Asszociációs kolloidok
|
|
- Andrea Molnárné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A háromféle kolloid rendszer közül ez az egyik, amelyik termodinamikailag állandó lehet makromolekulás kolloid Asszociációs kolloidok asszociációs kolloid diszperziós kolloid A kapilláraktív anyagok a határfelületben pozitív adszorpciót szenvednek (feldúsulnak). Ez a határréteg teljes borítottságáig fokozódhat. Ha ennél is több ilyen anyagot juttatunk oldatba, a molekulák asszociátumokat képeznek egymással. Ez olyan anyagokkal játszódik le, amelyek az adott oldószerhez képest kapilláraktívak, tehát abban rosszul, de azért mégis oldódnak. Ezek az amfipatikus (amfifil) molekulák. Asszociáció: összekapcsolódás molekulák összekapcsolódása másodlagos kötıerıkkel, energianyereség gyenge: benzol molekulák erısebb: ecetsav dimerek stabil: amfipatikus molekulák (poláros és apoláros láncvéget tartalmazó molekulák Asszociációs kolloidok különleges tulajdonságai: habképzés mosó hatás nedvesítés emulgeálás Az asszociációs kolloidok számos felhasználása és elıfordulása k: Micellaképzıdés 1
2 Asszociációs kolloidok csoportjai: - Tenzidek: felületi feszültséget (surface tension) befolyásoló anyagok pl. szappanok, mosószerek stb. - Szerves színezékek pl. metilénkék - Emésztés anyagai: koleszterin, epesavas sók - Talaj kelátképzıi pl. huminsavak Tenzidek kategóriái a poláros végcsoport alapján: Anionos Kationos Nem ionos Egyéb (pl. amfoter v. ikerionos) Az asszociáció oka az energiaminimumra való törekvés. Az oldószerben rosszul oldódó (kapilláraktív!) molekulák elıször a felszínre törnek (pozitív adszorpció, pozitív felületi többlet), majd a felület monomolekuláris borítottsága után a tömbfázisban asszociátumokat = micellákat képeznek. A hidrofób láncvégek az energetikailag kedvezıtlen poláros - apoláros kölcsönhatás helyett egymással összekapcsolódva apoláros - apoláros kölcsönhatást hoznak létre. Az asszociátum belsejében mintegy olajcsepp van, a hidrofób láncok hidrofób közeget hoznak létre. gömbmicella inverz micella hegeres micella bikontinuus szerkezet vizes és nemvizes közegő micella kettısréteg vezikulum Lehetséges (és létezı) micellaszerkezetek. A víz/tenzid aránya, a hımérséklet, tenzidszerkezet stb. befolyásolja, hogy melyik jön létre. Híg oldatban az elsı típus. liposzóma (vezikulum) molakulaszállító képessége 2
3 Az asszociációs kolloidok térbeli elrendezıdése tkp. mezomorf szerkezetek létrejöttét jelenti (ld. 1. ea.). Inverz micella (apoláros közegben) csak valamilyen poláros folyadékcsepp körül keletkezhet, a fejcsoportok taszítása miatt. Az asszociációs kolloidok oldatainak tulajdonságai koncentrációfüggést mutatnak. Egy bizonyos koncentrációnál (koncentrációtartományban) az egyenesek iránytangense megváltozik. Ez a töréspont gyakorlatilag minden tulajdonság esetén ugyanott van. A törésponttól kezdıdıen a tenzid már micellákat képez, nem monomerként oldódik. 14 π ozmózisnyomás CMC 0 tenzidkoncentráció 1 Az asszociációs kolloidok sok tulajdonsága töréspontot mutat a koncentráció függvényében ábrázolva. 14 I sc /R CMC Fényszórás 0 tenzidkoncentráció 1 Ekvivalens vezetıképesség CMC 0 (tenzidkoncentráció) 1/2 1 A töréspontban kezdıdik meg a micelláris oldódás kritikus micellaképzıdési koncentráció = c.m.c. A c.m.c. a tenzidek jellemzı tulajdonsága. A micellaképzıdés megindulásától várhatók a jellegzetes tulajdonságok, pl. habzás, mosó hatás stb. 3
