A Művelődéstörténeti Bizottság éves beszámolója (2007)

Átírás

1 A Művelődéstörténeti Bizottság éves beszámolója (2007) A Művelődéstörténeti Bizottság működésére vonatkozó adatok: A bizottság elnöke: Monok István A bizottság titkára G. Etényi Nóra A Művelődéstörténeti Bizottság tagjai: Monok István, Bíró Ferenc, Bitskey István, Fried István, G. Etényi Nóra, Gazda István, Géczi János, Gyáni Gábor, Kapronczay Károly, Karasszon Dénes, Kelemen Elemér, Klaniczay Gábor, Korpás Zoltán, Kósa László, Köpeczi Béla, Krász Lilla, Lipták Dorottya, Madas Edit, Mikó Árpád, Niederhauser Emil, Németh G. Béla, Petneki Áron, Pölöskei Ferenc, Pritz Pál, Pukánszky Béla, Ujváry Gábor, R. Várkonyi Ágnes, Schulteisz Emil, Székely György, Szívós Mihály, Tusor Péter, Ujváry Gábor, R. Várkonyi Ágnes, Vízkelety András, Voigt Vilmos ben R. Várkonyi Ágnes az MTA levelező tagja lett. Kubinyi András akadémikus, a bizottság társelnöke november 9-én elhunyt. A Művelődéstörténeti Bizottság 2007-ben három ülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár 516-os termében február 15-én három fontos téma volt. Kapronczay Károly nagydoktori kérelmének a megvitatása. Karasszon Dénes és Schulteisz Emil előterjesztők véleménye alapján. A Veszprémi Egyetem Művelődéstörténet MA-képzésének véleményezése, melyet Géczi János terjesztett elő. Elhangzott Petneki Áron beszámolója a Magyar-Lengyel Történeti Bizottság munkájáról. A május 14-i bizottsági ülésen a Szemiotikai Munkabizottság beszámolója hangzott el. A Szemiotikai Munkabizottság elnöke Voigt Vilmos és a titkára, Szívós Mihály számolt be a munkabizottság tevékenységéről és közeli terveikről, együttműködéseikről. Az ülés második részében Sipos Gábor az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári Gyűjtőlevéltára főlevéltárosa, a kolozsvári BBTE középkortörténeti tanszékének docense, az Erdélyi Múzem Egyesület tagja tartott beszámolót az erdélyi művelődéstörténet helyzetéről A október 29-i ülésen Szabó T. Attila professzor, (Veszprémi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Tudománytörténeti Bizottság alelnöke) a Tudománytörténeti Bizottság tagja és alelnöke tartott előadást a tudománytörténeti kutatások jelenlegi magyarországi helyzetéről Tudománytörténet a kibertérben címmel. Az ülés második felében Horn Ildikó tanszékvezető docens (ELTE BTK Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) a 2008-as Reneszánsz év rendezvénysorozat kapcsán ismertette a 2008-as Mátyás-év kapcsán készülődő fontosabb konferenciákat november 30-án Angyal Dávid születésének a 100. évfordulájára tervezett rendezvénysorozata részeként az MTA székházában meghirdetett konferencia előadásai a Művelődéstörténeti, Irodalomtudományi és Történettudományi Bizottság együttes ülése volt. Ujváry Gábor szervező munkájának köszönhetően. Az MTA székházában meghirdetett konferencia délelőtti előadásai mellett, aznap délután a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezésében a síremlékét is feavatták. Az év folyamán konkrét feladatot jelentett Kapronczay Károly: Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok története akadémiai doktori értekezésének doktori eljárásra bocsátási kérelmének megvitatása. Az Orvostudományi Osztály kérte, hogy a téma interdiszciplinális jellege miatt foglaljon állást a Művelődéstörténeti Bizottság is. Karasszon Dénes és Schulteisz Emil ismertette a jelöltre vonatkozó ajánlását. A Művelődéstörténeti Bizottság véleményezte a doktori eljárásban a jelölt habitusát. Kapronczay Károly nagydoktori disszertációjának az opponenseit és bíráló bizottságát kellett felállítani. Eredményes és konstruktív vita alkult ki a tekintetben, hogy a tudománytörténeti disszertációkkal kapcsolatosan már előzetes érdemes 1

