ALSÓTOLD TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG. Megbízó: Alsótold Közös ÖnkormányzatiHivatal Alsótoldi-Kozárdi Kirendeltség

Átírás

1 ALSÓTOLD TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Megbízó: Alsótold Közös ÖnkormányzatiHivatal Alsótoldi-Kozárdi Kirendeltség Sándor Szandra Éva polgármester 3069 Alsótold, Szabadság út 6. Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel: Mobil: 06/ , 06/ , november VZM 1404/17 TKR_ALSOTOLD_171121

2 2 Aláírólap Településrendezés Ferik Tünde vezető településrendező tervező TT/ Mihály Renáta okl. településmérnök

3 3 BEVEZETŐ A év számos változást hozott a településfejlesztés és rendezés területén január 1-én hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Eljr.) módosítása, valamint az év folyamán többször módosult a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) módosítása. A jogszabályváltozásokkal két új tervműfaj lépett életbe: a településképi arculati kézikönyv (TAK), valamint a településképi rendelet (TKR). A Tktv. 16. (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének legkésőbb december 31. napjáig meg kell alkotnia a településképi rendeletét (TKR-t) és az arculati kézikönyvet (TAK-ot). A készülő TAK és TKR célja A településképi arculati kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, mely a településképi követelményeket alapozza meg. Ebben kell meghatározni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. A településképi rendelet állapítja meg a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, a településképi szempontból meghatározó területeket, valamint a településképi követelményeket. A TKR megalapozására a TAK szolgál. A településképi rendelet és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) mellérendelt viszonyban áll egymással. A két rendelet célja, szerkezete és tartalmi felépítése is eltérő, de a két rendeletnek összhangban kell állnia egymással. A településképi rendelet a Hogyan és milyet lehet építeni? kérdésre, míg a helyi építési szabályzat a Hová, mit és mekkorát lehet építeni? kérdésre ad válaszokat. A településképi rendelet kizárólag: - a helyi védelmet, a védelem elrendelését és megszüntetését, - a településképi szempontból meghatározó területeket, - a településképi követelményeket, - a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat, illetve - a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kapcsolatos részletszabályokat állapíthatja meg. A településképi rendelet tartalmi elemei nem kötelezően meghatározandó elemek, ezért a településképi rendelet megalkotása előtt meghatározandó, hogy mi az elérni kívánt cél, és a szabályozási elemek alkalmazásához milyen eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére. A településen jelenleg is hatályos rendeletek településképi szabályozásra vonatkozó előírásait a településképi rendelet megalkotása során figyelembe kell venni, annál is inkább, mert a településképi rendelet elfogadásával egy időben ezen rendeleteket, illetve a helyi építési szabályzat vonatkozó tartalmi elemeit hatályon kívül kell helyezni. Ezek a rendelkezések azonban nem emelhetők át automatikusan a településképi rendeletbe, mivel a vonatkozó országos keretszabályokban változások történtek, így a jogfolytonosság biztosítása mellett a magasabb szintű jogszabályi követelményeknek való megfelelésről is gondoskodni szükséges. A településkép védelméről szóló rendelet elfogadása a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló helyi rendelet

4 4 módosítását is szükségessé teheti, ezért a településképi rendelet megalkotása során ezen helyi rendeletet is javasolt felülvizsgálni.

5 5 ALSÓTOLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL Alsótold Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 57. (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nógrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja és hatálya 1. (1) E rendelet célja Alsótold Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása: a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával; b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával; c) településképi követelmények meghatározásával; d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával, (2) E rendelet mellékletei: 1. melléklet: Településkép szempontjából meghatározó területek (3) E rendelet függelékei: 1. függelék: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz 2. függelék: Telepítésre javasolt / nem javasolt őshonos és idegenhonos növények jegyzéke 2. Értelmező rendelkezések 2. (1) E rendelet alkalmazása során: a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza. b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m 2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik. c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat. d) Épületszélesség: Az épület utcai saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik. e) Helyi értékvédelmi terület (he): helyi területi védelem alatt álló településszerkezet, utcahálózat vonalvezetése, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, épülettömeg, sziluett. f) Helyi védett utcakép, térfal (heu): védetté nyilvánított utcaszakasz, térfal, amely a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa miatt jelentőséggel bír. g) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás. h) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. i) Helyi védett épületrész (H2): védetté nyilvánított olyan épületelem, amely olyan épületen található, mely nem áll helyi védelem alatt. Védett épületrész lehet az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, anyaghasználata, színezése illetve különleges tartószerkezete.