4 A micellák önként, energiabefektetés nélkül keletkeznek, létrejöttük energianyereséget jelent. A c.m.c. az adott körülmények közötti (hımérséklet, anyagi minıség, oldószer) tenzidoldat asszociációs hajlamára jellemzı. Minél rosszabbul oldódik a tenzid az adott körülmények között, annál inkább hajlamos az asszociációra. Tehát az oldódóképességet csökkentı hatások a c.m.c.-t csökkentik, vagyis elısegítik az asszociációt. A c.m.c.-t befolyásolja: A tenzid kémiai szerkezete: Telítetlenség, elágazás c.m.c.-t növeli R lánchossz növekedése a c.m.c.-t csökkenti ellenion nagyobb vegyértéke c.m.c.-t csökkenti a poláros láncvég polaritásának csökkenése a c.m.c.-t csökkenti liotróp sor szerint c.m.c. csökken nemionos tenzidek c.m.c.-je kisebb ldott idegen anyagok: a c.m.c.-t csökkentik (pl. kisózás szappanfızésnél) mert csökkentik a fejcsoportok közti taszítást, könnyebben létrejön a micella Hımérséklet hatása: Ionos és nem ionos tenzideknél különbözik Hımérséklet hatása a micellaképzıdésre ionos tenzideknél: Krafft pont. A felületaktív anyag oldhatósága megnı egy bizonyos hımérséklet felett (Krafft-hımérséklet, ill. tartomány). Az egyedi molekulák oldhatósága gyenge. A hımérséklet emelkedésével az oldhatóság nı, majd a rendszer eléri a c.m.c.-t. A micelláris oldódás nagyságrendekkel jobb a molekulárisnál. Na-alkil-szulfátok Krafft-hımérséklete a C-atom szám növekedésével nı: Hımérséklet hatása a micellaképzıdésre nem ionos tenzideknél: felhısödési pont. Elegendıen tömény, nemionos tenzidek vizes oldata a hımérséklet növelésével egy bizonyos, szők hımérséklet tartományban (felhısödési hımérséklet) befelhısödik (opalizál, ill. zavaros lesz). k: a nemionos tenzidek oldhatósága csökken a hımérséklet növelésével (a poli-etilén-oxid láncok hidratálhatósága csökken). Nagymicellák keletkeznek, amelyek jelentısen szórják a fényt. A jelenség teljesen reverzibilis és jellemzı a tenzid felépítésére, szerkezetére. A viselkedésbeli különbség a micellaszerkezet különbségére vezethetı vissza. Az ionos tenzidek micellái: gömbmicella monodiszperz, monoform az asszociációs szám nem függ a koncentrációtól szolubilizációra képes A nemionos tenzidek micellái: amorf micella polidiszperz, poliform asszociációs száma a koncentrációval nı szolubilizációra szintén képes Nem egységes mérető és alakú, nem gömb micellák. Polidiszperz, poliform, amorf. 4
5 Tenzidek Anionos Kationos Nem ionos Egyéb (pl. amfoter v. ikerionos) A tenzidek tehát olyan molekulák, amelyeknek egy hidrofób és egy hidrofil része is van. Ez utóbbi nem okvetlenül ionos, de mindenképpen poláros. 1. Anionos tenzidek a molekula apoláros része anionos töltést visel Anionos tenzidek: szappanok (karbonsavak sói) alkil szulfátok (sói) R- - S 3 - Na + alkil szulfonátok (sói) R- S 3 - Na + alkil-benzol-szulfonátok (ABS) szulfo-szukcinátok izetionátok taurátok szappanok (karbonsavak sói) R C - Na + savban, 2 értékő ionos közegben kicsapódnak alkil szulfátok (sói) R- - S 3 - Na + mosóporok alkotói, nem csapódnak ki alkil szulfonátok (sói) R- S 3 - Na + jól habzanak, mosópor-alkotók alkil-benzol-szulfonátok (ABS) ezeket betiltották mert környezetkárosítók szulfo-szukcinátok (borostyánkısav-származék észterei) samponokban, toalettszappanokban, bırbarát) izetionát (2-hidroxietán-szulfonát) észterei selymes, sőrő hab, bırbarát pl. Dove szappanban kokoilizetionát R-C- CH 2 -CH 2 -S 3 Na taurátok szappanokhoz hasonló tulajdonságok, fıleg habfürdıkben és samponokban. 5