2 jelezni a disszertációval kapcsolatos formai követelményeket is. Az együttműködés hosszabb távon a tudománytörténet területéhez tartozó disszertációk felterjesztésénél, bizottságok kijelölésénel is iránytadó lehet. A Bizottság kapcsolata más bizottságokkal és intézetekkel intenzív és sokirányú. Az év folyamán a Szemiotikai Munkabizottság tartott beszámolót. A Szemiotikai Munkabizottság elnöke Voigt Vilmos és a titkára, Szívós Mihály számolt be a munkabizottság tevékenységéről és közeli terveikről, együtműködéseikről. Különösen fontosnak tartották a különböző folyóiratokkal és nemzetközi társaságokkal való együttműködést ben is sor került a Semiotica Agriensis konferenciára, amely immár a hazai szemiotikai élet legfontosabb seregszemléjévé nőtte ki magát. E konferenciasorozatot a Magyar Szemiotikai Társaság az Egerben működő Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció Tanszékével, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság Kommunikációtudományi Munkabizottságával együttműködve rendezi meg. Az V. konferencia október 19. és 21. között zajlott le és fő témája az abdukció volt. E konferencia is alkalmat adott a fiatal szemiotikusok bemutatkozására. A konferencián bemutatták a Magyar Szemiotikai Tanulmányok újabb, kötetét Szemiotika és tipológia. A komplex jelek kutatása címmel Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztésében, amely a tavalyi konferencia anyagait tartalmazza kora nyarán kiemelkedően fontos nemzetközi szakmai eseményre kerül sort: Helsinkiben és Imatrában június 10. és 17. között rendezték meg a Nemzetközi Szemiotikai Társaságok Szövetségének kilencedik nemzetközi kongresszusát. Az ilyen kongresszusokra, amelyek a szemiotika legnagyobb szakmai rendezvényei, három évente kerül sor. Magyar részről 12 fő vett részt előadással. E kongresszus keretében került sor a Finnugor Szemiotikai Társaság fórumára és taggyűlésére is. Elkészült és működik az MSZT honlapja hálócímen, amely hírt ad a Szemiotikai Munkabizottság munkájáról, rendezvényeiről is. A honlapon vitafórum is van, amelyen már megindultak a szakmai viták, illetve hozzászólások jelennek meg aktuális ügyekkel kapcsolatosan. A Szemiotikai Munkabizottság nemzetközi kapcsolatait jelzi, hogy befejezéshez közeledik az emergencia kérdéskörében megszervezett angol nyelvű szemiotikai tanulmánykötet projektje. Ez a tanulmánygyűjtemény, amely magyar szerzők műveit foglalja magában, a nemzetközi szemiotika vezető folyóiratában, az amerikai Semiotica-ban fog megjelenni 2008-ban. Észt-magyar együttműködés keretében is készül egy kötet, amelynek számos szemiotikai, főleg irodalomszemiotikai vonatkozása van. A kötet szerkesztője észt részről Peeter Torop, a tartui egyetem szemiotikai tanszékének volt vezetője, aki ebben a pozícióban Jurij Lotmant követte, magyar részről pedig Kroó Katalin, az ELTE docense. A tanulmányantológia fő témája a 19. századi orosz szövegek és az antik irodalom és kultúra kapcsolata irodalomszemiotikai szempontból. Az észt és magyar résztvevők mellett egyesült államokbeli, kanadai, és oroszországi kutatók publikálnak a kötetben. Ugyancsak észt-magyar együttműködés keretében kerül sor november 26-án a III. Észt-Magyar Szemiotikai Szimpóziumra a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szimpózium fő témája a tér szemiotikája. A 2007-es évben a Könyvtártörténeti Munkabizottság kiemelten fontosnak tartotta a nagy budapesti muzeális gyűjtemények legaktuálisabb problémáit (finanszírozás, létszám, beszerzés) tisztázni, az együttműködés (Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény) kereteit felvázolni, s a közös célokat (szerzeményezés, kiállítások, konferenciák egyeztetése) lefektetni. Szabó T. Attila professzor, (Veszprémi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Tudománytörténeti Bizottság alelnöke) a Tudománytörténeti Bizottság tagja és alelnöke tartott előadást a tudománytörténeti kutatások jelenlegi magyarországi helyzetéről. A Tudománytörténet a kibertérben címmel megtartott előadás nem a hagyomános értelemben adott körképet a jelenlegi magyarországi és európai tudománytörténet kutatásokról, hanem az internet világát felhasználva forrásbázisként újszerű képet mutatott be arról, hogy mennyire és 2