6 6 j) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H3): t, helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat. k) Helyi védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. l) Önkormányzati információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla. m) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás; n) Megalapozó értékvizsgálat: Az új helyi védettség megalapozását szolgáló, építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a kerület szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. o) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét. p) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat; q) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat; r) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016 évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti Településkép szempontjából kiemelt területek. s) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 30%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza. t) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező - természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. u) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. v) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.

7 7 II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM 3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai 3. (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban. (4) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell: a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását, c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét, d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot. (5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását, c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit, d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt. (6) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (7) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről. (8) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját, c) a kezdeményezőt. (9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3. (8) bekezdés szerinti érdekelteket. (10) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek: a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét, b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. (11) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és b) az 3. (8) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és figyelembevételével dönt. (12) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselőtestületi döntésről 15 napon belül írásban értesíteni kell az 3. (8) bekezdés szerinti érdekelteket. (13) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. (14) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlannyilvántartásból való törlését.

8 8 4. A helyi védett értékek megjelölése 4. (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg. (2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. (3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. 5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása 5. (1) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban megállapítottak szerint gondoskodik. 6. A helyi a védelem fajtái 6. (1) A helyi egyedi védelem fajtái: a) helyi védett épület (H1), b) helyi védett épületrész (H2), c) helyi védett műtárgy, műalkotás (H3) (2) Helyi területi védelem fajtái: a) helyi értékvédelmi terület (he), b) helyi védett utcakép (hu). 7. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok 7. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani. (3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le. (4) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető. 8. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését: a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit, b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását, d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az eredetinek megfelelő módon kell megőrizni és helyreállítani. (2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható az átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő felújítás során azt a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani. 8. A helyi területi védelem 9. (1) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. (2) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

9 9 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 10. (1) Alsótold területén a Településképi arculati kézikönyvben szereplő eltérő karakterű településrészek településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), valamint az MT-ken belüli alterületek: a) Lakóterületek b) Gazdasági jellegű területek c) Egyéb, beépítésre nem szánt területek (2) Az MT-k lehatárolását az 1. melléklet (térkép) tartalmazza. 10. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai 11. (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni. (2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek. IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények 12. (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. (2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz, b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el. (4) Helyi védett műtárgyak (H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni. 12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények 13. (1) Az épületek fedését a településen és az épület környezetben jellemző fedési mód alkalmazandó. (2) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, fémlemez fedés, bitumenes zsindely és egyéb színes anyagok nem használhatók amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. (3) Meglévő könnyűszerkezetes tetőhéjalás cseréje esetén bitumenes zsindely is alkalmazható. (4) Az épületek közterületről látható homlokzata csak vakolt felületű, kisméretű égetett tégla, terméskő, vagy fa lehet. (5) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