6 szappan és glicerin keletkezése zsírok lúgos hidrolízisével 2. Kationos tenzidek: kvaterner ammónium-sók (kvatok), invert szappanok. Legalább az egyik R lánc hosszú. Minden ph-n ionosak bırön át felszívódnak, baktericidek. Hajkondícionálókban, öblítıszerekben. Szennyvisszavivık. piridíniumsók, pl. cetil-piridinium Br N + Br - 3. Nem ionos tenzidek A poláros rész nem disszociál ionosan. Gyengén vagy legfeljebb közepesen habzanak. Bırbarát, nem irritáló tenzidek. Bébikozmetikumokban, nem habzó mosóporokban használják. Élelmiszeripari emulgeátorok. Zsíralkoholok: R - CH 2 - H PEG éterek, PEG észterek Zsírsavak észterei szorbitánnal: SPAN Zsírsavak észterei PEG-szorbitánnal: TWEEN Glicerin észterei PEG-el Cukorészterek Zsíralkoholok: R- CH 2 - H CH 2 - CH 2 R- - (CH 2 - CH 2 --) n H etilén-oxid poli-etilénglikoléter (PEG-éter v. PE-éter) H Nem vízoldhatók, ezért csak adalékként, sőrítıként, habzásgátlóként. Zsírsavak észterei szorbitánnal: SPAN A szorbitol cukoralkoholból vízkilépéssel szorbitán keletkezik, ennek H csoportjai észterezhetık zsírsavakkal: SPAN-ok. Ha az egyes H csoportokhoz még poli-etoxi (PEG v. PE: poli-etilénglikol v. poli-etilénoxi) csoportok is kapcsolódnak: TWEEN-ek. CH 2 - CH 2 R- - (CH 2 - CH 2 --) H (etilén-oxid) poli-etilénglikol-éter (PEG-éter v. PEéter) Polyoxyethylene(4) lauryl ether (Brij 30) 6
7 szorbitán-oleát A különbözı etilénglikol-észterek, glicerin-észterek és ezek etoxilált származékai élelmiszeripari termékek emulgeátorai, stabilizátorai. Nem jól habzanak, az alkoholszármazékoknál kevésbé jó nedvesítıszerek. A kozmetikai ipar is használja ıket. szorbitán- trioleát- poli(etilén-oxid) Cukor-zsírsav észterek Élelmiszerekben emulgeálószerek 4. Egyéb tenzidek Az elıbbi kategóriákba nem sorolhatók, de rendelkeznek poláros és apoláros molekularésszel. Amfoter tenzidek Perfluórozott zsírsavak Amin-szulfátok, -szulfonátok Foszfolipidek Fehérjék Koleszterin-származékok 7
8 Amfoter tenzidek pl. alkil-betainok, alkil-amino-propionátok, imidazolin-vegyületek Az izoelektromos pont alatti ph-n pozitív töltést vesznek fel, afelett negatívat. Az alkil-betainok aminosavak N-trialkil-származékai. Ha az aminosav a glicin, a vegyületet betainnak nevezik (glicin-betain). [R 1 R 2 R 3 ] - N - CH 2 CH A betainok jó habzó, nedvesítı és emulgeáló tulajdonsággal rendelkeznek, elsısorban anionos tenzidek jelenlétében. CH 3 Perfluórozott zsírsavak Más felületaktív anyagok stabilizálására használják. Emulgeáló és habzó anyagok. Samponokban. CF 3 -(CF 2 ) n CH R - N + - CH 2 - C - CH 3 alkil-betain Foszfolipidek Koleszterin Epesavak (kolsav konjugátumai) koleszterinbıl keletkeznek a májban A sejmembrán modellje A micella ionos láncvégének szerepe a szerkezet kialakításában Inverz micella Inverz micella csak poláros vegyület (szolubilizátum) jelenlétében alakul ki, apoláros közegben. Pl. kenızsírok. 8
9 A térbeli szerkezet és a micellaképzı tulajdonság összefüggése (más hatás is van és nem mindig a térszerkezet a döntı!) A szolubilizáció (micellában való oldás) Vízben nem, vagy alig oldódó anyagok (pl. szalicilsav) micellákat tartalmazó rendszerekben oldatba vihetık. A micella apoláris belseje apoláris oldószerként viselkedik, bekebelezi a vízben oldhatatlan anyagokat. Jelentısége: mosás, gyógyszerformálás. A szolubilizáció: önként végbemegy, termodinamikailag stabil rendszert eredményez csak a c.m.c. felett számottevı a micellasúly nı 9