3 miként vannak jelen a tudománytörténeti kutatások az internet adta publikálási lehetőségek felől tekintve. Az előadás nemcsak a magyarországi és magyar tudományos eredmények elérhetőségét vizsgálta egyes tudományágakra lebontva, hanem európai körképet is adott, elősorban a szomszédos országok tudományos teljesítményét is feltérképezve, s a nem magyarországi magyar tudománytörténeti kutatásokat is szem előtt tartva. A honlapok elérhetőségét, hozzáférhetőségét tekintve tanulságos eredmény szerint, míg egyes nagyobb tudományterületek óriási találti aránnyal hozzáférhetők, addig a szűkebb tudományterületen már jóval kisebb a kínálat és a hozzáférhetőség. A 2009-re tervezett Tudománytörténeti Világkongresszus várhatóan az együttműködésekben, a hálózatok kialakításában is új eredményeket hoz majd. A sajátos megközelítés, a kibernetika-didaktika szükégességét, jogosságát hangsúlyozza, hogy a tervek szerint 2008-ban megalkul a Magyar Internet Szövetség, melyben nagyon fontos lenne képviselni a tudományos-műveltségépítés fontosságát, hogy jól elérhetően és magas színvonalon legyenek jelen a tudományos eredmények az interneten. A Művelődéstörténeti Bizottság ülésén elhangzott, hogy ma jól láthatóan rengeteg az információ a világhálón, sokszor az üzleti és a magánszférának köszönhetően is, s sok kiadó is látja már a fantáziát abban, hogy a kiadványaikat interneten is hozzáférhetővé tegyék, de a kiadványok jó része, csak fizetés ellenében hozzáférhető. Fontos lenne látni, hogy a műhelyek, személyek mellett az intézmények milyen szerepet kell, hogy vállaljanak a közzétételben, és működésükből mi az, ami mentendő a világhálóról. Fontos lenne tudatosítani, hogy a Tudományos Intézetek számára nem mellékes feladat, hogy a világhálón is jelen legyenek a tudományos eredmények, újdonságok világnyelveken, hiszen ez az MTA reprezentációja is. Szakértői rendszereket kell létrehozni, mert ki kell dolgozni a szempontrendszert, szerzői jogi problémákat kell tisztázni, ami alapján a weblapokon jelen lévő információt lementik a szerverek, s a köteles példány feladatai szerint megőrzik az ott jelen lévő információt. A digitális kincsek őrzéséről is gondoskodni kell. A Művelődéstörténeti Bizottság kapcsolata intenzív tudományos egyesületekkel is. Az év folyamán beszámoló hangzott el a Magyar-Lengyel Történeti Vegyesbizottság munkájáról. Petneki Árontól ismertette a magyar-lengyel történeti bizottság korábbi történetét, működését a kapcsolatrendszer kiépítését, mi indokolja, hogy több helyszínű a kutatási élet (különösen Varsó, Krakkó, Poznan játszik jelentős szerepet), s a többközpontú kapcsolatrendszer kiépítésének milyen előnyei vannak. Ismertette a közelmúlt konferenciáinak a témáit. Tematikai sokszínűség jellemzi a közösen tartott konferenciákat: a legitimitás, a földrajzi adottság, nyelvi kölcsönhatások, fürdőhelyek szerepe, idő képzetek, fikció szerepe, asszimiláció kérdése, magyar-német-lengyel kapcsolattörténet, társadalmi szokások, nyelvkönyvek vizsgálata, kérdésköre kapott szerepet. A 2001-es konferenciát Varsóban, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének székházában tartották "A történelemkép a 19. és 20. században" címmel. A 2002-es vegyesbizottsági konferencia Budapesten volt Hősök, árulók, bűnbakok címmel május között a Vegyesbizottság Toruńban az egyetem vendégeként tartott ülést Társadalmi kommunikáció Közép-Kelet-Európában az újkorban címmel es konferenciát Pécsett, az MTA Pécsi Területi Bizottságának székházában A határok Közép-Európa történetében címmel október én Krakkóban, a Polska Akademia Umiejętności a krakkói Tudományos és Művészeti Akadémiával közösen zajlott a Hegyek Közép-Európa történetében és kultúrájában című konferencia. Varsóban, a LTA Történettudományi Intézetében október 30-án rendezték, Az idő a kultúrában és a társadalmi életben című konferenciát. A 2007-es események is kapcsolódtak a művelődés- és mentalitástörténethez. Ősszel Esztergomban a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Levéltárának társzervezésében 3

