a(z) XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó JAZZ ZENÉSZ II. ÜTŐS SZAKMAIRÁNY SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Átírás

1 S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz tartozó JAZZ ZENÉSZ II. ÜTŐS SZAKMAIRÁNY SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XLII. ELŐADÓMŰVÉSZET ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak: Artista II Egyházzenész II Gyakorlatos színész Gyakorló hangszerkészítő és javító Klasszikus zenész II Népzenész II Szórakoztató zenész II Táncos II. I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, a(z) számú, Jazz zenész II. Ütős szakmairány megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Jazz zenész II. ütős szakmairány A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XLII. Előadó-művészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 1.

2 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Párhuzamos oktatás esetén legalább alapfokú iskolai végzettség, vagy érettségi végzettség, vagy érettségi végzettség hiányában az iskolai előképzettség elfogadható, ha a tanuló legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzék. Szakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel. Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szükségesek, amelyek teljesítését a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékeli. IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Projektmenedzsment Rendezvényszervezés Közgazdász, közgazdásztanári, művelődésszervező, művészetmenedzsment felsőfokú vagy felsőfokú végzettség és akkreditált projektmenedzseri tanúsítvány és projektmenedzsment gyakorlat Felsőfokú szakirányú (művelődésszervező, kulturális mediátor, művészetmenedzsment) végzettség vagy felsőfokú végzettség és közművelődési szakember I. vagy II. OKJ-s szakképesítés Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Metronómok, CD lejátszók, erősítők, hangfalak, audio berendezések, video berendezések, zongorák vagy pianínók, hangszerek tartozékokkal, hangszerraktár, hangszertokok, előadóterem, hangversenyterem, hangtechnikai eszközök, berendezések, kottatartók, számítástechnikai eszközök, tábla, kréta, filctoll. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Zenei szerkesztő és gyakorlóprogramok. 2.

3 V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám éves óraszám 9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év 10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év Ögy. 140 óra 11. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 310 óra/év 5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2739 óra Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év Ögy 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2237 óra (A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) 3.

4 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Modul megnevezése Jazz zenész/jazz énekes Párhuzamos képzés Érettségi utáni Alapszintű jazz hangszeres zenélés, Alapszintű jazz éneklés Tantárgyak /13 2/14 e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy hangszer/ének főtárgy zong. köt./klassz. zongora 0,5 0,5 0,5 0, zenekari gyakorlat improvizációs gyakorlat kamara/jazz vokál 0,5 0,5 0,5 0, jazzelmélet jazztörténet hangszerismeret ,5 2 1 klasszikus zenetörténet , Foglalkoztatás I 0,5 0, Foglalkoztatás II Kulturális program és projekt szervezése Előadóművészeti alapismeretek Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés projektmenedzsment Rendezvényszervezés; Projekttervezés projektmenedzsment és és Előadó-művészeti előadás gyakorlat; Előadóművészeti program-és projektszervezés gyakorlata Előadó-művészet történet összes óra

5 Gyakorlat óraszáma Elmélet óraszáma Gyakorlat aránya 60% 58% Elmélet aránya 40% 42% A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 5.

6 Modul megnevezése Alapszintű jazz hangszeres zenélés, Alapszintű jazz éneklés 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Jazz zenész/énekes Párhuzamos képzés Érettségi utáni Tantárgyak /13 2/14 e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy hangszer/ének főtárgy zong. köt./klassz , zong. zenekari gyakorlat improvizációs gyakorlat kamara/jazz vokál , jazzelmélet jazztörténet hangszerismeret , klasszikus zenetörténet , Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Kulturális program és projekt szervezése Rendezvényszervezés gyakorlata; Projekttervezés és projektmenedzsment Rendezvényszervezés ; Projekttervezés és projektmenedzsment

7 Előadóművészeti alapismeretek Előadó-művészeti előadás gyakorlat; Előadó-művészeti program-és projektszervezés gyakorlata Előadó-művészet történet összes óra , ,5 Gyakorlat óraszáma Elmélet óraszáma ,5 Összefüggő gyakorlat Összes óra 2621,5 2239,5 Gyakorlat aránya 60% 58% Elmélet aránya 40% 42% Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 7.

