható szivattyúval kell a Fürj-ér felől érkező vizeket beemelni a tározóba Vidi-éri VII. tározó A tározó a Vidi-értől északra a és a szelvények között helyezkedik el. A tározó jelentős része mély fekvésű, Telek laposa elnevezésű vízállásos terület. A tározó térfogata a mértékadó 97,00 m B.f. tározási szint elérésekor 0,16 millió m 3. Ekkor a területe mintegy 25 hektár. A tározót a nyugati oldalon a Barkó-tanya és a földút védelme érdekében 0,76 km hosszú töltés határolja melyet a 10. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A záró töltés koronaszintje 97,50 m B.f. A tározás a Vidi-ér szelvényében lévő 2 x Ø 1,30 m méretű áteresz tiltóval való ellátásával valósítható meg. A Vidi-ér és a tározó keleti oldalának összekötésére egy 390 méter hosszú tápcsatornát kell építeni. A tápcsatorna kiágazásához egy 1,20 x 1,20 méter méretű tiltós átereszt kell beépíteni. A tápcsatorna fenékszintje 96,50 m B.f., fenékszélessége 2,00 méter, rézsűhajlása 1:1,5. A tározó leürítéséhez a záró töltésbe 1,20 x 1,20 méter méretű tiltós átereszt kell beépíteni. A műtárgy alvízi oldalán indul egy 200 méter hosszú ürítő csatorna, mely a tározott vizet a Vidi-ér szelvényébe vezeti le. Az ürítő csatorna fenékszintje 96,50 m B.f. szinttől 95,00 m B.f. szintig halad, fenékszélessége 2,00 méter, rézsűhajlása 1:1, Brassó-éri I. medertározó A Brassó-ér széles völgyszelvényben, nagy bevágású völgyben halad. Ez az adottság lehetővé teszi, hogy adott helyen történő visszaduzzasztással medertározást valósítsunk meg.

18 A medertározó térfogata a mértékadó 93,83 m B.f. tározási szint elérésekor 0,41 millió m 3. A medertározó térfogatának meghatározásakor csak a mértékadó belvízszint feletti víztérfogat került figyelembevételre. A tározót a 11. számú helyszínrajz mutatja be részletesen. A tározás a Brassó-ér szelvényébe építendő mederzáró töltés és a meglévő 1,00 x 1,00 m méretű áteresz tiltószerkezettel történő ellátásával valósítható meg. A duzzasztás a Brassó-ér szelvényéig érvényesül. A mederzáró töltés koronaszintje 94,33 m B.f., koronaszélessége 6,00 méter, rézsűhajlása 1:2, hossza 100 méter Brassó-éri II. medertározó A tározás szintén az adott helyen történő medertározással valósul meg. A medertározó térfogata a mértékadó 93,33 m B.f. tározási szint elérésekor 0,21 millió m 3. A tározó térfogatának meghatározásakor csak a mértékadó belvízszint feletti víztérfogat került figyelembevételre. A duzzasztás a Brassó-ér szelvényéig érvényesül.. A tározót a 12. számú helyszínrajz mutatja be részletesen. A tározás a Brassó-ér szelvényébe építendő mederzáró töltés és a meglévő 1,00 x 1,00 m méretű áteresz tiltószerkezettel történő ellátásával valósítható meg. A mederzáró töltés koronaszintje 93,83 m B.f., koronaszélessége 6,00 méter, rézsűhajlása 1:2, hossza 120 méter Brassó-éri II/1. oldaltározó A tározó a Brassó-értől északkeletre a és az szelvények között helyezkedik el. A tározó jelentős része mély fekvésű terület. A tározó térfogata a mértékadó 93,33 m B.f. tározási szint elérésekor 0,24 millió m 3. Ekkor a területe mintegy 38 hektár. A tározót az északi oldalon 0,98 km hosszú zárótöltés határolja melyet a 12. számú helyszínrajz mutat be részletesen. A zárótöltés koronaszintje 94,00 m B.f. A tározás a Brassó-ér szelvényéből kiágazó 220 méter hosszú meglévő csatorna szelvénybővítésével és a kiágazástól 50 méterre építendő 1,00 x 1,00 m méretű tiltós áteresz építésével valósítható meg. A tápcsatorna fenékszintje 92,30 m B.f., fenékszélessége 1,00 méter, rézsűhajlása 1:1,5. A tározó leürítése az északi zárótöltésbe építendő 1,00 x 1,00 méter méretű tiltós átereszen és a meglévő belvízcsatornán keresztül lehetséges. 3. Ü Z E M E L É S I T E R V 3.1. Tározók üzemrendje A Fürj-éri tározók üzemrendje A Fürj-érhez tartozó vízgyűjtő belvizeinek elvezetését alapvetően a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna vízszállítási kapacitása (1,00 m 3 /s) határozza meg, ezért a tározók üzembe helyezésének időpontját is az összekötő csatorna terhelhetősége, illetve az ide érkező belvízhozamok adják meg. Az előbbiek nyomon kísérése érdekében vízmércét kell elhelyezni a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna Hajdúnánás - Görbeházi út alatti műtárgyának befolyási oldalán, ami a tározók üzemeltetése szempontjából a mértékadó vízmérce szerepét fogja ellátni. Kis és közepes belvízhullám levonulása esetén nyitva kell tartani a Fürj-éri I. sz. tározó lecsapoló-feltöltő műtárgyát, illetve a II. sz. tározó lecsapoló és feltöltő műtárgyát, valamit a megkerülő csatorna tiltós műtárgyát is.