4 a krakkói Tudományos és Művészeti Akadémia delegáltjait látták vendégül. A megbeszélés témája: a legitimitás és idoneitás kérdésének történeti és kulturális vonatkozásai. Az aktív kapcsolattörténeti kutatásokat, tudományos együttműködést jellemzi a körbeadott hatalmas adatbázis, melynek kezelésére vonatkozó szempontrendszer kialakításához kért javaslatokat az előadó, Petneki Áron. A Bizottság több speciális belső egység felállítását javasolta: külön kellene kezelni a zenei, egyháztörténeti, az orvostörténeti vonatkozású publikációkat. A Művelődéstörténeti Bizottság a 2008-as Reneszánsz Évre előretekintve meghallgatta Horn Ildikó tanszékvezető, egyetemi docens (ELTE BTK Közép- és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) összegzését a 2008-as Mátyás-év kapcsán készülődő hazai és nemzetközi konferenciákról. A Művelődéstörténeti Bizottság az utánpótlás, a felsőfokú képzés figyelemmel kísérését is fontosnak tartja. Az év programjai között szerepelt a Veszprémi Egyetem Művelődéstörténet MA-képzésének véleményezése, melyet Géczi János ismertetett. A Művelődéstörténeti Bizottság fontosnak tartja, hogy külön szakirányként megjelenik a művelődéstörténet, mert nagy igény van rá országosan. Több korábbi kísérlet után jelenleg 12 új intézményben 76 féle módon jelenik meg a művelődéstörténet országosan a különböző felső-okatatási intézményekben. Sok szakterületnek jellegzetes része a művelődéstörténet. A szegedi egyetemen például Kulturális Örökség szakirány épül egy művelődéstörténeti jellegű képzésre. A sokféle képzési irány miatt a Művelődéstörténeti Bizottság jelezte, hogy fontosnak tartaná, hogy az Akkreditációs Bizottságban is külön Művelődéstörténeti Bizottság alakuljon. Interdiszciplináris jellege folytán indokolt, hogy egy különböző tudományágakat egyaránt reprezentáló külön bizottság vizsgálja a benyújtott képzési tervek színvonalát. A Veszprémi Egyetem tervezetében a BA szinten meglévő ember-etika-társadalom ismertek interdiszciplináris képzésre épülne rá a művelődéstörténeti MA képzés. Az iskolákban jogilag is nagy szükség lesz olyan tanárokra, akik a társadalomismeretet valóban tanulták. Fontos, hogy a művelődéstörténet a szaklistára is bekerüljön. Nemzetközi példák alapján a humántudományok oktatását meg kell újítani. Amerikában, de skandináv országokban is egyértelműen nemcsak a hagyományos történettudományi képzés iránt van nagy érdeklődés, hanem a cultural study iránt, ebbe az irányba el kell mozdulni. A kisebb, kevésbé nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek könnyebben váltanak. A kulturális szakok nyugaton nagyon népszerűek, Magyarországon is ebbe az irányba kell elmozdulni, hogy a globális keretek között is beilleszkedjen a képzés, együttműködések alakuljanak ki. Szeged és Eger is együtt indítja a Kulturális Örökség képzést, s Európai MA képzésként szeretné akkreditálni. Az év folyamán a MAB elnöke tájékoztatta a Művelődéstörténeti Bizottságot, hogy a MAB állásfoglalt, s nem tartották szükségesnek a külön művelődéstörténeti akkreditációs bizottság létrehozását, mert így is sok a munkabizottság, mely hosszadalmassá teszi az akkreditálási folyamatot. Monok István tudomásul vette a döntést, de nem értett egyet vele, mert úgy tűnik, hogy interdiszciplináris szakok terén nem jól működik a rendszer. A Veszprémi Egyetem művelődéstörténeti MA szakirányt sem támogatta a MAB Történeti Szakbizottsága, mert nem történeti szellemű, pedig a művelődéstörténeti szakirány fontos lenne az újabb szakok között. Az Élettudománytörténeti Munkabizottság önálló koncepciót dolgozott ki az egészségtan általános- és középiskolai oktatásának bevezetésére: elképzeléseit a legkülönbözőbb fórumokon igyekezett propagálni, s a koncepció tervét ismertette a Művelődéstörténeti Bizottsággal is. A Munkabizottság javaslatot tett az élettudományok történetének egyetemi oktatására, illetve a meglévő oktatási formák bővítésére és kötelezővé tételére is. A Munkabizottság szorgalmazta az orvostörténet- és gyógyszerészettörténetoktatás szélesebb körű bevezetését az orvosi és gyógyszerészi egyetemeken és karokon. 4