8 A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 8.

9 Foglalkoztatás II. A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészségés nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés 9.

10 1. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra/16 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök Munkajogi alapismeretek 4 óra/4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony Álláskeresés 4 óra/4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási 10.

11 Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe Munkanélküliség 4 óra/4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások ( passzív eszközök ): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások ( aktív eszközök ): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. megbeszélés 3. vita 4. szemléltetés 5. szerepjáték 6. házi feladat Alkalmazandó eszközök és felszerelések 11.

12 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.6. Információk önálló rendszerezése 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Leírás készítése 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.3 Tesztfeladat megoldása csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 12.

13 A azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 13.

14 Foglalkoztatás I. A azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás 14.

15 2. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra/64 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek 2.3. Témakörök Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá 15.

16 válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve) A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló Munkavállalói szókincs 24 óra/24 óra A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 16.

17 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. kiselőadás 3. megbeszélés 4. vita 5. szemléltetés 6. projekt 7. kooperatív tanulás 8. szerepjáték 9. házi feladat 10. digitális alapú feladatmegoldás Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.5. Információk önálló rendszerezése 1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Levélírás 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.3. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 17.

18 3. Komple információk körében 3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról 4. Csoportos munkaformák körében 4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése 4.2. mozaikfeladattal 4.3. Csoportos helyzetgyakorlat 2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 18.

19 A azonosító számú Alapszintű jazz hangszeres zenélés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 19.

20 Ütős Zongora kötelező Zenekari gyakorlat Improvizációs gyakorlat Kamarazene Jazzelmélet Jazztörténet Hangszerismeret Klasszikus zenetörténet A azonosító számú Alapszintű jazz hangszeres zenélés. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák FELADATOK Egy-, illetve két szólamban diktálás után dallamokat lejegyez Két kulcsban kottát olvas A jazzben nélkülözhetetlen alaplüktetést folyamatosan megtartja Pontosan értelmezi a leggyakoribb zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat Ismeri a klasszikus és jazz zenetörténet alapvető korszakait Felismeri és alkalmazza a jazzre jellemző alapvető skálákat, harmóniákat A jazzre jellemző akkordok jelöléseit helyesen alkalmazza A jazz és a könnyűzene stílusaiban alapszinten improvizál Együttessel próbál (csoportos munka) Koncerten interpretálja a zeneműveket Zongorán játszik (a szakmai követelmények szintjén) Rövid repertoárját szükség szerint emlékezetből adja elő Hangszerét biztonsággal kezeli Gyakorló és zenei szerkesztőprogramokat használ Biztonsággal kezelni tudja az alapvető hangtechnikai berendezéseket SZAKMAI ISMERETEK Kottaolvasás Skálák, hangközök, harmóniák Ritmusok, ritmusképletek A klasszikus és jazz zenetörténet alapvető korszakai A legjelentősebb jazz komponisták és előadók életműve Alapvető zenei szakkifejezések Diktálás utáni lejegyzés Hangszeres játék Alapszintű rögtönzés Tempótartás Hangképzés Zenekari gyakorlat 20.

21 Zongora kötelező SZAKMAI KÉSZSÉGEK Megbízható zenei hallás Hangszerkezelési készség Metrum, lüktetés, tempótartás Kottaírási és -olvasási készség Improvizációs készség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés Szorgalom, igyekezet Hallás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Motiválhatóság Motiváló készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kreativitás, ötletgazdagság Figyelem összpontosítás Áttekintőképesség 21.