10 Mosás, mosószerek Mosószerek fıbb összetevıi: mosóaktív anyag (tenzidek, legnagyobbrészt anionos, nemhabzó mosóporban nem-ionos tenzid) vízlágyító (polifoszfátok, környezetbarát mosószerekben pl. zeolit ioncserélık) oxidatív fehérítık: perborátok optikai fehérítık, pl. kumarin-származékok, az U.V.-fényt kék fényként sugározzák vissza, ezzel kompenzálják a ruha sárgás színét enzimek: proteázok, amilázok, lipázok, cellulázok (vékony szálakat leemésztik a ruháról, durva tapintása megszőnik) puhítók (ugyanezek vannak az öblítıkben is): kationos tenzidek, rákötnek az anyagra és zsírozzák a szálakat. Hajmosószerek: A haj izoelektromos pontja 3,67, efölötti ph-n már negatív töltést vesz fel, ezért kationos tenzid nem használható a hajmosószerekben, mert visszaköti a szennyezést a hajra. Az anionos tenzidek sókötéssel a fejbır fehérjéihez kötnek és elısegítik a felhám leválását, vagyis korpásodást okoznak, + kemény vízben az oldhatatlan kalcium-szappan ráragad a hajra és fénytelenné teszi (savas öblítés) A nemionos tenzidek nem habzanak, ezért a fogyasztók nem fogadják el. Az emésztési folyamatban a zsírok emésztésében is asszociációs kolloidok vesznek részt, ezek emulgeálják a zsírt. Így jut át a zsír a bélfalon, a vizes közeg ellenére. Epesavak: glikokolsav, taurokolsav taurin aminosav glicin aminosav Taurokolsav, az emésztési folyamat asszociációs kolloidja Glikokolsav 10
1. Asszociációs kolloidok
1. Asszociációs kolloidok Az asszociációs kolloidok molekulái aszimmetrikus (un. amfipatikus) felépítésőek. Ezek a poláris fıcsoportot és apoláris molekularészt (8-nál nagyobb szénatomszámú alkil láncot)
RészletesebbenKolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok
Kolloidkémia 2. Előadás Asszociációs kolloidok 1 https://ilustracionmedica.wordpress.com/2014/08/27/fisicos-haciendo-medicina-john-tyndall/ Oldatok Klasszikus vs. Kolloid oldat Tyndall-jelenség Az ion
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenHabok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok.
Habok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok. Aeroszolok Gázfázisú diszperziók: L/G köd; S/G füst Szmog: összetett rendszer London típusú (redukáló): S/L/G; szilárd
RészletesebbenZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE
S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű
RészletesebbenFelületaktív anyagok
Felületaktív anyagok The world of neglected dimensions - Wolfgang Ostwald (1915) 2 3 4 5 6 7 Felületi feszültség 8 Felületaktív anyagok Jelentőségük a gyógyszer-technológiában nedvesítés, oldás, diszpergálás
RészletesebbenTisztító- és fertőtlenítőszerek
Tisztító- és fertőtlenítőszerek Tisztítószerek A szennyező anyagok eltávolítására felhasznált vegyszerek. Követelmények: hideg, illetve meleg vízben maradéktalanul oldódjék, oldja és lazítsa fel az eltávolítandó
RészletesebbenAsszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Asszociációs kolloidok Felületaktív anyag (szappan, mosószer, tenzid) Amfifil molekulák A hidrofob rész általában CH lánc. Ha a
RészletesebbenÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK
Természettudományi és Technológiai Kar ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS LIGMEREK doktori (PhD) értekezés Szöllősi László Zsolt Témavezető: Dr. Zsuga Miklós egyetemi tanár a kémia tudomány doktora Debreceni Egyetem
RészletesebbenMTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
Részletesebben317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata
317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata Feladat: Különböző összetételű emulziók előállítása. A tenzid mennyiségének hatása az emulzió milyenségére és stabilitására.
