Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? A hónap témája március IV. évfolyam 3.szám 1 A HÓNAP TÉMÁJA

Átírás

1 Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat március IV. évfolyam 3.szám Márciusi számunkban az átalakult tűzvédelmi tárgyú előírások további jelentős elemeiről adunk Olvasóinknak részletes útmutatót. A hónap témája rovatunkból megtudhatják, hogyan alakult át a tűzvédelmi ügyekben eljáró hatóságok és tűzvédelmi szakhatóságok rendszere. Aktualitások rovatunkban a hő- és füstelvezetés megváltozott előírásai mellett tájékoztatást adunk a Mérnöki Kamara tűzvédelmi tagozatának megalakulásáról, valamint az újonnan létrejött tűzvédelmi tervezői szakma új előírásairól is. Végül olvasóink kérdéseire válaszolva egyebek mellett a tűzvédelmi szakvizsga-kötelezettséggel, illetve a vészkijáratok kialakításával kapcsolatos kérdésekben nyújtunk segítséget. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: tuzved39 Kérdését az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu A hónap témája A tűzvédelmi hatósági és szakhatósági szervezetrendszer átalakulása Jelentősen változtak a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat ellátó szervek január 1-jétől. Az eddig megszokott tűzoltóságok helyett a helyi, területi és országos katasztrófavédelmi szervezetekhez kell fordulni. Ennek jogszabályi alapja a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveze- Tartalom Szerző: Tarnaváry Zoltán A kézirat lezárása február A HÓNAP TÉMÁJA A tűzvédelmi hatósági és szakhatósági szervezetrendszer átalakulása Első- és másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok Első- és másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok Különös szabályok 5 AKTUALITÁSOK Hírek - A hő- és füstelvezetés új előírásai - A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tervező és Szakértő Kamarai Tagozatának létrejötte - A tűzvédelmi tervező tevékenység végzésének előírásai - A tűzvédelmi szakértői tevékenység megváltozott előírásai Jogszabályok, szabványok 11 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK 1

2 tekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) kormányrendelet. A hatóságok minden ügyben vizsgálják a hatáskörüket, illetve illetékességüket. Az illetékességi területet a 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet (a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről) határozza meg. A kormányrendelet szerint a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetek és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályai a következők: Elsőfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 1. (1) A Kormány elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ában és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi, d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 20. (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár, e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket, f) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtilthatja, ha fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a tűzvédelmi szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja. (2) A kormány elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely a) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, b) tűzvizsgálati jelentést ad ki, c) eljár a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott kivétellel a tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, d) eljár a polgári repülőterek tekintetében az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott esetekben, e) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során ea) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, eb) a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja, f) a 3. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott. (3) A Kormány elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, amelynek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet, március, IV. évfolyam 3. szám Tűzvédelem

3 c) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről, e) eljár a Ttv. 12. (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységekkel, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban, f) eljár a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző- és oltóberendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben eljár, h) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során ha) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott, hb) az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, hc) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, i) eljár a területi szerv tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, j) eljár az egyedileg tervezett számítógépes szimulációs programmal végzett műszaki megoldás jóváhagyására indított eljárásban, k) megállapítja a tűzoltókészülék-karbantartó műhelyek különböző tűzoltó készülék típusok karbantartására való alkalmasságát. (4) A tűzvédelmi hatóság az ügyfél kérelmére hatósági egyeztetést folytat le. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 2. (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv elsőfokú tűzvédelmi hatóságként eljárt. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok 3. (1) A Kormány elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. (2) A Kormány elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként a területi szervet jelöli ki a) a kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban, b) a polgári repülőtereket érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, c) az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban: ca) magas építmények, cb) a m 2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények, cc) a 2000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, cd) az 5000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, ce) erőművek, cf) fekvőbeteg-ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik, cg) metró és föld alatti vasúti létesítmények, ch) Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei. (3) A Kormány elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a központi szervet jelöli ki. 3

