Foglalkoztatási helyzetelemzés

Átírás

1 ÉSZAK-VASI GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁS-FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS (PAKTUM) Foglalkoztatási helyzetelemzés Készült: A Helyi foglalkoztatási együttműködések című, TOP VS kódszámú pályázati felhívás keretében Készítette: február 28.

2 Tartalom 1. Bevezető A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja Módszertan Az Észak-Vasi Paktum területének bemutatása Helyzetfeltárás és elemzés Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép Társadalmi jellemzők Általános gazdasági jellemzők Munkaerő-piaci helyzetkép Gazdasági aktivitás Regisztrált álláskeresők Munkaerő Keresleti-kínálati viszonyok bemutatása ágazatonként A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei Közfoglalkoztatás A térség szakképzési rendszerének bemutatása A szakképzés meghatározó szereplői az Észak-Vasi Paktum területén A szakképzés helyzete az Észak-Vasi Paktum területén A foglalkoztathatóságot elősegítő humán közszolgáltatások potenciális és a jelenlegi munkavállalók számára Családsegítő szolgálatok Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Területfejlesztési Programja ( ) A paktumtérségben található járásszékhely városok gazdasági és társadalomfejlesztési céljai stratégiáik, fejlesztési programjaik tükrében A paktumtérség többi városának gazdaság- és társadalomfejlesztési céljai Fontosabb beruházások Helyzetértékelés Gazdasági és foglalkoztatási fókuszú SWOT analízis Észak-Vas megye térségére Ábrák és táblázatok jegyzéke O l d a l

3 1. Bevezető 1.1. A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja Kőszeg Város Önkormányzata a Vas Megyei Önkormányzattal, a Vas Megyei Kormányhivatallal, valamint a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft-vel konzorciumban kívánja megvalósítani az Észak-Vasi Gazdaságés Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködést (paktumot), abból a célból, hogy: a paktum térségében élő munkavállalók képzettségi szintje növekedjen, megvalósuljon a munkaerő-tartalék aktivizálása és bevonása, enyhítve ezáltal a jelenlegi munkaerőhiányt, a paktum térsége képes legyen megtartani tanult, képzett és munkaképes embereit, miközben a más régiókban élők számára is vonzó élettérré váljon, amely megfelelő színvonalú munkahelyeket, lakóhelyet, életkörülményeket biztosít, a helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége javuljon, amellyel a helyi adóbevételek is növekednek, a képzőintézmények a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással vértezzék fel az itt tanuló fiatalokat, és a képzési szerkezet illeszkedjen a gazdasági igényekhez, a szakképzés pozícióinak javításával, mindezekhez kapcsolódó fontos alapvető feltétel, hogy érdemi párbeszéd és jól működő partnerség alakuljon ki a résztvevő szervezetek között. Jelen helyzetfeltáró dokumentum alapján készül a foglalkoztatási stratégia, amely megalapozza a projekt szakmai koncepcióját és vezérfonalát, amelyek segítségével a paktumban kitűzött célok elérhetővé, megvalósíthatóvá válnak. A dokumentum részletesen kitér a három (celldömölki, a sárvári és kőszegi) járást érintő paktumterület társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének bemutatására, a legfőbb problémák okainak azonosítására és elemzésére. Az elemzés elkészítésének célja egy átfogó helyzetkép bemutatása annak érdekében, hogy a kidolgozandó stratégia egyértelműen az érintett terület adottságaira épüljön, és testreszabott válaszokat tudjon adni a megjelenő kihívásokra. A foglalkoztatás helyzetelemzés az alábbi fő fejezetekből és kiegészítő dokumentumból áll: Az elemzés földrajzi területének bemutatása: a paktum földrajzi területének bemutatása. Helyzetfeltárás és elemzés: a többféle módszerrel és különböző partnerektől (pl. Kormányhivatal) összegyűjtött és a rendelkezésre álló (KSH, TeIR) adatokra, információkra építve elemző leírás a térség jelenlegi társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzetéről; Helyzetértékelés: a SWOT-analízis módszerével a helyzetfeltárás összegzése, amely meghatározza a paktum területének munkaerőpiaci, foglalkoztatási és gazdasági nézőpontú erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit; a paktumtérség helyzetének összegzése, feltárva a legfontosabb adottságokat, problémákat és kihívásokat, amelyekre a stratégiában fókuszálni kell. 2 O l d a l

4 Mellékletek: a jelentős kiterjedésű és három járást érintő paktumtérség elemzése érdekében nagy mennyiségű adat került összegyűjtésre és elemzésre. A lényegi megállapításokat tartalmazó dokumentum áttekinthetőségének megtartása érdekében a felhasznált, de az alap érthetőséget és vizualizálást kevésbé szolgáló táblázatok mellékletbe kerültek. Az elemző szövegben több helyütt szereplő, de közvetlenül adatokat nem tartalmazó állítások alátámasztását szolgálják e táblázatok Módszertan A foglalkoztatási helyzetelemzés a különböző forrásokból származó adatokra, információkra épül. Az általános társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzet bemutatásához nyújt információt a különböző statisztikai adatok összegyűjtése. Egy részük nyilvános, közhiteles forrásból elérhető (pl. KSH, TeIR, Belügyminisztérium közfoglalkoztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési információk a palyazat.gov.hu honlapról), más része adatigényléssel kérhető meg például a Vas Megyei Kormányhivataltól. Dokumentumelemzés: a helyzetelemzés kidolgozásának részét képezi a releváns dokumentumok feldolgozása és az abban foglaltak legalább közvetett megjelenítése az elemzésben. Ezek egyfelől szakpolitikai dokumentumok (pl. jogszabályok, módszertani útmutatók, ágazati stratégiák), másfelől a releváns megyei, járási szintű koncepciók, stratégiák és egyéb dokumentumok. A vizsgálatot alapvetően a paktum térségének összességére, ahol indokolt, ott a celldömölki, kőszegi és sárvári járásokra, mint a paktumterületet alkotó, meghatározó területegységekre végezzük el. Feltüntetjük az elemzés során a megyei adatokat is, amely alapot nyújt a térbeli összevetésre, valamint a megyei és az Észak-Vas Megyei paktum közötti szinergia megteremtéséhez, és a megvalósítás során a területi súlypontok azonosításához. Jelen dokumentum alapjaként felhasználtuk a projekt Megvalósíthatósági Tanulmányát, valamint a Vas Megyei Foglalkoztatási paktum c Projekt foglalkoztatási helyzetelemzését. Az ezekben a dokumentumokban szereplő adatokat és információkat amennyiben szükséges volt, aktualizáltuk, kiegészítettük. 3 O l d a l

5 2. Az Észak-Vasi Paktum területének bemutatása Az Észak-Vasi Foglalkoztatási Paktum térségét a celldömölki, kőszegi és sárvári járások alkotják. Ezek Vas megye északi részén található, egymással szomszédos járások. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről a szombathelyi, valamint a vasvári járás, illetve Zala megye, nyugatról pedig Ausztria határolja. 7 város (Celldömölk, Jánosháza, Bük, Csepreg, Kőszeg, Répcelak, Sárvár) és 84 község található itt, a területe 1 446,04 km 2 (Celldömölki járás: 474,13 km², Kőszegi járás: 286,45 km², Sárvári járás: 685,46 km²), tehát a teljes megye területének 43%-át teszi ki. Népsűrűsége 61 fő/km 2 volt 2015-ben, mely a megyei 76 fő/km 2 -es értéktől elmarad valamelyest, tehát egy kevésbé sűrűn lakott vidék. A terület közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, az újonnan átadott M86-os autóút a Sárvári járásban több települést is érintve halad át a térségen. Emellett a Kőszegi járás határközelisége is előnyös helyzetbe hozza a térséget. Ez a kedvező helyzet azonban hátrányt is jelent a munkaerő piac szempontjából, hiszen a nagyobb vonzerővel rendelkező térségek, települések munkaerő elszívó hatása hatványozottan jelentkezik ezeken a területeken, és mind a közeli nagyobb városok, mind a határ túloldalán lévő területek elérhetősége javult az új utaknak köszönhetően. 1. ábra - Az Észak-Vasi Paktum területe - Forrás: TeIR térkép alapján saját szerkesztés 4 O l d a l

6 A paktum térségét alkotó települések: Celldömölki Járás: Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck. Kőszegi Járás: Bozsok, Bük, Cák, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, Velem Sárvári Járás: Bejcgyertyános, Bő, Bögöt, Bögöte, Chernelházadamonya, Csánig, Csénye, Gérce, Gór, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl. Porpác. Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Sárvár, Simaság, Sitke, Sótony, Szeleste, Tompaládony, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske. Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny. 1. táblázat - Észak-Vas paktumot alkotó járások népessége (fő) - Forrás: KSH Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Népesség lélekszáma A paktumtérség százalékában 27% 29% 44% paktum térség össz.: (Az egyes településekre vonatkozó adatsor a Mellékletben található) 5 O l d a l

7 3. Helyzetfeltárás és elemzés 3.1. Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép Társadalmi jellemzők Ahhoz, hogy képet alkothassunk egy adott térség helyzetéről, meghatározóak a helyi társadalmat leíró mutatók. Ennek legalapvetőbb elemei a demográfiai helyzetről, a népesség nagyságáról, összetételéről szólók. Ezek mentén vizsgálhatóak tovább a képzettségi viszonyok és egyéb információk, ami alapján a foglalkoztatási helyzet is értelmezhetővé válik. A népességszám változása Az Észak-Vasi paktum területének teljes népessége fő volt 2015-ben, amely Vas megye lakosságának 35%-át tette ki. A térség 7 városának népessége a paktum területének 55,9 %-a. A járásszékhely városok esetében beszélhetünk feletti lélekszámról. E térség népessége csökkenő tendenciát mutat 2001 óta, ezen időszak alatt a csökkenés mértéke 5,9 % volt. Az egyes járásokat tekintve a legnagyobb mértékű csökkenés a Celldömölki járásban volt, 10,43 %-os, ellenben a Kőszegiben mindössze 0,20 %, ami a 14 éves vizsgált időszakot tekintve rendkívül alacsony. A Sárvári járásban a népesség 6,5 %-kal csökkent 2001 óta. Népesség változása a paktumtérség járásaiban 4,0% ,0% 0,0% -2,0% -4,0% -6,0% -8,0% -10,0% -12,0% Celldömölki Járás Kőszegi Járás Sárvári Járás 2. ábra - A Paktum területén élő népesség alakulása járások szerint - Forrás: KSH A népesség csökkenésének okai egyrészt nem területspecifikusak, hanem általánosak. Az első gyermekvállalás időpontjának időbeli elhalasztása és a gyermekvállalási hajlandóság mérséklődése, ami miatt az élve születések száma csökken, elmarad a halálozások számától, ezáltal természetes fogyás tapasztalható, országosan. Másrészről a népesség csökkenése összefügghet a nyugati országrészt különösen érintő elvándorlással, elsősorban a fiatalabb, képzettebb csoportok körében Szombathely és agglomerációja, valamint Ausztria és Németország irányába. 6 O l d a l

8 A megyeszékhelyhez közelebb eső települések esetén főként ingázásról beszélhetünk, a távolabb fekvő települések, mint pl. Celldömölk, Jánosháza esetén inkább a beköltözés jellemző. A paktum területén a nők aránya 52%, a férfiak aránya 48% volt 2015-ben, amely kiegyenlítettnek mondható és megegyezik a megyei mutatókkal. A népesség korcsoportos megoszlása A és közötti időszakban jelentősen változott a korcsoportok közötti megoszlás. A fiatalkorúak (0-17 éves) aránya 2001-hez képest 25,2 %-kal csökkent a térségben ( főről főre), amely magasabb volt, mint a Vas megyében tapasztalt 22,3 %-kal csökkenés. Az aktív korú, tehát a éves korosztályban 8,6 %-os csökkenés mutatkozott ( főről főre), ami a megyei értékhez képest (7,6 %) 1 %-kal volt magasabb. Ez azt jelenti, hogy a gyerek és aktív korú népesség csökkenésének tendenciája egyformán erőteljes. A 60 éves és feletti korosztály körében csaknem 20%-os növekedés zajlott le a térségben ( főről főre) és a megyében egyaránt, amely alátámasztja, hogy a térség lakossága folyamatosan öregszik, de nem jobban a megyeinél Állandó népességből a 0-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 60- x évesek száma (fő) ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a közötti időszakban az Észak-Vasi Paktum területén - Forrás: KSH Járásokra lebontva a következőképp alakult a korcsoportok változása: A celldömölki járásban a 0-17 évesek aránya 2001 és 2015 között 30 %-kal, főről főre csökkent. A évesek aránya is csökkenő tendenciát mutat, főről főre esett a létszám, ez 12 %-ot jelentett. A 60 évesek és idősebbek létszáma növekedett, közel 11 %-kal, főről főre. 7 O l d a l