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenJedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6
Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 33 Eger, Leányka utca 6 - Fluid határfelületek modellezésének alapkérdései -Ízelítő a csoportunkban több évtizede folyó
RészletesebbenAsszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok Berka Márta http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ Felületaktív anyag (szappan, mosószer, tenzid) Asszociációs kolloidok Amfifil molekulák The hydrophobic part is most often a chain of
RészletesebbenAsszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok Berka Márta http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Felületaktív anyag (szappan, mosószer, tenzid) Asszociációs kolloidok Amfifil molekulák A hidrofob rész általában CH lánc. Ha a hidrofil
Részletesebben77. Mit értünk pozitív, ill. negatív adszorpción? Víz-levegő határfelületen mely anyagokra jellemző, és miben nyilvánul meg?
ADSZORPCIÓ 77. Mit értünk pozitív, ill. negatív adszorpción? Víz-levegő határfelületen mely anyagokra jellemző, és miben nyilvánul meg? Ha pozitív, akkor az adott komponens töménysége nagyobb a határrétegben,
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenAdszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat
Adszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat Bonyolultabb, mert min. 3 komponens van: anion, kation és oldószer. Általában 5 komponens: anion, kation, oldószer-anion, oldószer-kation, disszociálatlan
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenKolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenDoktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS
Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenTenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen
Tenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen Doktori (Ph.D.) Értekezés Benkő Mária Okleveles vegyész Témavezető: Dr.
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenFordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )
Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Az ionos vagy ionizálható vegyületek visszatartása az RP-HPLC-ben kicsi. A visszatartás növelésére és egyúttal
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenMosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat
Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet vi. Bevezetés Tematika vii. A mosási mechanizmus főbb lépései viii. Mosószer komponesekés
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
Részletesebbengait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.
TALAJ KÉMIAI K TULAJDONSÁGAI A talaj kémiai k tulajdonságai gait a vízben v oldható sók k mennyisége és s minısége, a kolloidkémiai reakciók, k, a kémhatk mhatás s határozz rozzák k meg ezek befolyásolj
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
RészletesebbenMosópor vizsgálata titrálással
Mosópor vizsgálata titrálással Egy mosópor számos anyag komplex keveréke. Az összetevők több célt szolgálnak több módon is elősegítik a tisztító hatást. Ezen felül nem károsíthatják a ruhákat, a viselőiket,
RészletesebbenANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK
ANYAGI RENDSZEREK, FOLYÉKONY KOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEK TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételjék át az anyagi rendszerekről tanultakat, a szervetlen kémia résznél leírtak alapján! 1. Anyagi rendszerek csoportosítása Az
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
Részletesebbenβ 2 verzió 1. gyakorlat ( ) 1.1. Bevezetés : savanion (pl. dodecil-szulfát) : ellenion (pl. nátrium-ion)
1. gyakorlat ( ) Asszociációs kolloidok képződésének vizsgálata A gyakorlat célja egy asszociációs kolloid oldat gyakran használt jellemző paraméterének, a kritikus micella koncentrációnak a meghatározása.
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenSzámítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban
Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban Jedlovszky Pál Határfelületek és nanorendszerek laboratóriuma Alkímia ma 214 április 3. VALÓDI RENDSZEREK MODELL- ALKOTÁS MODELL- RENDSZEREK KÍSÉRLETEK
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenA fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3
A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A
RészletesebbenKARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...
KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenDID-JEGYZÉK. Tisztítószer-összetevők adatbázisa januári változat. Akut mérgező hatás
DID-JEGYZÉK A DID-jegyzék A. részében szereplő összetevők esetén az ökológiai kritériumoknak való megfelelést a jegyzékben szereplő toxicitási és lebonthatósági értékek alapján kell elbírálni. A DID-jegyzék
RészletesebbenKolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 12. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 12. hét Szerves anyagok vizsgálata I. (167-174. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA
SZAKDOLGOZAT BERTALANITS EDIT KÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA Témavezető: Dr. Mészáros Róbert egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
RészletesebbenOldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenMosó- és tisztítószer-összetevők adatbázisa, változat
Mosó- és tisztítószer-összetevők adatbázisa, 2014.1. változat Anionos felületaktív anyagok 2001 C10 13 lineáris alkil-benzol-szulfonátok 4,1 1000 0,0041 0,69 10 0,069 0,05 R N 2002 C14 16 alkil-szulfonát
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenVíz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges
Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében
RészletesebbenFOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány
RészletesebbenMucilago / Mucilagines
KOLLOID DISZPERZ RENDSZEREK NYÁK / NYÁKOK Mucilago / Mucilagines PTE, GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet 1 A NYÁKOK nagy molekulájú anyagok viszkózus, vizes kolloid oldatai (viszkózus hidroszolok).
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenÁltalános iskola (7-8. évfolyam)
Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekIKözgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
Részletesebben5. gyakorlat SZOLUBILIZÁCIÓS JELENSÉGEK TANULMÁNYOZÁSA
1 5. gyakorlat SZOLUBILIZÁCIÓS JELENSÉGEK TANULMÁNYOZÁSA 5.1. Bevezetés: asszociációs kolloidok és alkalmazásuk nehezen oldható vegyületek szolubilizációjára molekulák jelentős része nem disszociált. A
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenMTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december I. Bevezetés Az ellentétes
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenA felületi kölcsönhatások
A felületi kölcsönhatások 3. hét Adhézió: különbözı, homogén testek közötti összetartó erı ragasztóanyag faanyag; bevonat faanyag Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erı elsırendő
RészletesebbenПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»
ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenHaszongépjárművek. Professzionális termékek tisztításhoz, ápoláshoz és karbantartáshoz. www.caramba.eu
Haszongépjárművek Professzionális termékek tisztításhoz, ápoláshoz és karbantartáshoz www.caramba.eu Tisztítási és ápolási termékek haszongépjárművekhez Előtisztítás / Előkezelés.... 4 Mosás / Sampon....
RészletesebbenAz élethez szükséges elemek
Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része
RészletesebbenMAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-2-2004/45 számú előírás (Hatodik kiegészítés)
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-2-2004/45 számú előírás (Hatodik kiegészítés) Az élelmiszerekben használható egyes adalékanyagok tisztasági követelményei, az édesítőszerek és színezékek
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenA természetes vizek összetétele
A természetes vizek összetétele A természetes édesvizek közül nem mindegyiket lehet közvetlenül mindenre felhasználni. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem habzik úgy a szappan egy karszthegységbeli
RészletesebbenMEGOLDÁS. 4. D 8. C 12. E 16. B 16 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatmegoldásai KÉMIA (I-II. kategóri MEGLDÁS I. feladatsor 1. A 5. E 9. A 13. E 2. C 6. A 10. E 14. D 3. A 7. B 11. B
RészletesebbenPh.D. értekezés. Páhi Barbara Annamária
Funkcionális és gemini tenzidek önrendezıdésének jellemzése tömbfázisban és szilárd/folyadék határfelületen Ph.D. értekezés Páhi Barbara Annamária okleveles vegyész Témavezetı: Dr. Király Zoltán Egyetemi
RészletesebbenArrhenius sav-bázis elmélete (1884)
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás III. (008. szeptember 5.) Arrhenius sav-bázis elmélete - erős és gyenge bázisok disszociációja - sók előállítása - az Arrhenius-elmélet hiányosságai
RészletesebbenBevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga
Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenTöbbkomponenső rendszerek
Általános és szervetlen kémia 6. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy milyen tulajdonságai vannak a halmazoknak milyen törvényszerőségek érvényesek a halmazállapot-változásokat mi jellemzi Mai témakörök
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
Részletesebben7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata
ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
Részletesebben