22 3. Ütős (jazz dob) tantárgy 402 óra/268 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 3.1. A tantárgy tanításának célja A jazz-dob tanítása az önkifejezés és a kreativitás kiteljesítésének egyik eszköze. Konkrét célja elsősorban a dob irodalmának, hagyományainak, és a zenei ismereteknek átadása, mely során megismertetjük a növendékeket a jazz-dob irodalmával, nyomon követjük a klasszikus zenéből átvett hagyományait, továbbá mindkettőnek szerepével és helyével a zene világában. A dob hangszer a jazzben domináns szerepet tölt be. Feladata a ritmusok, metrikai változások, dinamikai szélsőségek, zenei határvonalak érzékeltetése. A dob adja minden esetben a ritmus lüktetését első sorban, s így meghatározó a karaktere minden jazz-zel kapcsolatban lévő zenei műfajban. A dobos egyénisége, sajátos hangzásvilága domináns hatás alatt tartja a komplett zenei szövetet. Szerepe és jelenléte meghatározó felelősséggel bír a hangszert megszólaltató művésszel szemben. A ritmus a legősibb emberi válasz, reakció, következmény a lélek változásai nyomán, életünk pillanatnyi állapotának pontos lenyomata. Mivel az emberi lélek, és szervezet is folyamatosan ritmusok együttesének sokaságával működik, ezért már az őskorban, a kezdetleges dallamok előtt jelen volt a törzsi kezdetleges kommunikációban, az érzéken túli érzékelés kinyilvánításában. Szerepe tehát a legősibb emberi ösztönök megnyitásával azonos. Ennek köszönhetően tehát minden egyéb hangszeres tanulás folyamatában a pontos ritmika kifejlesztése az egyik legfontosabb rész a művésszé válás folyamatában. A dob és a ritmusok ősi, ösztönös, zsigeri szintű jelenléte minden műfajt sajátságossá tud tenni az adott zene elemeivel. A dob hangszer az elmúlt 40 évben forradalmi változásokon ment át. Minden hangszernél progresszívebb gondolkodásmódok, és újítások hódítottak teret, akárcsak az egyéb jazzben használatos hangszereken már a 40-es évek óta. Nehéz lépést tartani a hangszer ilyen iramú fejlődésével, kultúrájának folyamatos változásaival. Elsődleges szerepünk tehát minden kaput kinyitni, és utat mutatni a növendékeknek, mely utakon elindulhatnak, próbára tehetik tehetségüket, rátalálhatnak önmagukra, a végül számukra legalkalmasabb önkifejezést nyújtó jazz irányzatra, melyben a legszorosabb visszacsatolást találhatják a legősibb ösztönük, a ritmus segítségével önmagukhoz Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A zene a hét szabad művészet egyikeként ezer szállal kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Tanulása többek között olyan idegpályákat épít ki, agyi, biológiai folyamatokat indít be, melyek kompleitásuk révén az egyéb tanulási folyamatokat is felgyorsítják és eredményesebbé teszik. A jazz dob tanulás a szakmai kötelező tárgyak mindegykével is szoros kapcsolatban áll a zeneelmélettől a zenekari gyakorlatig bezárólag. A különböző elméleti és gyakorlati tantárgyak egymásra épülése valamint azok szakmai tartalma szervesen egészítik ki egymást, ezáltal is segítve a gyakorló hangszerest az alkotó előadóművésszé válás folyamatában Témakörök Hangszertechnika 134 óra/90 óra 22.