4 Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok 4. (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv járt el elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként. Különös szabályok 5. (1) A Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében az 1. (1) bekezdés a)-g) pontja, a (2) bekezdés a)-b) és g) pontja, a (3) bekezdés b)-c) pontja, valamint h) pont ha) alpontja vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, másodfokon országos illetékességgel a honvédelemért felelős miniszter jár el. (2) A Kormány a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében a tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, a használatbavételi, valamint az üzemeltetésengedélyezési eljárások során első fokú tűzvédelmi szakhatóságként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalt, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki. 6. (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a központi szervet jelöli ki a) a Ttv. 12. (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységek, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében, b) a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző és oltóberendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatban, c) a területi szerv tekintetében a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységgel összefüggésben. (2) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a területi szervet jelöli ki az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységek tekintetében. A tűzvédelmi hatóság jogszabályokban meghatározott esetekben: engedélyez, tilt, korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatósági eljárások során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni! Összefoglalva: Tűzvédelmi ügyekben első fokon eljáró hatóságok: a katasztrófavédelmi kirendeltségek KIREN- DELTSÉG (általánosan eljáró szerv) a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok KI a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BM OKF a MH létesítményei tekintetében a HM HH A másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóságok: I. fok a KIRENDELTSÉG II. fok a KI I. fok a KI II. fok a BM OKF I. fok a BM OKF nem fellebbezhető bíróság I. fok a HM HH II. fok, a HM miniszter Az 1. számú ábrán bemutatjuk a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeti felépítését, amelyhez hasonlóan alakulnak a megyei (területi) és helyi szintek is március, IV. évfolyam 3. szám Tűzvédelem

5 1. ábra Megjegyzés: Az ábrán a TT jelölés: Tanácsadó Testületet jelöl. Aktualitások A hő és füstelvezetés követelményei és szabályozása is jelentősen változott. Hő- és füstelvezetés új szabályozása az OTSZ [28/2011. (IX. 06.) BM rendelet] alapján Szerző: Dr. Zoltán Ferenc (Ph.D) Az alábbiakban egy részben összehasonlító elemzést készítettem. Eltérések az előző szabályozástól, illetve a jelen előírások alapvető tézisei. Fogalommeghatározás: Hő- és füstelvezető: szerkezet, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását. Hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton. Hő- és füstelvezető rendszer: a hő- és füstelvezető, a hő- és füstelvezető berendezés, valamint csatlakozó elemei, a távműködtető rendszer, a légutánpótlás együttese, szükség esetén a füstszakasz határolás szerkezetei. Általános rendelkezések: Az építmények 800 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell. A méretezési táblázat értékeit az alapterület csökkentésével arányosan csökkenteni nem szabad. Az építmények 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság a személyek biz- 5