19 Amikor a mértékadó vízmércén a vízállás eléri a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna 1 m 3 /s vízszállításához tartozó vízszintet, (92,58 m B.f.) le kell zárni a Fürj-éri I. sz. tározó lecsapoló-feltöltő műtárgyát és meg kell kezdeni a tározó feltöltését. Mivel a vízgyűjtő egy jelentős részéről érkező belvizet a tározóban fogjuk fel, a mértékadó vízmércénél a vízállás csökkenni fog. A belvízlevonulás fokozódása esetén, ha az előbbi vízmércénél a vízállás újra eléri a mértékadó szintet, zárni kell a Fürj-éri II. sz. tározó leürítő műtárgyát is és megkezdődhet a II. sz. tározó gravitációs feltöltése. A megkerülő csatornán levő tiltós műtárgyat úgy kell szabályozni, hogy a továbbvezetett belvízzel együtt a mértékadó vízmércéhez érkező belvízhozam ne okozzon a mértékadó 92,58 m B.f. szintnél magasabb vízállást. A hidrometeorológiai helyzet értékelése alapján, ha további mértékadó körüli belvízlevonulás várható, el kell rendelni a hordozható szivattyú felvonultatását. Amennyiben a Fürj-éri II. sz. tározóban a vízszint eléri a 94,20 m B.f. szintet, zárni kell a beeresztő műtárgyat és be kell indítani a szivattyúkat. Mindkét tározó feltöltő műtárgyának kifolyási és befolyási oldalán is vízmércét kell elhelyezni a vízszintek nyomon kísérhetősége érdekében. A belvízhullám levonulása után a tározók ürítését a feltöltéssel ellenkező sorrendben kell elvégezni a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna terhelhetősége figyelembevételével. Fürj-éri - I. tározó tározási görbéje Tározási vízszint (mbf.) Tározási vízszint (mbf.) 101,60 101,50 101,40 101,30 101,20 101,10 101,00 100,90 100,80 100,70 100,60 100,50 100,40 100,30 100,20 100,10 100,00 mértékadó belvízszint:101,36 mbf Tározott vízmennyiség (m3) 2. ábra. A Fürj-éri I. tározó tározási görbéje tározott vízmennyiség: 0,75 millió m 3