9 Korcsoportok alakulása a Celldömölki járásban x Ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a közötti időszakban a Celldömölki járás területén - forrás: KSH A Kőszegi járásban, a paktumban egyedüli térségként, alig érezhetően változott csak az aktív korú népesség aránya, leginkább a beköltözéseknek köszönhetően. A 0-17 évesek száma a járásban főről főre (17 %-kal), a évesek száma főről főre (3,3 %-kal) csökkent, ami közel negyede a celli és harmada a sárvári értékeknek. A 60 év feletti korosztály ebben a járásban is növekedett, főről főre, 23 %-kal. Korcsoportok alakulása a Kőszegi járásban x ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a közötti időszakban a Kőszegi járás területén - Forrás: KSH A Sárvári járásban a 0-17 éves korosztály létszámcsökkenése (7 861 főről főre) 27 %- os volt 2001 és 2015 között, a éves korosztály pedig ( főről főre) közel 10 %-al csökkent. A 60 fölötti korosztály létszáma itt is növekedett, főről főre, 16 %-kal. 8 O l d a l

10 Korcsoportok alakulása a Sárvári járásban x ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a közötti időszakban a Sárvári járás területén - Forrás: KSH A évi adatok alapján Vas megyében a várható élettartam mind a nők (79,47 év), mind a férfiak (72,34 év) esetében kismértékben meghaladja az országos átlagot. Képzettség A munkaerő minőségének, szaktudásának egyik meghatározó tényezője annak képzettsége, az érintettek kompetenciái, tanulási készsége, rugalmassága, és egyéb, személyes kvalitások mellett, amelyek azonban kevésbé mutathatóak ki számokkal. Elemzésünkben a és évi népszámlálás adataival tudunk dolgozni. A megyei és a paktumtérségi adatokat a 7 év feletti népességre vizsgálva látható, hogy a pozitív változások ellenére, amit a javuló képzettségi szintek jeleznek, a jelenlegi mutatók mégis elmaradásról árulkodnak. 2. táblázat - A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) - Forrás: KSH Népszámlálás Vas megye Észak-Vasi Paktum Fő Arány Fő Arány Fő Arány Fő Arány Általános iskola 0 osztályát elvégzettek ,42% ,00% ,45% 738 0,89% Általános iskola 1-7. osztályát elvégzettek ,45% ,65% ,32% ,94% Általános iskola 8. osztályát elvégzettek ,91% ,62% ,88% ,83% Egyetemet, főiskolát, stb. végzettek, oklevéllel ,50% ,69% ,64% ,83% Középiskolát végzettek, érettségivel ,22% ,73% ,34% ,34% Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélkül ,51% ,31% ,37% ,17% Összesen ,00% ,00% ,00% ,00% 9 O l d a l

11 Közelebbről vizsgálódva az egyes járásokra bontva érdemes megnézni, hogy a felnőtt korú, megfelelő életkori csoportokkal összevetve is megnézzük ezeket a végzettségi arányokat. Azaz: a 15 év felettiek körében nézzük az általános iskolát befejezetteket, a 18 év felettiekre vetítve az érettségizetteket, és 25 év felettieknél vizsgáljuk a diplomások számát és arányát. 3. táblázat - Adott életkori - 15, 18, 25 év feletti - csoportokon belüli végzettségi adatok és arányok - Forrás: TeIR alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség száma felsőfokú (ISCED 5-8) végzettséggel rendelkező személyek Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégző, 15 éves és idősebb népesség száma Legalább érettségizett, 18 éves és idősebb népesség száma Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégző, 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Legalább érettségizett, 18 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Létszámok Észak-Vasi Paktum Vas megye Celldömölki járás Kőszegi járás Arányok Sárvári járás Észak-Vasi Paktum Vas megye 6,40% 11,60% 7,30% 8,43% 8,70% 28,30% 37,60% 32,60% 32,83% 33,50% 95,50% 95,80% 95,10% 95,47% 95,00% Összegezve: A paktum egészét tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyéhez viszonyítva nagyon hasonló a helyzet, ám a középfokú végzettségűek aránya magasabb némileg (95,47% a 95%-kal szemben), ami kissé ellenpontozza az alap- és felsőfokú végzettséggel bíróak kisebb jelenlétét. A legalább alapfokú végzettséggel rendelkező felnőtt népesség aránya a megyei átlagnál hajszálnyival rosszabb a paktumtérségben (32,8%, ami közel 74 ezer felnőttet jelent). Emögött az áll, hogy a sárvári érték a megyeihez közeli, a kőszegi annál lényegesen jobb, míg a celli sokkal rosszabb. A legalább érettségizettek aránya a paktum térségében (95,5% ami 30 ezer felnőtt) némiképp jobb a megyei értéknél, a sárvári gyakorlatilag megegyezik azzal, a celldömölki valamivel, a kőszegi pedig meglehetősen jobb, de a különbségek nem nagyok. A diplomás 25 év felettiek aránya (8,4%, 7,8 ezer felnőtt) a megyeitől (8,7%) némileg elmarad, ha a térség egészét vizsgáljuk. A sárvári érték (7,3%) valamivel rosszabb, aminél a celldömölki (6,4%) még sokkal kedvezőtlenebb, miközben a kőszegi (11,6%) majd harmadával meghaladja a megyei értékeket, tehát igen jó. 10 O l d a l

12 Járásonként vizsgálva az látható, hogy a kőszegi járás egyértelműen kedvezőbb adottságokkal bír a többi területegységhez képest. A paktum térségében a leggyengébb végzettségi mutatókkal a celldömölki járás rendelkezik, de a legalább középfokú végzettségűek aránya itt is jobb a megyeinél. Ez jelezhet egy fejlődő helyi társadalmat, de akár a felsőoktatásba való továbblépés nehézségét is, mindenesetre rugalmasságot és változóképességet nagy eséllyel Általános gazdasági jellemzők Vállalkozásszerkezet 2013-ban a regisztrált vállalkozások száma a paktum térségében a KSH adatai szerint db volt, Vas megyében db, ami azt jelenti, hogy a megye regisztrált vállalkozásainak 40 %-a a paktum térségben található. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 145 db, míg megyei szinten 150 darab, tehát a térség vállalkozássűrűsége némiképpen elmarad a megyei értéktől. A működő vállalkozások a teljes (regisztrált) térségi vállalkozások körének 30 %-át teszik ki, számuk db volt 2013-ban, tehát az Észak Vasi térségben csak minden negyedik regisztrált vállalkozás végzett ténylegesen is tevékenységet. Vas megyében a működő vállalkozások aránya a teljes vállalkozási számon belül 35%-át tette ki, Amíg a működő vállalkozások száma 2011 és 2013 között 19%-kal csökkent, addig a regisztrált vállalkozások száma ugyanezen időszak alatt ugyanennyivel növekedett. Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma megyei szinten 52 db, a paktumtérségben 43 db volt 2013-ban. Járásonként elemezve a regisztrált és működő vállalkozások számát és arányát a celldömölki járásban a regisztrált vállalkozások száma db volt 2013-ban, számuk hez képest 5 %-kal növekedett. Az állandó lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a járásban 144 db volt, tehát 34 %-kal alacsonyabb, mint a megyében, de a paktum térségével közel azonos. A regisztrált vállalkozások többsége a járásban 1-9 fős vállalkozás volt (66,5 %), de magas volt a 0 és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások aránya is (közel 32 %). 11 O l d a l

13 4. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH Celldömölki járás és több 0 és ismeretlen Össz. Regisztrált vállalkozások száma (fős) Regisztrált vállalkozások aránya (fős) ,6% 0,7% 0,4% 0,4% 0,1% 0,1% 26,7% 100% ,1% 1,0% 0,5% 0,5% 0,1% 0,1% 5,6% 100% ,5% 1,0% 0,4% 0,3% 0,1% 0,0% 31,7% 100% A celldömölki járásban a regisztrált vállalkozások csupán 28 %-a volt működő vállalkozás, amely azonban így is magasabb a térségi átlagnál ban 1041 vállalkozás működött a járásban. A járásban az 1000 állandó lakosra jutó működő vállalkozásszám 41 db volt. 5. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH Celldömölki járás és több Össz. Működő vállalkozások száma (fős) Működő vállalkozások aránya (fős) ,3% 2,5% 0,9% 0,9% 0,2% 0,2% 100% ,0% 2,3% 1,2% 1,0% 0,3% 0,1% 100% ,0% 3,1% 1,4% 1,0% 0,4% 0,1% 100% 12 O l d a l

14 A Kőszegi járásban vállalkozást regisztráltak, 2011-ben ez a szám db volt. Az 1000 állandó lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a járásban 142 db volt, ami némileg elmarad a Celldömölki járás értékétől is. A létszám kategóriát tekintve itt is az 1-9 fős vállalkozások domináltak, valamivel több, mint 63 %-kal, a 0 és ismeretlen fős vállalkozások aránya itt is közel 32 % volt. 6. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH 1-9 fős fős fős fős Kőszegi járás fős 500 és több fős Regisztrált vállalkozások száma (fős) 0 és ismeretlen fős Összesen Regisztrált vállalkozások aránya (fős) ,2% 1,1% 0,6% 0,2% 0,1% 0,0% 29,8% 100% ,3% 1,5% 0,7% 0,3% 0,1% 0,0% 11,0% 100% ,3% 1,0% 0,4% 0,3% 0,0% 0,1% 31,9% 100% A Kőszegi járásban a regisztrált vállalkozások közül 33 % volt működő, amely a Celldömölki járás átlagánál magasabb volt. A járásban működő vállalkozás volt 2013-ban, mely hez képest közel a harmadával csökkent. Az 1000 lakosra jutó vállalkozásszám 46 db volt, mely a paktumtérségi értékhez képest magasabb volt. 7. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH 1-9 fős fős fős Kőszegi járás fős fős Működő vállalkozások száma (fős) 500 és több fős Összesen Működő vállalkozások aránya (fős) ,1% 1,9% 1,3% 0,6% 0,1% 0,1% 100% ,3% 2,4% 1,2% 0,8% 0,1% 0,2% 100% ,7% 2,7% 1,4% 1,0% 0,0% 0,2% 100% A Sárvári járásban 2013-ban vállalkozás volt beregisztrálva, számuk ebben a járásban is növekedett 2011-hez képest főre 145 regisztrált vállalkozás jutott, mely megegyezik a paktum térségének átlagával. A regisztrált vállalkozások 68 %-a 1-9 fős volt, 30,2 %-a 0 és ismeretlen fős. 13 O l d a l

15 8. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH 1-9 fős fős fős fős Sárvári járás fős 500 és több fős Regisztrált vállalkozások száma (fős) 0 és ismeretlen fős Összesen Regisztrált vállalkozások aránya (fős) ,9% 0,8% 0,5% 0,4% 0,1% 0,0% 26,3% 100% ,0% 0,9% 0,7% 0,5% 0,0% 0,1% 6,7% 100% ,0% 1,0% 0,5% 0,3% 0,0% 0,0% 30,2% 100% A sárvári járásban a vállalkozások 30%-a működött, mely megegyezik a térségi értékkel. Számuk 2011-hez képest csökkent, db-ról db-ra. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 43 db volt. 9. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH 1-9 fős fős fős Sárvári járás fős fős Működő vállalkozások száma (fős) 500 és több fős Összesen Működő vállalkozások aránya (fős) ,2% 2,6% 1,1% 0,9% 0,0% 0,1% 100% ,7% 2,8% 1,2% 1,1% 0,1% 0,1% 100% ,0% 3,3% 1,5% 1,0% 0,2% 0,1% 100% Összegezve: A paktum térségében a feldolgozott adatok szerint működő vállalkozás található. A celli térségben 1041, ami a regisztráltak 28%-a, a sárváriban 1728 (30%) és a kőszegiben 1174 (33%). A vállalkozássűrűség a paktum térségében 43 vállalkozás/ezer fő, ami elmarad a megyei 52 vállalkozás/ezer főtől. A sárvári gyakorlatilag a paktum térség egészére jellemző (43%) értéket mutatja, a kőszegi felette (46), a celldömölki alatta (41) van. 14 O l d a l