6 tonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében előírja, hő- és füstelvezetést kell kialakítani. Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségek, csarnokok, pinceszinti helyiségek és a menekülésre számításba vett lépcsőházak, átriumok, közlekedők hő- és füstelvezetését, füstmentesítését az OTSZ idevonatkozó fejezetének előírásai szerint vagy egyedileg kell tervezni, kialakítani. Egyedinek számít a nem jogszabály szerinti kialakítás. A nem az OTSZ XXX. fejezet szerint, egyedileg tervezett műszaki megoldás megfelelőségét az OKF által elfogadott számítógépes szimulációs programmal kell ellenőrizni, mely alapján az OKF a műszaki megoldást jóváhagyhatja. Az OKF-et a műszaki megoldás véleményezéséért a megbízó által fizetendő szimulációnként nettó (ötvenezer) Ft szolgáltatási díj illeti meg. Nem megengedett a hő- és füstelvezetés kialakítása: azokra a helyiségekre, ahol térfeltöltés elvén működő beépített oltóberendezés létesül; ha a helyiségben vízköddel oltóberendezés van beépítve, akkor az OKF határozza meg a hő- és füstelvezetés szükségességét, módját és mértékét. A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére a kézi jelzésadók jelének kivételével a hő- és füstelvezető rendszernek automatikusan kell indulnia, továbbá a kézi indítás lehetőségéről is gondoskodni kell. A hő- és füstelvezetés kivezetése nem történhet tűzoltási felvonulási területre, kiürítési útvonalra, valamint menekülésre számításba vett kijáratra. A levegő-bevezető nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek geometriai nyílásfelülete. Természetes légutánpótlás esetén a levegő-bevezető nyílások hatásos nyílásfelülete legalább akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz számított hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete. Ez jelentős könnyítés, mert csak 1x-es légutánpótlással számol, de viszont a légpótló nyílások geometriai felületének mérete meghatározásához a nyílások számára Cv értéket határoz meg a rendelet. Így tudjuk meghatározni a hatásos felületből a szükséges geometriai felületet. Egy tűzszakaszon belül több füstszakasz esetén legalább kettő füstszakasz egyidejű működésére kell a hő- és füstelvezető berendezést méretezni. Légutánpótlás A nyitásszög a függőlegeshez viszonyított érték ± 50 eltéréssel elfogadható. A B C 1. Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átf. tényező 2. Szabad nyílás - 0,7 3. Nyílószárny 90 0,7 4. Zsalu 90 0,65 5. Nyílószárny 60 0, , ,3 Zsalu Tetőablak Kézi indító március, IV. évfolyam 3. szám Tűzvédelem

7 Hő- és füstelvezetés A nyitásszög a függőlegeshez viszonyított érték ± 5 0 eltéréssel elfogadható tűzállósági határértékű, vagy a rögzítőelemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú és E15 tűzállósági határértékű legyen. A B C 1. Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átf. tényező 2. Szabad nyílás - 0,65 3. Nyílószárny 90 0,65 4. Zsalu 90 0,5 5. Nyílószárny ,45 Befelé nyílónál 0,35 0,35 Befelé nyílónál 0, ,3 Befelé nyílónál 0,15 A hatásos nyílásfelületből a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényező segítségével a következő módon kell meghatározni: Számításba vehetők a felezősík alatti kívülről nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, amenynyiben automatikusan tűzjelzésre nyílnak. A légutánpótlónyílás-felületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges nyílásfelület minden m 2 -e helyett 1 m 3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani (hat fel/cv x 2 x 1). Számításba vehetők légutánpótlásra a füstmentes levegőrétegben lévő nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, ha azok a hő- és füstelvezetés indítási jelére nyílnak. A légutánpótlónyílás-felületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető hatásos nyílásfelület minden m 2 -e helyett 2 m 3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani (hat fel x 2). A hő- és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna-hálózatának 400 C füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig működőképesnek, állékonynak és A1 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie. A tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a kötényfal benyúlásának alsó síkját. Ez korábban a 2/2002-es BM rendeletben már szerepelt, a jelenlegi szabályozásból kimaradt. A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztályú és E 30 Talajszint alatti helyiségek hő- és füstelvezetése Természetes szellőzés esetén a helyiségben folyó tevékenység tűzveszélyességi osztálytól függően a helyiség alapterületének %-ában az alábbi szellőző keresztmetszet létesítése szükséges: C tűzveszélyességi osztályban 3,00%, D tűzveszélyességi osztályban 1,00%. A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületének 1%-a. A pinceszinten nem kell hő- és füstelvezetést biztosítani: a) az 50 m 2 -nél kisebb alapterületű C - D tűzveszélyességi osztályba sorolt, b) a 100 m2-nél kisebb alapterületű, legalább EI 30 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, C - D tűzveszélyességi osztályba sorolt, c) a legfeljebb 200 m 2 alapterületű vagy a legfeljebb 500 m 2 alapterületű és legalább EI 15 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező gépészeti, d) a legfeljebb 200 m 2 alapterületű E tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben, helyiségcsoportban. (1) Abban az esetben, amikor az épületrész, tűzszakasz, épület a kiürítés első szakaszán belül kiüríthető, a menekülési útvonal hő- és füstelvezetéséről nem kell gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak csak az érintett tűzszakasz, épület egészére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén alkalmazhatók. A pinceszinti helyiségek hőberendezésének működtetését hozzáférhető helyen a földszinten is biztosítani kell. A hő- és füstelvezető berendezés tervezésének speciális szempontjai (1) Hő- és füstelvezetés számára kiegyenlített nyomásviszonyú rendszert kell kialakítani. 7