23 A jazz dob esetében ahogy az egyéb más hangszereknél is a technikai felkészültség elengedhetetlen eszköz a szabad önkifejezés, improvizáció, és bármely zenei irányzatban való szabad játék gyakorlásához. A dob hangszer domináns szerepet tölt be hangszertechnikai szempontból minden zenei irányzat minden hangszeres felállításában, formációjában. A ritmus, a poliritmiák, a tempótartás, a dinamika sokszoros mértékben van jelen ezen a hangszeren az egyéb hangszerekhez képest. Ez egyértelműen magas technikai szintet igényel. Tehát elengedhetetlen a dobos számára, hogy rengeteg időt töltsön el magas technikai szintre való fejlődéséhez. Mivel a dob jelenti minden jazzben, és jazz-el kapcsolatban álló műfajban a ritmus, a tempó, az adott lüktetés alapját, ezért sok időt kell szentelni a tanulás folyamatában a minél magasabb technikai szint elérésére. Ez adja meg ugyanis a teljes zenei szabadságot, az improvizált, vagy előre kitalált ötletek akadálytalan megvalósítását, egyéniségük technikai akadályoktól zavartalan kibontakoztatását. - helyes kéztartás, testtartás beállítása, ülés a hangszer mellett - helyes alap ütéstechnikák elsajátítása - helyes lábtechnika elsajátítása, emelt sarok, és letett sarokkal történő játék elindítása mindkét lábbal - alapvető három alap kézrend gyakorlat megtanulása, alkalmazása, és elosztásaik a dobfelszerelésen - klasszikus kisdob gyakorlatok a H. Knauer kisdobiskola kottából - hangolási technikák a különféle zenei műfajokban - függetlenítési gyakorlatok - kottaolvasási gyakorlatok a Gary Chester The New Breed I, Ted Reed Syncopation For The Modern Drummer kották módszertana alapján - seprűtechnika elsajátítása - hallásgyakorlatok, ritmusok leírása, dobkotta írás elsajátítása - váltakozó ritmusbeosztások gyakorlása metronómmal, különféle tempókban, és különféle elosztásban a dobfelszerelésen Improvizáció 134 óra/89 óra A jazz zene alapeleme és egyik legfontosabb jellemzője a rögtönzés. Az improvizáció biztosítja a zenész számára azt a szabadságot és lehetőséget, melyben játéka során maradéktalanul kifejezheti saját érzelmeit, gondolatait. A rögtönzés nem más, mint a zeneszerzés egyik formája, melyet az adott pillanat varázsa alakít ki. Művelése igen magas fokú zeneelméleti, technikai, ritmikai és műfaji ismereteket feltételez. Mindezek tökéletesítését célozzák a témakörben szereplő oktatási tartalmak. A dobfelszerelésen való játék esetében ez nagyban különbözik a többi hangszertől, hiszen ez esetben nem harmóniák, abszolút hangok használatával kell improvizálni, hanem mindössze a ritmusok, effektek, hangszínek hanghatásait hívhatjuk segítségül. Ilyenformán zeneileg magas szintű improvizációt alkotni kifejezetten nehéz feladat. Ezt segítik elő az ezt megelőző technikai gyakorlatok, illetve a klasszikus ütőhangszeres kamarazene tanulmányozása, ahol szintén hasonló zenei eszközökkel fejeznek ki érzelmeket, hirtelen váltásokat, és kommunikálnak a hangszerek egymás közt. - 2, 4, 8 ütemes improvizációk az alapkíséret variálásával - 2, 4, 8, 16 ütemes szólisztikus improvizációk 23.