16 A megyében és a paktum térségének egészében a vállalkozások mérete nagyon hasonló, az egyes járások különbsége azonban látható. 500 főnél nagyobb cég járásonként egy-egy van (a celldömölkiben és a sárváriban 1, a kőszegiben 2), közötti a celldömölkiben 4, a sárváriban 3, a kőszegiben nincs ekkora vállalkozás működőként jelen a statisztikákban. Nagyvállalat tehát mindhárom járásban van, de egyenlőtlenül oszlanak el. A paktum területén tehát a nagyvállalatok a kőszegi járásból hiányoznak, a megyei átlagot azért mutatja a térség, mert a másik két térségben viszont meghatározó a jelenlétük. A középvállalkozások aránya minden területegységnél 1%. A kisvállalkozások aránya a legmagasabb a sárvári térségben, a celliben a megyeivel megegyező, ám a kőszegiben kevesebb van. A (10 főnél több, de 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató) kisvállalkozások a kőszegi járásban 4,1%, a Celldömölkiben 4,5%, a Sárváriban 4,8%. A paktum térségében a 4,5%, ami gyakorlatilag a megyeivel azonos. Mikrovállalkozások (<10 fő) a Celldömölki térségben 94%, a Sárváriban és a Kőszegiben 94,7%, kicsivel a megyei (94,5%) és paktumérték (94,2%) felett. Mindegyik járásban a legtöbb működő vállalkozás, 94 % az 1-9 fős létszámkategóriában működött. A működő vállalkozások ágazati megoszlása Az Észak-Vasi Paktum területén a vállalkozások legnagyobb hányada a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban jelzi tevékenységét, részesedésük 19,68 % volt, amely hasonló a megyei arányhoz. Magas még az építőiparban működő vállalkozások aránya, 11,97 %, amely a megyei értéket is meghaladja. Kiemelendő a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban működő vállalkozások 8,27 %-os aránya, amely a fő turisztikai (pl. a fürdővárosok, mint Bük, Sárvár, illetve Kőszeg a kulturális és szabadidős turizmusával) desztinációk köré szerveződött, tehát nem az egész térségre jellemző, arányuk ehhez képest mégis számottevő. Meghatározó még a feldolgozóipari tevékenységet végző (8,62%) cégek jelenléte. A gazdaság szerkezetét vizsgálva a szolgáltatási szektor jelentős arányú, hasonlóképpen a megyében tapasztalhatóhoz. A szektor arányai azonban nem feltétlenül jelentik ténylegesen elérhető, jó minőségben biztosított szolgáltatások meglétét, így e téren is szükség lehet fejlődésre, új lehetőségek megteremtésére, ami újonnan induló vállalkozások illetve általuk teremtett, a fiatalok számára is vonzó munkahelyek megjelenésével járhatnak együtt. 15 O l d a l

17 100% 80% 60% 40% 20% 0% Vas megye 75,3% 71,6% 18,5% 20,6% 6,2% 7,8% Észak-Vasi Paktum térsége Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor 7. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban Forrás: KSH Az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében tapasztalható, a megyeit meghaladó arány oka a paktum területén lévő vidékies településeken a mező- és erdőgazdaságban (7,58 %), valamint az építőiparban (11,97 %) meglévő sok vállalkozás. A mezőgazdasági és - vidékfejlesztési szakterületek egyes ágazatainak erősödésével, mint pl. a helyi termék készítése, termelői közösségek, rövid ellátási láncok (REL) kialakítása további növekedéssel is járhat, főként a kisebb vállalkozások körében. A Celldömölki járásban a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működött, arányuk valamivel több, mint 19 % volt. Magas volt a térségben az építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya is, 11 illetve 9 %. A Kőszegi járásban is hasonlóan magas volt a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, de a járásban már jelentős, 10 % feletti a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág, amely főként a Büki Gyógyfürdőre épülő szolgáltató szektort jelenti. A Sárvári járásban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág meghaladta a 20 %- ot, viszont a Sárvári fürdő ellenére a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mindössze a működő vállalkozások közel 7 %-a jelent meg. 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 72,2% 84,5% 85,2% 40,0% 20,0% 0,0% 8,5% 20,1% 6,3% 7,7% 7,0% 8,6% Celldömölki Járás Kőszegi Járás Sárvári Járás Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor 8. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban, járásonként. Forrás: KSH 16 O l d a l

18 A gazdaság szerkezetét járásonként vizsgálva látható, hogy a tercier szektor mindhárom járásban meghaladja a 70 %-ot, viszont a celldömölki járásban a szekunder szektor aránya több, mint kétszerese a kőszegi és sárvári járások értékének. Főbb foglalkoztatók az Észak-Vasi Paktum területén Cég megnevezése Település Létszám Tevékenység Celldömölki járás Cellkomp Kft., Celldömölk Celldömölk fő Elektronikai alkatrész gyártás Seton Hungary Kft., Jánosháza 709 fő Feldolgozóipar WeWalka Kft Celldömölk 300 fő Élelmiszeripar Kőszegi járás Nestlé Hungária Kft. Bük 850 fő Állateledel gyártás Kromberg & Schubert Kft., Kőszeg 802 fő Kábelek és kábelrendszerek gyártása Schott Forma Vitrum Kft. Lukácsháza 570 fő Gyógyszeripari csomagolóanyag gyártás Büki Gyógyfürdő Zrt. Bük 193 fő Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Sárvári járás Linde Gáz Magyarország Ipari gázok Répcelak 492 fő Zrt. gyártása és forgalmazása Liss Kft Répcelak 269 fő Fémipari csomagolás gyártás SáGa Foods Zrt. Sárvár 282 fő Baromfihús feldolgozása, tartósítása Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. Sárvár 234 fő Autóalkatrész gyártás Sárvári Mezőgazdasági Zrt. Sárvár 210 fő Mezőgazdaság Provertha E.C. Zrt. Sárvár 210 fő Ipar Sárvári Gyógyfürdő Kft Sárvár 149 fő Fizikai közérzetjavító szolgáltatás Flextronics Sárvár Logistics Szolgáltató Kft. Sárvár Járművillamossági, - elektronikai készülékek gyártása. A legnagyobb foglalkoztatók jól jelzik a térség beágyazottságát a globális piaci térbe, valamint azokat a legfontosabb területeket, amelyek az ipari tevékenységek kapcsán a helyi gazdaságfejlesztés és ezáltal a foglalkoztatás-bővítés potenciáljait hordozzák. E négy cég (jelenlegi munkavállalóik nagyságának sorrendjében) a Cellkomp, a Nestlé, a Kromberg & Schubert, a Seton és a Schott. E nagyfoglalkoztatók a kőszegi és a celldömölki járásban működnek. A sárvári járás legnagyobb foglalkoztatói a Flextronics és a Linde. Valamennyi cég ipari tevékenységet folytat (ventilátor, autóhuzat, kábelköteg, gyógyszeripari üvegtermék, stb.), illetve a Nestlé állati eledeleket gyárt. Legnagyobb foglalkoztatók: CELLCOMP (Celldömölk) - Az ebmpapst Csoport a világ egyik vezető ventilátor és motor gyártója, mintegy munkavállalót foglalkoztat világszerte, 18 gyártási telephelyen és 57 értékesítési irodában. Több, mint különböző termékkel rendelkezik. Kiemelkedő termékei új ipari szabványokat teremtenek hatékonyságukkal, minimális zajszintjükkel és hosszú élettartamukkal. Az ebmpapst csoport tagjaként a CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. olyan nemzetközi hírű vevőket tudhat magáénak, mint a MERCEDES, BMW, SIEMENS, Valeo, Linde, CONRAD, Bosch, JUNGHEINRICH, Miele, LIEBHERR. 17 O l d a l

19 NESTLÉ Hungária Kft (Bük) - A Darling állateledel gyártó cég bázisán száraz és nedves állateledeleket gyárt a büki gyár, ahonnan a környező országokat is ellátják. Kromberg és Schubert Kft (Kőszeg) - A több mint negyed százada Kőszegen működő cég kábelkötegeket, gumiszigeteléseket, stb. gyárt, utóbbiakat gépjárművekhez. SETON HUNGARY Kft (Jánosháza) - Seton Hungary Kft. egy magyar vállalat, központja Jánosházán található. A céget 1995-ben alapították és része az amerikai GST Autoleather bőripari és autóipari beszállító vállalatnak. Magyarországon 1995 óta aktív, jánosházi (Vas megye) telephelyén bőrszabászattal foglalkozik, közel 800 alkalmazottal. SCHOTT (Lukácsháza) - A SCHOTT egy közel 130 éves múltra visszatekintő cégcsoport, mely speciális üvegtermékeket, anyagokat, különleges összetevőket gyárt és fejleszt az emberek életminőségének javítása érdekében. Lukácsházán gyógyszeripari vállalatok számára gyárt gyógyszeripari csomagolóanyagokat. Flextronics (Sárvár) A Flextronics mintegy alkalmazottat foglalkoztat világszerte, Sárváron ebből fő dolgozik. A Flextronics Magyarországon, így Sárváron magas szintű műszaki, tervezési, gyártás-előkészítési, gyártási, logisztikai, disztribúciós és szervizszolgáltatásokat kínál az autóipar, a számítástechnika, a fogyasztói elektronika, az ipari alkalmazások, az elektronikai infrastruktúra, az orvosi műszerek és a mobil kommunikáció területén működő partnereinek. 18 O l d a l

20 3.2. Munkaerő-piaci helyzetkép Gazdasági aktivitás A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Vas megyében, valamint a paktum térségében is 2011-ben a népesség több mint 47%-a számított gazdaságilag aktívnak, az országos 45% mellett. A foglalkoztatottak aránya ezen belül 44% volt a paktum térségében. Az inaktívak a lakosság mintegy harmadát teszik ki, ők a projekt egyik lehetséges célcsoportját jelentik, hiszen ide tartoznak például a kismamák is. A népesség minden ötödik tagja eltartott: gyermekek, diákok, akiknek a megfelelő képzésével, kompetenciáinak fejlesztésével érhető el a munkáltatóknak megfelelő munkaerő biztosítása a jövőben. A paktum térségében e körben számolni kell azzal, hogy a területén több gyermekotthon is működik, ami a gyermekek számának szokásosnál magasabb arányát is magyarázhatja. Itt jelennek meg ugyanakkor a statisztikában azok is, akik nem foglalkoztatottak, nem regisztrált álláskeresők, nem részesülnek szociális transzferekben, akikre a jelenlegi rendszer kevésbé lát rá, és akik jelenleg nehezen érhetőek el a munkaügyi rendszer, valamint a munkáltatók számára. Innen kerülhet ki a mobilizálható potenciális munkavállalók egy része is. 10. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása Vas megyében és a Paktumtérségben (2011) - Forrás: KSH Vas megye Észak-vasi paktum Férfiak Nők Összesen Arány Férfiak Nők Összesen Arány Foglalkoztatottak ,0% ,08% Inaktívak ,3% ,16% Munkanélküliek ,6% ,48% Eltartottak ,1% ,28% Összesen ,0% ,00% 2011-ben a celldömölki járásban a népesség valamivel több, mint 46%-a volt gazdaságilag aktív, a kőszegi járásban ez az arány a 47 % felé tendált, a sárvári járásban pedig meghaladta a 48 %-ot. Ezen belül a foglalkoztatottak aránya a celldömölki járásban 42 %, a kőszegi járásban 43 %, a sárvári járásban pedig 45 % közelében volt. Az inaktívak aránya a celldömölki járásban volt a legmagasabb, 33 %, de a sárvári járásban is meghaladta a 31 %- ot, míg a kőszegi járásban 28 % volt. Ezt a csoportot a nyugdíjasok, kismamák, egyéb pénzbeli ellátásban részesülők alkotják. 11. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben Forrás: KSH Vas megye Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvár járási Foglalkoztatottak 44,0% 42,4% 43,4% 44,6% Inaktívak 30,3% 33,0% 28,0% 31,4% Munkanélküliek 3,6% 3,9% 3,3% 3,5% Eltartottak 22,1% 20,7% 25,3% 20,5% 19 O l d a l

21 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 22,10% 20,70% 25,30% 20,50% 3,60% 3,90% 3,30% 3,50% 30,30% 33,00% 28,00% 31,40% 44,00% 42,40% 43,40% 44,60% Vas megye Celldömölki Járás Kőszegi Járás Sárvári Járás Foglalkoztatottak Inaktívak Munkanélküliek Eltartottak 9. ábra - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben Forrás: KSH Az eltartottak aránya a kőszegi járásban volt a legmagasabb, meghaladta a 25 %-ot, a celldömölki és a sárvári járásokban pedig valamivel 20 % felett alakult. A kőszegi járás országos viszonylatban is kiemelkedőnek mondható eltartotti aránya közelebbi vizsgálatot érdemel. Az itt élő eltartott (25,3%) közül 2015-ben fő volt 18 év alatti gyerek, ami az állandó népességen belül 16,4%-ot jelent, és a paktum térségében a legmagasabb arány. Tehát felnőttkorú eltartottnak kategorizált ember él itt, akiknek nyilván egy csoportja valóban eltartott, családtag munkajövedelméből vagy egyéb bevételekből él. Mivel azonban ez szokatlanul magas arány és népességszám is, ez a csoport lehet a paktum egy potenciális és fontos célcsoportja, hiszen ők elképzelhető, hogy a határ túloldalán, vagy idehaza, de nem állandó és nem formális foglalkoztatásban dolgoznak, ők egy fontos munkaerő tartalékát képezhetik a helyi gazdaságnak, amennyiben sikerül megszólítani és a helyi, legális munkavállalásban érdekeltté tenni őket. Összegezve: A paktum térségében a foglalkoztatottak aránya közelít a megyei értékekhez: a celldömölki térségben a legalacsonyabb, és a sárváriban a legmagasabb. Az inaktív keresők (valamilyen ellátásban részesülők) csoportjába a kőszegi térségben tartoznak a legkevesebben, a celldömölkiben a legtöbben. Az eltartottak aránya igen magas a kőszegi járásban, amit nem magyaráz a gyerekek aránya, még a gyermekotthonok figyelembe vételével sem, és más, statisztikai módon mérhető csoport nagysága sem. Az egyéb adatok, életkörülmények, stb. alapján feltehetően a kőszegi járásban a legmagasabb azok aránya, akik nem gyerekkorú eltartottak, valószínűbb, hogy nem legális foglalkoztatottjai a hazai gazdaságnak, elképzelhető, hogy határon túlra ingáznak dolgozni vagy más munkalehetőségeket találnak. 20 O l d a l