8 (2) A mesterséges hő- és füstelvezető berendezés üzemképességét 60 percen át kell biztosítani. (3) A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelületének minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető berendezésnek 2 m 3 /s légáramlási sebességet, vagy a menekülésre számításba vett közlekedőkön óránként 25-szörös légcserét kell biztosítani. (4) Menekülésre számításba vett közlekedőkön hő- és füstelvezető berendezés alkalmazása esetén egy adott tűzszakaszon belül a tűzzel érintett szint működésére kell az elszívást és a légutánpótlást méretezni. Az üzembe helyezés és az üzemeltetés szabályai A hő- és füstelvezető berendezés megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A berendezés működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő- és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. A hő- és füstelvezető rendszer (régebbi berendezés) megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, b) ötévente. A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni szükséges. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! táblával kell jelölni. Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel is. A jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben készüljön. A feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát a magyar nyelven kívül idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. Tűzvédelmi tervező és szakértő kamarai tagozat jött létre. A katasztrófavédelmi törvény módosította a tervező- és szakértő mérnökök és az építészek szakmai kamaráiról szóló évi törvényt. A módosítás értelmében a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a jelenleg meglévő szakmai tagozatai mellett tűzvédelmi tagozatot is létrehoz. A tűzvédelmi tagozatok megalakulásával létrejön egy új szakma, a tűzvédelmi tervező. A tűzvédelmi tagozat megalapításával kapcsolatos előkészítő feladatok végrehajtásáról a Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége október 12-i ülésén döntött december 9-én az MMK székházában délután megtartott alakuló ülésen a jelen lévő kamarai tagok a tagozat ügyrendjének elfogadása mellett megválasztották a tagozat vezetőségét. Magyar Mérnöki Kamara tűzvédelmi tagozatának tisztségviselői: Elnök: Lengyelfi László Elnökségi tagok: Dr. Bánky Tamás Vágvölgyi László március, IV. évfolyam 3. szám Tűzvédelem