20 Fürj-éri - II. tározó tározási görbéje Tározási vízszint (mbf.) Tározási vízszint (mbf.) 94,60 94,50 94,40 94,30 94,20 94,10 94,00 93,90 93,80 93,70 93,60 93,50 93,40 93,30 93,20 93,10 93,00 mértékadó belvízszint: 94,37 mbf. 94,20 mbf. gravitációs feltöltés határa gravitációsan tározható vízmennyiség: 0,39 millió m 3 tározott vízmennyiség: 0,51 millió m Tározott vízmennyiség (m3) 3. ábra. A Fürj-éri II. tározó tározási görbéje A Vidi-éri tározók üzemrendje A tervezett tározók üzemrendjét a meglévő tározók üzemrendjének figyelembe vételével kell kialakítani. A Vidi-érhez tartozó vízgyűjtő belvizeinek elvezetését alapvetően a Vidi-éri bújtató vízszállítási kapacitása (3,00 m 3 /s) határozza meg, ezért a tározók üzembe helyezésének időpontját is a bújtató terhelhetősége, illetve az ide érkező belvízhozamok adják meg. Az előbbiek nyomon kísérése érdekében vízmércét kell elhelyezni a Vidi-ér és szelvényeiben építendő tiltós műtárgyak befolyási oldalán, ami a tározók üzemeltetése szempontjából a mértékadó vízmérce szerepét fogja ellátni. A Vidi-éri tározókban történő belvíztározásra akkor kerül sor, ha a Vidi-éri bújtató felvízi oldalán a vízszint a mértékadó szintet tartósan meghaladja, vagy a tározók alatti szakaszokon a mértékadó szintet meghaladó belvízszintek várhatók. A tározás indítása föntről lefelé rendelhető el, melynek sorrendje: Vidi-éri I.-II.-III.-IV.-VII.-V.-VI. A Vidi-éri VII. tározó feltöltő és ürítő műtárgyának kifolyási és befolyási oldalán is vízmércét kell elhelyezni a vízszintek nyomon kísérhetősége érdekében. A belvízhullám levonulása után a tározók ürítését a feltöltéssel ellenkező sorrendben kell elvégezni a Vidi-éri bújtató terhelhetősége figyelembevételével.

21 Vidi-éri - IV. tározó tározási görbéje 101,50 101,40 Tározási vízszint (mbf.) 101,30 101,20 101,10 101,00 mértékadó belvízszint: 101,00 mbf. Tározási vízszint (mbf.) 100,90 100,80 100,70 100,60 100,50 100,40 100,30 100,20 100,10 100,00 99,90 99,80 99,70 tározott vízmennyiség: 0,19 millió m 3 99,60 99, Tározott vízmennyiség (m3) 4. ábra. A Vidi-éri IV. tározó tározási görbéje Vidi-éri - VI. tározó tározási görbéje 93,00 92,90 92,80 Tározási vízszint (mbf.) Tározási vízszint (mbf.) 92,70 92,60 92,50 92,40 92,30 92,20 92,10 92,00 91,90 91,80 91,70 91,60 91,50 91,40 91,30 91,20 91,10 91,00 mértékadó belvízszint: 92,50 mbf tározott vízmennyiség: 0,29 millió m 3 Tározott vízmennyiség (m3) 5. ábra. A Vidi-éri VI. tározó tározási görbéje

22 Vidi-éri - VII. tározó tározási görbéje Tározási vízszint (mbf.) 97,30 97,20 97,10 97,00 mértékadó belvízszint: 97,00 mbf. Tározási vízszint (mbf.) 96,90 96,80 96,70 96,60 96,50 96,40 96,30 96,20 96,10 96,00 tározott vízmennyiség: 0,16 millió m Tározott vízmennyiség (m3) 6. ábra. A Vidi-éri VII. tározó tározási görbéje A Brassó-éri tározók üzemrendje A tervezett meder-, és oldaltározók üzemrendjét alapvetően a Brassó-éri bújtató vízszállítási kapacitása (1,20 m 3 /s) határozza meg, ezért a tározók üzembe helyezésének időpontját is a bújtató terhelhetősége, illetve az ide érkező belvízhozamok adják meg. Az előbbiek nyomon kísérése érdekében vízmércét kell elhelyezni a Brassó-ér és szelvényeiben építendő mederzáró töltések tiltós műtárgyainak befolyási oldalán, ami a tározók üzemeltetése szempontjából a mértékadó vízmérce szerepét fogja ellátni. A Brassó-éri tározókban történő belvíztározásra akkor kerül sor, ha a Brassó-éri bújtató felvízi oldalán a vízszint a mértékadó szintet tartósan meghaladja, vagy a tározók alatti szakaszokon a mértékadó szintet meghaladó belvízszintek várhatók. A tározás indítása föntről lefelé rendelhető el, melynek sorrendje: Brassó-éri I.- II. medertározó II/1 oldaltározó. A Brassó-éri II/1 oldaltározó feltöltő és ürítő műtárgyának kifolyási és befolyási oldalán is vízmércét kell elhelyezni a vízszintek nyomon kísérhetősége érdekében. A belvízhullám levonulása után a tározók ürítését a feltöltéssel ellenkező sorrendben kell elvégezni a Brassó-éri bújtató terhelhetősége figyelembevételével.