24 - 12 ütemes blues körök improvizációja - zenei ritmikai felelgetéses improvizáció gyakorlása a John Riley The Art Of Bop Drumming iskola használatával - dobszóló felépítése szabad, illetve kötött tempóban, különféle szempontok alapján - különféle stílusban alkotó dobosok játékának hallgatása, elemzése, stílusjegyek felhasználása az improvizációban - kreativitás fejlesztése Repertoár és zenei egyéniség kialakítása 134 óra/89 óra Dobosként kívánatos, és szükségszerű egy olyan zenei egyéniség kialakítása, mely az ismert előadókat is jellemzi, úgymond kategorizálja, elkülöníti egymástól. Ez a legdominánsabb megnyilvánulása annak, miként például a jazz legnagyobb előadóit, zeneszerzőit néhány hang, vagy pár másodpercnyi hallgatás után is egyértelműen fel lehet ismerni. Sajátos hangvételük, előadásmódjuk, stílusuk, zenéjük megformálása teszi egyénivé őket. Mindez megnyilvánul repertoárjukban, játékmódjukban, az általuk választott zenei műfajokban, valamint a kompozíciók csak rájuk jellemző előadásmódjában. Az egyéniség kialakítására való törekvést a dob hangszeres képzés során is erősíteni kell. Mindehhez alapvető tényező a tanuló magával hozott adottságainak, képességeinek, tehetségének és zenei beállítottságának a figyelembevétele. Ezekhez igazítva a repertoárt valamint a képzési feladatokat, eredményesebben járulhatunk hozzá a növendék későbbi zenei egyéniségének fejlesztéséhez. A témakör tartalmi elemei ezt a célt kívánják elősegíteni. - jazz, rock, funk stílusirányzatok elsajátítása - stílusjegyek az egyes zenei irányzatokon belül, azok különféle korszakaiban - groove-ok, és egyéb kíséretfajták különböző time-ban való megtanulása metronóm segítségével - zenei alapra történő gyakorlás a fent említett 3 különböző műfajban - jazz, rock, funk standard-ek megtanulása kották, és hangzóanyagok alapján - a fenti zenei irányzatokból 5-5 darab megtanulása, bemutatása - a tanuló számára eddig nem ismert zenei alapokra történő játék kotta nélkül, hallás után, és ezek gyakorlása a fent említett 3 különböző zenei stílusban - saját, 8, 16 ütemes szóló komponálása, lejegyzése hangszer nélkül, fejből 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Megfelelő méretű, jó akusztikájú, jól felszerelt, hangszigetelt szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) Egyéni módon gyakorlóprogrammal valamint zenekari formációkban való kitartó gyakorlás. Minél több transzkripció, kompozíció leírása, elemzése, rendszeres zenehallgatás, koncertlátogatás A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések 24.

25 Zenei gyakorló és szerkesztő programok használata Jamey Aebersold gyűjtemény felhasználása Technikai etűdök, darabok és improvizációs anyagok személyre szabott kiválasztása egyéni csoport osztály számítógép, hangtechnikai eszközök audio eszközök 4. Legalább egy mellékhangszeren való játszás elsajátítása hangszer 5. Gyakorlási, zenehallgatási, fejlődési módszertanok összehasonlítása 6. Mai világhírű kortárs művészek munkásságának rendszeres követése az interneten, koncerteken, lemezeken A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni 1. Információ feldolgozó tevékenységek Információk önálló 1.1. rendszerezése csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Zongora kötelező tantárgy 131 óra/134 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A kötelező zongora oktatása speciális feladat. Nem a hangszeren való művészi előadásmód kifejlesztése az elsődleges célja (ez a főtárgy feladata), hanem a klaviatúrán való gondolkodás kialakítását tekinti fő feladatának. Mivel a zongora a legalkalmasabb hangszer mind a zeneelméleti, zeneszerzési és szolfézs feladatok megoldására, mind pedig a főhangszer oktatása folyamán felmerülő 25.