10 10 Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók. (6) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen. (7) Lakóterületek MT-n intézményi rendeltetésű épületeken tetőhéjalásként korcolt fémlemez fedés is alkalmazható. (8) Lakóterületek MT-n intézményi rendeltetésű épületeken a (2) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók. (9) Gazdasági jellegű területek MT-n t az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható. (10) Gazdasági jellegű területek MT-n az épületeken a (2) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók. (11) Egyéb, beépítésre nem szánt területek MT-n gazdasági rendeltetésű épület tetőhéjalásaként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható. 14. (1) Az MT-n új tömör kerítés nem építhető. (2) Az MT-n utcafronti kerítés fa, fém, vakolt, terméskő és tégla lehet. (3) Egyéb, beépítésre nem szánt területek MT-n - birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el. 15. (1) Az MT-n - amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik - kizárólag közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható. (2) Az MT-n lapostetős épület nem élpíthető - amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. (3) Az MT-n kétszintes tetőterű épület nem létesíthető. (4) Lakóterületek MT-n a meglévő tornácok megtartandók, oldalai a homlokzati síktól mért 5,0 méterig nem falazhatók be. (5) Gazdasági jellegű területek MT-n az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően alacsony hajlásszögű tető és lapostető is építhető. (6) Egyéb, beépítésre nem szánt területek MT-n gazdasági rendeltetésű épületen az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően nál alacsonyabb hajlásszögű magastető is építhető. 16. Lakóterületek MT-n a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők. 17. (1) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen. (2) Gazdasági jellegű területek MT-n a szomszédos lakótelkek felé szilárd burkolat nélkül, háromszintes növényállománnyal telepítendő. 18. (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos. (2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges. (3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő. (4) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m 2 -nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (5) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető. (6) A közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők (7) Egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon ha a műszaki feltételek lehetővé teszik fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével. 13. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények 19. (1) Vállalkozásonkánt 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

11 11 (2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető. (3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját. (4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. (5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. (6) Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el. 14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények 20. (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók. (2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül a) a közérdeket alapvetően szolgáló aa) kerékpártároló ab) hulladéktároló, -gyűjtő ac) pad ad) telefonfülke, amelyen reklámhordozó elhelyezhető. b) a közérdeket a hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett közérdekű információval szolgáló aa) parkolót határoló korlát ab) megállító tábla ac) önkormányzati hirdetőtábla, ad) önkormányzati faliújság ae) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla, amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el. (3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül: a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk; b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk; c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása; d) idegenforgalmi és közlekedési információk; e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk (4) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető. (5) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott. (6) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény előtt és annak időtartama alatt időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető. (7) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését. (8) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el. (9) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja. 21. (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan. (2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. (3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. (4) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

12 Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények 22. (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy a) közparkokban, közkertekben, játszótereken, b) temetők területén, c) védett természeti területen, d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen. (5) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el a) Lakóterületek MT-n b) közparkokban, közkertekben, játszótereken, c) temetők területén, d) védett természeti területen, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen. (6) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni. (7) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el a) közparkokban, közkertekben, játszótereken, b) temetők területén, c) védett természeti területen, d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen. 16. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények 23. (1) A település területén található Natura 2000 területeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket (a továbbiakban: természeti és természetközeli területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza (2) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható; b) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető; c) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó; d) új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyezhető el V. FEJEZET A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ 17. A kötelező szakmai konzultáció esetei 24. Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység, településképi szempontból meghatározó területen történik és az egyszerű bejelentés, vagy építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. 18. A szakmai konzultáció szabályai 25. (1) A szakmai konzultáció szóban történik. (2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható. (3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13 A településképi bejelentési eljárás esetei 26. (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben: a) Nettó 20,0 m 2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén; b) Nettó 100 m 3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m 2 alapterületet, vagy 2,0 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén; c) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t; d) Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t; e) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén; f) Megfelelőség-igazolással vagy július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló la) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, la) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, la) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), la) ideiglenes fedett lovarda, la) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti állvány jellegű építmény építése estén; g) Növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha alapterülete meghaladja a 20 m2-t, de nem éri el az 50 m 2 -t ; h) 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a m 3 közötti térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén; i) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén; j) Utcai kerítés, kerti építmény, húsfüstölő építése esetén; k) Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén. (3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén. 20. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai 27. (1) A településképi bejelentési eljárás megindításához az 1. függelék szerinti kérelem használható. (2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet. (3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz. (4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges. (5) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

14 A településképi bejelentési eljárás szempontjai 28. (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni. (2) Részletes vizsgálati szempontok: a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe, b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát, a) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak, b) a cégtáblák, egyéb grafikain elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek, a) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait, b) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat, c) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG 22. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai 29. (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt. (2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le. (3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását. 23. A településképi birság 30. (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai irányadóak. (2) Jelen rendelet január 1. napján lép hatályba. 32. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