22 Regisztrált álláskeresők A Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által szolgáltatott részletes adatokból kimutatható az álláskeresők nemek, iskolai végzettség, korcsoport szerinti megoszlása és az álláskeresés időtartama. A regisztrált álláskeresők száma az Észak-Vasi paktum területén fő volt 2016 szeptemberében, az éves átlagos érték fő. A paktumon belül járásonként a következőképpen oszlik meg ez a szám: Celldömölki járásban 452 álláskeresőt, a Kőszegi járásban 382 főt, a sárváriban pedig 557 embert regisztráltak 2016 szeptemberében. Nemek szerinti megoszlás 2016 III. negyedévében az álláskeresők 48%-a férfi, 52 %-a nő volt az Észak Vasi paktum területén, míg Vas megyében ez az arány kiegyenlítettebb volt ott az álláskeresők 49,4%-a volt férfi, 50,6%-a nő ben még fordított volt az arány, az álláskeresők 49%-a nő, 51% %-a volt férfi Álláskeresők nemek szerinti megoszlása III. negyedév III. negyedév III. negyedév III. negyedév III. negyedév III. negyedév III. negyedév Nők Férfiak 10. ábra - Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban ( III. negyedév) Forrás: TeIR, VMKH A celldömölki járásban a nemek aránya % volt a nők javára, a kőszegi járásban a férfiak javára, a sárvári járásban % volt a nők javára. 21 O l d a l

23 Iskolai végzettségek a regisztrált álláskeresők körében Az Észak-Vasi Paktum területén a nyilvántartott álláskeresők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szeptemberi nyilvántartás alapján a megyei arányhoz hasonlóan a munkanélküliek közel 2,5 %-a az általános iskolát sem fejezte be, az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya közel 34 % volt. A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya az egyetemet illetve a technikumot végzettek körében volt, 1,58 %. A nyilvántartott álláskeresők végzettségi szintje elmarad a munkáltatók által elvárttól. A szakmunkásképzőt végzettek magas aránya azt is mutatja, hogy a szakképzési rendszerből kikerülők nem rendelkeznek azokkal a skillekkel, amelyeket a cégek elvárnának. A szakképzési rendszer nem pont azt, nem pont úgy tanítja és nem arra készíti fel az ott tanulókat, amikre nekik szükségük lenne, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek. 12. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016. szeptember) - Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Vas megye Észak-vasi Paktum száma aránya száma aránya Általános iskolai végzettség nélkül 106 2,59% 34 2,44% Általános iskola ,34% ,72% Szakiskola 67 1,63% 29 2,08% Szakmunkásképző ,27% ,75% Gimnázium 374 9,12% 136 9,78% Szakközépiskola ,54% ,03% Technikum 128 3,12% 50 3,59% Főiskola 218 5,32% 56 4,03% Egyetem 85 2,07% 22 1,58% Összesen % % A járásokban az általános iskolai végzettség nélküli regisztrált álláskeresők aránya a celldömölki járásban volt a legalacsonyabb, közel 1 %, a kőszegi járásban ennek több mint 2-szerese, a sárvári járásban pedig több mint a 3-szorosa. Magas volt az általános iskolát végzettek aránya az álláskeresők között: a celldömölki járásban 38 %, a kőszegi járásban közel 34 %, a sárvári járásban valamivel több, mint 30 %. 13. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a járásokban (2016. Szeptember) Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás száma aránya száma aránya száma aránya Általános iskolai végzettség nélkül 5 1,11% 9 2,36% 20 3,59% Általános iskola ,05% ,51% ,34% Szakiskola ,43% ,23% ,37% Szakmunkásképző 7 1,55% 7 1,83% 15 2,69% Gimnázium 62 13,72% 56 14,66% 91 16,34% Szakközépiskola 15 3,32% 16 4,19% 19 3,41% Technikum 47 10,40% 38 9,95% 51 9,16% Főiskola 12 2,65% 19 4,97% 25 4,49% Egyetem 8 1,77% 5 1,31% 9 1,62% Összesen % % % 22 O l d a l

24 Foglalkozási csoport szerinti megoszlás Az iskolai végzettség mellett fontos látni azt is, hogy milyen felelősségszintű és típusú munkát végeztek az álláskeresők előző munkahelyeiken, ami a majdani munkahelyük szempontjából is meghatározó lehet. Az Észak Vasi paktum területén az álláskeresők több, mint fele betanított munkás és segédmunkás (arányuk összesen 50,9 %). Egyharmaduk szakmunkás, közülük minden hetedik szellemi tevékenységet végzett. A megyei arányhoz képest különösen a betanított munkások és a szakmunkások aránya magasabb. A segédmunkások aránya a kőszegi járást kivéve alatta van a megyeinek, a betanított munkásoknál éppen fordítva. Regisztrált szakmunkás a celldömölki járásban van kevesebb, mint a megyei átlag, szellemi munkakörből mindenütt kevesebben regisztráltak, mint a megye egészében, vezetők beosztásból pedig szintén a celldömölki járásban kerültek a legnagyobb arányban az álláskeresők közé. 14. táblázat - Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas Megyében és a paktum járásaiban (2016. III. negyedév) Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Álláskeresők Celldömölki Vas megye Kőszegi járás Sárvári járás foglalkoztatási járás csoportok szerint száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya Segédmunkás 44 9,73% 47 12,30% 57 10,23% ,73% Betanított munkás ,35% ,03% ,39% ,46% Szakmunkás ,54% ,55% ,78% ,54% Szellemi 52 11,50% 62 16,23% 81 14,54% ,80% Vezetői 22 4,87% 11 2,88% 17 3,05% 142 3,46% Összesen ,00% ,00% ,00% ,00% A paktum egyes járásaiban vizsgálva azt látjuk, hogy a celldömölki járásban a segédmunkás és a vezetők körét leszámítva minden kategóriában alacsonyabb a regisztráltak aránya a megyeinél. A kőszegi járásban a segéd- és szakmunkások, a sárváriban pedig a betanítottés szakmunkások vannak arányaiban többen a regisztráltak, mint a megyében. Korcsoport szerinti megoszlás A regisztrált álláskeresők korösszetétele fontos információkat hordoz, hiszen kihívást jelenthet mind a munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezetek, mind a munkaáltatók számára, hogy az egyébként jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, ám nehezebben mobilizálható (mind a szakmai váltást, mind a földrajzi helyváltoztatást jelentő) idősebb, vagy éppen a munkatapasztalatnak még híján lévő fiatal, pályakezdő korcsoportok tagjait bekapcsolja a munkaerő-áramlásba. Emellett jelen paktumstratégia megvalósítását alapvetően támogató projekt kifejezetten fókuszál a 25 év alatti, illetve a év közötti pályakezdőkre, valamint az 50 év felettiekre. Az Észak-Vasi paktum térségében a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya szeptemberi adatok szerint 17 %, a év közöttiek aránya 48 % volt, az álláskeresők 35 %-a 50 éves vagy annál idősebb volt. 23 O l d a l

25 25 év alatt 17% 50 év felett 35% év 48% 25 év alatt év 50 év felett 11. ábra - Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az Észak-Vasi Paktum területén (2016. szeptember) Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az alábbi ábrán látható, hogyan változott egyes korcsoportok létszáma az elmúlt 5 évben. Bár konkrét létszámukat tekintve nem jelentős, ám dinamikáját tekintve figyelmet érdemlő jelenség a legfiatalabbak és legidősebbek arányának növekedése év alatt év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év 59 év felett III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év 12. ábra - Az egyes korcsoportok számának alakulása az Észak-Vasi Paktum területén ( negyedév) Forrás: TeIR A fiatalok, 20 év alattiak száma nem csökken jelentősen, és a évesek, valamint a éves pályakezdőkre kiemelten szükséges figyelni a stratégiai célok meghatározásánál, ugyanis ők azok, akik még nem rendelkeznek tapasztalattal a munka világában, így nehezebben találnak állást, mint a 30 év feletti, már munkatapasztalattal rendelkező álláskeresők. 24 O l d a l

26 Az álláskeresés időtartama Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacról való kiesés hossza alapvetően határozza meg a visszakapcsolódás esélyeit, azaz minél tovább van állás nélkül valaki, annál nehezebb újra munkába állnia és helytállnia, fontos információ a regisztrált álláskeresők állástalanságának időtartama. Éppen emiatt a paktum projekt célcsoportjai között is megjelennek a tartósan munkanélküliek, akik számára indokolt és szükségek felkészítő, képessé tevő, önbizalmukat, informáltságukat javító, támogató szolgáltatásokat tervezni. Hogy ez ebben a térségben mennyire indokolt, azt a hosszabb ideje a regisztrációban ragadt, és állást nem találók aránya határozza meg. 15. táblázat - Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint Az Észak -Vasi Paktum területén és a Paktumtérségben ( szeptember) - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály januárszeptember 1-3 hónap hónap hónap hónap > 24 hónap Összesen A fenti táblázat adataiból látható, hogy a regisztrált álláskeresők száma minden kategóriában dinamikusan csökkent, kivéve a két évnél régebben munkanélkülivé váltaké, ami a fent jelzett szolgáltatások és fejlesztések szükségességét támasztja alá. A regisztrált álláskeresők ellátása A regisztrált álláskeresők a következő pénzbeli ellátásokat kaphatják: Álláskeresési járadék: a munkahely elvesztésétől számítva legfeljebb 90 napig folyósítható. Ebben az ellátási formában a regisztráltak 20 %-a részesült. Az elmúlt években a támogatási forma jelentősége nagymértékben lecsökkent, főleg a folyósítás időtartamának lerövidítése okán. A jogosultsági idő leteltét követően többnyire bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást, az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy álláskeresési segélyt kaphatnak/kaphattak az álláskeresők. Ez utóbbi kettő közül kapnak ellátást a helyiek. A nyilvántartott álláskeresők ellátásának fő mutatói: 48%-uk semmiféle ellátásban nem részesült az elmúlt évi adatok szerint Álláskeresési járadékban (volt munkanélküli segély) a regisztráltak 20%-a, tehát minden 5 emberből egy részesült Álláskeresési segélyt minden hetedik (15%), foglalkoztatást helyettesítő támogatást minden hatodik (17%) regisztrált álláskereső kapott. 25 O l d a l

27 Álláskeresők ellátása Ellátásban nem részesülő, regisztrált álláskeresők 17% Álláskeresési járadékban (volt munkanélküli segélyben) részesülők Álláskeresési segélyben részesülők 15% 48% Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők 20% 13. ábra - Álláskeresők ellátása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkaerő Keresleti-kínálati viszonyok bemutatása ágazatonként 2016-ban az Észak Vasi paktum területén a munkáltatók4 266 álláshelyet jelentettek be, ugyanebben az időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma fő volt. A betöltésre váró álláshelyek száma el több, mint a munkahelyet keresőké. 16. táblázat - Munkaerő kereslet-kínálat alakulása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Regisztrált álláskeresők (2016) Bejelentett üres álláshelyek (2016) Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Észak-Vasi paktum térsége Egyenleg Fenti adatok csupán a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által ismert lehetőségeket jelzik, a munkáltatók egyéb munkaerő-igényét a paktum előkészítő munkálatai során felmért, és lent ismertetett vállalkozói munkaerőigény tartalmazza, amelynek folytatása és naprakészen tartása a leendő paktum munkaszervezet egyik kiemelkedően fontos feladata lesz. Itt most a hivatalos adatokat tudjuk elemezni, amelynek értelmében a Kormányhivatal statisztikái alapján, az Észak-Vasi paktum területén az elsődleges munkaerőpiacot érintően a legnagyobb munkaerő igény a feldolgozóipar területén jelentkezett. A másodlagos munkaerőpiacon, azaz jelen esetben a közmunka területén jelentkező állásigények a Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatokban, ezért ezeket, mint nyílt munkaerőpiaci lehetőségeket nem tekinthetjük a helyi gazdaság fejlesztési igényeinek. 26 O l d a l