9 Horváth Lajos Bárányosné Ábrahám Rita Böröcz István Király András Minősítő bizottság elnöke: Mészáros János Minősítő bizottság tagjai: Mohai Ágota Szilágyi Csaba Müller Róbert Végh Ferenc Dr. Szőcsné Varga Ilona Fodor Mihály Ezúton is kívánunk sok sikert és eredményeket a tűzvédelem fejlődése érdekében! Az előzőek alapján vizsgáljuk meg, hogy ki a tűzvédelmi tervező. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szól a 375/2011. (XII. 31.) kormányrendelet. A rendelet mindössze 6 paragrafusból áll. A fogalommeghatározás szerint: tűzvédelmi tervezői tevékenység: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, valamint a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tervezése. Mikor kell ilyen jogosultsággal bíró személyt igénybe venni? Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) pontjában meghatározott minden építmény (építmény, építményrész, építményegyüttes) külön jogszabály szerinti építésügyi hatósági (létesítési) engedélyezéséhez és műszaki megvalósításához (kivitelezéséhez) szükséges tűzvédelmi dokumentáció készítése. Követelmények a tűzvédelmi tervezői tevékenység végzéséhez: Tűzvédelmi tervezői tevékenység végzéséhez a) tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi szakmérnök, építőmérnök, illetve építészmérnök tűz- és katasztrófavédelmi szakirányos végzettség, b) a területi mérnöki kamara által vezetett tűzvédelmi szakmai területen való névjegyzékbe vétel, vagy a területi építész kamara által vezetett tűzvédelmi szakmai területen való névjegyzékbe vétel szükséges. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésére és az eljárási szabályokra a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) kormányrendeletben foglalt előírásokat, a szakmagyakorlók továbbképzésére az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet előírásait a fenti kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tűzvédelmi tervezői jogosultság megállapításánál a szakmai gyakorlati idő igazolása a) a tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi szakmérnök, építőmérnök, illetve építészmérnök tűz- és katasztrófavédelmi szakirányos végzettség megszerzését követően aa) legalább ötéves tűzvédelmi szakterületen végzett, vagy ab) felsőoktatási intézményben legalább hároméves tűzvédelmi szaktárgyoktatói gyakorlattal, vagy b) az illetékes építész vagy mérnöki kamarák valamelyikében építész, építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, gépészeti, hő- és villamos energetikai, gázipari, elektrotechnikai szakmai tagozatok névjegyzékében való szerepléssel, vagy c) érvényes építész-, elektromos-, gépész-tűzvédelmi szakértői igazolvánnyal bizonyítható. A Ttv ban meghatározott tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni, ha a) az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósá- 9

10 gi eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő, b) az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz. I. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szakterület és a hozzá tartozó műszaki tervezési tevékenység Tűzvédelmi tervezői szakterület (betűjele: TUÉ) a) az építmények tűzvédelmi koncepciójának átfogó tervezése; b) az építmények tényleges, illetve tervezett tűzállósági fokozatának megállapítása; c) az épületek, építmények tűzszakaszolási rendszerének tervezése; d) az építmények tűzgátló szerkezeteinek tervezése; e) az építmények telepítési, tűztávolságának tervezése; f) az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának megállapítása; g) az építmények tűzterhelésének, tűzidő tartamának tervezése; h) a tűzjelzés és az épületben tartózkodók riasztási rendszerének tervezése; i) az építmények kiürítésének, kiürítési útvonalainak tervezése; j) a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek tervezése; k) az építmények elektromos, villámvédelmi és gépészeti rendszerei tűzvédelmi követelményeinek meghatározása új és meglévő épületeknél; l) az építmények tűzoltásának, tűzoltási feltételeinek tervezése. A fentiek elolvasása után megállapítható, hogy ahol a jogszabály előírja a tűzvédelmi szakhatóság szakvéleményét az építési engedélyhez kötött tevékenységekhez, ott tűzvédelmi tervezőt kell igénybe venni. Az építési engedélyezési tervdokumentáció szerves részét képezte eddig is a tűzvédelmi fejezet. Ezzel különösebb gond nincs is, hisz az OTSZ meghatározza ennek követelményeit, előírásait és szabályait, illetve a szabványokat is figyelembe véve jól körülhatárolt területet képzett. A tűzvédelmi tervezői tevékenység fogalommeghatározásában azonban szerepel a beépített tűzjelző és oltóberendezések tervezői is. Erről nem találunk semmit a jogszabályban. Ha csak a szakképzettséget vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy a jogszabály alapján villamosmérnök nem tervezhet tűzjelző berendezést akkor sem, ha elvégezte a beépített tűzjelző berendezéseket tervező szakképzést, rendelkezik az előírt gyakorlattal, a Magyar Mérnöki Kamara tűzjelző berendezés tervezői jogosultsággal rendelkezik. Ugyan ez vonatkozik a beépített oltórendszer tervezőkre is. Gépész vagy épületgépész nem tervezhet sprinklert vagy gázzal oltót, noha beépített tűzoltó berendezést tervező szakvizsgával, gyakorlattal és kamarai tervezői jogosultsággal rendelkezik. Ezeket a kérdéseket több tíz éve tervező- és műszaki vezető mérnökök teszik fel nekem. Szakmai munkájukat ismerve bizton állíthatom, hogy tevékenységük kifejezetten hasznos a tűzvédelemben. Véleményem szerint a jogszabály megfelelő módosításával ez természetesen könnyen orvosolható. Bízom a jogalkotó bölcsességében, és ez probléma rövid időn belül megoldódik. Változtak a tűzvédelmi szakértőkre vonatkozó szabályok is. A változások jogszabályi alapját a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet képzi. A tűzvédelmi szakértői szakterületek az alábbiak: Igazságügyi szakértői szakterületek a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerint 1. Építmények tűzvédelme 2. Tűzoltótechnikai eszközök tűzvédelmi szakértői szakterületek 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a) Építész tűzvédelmi szakértő b) Elektromos tűzvédelmi szakértő c) Gépész tűzvédelmi szakértő a) Tűzoltó készülék szakértő b) Beépített tűzjelző berendezés szakértő c) Beépített tűzoltó berendezés szakértő a) Olajipari tűzvédelmi szakértő 3. Ipari tűzvédelem b) Gázipari tűzvédelmi szakértő c) Vegyész tűzvédelmi szakértő 4. Tűzvizsgálat a) Tűzvizsgálati szakértő Ki lehet tűzvédelmi szakértő? Tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki a) tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi szakmérnök, építőmérnök illetve építészmérnök tűz- és katasztrófavédelmi szakirányos végzettséggel, vagy március, IV. évfolyam 3. szám Tűzvédelem