15 15 polgármester jegyző Kihirdetve:.., jegyző

16 16 1. melléklet: Településkép szempontjából meghatározó területek

17 17 1. függelék Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ ÉRKEZTETÉS IKTATÓBÉLYEGZŐ 1. Bejelentő neve (szervezet neve, képviselője): 2. Bejelentő lakcíme (szervezet esetén telephely, székhely): 3. Bejelentő elérhetősége (levelezési címe, telefonos elérhetősége, címe): 4. Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltás - helye: - - telek helyrajzi száma: 5. Településképi bejelentési eljárás megjelölése, tevékenység jellege (aláhúzandó): - bejelentéshez kötött építési tevékenység - reklámelhelyezés - rendeltetésváltás 6. Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás rövid leírása: 7. A bejelentéssel érintett építési tevékenység elvégzésének, a reklámozás vagy a rendeltetésváltozás tervezett időtartama: Kötelező mellékletek: a kérelem tárgyának megfelelően tartalmaznia kell: a) a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról, b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, c) alaprajzot, d) homlokzatot, e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet. Karancskeszi, hónap: nap: Bejelentő aláírása

18 18 1. függelék Telepítésre javasolt / nem javasolt őshonos és idegenhonos növények jegyzéke Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke Lombos fafajok tudományos (latin) elnevezés Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Acer tataricum Alnus glutinosa (allergén) Alnus incana Betula pendula (allergén) Betula pubescens Carpinus betulus Cerasus avium (Prunus avium) Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) Fagus sylvatica Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Fraxinus excelsior Fraxinus ornus Juglans regia Malus sylvestris Padus avium Populus alba * Populus canescens * Populus nigra * Populus tremula Pyrus pyraster Quercus cerris Quercus petraea (Q. sessiliflora) Quercus pubescens Quercus robur (Q. pedunculata) Salix alba (allergén) Salix fragilis Sorbus aria Sorbus aucuparia Sorbus domestica Sorbus torminalis Tilia cordata (T. parviflora) Tilia platyphyllos (T. grandifolia) Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) Ulmus laevis Ulmus minor (Ulmus campestris) magyar elnevezés mezei juhar korai juhar hegyi juhar, jávorfa tatár juhar, feketegyűrű juhar enyves éger, mézgás éger, berekfa hamvas éger közönséges nyír, bibircses nyír szőrös nyír, pelyhes nyír közönséges gyertyán vadcseresznye, madárcseresznye sarjmeggy, török meggy közönséges bükk magyar kőris magas kőris virágos kőris, mannakőris közönséges dió vadalma zelnicemeggy, májusfa fehér nyár, ezüst nyár szürke nyár fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár rezgő nyár vadkörte, vackor csertölgy, cserfa kocsánytalan tölgy molyhos tölgy kocsányos tölgy, mocsártölgy fehér fűz, ezüst fűz törékeny fűz, csörege fűz lisztes berkenye madárberkenye házi berkenye, fojtóska barkóca berkenye, barkócafa kislevelű hárs nagylevelű hárs hegyi szil vénic szil, lobogós szil, vénicfa mezei szil, simalevelű mezei szil Tűlevelű fajok (fenyők) tudományos (latin) név Juniperus communis magyar elnevezés közönséges boróka, gyalogfenyő

19 19 Lombos cserjék tudományos (latin) név magyar elnevezés Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyűrű som Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Hippophae rhamnoides homoktövis Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke Prunus spinosa kökény Rhamnus catharticus varjútövis (benge) Ribes uva-crispa - Rosa canina gyepűrózsa Salix caprea kecskefűz Salix cinerea rekettyefűz, hamvas fűz Salix purpurea csigolyafűz Salix viminalis kosárkötő fűz Sambucus nigra fekete bodza Spirea salicifolia fűzlevelű gyöngyvessző Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa Viburnum lantana ostorménfa Viburnum opulus kányabangita * nem szöszös, hím egyedek telepítése javasolt csak Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

20 20 Növénytelepítésre nem javasolt, idegenhonos, invazív növények jegyzéke Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű süntök keserű csucsor aranka fajok Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Echinocystis lobata Solanum dulcamara Cuscuta spp.