23 Brassó-éri - II/1. oldaltározó tározási görbéje Tározási vízszint (mbf.) 93,50 93,40 93,30 93,20 93,10 mértékadó belvízszint: 93,30 mbf. Tározási vízszint (mbf.) 93,00 92,90 92,80 92,70 92,60 92,50 92,40 92,30 92,20 92,10 92, tározott vízmennyiség: 0,24 millió m 3 Tározott vízmennyiség (m3) 7. ábra. A Brassó-éri II/1. oldaltározó tározási görbéje 4. Ö S S Z E F O G L A L Á S A három érintett vízgyűjtő terület alapvetően hasonló problémákkal küzd. A nagy esések gyorsítják az összegyülekezést, ezáltal viszonylag hamar alakulnak ki belvízelöntések az elvezetés elégtelensége miatt. A Keleti-főcsatorna megépítése és üzembe helyezése utáni években már kidolgozásra kerültek a jelenlegi fejlesztési koncepcióhoz hasonló megoldások, de azok anyagi fedezet hiányában a mai napig nem valósultak meg. A tervezett fejlesztési koncepció rávilágít a három vízgyűjtő terület adottságaira és az azokból adódó műszaki megoldási lehetőségekre. A tervezési feladat nem foglalkozik az egyébként nem elhanyagolható tározó területek igénybevételi problémáival, azok tulajdonviszonyaival, a megoldási javaslatok pusztán műszaki alapokon nyugszanak. A 2006., a és a évi belvízvédekezés rámutatott arra, hogy a bel-, és külterületi belvízkárok mérséklése érdekében haladéktalanul el kell kezdeni a tározók kialakítását. A tervezett tározók üzemeltetését a meglévő tározók és a vízrendszer egyéb létesítményeinek üzemrendjével összehangoltan kell végezni. Az árvízi szükségtározáshoz hasonlóan ki kell dolgozni az egyes tározók vízrendszerre gyakorolt hatását, és egyedi mérlegelés után kell meghatározni a szükséges tározási, vízkormányzási beavatkozások sorrendjét és időszerségét. A tározók igénybevételére üzemirányítási és műveleti tervet kell készíteni.

24 I R O D A L O M J E G Y Z É K 1. TIVIZIG (1965): Vidi-éri belvízrendszer beruházási programja és tanulmányterve. Tervszám: 51224/ TIVIZIG (1974): Vidi-éri bújtató átalakításának kiviteli terve. Tervszám: / TIVIZIG (1976): Brassó-ér csatorna fenntartási terve. Tervszám: / TIVIZIG (1988): Fürj-ér Brassó-ér összekötő csatorna Fürj-ér - Vidi-ér közötti szakasz kiviteli terve. Tervszám: / Pálfai Imre (1988): A mértékadó belvízhozam számítási módszerei. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató évi 165. száma. 6. TIVIZIG (1991): Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna kiviteli tervének átdolgozása. Tervszám: / THESIS Kft. (1995): A Fürj-éri öblözet főműfejlesztési tervtanulmánya. 8. TIVIZIG (2013): A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság belvízvédelmi terve. Á B R A J E G Y Z É K 1. ábra: Csipai-féle csapadékgörbe (1967.) 9. oldal 2. ábra: A Fürj-éri I. tározó tározási görbéje 18. oldal 3. ábra: A Fürj-éri II. tározó tározási görbéje 19. oldal 4. ábra: A Vidi-éri IV. tározó tározási görbéje 20. oldal 5. ábra: A Vidi-éri VI. tározó tározási görbéje 20. oldal 6. ábra: A Vidi-éri VII. tározó tározási görbéje 21. oldal 7. ábra: A Brassó-éri II/1. oldaltározó tározási görbéje 22. oldal T Á B L Á Z A T J E G Y Z É K 1. táblázat: Sokévi havi átlagcsapadékok évben 6. oldal 2. táblázat: Talajvízszint észlelő kutak adatai a 2013-ban érvényes sokéves átlagos talajvízállással 6. oldal 3. táblázat: Becslési elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok 7. oldal 4. táblázat: Összegyülekezési elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok 8. oldal 5. táblázat: Tapasztalati vízszállítási-érték elmélet alapján számított fajlagos vízhozamok 8. oldal 6. táblázat: Tározandó vízmennyiségek 10. oldal 7. táblázat: Tervezett vízilétesítmények 14. oldal K É P J E G Y Z É K 1. kép: A fejlesztési terület belvízöblözetei 3. oldal