28 Fentiek mellett is látható az adatokból, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttesen van jelen a térségben. Az Észak-Vasi paktum egészét tekintve a legnagyobb munkaerő igény a feldolgozóiparban jelentkezett. Ez járásonként azt jelenti, hogy a Celldömölki járásban az építőiparban, a kőszegiben a szálláshely, vendéglátás területén, a sárváriban pedig a feldolgozóiparban keresnek a cégek leginkább munkatársakat. Mint jeleztük, ezzel egyidejűleg munkaerő többlet is érzékelhető. A paktum egészének szintjén jelen van a probléma, hogy nem találnak állást az építőipari és kereskedelmi területen keresők, a Celldömölki és a Kőszegi járásban a feldolgozóipar, a Sárvári járás területén pedig az építőiparban, miközben a sárvári térségben munkaerőhiány tapasztalható a feldolgozóipar területén. A munkaerő kereslet és kínálat összevetése: Munkaerőhiány, igény (munkavállalót keresnek) Munkaerő többlet (munkát keresnek) Celldömölki járás építőipar (40) feldolgozóipar (199) Kőszegi járás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (77) feldolgozóipar (129) Sárvári járás feldolgozóipar (805) mezőgazdaság (94) építőipar (44) feldolgozóipar (931) Paktum terület kereskedelem, gépjárműjavítás (151) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (177) egésze építőipar (122) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (144) A Celldömölki járásban a legnagyobb munkaerő többlet a feldolgozóiparban van, 2016 január és szeptember között összesen 83 új álláshelyet jelentettek be ebben az ágazatban, az álláskeresők száma azonban több mint a duplája ennek. A Kőszegi járásban is a feldolgozóipari szakemberek nem találnak állást, hiszen 43 bejelentett új álláshely mellett 129 álláskereső volt regisztrálva ezen ágazatban. A Sárvári járásban a feldolgozóiparban a két másik járástól eltérően nem munkaerő-felesleg, hanem munkaerőhiány van. 805 új bejelentett álláshely mellett 197 álláskereső volt. A járásban jelentős munkaerőfelesleg nem volt. E jelenség, a strukturális munkanélküliség jellegzetes példája. Tekintettel arra, hogy a paktum térségében kis földrajzi távolságok vannak, a paktum együttműködések lehetőséget kínálnak e helyzetek megoldására. A paktum szintjén valós és élő kapcsolatokon alapuló információáramlás lehetővé teszi e munkaerőpiaci feszültségek enyhítését, a megfelelő beavatkozások (képzések, információnyújtás, kompetenciafejlesztő tréningek, szolgáltatások, munkába járás vagy költözés támogatása, stb.) megvalósításával. 27 O l d a l

29 A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei Igényfelmérés Az igényfelmérés annak érdekében készült, hogy minél szélesebb körben képet kapjunk az Észak-Vas Megyei paktum térségében tevékenykedő, fontosabb vállalkozások munkaerőigényéről. E felmérés a projekt tervezése során készült, az azóta eltelt időszak bizonyosan hozott változásokat. Azonban a paktum működésének lényegi eleme ez, és a naprakész információkkal akkor tud rendelkezni a térség és a munkaszervezet, ha az együttműködés és az információáramlás folyamatos, ami mentén ezek az igények frissíthetőek. Az itt rendelkezésre álló adatok mégis jelzik, kiindulópontként, a paktumtérség együttműködésre kész vállalkozásainak igényeit, áttekintjük azokat. A kérdezőbiztosok 52 olyan járásbeli céget kerestek fel, amelyek a térség meghatározó foglalkoztatói, figyelembe véve az egyes létszám-kategóriák hasonló eloszlását a megkérdezettek körében. A legnagyobb létszámban foglalkoztatott állománycsoport a cégeknél a szakmunkásoké (40%) volt, őket követték 31%-os aránnyal a betanított munkások, majd a szellemi tevékenységet végzők aránya 20%. A vállalkozások jelentős többsége tervezett az elkövetkező 3 évben fejlesztést, közel 60%-uk a jelenlegi tevékenységi körükön belül, 6%-uk pedig profilbővítést is szeretne megvalósítani. A válaszadó cégek 90%-a tervezte, hogy a jövőben (1 éves távlatban) bővíti a foglalkoztatotti létszámát. Az összesen 590 db igényelni kívánt munkaerő között a legmagasabb igény az operátorok iránt mutatkozott, 120 főt szeretnének ilyen téren alkalmazni a jövőben. Megjelenik a munkaerőigényben a megyei hiányszakmák közül a gépi forgácsoló, hegesztő, és kőműves szakmák munkaerő igénye is. A Celldömölki járásban 188, a Kőszegi járásban 172, a Sárvári járásban 128 igényelt létszám jelent meg a felmért cégek körében. A három járás mindegyikében jelen lévő vállalkozások összesen 102 fő igényt jeleztek a felmérés során. 28 O l d a l

30 Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Mindhárom járásra kiterjedő Cég megnevezése Igényelt létszám Cellcomp Kft. 52 PVS-Hungary Kft. 20 WeWalka Kft. 10 Celli-Festék Kft. 1 Napcsillag Kft. 50 Kocsis Orsolya e.v 3 Merse Amigo Bt. 4 CELLI HUKE NONPROFIT KFT 2 Reflex Ipari Szövetkezet 2 Kemenesalja-busz Kft. 3 M-FLEX kft. 2 Galisz Galvanizáló Kft. 24 EIM Kft. 11 CELLDÖMÖLKI MALOM KFT 4 Összesen 188 Uniriv Kft - Soproni Zoltán és Társai Kft 6 Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. 5 Büki Gyógyfürdő Zrt. 1 Szárnyasép Kft. 10 Szárnyas Kft. 10 Fabrika Kft - Wienerberger Zrt 4 5th Gear Kft. 1 Kromberg és Schubert Kft. - ASZTERV Kft. 2 Nestlé Hungária Kft. 77 Suxess Logistic Hungary Kft. 4 Plastunion Kft 3 SI-MO 2006 ÉPÍTŐIPARI KFT 6 WFK-Ü Műanyagfeldolgozó Kft. - SCHOTT Hungary Kft. 43 Összesen 172 Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft 21 VJS Transz Kft. 3 Sárvári Gyógyfürdő Kft 7 Sarbo Kft. 11 Edilkamin International Kft. 8 Liss Kft 10 Spirit Hotel kft. 5 SaGa Foods Zrt. 11 Sárvári Huke Kft. 4 Danubius Zrt. 6 Szemi-Pack Kft. - Bartók Elektro Bt. 9 Provertha E.C. Zrt. 8 Varga Engineering Kft. 2 Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 20 Sibaris Bt 1 Tölgyes Kárpitos Bt. 2 Összesen 128 SPAR 40 VASIVÍZ Zrt. 12 Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt 34 Ferrosüt Sütő és Édesipari Kft. 16 Összesen O l d a l

31 A megkérdezett 52 cég 28%-a szakmunkás és 20%-a a szakmai továbbképzések fontosságát jelezte, de fontos számukra a betanító jellegű képzés (16%) és a számítástechnikai képzés (12%) is. Az 52 vállalat bevonásával elvégzett felmérés eredményei és a hasonló későbbi összegzések jó alapot biztosíthatnak ahhoz, hogy megfelelő képzések indításával, a munkavállalók és munkáltatók igényeinek összehangolásával elősegítsék a projekttel érintett térség munkaerőpiaci helyzetének javítását. Munkaerő-tartalék felmérés A munkaerő-tartalék felmérése eredményeként átfogó képet kaphatunk a hivatalos statisztikákban elérhető emberek vonatkozásában az egyes célcsoportok létszámáról. Ez kiinduló pontot jelent a térség vállalkozásai, a Kormányhivatal munkatársai és a paktum szakmai megvalósítói számára a munkaerőpiacra bevonható csoportok méretéről, lehetséges elérhetőségéről. 17. táblázat - Célcsoportok létszámának összegzése (KH adatok: 2016, KSH adatok: 2015) Célcsoport megnevezése Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Összesen Alacsony iskolai végzettségű személyek (Forrás: KH regisztráltak adatai 2016) fő 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők (Forrás: KH regisztráltak adatai ) fő 50 év felettiek (KH regisztráltak adatai) fő GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek (Forrás: KSH élveszületések száma alapján ) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (Forrás: KH regisztráltak adatai ) Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (Forrás: KH regisztráltak adatai- 2016) Megváltozott munkaképességű személyek (Forrás: KSH járadék alapján ) Roma nemzetiséghez tartozó személyek (Forrás: KH regisztráltak adatai ) Inaktívak Közfoglalkoztatottak (Forrás: KH regisztráltak adatai ) fő évi adat (havi átlag: 59 fő) fő fő fő évi adat (havi átlag: 260 fő) Nincs adat fő A képzőintézmények megadták a 2016-os év végzős diákok számát, valamint a becsült végzősök számát 2017, 2018 és 2019-es évekre vonatkozóan, amely az elkövetkezendő években a 25 év alattiakról adhat képet, tehát a potenciális majdani pályakezdőkről. 30 O l d a l

32 18. táblázat - Az oktatási intézmények végzős diákjainak száma Végzősök száma 2016 Várható végzősök Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Konduktív Pedagógiai Módszertani Int N/A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Int Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Szakközépiskola FM DASZK Vépi Középiskolája, Mezőgazdasági Szakképző Isk. és Kollégium. 91* 23* 35* 27* Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakképző Isk. és Kollégium Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Összesen *Csak a Celldömölki, Kőszegi és Sárvári járásokból bejáró diákok száma A várható végzősök számának csökkenése 2016 után abból ered, hogy nem lehetséges pontosan felméri, érettségi után hány diák fog technikumban maradni, szakvizsgát tenni, így csak hozzávetőleges létszámra lehet következtetni, az elmúlt évek tendenciáiból Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás célja, hogy a programba bevont személyek sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. Közfoglalkoztatóként leggyakrabban a helyi önkormányzatok szoktak megjelenni, de egyéb szereplők is feltűnhetnek ebben a szerepkörben, többek között nemzetiségi önkormányzatok, helyi és nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, költségvetési szervek, egyházi jogi személyek, közhasznú jogállású szervezetek, civil szervezetek stb. Közfoglalkoztatottak azok a legalább 16 éves személyek lehetnek, akiket a kormányhivatalok illetékes osztályai regisztrált álláskeresőként tartanak számon, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülnek. A közfoglalkoztatás helyzete A közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma a januárja és szeptembere közötti időszakban az Észak-Vasi paktum területén 822 fő volt. A legalacsonyabb számú közfoglalkoztatottat a rendszerben márciusában tartották nyilván, míg a nyári hónapokban foglalkoztatták a legtöbb érintett személyt. A Celldömölki járásban ebben az időszakban 363 fő, a Kőszegi járásban ennek csupán a fele, 153 fő, míg a Sárvári járásban 306 fő közfoglalkoztatott volt nyilvántartva. A korcsoport szerinti megoszlást tekintve a közfoglalkoztatásban a év közöttiek dominálnak (53 %), de magas az 50 év felettiek részesedése is (37 %). 31 O l d a l

33 A Celldömölki járásban a év közöttiek száma 205 fő volt, ami 56%-os részesedést jelentett, az 50 év felettiek száma 118 fő, aránya pedig 33% volt. A Kőszegi járásban a 153 közfoglalkoztatott nagy része, 51%-a a év közötti korcsoportba tartozott, az 50 év felettiek aránya 37 % volt, a 25 év alattiaké pedig 11 %. A Sárvári járásban 2016 szeptemberéig átlagosan a 306 közfoglalkoztatottból a 25 éves és az alatti korosztály létszáma 27 fő volt (arányuk 9 %), a éves korcsoport létszáma 146 fő (arányuk 48 %), az 50 év feletti korcsoport létszáma pedig 133 fő volt (arányuk 43 %). Az iskolai végzettség szerinti megoszlás tanúsága szerint elsősorban az alapfokú és szakmunkás végzettségűek kerülnek be a rendszerbe, akiknek a visszasegítése az elsődleges munkaerőpiacra komoly fejlesztések nélkül nehezen valósulhat meg, és bizonyosan nem elegendőek a szakképzések, ennél komplexebb fejlesztésekre van szükség. A Celldömölki járásban a közfoglalkoztatottak 49 %-a alapfokú végzetséggel rendelkezett, 26%-a szakmunkásképző végzettségű volt, a gimnáziumi végzettségűek részaránya közel 10 %, volt a közfoglalkoztatottak körében. Alacsony volt a technikumi végzettségű közfoglalkoztatottak aránya, 2 %, de a szakiskolai és egyetemi végzettségűek arányai is mindössze 3 % körül alakult. A Kőszegi járásban is hasonló a megoszlás, a közfoglalkoztatottak 41 %-a alapfokú végzettségű volt, 29%-a pedig szakmunkásképzőt végzett. A legalacsonyabb a felsőfokú és technikumi végzettségűek aránya volt, 3 %. A Sárvári járásban az alapfokú végzettségűek aránya a közfoglalkoztatottak körében 46 % volt, a szakmunkás végzettségűek aránya 28 %. Legalacsonyabb itt a szakiskolai és a technikumi végzettségűek aránya volt, 2 %. 32 O l d a l