26 zongorakíséretek megvalósítására, ezért rendkívül fontos, hogy főtárgytól függetlenül minden zenével foglalkozó ember alapvető jártasságot sajátítson el a hangszeren. A kötelező zongora alapszintű képzés célja, hogy a hallgató eljusson a felsőoktatási intézmény felvételi követelményének szintjére Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A zene tanulása olyan idegpályákat épít ki, agyi, biológiai folyamatokat indít be, melyek kompleitásuk révén az egyéb tanulási folyamatokat is felgyorsítják és eredményesebbé teszik. Ezen kívül konkrétan kapcsolódó közismereti tartalmat nem lehet kimutatni. A zongora kötelező tantárgy viszont a szakmai tárgyak mindegykével szoros kapcsolatban áll a zeneelmélettől a zenekari gyakorlatig bezárólag. Minden zenész kötelező alaphangszereként valamilyen formában az oktatási folyamat összes szegmensében jelen van, így annak - ismeretanyagát is tekintve - nélkülözhetetlen eszköze Témakörök Hangszertechnika 27 óra/28 óra A hangszertechnika tanítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanuló a hangszerét természetesen tudja kezelni. Mivel a hallgatónak nem a zongora a fő hangszere, ezért a hangszertechnika oktatás feladata minden olyan hangszer specifikus ismeretanyag megtanítása és begyakoroltatása, melyek lehetővé teszik az adott feladat megvalósítását a zongorán. A témakör kapcsán tehát elsősorban azokat a technikai ismereteket, és oktatási tartalmakat soroljuk fel, melyek a hangszerkezelés megalapozásához segítséget a képzés során. - ujjgyakorlatok - egyszerű hangsúlygyakorlatok - billentés gyakorlatok - egyszerű ritmusgyakorlatok - függetlenítési gyakorlatok A klasszikus- és jazzelmélettel összefüggő feladatok 26 óra/26 óra A témakör szakmai tartalma azokat a klasszikus- és jazzelméleti ismereteket összegzi, melyek az elméleti órák anyagát képezik. Célja ezen elméleti fogalmak gyakorlati megvalósítása a zongorán minden alap- és kezdőhangról. - egy alaphang felhangjai - hangközök - pentaton modusok - hármashangzatok és fordításaik - modális skálák - négyeshangzatok és fordításaik - összhangzatos és melodikus moll modusok - 1-2, 2-1, 2-2 modell skálák - a leggyakrabban használat összetett jazzakkordok: dúr 79, moll 79, dúr 69, moll 69, dúr maj9, moll maj9, dúr7/10b, dúr 76 - I-IV-V-I, I-V-IV-I, I-VI-II-V-I és I-III-VI-II-V-I klasszikus kadenciák - jazz II-V-I kadenciák 26.

27 Játék- és kísérettechnika 26 óra/27 óra Minden muzsikusnak alapvető pianisztikus jártassággal kell rendelkeznie, bármilyen hangszeresről is van szó. A szolfézs feladatok megoldásához, a hangszereléshez és komponáláshoz ugyanúgy szükséges az alapvető játék- és kísérettechnika elsajátítása, mint a társas muzsikáláshoz és a későbbiek folyamán a tanítvány kíséréséhez. Énekes hallgatók elengedhetetlen segítsége az énekléssel egyidejű saját zongorakíséret megvalósítása. - 3 szólamú voicing - egyszerű, 2 kézre kidolgozott témák 3 szólamú voicing kísérettel - alapvető dúr blues kíséret - basszusvezetés szabályai - blues harmóniamenet walking bass kísérettel Improvizáció 25 óra/25 óra A jazz zene alapeleme és egyik legfontosabb jellemzője a rögtönzés. Az improvizáció biztosítja a zenész számára azt a szabadságot és lehetőséget, melyben játéka során maradéktalanul kifejezheti saját érzelmeit, gondolatait. A rögtönzést a tanuló saját hangszerén alap fokon kell, hogy művelje. Zongorán a rögtönzés elméleti alapjainak hangszeres vetületét kell megvalósítania. - improvizációs skálák kikeresése jazzakkordokra Klasszikus anyag 27 óra/28 óra A klasszikus zenei jártasság minden muzsikus alapvető zenei tudásának hátterét kell képeznie. A zongora kötelező tárgy oktatásának ez irányú feladata, hogy a hallgató megfelelő képességgel rendelkezzen klasszikus összhangzattani példák megoldására, valamint felkészültségi szintjének megfelelő klasszikus darabok interpretálására a zongorán. - a felkészültségi szinthez igazodó egyszerű klasszikus zongoradarabok 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Megfelelő méretű, jó akusztikájú, jó minőségű, felhangolt zongorával felszerelt, hangszigetelt szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 27.