11 b) területi építész vagy mérnöki kamarai tagsággal, felsőfokú állami végzettséggel és a jogszabályban meghatározott felsőszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkezik. A szakképzettségi követelményeken túl az engedély kiadásához szükséges a) az adott tűzvédelmi szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlati idő igazolása, és b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) által összeállított bizottság előtt a kérelmezett szakterületen eredményes vizsga (a továbbiakban: vizsga) tétele. Szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt tűzvédelmi szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni. Tűzvédelmi szakértői engedély több tűzvédelmi szakterületre is kérhető. A tűzvédelmi szakértői engedély határozatlan időre érvényes. Az engedély megadásától számított öt éven belül a tűzvédelmi szakértő a BM OKF által összeállított bizottság előtt a szakterületének megfelelő kiegészítő vizsgát köteles tenni. A kiegészítő vizsga tárgyát a szakértői engedély kiadása vagy utolsó meghosszabbítása után hatályba lépett vagy módosított jogszabályok és megjelent szabványok képezik. A tűzvédelmi szakértők névjegyzékének nyilvános adatait a BM OKF a honlapján közzéteszi. A tűzvédelmi szakértői engedély visszavonásának eseteiről a BM OKF dönt. A tűzvédelmi szakértői tevékenységért szakértői díjat kell fizetni. A tűzvédelmi szakértő díjazására bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség és jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése esetén az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Tűzvédelmi szakértői jogosultság december 31-ig engedélyezhető annak, aki a területi építész vagy mérnöki kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és részt vesz a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) vagy a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) által szervezett tűzvédelmi szakértői tanfolyamon. A tanfolyamon való részvételhez öt évnél régebbi tervezői jogosultság igazolása szükséges. Ez a szabályozás január 1-jén lépett hatályba. A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott tűzvédelmi szakértői engedélyek érvényességi idejük lejártáig korlátozás nélkül érvényesek, lejáratukat követően meg kell felelniük a hatályos jogszabályi előírásoknak. Kinevezték dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornokot a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság Veszélyhelyzet-kezelési Központja vezetőjévé február 10-ei hatállyal. Jogszabályok, szabványok: Ebben az időszakban új tűzvédelmet érintő jogszabály nem jelent meg. Nemzeti szabványok közzététele A szabványügyi közlönyben február hónapban közzétett fontosabb katasztrófavédelmet, illetve tűzvédelmet érintő szabványok. (Forrás: Szabványügyi Közlöny, február) MSZ EN :2012 A tűzveszélyesség vizsgálata rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Anyagok izzóhuzalos gyulladási hőmérsékletének (GWIT) vizsgálati módszerei (IEC :2010) Az MSZ EN :2001 helyett (idt EN :2010; idt IEC :2010) Olvasói kérdések: 1. Kérdés: Szükséges-e az üzemanyagkút-kezelőnek szakvizsga? Válasz: Eddig a jogszabályok szerint az üzemanyag-kiszolgáló létesítmények dolgozóira tűzvédelmi szakvizsga-követelmény vonatkozott. A jelenleg hatályos jogszabály 11