34 3.3. A térség szakképzési rendszerének bemutatása A szakképzés meghatározó szereplői az Észak-Vasi Paktum területén Vas megye területén két szakképzési centrum működik, melynek iskolái megtalálhatók az Észak-Vasi paktum területén is: a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum térségi intézményei: o Szombathelyi Műszaki SZC Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Celldömölk) o Szombathelyi Műszaki SZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Csepreg) a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum térségi intézményei: o Szombathelyi Szolgáltatási SZC Barabás György Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Sárvár) o Szombathelyi Szolgáltatási SZC Tinódi Sebestyén Gimnáziuma és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskolája (Sárvár) Szakképzési Centrum alá nem tartozó oktatási intézmények: o Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium (Kőszeg) o Kőszegi Evangélikus Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Kőszeg) o Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Szakközépiskola (Bük) A szakképzés helyzete az Észak-Vasi Paktum területén A térségben összesen 17 feladat-ellátási hely volt 2014-ben, amelyből 4 gimnáziumi, 5 szakközépiskolai, és 7 szakiskolai, illetve speciális szakiskolai. Számuk 2001-hez viszonyítva összességében mindössze eggyel csökkent Képzőhelyek számának alakulása Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és speciális szakiskola 14. ábra - A feladat-ellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban ( ) - Forrás: TeIR KSH-TSTAR 33 O l d a l

35 A tanulói létszám 2001 óta a térségben 24,5 %-kal csökkent, Vas megyében 15,3%-os volt ez a csökkenés, amelynek okaként a kedvezőtlen demográfiai viszonyokat lehet megnevezni, valamint azt, hogy a térségen belüli képzőhelyek iránt csökkent a kereslet, míg a térségen kívüli képzőhelyek iránt nőhetett. A legnagyobb mértékű csökkenés a szakiskolákba járók létszámában történt, itt közel 39 %-os volt a változás. járási szintre lebontva a legnagyobb változás a Celldömölki járásban történt, ahol a tanulók száma a 2001-hez képest a szakközépiskolákban 54 %-os (de a Kőszegi járás gimnáziumaiban is 51 %-os csökkenés volt), míg a gimnáziumokban 34%-kal csökkent a létszám Tanulói létszámok alakulása Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban 15. ábra - A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban ( ) Forrás: TeIR KSH-TSTAR 3.4. A foglalkoztathatóságot elősegítő humán közszolgáltatások potenciális és a jelenlegi munkavállalók számára Az elhelyezkedést nem csak azoknak szükséges megkönnyíteni, akiknek hiányzik a munkatapasztalata, mint a pályakezdőknek, vagy régóta nincs munkaviszonyuk, hanem azoknak is, akik egyéb lelki, családi problémák, esetleg szenvedélybetegségük vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak munkát vállalni, vagy munkahelyüket megtartani. Sokféle humán segítséget kereshetnek az érintettek, köztük a közfinanszírozott családsegítő szolgáltatást Családsegítő szolgálatok 2015-ben az Észak-Vasi paktum területén 8 családsegítő szolgálat működött, 3-3 a Celldömölki és a Kőszegi, 2 pedig a Sárvári járásban. Az azóta megszületett jogszabályi változások a szervezeti kereteket nyilvánvalóan átírták, a szolgáltatások potenciális kapacitásairól ugyanakkor némi képet adnak a statisztikai adatok. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2015-ben összesen fő volt. 34 O l d a l

36 A családsegítő szolgálatok alaptevékenységeik körében végzik a következő feladatok ellátását: információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás (életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetés) szükség esetén ügyfeleik továbbirányítása, a problémáik megoldása szempontjából releváns szolgáltatókhoz Munkaerő-piaci szempontból a legfontosabb a szolgáltatást igénybe vevők számára a lehetséges álláslehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, az anyagi nehézség csökkentésére alternatívák keresése és az ügyintézésekben való segítségnyújtás, illetve informálásuk az igénybe vehető támogatások köréről, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás módjáról. A paktum megvalósítása során fontos a partnerség kiterjesztése e szolgáltatók körére is Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások A 0-5 éves korosztály, és az őket ellátó intézményhálózat jelentős hatással van a munkaerőpiacra, ugyanis a jól működő intézményi rendszer hozzájárul a kisgyermekes szülők munkavállalásához, így a jól szervezett és megfelelő mértékben rendelkezésre álló szolgáltatás segítheti a térség munkaerő hiányának mérséklését ben az állandó népesség száma a térségben fő, ezen belül a legfeljebb 0-5 éves gyermekek aránya 4,65 % volt, ami térségi szinten 2-2 ezer 3 év alatti, valamint 2 és 5 év közötti kisgyermeket jelent. Ugyanebben az évben a bölcsődei férőhelyek száma 162 volt, ahova 164 kisgyermeket írattak be. E férőhelyek öt bölcsőde között oszlanak meg: Celldömölkön egy, Kőszegen és Sárváron két-két intézmény működött. Látható a számokból, hogy a kétezer kisgyermek elenyésző hányada érintett a bölcsődei ellátásban. Az édesanyák, egyedül álló szülők munkavállalása, de legalább ennyire a rosszabb szociokulturális környezetben élő kisgyermekek korai fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságú intézményből nagyon kevés található a paktum területén. A cégek számára valódi kérdésként kell, hogy felmerüljön ilyen intézmények alapítása, amelyhez már az alapítást segítő pályázati támogatás is elérhető. Különösen jól jelzi a fenti szolgáltatáshiányt, ha a picivel nagyobb gyerekeket ellátó óvodai intézményhálózat adataival vetjük össze fentieket. A paktum térségében 2014-ben 46 óvoda működött férőhellyel, a megyeihez hasonló kihasználtsággal. Ez járási szinteken azt jelenti, hogy Celldömölki járásban 14 óvoda 832 férőhellyel, a Kőszegi járásban 12 intézmény 948 kisgyermeket fogadó hellyel, és a Sárvári járásban 20 óvoda hellyel volt elérhető. Fontos intézményi lehetőséget jelentenek még a családi napközik, amelyek nem csupán a legkisebbek, hanem iskoláskorúak számára is nyújthatnak ellátást, ezért kulcsintézményei lehetnek a jól működő családi napközik a speciális szükségletű gyerekek ellátásának ben az Észak-Vasi paktum területén 4 családi napközi működött, 24 férőhellyel. Ez a négy intézmény a Celli és a Kőszegi járások között oszlik meg, a Sárvári járásban nincs ilyen intézmény. A celldömölki járáson belül is csupán egy településen, Merseváton, a Kőszegi járásban hasonlóképpen aránytalan eloszlásban, csak Bükön 10 fős kapacitással működött kétkét intézmény. 35 O l d a l

37 Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások A fogyatékkal élők között nemzetközi összehasonlításban vizsgálva hazánkban nagyon alacsony a munkavállalók aránya. A potenciális munkáltatók ellenérzései, információ- és tapasztalathiány, valamint az érintettek nyilvánvalóan nehezített helyzete együttesen okozza ezt. A fogyatékosságok jellege mentén nagyon eltérő mértékű változásra lehet szükség egy fogyatékossággal élő munkatárs alkalmazása során, lehet, hogy csak egy szoftver beszerzése, de lehet, hogy komolyabb infrastrukturális fejlesztések lehetnek indokoltak. Ezzel együtt jelentős kiaknázatlan potenciált rejt a sérült, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása a paktum térségében. Azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem számíthatnak foglalkoztatási lehetőségekre, illetve akik napközbeni felügyeletre, gondozásra szorulnak, szükség van külső segítségre. A napközbeni ellátást igénylő, fogyatékossággal élő felnőttek őket gondozó családtagjaik foglalkoztathatósága múlik azon, hogy vannak-e elérhető segítő intézmények a paktum területén. Így az ép családtagok munkavállalása válik lehetővé. A paktum térségében csupán Celldömölkön található egy 24 fős intézmény. 36 O l d a l

38 3.5. Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója A Vas megye északi részét felölelő paktumtérség sikeres megvalósulása esetén hozzájárul a megye fejlesztési dokumentumaiban meghatározott célok, intézkedések, prioritások megvalósulásához. A koncepcióban az alábbi célok kapcsolódnak az Észak-Vasi paktum céljaihoz: Foglalkoztatás szinten tartása és bővítése, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándorlás, illetve további új munkavállalókat vonzanak a megyébe A foglalkozatásnak erős bázisai a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, de növelni kell hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerepét is. Mindehhez szükséges a növekedésük támogatása, illetve új vállalkozások indításnak ösztönzése egy stabilan működő vállalkozásfejlesztési intézményrendszer révén. A foglalkoztatáshoz jelentősen hozzá tud járulni a munkaerő igényes mezőgazdasági termékek termesztésének és a helyi termékek előállításának az ösztönzése, illetve jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségek (pl. Natúrparkok területei) turisztikai kínálatának és szolgáltatási szintjének a fejlesztése. Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hogy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagyobb jövedelemért végezzenek el A gazdasági teljesítmények bővüléséhez szükséges a megyében élők képzettségi szintjének növelése, ami különösen fontos annak ismeretében, hogy megyében is megfigyelhető a felsőfokú végzettségűek, illetve jó szakemberek elvándorlása, külföldi, vagy jellemzően határ menti munkavállalása. Ezért fokozottan törekedni kell arra, hogy a megyében élő munkavállalók és menedzserek egyaránt, magasabb szinten, folyamatosan megújulásra törekedve legyenek képesek munkájukat ellátni, illetve biztosítsák azt a szakember igényt (felsőfokú végzettségűek körében is), akiknek többek között a külföldi tulajdonú vállalkozások munkát tudnak adni. Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályozása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hogy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az aprófalvas települések elérhetőségének javítása szükséges, illetve minimális életfeltételeket támogató infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani (szennyvízelvezetés, egészséges ivóvíz, szelektív hulladékgyűjtés) Az aprófalvakban törekedni kell, a tartós munkanélküliek értékteremtő foglalkoztatásba való bevonására, illetve az élelmiszer előállítás, energia-termelés (pl. biomassza, fotovoltalikus megoldások) kapcsán a teljesítmény bővítésére, az önellátás mind magasabb szintjének elérésére. 37 O l d a l

39 Vas Megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Területfejlesztési Programja ( ) Az Észak-Vasi paktum az alábbi pontokhoz kapcsolódik: Vállalkozás Fókuszú Gazdaságfejlesztési Prioritás: o Kezdő- és mikrovállalkozások programja: Kezdő és működő mikro és kisvállalkozások sikeres működéséhez szükséges vállalkozói ismeretek fejlesztése, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének javítása szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül o Kis- és középvállalkozói program: Célja, hogy elősegítse a vas megyei kis- és középvállalkozások versenyképességét, innovativitását és foglalkoztatási képességét. o Nagyvállalati program: A nagyvállalati program legfontosabb célja a befektetési és működési környezet fejlesztése a nagyvállalati igények pontos megismerésével, felmérésével, együttműködések előmozdításával, a szakképzés és felsőoktatás együttműködéseinek munkaerő-piaci erősítése a nagyvállalatok speciális igényeinek megfelelően, a megyei gazdaság hozzáadott-értékének növelése céljából o Szociális vállalkozások programja: Célkitűzés, hogy képessé kell tenni a szociális gazdaság szereplőit arra, hogy fenntartható gazdaságot hozzanak létre, önálló termékekkel/szolgáltatásokkal tudjanak megjelenni a piacaikon, képesek legyenek együttműködni a közszférával és a for-profit szektorral. o Alkonygazdaság centrum program: Célkitűzés a nyugat-európai általános idősödési folyamatra alapozva, valamint a megye vonzó természeti környezetét és elhelyezkedését hasznosítva munkahelyek jöjjenek létre Vas megyében Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás o Tehetségek program: Célkitűzés, hogy integrált és komplex tevékenységsorozat révén sikerüljön közösségi érzés elérésével a megye tehetséges embereit megtartani, illetve hazahozni. o Oktatásképzési program: Célkitűzés, hogy folyamatosan tanuló, az újdonságra nyitott és a kihívásokat kreatívan, rugalmasan megközelítő lakosság éljen Vas megyében o Kreatív város Fenntartható vidék KRAFT program: Célkitűzés, hogy minőségi és egyedi kutatási és oktatási infrastrukturális bázison megvalósuljon olyan multidiszciplináris képzési program, mely nemzetközi tudásból képes egyedi módon térségi fejlődést katalizálni o Egészségügyi, szociális, közoktatási és idősgondozási program: Célkitűzés, hogy minőségi egészségügyi és szociális ellátás tudjon megvalósulni a megye teljes területén 38 O l d a l