28 1. Információ feldolgozó tevékenységek Információk önálló 1.1. rendszerezése 4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Zenekari gyakorlat tantárgy 330 óra/268 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának célja Mint az egyéni hangszeres oktatás, úgy a zenekari gyakorlat tantárgy tanítása is, az önkifejezés és a kreativitás kiteljesítésének egyik eszköze. Célja, hogy az egyéni hangszeres órákon már elsajátított technikai, stilisztikai, és improvizációs tudást zenekari közegbe helyezve, az adott hangszer szerepét és helyét megmutassa a tanulónak. Minden hangszeres végső célja az, hogy más hangszeresekkel együtt zenélve teljesedjen ki az egyéni tudás a közös együtt zenélés, a zenei kommunikáció, az együttes kifejező erő. Ilyenformán ugyanolyan, ha nem még fajsúlyosabb a zenekari gyakorlat tantárgy fontossága, mint a hangszeres főtárgyé. Hiszen ezen az órán sajátítják el a másokra való odafigyelést, a különféle formációkban és zenei stílusokban az adott hangszerek funkcióit, azok jellegét, a stíluselemek használatát a közös együtt játék, alkalmával. A zenekari gyakorlat oktatása további lehetőséget nyújt arra, hogy a zeneelmélet tudáselemeit készségszintre fejleszthessük a zenekari összjáték által, mely az előadói kvalitások kialakításának elengedhetetlen eszköze. A zenekari gyakorlat tárgynak a legfontosabb feladata, hogy már az alapszinten kialakítsa a gyakorló muzsikusokban azt a fajta összjáték rutint és gyakorlási folyamatot, melyet az egyéb gyakorlási folyamatok, tanórák alkalmával nem tudnak elsajátítani, hiszen a közös zenélés, az interakció! Az egymással való zenei kölcsönhatás és ilyenfajta zenei szimbiózis nem születik meg az egyéni órákon, illetve az egyéni, mindennapi gyakorlások alkalmával. A zenekari gyakorlat tehát az utolsó lépcsőfok a zeneművésszé válás folyamatában, melyet az összes eddigi egyéni hangszeres, és zeneelméleti óra megelőz. Ebben a tantárgyban összegződik és válik teljessé az egyéb órákon megszerzett tudás Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A zenekari gyakorlat szorosan összefügg a hangszeres főtárggyal, illetve a klasszikus kamarazenével is, emellett továbbá a szakmai kötelező tárgyak mindegykével is szoros kapcsolatban áll a zeneelmélettől a jazztörténetig bezárólag. A különböző elméleti és gyakorlati tantárgyak egymásra épülése valamint azok szakmai tartalma szervesen egészítik ki egymást, ezáltal is segítve a zenészt az alkotó előadóművésszé válás folyamatában Témakörök Ritmusszekció, dallam-harmóniai szekció gyakorlatai 165 óra/134 óra Minden zenekari felállásban elkülönül a ritmusszekció, és a dallami-harmóniai szekció egymástól, egészen a trió felállástól a big band-ig. Ennek megfelelően ki kell alakítani különféle gyakorlatokat, melyekkel a két külön szekciót gyakoroltatjuk a maguk funkciójának megfelelő hangszerelési, és technikai gyakorlatokkal. Ezek 28.