12 szerint a normál (benzin-gázolaj) üzemanyagkút-kezelőnek nem kell tűzvédelmi szakvizsga. Ha éghető gáz és autógáz kiszolgálását is végzik, úgy az a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörökről szóló BM rendelet 1. számú melléklet 3. pontja szerint szakvizsgához kötött. 2. Kérdés: Cégünk udvarában tűzkészültség szempontjából figyelembe vehető tűzcsap van. Mi létesítettük, felülvizsgálatairól mi gondoskodunk. A közelben most asztalosműhelyt akarnak létesíteni, és a működési engedély megadásához a tűzoltóságon arról tájékoztatták a tulajdonost, hogy figyelembe veszik a mi tűzcsapunkat (így neki nem kell létesíteni), ha ehhez hozzájárulásunkat adjuk. Szeretném megkérdezni, hogy jogi szempontból vagy bármilyen címen ez jelent-e nekünk esetlegesen további kötelezettséget. Válasz: További pluszkötelezettséget nem jelent, legfeljebb annyit, hogy az asztalos műhelyben keletkezett tűz esetén tűrniük kell a tűzoltóság erőinek és eszközeinek a tevékenységét a területükön. 3. Kérdés: Melyik jogszabály, szabvány írja elő, hogy a nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépjárművekre 6 hónapra kell érvényesíteni az MSZ EN-3-as készülékeket? Válasz: Ismereteim szerint nincs ilyen követelmény. Az EN-3 szabványnak megfelelő készülékek kötelező felülvizsgálatának időintervalluma 1 év. Bár ismerek olyan európai országot, ahol 2 év. A féléves A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. kötelezés az MSZ-1040 szabvány szerint gyártott készülékekre vonatkozik. 4. Kérdés: Meg kell ismételni a közép vagy teljes javítást abban az esetben, ha védelem hiányában a címke olvashatatlan, illetve a szolgáltató rá sem tette, csak 1 db 4-5 cm-es csíkon feltüntette a dátumot MEO megjegyzéssel? Válasz: Igen. A közép vagy teljes javítás igazolása nélkül a készülék működésképtelennek tekintendő. 5. Kérdés: A kérdésem a vészkijáratok előtt szabadon hagyandó terület nagyságára vonatkozik. Egy raktárcsarnok kapuja előtt az épületen belül mekkora területet kell szabadon hagyni? Milyen távolságra rakható le pl. raklapos áru? Mi számít akadályoztatásnak? Válasz: Az OTSZ alapján ilyen jellegű kikötést, követelményt nem találtam. A kijáratok szűkítése nem megengedett. Tekintettel arra, hogy a kiürítésszámítás a létesüléskor készül, javasolom az Önök által lerakott anyag mennyiség és terület figyelembevételével a kiürítésszámítás újbóli elvégzését, és ezek alapján a szükséges konklúziók levonását. Az OTSZ XXVIII. fejezete foglalkozik a kiürítésszámítással. Tűzvédelem, március IV. évfolyam 3. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Nagy Réka HU ISSN Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12