40 A paktumtérségben található járásszékhely városok gazdasági és társadalomfejlesztési céljai stratégiáik, fejlesztési programjaik tükrében Az Észak Vasi paktum területén lévő nagyobb városok rendelkeznek Integrált Településfejlesztési Stratégiával, amelyek kijelölik a fő fejlődési irányokat. Ezen fejlődési irányok társadalmi és gazdaságfejlesztési eredményeihez járul hozzá a paktum sikeres megvalósulása. Celldömölk város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai A város és a kistérség népességmegtartó erejének növelése a bérek és az életszínvonal emelése az igényeknek megfelelő lakóhelyek biztosítása szolgáltatások színvonalának javítása (közigazgatás, egészségügy, kereskedelem) felsőfokú végzettséggel rendelkezők megtartása a foglalkoztatottság növelése munkahelyteremtés, vagy megfelelő munkahely elérésének biztosítása Gazdasági fellendülés, helyi gazdaságfejlesztés új üzemeknek területbiztosítás helyi kis- és középvállalkozók támogatása, meglévő barnamezős területek helyzetbe hozása helyi szükségletek kielégítése helyi mezőgazdasági termeléssel, helyi termelői piac megteremtése informatikai rendszerek alkalmazása az erőforrások hatékony felhasználása és a távmunka érdekében Helyi adottságokra épülő kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés o Kezdő vállalkozások támogatása Befektetőbarát környezet megteremtése A város szerepkörének megfelelő, minőségi oktatás fenntartása, fejlesztése, emberi erőforrás-fejlesztés, együttműködés ösztönzése oktatási intézmények és gazdasági szereplők között: o Munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása o Speciális képzési területek azonosítása, ezen területeken szakemberek képzése o Magas szintű idegen nyelvi képzés o Gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) o Kutatás és fejlesztés elősegítése o Helytörténet oktatása - szemléletformálás Egészségügyi- és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, társadalmi integráció elősegítése o Szociális intézményrendszer fejlesztése o Bérlakás állomány korszerűsítése o Társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése 39 O l d a l

41 Kőszeg város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai Kapcsolódó átfogó célok: Fenntartható város Népességmegtartás magas szintű lakó- és munkahely humán szolgáltatások A népesség hosszútávon való megtartásának alapvető feltétele a népesség társadalmi, gazdasági sokszínűségének és kedvező korösszetételének elérése. Ezzel kapcsolatos cél a népesség összetételéhez alkalmazkodó intézményrendszer kialakítása és működtetése, magas színvonalú humán szolgáltatások, infrastrukturális feltételek, s minőségi lakókörnyezet biztosítása az itt lakók és beköltözők számára. A fiatal és aktív népesség megtartását, és a magasabb státuszú népesség letelepedését a gazdaságfejlesztési célok (kis- és középvállalkozások telepítése) megvalósítása mellett elsősorban lakás- és oktatáspolitikával lehet ösztönözni. A lakó környezet széleskörű kínálata, a magas színvonalú közterület-alakítás mellett, törekedni kell az önkormányzati lakásépítésre (a központi forrásokból elnyerhető támogatások felkutatásával), a lakásmobilitás növelése érdekében meg kell oldani a hatékony ingatlangazdálkodást és ösztönözni kell a bérlakásépítést. Kőszegen, a kedvezőtlen korstruktúra kialakulásának csak egyik oka, a népesség természetes elöregedése, de emellett érzékelhetően nő az időskorú letelepedők száma. E téren törekedni kell a fizetőképes kereslet legmagasabb szintű ellátására (intézményi háttér) az alkonygazdaság tudatos megteremtésére, ezáltal növelve a helyi népesség által is igénybevett humánszolgáltatások körét, egyben kiszélesítve a foglalkoztatási kínálatot. Kreatív város innovatív gazdaság megfelelő képzési rendszer aktív szervezés Magas szintű, a kereslethez alkalmazkodó oktatás, szakképzés Egyetem, iskolaváros A gazdasági versenyképesség javítását nagymértékben meghatározza a humán erőforrás összetétele, annak minősége és mennyisége. A helyi oktatási és képzési rendszernek egyaránt segítenie kell az újonnan megtelepedő és a meglévő vállalkozások munkaerőigényének illetve munkaerő- utánpótlásának biztosítását. A szakképzés terén az önkormányzatnak aktív részt kell vállalnia a szakmastruktúrák kialakításában, valamint a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet harmonizálására irányuló tevékenységekben (pl. pályaorientáció megszervezése, foglalkoztatási paktumok szervezése illetve részvétel a működésükben). A humán erőforrás hasznosításának kiemelt célja a kvalifikált és fiatal szakemberek térségben való tartása, a számukra vonzó, kreatív munkahelyi kínálat növelése által. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell helyezni, a szakképesítéssel rendelkező középkorú szakmunkások továbbképzésére illetve átképzésére a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően, ezért ösztönözni kell a felnőttoktatást, a folyamatos tovább- és átképzés lehetőségeinek megteremtésével. Kőszeg turisztikai vonzerejét és foglalkoztatási struktúráját tekintve kiemelten fontos a megfelelő színvonalú nyelvtudás. Kőszegen nem lehet figyelmen kívül hagyni Ausztria és Szombathely munkaerő elszívó hatását. A külföldi munkavállalás egyik legfőbb vonzereje, a magasabb bérek elérhetősége, Szombathely esetében pedig a szélesebb körű munkahelykínálat. 40 O l d a l

42 A foglalkoztatás és nem utolsó sorban az oktatás terén, törekedni kell mindennek az ellensúlyozására. Éppen ezért Kőszegen, különösen kell támogatni, az egyedi, jól képzett, kreatív munkaerőt foglalkoztató vállalkozások fejlődését, megtelepedését (Ipari park, adókedvezmény, kapcsolati tőke, menedzsment). Törekedni kell, a helyi oktatási hagyományokban és az újfajta képzési rendszerekben (pl. ISES egyetem) rejlő előnyök kihasználására. Fontos, az oktatás során, az emberi, szakmai kapcsolatok erősítése, a fiatalok helyi kötődésének, ilyen irányú emberi és erkölcsi elkötelezettségének késztetése. Helyi-térségi gazdaság fejlesztése, városkörnyéki és ágazati együttműködés A helyi térségi gazdasági fejlesztés, városkörnyéki települések együttműködésében, kiemelt fontosságúnak kell tekinteni, a helyi termék-kínálat kistérségi szintű szerveződésének megteremtését, különös tekintettel a helyi mezőgazdasági terményekre és termékekre. E téren törekedni kell a helyi vállalkozások által előállított javak helyi fogyasztásának elősegítésére. A helyi termékek fontos részét kell, hogy képezzék az idegenforgalmi programkínálatnak, a piaci frissárutól kezdve, a vendéglátóhelyeken megjelenő kínálaton keresztül, a feldolgozott kész termékekig. Ugyancsak az idegenforgalmi kínálat szerves részévé kell tenni, a hagyományos terményünnepeket, összekötve a térségben fellelhető hagyományos termesztési kultúrák helyszíni bemutatásával, illetve azok emlékeinek bemutatását (pl. szőlőjövendölések könyve, szüreti napok, egyebek). A rövid termelési lánc kialakítása program részeként Kőszeg térségében szükséges egy minőségellenőrző és raktározási, áruelosztási, csomagolási bázis (logisztikai kp) létesítése. Egyidejűleg törekedni kell, annak az előnynek a kihasználására, hogy népességszáma, valamint jelentős idegenforgalma alapján kiskereskedelmi kínálatként leghatékonyabban Kőszegen tud megjelenni a térség helyi termékkínálata. A Kraft program keretében, a város oktatási hagyományaira támaszkodva, a tervezett kutatási programokhoz kapcsolódóan, Kőszeg válhat a felsőfokú szakképzési, vagy egyéb alapképzéseket kiegészítő képzési programok központjává. Az oktatás célja, hogy hozzájáruljon a helyi termékek (szőlő, bor, egyéb gyümölcsök, zöldségek és állati eredeti termékek) magasabb színvonalú előállításhoz (pl. biogazdálkodás) és feldolgozásához, illetve a fenntartható táj- és örökség gazdálkodáshoz. A gazdaságfejlesztés infrastrukturális és szervezeti feltételeinek javítása A kreatív város átfogó cél elérésének részét képezi a gazdaság infrastrukturális és szervezeti feltételeinek javítása. Ennek érdekében, elengedhetetlen az uniós források befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a térségben működő nagyvállalatok és a kkv-k közötti gazdasági együttműködés növelése, a beszállítói rendszer bővítése. Ehhez mindenféleképpen szükséges, hogy a város jól megközelíthető, hatékonyan üzemeltethető változatos telephelykínálattal álljon a befektetők rendelkezésére. Kőszegen a fenti elvárásoknak potenciálisan megfelelő területek rendelkezésre állnak (Ipari park címmel rendelkező terület és annak bővítési lehetősége, valamint Ipari Park cím várományos terület), ugyanakkor szükséges ezen területek szervezett keretek közötti tényleges igénybevételének hatékony folytatása. A bővítésre szánt területek tulajdonviszonyainak rendezése, a külső és belső infrastrukturális kapcsolatok megteremtése, illetve bővítése. Kőszeg jövőképében megfogalmazott fenntartható és kreatív város megvalósulása érdekében ugyancsak szükséges, mindezen tevékenységek szervezeti hátterének megújítása és továbbfejlesztése. 41 O l d a l

43 Sárvár város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása január 1-től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből (az Önkormányzat hatás- és feladatköréből), és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás-nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás-megtartó, képző és erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe - nem a város kezében van a szakmai irányítás -, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg-szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). 42 O l d a l

44 A paktumtérség többi városának gazdaság- és társadalomfejlesztési céljai Bük város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Gazdaságfejlesztés A település gazdasági teljesítményének és versenyképességének fokozása, az együttműködési kapcsolatok kialakítása, erősítése és fenntartása és a település logisztikai szerepkörének erősítése infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén, illetve a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése. Humán tőke, társadalmi megújulás A munkavállalási korú népesség képzésekbe történő bevonása Az egészen életen át tartó tanulás feltételeinek megteremése Társadalmi partnerség, szociális párbeszéd és érdekegyeztetés intézményes kereteinek kialakítása és fenntartása A gazdaság szereplői és az oktatási intézmények közötti kapcsolatok megerősítése, fejlesztése A munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítése egymáshoz Képességek, készségek fejlesztése A lakosság-közeli egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségi fejlesztése Emberi erőforrás, tudástőke fejlesztés Képzési-tanácsadási programok szervezése a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodva Felnőttképzés bővítése, intézményi akkreditáció Érettségit adó középfokú oktatási intézmény kialakítás FIP tevékenységi, szolgáltatási körének bővítése Egészségügyi-szociális szolgáltató szerep erősítése Preventív programok szervezése, lebonyolítása, egészséges életmódra nevelés Egészségügyi központ létesítése Szakorvosi rendelések körének bővítése, szolgáltatás színvonalának emelése Járóbeteg-ellátás megszervezése Szociális intézmény bővítése és felújítása 43 O l d a l

45 Csepreg város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Csepreg legyen életképes és élhető város: Térségi szintű foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Helyi gazdaságfejlesztés Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok Térségi szerepkör érősítése A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása a város és térségének lakói számára Répcelak város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Gazdaságfejlesztés a diverzifikáció által és a jelenlegi gazdasági ágak megerősítésével Cél, hogy Répcelak gazdaságilag megerősödjön, azaz a meglévő gazdasági létesítmények mellett más kisebb vállalkozások is letelepedjenek a városban. A további cél, hogy bővüljenek és bérszínvonalában is erősödjenek a turisztikai, szolgáltatói vállalkozások, és hogy az új termelő inkubátorházzal a város jó feltételeket kínáljon az új vállalkozások indításának és a meglévők fejlődésének egyaránt. Répcelak város gazdasági stabilitásának megőrzésének érdekében biztosítani szükséges az induló, kezdő vállalkozások segítését. Az így számításukat megtaláló fiatalok itt maradnak, megerősödésükkel pedig további új munkahelyeket teremtenek. Az induló vállalkozások egyik fő problémája a tőkehiány, ami miatt a nagy költség-igényű beruházásokat (mint például a működéshez szükséges ingatlan és infrastruktúra kiépítése), nem tudják vállalni. Ezen a problémán nagymértékben könnyíteni tud egy úgynevezett termelő inkubátorház, vagy csarnok létrehozása, amelyben az induló vállalkozások számára biztosít termelő, szolgáltató tevékenységhez megfelelő helyiségeket. Az inkubátorházban lehetőség lesz díjmentesen, vagy a piaci díjak alatt a kezdő KKV-k számára m 2 -es műhelyek, csarnokok igénybe vételére, maximum 3 év időtartamra. Az ezen kezdeti segítséggel az életképes vállalkozások megerősödve már saját lábra tudnak állni, az így felszabaduló helyek pedig újabb vállalkozások elindulását segíthetik. A meglévő vállalkozásokat képzett munkaerő biztosításával lehet megerősíteni, amihez a városban OKJ, vagy duális szakképzési rendszert szükséges létrehozni. 44 O l d a l