5 Az Élettudománytörténeti Munkabizottság jelentős előrelépésnek tekinti, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán, Balázs Péter professzor vezetésével közegészségtan-történeti tanszék kezdte meg működését, s hogy Balázs professzor kiadásában magyar fordításban, kommentárokkal és bevezető tanulmánnyal megjelent a Generale normativum in re sanitatis, az első, 1770-es hazai egészségügyi törvény szövege. Részben a Munkabizottság szorgalmazásának köszönhetően sikerült elérni, hogy a Semmelweis Egyetemen ismét oktatási tárgy lett az orvostörténelem, kötelező fakultáció formájában. A 2008-as évben Debrecenben és Budapesten is meghívott előadókkal folyik majd a bővített képzés az első és a negyedik évfolyam számára. A Művelődéstörténeti Bizottság kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatok megélénkítését, s különösen a határon túli művelődéstörténeti kutatások figyelemmel kísérését. A Művelődéstörténeti Bizottság nemzetközi kapcsolatrendszere a Munkabizottságok révén is igen szerteágazó. A Művelődéstörténeti Bizottság nagy figyelmet fordít nemcsak a kutatási eredmények hasznosítására, hanem a nemzetközi projektekben való együttműködésre, új kutatási irányvonalak kialakítására, a nemzetközi módszertani változásokat is figyelembe véve. A Szemiotikai kutatási témájából adódóan is erős a nemzetközi beágyazottsága, hiszen kutatási területük is átlépi a határokat, s eredményeik is közvetlenül hasznosíthatóak. A Művelődéstörténeti Bizottság stratégialaig fontosnak tartja az erdélyi művelődéstörténeti kutatásokkal, műhelyekkel való együttműködést. Sipos Gábor az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári Gyűjtőlevéltára főlevéltárosa, a kolozsvári BBTE középkortörténeti tanszékének docense, az Erdélyi Múzem Egyesület tagja tartott beszámolót az Erdélyi művelődéstörténet helyzetéről. Sipos Gábor az erdélyi művelődéstörténet elmúlt évének adta szisztematikus összegzését a világi és egyházi levéltári rendszer működésében bekövetkezett újdonságokat kiemelve, elkészült segédleteket bemutatva. Az egyes könyvtárak gyűjteményeinek helyzetére, hozzáférhetőségére is kitért. Sipos Gábor részletesen ismertette a szövegkiadások kérdését, hiszen sok lényeges előrelépés történt. Az egyháztörténeti kutatások katolikus, református és uniterárius felekezeteket tekintve is nagy lépésekkel haladnak előre. Szerencsésen kiszélesedtek a közlési lehetőségek. Az irodalom- és történettudomány mellett művészetörténeti kutatások, tudománytörténeti kutatások és a régészeti feltárások is jelentősek. A évi tervek és elképzelések között is a Művelődéstörténeti Bizottság fontosnak tarja, hogy figyelemmel kísérje, és lehetőséghez juttassa a magyarországi művelődéstörténeti kutatások újdonságait, segítse nemzetközi beágyazottságukat. A következő évben a napjainkban látványosan megélénkülő és megújuló egyháztörténeti kutatásokkal kapcsolatban szeretne előadásokat, beszámolókat szervezni, egyrészt az egyes felekezetek, különösen pedig a rendtörténeti kutatások kapcsán. A bizottság fontosnak tartja, hogy a művelődéstörténeti kutatási témák iránt érzékelhető nemzetközi és hazai érdeklődés hatása a hazai felsőoktatási intézményekben is érzékelhetővé váljék. Ennek érdekében képet szeretne alkotni a művelődéstörténet hazai oktatásának jelenlegi helyzetéről, valamint a szeretné segíteni e kutatások interdiszciplináris jellegében rejlő lehetőségek kibontakoztatását, ami jól hasznosítható, sokoldalú tudást ad a következő generáció kezébe. A Bizottság különösen fontosnak tartja az egyénileg, kutatócsoportok szintjén és intézmények között kialakult nemzetközi kapcsolatok segítését, erősítését ban a művelődéstörténeti kutatások német műhelyeiről, a legújabb németországi kutatásokról tervez külföldi előadót meghívni, az olvasástörténetre, tudománytörténetre, a tudományos elit kapcsolatrendszerére koncentrálva. Budapest, január 3. Dr. Monok István elnök Dr. G. Etényi Nóra titkár 5