29 minden stílusirányzatban különböző gyakorlatokat jelentenek. A ritmus szekció alapvető kísérő szerepe például minden műfajban és hangszerelésben a legkülönfélébb lehet, függvényében annak, hogy mennyire szerves része a megírt témának, a szólista improvizációjának, a közös, spontán zenei egymásra hatásoknak. A modern zenében már szinte fontosabb, meghatározóbb jellegű a ritmus szekció, mint a jazz kialakulásának kezdetibb időszakaiban. A ritmus szekció különválásának, hirtelen ugrásszerű fejlődésének ideje nagyjából az 50-es évektől figyelhető meg a be-bop korszak kezdetét követően. Érdemes tehát minden zenekari gyakorlaton ettől a kortól számítva minden meghatározó hangfelvételt kicsit kielemezni, szemléltetni a hangszerek szerepének és funkciójának változásait, egyre szorosabb összefonódását a dallam-harmóniai szekcióval. A dallam-harmóniai szekció gyakorlatai szervesen összefüggnek a jazzelmélet, és klasszikus zeneelmélet tantárgyakkal. E szekció hangszerei határozzák meg egy zenemű hangulatát, harmóniai sokszínűségét, formai és szerkezeti felépítését is. A zeneművek elemzése, ez esetben is rendkívül fontos. A legfontosabb feladat azonban megismertetni e két szekció közös mozgását, összefüggéseiket, és olykor a szétválasztottságuk koncepciójának okait. Rengeteg zenei irányzat van hatással a jazzre, ennek okául számtalan példát és ellenpéldát hozhatunk az órákon, szemléltetve hangszerelési példákkal, gyakorlatokkal, miként változik és alakul az adott zenedarab, ha bármely szekció tagjainak szólamait megváltoztatjuk. - dob-basszus groove-ok jazz, rock, funk stílusokban - gitár-zongora ritmizálás különféle stílusokban - gitár-zongora harmónia játszásának módja, a megegyező funkcióban való ritmizálás - 12 ütemes blues-körben való játék mollban és dúrban - 8, és 16 ütemes gyakori és általános harmóniakörben való játék dúrban és mollban - ritmus és dallam szekció eltérő szerepe, funkciója - jazz, rock, funk stílusirányzatok elemzése a két szekció eltérő szerepkörének szempontjából - közös, homogén hangzás kialakítása - közös ritmikai gyakorlatok - közös dinamikai gyakorlatok - közös frazírozás begyakoroltatása - közös tempótartás gyakorlása - kottaolvasás gyakorlása Hangszerelés, stílusgyakorlat 165 óra/134 óra A témakör kapcsán a tanulóknak el kell sajátítani olyan darabokat, melyek a jazz különféle irányzatait képviselik. Fontos a több irányzatban való jártasság, hogy a tanuló a stílusok ismeretében tudjon szervesen részt venni a zenekari gyakorlatokon. A stílusgyakorlatok segítségével, zenei elemzéssel egyénileg is fejlődik hangszertudásuk, szélesedik zenei látásmódjuk. Emellett különös figyelmet kell szentelni azon a darabok elsajátítására is, amiket a tanulóknak hallás után kell leírniuk, és megtanulniuk. Ezáltal tiszta képet kaphatnak egy adott zenemű hangszereléséről, a stílusjegyek alkalmazásáról minden hangszeren. A hangszerelés technikája minden zenekari felállásban különböző. Ezért a fent említett két témakör különösen összefügg, hiszen a hangszerelés jellege már egyfajta 29.

30 stílusgyakorlatként is felfogható. A tanórákon ismertetni kell továbbá a húros, pengetős, fúvós, vonós hangszerek hangfekvéseit, hangterjedelmét, kottai jelöléseiket, és a rézfúvós hangszerek esetében a megfelelő transzpozíciókat. - ritmusszekció, groove hangszerelés - dob-basszus összjáték - gitár-zongora közös harmóniai fordításainak bemutatása - reharmonizáció - ritmikai változtatások a hangszerelésben - páratlan ütemszámú periódusok harmóniai funkcióinak megfelelő alkalmazása - páratlan metrumú zenék elemzése és gyakorlása - XX. és XXI. századi meghatározó jazz zeneművek elemzése, elsajátítása - stílus ismeret - műfaji ismeret - zenehallgatás - zenei memória fejlesztése 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Megfelelő méretű, jó akusztikájú, jól felszerelt, hangszigetelt szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) Minél több és változatos stílusú mű közös elsajátítása A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve Egyéni módon gyakorlóprogrammal valamint zenekari formációkban való kitartó gyakorlás. Különböző stílusú és hangszerelésű zenekari művek transzkripciója, és a hangszerek szólamainak egyénileg való megtanulása, kigyakorlása. A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály Alkalmazandó eszközök és felszerelések Számítógép, hangtechnikai eszközök 3. Rendszeres zenehallgatás Audio eszközök 4. Koncertlátogatás Internetes tematikus 5. Számítógép kutatás A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és 30.