46 Fontosabb beruházások A foglalkoztatás bővítésével járó beruházásokat alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: - a paktum területén kívül eső, de arra jelentős foglalkoztatási hatással bíró fejlesztések, - a paktum területén belül megvalósuló üzleti beruházások, - a paktum területén megvalósuló önkormányzati projektek az üzleti infrastruktúra és a helyi gazdaság egyéb területén. A paktum területén működő vállalkozások telephelyeinek fejlesztései főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból valósíthatók meg: elsősorban a GINOP 1.2 felhívások irányulnak a kapacitások bővítésére. Ez alapján az Észak- Vasi Paktum területén összesen 20 db támogatott projekt valósult meg GINOP felhívás keretén belül, melyek összértéke Ft volt. Felhívás kódszáma Mutató megnevezése Észak-vasi Paktum Támogatás (Ft) GINOP Projektek száma (db) 8 GINOP GINOP Összesen Támogatás (Ft) Projektek száma (db) 4 Támogatás (Ft) Projektek száma (db) 8 20 db támogatott projekt Ft értékben A térségben ezen túlmenően főként KEHOP kiírás keretében valósultak meg beruházások, melyek azonban a foglalkoztatottságra, gazdaságfejlesztésre nincsenek közvetlen hatással. A jövőben az ipari parkok, ipari területek fejlesztése és egyéb helyi gazdaságfejlesztési projektek elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból valósíthatók meg. Erre vonatkozóan támogatói döntés még nem született. 45 O l d a l

47 4. Helyzetértékelés A Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyék, valamint Ausztria által határolt térsége Vas megye északi részének egy sokszínű, geográfiai és természetföldrajzi értelemben nagyszerű adottságokkal rendelkező vidék. E sokszínűség szinte minden területen érzékelhető, ezért különösen indokolt az elemzést a járások (celldömölki, sárvári és kőszegi) szintjén is elkészíteni, amelyre alapulóan értelmezhető a paktumtérség egészének helyzetértékelése. A térséghez tartozó Kőszegi járás vonzza a betelepülő fiatalokat, ami itt a népességfogyás megállását eredményezte gyakorlatilag. A Sárvári ugyanakkor folyamatosan veszít népességéből, még inkább a Celldömölki, ahol a két népszámlálás (2001 és 2011 között) a népesség tizede fogyott el. A celldömölki járásra jellemző, hogy az aktív korúak nagy arányban távoznak, ezáltal a gyerekek és fiatalok aránya is csökken. Ehhez nem csupán a halálozások és a kevés gyerek születése járul hozzá, hanem jelentősek a költözésekből adódó változások is. Növeli a mobilitást az M86-os autóút megépülése, amely megkönnyíti az utazást, munkába járást mind a térség irányába, de természetesen kifelé is. Ezért a közlekedésfejlesztési eredményeket egyrészről lehetőségeket teremtő, másrészről azonban a helyi foglalkoztatási lehetőségek terén korlátokat állító tényezőnek, veszélyforrásnak tekinthetjük. A paktum egészét tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyéhez viszonyítva nagyon hasonló a helyzet, ám a középfokú végzettségűek aránya kicsit magasabb (95,47% a 95%-kal szemben), ami kissé ellenpontozza az alap- és felsőfokú végzettséggel bíróak kisebb jelenlétét. A legalább alapfokú végzettséggel rendelkező felnőtt népesség aránya a megyei átlagnál hajszálnyival rosszabb a paktumtérségben (32,8%, ami közel 74 ezer felnőttet jelent). Emögött az áll, hogy a sárvári érték a megyeihez közeli, a kőszegi annál lényegesen jobb, míg a celli sokkal rosszabb. A legalább érettségizettek aránya a paktum térségében (95,5% ami 30 ezer felnőtt) némiképp jobb a megyei értéknél, a sárvári gyakorlatilag megegyezik azzal, a celldömölki valamivel, a kőszegi pedig meglehetősen jobb, de a különbségek nem nagyok. A diplomás 25 év felettiek aránya (8,4%, 7,8 ezer felnőtt) a megyeitől (8,7%) némileg elmarad, ha a térség egészét vizsgáljuk. A sárvári érték (7,3%) valamivel rosszabb, aminél a celldömölki (6,4%) még sokkal kedvezőtlenebb, miközben a kőszegi (11,6%) majd harmadával meghaladja a megyei értékeket, tehát igen jó. Járásonként vizsgálva az látható, hogy a kőszegi járás egyértelműen kedvezőbb adottságokkal bír a többi területegységhez képest. A paktum térségében a leggyengébb végzettségi mutatókkal a celldömölki járás rendelkezik, de a legalább középfokú végzettségűek aránya itt is jobb a megyeinél. Ez jelezhet egy fejlődő helyi társadalmat, de akár a felsőoktatásba való továbblépés nehézségét is, mindenesetre rugalmasságot és változóképességet nagy eséllyel. A térségben tehát meghatározó az itt élő népesség iskolázottsági szintjének javulása, ami mind a középfokú végzettséggel bírók, mind a diplomások körében jelentkezik, és meghaladja a megyében tapasztalható javulás mértékét. A magasabban képzett fiatalok mobilabbak, ami könnyen vezet elveszítésükhöz, a térségből való elvándorlásul fokozódásához, aminek jelei tapasztalhatóak. Ez az árnyoldala a javuló helyzetnek. 46 O l d a l

48 Ez a kétarcúság jellemzi a nyugati országhatár közelségéből adódó lehetőségeket más téren is. A határközeliség magyarországi viszonylatban korán lehetővé tette olyan cégek megtelepedését, amelyek máig tartóan munkalehetőségeket biztosítanak az itt élőknek. A megye iparosodása ebben a térségben is megfigyelhető, kiegészülve a természeti adottságokra építő turisztikai és erdő, mezőgazdasági lehetőségekkel. A helyiek is hamar és a környező vidékekhez mérten nagyobb arányban vállalkoztak, vállalkoznak. A paktum térségében a feldolgozott adatok szerint működő vállalkozás található. A vállalkozássűrűség meglehetősen magas, a paktum térségében 43 vállalkozás/ezer fő, ami elmarad a megyei 52 vállalkozás/ezer főtől. A sárvári gyakorlatilag a paktum térség egészére jellemző (43%) értéket mutatja, a kőszegi felette (46), a celldömölki alatta (41) van. A megyében és a paktum térségének egészében a vállalkozások mérete nagyon hasonló, az egyes járások különbsége azonban látható. 500 főnél nagyobb cég járásonként egy-egy van (a celldömölkiben és a sárváriban 1, a kőszegiben 2), közötti a celldömölkiben 4, a sárváriban 3, a kőszegiben nincs ekkora vállalkozás működőként jelen a statisztikákban. Nagyvállalat tehát mindhárom járásban van, de egyenlőtlenül oszlanak el. A paktum területén tehát a nagyvállalatok a kőszegi járásból hiányoznak, a megyei átlagot azért mutatja a térség, mert a másik két térségben viszont meghatározó a jelenlétük. A középvállalkozások aránya minden területegységnél 1%. A kisvállalkozások aránya a legmagasabb a sárvári térségben, a celliben a megyeivel megegyező, ám a kőszegiben kevesebb van. A (10 főnél több, de 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató) kisvállalkozások a kőszegi járásban 4,1%, a celldömölkiben 4,5%, a sárváriban 4,8%. A paktum térségében a 4,5%, ami gyakorlatilag a megyeivel azonos. Mikrovállalkozások (<10 fő) a Celldömölki térségben 94%, a Sárváriban és a Kőszegiben 94,7%, kicsivel a megyei (94,5%) és paktumérték (94,2%) felett. Mindegyik járásban a legtöbb működő vállalkozás, 94 % az 1-9 fős létszámkategóriában működött. A paktum térségében némiképpen eltérő hangsúlyokkal, de megjelenik az a probléma, hogy nagyon sok, a vállalkozások döntő többsége mikrovállalkozás, kevés a középvállalkozás, és hiányoznak a vállalkozásokat fejleszteni képes szolgáltatások, illetve azok az infrastrukturális feltételek (például a kőszegi járásban a kőszegi ipari park) amelyek vonzóvá tehetik a paktum térségét nagyobb vállalkozások számára, valamint a helyi vállalkozások további fejlesztését megalapozhatják. Összességében az Észak-Vasi Paktum térségének vállalkozási szerkezete hasonlít a megyeire. Jelentős eltérések nincsenek, ám mégis láthatóak a geográfiai, környezeti adottságokból adódó különböző lehetőségekre utaló jelek. A megyeinél némiképpen magasabb a működő vállalkozások körében a szálláshely-nyújtás és vendéglátás (megyei érték: 6,14%, a paktumtérségi 8,27%) és az építőipar (10,22% és 11,97%) jelentősége. Legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás (19,8% és 19,68%) tevékenykednek vállalkozások, a megyeivel közel azonos mértékben. 47 O l d a l

49 A Celldömölki járásban a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működnek vállalkozások. A Kőszegi járásban is hasonlóan magas volt a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, de itt jelentős, 10 % feletti a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, amely főként a Büki Gyógyfürdőre épülő szolgáltató szektort jelenti. A Sárvári járásban a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működő vállalkozások aránya meghaladta a 20 %-ot. A térség legnagyobb foglalkoztatói (Cellcomp, Nestlé, Seton Hungary, Schott, Linde, Flex stb.) jellemzően ipari tevékenységet folytatnak (ventilátor, autóhuzat, kábelköteg, gyógyszeripari üvegtermék stb. gyártása), illetve a Nestlé állati eledeleket gyárt. Cég megnevezése Település Létszám Tevékenység Celldömölki járás Cellkomp Kft., Celldömölk Celldömölk fő Elektronikai alkatrész gyártás Seton Hungary Kft., Jánosháza 709 fő Feldolgozóipar WeWalka Kft Celldömölk 300 fő Élelmiszeripar Kőszegi járás Nestlé Hungária Kft. Bük 850 fő Állateledel gyártás Kromberg & Schubert Kft., Kőszeg 802 fő Kábelek és kábelrendszerek gyártása Schott Forma Vitrum Kft. Lukácsháza 570 fő Gyógyszeripari csomagolóanyag gyártás Büki Gyógyfürdő Zrt. Bük 193 fő Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Sárvári járás Linde Gáz Magyarország Ipari gázok Répcelak 492 fő Zrt. gyártása és forgalmazása Liss Kft Répcelak 269 fő Fémipari csomagolás gyártás SáGa Foods Zrt. Sárvár 282 fő Baromfihús feldolgozása, tartósítása Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. Sárvár 234 fő Autóalkatrész gyártás Sárvári Mezőgazdasági Zrt. Sárvár 210 fő Mezőgazdaság Provertha E.C. Zrt. Sárvár 210 fő Ipar Sárvári Gyógyfürdő Kft Sárvár 149 fő Fizikai közérzetjavító szolgáltatás Flextronics Sárvár Logistics Szolgáltató Kft. Sárvár Járművillamossági, - elektronikai készülékek gyártása. E cégek mellett sok kis vállalkozás kínál munkalehetőséget. Ennek is köszönhetően a foglalkoztatási mutatók kedvezőek. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Vas megyében, valamint a paktum térségében is ben a népesség több mint 47%-a számított gazdaságilag aktívnak (tehát vagy foglalkoztatott, vagy regisztrált álláskereső volt), ez a mutató azóta tovább javult. Ez azt jelenti, hogy ben 38,5 ezer ember volt állásban és 3 ezren voltak munkanélküliek. 48 O l d a l

50 A regisztrált álláskeresők meglehetősen kevés ellátást kapnak: 48%-uk semmiféle ellátásban nem részesült az elmúlt évi adatok szerint Álláskeresési járadékhoz (volt munkanélküli segély) a regisztráltak 20%-a, tehát minden 5 emberből egy juthatott Álláskeresési segélyt minden hetedik (15%), foglalkoztatást helyettesítő támogatást minden hatodik (17%) regisztrált álláskereső kapott. Az ellátási idők rövidülése és a regisztráció utáni ellátatlanság magas aránya is hozzájárult az elmúlt években a regisztrált álláskeresők számának jelentős csökkenéséhez. Ez a mostani helyzetben megnehezíti a cégek és a munkaügyi hivatal állásközvetítő tevékenységét is ban éves átlagban a regisztrált álláskeresők száma az Észak-Vasi Paktum területén csupán fő volt. Legtöbben általános iskolába jártak csak, őket követik a szakmunkásképzőt, majd a szakközépiskolát végzettek, aztán a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Utána egy ugrás következik: nagyságrendileg kevesebben vannak a regisztrált álláskeresők között a főiskolai és a technikusi oklevéllel rendelkezők, és legkevesebben a szakiskolát végzettek és egyetemi diplomával rendelkezők. 16. ábra - Regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 49 O l d a l